Magyar Nemzet, 1976. július (32. évfolyam, 154-180. szám)
1976-07-01 / 154. szám
Csütörtök, 1976. július 1- Joszip Bros Tito: Előretörnek a demokrácia és a szocializmus erői Joszip Broz Tito beszédében kijelentette, hogy meggyőződése szerint az ezen a konferencián kialakult nyílt és szabad eszmecsere jelentősen hozzájárul, hogy megvalósulhassanak a konferencia céljai: a kommunista és munkáspártok még erőteljesebben járulhassanak hozzá az európai béke és biztonság szilárdulásához, az európai általános, minden oldalú együttműködés fejlesztéséhez és az európai társadalmi haladáshoz. Az egész mai nemzetközi helyzet bonyolult és ellentmondásos - mondotta a JKSZ elnöke, de megfigyelhető, hogyan törnek előre a demokrácia, a haladás és a szocializmus erői. A világ jelenlegi fejlődését erőteljesen jellemzi a kapitalista rendszer válsága, a régi ellenmondások halmozódnak, és újakat hívnak életre. Ez nemcsak gazdasági, hanem társadalompolitikai és erkölcsi válság is egyúttal. A szocializmus erői képesek túlszárnyalni mindazokat a pozitív politikai, gazdasági és szellemi értékeket, amelyeket a demokrácia eddig fel tudott mutatni. A szocializmus és a demokrácia értékei korunkban azonos, egymással megegyező fogalmak, s ezek: emberi igazságosság és szabadság, függetlenség, egyenjogúság. A JKSZ elnöke a továbbiakban rámutatott, a függetlenségükért harcoló népek ma már behatoltak a nemzetközi porondra. Ezek a népek tovább folytatják igazságos harcukat , a politikai emanciációért, a független és szabad nemzeti fejlődésért, a világ békéjéért és biztonságáért. A katonai tömbön kívül álló országok mozgalma közvetlen ellenállást tanúsít az imperialista politikával szemben. Tito különösen jelentősnek minősítette az ilyen országok államfőinek és miniszterelnökeinek hamarosan sorra kerülő colombói értekezletét. A nemzeti kisebbség jogainak figyelmen kívül hagyása, azok jogainak elhanyagolása ellentétes a legelemibb emberi jogokkal, s különösen ellentétes a nemzeti kérdés marxista —leninista megközelítésével. A kommunista mozgalom problémáiról szóva, Tito hangsúlyozta, hogy minden forradalmi mozgalom közvetlenül saját munkásosztályának és saját népének felelős, s pozitívan hat a nemzetközi kapcsolatok fejlesztésére, ha figyelembe veszik, hogy a szocializmusért vívott harcának különböző útjai lehetségesek. Megállapította, milyen felemelő politikai légkörben történt ennek a konferenciának az előkészítése, s milyen kitűnő a konferencia légköre is. Itt teljesen nyílt a légkör, mindenki megértő a másik álláspontja iránt, így lehetővé válik egymás álláspontjainak jobb megismerése és a fő kérdésekben könnyebb kialakítani egységes álláspontot. Tito végül kifejezte azt a meggyőződését, hogy a szocializmus feltartóztathatatlan világfolyamat. Lars Wrrnrr: Pozitív változások a világban ■ O#.1111 »rillWCil A (svéd) Baloldali Párt — Kommunisták elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a legutóbbi években a világon pozitív változások történtek. Erre példa az amerikai imperialisták indokínai veresége. Az imperializmus elvesztette a volt portugál gyarmatokat is. Pozitív változások történ,tek földrészünkön is. Ez kifejezésre jutott a helsinki konferencián. Mindez azonban nem jelenti, hogy az amerikai imperializmus és a NATO elvesztette volna fenyegető jellegét. Továbbra igyekeznek beavatkozni más országok belügyeibe. Ebben a harcban mind nagyobb szerepet játszik az internacionalista szolidaritás. A szónok kifejtette, hogy a svéd kommunisták a proletár internacionalizmus hívei. Ez természetesen megerősíti a pártoknak azt a jogát, hogy stratégiájukat és taktikájukat önmaguk dolgozzák ki. Lars Werner ezutánarról beszélt, hogy pártja nagyra értékeli azokat a vívmányokat, amelyeket a szocialista országok a szocialista demokrácia kialakításában azáltal értek el, hogy a tervgazdálkodással a dolgozók közvetlenül részt vesznek a termelés és a társadalmi élet irányításában. lricllonecker: Az enyhülés a világpolitika fő iránya A Német Szocialista Egységpárt azt a szilárd akaratát fejezi ki, hogy hozzá fog járulni ahhoz, hogy az európai békéért, biztonságért és együttműködésért vívott harcban új sikerek szülessenek — mondta beszédében Jeneli Honecker. Az NSZEP KB főtitkára ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy az Európa békés jövőjéért folyó harcban milyen nagy súlya van a kommunisták szavának. A mi pártjaink természetesen saját munkásosztályukhoz, saját népükhöz szólnak, de minél erősebb a nemzetközi szolidaritás, minél jobban megértjük egymást a közös harci célokat illetően, és minél inkább ennek megfelelően cselekszünk, annál nagyobb lesz sikerünk, amelyre mindnyájan törekszünk. A továbbiakban a szónok kifejtette, hogy az értekezlet dokumentuma a kérdéseknek csupán egy bizonyos, korlátozott körét fogja át, de ezek olyan kérdések, amelyek az egész emberiségre nézve nagy jelentőségűek, a szó legigazibb értelmében életfontosságúak a népek számára. A legutóbbi években sok mindent sikerült elérni, hogy elhárítsuk a békét fenyegető veszedelmeket. Bebizonyosodott, hogy a békés együttélésnek egyszerűen nincs más alternatívája. Az enyhülés a világpolitika fő iránya lett. Nyilvánvalóvá vált az is, hogy a békét előmozdító sikerek csakis antiimperialista harcban érhetők el. Ezek a sikerek elsősorban a Szovjetuniónak köszönhetőek. Az NSZEP főtitkára a továbbiakban azt hangsúlyozta, a helsinki konferencia óta eltelt időben is beigazolódott, hogy a béke ingatag mindaddig, amíg az imperializmus olyan mérhetetlen módon tovább fegyverkezik. A politikai enyhülést katonainak kell követnie, viszont a leszerelés beleütközik a fegyverkezési monopóliumok törekvéseibe, így a leszerelési és a fegyverzetcsökkentési intézkedések is csak antiimperialista harcban vívhatók ki. Az imperializmus egyik legnagyobb csalása, amikor úgy tünteti fel a dolgot, hogy az enyhülés egyúttal területi státus quot is jelent a kapitalista kizsákmányolás és a szocializmus között. Olyan elméleteket hirdetnek, mintha a világot befolyási szférákra osztották volna fel. Ezért aztán igyekeznek beavatkozni más népek belügyeibe. Ilyesmi elsősorban az Egyesült Államok és az NSZK uralkodó köreiben jelentkezik. Ez egyértleműen a népek nemzeti önrendelkezési jogának megtagadása. Ez a konferencia is visszatükrözte: a szocialista és a kapitalista országok munkásosztályának közösek az érdekei. Senki sem felejti el, hogy a harci feltételek természetesen különbözőek, hiszen ezek a teljesen különböző társadalmigazdasági rendszerekből fakadnak. De elválaszthatatlanul összekapcsol bennünket a cél közössége, hogy tudniillik olyan világot akarunk teremteni, amely a munkásosztály és a dolgozó nép számára szociális igazságot, szabadságot és emberi méltóságot jelent. Közös ellenségünk az imperializmus, amely nemcsak a békét, hanem az emberiség haladását is veszélyezteti. " Enrico Berlinguer: Az internacionalizmus minden kommunista párt lényeges vonása Enrico Berlinguer felhívta a figyelmet arra a rendkívüli érdeklődésre, amelyet a nemzetközi közvélemény és a világsajtó tanúsít az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezlete iránt. Természetesen, nincs hiány kritikusokból sem — fűzte hozzá —, akiket már az a tény felizgatott, hogy az európai testvérpártok találkozót határoztak el. Az olasz pártküldöttség vezetője utalt arra, hogy a berlini értekezletet hosszas és fáradságos előkészítő munka előzte meg az értekezlet dokumentumainak kidolgozására. A munka demokratikus alapon folyt és kikristályosodott az ilyen okmányok összeállításának három főbb ismérve, nevezetesen, hogy az okmánynak meghatározott témákra kell korlátozódnia: nélkülözhetetlen a konszenzus; végül az okmány nem érintheti egyetlen párt függetlenségét sem. Az Olasz EP főtitkára ezután a nemzetközi enyhülésről beszélt. Hangsúlyozta a harc szükségességét a reakciós erők ellen, amelyek nem mondanak le arról, hogy ilyen vagy olyan módon hátráltassák vagy visszafordítsák az enyhülési folyamatokat, illetve azt hangoztatják, hogy az enyhülésnek minden egyes országban együtt kell járnia a társadalmi és a politikai egyensúly fenntartásával. „Minden kommunista párt lényeges vonása az internacionalizmus — hangsúlyozta Enrico Berlinguer. — Ez azt jelenti, hogy elkötelezetten részt vesz abban az akcióban, amely hazájában és nemzetközi méretekben kibontakozik, részt vesz a dolgozók, a népek közös mozgalmában, akik, illetve amelyek saját társadalmi és politikai felszabadulásukért, a nemzeti függetlenségért, az egész emberiség békéjéért és haladásáért küzdenek.” Berlinguer annak a véleményének adott hangot, hogy ez a mozgalom már túlnő a kommunista pártokon, s a legkülönbözőbb szellemi irányzatú politikai és társadalmi erőket ragadja magával. Ebben a széles és differenciált mozgalomban uralkodó tendencia a mai társadalom problémáinak megoldását olyan úton keresni, amely a szocializmushoz vezet. A szónok ezután a szocializmus irányába tartó fejlődés sokféleségéről szólt, és rámutatott, hogy a fejlett tőkés országokban ma már nemcsak a munkásosztály törekszik szocializmusra, hanem a dolgozók más rétegei is; fiatalok, nők, értelmiségiek nagy tömegei is. — Olaszországban, ahol a demokrácia kivívásáért, megvédelmezéséért és fejlesztéséért folytatott harc fő erői mindig is a munkásosztály és pártunk volt és maradt, mi olyan szocialista társadalomért küzdünk, amely az egyéni és kollektív szabadságjogok értékének és biztosítékainak megerősítésén épül fel — jelentette ki Enrico Berlinguer. Az olasz pártvezető hangsúlyozta, a be nem avatkozás elvének tiszteletben tartása nem zárja ki, hogy szabad megítélni más pártok elméleti és poltikai állásfoglalásait, valamint a nemzetközi élet és a munkásmozgalom bizonyos fejleményeit. „Más kommunista és munkáspártokhoz tartozó elvtársak is kifejtettek beszédeikben és cikkeikben — egyenesen vagy közvetve — bíráló megjegyzéseket orientációnkról vagy meggyőződésünkről... Óhajunk is, hogy a nagy témákban tovább folytatódjék a vita a munkásmozgalomban, a barátság és a megértés szellemében, mind szabadabban és nyíltabban”. Enrico Berlinguer beszéde befejező részét a parlamenti változások utáni olaszországi helyzet elemzésének szentelte. Dominique Urbany : Újabb lehetőségek a béke és a haladás hívei előtt Dominique Urbany, a Luxemburgi Kommunista Párt elnöke felszólalásában hangsúlyozta, hogy a nemzetközi erőviszonyok alapvetően a haladás erőinek javára változtak meg. Ma már teljesen világos — mondotta Urbany —, hogy az imperializmus többé nem képes visszafordítani a történelem kerekét. Nem fér kétség ahhoz, hogy ennek a fejlődésnek a rendkívüli dinamikája, az európai népek életére gyakorolt pozitív kihatásai napról napra erősödnek. Ez mindenekelőtt a kommunista és munkáspártok tevékenységének köszönhető, amelyeknek harca és egész politikája a marxizmus-leninizmus tudományos és valóban forradalmi ismeretein alapszik. A Luxemburgi Kommunista Párt elnöke felszólalásában kiemelte, hogy a hidegháború korszakából az enyhüléshez vezető történelmi fordulat, a béke és a haladás erői előtt nyílt újabb lehetőségek a szocialista országok sikereinek és töretlen felemelkedésének köszönhetők. Alvaro Cunhal: A forradalmi erők nélkül visszaállították volna a fasizmust Portugáliában A berlini értekezlet szerda délelőtti ülésén szólalt fel Alvaro Cunhal. A Portugál Kommunista Párt főtitkára rámutatott, hogy az enyhülés, a különböző gazdasági és társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés kedvező feltételeketteremt a népeknek a demokráciáért, a haladásért, és a valódi nemzeti függetlenségért vívott harcához. — A portugál forradalom — mondotta a továbbiakban — megteremtette az előfeltételeket a diplomáciai kapcsolatok felvételére a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal, valamint a harmadik világ országaival és az egykori portugál gyarmatokkal. — Portugália — két évig tartó, rendkívül bizonytalan, ideiglenes jellegű demokratikus helyzet után — most új alkotmány életbe lépésével egy új demokratikus rend kezdetét éli át. Vannak olyan emberek, akik azon a véleményen vannak, hogy a forradalmi erők, különösen a PKP, olyan ritmust erőltettek a forradalomra, amely nem felel meg a reális erőviszonyoknak. Az igazság az — szögezte le a PKP főtitkára —, hogy Portugáliában már régen restaurálták volna a fasizmust, ha a forradalmi erőknek nem lett volna bátorságuk felvenni a harcot a monopolkapitalizmus és a nagybirtok ellen, ha a munkásosztály nem ragadta volna magához az élet hatékony ellenőrzését a gazdaság számos fontos területén. Alvaro Cunhal a továbbiakban kijelentette: elengedhetetlenül szükséges figyelmesen tanulmányozni a forradalmi mozgalomnak és más országok testvérpártjainak a tapasztalatait. A portugál demokrácia felépítéséhez vezető út nem lehet a monopolkapitalizmushoz való visszatérés, hanem a már elért történelmi vívmányok megszilárdítása az alkotmányban rögzített szocialista perspektíva révén. Ennek az értekezletnek a megrendezése — hangsúlyozta a PKP főtitkára — rendkívüli jelentőségű a pártjaink közötti baráti kapcsolatok, együttműködés és szolidaritás megszilárdítása szempontjából. Noha egyik vagy másik problémát illetően nézetkülönbözőségek vannak közöttünk, noha a különböző országokban kialakult helyzet sajátosságai sajátosságokat követelnek meg, a koncepciókban, a taktikában és a társadalmi haladás felé vezető utat tekintve is, alapvető célunk közös. Az osztályérdekek azonossága képezi objektív alapját egységünknek, a kommunista és munkáspártok közötti kölcsönös szolidaritásnak, a proletár internacionalizmus magas elveinek. Magyar Nemzet Martin Gunnar Knutsen: Fokozódik a vezető NATO-hatalmak nyomása Norvégiára Martin Gunnar Knutsen, a Norvég Kommunista Párt elnöke a berlini konferencia szerdai ülésén elhangzott beszédében többek között hangsúlyozta: lehetetlen és helytelen egyetlen nyílegyenes közös utat kijelölni, és azt mondani, hogy a kommunisták ezen, és csakis ezen az úton haladhatnak. Ilyesmit senki nem is akart és senki sem javasolt. A konferencia húszhónapos előkészületeit az egyes pártok függetlenségének és egyenjogúságának legnagyobb tiszteletben tartása jellemezte. A Norvég KP elnöke rámutatott, hogy Norvégia manapság, mint a Szovjetunió NATO-szomszédja, stratégiailag igen fontos és katonailag együttműködik az USA-val. Az Északi-tengerben felfedezett gazdag olajlelőhelyek miatt az ország jobban a gyújtópontba került, mint bármikor a múltban. Erősödik a vezető NATO- országok nyomása, amelyek azt akarják, hogy az országban atomfegyvereket tárolhassanak és külföldi erőket állomásoztathassanak. Egyidejűleg erősödik a Helsinki szellemével szöges ellentétben álló antikommunista szovjetellenes propaganda is azzal a nyilvánvaló célzattal, hogy félelmet és bizalmatlanságot keltsenek a Szovjetunióval szemben. A norvég kommunistáknak elsőrendű feladata lesz, hogy az összes haladó erőkkel együtt közösen fokozza harcát a támaszpont-politika, valamint az antikommunizmus és a szovjetellenesség ellen — hangsúlyozta Knutsen. Ermenegildo Gasperoni: Nyílt véleménycsere Ermenegildo Gasperoni, a San Marinó-i Kommunista Párt elnöke beszédében örömmel nyugtázta, hogy a több hónapos véleménycsere eredményeként összehívták az európai kommunista és munkáspártok konferenciáját egy olyan dokumentum alapján, amellyel valamennyi részvevő egyetért. A kommunisták, a munkásosztály és a különböző politikai beállítottságú dolgozók nagy érdeklődéssel figyelik a találkozót, amelyet nyílt véleménycsere jellemez, s amely a résztvevő kommunista és munkáspártok egyike számára sem állapít meg előírásokat vagy kötelezettségeket. Ermenegildo Gasperoni hangsúlyozta, hogy a San Marinó-i Kommunista Párt erősödésének alapját a szocializmushoz vezető demokratikus és pluralista út, a népi és az antifasiszta erőkkel való egységprogram, a párt autonómiája és ■ függetlensége, valamint a munkásmozgalom és a nép internacionalista szolidaritása jelenti. __1 Georges Marchais beszédében jelezte, pártja egész tevékenységében a franciaországi válság konkrét elemzéséből és minősítéséből indul ki, majd kijelentette: " Franciaországban mélyreható demokratikus reformok szükségességének kérdése van napirenden. Lehetővé kell tenni a nemzetnek, hogy saját gazdasági és szociális fejlődésének ura legyen, mégpedig a nagymonopóliumok államosítása útján. Biztosítani kell a dolgozók részvételét az ország ügyeinek intézésében minden szinten, beleértve a kormányt is. Az osztályharc napirendjén szerepel, hogy népünk újabb szabadságjogokat és egyéb jogokat vívjon ki, amelyekre támaszkodva a dolgozók kiszélesíthetik harcukat, saját javukra változtathatják meg a politikai erőviszonyokat, meghátrálásra kényszeríthetik a nagyburzsoáziát és vereséget mérhetnek rá. Az FKP főtitkára foglalkozott a fejlett tőkés országokban tevékenykedő kommunista pártok harcának néhány közös vonásával, majd az imperializmus jelenlegi helyzetével. Idézte az FKP XXII. kongreszszusának azt a megállapítását, hogy „a nemzetközi küzdőtéren új erőviszonyok vannak kialakulóban, amelyek már nem teszik lehetővé az imperializmusnak, hogy saját belátása szerint cselekedjék”. A nemzetközi enyhülésről szólva Marchais megállapította: Európa népei még soha nem rendelkeztek ilyen lehetőségekkel ahhoz, hogy tartós békében éljenek, a leszerelés útján haladjanak, biztonságban munkálkodhassanak mint napjainkban. Ez a békés egymás mellett élés azonban semmiképpen sem jelent országunkban társadalmi és politikai status quo-t — hangsúlyozta. A francia pártküldöttség vezetője élesen bírálta a francia katonapolitikát, annak kalandor elemeit, az amerikai stratégia elfogadását, a magas katonai kiadásokat. Célul jelölte meg az enyhülés elmélyítését és a fegyverzet csökkentését — egyenlő biztonság mellett —, továbbá az „antagonisztikus tömbök” visszafejlesztését, majd feloszlatását. Beszélt Marchais a szocialistákkal és a keresztényekkel való együttműködés lehetőségeiről, majd a berlini konferencia munkáját tekintette át. Az FKP főtitkára kijelentette: — Szolidárisak vagyunk a szocialista országok kommunista pártjaival és a tőkés országok kommunista pártjaival. Szolidárisak vagyunk a szocialista Kubával és Indokína népeivel. Szolidárisak vagyunk az algériai FLN-nel, amely a szocializmus útján vezeti az emiatt imperialista támadások célpontjává vált országot. — Szolidárisak vagyunk a Szudánban, Iránban és Indonéziában, Chilében, Uruguayban és Brazíliában üldözött kommunistákkal, szakszervezeti aktivistákkal és demokratákkal — mondotta a többi között az FKP főtitkára. Georges Marchais. Az osztályharc napirendjén az újabb szabadságjogok kivívása Mint antiaiát,ír A záródokumentum Folytatódik a következetes küzdelem a békéért, a demokráciáért és a társadalmi haladásért A kommunista és munkáspártok berlini értekezletén „Az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és társadalmi haladásért” címmel dokumentumot fogadtak el a részvevők. Az okmányt rövidítve ismertetjük. 1976. június 29—30-án Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában megtartották 29 európai kommunista és munkáspárt konferenciáját. E pártok képviselői véleménycserét folytattak az európai békéért, biztonságért, együttműködésért és a társadalmi haladásért folyó harc kérdéseinek meghatározott köréről. E célok elérésében minden részt vevő párt kész közreműködni. A konferencia részvevői hangoztatják pártjaik szilárd elhatározását, hogy minden egyes párt által országuk társadalmi, gazdasági és politikai feltételeivel, valamint nemzeti sajátosságaival összhangban önállóan és függetlenül kidolgozott és elfogadott politikai irányvonala alapján a jövőben is következetes harcot vívnak a béke, a demokrácia és a társadalmi haladás céljainak eléréséért, ami megfe