Magyar Nemzet, 1977. január (33. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-23 / 19. szám

Turrato, 1977. január 23. Masar Xomzot Ágazati és termékszerkezetünk, gazdaságpolitikánk Beszélgetés dr. Stark Antal egyetemi tanárral — Úgy tetszik az embernek, mintha öt bő esztendő után öt szűk következnék. — Ez egyszerűsítés. Az tény, hogy a világgazdaságban 1973 -74-ben óriási árváltozások mentek végbe, amelyek minket különösen érintettek. Amit a tőkés országokból behozunk, az összességében 70 százalékkal, amit pedig kiviszünk az — termékszerkezetétől adódóan — 33 százalékkal lett drágább. 1974—75-ben külkereskedelmi veszteségünk 47 milliárd forint volt. Ez az irányzat azóta is folytatódott Nem mehet így tovább! Az V. ötéves terv csaknem azonos gazdasági növekedéssel számol, mint amit az előző tervidőszakban elértünk. Nemzeti jövedelmünk is 30—32 százalékkal lesz nagyobb. Igyekszünk tehát az eddigi ütemet tartani. Az árveszteség miatt azonban másfélszer anynyit kell exportálnunk, mint amennyit importálunk. Ebből következik, hogy az országban felhasználható nemzeti jövedelem kisebb mértékben nőhet, mint a IV. ötéves tervben, következésképp a beruházásoknak és a lakosság fogyasztásának növekedési üteme is lassúbbodik. A reáljövedelem 18—20 százalékkal lesz nagyobb. Az importanyag-felhasználás sem nőhet olyan arányban, mint az előző öt esztendőben, s amíg 1970—75- ben 92 ezerrel gyarapodott az aktív keresők tábora, 1975-től 1980-ig csak 60 ezres többletre számíthatunk. A képlet tehát az, hogy a termelés azonos mértékű növekedését viszonylag kevesebb emberrel, anyaggal, kisebb beruházásokkal és bérnövekedéssel kell megoldanunk, mint a IV. ötéves tervben, méghozzá lényegesen jobb minőségben. A minőséget eleve megköveteli, hogy a tőkés exportot 60—65 százalékkal kell növelni ahhoz, hogy ne romoljon külföldi fizetési mérlegünk. — Többen kétségbe vonják, hogy helyes-e a gazdasági növekedés ütemét továbbra is tartani. Miért nem lehet lassúbb tempót diktálni? — Azért, mert a tervezett növekedés arra elég csak, hogy fenntartsuk közepes fejlettségi színvonalunkat 1980- ra azonban megtörténhet velünk, hogy az európai szocialista országok között a sereghajtók leszünk. I. — Mi változik az ágazati szerkezetben? — Föltehetően a fejlesztési koncepció. Távlati terveinkben ugyanis nem vettük eléggé figyelembe azt a törvényszerűséget hogy bizonyos színvonalon a gazdasági növekedéssel együtt a struktúraváltozás is lelassul. S vannak „fejlődési rendellenességeink” is. Nos mindezt a foglalkozási szerkezetünk alakulása tükrözi. E struktúra 1930—1950-ig mozdulatlan volt 1960-ban kezdődik csak a minőségi változás. 1970-ben pedig a foglalkozás ágazati szerkezetében a mezőgazdaság aránya mintegy a felére zsugorodik a húsz év előttihez képest. A szolgáltatás ágazaté azonban alig növekedett. 1975-re pedig csak annyival, amennyivel a mezőgazdaságban dolgozók aránya csökkent Az viszont kétséges, hogy ettől mennyire limet TM szazi.Háuy az ipariké egy százalékkal lett kisebb, az építőipariaké viszont egy százalékkal nagyobb. A harmadik ágazat 5 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság dolgozóinak aránya megfelel a hasonló fejlettségű országokénak, az iparé és építőiparé azonban nagyobb, míg a harmadik ágazaté lényegesen kisebb azokénál — Van valami oka e sajátos fejlődésnek? — Igen. Az ipar termelékenysége sokkal kisebb, mint fejlettségünkből következnék. Több emberrel állítjuk elő ugyanazt a termékmennyiséget mint más hasonló fogyasztási színvonalú gazdaság. Az infrastruktúrát pedig elhanyagoltuk. Az extenzív iparosítás idején azt hittük, felesleges, mert ott nem folyik termelés. Hosszabb ideig ezt azért viselhettük el, mert 1945-ben — az akkori európai viszonyokhoz képest — jónak volt mondható az infrastrukturális ellátás és a rangsorban előbb álltunk, mint most. Némileg módosítja az ismert arányokat, hogy — gazdaságunk szocialista jellegéből következően több szolgáltató szervezet — így az étkeztetés vagy az üzemegészségügy — dolgozóinak egy része a termelő vállalat keretében működik, s ott van nyilvántartásban. A népgazdaság ágazati szerkezete csak hosszú idő alatt változtatható meg, nekünk az elkövetkező időben az ipar és mezőgazdaság dolgozóinak arányát kell csökkentenünk — termelékenyebb munkával — és a szolgáltatásét növelnünk oly módon, hogy az ellátás javulásában megmutatkozzék. II. — Mondotta, hogy a termékszerkezetünk is oka a külkereskedelmi veszteségeinknek. Itt talán többet tehetünk. — Valóban, az igazi nagy gondunk a mikrostruktúra. A termékszerkezet változtatásáról a Magyar Nemzet is sokat ír, csakhogy azt nem lehet jelenleg központilag előírni, csupán befolyásolni az ár- és az érdekeltségi rendszerrel Az árarányok azonban nem kielégítőek. Először is hazai áraink eltérnek a világpiacétól. Képtelenek vagyunk követni azokat, holott az MSZMP XI. kongresszusa kimondta: a világpiaci árak tartós változásait úgy kell érvényesíteni a termelő árakban, hogy jobban orientáljanak a hatékony gazdálkodásra. De aránytalanság van az ipari és a mezőgazdasági, valamint a termelői és a fogyasztói árak között is. — A lakosság sokallja a fogyasztói árakat. — Ha a drágaság itt-ott elkedvetlenítő is, azt tudomásul kell vennünk, hogy nálunk a fogyasztói árszínvonal alacsonyabb, mint a termelői. 1976- ra a forgalmi adó kevesebb lett, mint az állami fogyasztói árkiegészítés. Így az egész fogyasztást — a szolgáltatásokat is beleértve — az állam dotálja. Ebből következően a költségvetési hiányunk elég nagy. De nézzük a vállalati nyereséget. Kétharmadát az állami támogatás teszi ki. egy paradoxon: amikor legnagyobb volt a világpiacon az áremelkedés és a mi veszteségünk, akkor fizették ki külkereskedelmi vállalataink a legnagyobb nyereségrészedést is. Igaz, az állam más csatornákon elvon is a vállalattól. Termékstruktúránk radikális és viszonylag gyors megváltoztatásához azonban ez az ár- és nyereségérdekeltségi rendszer csak részben alkalmas. — Nem valami vigasztaló, amit mond. — Nem is az a célom. Az V. ötéves tervünk, az elodázhatatlan teendőinkkel való szembenézés terve, így a munkamorál, a szervezettség megjavításával, a nagyobb takarékossággal is. A kiutat megtaláljuk. Hogy hogyan? Felmértük termékeinket és négy csoportba osztottuk őket. Aszerint, hogy versenyképesek, azzá tehetők, gyártandók a mai szinten és visszafejlesztendők A termékek minőségét a legmagasabb külföldi színvonalhoz mértük, a gyártás fejlesztését, tömegszerűségét összehasonlítottuk a világ élenjáró gyártástechnológiájával és számba vettük a piaci lehetőségeket is. III. — Mi a legfontosabb gazdaságpolitikai teendő? — Véleményem szerint jobban kell kombinálni az állami irányítás és a kereslet-kínálat figyelembevételét. Ma egyforma a szabályozás. Sokkal differenciáltabb lehetne. Ki kell emelni néhány vállalatot, és centrálisan irányítani, központi erőforrásból nyújtva az anyagi eszközöket, meghatározva a termékkomplexumot és a fejlesztést. A gazdaság többi területén viszont hatékony állami ellenőrzéssel, széleskörűen engedélyezni kellene az eszközmozgást, az áru és értékviszonyok szabadabb érvényesülését. — Hogyan képzelhető el szocialista tulajdonviszonyok között a „tőkeáramlás”? — Ma minden vállalatnak van fejlesztési alapja, akár van szükség rá, akár nincs. Ésszerű volna, ha egy nagy vállalat, amelyet nem érdemes fejleszteni, másutt fektetné be a pénzét, ahol például versenyképessé tehetők a termékek, és ő nagyobb nyereséget remélhet. — Hogyan foglalná össze beszélgetésünk következtetéseit? — Termeljük azt, ami a világpiacon jól eladható, és akkor fokozatosan felszámolhatjuk árrendszerünk ellentmondásait és nagyobb mértékben emelhetjük az életszínvonalat is. Kovács Judit Tisztább levegő Környezetvédelem Pest megyében Pest megye ötéves fejlesztési tervében jelentős fejezet a környezetvédelemé. Az ipar fejlődésével, az urbanizáció előrehaladásával mind nagyobb mértékben domborodik ki és változik a környezeti ártalmak jellege. A környezetvédelmi problémák között legfontosabb a vízszennyeződés és fertőzöttség. Gondot jelent Pest megyében a jelenlegi és a jövőbeni vízbázisok — Visegrád, Dunakeszi, Szigetszentmiklós — vízminőségvédelme. Fontos feladat a megye karsztos vidékei vizeinek megóvása a szennyeződéstől. A legújabb adatok szerint a megyében naponta 153 600 köbméter szennyvíz keletkezik, amit nagyrészt az élővizekbe bocsátanak. A tervidőszak végére ez a mennyiség a számítások szerint napi 228 500 köbméter lesz. 1981-re azonban a helyzet előreláthatóan jelentősen javul, mert a szennyvíztisztítókapacitás kétszeresére növekszik. A megyében a leggyakoribb talajszennyező tényezők a különböző hulladékanyagok, amelyekből jelentős arányban ártalmas bomlástermékek keletkeznek. A le nem bomlott szerves vegyületek bejutnak a talajvízbe és fertőzik, szenynyezik az ivóvizet adó ásott kutakat. Főleg ipari településeken a hulladék-lerakóhelyek alatt nő a talaj nitrát, klorid, szulfát koncentrációja. Komoly gondot jelent Pest megyében is az egyre növekvő mennyiségű háztartási és ipari szemét elhelyezése. Csak nagyon kevés helyen, a települések alig 30 százalékában van megoldva az intézményes szemétgyűjtés. A megye legnagyobb légszennyezője a Cement- és Mészművek váci gyára. A túlterhelt elszívóberendezés a növekvő termelés következtében elégtelennekbizonyult, ezért az üzem porártalmával súlyos levegőszennyeződést okoz a Duna-kanyar egész üdülőkörzetében. Javított a helyzeten a közelmúltban üzembe helyezett porleválasztó berendezés. Ebben az ötéves tervidőszakban kicserélik a porleválasztó berendezést, aminek költsége előreláthatólag 150 millió forint. Ugyancsak jelentős levegőszennyeződési forrás Tököl nagyközség határában az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat, amely a ráckevei járás településein és Százhalombattán bűzös levegőszennyeződést okoz. A környezetvédelmi feladatokhoz kapcsolódik a KÖJÁL tevékenysége. Feladatainak ellátását javítani fogja a rövidesen megépülő új és önálló Pest megyei KÖJÁL-laboratórium. Hazánk és Málta első kereskedelmi egyezménye Kormányközi kereskedelmi megállapodást írtak alá Magyarország és Málta között Ez az első ilyen természetű egyezmény, s így fontos szerepet játszhat a magyar—máltai kereskedelmi kapcsolatok fejlesztésében. A megállapodás, amely a La Vallettában folytatott tárgyalások eredményeként jött létre a két ország külkereskedelmi minisztériumának képviselői között öt évre szól és kölcsönösen minden megkülönböztetés nélkül teszi lehetővé a kereskedelmi szállításokat. A református egyház újjáalakult zsinatának ülése Tizenkét éves ciklusokra kap megbízatást a magyarországi református egyház legfőbb vezető testülete, a száz tagú zsinat, amely most megtartotta újjáalakuló ülését Az eseményen részt vettek a hazai protestáns egyházak vezetői, valamint három országból érkezett külföldi egyházi személyiségek is. A zsinaton megjelent és felszólalt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. A zsinat lelkészi elnökévé dr. Bartha Tibor püspököt, világi elnökévé dr. Zsebők Zoltán orvosprofesszort választották. A zsinat nyilatkozatot fogadott el, amelyben támogatja a Hazafias Népfront programját, állást foglal az európai béke és biztonság ügye mellett, kinyilvánítja, hogy a magyarországi református egyház a jövőben is aktívan részt vesz a Keresztyén Békekonferencia tevékenységében. A HUNGEXPO kiállítást rendez Mexikóban Magyarország bemutatkozik címmel első ízben rendez kiállítást a HUNGEXPO Mexikóban. A bemutató célja a Mexikóba irányuló kivitel fejlesztése az elmúlt évben aláírt hároméves kereskedelmi megállapodás alapján. Tizenhat külkereskedelmi vállalatunk mutatja be ipari termékeit. Külön érdekességnek számít az a fényképkiállítás, amely portrésorozat keretében ad számot világhírű magyarokról, akik tevékenységükkel hozzájárultak az egyetemes haladáshoz. A kiállítók között szerepel az Egyesült Izzó a világmárkának számító TUNGSRAM- égőkkel és rádiócsövekkel. A Ganz-MÁVAG szivattyúteleppel és vasúti járműmodellekkel, a Magyar Hajó- és Darugyár kikötői berendezésekkel, a Technoimpex szerszámgépekkel, a Transelektro transzformátorokkal, vesz részt a mexikói fővárosban január 31-én megnyíló kiállításon, amely két hétig várja látogatóit A pécsi ipari vásár előkészületei Páros években Szeged, a páratlanokban Pécs rendez ipari vásárt. 1977-ben tehát a mecsekaljai város van soron. Július 1—10. között lesz az ipari vásár, hagyományos helyén, a déli városrész iskolanegyedében, összesen hétezer négyzetméter fedett és kétszer ekkora szabad terület áll a résztvevők rendelkezésére. Eddig csaknem 200 vállalat, szövetkezet, intézmény jelezte nevezését a megyéből és az ország más részeiből. A testvérmegyék és városok közül a jugoszláviai Szliven és Eszék készül a pécsi ipari vásárra. A héten 15 jugoszláv cég képviselőit várják a Baranya megyei székhelyre. Nincs hóakadály a közutakon Az országos közúthálózaton — a 12108 számú utat kivéve — időjárás okozta akadály nincs, az utak két nyomvonalon járhatók. A 12108 számú utat jegesedés miatt Kispallag felé lezárták. A főútvonalak burkolata Békés és Somogy megyében száraz, másutt nedves, de nem síkos. Az alsóbbrendű utak burkolata helyenként síkos, hókásás, mint a KPM ügyelete jelentette. A SZOT elnökségének levele a magyar dolgozókhoz Az idei esztendő első napjaiban országszerte sok értéket munkaverseny-vállalás született a munkások, az üzemi dolgozók kezdeményezésére. Vasasok, bányászok és vasutasok, a kőolajipar és az élelmiszeripar dolgozói, építőipari és könnyűipari szocialista brigádok tettek felajánlásokat. Kiemelkedő jelentőségű a Csepel Vas- és Fémművek közösségének felhívása az 1977. évi termelési feladatok tervszerű teljesítésére, a munka minőségének és hatékonyságának javítására, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége üdvözli a kezdeményezőket, és ajánlja a szocialista brigádoknak, az ipari és mezőgazdasági üzemek dolgozóinak, hogy kövessék a csepeliek és a többiek példáját. Meggyőződésünk, hogy a kibontakozó munkaverseny segítheti az 1977. évi gazdasági és társadalmi feladataink megvalósítását, előmozdíthatja a jó minőségű termékek gyártását, a nagyértékű termelőberendezések jobb kihasználását, az ésszerű gazdálkodást, a jobb munka- és üzemszervezést, a munkafegyelem erősödését, további boldogulásunknak, az életkörülmények javításának anyagi megalapozását. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére indított munkaversenyben megnyilvánul a dolgozók alkotásvágya, a haza szeretete, a szocialista építőmunkában érzett felelőssége, a szovjet nép iránti tisztelete. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége köszönti a munkaverseny-mozgalom minden részvevőjét és eredményes munkát, további sikereket kíván nemes céljuk megvalósításához. A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége Bővül a magyar—iráni mezőgazdasági együttműködés Január 19. és 22. között Budapesten tartotta harmadik ülését a magyar—iráni mezőgazdasági és élelmiszeripari albizottság. Az iráni delegációt Hossein Sepehri, a mezőgazdasági és természeti erőforrások minisztériumának miniszterhelyettese, a magyar küldöttséget dr. Soós Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumi államtitkár vezette. A tárgyaló felek az együttműködést eredményesnek ítélték. Magyarország sikeresen vesz részt több iráni mezőgazdasági és élellmiszerfeldolgozó üzem létesítésében. A tárgyalásokon további együttműködést irányoztak elő az állattenyésztés, a növénytejtermesztés, a növényvédelem, az élelmiszeripar és élelmiszerszállítások területén. Az iráni küldöttség több ipari és mezőgazdasági üzemet, intézményt, továbbá külkereskedelmi vállalatot látogatott meg. Hossein Sepehrit fogadta dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint dr. Szalai Béla külkereskedelmi minisztériumi államtitkár. A belkereskedelem összesítése az elmúlt évi forgalomról A Belkereskedelmi Minisztérium szombaton kiadta az 1976. évi kereskedelmi forgalomról szóló összesített beszámolóját. Az év folyamán a kiskereskedelem árukínálata megfelelő volt. Az árucikkek többségében az előző évhez viszonyítva a kínálat javult, másoknál változatlan maradt. Gondot okozott a zöldségek és gyümölcsök, a hús és húskészítmények kínálata. Nem elégítette ki a keresletet időnként vagy tartósan egyes vegyes iparcikkek áruellátása. A forgalom a múlt évben részben az árváltozások hatására az élelmiszerek és az élvezeti cikkek javára tolódott el. A fogyasztási szövetkezetek a korábbi évekhez hasonlóan magasabb forgalmi növekedést értek el, mint az állami kereskedelem. Az emelkedés az egyes iparcikkekben nagyobb méretű volt, de jelentkezett a ruházati termékekben is. Az értékemelkedésnek körülbelül a fele árnövekedésből keletkezett. 1976-ban a kiskereskedelem — az előzetes adatok szerint — folyó árakon 237,5 milliárd forint forgalmat ért el, ez az előző évinél 15,1 milliárd forinttal, azaz 6,8 százalékkal több. A kiskereskedelem 1976. évi tervét nem teljesítette. A terv szerint az árbevételnek folyó áron 9,2, változatlan áron 4,1 százalékkal kellett volna emelkednie, ezzel szemben a tényleges többlet csak 6,8, illetve 1,4 százalék volt. A nagykereskedelem az év folyamán 9,9 százalékkal több árut szerzett be és 6,1 százalékkal többet értékesített, mint az előző évben. A fogyasztási cikkek múlt évi árukészletének értéke 46 milliárd forint volt, ötmilliárddal több, mint az előző év végén. A növekedésből 3,8 milliárd forintnyi érték a vegyes iparcikkekben, 800 millió a ruházati cikkekben és 400 millió az élelmiszerekben jelentkezett. A múlt év decemberében a kereskedelem 6,8 százalékkal magasabb forgalmat ért el folyó áron, mint az előző év hasonló hónapjában. Decemberben az átlagosnál jobban növekedett a bolti élelmiszerek és élvezeti cikkek, valamint a vendéglátás forgalma. Igen szerény mértékben nőtt a ruházati és a vegyes iparcikkek forgalma decemberben. Húsból és húskészítményekből az előző évinél 8—10 százalákkal kevesebb fogyott. Az év második felében a hús és húskészítmények értékesítése az előző évinek mintegy 92 százaléka volt. Tőkehúsokból az igényeket a kereskedelem úgyszólván maradéktalanul ki tudta elégíteni. A hentesáruk iránti kereslet mérséklődött, elsősorban vidéken. Kocsonyahúsból, virsliből az ünnepek előtt elegendő mennyiség került forgalomba. Bő volt a választék vágott baromfiból, halból, zavartalan volt a tojásellátás is és többen keresték a sajtféléket, mint korábban. Az édesipari termékekből az ellátás javult, ennek ellenére díszdobozokból és csokoládés darabárukból az igényeket nem lehetett teljes egészében kielégíteni. A tartósított élelmiszerek közül a befőttek, dzsemek és savanyúságok kínálata a kereslet alatt maradt, de javult a tartósított főzelékből az ellátás. A déligyümölcsök közül a citrom-, narancsellátás kielégítő volt. A szocialista kereskedelem decemberben burgonyából 14 százalékkal többet forgalmazott, mint az előző év hasonló hónapjában, gyümölcsökből 9 százalékkal emelkedett az értékesítés. A szabadpiaci felhozatal ellenben mérsékeltebb volt. A vendéglátóipar megfelelően felkészült az év végi ünnepekre. Az áruellátás általában jó volt, de az égetett szeszes italok közül likőrből és gyümölcspálinkákból a keresletet nem tudták teljes egészében kielégíteni és időnként hordós sörből is hiány mutatkozott. G. J. 3 Nemzetiségi gyerekklubokat szerveznek Bács-Kiskun megyében Bács-Kiskun megyében újabb felmérést készítettek a nemzetiségi lakosság művelődéséről. A huszonegy nemzetiségi község közül már tizenhatban szervezték meg az óvodai anyanyelvi oktatást. Misike község kivételével a megye valamennyi nemzetiségi településén bevezették az általános iskolai anyanyelvi oktatást. Új kezdeményezés, hogy néhány helységben az anyanyelvi klubok mellett nemzetiségi gyerekklubokat hoztak létre.