Magyar Nemzet, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-01 / 77. szám
2 ügyének előmozdításáról valójában nem állják ki az idő próbáját. A Szovjetunió a második világháború óta mintegy 70 nagy fontosságú leszerelési indítványt, határozattervezetet dolgozott ki. Amennyiben az amerikai vezetés valóban komolyan szándékozik a leszerelés érdekében tevékenykedni, foglalkozzék érdemben a már meglevő szovjet javaslatokkal — hangzott Gromiko érvelése. Cinil központi témája A moszkvai tárgyalások tehát az amerikai külügyminiszterrel lényeges nézeteltérést mutattak a két ország között. „De ez nem jelenti, hogy áthidalhatatlan akadályok lennének. Reméljük, hogy az Egyesült Államok vezetése reálisabb álláspontot alakít ki, s nem fog egyoldalú előnyökre törekedni.” Mi következetes békepolitikát folytatunk, senki sem téríthet le minket erről az útról — hangoztatta Gromiko. — De mindig határozott választ adunk azoknak, akik veszélyeztetik országunk népének érdekeit. Csak az egyenlőség, a kölcsönös biztonság figyelembevételével, törvényes érdekeink érvényesítésével fogunk tárgyalni a jövőben is. Kérdésekre válaszolva Andrej Gromiko kijelentette, hogy a tervezett következő külügyminiszteri találkozóra, Genfben, májusban kerül majd sor. Ennek központi témája a közel-keleti rendezés ügye lesz, tekintettel arra, hogy a két ország a konferencián társelnöki tisztséget tölt be. Gromiko ugyanakkor kifejezte a szovjet fél készségét, hogy más kérdésekről is folytassák akkor a véleménycserét. Cyrus Vance látogatása Gromiko szerint szükséges volt, „sőt, hasznos, mert jól kell ismernünk egymást, egymás álláspontját — ez elősegítheti országaink kapcsolatainak javulását”. Ismét elismerte Gromiko, hogy jelentős kérdésekben mutatkozott meg véleménykülönbség. Ugyanakkor e vitás kérdésekben „folytatni kell a tanácskozást, esetleg szakértői szinten, s akkor világossá válik, hol is tartunk”. Utalás Stooseveltre Az emberi jogok washingtoni kampányának és a SALT- tárgyalásoknak kölcsönhatásával kapcsolatos kérdésre válaszolva Gromiko kijelentette, hogy az emberi jogok védelme ürügyén folytatott kampány feltétlenül kedvezőtlen hatású, mérgezi, a két állam kapcsolatait ésezért nem segíti elő a bonyolult problémák megoldását. „Mi sohasem tetszelgünk a tanító szerepében, ugyanakkor másoknak sem engedjük meg, hogy kioktassanak bennünket, hogyan döntsünk belügyeinkben.” Emlékeztetett arra, hogy a két ország közötti diplomáciai kapcsolat felvételekor éppen Roosevelt elnök hangsúlyozta az egymás belügyeibe való be nem avatkozás követelményét. Ez az elv — mondotta — ma is éppolyan időszerű. Lovas Gyula Vance tájékoztatta Schmidtet és Callaghant Moszkvából jelenti az MTI. Négynapos szovjetunióbeli látogatásának befejeztével csütörtökön délelőtt Moszkvából Bonnba utazott Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. A Vnukovói repülőtéren Vance nyilatkozatot adott a szovjet és külföldi sajtó képviselőinek. „Szeretnék köszönetet mondani a szovjet külügyminiszternek, szovjet vendéglátóinknak azért a vendégszeretetért, amellyel fogadtak minket — jelentette ki. — Véleményem szerint utazásunk hasznos volt. Célunk nem volt egyszerű, lehetetlen egyetlen nap alatt megállapodást elérni a fegyverzetek korlátozásáról. Várom a Szovjetunió külügyminiszterével ez év májusában Genfben megtartandó találkozónkat. Biztos vagyok benne, hogy addig mindkét fél tanulmányozza a most megvitatott kérdéseket és rájön, hogy céljaink azonosak. Remélnünk kell, hogy a jövőben előreléphetünk és megállapodást érhetünk el e létfontosságú területen” — mondotta az Egyesült Államok külügyminisztere. Négyórás megbeszélést folytatott csütörtökön Bonnban moszkvai tárgyalásairól az amerikai külügyminiszter Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárral és külügyminiszterével, Hans-Dietrich Genscherrel. A szovjet vezetőkkel való találkozójáról szólva Vance újságíróknak kijelentete, hogy amerikai részről „kiegyensúlyozott csomagtervet” terjesztettek elő a hadászati fegyverzetek korlátozásának eddig megállapodásokkal nem rendezett területéről. Jelezte, hogy szerinte az előrehaladáshoz ezen a téren „kölcsönös engedményekre” lesz szükség. „Tragédia lenne, ha a fegyverkezési verseny folytatódnék” — jelentette ki Vance. Hozzáfűzte, hogy Carter elnök sem szeretne ezen az úton járni. Helmut Schmidt a sajtóértekezleten felhívta a figyelmet arra, hogy a moszkvai tárgyalásokkal korántsem értek az út végére. Mind a nyugati államoknak, mind a Szovjetuniónak alapvető érdeke, hogy sikert érjenek el a SALT-tárgyalásokon. Egyetlen találkozótól azonban tila lenne kézzelfogható eredményeket várni. Az amerikai külügyminiszter és a nyugatnémet vezetők áttekintettek számos más nemzetközi kérdést is. Cyrus Vance csütörtökön este Bonnból Londonba érkezett, hogy tájékoztassa James Callagnan brit miniszterelnököt. Carter bátorító ténynek tartja a párbeszéd folytatását Washingtonból jelenti az MTI. Carter amerikai elnök szerdán kijelentette, bátorító a tény, hogy folytatódnak a szovjet—amerikai tárgyalások. Ha viszont mégsem hoznak sikert, az Egyesült Államok nagyobb fegyverkezésbe kezd. Váratlanul összehívott fehér házi sajtóértekezletén Carter ismét bizonygatta: Amerika őszintén törekszik nagyszabású, átfogó fegyverzetkorlátozási, leszerelési megállapodásokra. Szavaiból ugyanakkor kitűnt, hogy az amerikai fél elutasította azt az első, korlátozott megegyezést, amely az 1974-ben Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford között kidolgozott alapokra épülne. A szerződést Washington csak akkor lett volna hajlandó megkötni, ha annak érvénye nem terjed ki az új amerikai hadászati fegyverre, a cirkáló rakétára. Carter értelmezése szerint a vlagyivosztoki megállapodás csak a ballisztikus rakétákra érvényes, az utóbbi rakétára nem. A szovjet álláspont az, hogy a Vlagyivosztokban kidolgozott keretek minden hadászati rakétafegyverre, így a nagy hatótávolságú cirkáló rakétára is vonatkoznak. Ugyanakkor az amerikai részről ,,ellentétesnek” tekintett szovjet távolsági bombázó taktikai, harcászati fegyver. Az elnök közölte: nem kíván változtatni az „emberi jogokkal” kapcsolatos álláspontján és — véleménye szerint — ez nem függ össze a Szovjetunióval folytatott fegyverzetkorlátozási és egyéb tárgyalásokkal. A kongresszus mindkét pártbeli vezetői, akikkel Carter a moszkvai hírek vétele után elsőnek tanácskozott, támogatásukról biztosították az elnököt. Az első amerikai kommentárok a Carter-kormány diplomáciai kudarcaként értékelik a fejleményeket. A CBS- hálózat a kormány politikai naivitását emlegette, amikor az előzmények, a szovjetellenes propagandakampány, majd a szovjet figyelmeztetések ellenére sikert remélt. (Luanda, TASZSZ) Hazautazott az Angolai Népi Köztársaságból Fidel Castro, a Kubai KP első titkára, állam- és kormányfő. (Varsó, MTI) Edward Gierek csütörtökön találkozott azokkal a lengyel szakértőkkel, akiket kurd szervezetek Irakban a múlt év decemberében raboltak el, és akik kedden érkeztek vissza Lengyelországba. Madar Nemzet Szovjet—mozambiki «együttműtköltési szerződés Maputóból jelenti a TASZSZ. Csütörtökön mozambiki—szovjet dokumentumokat írtak alá Maputóban. A Szovjetunió és Mozambik közötti barátsági és együttműködési szerződést Nyikolaj Podgornij, a Legfelső Tanács Elnökségének elnökeés Samora Machel, a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke látta el kézjegyével. Közös közleményt írtak alá a két államfő tárgyalásairól, továbbá aláírták a két ország közötti konzuli megállapodást. Maputóban csütörtökön mozambiki—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak. Felújjította tevékenységét a bécsi Ciprus-konferencia Bécsből jelenti az MTI. Az elnöki tisztet betöltő Kun Waldheim ENSZ-főtitkár nyilatkozatával csütörtökön délelőtt megkezdődött a Cipruskonferencia 6. fordulója. A főtitkár egyebek között kijelentette: nagy jelentőségűnek tartja, hogy a közösségek között elvi egyetértés jött létre a bécsi tárgyalások felújítására. Ezzel újra lehetőség nyílik arra, hogy a ciprusi válságot békésen, tárgyalásos alapon rendezzék, a közösségek érdekeinek megfelelően. Waldheim kiemelte: a cél az, hogy egységes, két közösségből álló, független és el nem kötelezett politikát folytató szövetségi államot hozzanak létre Cipruson. A 6. fordulón új küldöttek vezetik a két közösség delegációját: a görög népcsoport képviseletét Tasszos Papadopulosz látja el, míg a török közösség fődelegátusa Umit Onan. A Ciprus-konferencia részvevői csütörtökön délután újabb ülést tartottak. Bonn, Párizs: Washington Szadht elindult körútjára Kairóból jelenti az MTI. Szadat egyiptomi elnök csütörtökön útnak indult az NSZK-ba, Franciaországba és az Egyesült Államokba. Az egyiptomi sajtó kiemelte, hogy a körúttól az ország vezetése a „politikai és a gazdasági összekötő kapcsok erősödését" várja. A kommentátorok szerint a megbeszélések napirendjén az élen — mind a három országban — a közel-keleti rendezés kérdései állnak majd. Washingtonba Szadat — korábbi látogatásától eltérően — ezúttal nem „magányos” arab tárgyaló partnerként érkezik, hanem újja beleilleszkedik abba a tárgyalássorozatba, amelyet Washington az arab országokkal folytat. Az egyiptomi elnök csütörtökön megérkezett Bonnba. Szadat és Helmut Schmidt kancellár, valamint a két külügyminiszter érdemi tárgyalásai pénteken kezdődnek. Bonnban azt várják, hogy egyiptomi részről az NSZK-tól politikai támogatást kérnek a közelkeleti helyzet rendezéséhez, valamint gazdasági segítséget a súlyos gondokkal küzdő egyiptomi gazdaság fellendítéséhez. Szadat látogatásának előestéjén a nyugatnémet sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Egyiptom egy nemzetközi „Marshall-tervhez” akarja megnyerni a Schmidt-kormányt. Ismét Milánó elé kerül a Spanyol KI* legalizálás! kérelme ? Madridból jelenti a DPA. A spanyol legfelső bíróság szerdán döntést hozott a Spanyol Kommunista Párt legalizálásának kérdésében, de egyben úgy határozott, hogy döntését csak tíz nap múlva hozza nyilvánosságra. Az Európa Press spanyol hírügynökség bírósági körökre hivatkozó jelentése szerint kedvezőtlen döntés született. A hírügynökség úgy tudja, hogy a legfelső bíróság 3:2 arányban elvetette a párt legalizálását. A Reuter kommunista párti forrásokra hivatkozva tudni véli, hogy a legfelső bíróság hosszas huzavona után ismét a kormány elé utalta a Spanyol KP legalizálásának kérdését. Bírósági források szerint, amennyiben az értesülés helyesnek bizonyul, a Suarezkormány előtt több lehetőség áll: elfogadja azt a véleményt, hogy a bíróság „nem illetékes” és maga dönt a kérdésben, vagy ragaszkodik ahhoz, hogy a bíróság határozzon. Kormánykörökből szerzett értesülések szerint az is lehetséges, hogy a kabinet jogi szakértői bizottság kinevezésére kéri fel az uralkodót a kommunista párt kérelmének elbírálására. E megoldások mindegyike újabb késedelemmel járna és ezért valószínű, hogy a párt működését nem engedélyeznék a júniusra tervezett választások előtt. A Ya című katolikus napilap csütörtökön felhívta a figyelmet arra, hogy a kérdés eldöntésének halogatása nyugtalanságot keltene és válságot idézne elő az országban. Az Anbrodi-kormány meért ggzzen az olasz K/.aki szervezetekkel Rómából jelenti az MTI. Megszületett a megállapodás a kormány és a szakszervezetek között a termelési költségek csökkentése kérdésében, amely befolyásolta a Nemzetközi Valuta Alaptól felveendő 530 millió dolláros kölcsön sorsát is. Giulio Andreotti kormányfő és a hármas csúcsszövetség vezetői között két napig — helyesebben két éjszakán keresztül — folytatott tárgyalások után a kormány visszavonta a termelési költségek csökkentését célzó rendelet két vitatott pontját. A Trybuna Ludu élsen bírálja el ar felhívás szerzőit Varsóból jelenti az MTI. A Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja élesen bírálja az ,,Emberi és polgárjogok védelmi mozgalma” felhívásának szerzőit, akik a napokban sajtóértekezletet tartottak Varsóban. A lap rámutat arra, hogy e csoport tevékenysége sérti a lengyel nemzeti érdekeket. Mint a cikk beszámol róla, több lengyel újságíró és Varsóban akkreditált külföldi tudósító értesítést kapott, hogy „A. Pajdak lakásán sajtóértekezletet „tartanak azEmberi és polgárjogok védelmi mozgalma’ felhívásánaak szóvivői”. A sajtóértekezletet meg is tartották, öt külföldi újságíró részvételével. Előterjesztettek egy dokumentumot, amely a rosszakarat, a közönséges hamisítás és a politikai kártevés megtestesítője. Szerzőik nem is próbálják leplezni politikai hovatartozásukat — írja a Trybuna Ludu. A felhívás szerzőinek politikai célja olyan benyomást kelteni, mintha Lengyelországban nem tartanák tiszteletben az ENSZ által elfogadott emberi jogokat. A másik céljuk olyan benyomást kelteni, mintha színre lépett volna egy olyan csoport, amely joggal nevezi magát a törvény védelmezőjének. Ahogy a Reuter jelentette a sajtókonferenciáról szóló hírében, a felhívás szerzőinek kezdeményezése paradox módon egybeesik az Egyesült Államok azon kísérleteivel, amelyek célja az emberi jogok kérdésének súlyos világproblémává alakítása. Az új amerikai kormányzat az emberi jogok problémájának sajátos interpretálásával fékezi a nemzetközi enyhülési folyamatot, ahelyett — írja a Trybuna Ludu —, hogy megkezdené az "emberi jogok problémájának megoldását a saját országában. (Bécs, MTI) Szovjet elnöklettel folytatódott csütörttökön Bécsben a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésének kérdésével foglalkozó konferencia. .Péntek, 1977. április . Antiba hírek mögött van A BOLYGÓ HOLLANDI TÖBBSÉG A királyi légitársaság óriás Boeingjének katasztrófája teljesen érthetően sokkal inkább megrázta a hollandokat, mint a kormány néhány nappal korábbi csődje. Természetes ez a reakció. A Panam Boeing 747- esével vasárnap összeütközött és felrobbant KLM-gép 234 utasának, 14 főnyi személyzetének a sorsa visszavonhatatlanul, tragikusan megpecsételődött — a politikai pártok egymás közti huzavonája ellenben, bárhogy forduljon is a kocka, mit sem dönt el végérvényesen. Megszokott dolog Hollandiában — akárcsak a sok szempontból hasonló helyzetű Dániában és Belgiumban — a kormányok bukása, a felrúgása régi szövetségednek s az újaknak keresése, a rendkívüli választások szapora sora. A március végi kormányválság kirobbanásakor a hírügynökségek siettek megjegyezni, hogy ezúttal csupán azért nem tartanak idő előtti választást Hollandiában, mert túlságosan közel van a már korábban meghatározott dátum, május 25., amikor az urnákhoz szólítják a szavazókat. Szó se róla persze, hogy a hollandokat csak semleges vagy esetleg áttételesen politikai események érdekelnék, mint a közelmúlt időszak látványos fejleményei voltak. Például a múlt évi terrorhullám, avagy éppen a királynő férjének, Bernhard hercegnek a belekeveredése a Lockheedbotrányba. A figyelmet felébreszteni s bizonyos fokig elterelni alkalmasak ezek a hol mutatványszerű, hol gerincborzongató, hol pedig jóleső erkölcsi felháborodáshoz alapanyagot szolgáltató történetek. Amikor komolyabbra fordul a dolog, akkor mindezek nem sokat számítanak. S az sem, hogy a kormány programját ismertető hagyományos trónbeszédben, tavaly szeptemberben. Juliana királynő elmondta: az ország irányítóinak a társadalmi egyenlőtlenségek további csökkentésére kell törekedniük, hiszen a gazdasági gondok megoldása csak ekkor lehetséges, ha „a lakosság valamenynyi csoportjában sikerül fölkelteni a készséget az áldozatvállalásra.” Februárban a szakszervezetek fölöttébb nyomatékosan a tudomására hozták a társadalom más „csoportját” képviselő munkáltatóknak, hogy az „áldozatvállalásnak” megvannak a maga határai. Másfél százezer munkanap esettki Hollandiában a kikötőket, a nyomdákat, számos gyárat, az építőipart megbénító sztrájkok miatt. A munkáltatók képviselői végül engedték: nem ragaszkodtak korábbi feltételükhöz, a sztrájkok azonnali beszüntetéséhez, mielőtt tárgyalni hajlandók lennének. Az idei kollektív szerződésekben általuk addig szorgalmazott, legfeljebb egyszázalékos reálbér-növekedés felső határának emelésébe is beletörődtek. Ez a szociális konfliktus forgatta meg, készítette elő a talajt ahhoz, hogy egy hónap múlva, a földreform-politika eltérő megítélésén elbukjon a koalíciós kormány. Három másik módosító tervezet mellett a telek- és földpolitika reformja volt a negyedik olyan programpont, amit az ötpárti koalíció szocialista irányzatú tagjai mindenképpen keresztül akartak vinni a törvényhozáson a május végi parlamenti választásokig. Tárgyszerűen arról volt szó, hogy milyen kártalanítást fizessenek ama beépítetlen telkek, területek tulajdonosainak, amelyeket közcélokra kisajátítanak a helyi hatóságok. A szocialisták, megelőzendő a telekspekulációt, amellett kardoskodtak, hogy az enyhén módosítható használati érték legyen a kisajátítás alapja, míg a kereszténydemokraták ragaszkodtak a jóval magasabb piaci érték alapulvételéhez. Szinte kiismerhetetlenül kusza pártszövevény terjeszkedik el a vitának ezen az „elvi talaján”. Március közepéig vélhető volt, hogy a progreszszívabb jellegű három kormánypárt, elsősorban Joop den Uyl miniszterelnök szociáldemokrata Munkáspártja arra törekszik, hogy fenntartsa a választások után is a koalíciót a jelenlegit két kereszténypárti partnerrel, a katolikus KVP-vel és a protestáns AKP-vel. A földvita kezdetén úgy tűnt, hogy a hagyományoknak megfelelően a munkáspártiaknak most is sikerül megosztaniuk a kereszténypártokat , kirekeszteni a KVP minisztereit, benntartván az ARP-tagokat. A közelgő választási kampány okozhatta elsősorban, hogy ezúttal erősebbnek bizonyult a konzervatív erők összetartása, nevezetesen az a szövetség, amelyet a két keresztény kormánypárt egy harmadikkal, a jelenleg ellenzéki, szintén protestáns CHU-val eredetileg 1973-ban kötött, majd a múlt év októberében felújított. A jelek szerint ez a kereszténydemokrata tömörülés — CDA rövidítéssel jelölik — arra törekszik, hogy a választásokon a második helyre szorítsa vissza a szociáldemokratákat. . Közvélemény-kutatási adatokra támaszkodva a hágai megfigyelők valószínűtlennek tartják ugyan, hogy a kereszténypártok esetleges térnyerése a többségi kormányzáshoz elegendő lenne. Annyi viszont föltehető, hogy megerősödött, s így nehezebben kezelhető partnerként kínálják majd föl magukat a választások után a szocialista pártoknak. Annak általában kevés esélyt jósolnak, hogy a CDA akár a nézeteikhez viszonylag közel, álló jobboldali liberálisokkal együtt is többségbe kerülne. S mivel a szocialista- liberális kabinet lehetőségét mindkét érintett oldal kizárja, aligha lesz majd más választás, mint az eddigihez hasonló kormánykoalíció. A nyugat-európai politikai széljárás változásainak tanulmányozásához mindenesetre érdekes adatokkal szolgálhat a hollandiai választás. A kérdés az, hogy valóban jobboldali-konzervatív légtömegek árasztják-e el az északnyugati térséget, s ha igen, vajon egyenletesen érezhető lesz-e a lehűlés, avagy tartósabban megmaradhatnak a politikai hidegfronttal támadott szigetek mindenütt, ahol már a vihar jelei láthatók: Angliában, az NSZK-ban Dániában, Hollandiában. Megállapodik-e a mindeddig bolygó hollandi többség, nagyjából egynemű erők kezébe kerül-e a hatalom ahelyett, hogy mint rendesen, a küvön-külön gyönge, együtt meg erőtlen átmeneti szövetségesek civódjanak fölötte. Megismételjük, a jóslatok a bolygó-bizonytalan állapotok fennmaradását valószínűsítik. Mégis érdemes egy pillantást vetni a konzervatív szövetségre. A három kereszténypárt tömörülését a széthúzás időszaka utáni az erősítette meg újra, hogy — elsősorban morális okok miatt — mindenképpen , meg akarták akadályozni a szocialisták és a jobboldali liberálisok tervét a magzatelhajtás legalizálására. Ez a leg- I alábbis konzervatív ellenprog- ram még ahhoz is hozzásegí t tette őket, hogy félretegyék ■ egyéb nézeteltéréseiket és Te- ■ alülemelkedjenek a CDA vezetésének megszerzéséért folytatott harc személyes presztízs- , szempontjain. Jóllehet a tölmörülés tényleges politikai tartalma korántsem holmi ködös “erkölcsi misszióban”, hanem a hatalomból való nagyobb részesedésben fedezheti föl, az események jellegi, mégis moralizáló hajlamú személyiséget, a KVP-párti vas Agt igazságügy-minisztert trm az élre. S mivel a CüM gazdasági és társadalompolikai szempontból nem tud lész leges alternatívát kínálni ■ eddigi kormányvonalhoz M pest, a kompromisszumos ■ lött van Agz erkölcsi szil.W ságot és letisztulást ígérő ■ zeteire kell stratégiájukat teniük, s talán lehet is, his sok minden megrázta most.W bán a látszólag higgadt,a közönyös hollandokat. H