Magyar Nemzet, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-01 / 77. szám

2 ügyének előmozdításáról való­jában nem állják ki az idő próbáját. A Szovjetunió a má­sodik világháború óta mintegy 70 nagy fontosságú leszerelési indítványt, határozattervezetet dolgozott ki.­ Amennyiben az amerikai vezetés valóban ko­molyan szándékozik a leszere­lés érdekében tevékenykedni, foglalkozzék érdemben a már meglevő szovjet javaslatokkal — hangzott Gromiko érvelése. Cinil központi témája A moszkvai tárgyalások te­hát az amerikai külügyminisz­terrel lényeges nézeteltérést mutattak a két ország között. „De ez nem jelenti, hogy át­hidalhatatlan akadályok len­nének. Reméljük, hogy az Egyesült Államok vezetése reálisabb álláspontot alakít ki, s nem fog egyoldalú elő­nyökre törekedni.” Mi követ­kezetes békepolitikát folyta­tunk, senki sem téríthet le minket erről az útról — han­­­goztatta Gromiko. — De min­dig határozott választ adunk azoknak, akik veszélyeztetik országunk népének érdekeit. Csak az egyenlőség, a kölcsö­nös biztonság figyelembevéte­lével, tör­vényes érdekeink ér­vényesítésével fogunk tárgyal­ni a jövőben is. Kérdésekre válaszolva And­­rej Gromiko kijelentette, hogy a tervezett következő külügy­miniszteri találkozóra, Genf­ben, májusban kerül majd sor. Ennek központi témája a kö­zel-keleti rendezés ügye lesz­, tekintettel arra, hogy a két ország a konferencián társel­nöki tisztséget tölt be. Gromi­ko ugyanakkor kifejezte a szovjet fél készségét, hogy más kérdésekről is folytassák ak­kor a véleménycserét. Cyrus Vance látogatása Gromiko szerint szükséges volt, „sőt, hasznos, mert jól kell ismernünk egymást, egy­más álláspontját — ez előse­gítheti országaink kapcsola­tainak javulását”. Ismét elis­merte Gromiko, hogy jelentős kérdésekben mutatkozott meg véleménykülönbség. Ugyanak­kor e vitás kérdésekben „foly­tatni kell a tanácskozást, eset­­­leg szakértői szinten, s akkor világossá válik, hol is tar­tunk”. Utalás Stooseveltre Az emberi jogok washingto­ni kampányának és a SALT- tárgyalásoknak kölcsönhatásá­val kapcsolatos kérdésre vála­szolva Gromiko kijelentette, hogy az emberi jogok védel­me ürügyén folytatott kam­pány feltétlenül kedvezőtlen hatású, mérgezi, a két állam kapcsolatait és­­ezért nem se­gíti elő a bonyolult problémák megoldását. „Mi sohasem tet­szelgünk a tanító szerepében, ugyanakkor másoknak sem en­gedjük meg, hogy kioktassa­nak bennünket, hogyan dönt­sünk belügyeinkben.” Emlé­keztetett arra, hogy a két or­szág közötti diplomáciai kap­csolat felvételekor éppen Roosevelt elnök hangsúlyozta az egymás belügyeibe való be nem avatkozás követelményét. Ez az elv — mondotta — ma is éppolyan időszerű. Lovas Gyula Vance tájékoztatta Schm­idtet és Callaghant Moszkvából jelenti az MTI. Négynapos szovjetunióbeli lá­togatásának befejeztével csü­törtökön délelőtt Moszkvából Bonnba utazott Cyrus Vance amerikai külügyminiszter. A Vnukovói repülőtéren Vance nyilatkozatot adott a szovjet és külföldi sajtó kép­viselőinek. „Szeretnék köszönetet mon­dani a szovjet külügyminisz­ternek, szovjet vendéglátóink­nak azért a vendégszeretetért, amellyel fogadtak minket — jelentette ki. — Véleményem szerint utazásunk hasznos volt. Célunk nem volt egysze­rű, lehetetlen egyetlen nap alatt megállapodást elérni a fegyverzetek korlátozásáról. Várom a Szovjetunió külügy­miniszterével ez év májusában Genfben megtartandó találko­zónkat. Biztos vagyok benne, hogy addig mindkét fél tanul­mányozza a most megvitatott kérdéseket és rájön, hogy cél­jaink azonosak. Remélnünk kell,­ hogy a jövőben előrelép­hetünk és megállapodást érhe­tünk el e létfontosságú terüle­ten” — mondotta az Egyesült Államok külügyminisztere. Négyórás megbeszélést foly­tatott csütörtökön Bonnban moszkvai tárgyalásairól az amerikai külügyminiszter Hel­mut Schmidt nyugatnémet kancellárral és külügyminisz­terével, Hans-Dietrich Gen­­scherrel. A szovjet vezetőkkel való találkozójáról szólva Vance újságíróknak kijelentete, hogy amerikai részről „kiegyensú­lyozott csomagtervet” terjesz­tettek elő a hadászati fegyver­zetek korlátozásának eddig megállapodásokkal nem ren­dezett területéről. Jelezte, hogy szerinte az előrehaladás­hoz ezen a téren „kölcsönös engedményekre” lesz szükség. „Tragédia lenne, ha a fegy­verkezési verseny folytatód­nék” — jelentette ki Vance. Hozzáfűzte, hogy Carter elnök sem szeretne ezen az úton járni. Helmut Schmidt a sajtóérte­kezleten felhívta a figyelmet arra, hogy a moszkvai tárgya­lásokkal korántsem értek az út végére. Mind a nyugati ál­lamoknak, mind a Szovjet­uniónak alapvető érdeke, hogy sikert érjenek el a SALT-tár­­gyalásokon. Egyetlen találko­zótól azonban tila lenne kéz­zelfogható eredményeket vár­ni. Az amerikai külügyminisz­ter és a nyugatnémet vezetők áttekintettek számos más nem­zetközi kérdést is. Cyrus Vance csütörtökön es­te Bonnból Londonba érkezett, hogy tájékoztassa James Cal­­lagn­an brit miniszterelnököt. Carter bátorító ténynek tartja a párbeszéd folytatását Washingtonból jelenti az MTI. Carter amerikai elnök szerdán kijelentette, bátorító a tény, hogy folytatódnak a szovjet—amerikai tárgyalások. Ha viszont mégsem hoznak sikert, az Egyesült Államok nagyobb fegyverkezésbe kezd. Váratlanul összehívott fehér házi sajtóértekezletén Carter ismét bizonygatta: Amerika őszintén törekszik nagyszabá­sú, átfogó fegyverzetkorláto­zási, leszerelési megállapodá­sokra. Szavaiból ugyanakkor kitűnt, hogy az amerikai fél elutasította azt az első, kor­látozott megegyezést, amely az 1974-ben Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford között kidol­gozott alapokra épülne. A szerződést Washington csak akkor lett volna hajlan­dó megkötni, ha annak érvé­nye nem terjed ki az új ame­rikai hadászati fegyverre, a cirkáló rakétára. Carter értel­mezése szerint a vlagyivoszto­­ki megállapodás csak a bal­lisztikus rakétákra érvényes, az utóbbi rakétára nem. A szovjet álláspont az, hogy a Vlagyivosztokban kidolgo­zott keretek minden hadászati rakétafegyverre, így a nagy hatótávolságú cirkáló rakétára is vonatkoznak. Ugyanakkor az amerikai részről ,,ellentétes­nek” tekintett szovjet távolsá­gi bombázó taktikai, harcásza­ti fegyver. Az elnök közölte: nem kíván változtatni az „emberi jogok­kal” kapcsolatos álláspontján és — véleménye szerint — ez nem függ össze a Szovjetunió­val folytatott fegyverzetkorlá­tozási és egyéb tárgyalásokkal. A kongresszus mindkét párt­beli vezetői, akikkel Carter a moszkvai hírek vétele után elsőnek tanácskozott, támoga­tásukról biztosították az elnö­köt. Az első amerikai kommen­tárok a Carter-kormány dip­lomáciai kudarcaként értéke­lik a fejleményeket. A CBS- hálózat a kormány politikai naivitását emlegette, amikor az előzmények, a szovjetelle­nes propagandakampány, majd a szovjet figyelmeztetések el­lenére sikert remélt.­­­ (Luanda, TASZSZ) Haza­utazott az Angolai Népi Köz­társaságból Fidel Castro, a Kubai KP első titkára, állam- és kormányfő.­­ (Varsó, MTI) Edward Gierek csütörtökön találko­zott azokkal a lengyel szakér­tőkkel, akiket kurd szerveze­tek Irakban a múlt év decem­berében raboltak el, és akik kedden érkeztek vissza Len­gyelországba. Madar Nemzet Szovjet—mozambiki «együtt­m­űtkö­ltési szerződés Maputóból jelenti a TASZSZ. Csütörtökön mozambiki—szov­jet dokumentumokat írtak alá Maputóban. A Szovjetunió és Mozambik közötti barátsági és együttműködési szerződést Nyi­­kolaj Podgornij, a Legfelső Ta­nács Elnökségének elnöke­­és Samora Machel, a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke látta el kézjegyével. Közös közleményt írtak alá a két államfő tárgyalásairól, to­vábbá aláírták a két ország közötti konzuli megállapodást. Maputóban csütörtökön mo­zambiki—szovjet barátsági nagygyűlést tartottak. Felújjítot­ta tevékenységét a bécsi Ciprus-konferencia Bécsből jelenti az MTI. Az elnöki tisztet betöltő Kun Waldheim ENSZ-főtit­kár nyi­latkozatával csütörtökön dél­előtt megkezdődött a Ciprus­konferencia 6. fordulója. A fő­titkár egyebek között kijelen­tette: nagy jelentőségűnek tartja, hogy a közösségek kö­zött elvi egyetértés jött létre a bécsi tárgyalások felújításá­ra. Ezzel újra lehetőség nyílik arra, hogy a ciprusi válságot békésen, tárgyalásos alapon rendezzék, a közösségek érde­keinek megfelelően. Waldheim kiemelte: a cél az, hogy egy­séges, két közösségből álló, független és el nem kötelezett politikát folytató szövetségi ál­lamot hozzanak létre Cipruson. A 6. fordulón új küldöttek vezetik a két közösség delegá­cióját: a görög népcsoport képviseletét Tasszos Papado­­pulosz látja el, míg a török közösség fődelegátusa Umit Onan. A Ciprus-konferencia részvevői csütörtökön délután újabb ülést tartottak. Bonn, Párizs: Washington Szadh­t elindult körútjára Kairóból jelenti az MTI. Szadat egyiptomi elnök csü­törtökön útnak indult az NSZK-ba, Franciaországba és­ az Egyesült Államokba. Az egyiptomi sajtó kiemelte, hogy a körúttól az ország vezetése a „politikai és a gazdasági összekötő kapcsok erősödését" várja. A kommentátorok sze­rint a megbeszélések napi­rendjén az élen — mind a há­rom országban — a közel-ke­leti rendezés kérdései állnak majd. Washingtonba Szadat — korábbi látogatásától eltérően — ezúttal nem „magányos” arab tárgyaló partnerként ér­kezik, hanem újja beleillesz­kedik abba a tárgyalássorozat­ba, amelyet Washington az arab országokkal folytat. Az egyiptomi elnök csütör­tökön megérkezett Bonnba. Szadat és Helmut Schmidt kancellár, valamint a két kül­ügyminiszter érdemi tárgyalá­sai pénteken kezdődnek. Bonn­ban azt várják, hogy egyipto­mi részről az NSZK-tól politi­kai támogatást kérnek a közel­­keleti helyzet rendezéséhez, valamint gazdasági segítséget a súlyos gondokkal küzdő egyiptomi gazdaság fellendíté­séhez. Szadat látogatásának előes­téjén a nyugatnémet sajtóban olyan hírek láttak napvilágot, hogy Egyiptom egy nemzetközi „Marshall-tervhez” akarja megnyerni a Schmidt-kor­­mányt. Ismét Milánó­ elé kerül a Spanyol KI* legalizálás! kérelme ? Madridból jelenti a DPA. A spanyol legfelső bíróság szer­dán döntést hozott a Spanyol Kommunista­ Párt legalizálá­sának kérdésében, de egyben úgy határozott, hogy döntését csak tíz nap múlva hozza nyil­vánosságra. Az Európa Press spanyol hír­­ügynökség bírósági körökre hivatkozó jelentése szerint kedvezőtlen döntés született. A hírügynökség úgy tudja, hogy a legfelső bíróság 3:2 arányban elvetette a párt le­galizálását. A Reuter kommunista párti forrásokra hivatkozva tudni véli, hogy a legfelső bíróság hosszas huzavona után ismét a kormány elé utalta a Spa­nyol KP legalizálásának kér­dését. Bírósági források sze­rint, amennyiben az értesülés he­lyesnek bizonyul, a Suarez­­kormány előtt több lehetőség áll: elfogadja azt a véleményt, hogy a bíróság „nem illeté­kes” és maga dönt a kérdés­ben, vagy ragaszkodik ahhoz, hogy a bíróság határozzon. Kormánykörökből szerzett ér­tesülések szerint az is lehetsé­ges, hogy a kabinet jogi szak­értői bizottság kinevezésére kéri fel az uralkodót a kom­munista párt kérelmének el­bírálására. E megoldások mind­egyike újabb késedelemmel járna és ezért valószínű, hogy a párt működését nem enge­délyeznék a júniusra tervezett választások előtt. A Ya című katolikus napi­lap csütörtökön felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a kérdés eldöntésének halogatása nyug­talanságot keltene és válságot idézne elő az országban. Az An­b­rodi-kormány m­eért ggzzen az olasz K/.aki sz­ervezetekkel Rómából jelenti az MTI. Megszületett a megállapodás a kormány és a szakszerveze­tek között a termelési költsé­gek csökkentése kérdésében, amely befolyásolta a Nemzet­közi Valuta Alaptól felveendő 530 millió dolláros kölcsön sorsát is. Giulio Andreotti kor­mányfő és a hármas csúcsszö­­vetség vezetői között két napig — helyesebben két éjszakán keresztül — folytatott tárgya­lások után a kormány vissza­vonta a termelési költségek csökkentését célzó rendelet két vitatott pontját. A Trybuna Ludu él­­sen bírálja el ar felhívás szerzőit Varsóból jelenti az MTI. A Trybuna Ludu, a LEMP KB lapja élesen bírálja az ,,Embe­ri és polgárjogok védelmi moz­galma” felhívásának szerzőit, akik a napokban sajtóértekez­letet tartottak Varsóban. A lap rámutat arra, hogy e csoport tevékenysége sérti a lengyel nemzeti érdekeket. Mint a cikk beszámol róla, több lengyel újságíró és Var­sóban akkreditált külföldi tu­dósító értesítést kapott, hogy „A. Pajdak lakásán sajtóérte­kezletet „tartanak az­­Emberi és polgárjogok védelmi moz­galma’ felhívásánaak szóvivői”. A sajtóértekezletet meg is tar­tották, öt külföldi újságíró részvételével. Előterjesztettek egy dokumentumot, amely a rosszakarat, a közönséges ha­misítás és a politikai kártevés megtestesítője. Szerzőik nem is próbálják leplezni politikai ho­vatartozásukat — írja a Try­buna Ludu. A felhívás szerzőinek politi­kai célja olyan benyomást kel­teni, mintha Lengyelországban nem tartanák tiszteletben az ENSZ által elfogadott emberi jogokat. A másik céljuk olyan benyomást kelteni, mintha színre lépett volna egy olyan csoport, amely joggal nevezi magát a törvény védelmezőjé­nek. Ahogy a Reuter jelentette a sajtókonferenciáról szóló híré­ben, a felhívás szerzőinek kez­deményezése paradox módon egybeesik az Egyesült Államok azon kísérleteivel, amelyek cél­ja az emberi jogok kérdésének súlyos világproblémává alakí­tása. Az új amerikai kormány­zat az emberi jogok problémá­jának sajátos interpretálásá­val fékezi a nemzetközi eny­hülési folyamatot, ahelyett — írja a Trybuna Ludu —, hogy megkezdené az "emberi jogok problémájának megoldását a saját országában. ­ (Bécs, MTI) Szovjet el­nöklettel folytatódott csütör­­t­tökön Bécsben a közép-euró­pai fegyveres erők és fegyver­zet kölcsönös csökkentésének kérdésével foglalkozó konfe­rencia. .Péntek, 1977. április . Antiba hírek mögött van A BOLYGÓ HOLLANDI TÖBBSÉG A királyi légitársaság óriás Boeingjének katasztrófája tel­jesen érthetően sokkal inkább megrázta a hollandokat, mint a kormány néhány nappal ko­rábbi csődje. Természetes ez a reakció. A Panam Boeing 747- esével vasárnap összeütközött és felrobbant KLM-gép 234 utasának, 14 főnyi személyze­tének a sorsa visszavonhatatla­nul, tragikusan megpecsételő­dött — a politikai pártok egy­más közti huzavonája ellenben, bárhogy forduljon is a kocka, mit sem dönt el végérvénye­sen. Megszokott dolog Hollan­diában — akárcsak a sok szempontból hasonló helyzetű Dániában és Belgiumban — a kormányok bukása, a felrúgása régi szövetséged­nek s az újaknak keresése, a rendkívüli választások szapora sora. A március végi kormány­válság kirobbanásakor a hír­­ügynökségek siettek megje­gyezni, hogy ezúttal csupán azért nem tartanak idő előtti választást Hollandiában, mert túlságosan közel van a már ko­rábban meghatározott dátum, május 25., amikor az urnákhoz szólítják a szavazókat. Szó se róla persze, hogy a hollandokat csak semleges vagy esetleg áttételesen politi­kai események érdekelnék, mint a közelmúlt időszak lát­ványos fejleményei voltak. Például a múlt évi terrorhul­­lám, avagy éppen a királynő férjének, Bernhard hercegnek a belekeveredése a Lockheed­­botrányba. A figyelmet feléb­reszteni s bizonyos fokig elte­relni alkalmasak ezek a hol mutatványszerű, hol gerinc­­borzongató, hol pedig jóleső er­kölcsi felháborodáshoz alap­anyagot szolgáltató történetek. Amikor komolyabbra fordul a dolog, akkor mindezek nem sokat számítanak. S az sem, hogy a kormány programját is­mertető hagyományos trónbe­szédben, tavaly szeptemberben. Juliana királynő elmondta: az ország irányítóinak a társadal­mi egyenlőtlenségek további csökkentésére kell törekedniük, hiszen a gazdasági gondok megoldása csak ekkor lehetsé­ges, ha „a lakosság valameny­­nyi csoportjában sikerül föl­kelteni a készséget az áldozat­­vállalásra.” Februárban a szakszerveze­tek fölöttébb nyomatékosan a tudomására hozták a társada­lom más „csoportját” képviselő munkáltatóknak, hogy az „ál­dozatvállalásnak” megvannak a maga határai. Másfél százezer munkanap esett­­ki Hollandiában a kikö­tőket, a nyomdákat, számos gyárat, az építőipart megbénító sztrájkok miatt. A munkálta­tók képviselői végül engedték: nem ragaszkodtak korábbi fel­tételükhöz, a sztrájkok azon­nali beszüntetéséhez, mielőtt tárgyalni hajlandók lennének. Az idei kollektív szerződések­ben általuk addig szorgalma­zott, legfeljebb egyszázalékos reálbér-növekedés felső határá­nak emelésébe is beletörődtek. Ez a szociális konfliktus for­gatta meg, készítette elő a ta­lajt ahhoz, hogy egy hónap múlva, a földreform-politika eltérő megítélésén­ elbukjon a koalíciós kormány. Három másik módosító ter­vezet mellett a telek- és föld­politika reformja volt a negye­dik olyan programpont, amit az ötpárti koalíció szocialista irányzatú tagjai mindenképpen keresztül akartak vinni a tör­vényhozáson a május végi par­lamenti választásokig. Tárgy­szerűen arról volt szó, hogy milyen kártalanítást fizessenek ama beépítetlen telkek, terüle­tek tulajdonosainak, amelyeket közcélokra kisajátítanak a he­lyi hatóságok. A szocialisták, megelőzendő a telekspekulá­ciót, amellett kardoskodtak, hogy az enyhén módosítható használati érték legyen a kisa­játítás alapja, míg a keresz­ténydemokraták ragaszkodtak a jóval magasabb piaci érték alapulvételéhez. Szinte kiismerhetetlenül ku­sza pártszövevény terjeszke­dik el a vitának ezen az „el­vi talaján”. Március közepéig vélhető volt, hogy a progresz­­szívabb jellegű három kor­mánypárt, elsősorban Joop den Uyl miniszterelnök szo­ciáldemokrata Munkáspártja arra törekszik, hogy fenntart­sa a választások után is a koa­líciót a jelenlegit két keresz­ténypárti partnerrel, a kato­likus KVP-vel és a protestáns AKP-vel. A földvita kezdetén úgy tűnt, hogy a hagyomá­nyoknak megfelelően a mun­káspártiaknak most is sikerül megosztaniuk a keresztény­pártokat , kirekeszteni a KVP minisztereit, benntart­ván az ARP-tagokat. A közel­gő választási kampány okoz­hatta elsősorban, hogy ezút­tal erősebbnek bizonyult a konzervatív erők összetartása, nevezetesen az a szövetség, amelyet a két keresztény kor­mánypárt egy harmadikkal, a jelenleg ellenzéki, szintén pro­testáns CHU-val eredetileg 1973-ban kötött, majd a múlt év októberében felújított. A jelek szerint ez a kereszténydemokrata tömörülés — CDA rövidítéssel jelölik — arra törekszik, hogy a válasz­tásokon a második helyre szorítsa vissza a szociálde­mokratákat. . Közvélemény-kutatási ada­tokra támaszkodva a hágai megfigyelők valószínűtlennek tartják ugyan, hogy a keresz­ténypártok esetleges térnye­rése a többségi kormányzás­­hoz elegendő lenne. Annyi vi­szont föltehető, hogy megerő­södött, s így nehezebben ke­zelhető partnerként kínálják majd­ föl magukat a választá­sok után a szocialista pártok­nak. Annak általában kevés esélyt jósolnak, hogy a CDA akár a nézeteikhez viszonylag közel, álló jobboldali liberáli­sokkal együtt is többségbe ke­rülne. S mivel a szocialista- liberális kabinet lehetőségét mindkét érintett oldal kizárja, aligha lesz majd más válasz­tás, mint az eddigihez hason­ló kormánykoalíció. A nyugat-európai politikai széljárás változásainak tanul­mányozásához mindenesetre érdekes adatokkal szolgálhat a hollandiai választás. A kér­­­dés az, hogy valóban jobbol­dali-konzervatív légtömegek áraszt­ják-e el az északnyugati térséget, s ha igen, vajon egyenletesen érezhető lesz-e a lehűlés, avagy tartósabban megmaradhatnak a politikai hidegfronttal támadott szige­tek mindenütt, ahol már a vi­har jelei láthatók: Angliában, az NSZK-ban Dániában, Hol­landiában. Megállapodik-e a mindeddig bolygó hollandi többség, nagyjából egynemű erők kezébe kerül-e a hata­lom ahelyett, hogy mint ren­desen, a küvön-külön gyönge, együtt meg erőtlen átmeneti szövetségesek civódjanak fö­lötte. Megismételjük, a jósla­tok a bolygó-bizonytalan álla­potok fennmaradását valószí­nűsítik. Mégis érdemes egy pillantást vetni a konzervatív szövetségre. A három kereszténypárt tö­mörülését a széthúzás időszaka utáni az erősítette meg újra, hogy — elsősorban morális okok miatt — mindenképpen , meg akarták akadályozni a szocialisták és a jobboldali li­­­­berálisok tervét a magzatel­hajtás legalizálására. Ez a leg- I alábbis konzervatív ellenprog-­­ ram még ahhoz is hozzásegí­ t tette őket, hogy félretegyék ■ egyéb nézeteltéréseiket és Te- ■ a­lülemelkedjenek a CDA veze­tésének megszerzéséért folyta­tott harc személyes presztízs- , szempontjain. Jóllehet a tö­­l­mörülés tényleges politikai tartalma korántsem holmi kö­­dös “erkölcsi misszióban”, ha­nem a hatalomból való na­­­gyobb­ részesedésben fedezheti­ föl, az események jellegi, mégis moralizáló hajlamú sze­­mélyiséget, a KVP-párti vas Agt igazságügy-minisztert trm az élre. S mivel a CüM gazdasági és társadalompoli­kai szempontból nem tud lész leges alternatívát kínálni ■ eddigi kormányvonalhoz M pest, a kompromisszumos ■ lött van Agz erkölcsi szil.­W ságot és letisztulást ígérő ■ zeteire kell stratégiájukat teniük, s talán lehet is, his sok minden megrázta most.W bán a látszólag higgadt,a közönyös hollandokat. H

Next