Magyar Nemzet, 1978. január (34. évfolyam, 1-26. szám)

1978-01-01 / 1. szám

Vasárnap, 1978. január 1.) Kádár János és Louis van Geyt eszmecseréje Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szombaton délelőtt a KB székházában találkozott Louis van Geyt-tel, a Belga Kommunista Párt hazánkban tartózkodó elnökével. A szívélyes, elvtársi légkörű beszélgetésen, amelyen részt vett Gyenes András, a Központi Bizottság titkára, eszmecserét folytattak a két pártot érintő időszerű kérdésekről. •• Üdvözlő távirat a palesztin forradalom évfordulóján A palesztin forradalom 13. évfordulója alkalmából a Magyar Szolidaritási Bizottság táviratban üdvözölte a Palesztinai Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságát, a palesztin arab népet. A távirat hangsúlyozza: népünk, a világ haladó közleményével együtt hangoztatja, hogy a közel-keleti válságot politikai eszközökkel, minden érdekelt fél bevonásával átfogóan kell rendezni. Követeli, hogy vissza kell vonni az izraeli csapatokat az 1967-ben megszállt valamennyi arab területről, biztosítani kell a palesztin arab nép törvényes nemzeti jogait, beleértve az önálló palesztin állam alapításának jogát is, és garantálni kell a térség valamennyi államának függetlenségét és biztonságát Kitüntetés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Palotai Károlynak, a SZOT társadalombiztosítási főigazgatóság helyettes vezetőjének nyugállományba vonulása alkalmából, több évtizedes munkássága elismeréséül a Szocialista Magyarországért Érdemrend titüntetést adományozta. A kitüntetést Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára adta át. Vendéglárás a Balatonnál és a Bakonyban Telt ház volt szilveszterkor a bakonyi turistaszállókban és megélénkült a forgalom a Balaton vidékén is. Keszthelyre, Hévízre nagy számban érkeztek Bécsből és a közeli osztrák városokból. Balatonfüreden ismét megélénkült az érdeklődés a fizető vendéglátó szolgálat iránt. A város egyetlen nyitvatartó szállodája kicsinek bizonyult a szilveszteri forgalomhoz. Balatonalmádiban a nyári egységek közül erre az alkalomra ismét megnyitották az Aurora Szálló 400 személyes éttermét. A Balaton nagyobb településein és a Bakony idegenforgalmi helyein az éttermek, csárdák és a bárok vidám szilveszteri szórakoztatásra és jó vendéglátásra készültek fel. Nemzetközi szilveszter Kőszegen A határszéli Kőszegen hat ország turistái búcsúztatták az óévet és köszöntötték az újat. Jó előre minden szállás- és vendéglátóhelyet lefoglaltak, a városban. A legnagyobb szabású Szilveszter-est a Jurisics vár történelmi falai között zajlott le, ahol jó hangulatban mulattak magyarok, osztrákok, nyugatnémetek, csehek, lengyelek és jugoszlávok. A hónélküli, ám deres fenyveserdeivel így is szép téli köntösbe öltözött Szabóhegy vendéglői is vidám szilveszterezőktől voltak hangosak. Az Írottkő Étterem nemzetközi vendégseregének kitűnő cigányzenészek húzták a talp alá valót. Metróépítés Szófiában A Bolgár Minisztertanács határozata értelmében 1978 elején megkezdik a metró építését Szófiában. A terveket a szovjet és bolgár szakemberek együttesen dolgozták ki. Az első három szófiai metróvonal hosszúsága 52 kilométer lesz. Mdán Nemzete Hogyan tovább 1990-ig Beszélgetés dr. Hetényi István tervhivatali államtitkárral a távlati tervezésről Dr. Hetényi István tervhivatali államtitkárral beszélgettünk a távlati tervezésről, a tervezéssel kapcsolatos prognosztikáról. ötéves, célkitűzéseink, a közép- és rövid távú tervezés egyik fontos kiindulópontja a távlati terv, az általában 1990-ig előremutató elképzelés. Mennyire megalapozhatók ezek a távlati irányok, számok? Mennyi a prognózisokban a tudományosan feltárt kiinduló tényanyag, s mennyiben tükröznek tiszteletreméltóan optimista vágyakat? Hogyan lehet számításba venni a tőlünk független külső körülményeket, amelyek alaposan beleszólhatnak egész gazdaságunk fejlődésébe? Ellentétes álláspontok — Államtitkár úr! Időnként napvilágot lát egy-egy híradás a hosszú távú tervezésről. Településfejlesztési elképzelések, tizenöt éves lakásépítési terv, hosszú távú energiaprogram. Ismeretes az is, hogy a Tervhivatalban néhány éve átfogó távlati fejlesztési irányelvek felvázolásával foglalkoztak. Az említett célprogramokon kívül elképzelhető, hogy 10—15—20 évre valamelyest is megbízható pontossággal tervezzenek, olyan sok összetevőből álló, sok hatásnak kitett, dinamikusan változó komplex rendszert, mint a magyar gazdaság? — Engedje meg, hogy ne egyszerű igennel vagy nemmel válaszoljak. Amikor az 1960-as évek végén megkezdődött a Tervhivatalban a népgazdaság egészére vonatkozó távlati tervezés, két végletes állásponttal találtuk magunkat szemben. Voltak, akik — sokszor nagyon becsületesen s mély meggyőződéssel — éppen a feladat bonyolultsága miatt, kijelentették, hogy lehetetlen megoldani. Szerintük a jövőben annyi a bizonytalan tényező, az előre nem látható esemény, hogy a távlati terv mindig szubjektív vágygyűjtemény marad. Az eleve lemondó álláspont legalább olyan veszélyes, mint az ellenkező véglet, minden problémát a távlati tervezéssel megosiani vágyó elképzelés. Naivitás ugyanis azt hinni, hogy mindent előre meg lehet tervezni. A mi tervezésünk igyekszik elkerülni a két végletet. A távlati tervezés során a jövőnek azt a részét kutatjuk és igyekszünk befolyásolni, amely viszonylag megalapozottan belátható és amely valóban hosszú távra kiható tisztánlátást, intézkedést követel. Ha figyelmünket ezekre koncentráljuk, akkor biztosabbak az előrejelzések Az ország energiaellátásának távlatait megbízhatóbban lehet például áttekinteni, mint a gépgyártás számos részkérdését, amelyik két évtized alatt — a technológiák változásának hatására — akár többször is „bukfencet vethet”, azaz új irányzatokat követhet. Emellett a minél hosszabb időre való előrelátás nem „sport”, addig kell előrelátni, ameddig azt a közelebbi jövő gyakorlati cselekvései, ezek tudatosságának fokozása követeli. Ezért a szóhasználatban is megkülönböztetjük a ma 1990-ig szóló távlati tervezést az ennél is távlatibb, például kétezerig szóló prognózisoktól. Úgy érzem, 10 —15 évre fő kérdésekben lehet viszonylag megalapozottan tervezni. Ez is a cél, mert egyes területeken a napi feladatok kitűzésekor se lehet több évtizedes előrelátás nélkül dönteni. Ilyenek a többi között a településfejlesztés, a közlekedési hálózat beruházásai, a szakképzés. Ezek szerint van, amit hoszszú távra megbízhatóan látnak, másutt elég a rövidebb távú tervezésben dönteni. Hogyan lehetne összefoglalóan jellemezni a hosszú távú tervezés célját? — A 10—15 éves tervek lényege a struktúrák felrajzolása, s a főbb prioritások meghatározása. Meg kell jelölni a fejlesztés fő irányait ki kell számolni a lehetőségeket, biztosítani kell a kiválasztott társadalmi célok elsőbbségét. Ezek a fő vonalak azután eligazítást adnak az ötéves tervek készítésekor. Akkor kell részleteiben eldönteni, hogy a távlati elképzelések keretei között mit, hogyan valósítunk meg. Tételezzük fel, hogy lehetőséget látunk a mezőgazdaság valamelyik ágazatának dinamikus fejlesztésében, ezt rögzítjük a távlati tervekben, az ötéves, éves periódusokban megtervezik a pontosabb mértéket, végrehajtják a fejlesztést. Bizonytalansági tényezők — Nyilván igyekeznek minden bizonytalansági tényezőt kiszűrni. De feltételezhetően a tévedés lehetősége sincs kizárva? — A tévedés sohasem kizárt, de körültekintő tervezés esetén annak a lehetősége csökken. Egyet tehetünk, teszünk: igyekszünk csökkenteni a bizonytalanságokat. S amit egyszer kimondtunk, azt nem tekintjük szentírásnak. Az alapelképzelések szilárdak, ha időközben kedvező változások történnek, gyorsítunk, ha a vártnál nehezebb körülmények következnek be — akár külsők, akár belsők —, lassíthatunk. Csupán egy területen nem szabad tévedni: a gazdaság fejlesztésének fő vonalaiban, a fontossági sorrendben, mert akkor a holnap népgazdaságának arculatát torzítjuk el. — Említette: az ötéves tervek a távlati elképzelések nyomán születnek. Az 1980—1985-ös ciklus kidolgozását rövidesen meg kell kezdeni. Ennek bázisa nyilván az 1980 évi állapot. Horúan illeszthető a távlati tervhez a mostani ötéves szakasznak a sokszor ozyorsan változó körülmények között ma még ismeretlen végeredménye? — Az elmúlt évek valóban sok gondot okoztak. Az ismeretes világpiaci helyzet, a válságjelenségek alaposan megzavarták előzetes hosszú távú elképzeléseink végrehajtását. De a gazdaság fejlődését nem törték meg, és az V. ötéves terv alapjában már a változó helyzethez alkalmazkodva került véglegesítésre. Másfelől: a jelen és a hosszú távlat követelményeinek összeillesztését ne tekintsük mechanikus feladatnak. Úgy terveztük például, hogy ebben az öt évben a nemzeti jövedelem 30—32 százalékkal növekszik. Mennyi lesz a növekedés? 28, 30, vagy 33 százalék? Is ez eltér az ötéves tervben rögzített értéktől, kijelenthetjük, hogy egy mutatóban elmaradtunk az előírtaktól. De a távlat szempontjából néhány százalékos színvonalkülönbség nem perdöntő. A lényeg, hogy a nemzeti jövedelem csaknem egyharmaddal növekedett. A főfeladatokat kijelölő távlati tervek szempontjából a fejlődés jellege a fontos. Egy példát talán. Tizenötéves lakásépítési programunkat végrehajtottuk. Felépült egymillió új lakás, sőt néhány tízezerrel több. Most úgy becsüljük a népgazdaság teherbírását, hogy a következő 15 évre 1,2 —1,3 millió lakás építése irányozható elő. A „sáv” 100 000 lakás — ami nem kevés, de az egész állaghoz viszonyítva csak 2 százalék. Az új időszakban a minőségi különbség, változás a lényeges, a nagyobb alapterület, és az, hogy a lakások szigorúan a hozzátartozó infrastruktúrával, üzletekkel, gyermekintézményekkel, kultúrlétesítményekkel épüljenek. Komplett városrészeket építünk. Bizonytalansági tényező ebben is van. Pontosan hány lakás lesz? Mindenütt mód nyílik a járulékos beruházások egyidejű kivitelezésére? És így tovább. Ezeknek a tisztázása a soron levő középtávú telek feladata. Az viszont már most látható, hogy ennek a távlati elképzelésnek nyomán mindenütt igyekezni kell a lakótelepek infrastruktúráját kiépíteni, keresni kell az iskola-, óvodaépítési megoldásokat, új épületszerkezeteket stb. Összefoglalás az idén — Említette ön, hogy a 60-as évek végén kezdtek távlati tervezéssel foglalkozni. Eleinte több elképzelés is napvilágot látott, az utóbbi években mintha kevesebb szó esett volna erről. — Valóban, 1975-ben befejeztünk egy szakaszt, ezután át kellett értékelni az eddigi munkát, több feltétel megváltozott, s most tartunk ott, hogy erőteljesebben bontakoznak rá a pontosított körvonalak. Tisztázódott az energiaellátás sok kérdése, szerveződik több KGST-együttműködési program. Most dolgozunk az 1990-ig terjedő többi elképzelésen, s az idén befejezzük a következő évtized végéig tartó szakasz távlati tervét Akkor nyilván, ahogy ön mondta, „több szó esik” majd róla. — A világpiac kedvezőtlen hatásai követelték az átdolgozást? — Természetesen, ilyen kis gazdaságnál a külpiac fontos tényező, külső adottság. De az, hogy mikor és mit teszünk az új piaci helyzetben, már rajtunk múlik. Az átértékelésnek tehát egyik oka, hogy ezek az új teendők bekerülnek a tervbe. A másik: most értek meg a mélyebb, szervezettebb KGST-együttműködés lehetőségei. A többi országban is sorra születnek a távlati tervek. Az elmúlt két évben ezeket több vonatkozásban egyeztettük. Az új adottságok, lehetőségek, a többiekkel közösen végeztelő feladatok formálták a hazai elképzeléseket is. Ami tervezhető — Hallhatnánk a távlati terv már tisztázott részleteiről? — Sok, korábban tisztázott fontos kérdés mellett — például vízgazdálkodás, közlekedés — elsőként egy „rázós” ügyet említhetek, az ország energiaellátását, mindenekelőtt villamosenergia ellátását 1990-ig. A KGST-országok megállapodtak a villamosenergia-rendszerek továbbépítésében. Mi befejezzük a paksi atomerőmű folyamatban levő építését, épül a Dunántúli szénre telepített hőerőmű. Ezután újabb „atomlépcső” — vagy Paks bővítésével, vagy másutt —, s mire ez belép, csaknem kész lesz a nagymarosi magyar—csehszlovák vízlépcső erőműve. Ez a hosszú távra egyeztetett importtal együtt fedezi az áramszükségletet. A fűtőanyagok terén látható, hogy gondjaink lesznek a koksznál. Bekerül a tervbe a dunaújvárosi fejlesztés során egy kokszolómű építése. Olaj, földgáz: a Barátság vezeték után, most épül az Adria-kőolajvezeték, az orenburgi földgázvezeték. Ezek elegendőnek látszanak az igények kielégítésére. De az egyeztetett távlati tervek módot adnak az energiagond olyan csökkentésére, hogy energiaigényes termékeket hozzunk be, s kevésbé energiaigényessel ellentételezzük. Ismeretes, a magyar—szovjet alumíniumegyezmény alapján a timföldet a Szovjetunió dolgozza fel alumíniummá. Ez nagyon sok villamosenergiát igényel. Most megállapodtunk, hogy a földgázból készülő nitrogénműtrágyákat importáljuk, s növényvédő szereket adunk cserébe. — Hogyan állnak a többi területen? — Úgy vélem, együtt vannak a legfontosabb adatok, születnek a részdöntések. Iparstruktúra, a mezőgazdaság távlati elképzelései. A mezőgazdaságban, a gépiparban, a vegyiparban kezdenek kialakulni az eddiginél intenzívebb KGST-együttműködés, gyártásszakosítás körvonalai. Tudomány és tervezés — Milyen lehetőségek adódnak a tudomány eredményeinek hasznosításában a távlati tervezés során? A lehetőségek nagyok, a gyakorlati hasznosítás ettől még elmarad. Csak néhány éve foglalkozunk a társtudományok és a tervezés intézményes kapcsolatának kialakításával. A társadalomtudományoknak egyre több empirikus adat áll rendelkezésére: kutatják, hogyan élünk, milyen a vállalati élet, hogyan épülnek a kapcsolatok a lakótelepeken? Ha nem is konkrét segítséget, de útmutatást már ez is jelent nekünk. Vannak adatok például a várható népszaporulatról, évtizedekre előre. — Nyilván a tudósok nem a tervmetodika szempontjai szerint tűzik ki a kutatási célokat. Milyen lehetőségeket lát államtitkár úr az önök szakemberei és más területek művelői közötti kapcsolat szorosabbá tételére? — A kölcsönös törekvés mellett a legfontosabb a közös nyelv megtalálása. Vannak olyan — nagyrés készségesen — rendelkezésünkre bocsátott tudományos eredmények, amelyeket nem tudunk beilleszteni a tervezésbe, mert nem a mi kérdéseinkre adnak választ. Máskor mi szeretnénk valamit, s kiderül, nem érthető a kérdés azoknak, akikhez intéztük, vagy nem tudnak — esetleg nem lehet rá úgy válaszolni, hogy mi hasznosíthassuk. Az idén a Magyar Tudományos Akadémia szervezésében a tervezők és a tudósok erről tanácskozni fognak. Egy vonatkozásban az együttműködés ma már élő valóság. A távlati tervcélokkal állandóan egyeztetjük a hoszszú távú kutatási terveket, így — a vázolt elképzelések szerint — különböző területeken nagy erővel dolgoznak a szakemberek a petrolkémiai, alumíniumfelhasználási, energetikai és más kutatási témákon. — Befejezésül egy dolgot szeretnék nyomatékosan hangsúlyozni. Tervelképzelésekről, az egész gazdaságról, iparágakról, tervmetodikáról, tudományról beszélgettünk. Evidenciának érzem, hogy a lényeg végig, a szinte nem is említett ember. A több mint tízmillió ma élő, s a holnap megszülető, akinek életére kihat a tervünk. Mi a népgazdaság erőinek, lehetőségeinek lehető legpontosabb felmérésével igyekszünk a holnap pontos céljait kitűzni. Megvalósítani a gyárakban, a földeken a munkások, parasztok, értelmiségiek fogják. Minden tervünk célja, s egyben a megvalósítás alapja, a dolgozó, a sorsát formáló ember ... Faludi András Magyar vezetők üdvözlő távirata Fidel Castróhoz Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a kőkezű táviratot küldte dr. Fidie Castro Ruznak, a Kubai Kommuni-'u Párt Központi Bizottsága első titkárának, a Kubai Köztársaság Államtanácsa elnökének, a Minisztertanács elnökének. A forradalom győzelmének 19. évfordulója, a Kubai Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és Minisztertanácsa, a magyar nép és a magunk nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük önnek és személyén keresztül a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának, a Kubai Köztársaság Államtanácsának, Minisztertanácsának és a has kubai népnek. A magyar nép őszinte tisztelettel tekint azokra a kiemelkedő eredményekre, amelyeket a kubai nép, a kommunista párt vezetésével a szocialista társadalom építésében, a népi hatalom intézményes megszilárdításában, a népgazdaság és a kultúra sokoldalú fejlesztésében elért. A Kubai Köztársaság sikerei, internacionalista külpolitikája, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen vívott harca elismerést vált ki a szocialista országok népei és a haladás erői körében világszerte. Örömmel állapítjuk meg, hogy pártjaink és népeink testvéri barátsága napról napra mélyül, sokoldalú együttműködésünk erősíti a szocialista országok közösségét, hozzájárul a nemzetközi kommunista és munkásmozgalomnak az imperializmus ellen, a békéért, a biztonságért és a társadalmi haladásért vívott harcához. Forradalmuk győzelmének 19. évfordulóján kívánjuk önnek és a testvéri Kubai Köztársaság népének, hogy további kimagasló eredményeket érjenek el a Kubai Kommunista Párt 1. kongresszusa határozatainak valóra váltásában, hazájuk felvirágoztatásában, a szocializmus ügyének szolgálatában. ★ Az évforduló alkalmából Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban üdvözölte Blas Rocát, a nemzetgyűlés elnökét. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban fejezte ki jókívánságait a kubai partnerszervezeteknek. Szaljut—6 Újévköszöntő a világűrben Három héttel ezelőtt bocsátották fel a Szojuz—26 űrhajót, fedélzetén Jurij Romanyenko alezredes parancsnokkal és Georgij Grecsko mérnökkel, akik alig 24 órával később sikeresen összekapcsolták űrhajójukat a Föld körüli pályán keringő Szaljut—6 tudományos űrállomással. A két űrhajós vasárnap negyedik munkahetét kezdi el az űrállomáson, amely mindenekelőtt tudományos laboratórium. A Szaljut—6 tömegét és méreteit tekintve gyakorlatilag nem különbözik elődjeitől. Néhány konstrukciós változtatással azonban jobb lehetőségeket teremtettek a tudományos kutatásokhoz és kísérletekhez, fokozták a repülésbiztonságot. Az űrállomáson és a hozzákapcsolt űrhajón összesen mintegy másfél ezer műszer és berendezés működik. A tudományos berendezés összsúlya csaknem másfél tonna. A rádiómérő műszerek hálózatának bővítésével és a „Molnyija” mesterséges hold segítségével rendszeresebb és gyakoribb kapcsolat jöhetett létre az űrállomás és a földi irányítóközpont között. Az űrhajósok újesztendei jókívánságait három (egy színes és két feketefehér) kamera továbbítja a Földre, ahonnan ezekben az órákban özönlenek a családtagoktól, barátoktól, kollégáktól az üdvözlő táviratok az űrhajósokhoz, akik a világűrben köszöntik az új évet. Petőfi-emlékünnepség Kiskőrösön Petőfi születésének 155. évfordulóján, az év utolsó napján most is megemlékeztek a költőről a kiskunsági emlékhelyeken. Kiskőrösön ifjúsági fáklyás felvonulást rendezett a helyi Petőfi-társaság. A társadalmi szervek és a költő nevét viselő szocialista brigádok képviselői koszorúkat helyeztek el a Petőfi-ház emléktábláján Felelevenítették az éjféli gyertyagyújtást is: a költő születésének órájában a lakóépületek ablakaiban gyertyákat gyújtottak Petőfi képei körül. Túlteljesítette tervét Visonta Kimagasló termelési eredményekkel zárta az évet Visonta két ipari óriása. A Thorez külfejtéses bányaüzem dolgozói az idén összesen hatmillióhétszázhetvenezer tonna szenet termeltek, s ezzel háromszázezer tonnával túlteljesítették 1977. évi tervüket. Havonta átlagosan jóval több mint félmillió tonna fűtőanyagot szállítottak el a bányából, s ez a magyar szénbányászat történetében példa nélkül álló. A Thorez Bányaüzem és a szomszédos Gagarin Hőerőmű szoros együttműködése tette lehetővé, hogy a bányából felszínre hozott fűtőanyagot az erőmű rendszeresen fogadni tudta, ugyanakkor kölcsönösen alkalmazkodtak egymás igényeihez. A példás együttműködés eredményeként a Gagarin Hőerőmű dolgozói is túlteljesítették idei villamosenergia-termelési programjukat: terven felül mintegy hatvanmillió kilowattóra villamos energiát fejlesztettek.