Magyar Nemzet, 1978. február (34. évfolyam, 27-50. szám)

1978-02-01 / 27. szám

­________________________________ ♦megállapítja, hogy a fegyver­kezési verseny elleni harc a világ minden népének köte­lessége. A háború veszélyé­nek elkerülése és a fegyve­res konfliktusok felszámolása csakis a teljes és általános leszereléssel érhető el. A Béke-világtan­ács felhívá­sa szerint életbevágóan fontos, hogy elmélyítsék és a gyakor­latban­ megvalósítsák az eny­h­ülésnek azt a folyamatát amely a Szovjetunió, a szocia­lista országok és az­ összes bé­keszerető erőik erőfeszítései nyomán bontakozott ki. Az egész világ nagy figyelemmel kíséri a szovjet—amerikai pár­beszédet és az atomfegyverke­­zési verseny megfékezéseként értékelné a stratégiai támadó fegyverzet korlátozásáról szóló egyezmény megkötését. Plenáris ülés a haderőcsökkentési megbeszéléseken Bécsből jelenti az MTI. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó tárgyalá­sokon részt vevő küldöttségeik kedden plenáris ülésen foly­tatták munkájukat a bécsi Hofburgban. A 14. tárgyalási szakasz el­sői ülésén Tadeusz Strudzk nagykövet a lengyel küldött­ség vezetője felszólalásában­­rámutatott arra, hogy a szo­cialista országok küldöttségei továbbra is konkrét eredmé­nyek elérésére törekednek. •Hangsúlyozta, hogy a neut­­ronfe­gyverek gyártása és eu­rópai tárolása további nehéz­ségeket okozna a fegyverke­zési hajsza lefékezésére, illet­ve a leszerelésre irányuló tö­rekvések megvalósításában, és károsan hatna vissza a bé­csi tárgyalásokra is. A len­gyel delegátus utalt arra,­­hogy a szocialista országok a legutóbbi, 1977. október 25-i kompromisszumos javaslata­ira — amely a csapatlétszám­ra vonatkozó adatok további kölcsönös cseréjére vonatko­zott — a nyugati országok még nem adtak érdemi vá­laszt. Gordon E. Cox nagykövet a kanadai küldöttség vezető­je, felszólalásában a NATO- országok korábbi álláspontjá­­t fejtegette. A haderőcsökken­­­tési tárgyalások következő plenáris ülését a jövő héten, csütörtökön tartják meg. Andreotti felfüggesztette kormányalakítási tárgyalásait Rómából jeleníti az MTI. Andreotti megbízott olasz mi­niszterelnök­ felfüggesztette kormányalakítási tárgyalásait mert további utasításokat vár pártjától. Andreotti kedden tárgyalt Mórával és Zaccagni­­nival, a kereszténydemokrata párt (DC) elnökével és főtitká­rával, valamint a keresztény­demokrata parlamenti csopor­tok vezetőivel. Megállapodtak abb­a­n, hogy az elkövetkező napokban — feltételezhetően pénteken — összehívják, a DC vezetőségét. Római politikai megfigyelők Véleménye szerint a keresz­tén­ydemokrata vezetők bizony­talankodása mögött az húzódik meg, hogy a kormányzó párt megosztozott a kommunisták­kal való együttműködés tartal­mát és mértékét illetően. Úgy tudják, hogy Andreotti hajlana ugyan egy újabb kompromisz­­szumos megoldásra de a párt jobbszárnya — Washington és a NATO támogatásának birto­kában — határozottan eluta­sítja az OKP-hoz fűződő kap­csolatok szorosabbá tételét. R Rátértek a fő kérdésekre a máltai Rh­odesia-tanácskozáson La Vallettából jelenti a Reuter és a UPI. A máltai La Vallettában kedden foly­tatódtak a­­zimbabwei Haza­fiad Front vezerői, valamint brit és amerikai diplomaták között hétfőn kezdődött mee­­ttességések. A front,­­társelnö­kei — Robert Mugabe és Jetshua A­homo — a három­órás újabb tanácskozáson előterjesztették a rendezésre vonatkozó írásbeli feltételei­ket. Egy brit szóvivő a talál­kozó után kijelentette: a do­kumentum nem jelzett újabb nézeteltéréseket a meglevők­ről viszont pontosabb képet átlőtt. ..Helytelen volna azt mondani, hogy a szakadék szűkült" — közölte a szóvivő. A javaslatokat nem tette közzé, a fronthoz tartozó hi­vatalos­ személyeit azonban kér-"­kére, hogy az indítványok a t sz­zür­et után felállítandó ideiglenes kormányzatra vo­natkoznak. A kormányt a Hazlafiás Front vezetői irányí­tanák. Lord Carver, Rhodesia ki­jelölt brit­­ főbiztosa, arról szólt, hogy miképpen képzeli el az új zimbabwei hadsereg összetételét — mondotta a brit szóvivő, részleteket azon­­ban nem közölt. P­em Csand tábornok, az ENSZ főtitkárának rhodesiai küldi megbízottja, a szóvivő szerint az angol—amerikai terv által előirányzott rho­desiai ENSZ-erők „nagyságá­ról és formájáról” beszélt. Nkomóék ellenzik az ENSZ- csapatok­ javasolt jelenlétét," és jelentősen csökkenteni­­ akarják azt a hatalmat, amellyel a nyugati javasla­tok értelmében az átmeneti időszakban Lord Carver ren­delkeznek. Nyugati megfigyelők sze­rint a konferencia részvevői­­rátértek a fő kérdésre: ki birtokolja majd a valódi ha­ltalmat? Salisburyből az AFP írta, ahogy Abel Muzorewa püspök, az Egyesült Afrikai Nemzeti­­Tanács elnöke, szerdán újra hajlandó tárgyalóasztalhoz Jaim­­an Smithszel és a fe­­­hértelepes kormány más­­képviselőivel. Mint szóvivője közölte, Muzorewa első he­lyettese, James Chikerema. •kedden találkozott David Smith miniszterelnök-helyet­tessel, és megbeszélésükön ,,sikerült elsimítani” az ellen­téteket. (A kormány és a ■„mérsékelt" nacionalista ve­zetők múlt pénteki találko­­zóján Muzorewa küldöttségé­vel együtt kivonult a terem­ből, miután David Smith megsértette. Emiatt a püspök a hétfői találkozón nem vett részt, és bocsánatkérést kö­vetelt.) A tunéziai kormányfő ismét A szakszervezeti vezetőket támadta Tuniszból jelenti az AFP. Hédi Nuira tunéziai minisz­terelnök kedden a parlament ülésén elhangzott beszédében ismét az UGTT, a tunéziai szakszervezeti központ veze­tőségét vádolta a múlt csü­törtökön kirobbant és hivata­los adatok szerint 42 ember életét követelő zavargások ki­pro­vokálásával, Élesen ki­rohanva Habib Asur, az UGTT letartóztatott főtitkára ellen, Nuira azt állította, hogy a szervezet végrehajtó bizottsága „előre kigondolt terv” alapján robbantotta ki az összetűzéssé falált tünte­tést. A tunéziai nemzetgyűlés kedden a kormány kérésére égi hangúin® megfosztotta par­­lagmenti képviselőit mentelmi jogától Habib­ Asurt és a szak­­szervezet végrehajtó irodájá­nak három tagját. , T­­uniszi bíróságok egyéb­­ként Az elmúlt három nap­ban tömegesen ítélték el a csütörtöki tüntetés után le­tartóztatott személyeket. Az ítéletek 3 hónaptól 2 évig terjednek. Párizsi MTI-hír szerint­­nyilatkozatban ítélte el a tu­néziai hatóságok fellépését a Francia Kommunista Párt. „A tekintélyuralmi módszerek alkalmazása, az elnyomás, a rendőri önkény nem oldhatja meg Tunézia problémáit” — mutat rá a dokumentum. n. (Bécs, MTI) Kirchschläger osztrák szövetségi elnök meg­hívására kedden hivatalos lá­togatásra Bécsbe érkezett I. János Károly spanyol király. Kíséretében van Zsófia király­né és Marcelino Ore­ja Agutrre külügyminiszter. Spanyol ural­kodó utoljára 72 évvel ezelőtt I. Ferenc József ven­dégeként járt­ Ausztriában.­­ (Genf, JASZSZ) Újabb SALT-megbeszélést tartott Genfben a szovjet és az ame­rikai küldöttség. — Magar Nemzet__ Algírban megkezdődött a „szilárdság csúcsértekezletét'- előkészítő konferencia Algírból jelenti az AFP és a UPI. Az algériai főváros­ban kedden megkezdődött négy arab ország és a Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­vezet képviselőinek részvéte­lével a Szadat elnök külön­­futas politikájával szembehe­lyezkedő államok csúcsérte­kezletét előlkészítő külügymi­niszteri tanácskozás. A csü­törtökön kezdődő csúcsérte­kezlet napirendjének kidolgo­­■zására hivatott tárgyalást Ab­­■delaziz Buteflika, az algériai diplomácia vezetője nyitotta meg. A küldöttségek zárt aj­tók mögött tanácskoznak. A „szilárdság Csúcsértekez­letét” előkészítő külügymi­niszteri tanácskozás délelőtt ■kétórás ülést tartott, finnek a­­berekesztésekor Mohszen Abu Maszet, a PFSZ delegációjá­nak vezetője, a konferencia szóvivője, újságíróknak el­mondta, hogy a részvevők­­minden vonatkozásában megvizsgálták a jelenlegi közel-keleti helyzetet”. Az előkészítő értekezleten Irak kivételével jelen van a decemberben Tripoliban tar­tott, hasonló célú találkozó összes részvevője. Az elmúlt ■hetekben a részt vevő államok — főként a házigazda Algé­ria — komoly erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy bevonják a tanácskozásba Irakot is, amely ugyan jelen­­volt a decemberi tripoli csúcsértekezleten, de az ott elfogadott záróközleményt nem írta alá mert erélyte­lennek tartotta a Szadat po­litikáját megbélyegző doku­mentumot. Az algériai talál­kozótól Irak hasonló érvelés­sel maradt távol, de felhí­vást tett közzé, amelyben a „szilárdság és felszabadítás” jelszavával Bagdadba szólí­totta az érdekelt arab álla­mokat , a hírek szerint Szaúd-Arábiát is. Felújították az egyiptom­-­izraeli katonai eszmecserét Kairóban Kairóból jeleníti az MTI. Kedden este Kairóban — hosszabb szünet után — foly­tatódtak az egyiptomi—izrae­li katonai tárgyalások. Moha­med Gamazi egyiptomi és Ezer Weizm­an izraeli had­ügyminiszter vezetésével a két delegáció ,a megkötendő egyezménynek kizárólag a katonai vonatkozásaival” fog­lalkozik. A hivatalos véleke­dés és a sajtó ezúttal kevés­sé optimista. Megérkezésekor a repülőtéren maga Weizman is elzárkózott a nyilatkozat­tól. Mindössze annyit mon­dott, hogy „Kairóba érkezése imár önmagáért beszél”. A konferencia megnyitása előtt olyan tájékoztatást ad­tak, hogy a jelenlegi forduló két-három napig tart. A tár­gyalóküldöttségek minden bi­zonnyal megvárják Szadat amerikai és európai körútjá­nak eredményét. (Ez a hét végén kezdődik.) Szadat az előzetes terveknek megfele­lően öt napot tölt majd, az­­Egyesült Államokban, majd­­Marokkót érintve Nagy-Bri­­tanniába, az NSZK-b­a, Ro­mániába, Franciaországba és­­Olaszországba látogat. Az első jelentések szerint az amerikai közvetítési kísér­let nem hozott áttörést az egyiptomi és az izraeli állás­pont közelítésében. Mohamed Ibrahim Kamel egyiptomi külügyminiszter kedden, Alf­red Atherton amerikai kül­ügyi államtitkárral tartott két­órás eszmecseréje után han­goztatta, hogy Egyiptom to­vábbra is számos kérdésben más nézeteket vall, mint Iz­rael. A találkozón Atherton is­mertette a tárgyalások foly­tatására vonatkozó izraeli el­képzeléseket, amelyeket a Jeruzsálemben csaknem két hete félbeszakadt külügymi­niszteri, megbeszélések óta amerikai közreműködéssel dolgoztak ki. Atherton szük­ségesnek tartotta hangoztatni, hogy a Jeruzsálemből magá­val hozott dokumentum nem tartalmaz hivatalos javaslato­kat, mindössze „tájékoztató és puhatolózó jellegű”. Kamel külügyminiszter ki­jelentette hogy az egyiptomi fél tanulmányozza az izraeli elképzeléseket, s szerdán át­nyújtja az amerikai diploma­tának a kairói kormány vá­laszát. Az egyiptomi diplo­mácia vezetője hangoztatta, hogy a nézetkülönbségek el­lenére Egyiptom folytatni akarja a tárgyalásokat Izrael­lel, s reméli, hogy az Egye­sült Államok segítségével si­kerül átfogó és tartós rende­zést elérni. Szadat elnök nyilatkozata Kairóból jelenti az AP és a UPI. Anvar Szadat egyip­tomi köztársasági elnök ked­den, Kairó közelében levő té­li rezidenciáján amerikai „békedelegációt” fogadott. A küldöttség, amely Ehrenkranz -Connecticut állambeli rabbi vezetésével érkezett Egyip­tomba, az amerikai zsidóság és a keresztény közösségek­­képviselőiből tevődik össze.­­ A küldöttség tagjai előtt Szadat kifejtette: Egyiptom és­­Izrael megállapodott abban, hogy egymás mellett fog él­ni a világnak ebben a térsé­gében, „de a szomszédok kö­zötti viszony legelemibb él­ve az, hogy egyikük se tipor­ja a másiknak a földjét és szuverenitását”. Elmondotta,­­hogy mielőtt Jeruzsálembe­­ment volna, szakított régi el­gondolásaival, ezzel szemben Izrael „a katonai és a politi­kai bizottságban egyaránt ra­gaszkodott idejétmúlttá elkép­zeléseihez”. Az egyiptomi elnök szem­behelyezkedett azzal, hogy Izrael a Sinai-félszigeten to­vábbra is fenntartsa az ott létesített településeket. Arra­­a kérdésre, vajon a Paleszti­nai problémában lehetséges-e­­kompromisszum, Szadat azt válaszolta: „módot kell talál­nunk a palesztinaiak önren­delkezésének biztosítására”. •Mint mondotta, az önrendel­kezés esetében nem a szavak a fontosak, hanem az, „ami mögöttük rejlik”. Felhívta a­­figyelmet rá, hogy a Palesz­tinai kérdés megoldása nél­kül nem valósítható meg tar­tós béke a Közel-Keleten. A külpohi­ tla (Gehi, MTI) Befejeződött az Általános Vámtarifa- és Kereskedelmi Egyezmény (GATT) körtárgyalásainak újabb tanácskozása. A tájéko­zódó jellegű ülésen — amely a tokiói miniszteri értekezlet óta a legjelentősebb tanácskozás — 97 ország küldötte , vett részt.­­ (Brüsszel, MTI) Kedden, drámai vita után, megegyez­tek Brüsszelben a „zöld font” leértékelésének ügyében: a brit kormány által kért 7,5 százalék helyett a Közös Piac mezőgaz­dasági miniszterei ötszázalékos leértékelésbe egyeztek bele. A vita során egyes miniszterek rendkívül éles hangot ütöttek meg brit kollégájukkal szem­ben.­­› (Washington, UPI) Az amerikai szenátus külügyi bi­zottsága 14 szavazattal, egy el­lenében a Panama-csatornára vonatkozó szerződések elfoga­dását ajánlotta a szenátusnak tika hívei . (Moszkva, TASZSZ) Leo­­nyid Brezsnyev és Alekszej Koszigin kedden a Kremllben fogadta Piotr Jaroszewicz len­gyel kormányfőt, aki munka­­látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. Carter elnök indítványa Washingtonból jelenti a DPA. Carter amerikai elnök hétfői sajtóértekezletén kije­lentette: javasolni fogja a Szovjetuniónak, a nukleáris energetikai berendezésekkel ellátott mesterséges holdak fel­bocsátásának betiltásáról szó­ló megállapodás megkötését. Mindaddig — mondta az ame­rikai elnök a Kozmosz—954-es esetére utalva —, míg előfor­dulhatnak balesetek, be kell tiltani a nukleáris berendezé­sek alkalmazását műholdakon, ami egyébként az Egyesült Ál­lamokban is kialakult gyakor­lat. ■Szerda, 1978. február . Omladozó vámfalak A GAZDASÁGTÖRTÉNET furcsaságaira, ismétlődő jelen­ségeire gondolt Fukuda japán kormányfő, midőn a megren­dítő harmincas évek hangula­tát idézte föl emlékeiben. A mai idő­í — szerinte — kísér­tetiesen­­hasonlítanak a csak­nem fél évszázada kirobbant nagy válsághoz Akkoriban a visszaesésből kitámolyogva, vé­dekezésül nyúltak az országok a protekcionista eszközökhöz, s a hazai gazdaságot még az enyhe szellőktől is óvták. S manapság a visszaesés terhei­től szabadulni vágyó tőkés ál­lamok ismét bevetették a ke­reskedelmi elzárkózás fegyve­rét. Fejlődésük, növekedésük, gyarapodásuk — érvelnek — elsősorban a kiviteltől függ, a behozatal viszont eltiporhatja a virágzásnak indult ágazato­kat, s utcára kényszerítheti az amúgy is nehezen munkát szerző dolgozókat. Az ellent­mondást — az export volta­képpen import is, csak néző­pont kérdése — érzik vala­mennyien. Neves szakemberek hivatkoznak is rá, kifejtvén, hogy éppen emiatt „nem hor­doz igazi veszélyeket” a pro­tekcionizmusnak nevezett köz­ellenség. Valójában e dilemma kényszeríti tárgyalóasztalhoz a kereskedelemben közvetle­nül érdekelt kormányokat. Aminthogy mutatkozott haj­lam a megegyezésre Roosevelt kezdeményezésére is, a máso­dik világégés azonban lerom­bolt mindenfajta, a békés kor­szakokra jellemző liberalizáló törekvést.­­ A háború után, 1947 októbe­rében — sok-sok tapasztalat, tanulság nyomására — meg­alakult az Általános Vámtari­fa- és Kereskedelmi Egyez­mény, amelynek angol meg­felelőjét rövidítve kapjuk a GATT nevet. A szervezet tag­jai — köztük 1973 óta Magyar­­ország — a világkereskedelem­nek mintegy nyolcvan százalé­kát képviselik, s voltaképpen így együtt — csaknem százan — felügyelnek arra, hogy e hatalmas árutömeg rendezet­ten és tisztességes keretek kö­zött­­cseréljen gazdát. Vállal­ták, hogy a legnagyobb ked­vezmény elvét, amely a nor­mális, tehát a nem megkülön­böztető jegyeket foglalja ma­gába, megadják egymásnak. Mégis, ha a tagországok név­során végigfutunk, találunk kivételeket. A cél legfőképpen persze az, hogy nemzetkö­zi kereskedelmet fokozatosan könnyítsék, csökkentsék a vá­mokat, s a kötelezettségeken csak közös akarattal változtas­sanak. A kibúvókra azonban megannyi lehetőség kínálko­zik, rengeteg az érdekellentét, s az eltérő gazdasági fejlődés minduntalan módosítja a már tisztulni látszó álláspontokat. AZ ALAPÍTÁS ÓTA szépen bővülő intézmény eddig hat­szor rendezett tanácskozás­­sorozatot. A legutóbbi, 1967- ben befejeződött megbeszélé­seket Kennedy-fordulónak hív­ták. Ezután 1973-ban kezdőd­tek ismét fontos tárgyalások az alacsonyabb vámtarifákról, ez­úttal Japánban, s a Tokió­­forduló eddig megannyiszor feloszlatott összejöveteleit most Génfben újították föl. Fukuda jól időzített, Vészt­­jósló üzenetét nyilván a Svájc­ba sereglett képviselőkhöz is intézte. Szavaiból nem volt ne­héz kiolvasni a megállapodási készséget sem. Különösképpen azután nem, hogy a kereske­delmi háborút Washingtonnal megelőzendő, a japánok en­gedtek az amerikai követelé­seknek, s megígérték: növelik behozatalukat az Egyesült Ál­lamokból. Főként mezőgazda­­sági termékek kerültek a lis­tára. Tokió abba is beleegye­zett, hogy jócskán lefarag ke­reskedelmi többletéből, amely tavaly — 1976-hoz képest — megkétszereződött. Carter el­nöknek­ a kereskedelmi ügye­ket intéző megbízottja, Robert Strauss, csupán azt vetette föl, hogy a legyengült dollárt „erő­sítő kúrára” fogják majd. S bár borúlátásra is elegen­dő ok lenne, a genfi tanácsko­zók mégis bizakodva tekinte­nek a jövőbe. A japánok meg­nyilatkozását követően a Kö­zös Piac berkeiben is kikere­kedett a vélemény, az ameri­kaiak pedig sürgetik az elha­tározásokat. A tóparti város­ban most azt remélik, hogy a döntés hat, hónap múlva meg­születik, s az év második felé­ben már csak a technikai jel­legű, másodrendű problémáik­kal kell foglalkozni. Igen ám, csakhogy az immár öt esztendeje meg-megújuló tárgyalásokat nem csupán a gazdasági válság és utóhatása fullasztotta kudarcba időről­­ időre, hanem az elnökválasz­tási csatározások miatt befelé forduló Egyesült Államok és más politikai bizonytalanságok is. Márciusban pedig Francia­­­ország szavaz, s Brüsszelben érthetően óvatoskodnak, nem különben Gertiben is attól fél­nek, hogy az EGK keservesen kikristályosított elképzelése nem állja ki a gyorsan múló idő próbáját. GENFBEN előkészítő jelleg­gel folyt a munka. Az első napok nyilatkozatözönéből jól kiolvasható volt, hogy a részvevőket jelenleg főként gazdasági megfontolások oszt­ják meg. S a világkeres­kedelemben ötven százalék­kal szereplő hármak — Wa­shington, Tokió és Brüsszel — huzavonájától függ a végkifej­let. A londoni The Economist a kezdet előtt még úgy tudta, hogy Japán elfogadja a 19. cik­kely reformját, amelynek szükségességét a Közös Piac vetette fel. Eszerint olyan biz­tosítékokat építenek be a rend­szerbe, amelyek megengednék megkülönböztető vámok kive­tését egyes országokkal szem­ben is. (Például az Egyesült Államok megtehetné hogy csak a japán színes tévéket hozza hátrányos vámhelyzetbe, más külföldi cégekét viszont nem.) A Financial Times már arról értesült Gert­ben, hogy Nobuhiko Ushiba meglehető­sen kétkedve fogadta az effaj­ta átfogalmazásokat, hiszen so­kan gyorsan ráhúznák az új formulát a japánokra. Más­felől viszont Tokió is tudat­hasadásos állapotban van, szí­vesen alkalmazná ezt az „egyénre” lebontott módszert ázsiai vetélytársai — Tajvan és Dél-Korea — ellen. E mostani GATT-találkozón hosszú távú programot pró­báltak összehozni. A japánok is 1988-ig építenék le vám­falaikat 42 százalékkal, 2630 termék érdekében. Az ameri­kaiak átlagosan negyvenszáza­lékos csökkentést szeretnének Brüsszelben a franciák, és az angolok tiltakozására a 25 és 35 százalék közötti engedményt terjesztették elő. Az EGK lis­tája száz árucikket tartalmaz, a lóhústól a Bourbon whiskyig. FÁJÓ PONTJAIK vannak mindhármuknak. Washington a vámok elengedéséből ki­hagyná az olajat, egyes acél­fajtákat, a cipőket, az órákat és a textíliákat, a japánok vegyipari termékekkel, bizo­nyos fémekkel tennének kivé­telt, a Közös Piac meg az acél­lal és a mezőgazdasági áruk­kal. Vitatkoznak azon is, hogy a vámkezelésnél hogyan kell­ értékelni a beérkező holmikat, az állam által nyújtott export­­támogatást, s hogyan működ­nek a kiegyenlítő vámok. En­gedményért engedményt vár­nak, de senki sem hajlandó a legfontosabb első lépést meg­tenni. S közben a fejlődő országok türelmetlenkednek, mert nem veszik figyelembe hátrányos helyzetüket, s nem kapnak a többieknél kedve­zőbb elbírálást. Az Európai Gazdasági Kö­zösségben a szakszervezetek esetleges felzúdulásától is tar­tanak. Az omladozó vámfalak a nehéz körülmények között vergődő hazai iparágakat sújt­hatnák. A ,,szabad”-ból így lesz „liberálisabb”, „ellenőr­zött”, „irányított” — s ki tudja, még milyen elnevezésű — ke­reskedelem. S alig-alig húzha­tó választóvonal a protekcio­nizmus és az EGK által kita­lált cikkelymódosítás közé. Ha elfogadnák indítványát, ak­kor persze már nem jogtalan meg­különböztetésről lenne szó a továbbiakban, hanem törvé­nyes eljárásról. Nem múlt el a kereskedelmi elzárkózásnak a veszélye a GATT-találkozó ellenére sem. Sőt, Brüsszel dömpingváddal rekesztett ki acéltermékeket területéről, s Ausztrália is visszavágáson töpreng, amiért élelmiszereivel a Közös Piac rosszul bánik. Pedig Strauss — hármójukra célozva — ijesztően fogalmazott Gertlben:­ „Ha most nem egyezünk meg, akkor piacaink összetömöröd­­nek, növekedik a munkanél­küliség, és még kormányok is belebukhatnak ” Berró Miklós

Next