Magyar Nemzet, 1978. június (34. évfolyam, 127-152. szám)

1978-06-18 / 142. szám

ti Közlekedés a Tétényi úti kórháznál Számos katárnivalót hagy­­ maga után a Tétényi úti kór-­­­ház előtti közlekedés. Végre rendet kellene teremteni ezen a veszélyes útszakaszon. A felfeslett zebrákat az autók többsége nem veszi fi­gyelembe. Teljes sebességgel érkeznek lassítás nélkül a gyalogos-átkelőhelyhez, autó­pályáinak tekintve az utat. Nem veszik figyelembe azt sem, ha a zebra közepén gya­logosok tartózkodnak, legye-­­ nek azok gyermekek, gyerme­kes szülők, vagy idős embe­rek. (A lakótelepen sok a gyermek.) A gyalogosok vé­delmét figyelmeztető sárga jelzéssel vagy akár közleke­dési jelzőlámpával kellene biztosítani.­­ Ha a zebráin átjut a gyalo­gos, akkor a kórház felőli ol­dalon a járdán autóik tömege zárja el az úttestről való fel­lépést, kényszerítve a gyalo­gost, hogy az úttesten halad­­­­­on tovább, esetleg a mentők forgalmát is nehezítve. Gyak­ran az autóbuszmegállóban is­­ akadályozzák a fel- és leszálló­­ utasokat. A Zebra Frask­nó utcai okta­lan esős időben a burkolat süllyedése miatt keletkezett nagy felületi tócsák miatt csak a zebrák kikerülésével lehet­­ átjutni a túloldalra. Ilyenkor az autóbuszok a tel­jes járdaszélességre fröcskö­lik a felgyülemlett vizet. Ez különben a Tétényi út átadá­sa óta így van. A gyalogost külön­­ veszély fenyegeti még a zebrán a kórházból ki- és oda bekanyarodó járművek, valamint a­ Fraknó utcáiban, il­letve utcáiból kanyarodó jár­műforgalom miatt. A Tétényi úton végighúzódó elválasztó sáv éppen a legveszélyesebb helyen szűkül le 1,80 méterre, és szakad­t m­eg mintegy 30 mé­terre. Indokolt lenne a zebra áthelyezése és az elválasztó sáv kiszélesítése, illetve meg­hosszabbítása. A , , tömegközlekedés sem megoldott. Rendkívül ritkán jár a 7/A autóbusz, mely te­hermentesítené az utóbbi idő­ben — úgy tűnik — ritkuló 7-es járatot. Reggel már a Pest felé menő 7-es buszokra alig lehet felszállni. A gyors (piros) 7-es járat érthetetlen okból nem áll meg a kórháznál. Miért? Pedig in­dokolt lenne többek között azért, mert itt van a kórház­­­­zal egybekötött SZTK, ahol a XI. kerületet és a közvetlen környék egy részét is ellát­ják. Most nyílt meg különben az új kórházi épület­szárny is. Itt figyelembe kell venni a kórház egyre bővülő személy­zetét, a látogatási idő egybe­esését a csúcsforgalommal, s azt, hogy a lakótelep itt kez­dődik. S tegyük, hozzá, csak a gyors 7-es köti össze közvet­lenül a Kelenföldi pályaud­vart a kórházzal. A megállás — úgy gondolom — csak mintegy másfél perccel nö­velné meg a menetidőt. Nem megoldott a vasárnapi közlekedés sem. Az esti órák­ban gyakran 15 percet kell várni a 7-es járatra, amely már olyan tömötten érkezik például a Felszabadulás térre, hogy különösen gyermekekkel képtelenség felszállni rá. Ha a gyors 7-es járat a kórház­nál megállna, csökkentené a 7-es járat túlzsúfoltságát. A gyors 7-es különben is jóval sűrűbben jár. Gyakran előfor­dul, hogy négy-öt jön egymás után, s csak azután érkezik a 7-es. .Még két­ indo­k, hogy a gyors 7-es a kórháznál is megálljon. A Kosztolányi téren a 7-es után beérkező gyors 7-es já­ratról rohannak az emberek, hogy elérjék a kórház felé menő autóbuszt. A másik: a gyors 7-es járatok, a kórház-Nagy érdeklődéssel olvas­tam május 7-i számukban Bánkútról szóló cikküket és annak a turistaház múltjáról szóló részét szeretném kiegé­szíteni, mint aki végigél­tem építését. Bánkút már jó húszas években kedves kirándulóhe­lye volt a diósgyőri vasgyár dolgozóinak, és mivel szeret­tünk volna ott egész hétvégéi­­get, sőt több napot is eltölte­ni, azért merült fel egy turis­taház építésének a gondolata. Bánkút nemcsak ma esik két közigazgatási területre, de akkor is volt ott határ, még­pedig a kincstári és a Palla­­vicini-erdőbirtok határa és a turistaház ennek köszönhette a létét. Egyik birtokos sem akarta ugyanis megengedni, hogy területén turistaházat építsünk, mert a megnövekvő forgalom zavarta volna a va­dakat. Ezek védelmére a Pal­­laviciniek még kerítést is húz­tak erdőbirtokuk határára. Ez a kerítés azonban nem követ­te mindenütt a­­telekkönyvi határt, a birtok egyes részei kívül estek a kerítésen és így senki földjei voltak. Egy er­dőmérnök barátunk hívta fel figyelmünket arra, hogy a mai turistaház helye ilyen senki földje. Amikor ez kide­rült, Pallaviciniék megenged­ték, hogy a kerítésen kívüli területükre turistaházat épít­sünk, az erdőkincstár pedig nem akadályozhatta meg, mert a területhez semmi köze nem volt. Azért ők is bősége­sen adtak faanyagot az épí­téshez. Anyagi segítséget kaptunk a Magyar Turista Egyesület­től, a Diósgyőri Állami Vas­gyártól és sok dolgozója is tett jelentékeny felajánlás­t. A turistaház természetesen nagyon fellendítette a bál­ná, már olyan sebességgel közlekednek (gyakran az 50 km-t is meghaladva, és a kór­házi megállóban álló autóbu­szokat a gyors 7-esek már a zebrán kezdik előzni), hogy ezzel a zebrákon újabb­ ve­szélyhelyzetet teremtenek. Ha a gyors 7-es megállna, kiiktatható lenne egy jelentős baleseti forrás (ez tehát már nemcsak BKV-kérdés), több ezer utas 5—15 perccel ha­marabb célhoz érne, és a já­ratok egyes időszakokban job­ban ki lennének használva.­­ Mindezek alapján kérjük az összes illetékest (BKV, Köz­­lekedésrendészet, útfenntartó szervek), fontolják meg a vál­toztatási lehetőségeket, mert az itt leírtakat nem egy-két napi megfigyeléseim, hanem több ét- tapasztalatai alapján tettem meg, számos környék­beli lakó, kórházi dolgozó azonos tapasztalatainak isme­retében és kérésére. H. N. kúti síéletet, mert a rövid téli napok miatt addig csak keve­sen vágtak neki az oda-vissza mintegy 30 km-es útnak, me­lyen a hó sokszor még töret­len is volt. Amikor a ház fel­épült, a megszállási lehetőség mellett jó ki­induló bázist is nyújtott, mert akkor még in­kább a sível való túrázás volt a cél és nem a lesiklások is­mételgetése, amit ma a felvo­nók könnyítenek meg. Dr. Erdélyi István A bán­kúti turistaház történetéhez Kedves Előfizető! Amennyiben a nyári szabadsága alatt a lap utánkü­ldését kéri az ideiglenes címére, szabadsága megkezdése előtt leg­alább 6 nappal szóban vagy írásban jelentse be a lakóhe­lye szerint illetékes hírlapkézbesítő postahivatalnál. Kerület Hivatal neve Postacím Tárb. szám I. Budapest 1­4. 1525. Budapest 350—550/1574 m. II. Budapest 111. 1525. Budapest 350—350 1673 m. Ifj. Budapest 3. 1900. Budapest 489—313 III. Csillág­hegy Békásmegyer Csillaghegy 1311. Budapest 888—906 Pünkösdfürdő •?' **. 1324. Budapest 691—196 l.­ Budapest **. m*. Budapest 121—206 58 m. **• Budapest 68. 1376. Budapet 121—200 59 m. IlpeSt 1425. Budapest 428—118/101 m. Viv nmn »«*• Budapest 428—118 115 m. Budapest imp. 1476. Budapest 210—433 *• Budapest 10. 1415. Budapest 575—719 25­*. Budapest Itt. 1502. Budapest 667—327 *1.*• S “** 1525. Budapest 350—350/1574 m. *'­ Budapest 62. 1376. Budapest 121—200 113 m. XIV. Budapest 76. 1425. Budapest 428—118 286 m, Rákcspalota Rákospalota 1. 1601. Budapest 692—572 Pestújhely XVL Cink­ota Csokota Budapest 832—523 Árpádföl.1 Rákosszentmihály ,6,5 Bartspest M6_M, Rákosszentmihály XVI. Mátyásföld Mátyásföld 1030. Budapest 637—?92 XVI. Sashalom Sashalom 1631. Budapest 837—304 XVII Rákosliget Rákoshely Rákoskert 1657. Budapest 481—100 Rákoscsaba Rákoskeresztúr XVIII. Pestlőrinc­h 1975. Budapest 281—020 XXVIL* Po*tíror* 1683. Budapest 480—170 XIX. Kispest L 1701. Budapest 272—699 55* ** 1725. Budapest 47*— 797 XX. Soroksár Budapest 479—538 XXI. Csepel 1751. Budapest 143—410 XXII. Budatétény Budafok 1. 1775. Budapest 265-650 vxl­ Nagytétény Nagytétény 11 . Budapest 264—621 Baross G. telep Madar Nemzet A Kont-fa maradványai A Magyar Nemzet június 30-i számában „A halott fa utóélete” címmel Padányi Lajos olvasó tollából rövid reflexió jelent meg a héder­­vári (Győr-Sopron megyei) Konii -fáról. A természeti ér­tékek iránt fogékony olvasót és soraimon keresztül az ügy iránt érdeklődőket szeretném tájékoztatni arról, hogy a Kont­ fa néven ismert, legfel­jebb 200 éves, végleg elpusz­tult fehér nyár (Populus al­­­ba) pótlására — éppen a tör­ténelmi emlékhely folytonos­ságának biztosítása érdeké­ben — már 1975-ban, ugyan­csak fehérvár-suhánggal, sor került; a tönkrement fa kon­zerválható maradványai le­csonkolva a helyszínen ma­radnak. Feltehetően így jár­tak kl elődeink is, a történel­mi legenda eseményének ugyanis semmiképpen sem le­hetett tanúja a különben is rövid életű nyár jelenlegi pél­dánya, hanem csak valame­lyik elődje, amelynek helyé­re a jelenlegit ültették. Meg kell egyébként a pon­tosság kedvéért jegyeznem, hogy a Korit-fa történetét az a latin nyelvű bronztábla be­széli el amelyet az 1930-as években a fát körülölelő kő­fal mellvédjében helyeztek el. A jeles természeti emlék — helyi jelentőségű természetvé­delmi érték lévén — gazdá­ja a Győr-Sopron megyei Ta­nács mezőgazdasági osztálya. Az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal Soproni Természetvédelmi Felügyelősége, mint az orszá­gos hatáskörű szerv területi­leg illetékes része a hédervári Kant­fát ugyancsak figyelem­mel kíséri, az emlékhely fo­lyamatos és kulturált fenntar­tását szívügyének tekinti. Dr. Csapody István természetvédelmi felügyelő, Sopron: „Egy fasor halálára” A Székesfehérvár—Sárbotsárd közötti 1 3-as út melletti felke­­n­yen vár fasor kivágására jóvá­hagyott terv kerint került sor. Ezt a fa­sor kora és balesetve­szélyessége egyaránt indokolta. Az út korszerűsítésének befejezé­se után a fasor újratelepítene, ismételten jegenyeny­árból, köte­lező előírásként szerepel. Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Erdészeti és Faipari főosztály, dr. Saly Emil főosztályvezető arc/ Az alább felsorolt ötös szó­csoportok mindegyikében van egy-egy olyan szó, amelyik va­lamilyen szempontból nem odavaló. Megfejtésül csupán ezeket a szavakat kell beküldeni. 1. Prado, Escorial, Louvre, Uffizi, Zwinger. 2. Ló, bivaly, szarvas, nyúl, bölömbika. 3. Manrico, Don José, Kalaf, Posa, Bánk bán. 4. Ponty, süllő, cápa, bálna pisztráng. 5. Maria Callas, Renata Te­­baldi, Elisabeth Schwarzkopf, Joan Sutherland, Ágnes Varda. 6. Merkúr, Sírius, Plútó, Neptun, Uranus. 7. Trombita, fagott, mando­lin, oboa, tuba. 8. Omega, Cortina, Marvin, Doxa, Tesla. 9. Levendula, gyepüró­­sa, barna susulyka, anyarozs, erdei pajzsika. 10. Rubens, Caravaggio, Ve­­lazquez, Cellini, Correggio. A helyes megfejtést bekül­dők között öt darab 300 forin­tos könyvutalványt sorsolunk ki. A megfejtésekhez minden alkalommal kérjük a pályázati szelvényt is. PÁLYÁZATI SZELVÉNY 1978. június 18. Beküldési határidő: június 26. Cím: Lapkiadó Vállalat Reklámszerkesztősége. 1078 Bp., Lenin krt. 0—II. A leve­lezőlapra írják rá: a Magyar Nemzet pályázata. A megfej­tést és a nyertesek nevét jú­nius 27-i, keddi számunkban közöljük. V­ IIGUSZ REJTVÉNY Néhány hét múlva Kuba fővá­rosában, Havannában gyűlnek össze a világ fiataljainak képvi­selői, a Demokratikus Ifjúsági­ Világszövetség a tál megrendezés­re kerülő színes-ta­rka Világifjú­­sági és Diáktalálkozóra, amely az id­én már a tizenegyedik lesz. Rejtvényünk vízszintes 1. és a ti., valamint a függőleges 42. és az 56. számú sorában ebből az alkalom­ból a DIVSZ-induló kezdősorait idézzük. Vízszintesen (kétbetűsök: RO. NO. IR, RA. CG. LD). 16. Ha/.i­­szárnyas. 18. Fontos rejtvényfej­­tési kelték. 19. Község a putnoki járásban, mely 1849—52. évben Tompa Mihály lakóhelye volt. A község neve visszafelé olvasva a költő írói álneve is. 20. Az eső vagy a nap ellen védő eszköz. 21. Férfinév. 23. Anya­gmozgat­ással foglalkozó dolgozó. 25. ... földe: Zala megyei község. 26. A Duna ausztriai mellékvize. 28. Tanfaj­ta. 29. A verseny végső szakasza. 21. Reakciós japán politikus, volt miniszterelnök (1863—1929). 32. Be­cézett angol férfinév. 34. Zala me­gyei község. 38. Hivatalnak vele egyenrangú hivatalhoz intézett írásbeli üzenetek. 38. Egyforma be­tűk. 39. Trinitrotoluol. 4­1 Jeru­zsálem, kert az Olajfák heg­yen. 44. Az­ Antilla-tenger más neve. 46. Erő, amely valamiben válto­zást idéz elő. 48. Az első világhá­ború egyik híres ütközetének színhelye volt. 49. Panaszszó. 50. Egykori neves fővárosi főiskola rövidített neve. 52. 1 neves színész, a Vígszínház tagja (1875—1924). Az utolsó négyzetben személyneve — Frigyes — első betűjével. 54. Vesz­teget. 55. A tórium és a tricium vegyjele. 55­. Ritka , férfinév. 18. Pest megyei járási székhely. 60. . . . du Midi: zsilipes rendszerű csatorna a francia Garonne folyó és a Földközi-tenger között. 62. Konzerviparáról neves csehszlo­vákiai város. 64 Gyilkolja 65. Divatjelző. 67. Vérét folyatja 69. Jelentős matematikus, akadémikus (Gusztáv, 1862—1942). 71. Mind, mindnyájan, németül. 72. Kevés (két szó). 74. Döntetlen sakkpar­ti. 75. Világosbarna, homokszín. 77. Ekésre alkalmatlan étel. 79. Angol -amerikai­ asszony neve előtti rövidítés. 80. Ké­n és kal­cium vegyjele. 82. Hanoi közepe. 33. Nemes ifjúsági regényíró (Kari). 85. Hideg tenger. 86. Tisz­tit. 88. Majd, ha besötesedi­k. 90. A cséplés számára előkészített hely. 91. Kis katonai csapat. 93. Mongol vezér. 94. Építőanyag. 96. Válaszolj! 98. Nagyon régi. 99. Menettérti jegy. 100. Paraplé. 101. Vágóhid­akon a húsok felakasztá-* Sára való fogas. 102. Lik betűi. Függőlegesen (kétbetűsök: AC. AK. DR. UJ ÖN. SE). 1. A leg­nagyobb szárazföldi emlősállat 2. Bányákban: lejtős pálya, amelyen a megrakott kocsi önmagától le­gördül. 3. Hívószó. 4. Volt, ati­­nul (erat). 5. Folytonossági hiá­nyok. ti. ...­útja: a magyar mon­davilágban a Tejút neve. 7. Nap­szak. 3. Társaskör. 9. Ápolásra szorul. 10. Egyiptomi fői­sten (— Ra). ti. A munka díja. 12. Ked­velt mesealakok. 13. A zászló egyik igéje. 14 Tömegével zúdít. 15. Ritka. 17. Becézett férfinév. 22. Játék- és vásárjelző. 24. Tanít. 27. ... esi ómen * (latin mondás, me­lyet akkor mondanak, ha valaki­vel olyan rossz történik, amire a neve utal) 30. A Földünknek ket­tő van 3*2. * Zongoraművész, szí­nész. A Televízió népsz­erű mű­sorvezetője és konferansziéja. 34. Idegen út (rövidítéssel). 35. Az ókorban Erdély területén élt nép. 37. A te tulajdonod. 40. Ritmikus mozgás. 43. Semmi, latinul. 44. A Szovjetunió és a­­i­k­inépe- régebbi nevükön tűrjenek. 45. Derék jó­ra való, németül (brau). 47. Nyu­­gat-európai folyó. 49. Város a he­pehupás vén Szilágyban. 51. Mész­kősziklák felszínén keletkezett ta­rajos bemélyedés. 53. Község a Duna mellett. 55. Testünk legalsó része. 57. A kereskedelemben nem darabonként, hanem nagy meny­­nyiségben forgalomba kerülő por­­téka. 59. A lélek tükre. 61. Kató­tiai vezényszó (a volt huszárok­nál). 6­3. Kisgyermeknek való kan­­táros rövid nadrág. 65. Itt van, vigyétek! 66. Ami meg úgy-ahogy elviselhető (bizalmas szóhaszná­latban). 66. Színész, érdemes mű­vész. (az utolsó négyzetben sze­mélyneve : — Ferenc — első betű­jével). 76. . . .-souci: egyes kirá­lyi paloták elnevezése volt. 72. Feleség. 73. OLS. 76. Idegen női név 78. .. .-Dame: híres, gótikus párizsi templom. 80. Neves magyar sakkmester­ volt. 81. A dolgok cél­szerű állapota, névelővel. 83. Be­cézett női név. 34. Német szám­név. 86. Idegen tenger. 87. Angol dalocska. 88. Havas­: Románia egyik tartománya a Kárpátok és a Duna között. 82. STF. 94. Fő­városi sportegyesület. 95. Féreg. 97. Tibeti szarvasmarhaféle. Valló Emil Beküldendő a vízszintes 1. és a I1., valamint a függőleges 42. és az 56. számú sorok megfejtése. Ha­táridő: június 28. * Június 4-i számunk keresztrejt­vényének megfejtése: Sejtelem fedi és homály, aminek rése né­ha zárul. / Csokonai Vitéz Mi­hály / kitekint reánk négy akácból. Tíz-tíz lottószelvényt nyertek. Budapestiek: dr. Bihari Fe­renc, Bihari Zsuzsa. Eper Imré­­né, Fügedy Péter, Katulics Im­re, Madarász Gyulá­né, Munkácsy Károly. Olajosné Pénzen Adrienn, Sándor Dóra, Tóbiás Gábor. Vidékiek: Balázs Sándorné, Salgótarján, Farkas Teréz. Cso­pak : dr. Homoki Lászlóné, Nyíregyháza: Kalcsó Gyula. Ba­lassagyarmat: Koráth Jenő, Győr: Obola Tiborné, Bajót: ifj. ‘Orosz János. Mártély: ‘■t'aj­ó Lajos, Győr: Széll Júlia. Szeged: Tóth György, Szekszárd. A nyertesek a lottószelvénye­ket postán kapják meg. HAVANNA , 1978. Vasárnap, 1974. június 15. Ingdivat Az­ idei nyár nagy divatsi­kere minden változatban az ing. Bemutatom a rajz külön­leges modelljeit. Mindkettő nagying néven jelent meg a francia divatban. Bő, lezser, olyan mint egy valódi férfi­ing kislányos alakon. Tehát fi­gyelem. Az első: bő, húzott szoknyá­hoz tervezett, a vállpánt alatt húzott, T Ujjú, batiszt ing. Tű­zéssel díszített alja elkerekí­­tett. Hűvösebb időben kis pa­mutpulóvert, blúzt viselnek alatta. A bő parasztszoknyával azonos egyszínű és mintás anyagból egyaránt divatos. A második ing ujjúnak új­szerű szabása nem a válltól, hanem a kisgallér alól, a nyaktól indul. A széles, egye­nes sima rész két oldalán, az ing ujja már a nyaktól puhán, bőven redőzött. A bőséget a csuklónál széles gumibefűzés fogja össze. Az új vonalú ing érdekessége még­ a hátának igen bő szabása. Alul, az el­­kerekített szabásvonalon, dup­la tűzés díszíti. Az ing anya­ga lehet egyszínű batiszt, gyolcs, csíkos vagy kockás ze­­fír, vékony ballon, sőt akár se­lyem vagy jersey is. A nagy ingre jellemző, hogy trikóval, pulcsival jól alá lehet öltözni. A klasszikus férfiing egyik új formája az oldalt felhasított kockás zefír ingkabát, elöl az oldalvarrásból kibújó spárga, vagy rajta széles öv szorítja le. Bő ujját a könyök fölé gyűrve viselik. Alatta ingblúz vagy kis ing hordható. Az ingkabát lomberdzsek vo­nalú változata is divatos, fő­leg vízhatlan, csíkos zefírből. Ez a forma is bő, a válla ejtett (általában a bevarrott ujj kissé ejtett). Az alját az ing anya­gából készült gumiházba búj­tatott, kétoldalt masnira kö­tött keskeny szalag fonja be. A csíkos lumber-ing alá csi­­nos az egyszínű ingblúz. A stranddivatban már évek óta szerepel és az idén ismét feltűnik a strandkabátot he­lyettesítő könnyű férfiing. Hossza combközépig ér. Egy­­színben, főleg kék, rózsaszín, sárga, fehér, mutatós. Pesti bemutatón jelent meg a nagying elegáns változata a minden nyári ruha fölé jól illő, klasszikus vonalú háromnegye­des hosszúságú, lenge, áttetsző, egyszerű és mutatós ingkabát. (f. b.)

Next