Magyar Nemzet, 1978. november (34. évfolyam, 258-282. szám)

1978-11-01 / 258. szám

Szerda, 1978. november 1.. Washingtoni tudósítónk hírmagyarázata Jessió és taktika Washington, október 31. A NAP ALATT mégiscsak van új, hallatszik a kongresz­­szus kritizálóinak a szájából, akik rendszerint nagyon el­marasztaló módon szoktak nyilatkozni a dombon levő ku­polacsarnokról és főként ar­ról, ami ott történik, illetve nem történik. A meddő szó­­cséplésnek a fellegvára a tör­vényhozás, mondogatják, a kormányzati elgondolások és elnöki indítványok pompáza­tos temetője, a politikai célza­tú és roppant költséges por­hintésnek a szentélye. Mintha csak ezeket a bírálatokat akar­ták volna kivédeni vagy meg­cáfolni a törvényhozók. Mi­előtt az időközi választások végett ülésszakukat feloszlat­ták volna, lázas tevékenység­be kezdtek, valósággal futó­szalagon alkották a törvénye­ket és teljesítették a Fehér Házból érkezett kívánságokat, amelyekre előzőleg hosszú hó­napokon­­ keresztül egyszerűen fitty­et hánytak. Éjt nappallá téve dolgoztak a honatyák, s az eredmény már csak számszerűségében is lenyűgöző. Több mint másfél­­száz törvény készült el, jó ré­szük az utolsó napokban, sőt az utolsó órákban. Carternak van és lesz dolga, amíg át­olvassa valamennyit és eldön­ti, hogy ellenjegyezze-e vagy „vissza a feladónak” felkiál­tással azt tegye velük, amit jó néhánnyal már korábban megtett, azaz vétózzon. Akad köztük nem egy és kettő, amelynek nem lehetne azt mondani, hogy kifejezetten örül. Ilyen például az adócsök­kentés. A hét végén Floridát járva egy tömeggyűlésen hoz­ta szóba a témát. Szeretné­nek-e adócsökkentést? Kér­dezte az egybegyűltektől, s a tömeg zúgva válaszolta: igen. „Akarják-e, hogy visszatérve Washingtonba, szentesítsem a kongresszus akaratát és jóvá­hagyjam a csaknem 20 mil­liárd dolláros csökkentést?” A tömeg zúgva válaszolta: igen. Meggyőztek, megteszem — így Carter —, mire kitört a taps­orkán és füttykoncert, ami itt a tetszésnyilvánítás jele. AZ ÚJ ADÓTÖRVÉNY pe­dig nem tetszik Carternak. Környezete ebből nem csinál titkot, úton-útfélen terjeszti, hogy ellenkezik az elnök tö­rekvéseivel, keresztezi a költ­ségvetés egyensúlyba hozata­lára irányuló erőfeszítéseket, arról nem is beszélve, hogy komoly hasznuk a nagyoknak lesz belőle, a kicsiknek csupán csekély, sőt csaknem semmi. De népszerű, s szembeszállni vele nem lenne taktikus. Nem következik belőle persze, hogy a vétójog alkalmazásának vé­ge, s minden törvény megkap­ja az elnöki jóváhagyást. A kongresszus könnyelmű, haj­lamos az esztelen költekezés­re, de azért van az elnök, hogy gátat vessen a pazarlás­nak. „Vétóztam eddig is, vétó­zok ezután is, valahányszor csak szükséges” —, közölte a múlt hét elején honfitársaival Carter, midőn tévébeszédében fordult hozzájuk inflációelle­nes programjának részleteit ismertetvén országa népével. Az előzetes nagy titoktartás ellenére mindenki tudott majdnem mindent jó előre. A „jól értesült” hírlapírók na­pokkal, sőt hetekkel korábban megírták, hogy mi készül a Fehér Ház irodáiban. A tévé­beszédet mégis milliók nézték és hallgatták, mert kíváncsiak voltak, s tudni akarták, hogy a már jó előre megszellőzte­tett elgondolások milyen tála­lásban lesznek előadva. Aki nem várt szenzációt Cartertől, az nem is csalódott, s aki unalmas előadásra volt felkészülve, az szintén nem. Még a tálalásban sem volt eredetiség, csak éppen azt nem állíthatjuk, hogy jellegzetes ne lett volna. A nagy ame­rikai legendakör „legszebb gyöngyszeme” előtt rótta le tiszteletét az elnök, tanúsítva ismételten, hogy a szabad piacgazdálkodás mítosza mennyire elnyűhetetlen és mi­nő szívóssággal tartja magát életben. A verseny szabadsága és az árak emelkedése között az arány fordított — ez volt a lényege annak, amire honfi­társait oktatni iparkodott. A légi közlekedés példájára hi­vatkozott, vagyis arra, hogy a­­hatósági túlszabályozást, sőt egyáltalán a szabályozást si­került megszüntetni, s lám so­ha olyan olcsón, mint — ahogy a légitársaságok versengésének kibontakoztatása jóvoltából — napjainkban az emberek nem repülhettek. A teendő tehát kézenfekvő, a hatósági szabá­lyozás gyakorlatától, ahol csak lehet, el kell tekinteni. Nem regulázni kell a gazdaságot, hanem jó pedagógus módjára a jutalmazás, szükség esetén a büntetés módszerét alkalmaz­va, hozni felszínre benne a kívánatos tulajdonságokat, erősíteni a kedvező, elfojtani az ártalmas hajlamokat. AZ ELNÖKI PROGRAM a bürokratikus megkötések ra­dikális felszámolását ígéri, azt, hogy a már hatályban le­vő rendelkezések közül eltör­lik, amit csak lehet, s a jövő­ben a kormány szigorúan fog ügyelni, hogy minél ritkáb­ban fogalmazódjanak meg a hatósági regulák. Irányelvet és irányszámokat jelölt meg Car­ter: a bérek 7 százaléknál, az árak 5 és fél százaléknál töb­bel ne emelkedjenek a jövő esztendőben. Az állami tiszt­viselők ne számítsanak ennél nagyobb fizetésemelésre, sőt a magasabb fizetési osztályok­ban levők ne várjanak még akkorára sem. A jelszó a ta­karékosság és az önmegtartóz­tatás, ezt ajánlják mindenki­nek, s ebben iparkodik érde­keltté tenni a kormányzat mindenkit, alkalmazottakat, munkásokat, vállalkozókat egyaránt. Az önkéntesség alapján áll a kormány, de ezt nem úgy érti, hogy neki sem­mi szerepe ne lenne és a gaz­daságot szabadjára lehet en­gedni. Az államnak óriási az ereje, egyike a legnagyobb fogyasztóknak, sőt talán a leg­nagyobb valamennyi közül. A ceruzahegyezőtől személygép­kocsin át repülőgépekig és kávéscsészétől berendezett iroda- vagy lakóházig mindent vásárol, mégpedig nagy téte­lekben. S csak az a cég szá­míthat megrendelésekre ez­után, amely árait nem emeli az irányszámoknál magasabb­ra és amely nem engedi, hogy a munkabérek a tervezett mértéken felül növekedjenek. Essék akár az egyik, akár a másik „bűnbe”, vagy netán mindkettőbe egyidejűleg, „büntetése” nem marad el, nem kap megrendelést, sem adókedvezményt, s megfoszt­ják mindazoktól az előnyök­től, amelyekben „állam őfen­sége” részesíteni képes az en­gedelmes alattvalókat. Csupán egy újdonsággal szolgált Carter. A bérből élők­nek ígért biztosítékokat arra az esetre, ha ők tartják magu­kat az irányszámhoz, viszont az árak nem. Amennyiben az árak emelkedése esetleg meg­haladná a béreket, a különbö­­zetet az állam az adóhivatal útján készpénzben visszatérí­ti. Az utolsó pillanatban egé­szült ki az inflációellenes program ezzel a ponttal, sem a lebonyolítás módja és mene­te, sem a költség kihatásai nincsenek még kimunkálva, s a készpénztérítés ráadásul kongresszusi beleegyezés nél­kül nem is megy. Egyéb „bi­zonytalansági tényezőkre” is rámutatnak szakértők. Ha pél­dául rossz lenne a termés, az agrárárak emelkedése nem akadályozható meg, s inflato­rikus hatása lenne a nyers­olaj további drágulásának is. A fehér házbeli potentátok azonban elhessentik az efféle kételyeket. EGY FÉLIDŐ telt el mind­össze Carter négyéves első el­nökségéből, de kétszer már nekifutott az elnök, hogy le­győzze az inflációt, s most ru­gaszkodik neki harmadszor. Kinevezte „hadvezérét”, elter­vezte, hogy melyik kormány­­hivatalt erősíti meg, az általá­nos közigazgatási létszámstop ellenére hol vesz fel új embe­reket és hova ad kibővített, megnövelt hatáskört. Sorrend­ben a negyedik elnök, akinek a politikai sorsa múlik jórészt azon, hogy a pénzromlás po­lipjának szorításából ki tud­ja-e menteni népét, országát. David Broder emlékeztetett rá a minap a Washington Post­­ban: Johnson, Nixon és Ford, ha nem is egyforma mérték­ben, de az inflációnak, illetve annak is „köszönheti”, hogy úgy végezte, amiként, s most Cáriért érheti utol ugyanez a sors. Zala Tamás MaOTNt at Elutazott a vietnami pártküldöttség Kedden elutazott Budapest­ről a szocialista országok test­­vérpártjai pártszervezési kér­désekkel foglalkozó KB titká­rainak tanácskozásán részt vett vietnami pártküldöttség. A delegáció — élén Bai Qu­­ang Taóval, a KB tagjával — budapesti tartózkodása során megbeszéléseket folytatott a pártmunka tapasztalatairól Jakab Sándorral, az MSZMP KB párt- és tömegszervezetek osztályának vezetőjével Lá­togatást tett a budapesti pártbizottságon, a fővárosi ta­nácsnál, a XVIII. kerületi pártbizottságon és a Kispesti Textilgyárban. SZMBT-delegáció Budapesten A Magyar—Szovjet Baráti Társaság meghívására kedden Budapestre érkezett a Szovjet —Magyar Baráti Társaság küldöttsége Alekszandr Pero­­vics Petrovnak, az SZKP Csuvas Autonóm Köztársaság Bizottsága titkárának, az SZMBT Csuvas Köztársaság tagozata elnökének vezetésé­vel a delegáció ta­gjai részt vesznek a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 61. évfor­dulója tiszteletére rendezendő ünnepségeken. Koszorúzási ünnepség A polgári demokratikus forradalom 60. évfordulója tiszteletére koszorúzási ünnep­séget rendeztek kedden az As­toria szálló falán elhelyezett emléktáblánál, amely a forra­dalom Nemzeti Tanácsának egykori működési helyét je­löli. A Hazafias Népfront buda­pesti bizottságának képvisele­tében Kristó Nagy István és Csató László alelnökök, a Fő­városi Tanács nevében Sta­­dinger István elnökhelyettes és Domkó Tibor, a Fővárosi Tanács pártbizottságának tit­kára koszorúzott Elhelyezték az V. kerületi párt- és KISZ- bizottság, a tanács és a nép­­frontbizottság képviseletében is az emlékezés koszorúit Véget ért a magyar-japán tudományos szimpozion Kedden befejeződött a ma­gyar—japán egyetemi szintű tudományos tanácskozás. Szabó Imre professzor, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem tu­dományos rektorhelyettese el­mondotta, hogy a szakembere­ket élénken foglalkoztatja a geotermikus energia hasznosí­tása. Már Japán is épített villamos erőművet geotermi­kus energiaforrásokra, de mint a tokai-i egyetem neves előadói is kifejtették a kétna­pos szimpozionon, ezt az energiaforrást rendkívül ked­vezőtlen hatásfokkal lehet csak hasznosítani. De még e rossz hatásfok mellett is, pusztán a hévvizek nyújtotta energiával is ki lehetne elé­gíteni Magyarország egész energiaigényét 5—6 évig.) A tudomány és a technika je­lenlegi állása mellett­­ azonban az eddig megkezdett úton ész­szerű és gazdaságos előre ha­ladnunk, a geotermikus ener­giát legcélszerűbb a lakótele­pek, valamint a melegházak fűtésére felhasználnunk. Mű­egyetemi és japán professzo­rok több előadást tartottak a szél- valamint a napenergia köznapi­­munkába­ fogásának l­­ehetőségeiről. Műszaki-tudományos információs bizottság alakult a szocialista országok részvételével Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, a Német Demokratikus Köz­társaság és a Szovjetunió kép­viselői hétfőn Várnában meg­alapították a Szocialista Or­szágok Műszaki-Tudományos Információs Állandó Bizott­ságát. Az új szerv szófiai szék­hellyel működik majd. Fel­adata a műszaki-tudományos információ gyűjtésének, cse­réjének és felhasználásának koordinálása lesz a szocialista országok között. Új üzemeket, lakásokat, iskolákat avatnak November 7-re készül az ország A magyar—szovjet barátság jegyében készül az ország a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 61. évfordulójára. Székesfehérvárott éppen a kö­zelmúltban találták meg egy építkezés során, névtelen szov­jet hősök újabb tömegsírját. E harminc — magyar földben nyugvó — szovjet katona földi maradványait a november 7-i ünnepségek keretében­ katonai díszpompával helyezik örök nyugalomra a megyeszékhe­lyen emelkedő szovjet hősi emlékmű sírkertjében. Nógrád megye ifjúkommu­nistái az idén is megrendezik hagyományos ünnepi váltó­futásukat a salgótarjáni szov­jet hősi emlékműhöz. Szege­den és Csongrád megye más városaiban. Borsod megyében, a Rudolf-'e'ed­ bányat­remnél kiállítás nyílik a vagy október dokumentumaihol. Salgótar­jánban és Békéscsabán — szovjet filmde'egác'ó részvé­teleivel — szovj'et f­'űrnapok kezdődnek az ürmenen. A központi d'ssfi­rm­enséget a mervék többségében novem­ber 5-én, vasárnap tartják meg s ez a ha­syomány sze­­sok helyütt öss­zekapcso­­lód’k ecv­epv naevobb út­­­é:o­­szTnónv felaivstás­ával. Ebből a szemannből különösen em­lékezetes lesz ez az év Győr-Sopron megyében, ahol ezút­tal avatják fel a megyeszék­hely új színházát. A bemutató díszelőadáson Illyés Gyula Fáklyaláng című történelmi drámája kerül színre, a szín­ház előcsarnokában pedig színháztörténeti kiállítás nyí­lik. Debrecenben átadják ren­deltetésének az új városi és megyei művelődési központot, amely Kölcsey Ferenc nevét veszi fel Oktatási intézményt nyolc megyében avatnak, így pél­dául Szegeden 16 tantermes általános iskolát, továbbá egy szakmunkásképző intézetet és szakközépiskolát adnak át. Az utóbbihoz kollégium is tarto­zik. Az óvodai helyek száma mintegy nyolcszázzal, a böl­csődeieké pedig hozzávetőle­gesen kétszázzal gyarapodik. Óvodát Szegeden, Székesfe­hérvárott, Biatorbágyon, So­­mogyjádon, Igasban, Szennán és Szombathelyen, bölcsődét pedig Székesfehérvárott és Szombathelyen avatnak az idei november 7-i ünnepségek keretében. Bővül az öregek napközi otthonainak hálózata is. Poroszló könyvesbolttal, Cegléd élelmiszerbolttal, Érd szolgáltatóházzal, Vác és Fót ABC-áruházzal gazdagodik. Lakást többek között Fü­zesabonyban, Törökbálinton, Nyíregyházán, Kazincbarcikán és Balassagyarmaton adnak át Mohácson felavatják a vá­rosi kórház 125 ágyas új épü­letszárnyát s ezzel be is feje­ződik az intézmény rekonst­rukciójának első lépcsője. A diósgyőr-vasgyári kórház és rendelőintézet reumatikus, aerozolos terápiás gyógyító részleggel bővül, Nagykőrösön tanácsi rendelőintézetet, Veszp­rémben pedig onkológiai szű­rőállomást adnak át. A­ szocialista iparfejlesztés egyik jelentős eseményeként az idei november 7-i ünnep­ségek keretében avatják fel Len­in város­ban a Tiszai Vegyi­­kombinát évi 45 ezer tonna kapacitású műanyagfeldolgo­zó üzemét. A Békés megyei Nagyszéná­son megkezdi működését a megye első agrokémiai köz­pontja, amelyhez mezőgazda­sági repülőtér is tartozik. Győrött ugyanekkor baromfi­­ipari tranzithűtőházat adnak át. A felavatandó kommunális létesítmények közül különö­sen nagy jelentőségű a mátrai regionális vízmű. Sok helyütt nyitnak meg új sportlétesít­ményeket, így például a veszprémi sportcsarnokot Szojuz—31 Csomagolnak az űrhajósok Útt előkészületeket folytat­nak már a Szojuz—31 űrhajón a világrekorder űrkettős tag­jai: az utolsó ellenőrzéseket méréseket végzik a berende­zések. Ismeretes, hogy Koval­­jonok és Ivancsenkov nem a saját űrhajójával tér vissza a Földre, azzal a Bikovszkij— Jahn nemzetközi páros jött haza. Az űrhajócserére azért volt szükség, mert a Szaljut—6 jelenlegi állandó személyzete igen hosszú ideig maradt a világűrben, s biztonsági okok­ból a Szojuz-űrhajók egyes alkatrészeit száz napnál hosz­­szabb ideig nem akarják hasz­nálatban tartani. Kovaljonok és Ivancsenkov ennek ellenére már utazott a Szojuz—31-igyel, a helyesebb teherelosztás végett, s azért, hogy a Szaljut „hátsó bejára­tát” szabaddá tegyék a teher­űrhajók számára, lekapcsolták az űrhajót, és áthelyezték a főbejáratot Most még egyszer ellenőrizni kell a leszálláshoz szükséges műszerek, orientá­ciós berendezések működését, mielőtt megkezdhetnék a ha­zatérést A két űrhajós kedden szinte az egész napot a „bíbic”-öltö­­zékben töltötte, hogy szerve­zetük fokozatosan visszaszok­jon a várható megterheléshez. Ábrahám Kálmán Berlinben, a KGST építésügyi bizottság ünnepi ülésszakán Günter Mittag, a Német Szocialista Egységpárt Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kedden Berlinben megbeszé­lést folytatott a KGST-tagor­­szágok építésügyi miniszterei­vel — köztük dr. Ábrahám Kálmán magyar építésügyi és városfejlesztési miniszterrel — a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa Berlinben szé­kelő építésügyi állandó bizott­sága megalakulásának 20. év­fordulója és a bizottság ked­den megnyílt 46. ülésszaka al­kalmából. A Német Állami Operaház Apollo-termében ünnepi ülé­sen emlékeztek meg az állandó bizottság megalakulásának ju­bileumáról; az ülésen Wolf­­gang Junker, az NDK építési minisztere, az állandó bizott­ság elnöke és dr. Kocsis Jó­zsef, a KGST helyettes titkára mondott beszédet A csütörtökig tartó üléssza­kon Bulgária, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyar­­ország, Mongólia, Románia, az NDK, a Szovjetunió, Viet­nam, illetve Jugoszlávia kép­viselője vesz részt. A Kereskedelmi Kamara küldöttei Belgrádban Mint már jelentettük, Hija Vakics, a Jugoszláv Gazdasági Kamara elnöke meghívására Belgrádban tartózkodik a Magyar Kereskedelmi Kamara küldöttsége Kallós Ödön elnök vezetésével. A magyar—jugo­szláv gazdasági együttműkö­dés időszerű kérdéseiről foly­tatnak megbeszéléseket . A látogatás alkalmából kö­zölt cikkében a Borba megál­lapította, hogy a magyar—ju­goszláv gazdasági együttmű­ködés folyamatosan emelkedő irányzatú. Ez év első 8 hó­napjában a kétirányú áru­csereforgalom értéke 257,5 millió dollár volt. A múlt év azonos időszakához viszonyít­va a jugoszláv kivitel 15,5, a magyar kivitel pedig 38 szá­zalékkal növekedett Várható, hogy az idei esztendőre elő­irányzott 350 millió dolláros áruforgalmat, valamint a 110 millió dolláros nem árucsere jellegű együttműködést mara­déktalanul megvalósítják. Ilija Babics a Tanjugnak adott nyilatkozatában hangsú­lyozta annak szükségességét hogy a magyar fél bizonyos intézkedéseket tegyen a ki­egyensúlyozottabb kivitel és behozatal, továbbá az árucse­­reforgal­m összértékének nö­velésére. Kallós Ödön vélemé­nye szerint az idei év közepén foganatosított ez irányú ma­gyar intézkedéseit csak ez év végén, vagy a jövő esztendő elején kezdik majd éreztetni hatásukat Új bukaresti követünk átadta megbízólevelét Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság bukaresti rendkívüli és meghatalmazott nagykövete kedden átnyújtot­ta megbízólevelét Nicolae Ceausescunak, a Román Szo­cialista Köztársaság elnöké­nek. Szilágyi Béla kitüntetése Az Országos Béketanács el­nöksége Szilágyi Bélának, az OBT alelnökének 70. születés­napja alkalmából, a békemoz­­galomában kifejtett eredmé­nyes munkásságának elisme­réseként az Országos Béketa­nács kitüntető jelvényét ado­mányozta. A kitüntetést ked­den ünnepség keretében Kiss Károly alelnök adta át. Sikeres bemutatkozás Maconban Sikerrel zárult Macon fran­cia kisváros „magyar októbe­­rere”. A Saone partján fekvő 40 ezer lakosú település lako­sai közül nem sokan lehetnek, akik ebben a hónapban ne hallottak, olvastak volna Ma­­gyarországról A Guy Foissy író vezette helyi művelődési központ, a polgármesteri hivatal, a Fran­cia—Magyar Társaság helyi szervezete és a párizsi Magyar Intézet együttműködésének eredményeként magyar vonat­kozású események egész soro­zatára került sor októberben. Kiállítás nyílt magyar sző­nyegekből, grafikákból, film­­plakátokból, előadások hang­zottak el a magyar kultúráról, a város szülöttének, Lamartine­­nak magyarországi tevékeny­ségéről, a magyar gazdasági életről, a magyar zenéről, be­mutatták az utóbbi évek több magyar filmjét. Lengyel—magyar történésztanácskozás Veszprémben A lengyel—magyar törté­nész vegyes bizottság 18. ülés­szaka Székely György akadé­mikusnak, a bizottság elnöké­nek vezetésével Veszprémben, a Magyar Tudományos Aka­démia területi, bizottságának székházában kedden kezdte meg munkáját. Dr. Gutter György, a veszprémi akadé­miai bizottság társadalom­­tudományi szakbizottságának titkára mondott bevezetőt, majd megkezdődött a három­napos tudományos ülésszak, amelynek témája A család és a társadalom problémája a feudalizmus és a kapitalizmus korában. A történész vegyes bizottság a Magyar Tudományos Aka­démia első vegyes bizottsága­ként 1960-ban alakult. A mos­tani üléssel társadalomtörté­neti témakör vizsgálata kez­dődik: a feudalizmus és a ka­pitalizmus korabeli társada­lomtörténet elemzése során most a családdal foglalkoznak.

Next