Magyar Nemzet, 1978. december (34. évfolyam, 283-307. szám)

1978-12-01 / 283. szám

Ára : 80 fillérMagyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA £401 Eu­'s Taiefon: C­­ 7 Péntek 1978. december­­ XXXIV. árfolyam 283. szám ldemes célok Vajon igazságos-e azt mondani, hogy a békemoz­galom tevékenységének a mércéje­­ magának a bé­kének az eredményessége? Más szóval: ahogyan a nem­zetközi fejlemények fordul­nak, úgy lehet elégedett saját munkájával az enyhü­lés harcosainak csapata? Nincs egyértelmű igen vagy nem válasz erre. Hatalmas erők formálják a világot, különböző áramlatok, tö­rekvések, érdekek bonyo­lult összhatásaként válik hol barátságosabbá, h­ol hű­vösebbé a légkör. Ezen be­lül azonban nagy szerepe van a békemozgalomnak, a tömegek együttműködési vágya e kifejezőjének. Ha a múlt öt esztendő — ennyi idő telt el a legutóbbi magyar békekongresszus óta — nem hozott volna ered­ményeket a nagyvilágban, nem lehetne elégedett e kongresszus sem. De el­mondhatjuk, hogy egészé­ben — ez elsősorban Euró­pára vonatkozik — a mér­leg jó, az örvendetes fejle­mények serpenyőjébe több került, mint a másikba. S ebben része volt a magyar békemozgalomnak is. Szellemi mozgalmak — márpedig a béke gondolatát hirdetőké ilyen — közvetett hatást fejtenek ki, az észen és a szíven, az értelmen és az érzelmeken át. Gondola­tokat és hitet ébresztenek, ez válik azután anyagi erő­vé, a mi esetünkben — munkává. Alaptételnek te­kinthető, hogy nálunk a bé­kéért való küzdés első kö­vetelménye, fő megnyilat­kozási formája az ország­építés, a szocialista rendszer erősítése, a helyes elgondo­lások támogatása. Gyakran kérdezi a szép számú hall­gatóság külpolitikai előadá­sokon: mit tehetek én a ha­talmas erőknek ebben a já­tékában? A válasz: a Ma­gyar Népköztársaságnak szüksége van a békére, min­den lépésével ezt szolgálja, tehát aki ezt az államot, ezt a rendszert erősíti, egy­ben a béke ügyét is támo­­gatja. "Egyszerű, világos és ért­hető megfogalmazás, nem is kellene többet beszélni róla. Csakhogy a nemzetkö­zi élet mind újabb feladvá­nyokat állít elénk, váratlan fordulatok, új bonyodalmak lenik meg hétről hétre az újságolvasót. A ..mi történt megint?”, a ..miért alakult így?”, sőt olykor még a „ki­nek van most igaza?” — kérdés újra és megint föl­bukkan, s a válasszal nem szabad adósnak maradni, hogy az emberek hite és bi­zalma folyamatos, állandó maradjon. Felbecsülhetetlen értékű munkát végeznek a béke aktivistái e vonatko­zásban. Válaszolnak kérdé­sekre, szóban és írásban magyaráznak, elemeznek, a mozgalom fórumot nyit vé­leményeknek, megntyilatko­­zá­soknak, hozzájárul idősze­­n" kérdések tisztázásához. Olyan emberek találkoz­nak, akik enélkül talán so­ha nem látnák egymást, tu­dósok, szakértők ülnek ösz­­sze munkásokkal, parasz­tokkal, más hivatásbeliek­kel. Eszmecserék jönnek lét­re, amelyek után mindenki, előadó és hallgató ismere­tekben, meggyőződésben gazdagabban távozik. Job­ban érti a világot, tudato­sabban támogatja a jó ügyet. Ismeretes a magyar béke­harcosok nemzetközi tevé­kenysége is. Az enyhülésért folyó társadalmi küzdelem akkor hatásos, ha összefog más országok rokon irány­zataival. Első helyre kíván­koznak a fölsorolásban a nagy aláírási, a tömeges til­takozási és szolidaritási ak­ciók. Szemléletesen mutat­ják a nemzetközi békemoz­galom erejét. Kevésbé lát­ványos, de hasonlóan fonto­sak a különböző országok személyiségeinek találkozói. Olyanok ülnek így egy asz­talhoz, akár konferenciá­kon, akár két nemzet kép­viselőinek szűkebb körű tanácskozásain, akik más­különben talán nem is tud­nának egymásról,­ s aligha cserélhetnének véleményt az emberiség jövőjéről. A kü­lönböző társadalmi rendsze­rű államok együttműködé­sének egyik feltétele, előse­­gítője a kölcsönös bizalom s ez csak egymás jobb meg­ismerése útján alakulhat ki. Tudósok, neves szakmák képviselői, egyházi férfiak jönnek össze a világ min­den tájáról, olyanok, akik nagy szellemi hatást gyako­rolnak népükre, hazájuk közvéleményére. Ilyen „ve­zetékeken” nemcsak a béke gondolata terjed, hanem az egymás jobb megismerését szolgáló sok-sok informá­ció. E találkozókon ugyanis nemcsak általános kérdé­sekről szólnak küldötteink, hanem hazánkról, a magyar mindennapokról is. Így válnak, ismertté még széle­sebb körben a külföldön a hiteles tények országunk­ról, meggyökeresednek olyanokban, akik máskü­lönben hamis képet alkot­nának rólunk, ki lennének téve annak a propaganda­hatásnak, amely nem a né­pek jobb megértését szol­gálja. A békemozgalom munká­ja benne foglaltatik a nagy­­nemzetközi sikerekben. Jól tükrözi ezt a hetvenes évek egyik kiemelkedő esemé­nye, a helsinki találkozó. Előtte évekig folyt a harc az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásáért és sikeréért, s ebből kivette részét a ma­gyar békemozgalom is. Mi­után aláírták a záróok­mányt, új feladatok vártak az enyhülés magyar hívei­re: megismertetni a doku­mentum tartalmát itthon, elmondani külföldön azt, amit a záróokmány végre­hajtásáért teszünk, hű ké­pet rajzolni a nemzetközi megvalósításról. A magyar békemozgalom nagy és ne­mes célt szolgál, támogatja a szocialista magyar politi­kát, a nemzetközi haladó törekvéseket. E szándéká­val bátran állhat a világ elé, elképzelései, akciói tel­jes összhangban vannak Európa és az emberiség ér­dekeivel. Ilyen átfogó, eredményes tevékenység után ül össze ma a magyar békekongresz­­szus. Sok sikert kívánunk munkájához abban a meg­győződésben, hogy gazdag évtizedek tapasztalatai biz­tatást adnak a jövő tervei­nek valóra váltásához. A Szovjetunió Legfelső Tanácsa elfogadta a jövő évi költségvetést­ ­ A külpolitikai helyzet­­ A VARSÓI SZERZŐDÉS Politikai Tanácskozó Testületének ülését a világon mindenütt fontos eseménynek tekintették — írja a TASZSZ hírmagyarázója azzal kapcsolatban, hogy a szovjet vezető testületek jóváhagyták küldöttségük tevékeny­ségét. A hírmagyarázó egyebek között leszögezi: a fegyverke­zési verseny megszüntetése és a leszerelés korunk első számú kérdése, a Szovjetunió és a többi szocialista ország e cél meg­valósításáért küzd. De az is világos, hogy ezt nem lehet az imperializmusnak tett egyoldalú engedmények árán elérni. Az Egyesült Államok katonai-ipari komplexuma és az ehhez ha­sonlóan gondolkodó körök viszont ezt követelik A történelem azt tanítja, hogy az esetleges agresszor ilyesfajta megbékítése sohasem vezetett békéhez. Az említett körök egyik sajtókampányára utal a Novoje V romja című szovjet hetilap is a Kubában található MÍG— 23-as vadászgépek ürügyén indított propagandahad­járatról szólva. Kuba hosszabb ideje rendelkezik ilyen repülőgépekkel, s a MÍG—23-asok egyébként is csak védelmi célokat szolgáló taktikai gépek, amelyek a szigetország szuverenitásának vé­delmére hivatottak a sajtókampány célja: ürügyet keresni a növekvő katonai kiadások indoklásához — mutat rá a szov­jet lap. Az időnkénti látványos vitatkozások ellenére közeledni lát­szik az idő, amikor aláírják az egyiptomi—izraeli különmegál­­apodást. Kamal Hasszán Ali egyiptomi hadügyminiszter az Al Ahram­ hasábjain megerősítette, hogy kormánya — Musz­­tafa Khalil miniszterelnök Carter elnökkel való megbeszélé­sétől függően — kész folytatni a tárgyalásokat. Izraelhez ha­sonlóan ő is elismerte, hogy egy-két kérdés tisztázásán kívül már csak a küldöttségvezetők aláírására van szükség a béke­szerződés létrehozásához. A lap ismételten hangsúlyozza, Szadat elnök Carterhez intézett üzenete főként azt húzza alá, hogy Egyiptom őszintén óhajtja a tárgyalások folytatását. Szóba kerülnek fokozatosan az aláírás után megoldandó rész­­etkérdések is. Az izraeli energiaügyi miniszter bejelentette hogy — miután a Sinai-fél­sziigeten levő olajkutak visszakerül­tek egyiptomi kézbe — Kairó másfél millió tonna kőolajat lakandó eladn­i Izraelnek. Tartanak a felfokozott belpolitikai izgalmak Kínában. Ille­tékes helyen megerősítették, hogy november 10-e óta ülésezik a KKP Központi Bizottsága által összehívott munkaértekezlet. Napirenden a hírek szerint két téma szerepel: a ,,négy moder­nizálás” ütemének meggyorsítása, valamint a múlt években „kiátkozottak” rehabilitálása. Hírügynökségek úgy tudják, a kínai vezetők számára ké­nyelmetlen méreteket öltött Mao Ce-tung faliújság bírálata. Egy ilyen faliújság szerint a Politikai Bizottság körlevelet intézett a párttagokhoz a jelenlegi belpolitikai helyzetről, s ebben igyekszik gátat vetni a ,,bálványdöntési” kísérletek­nek. E levél­ állítólag ezt a mondatot tartalmazza: „Mao Ce­­tung érdemei felbecsülhetetlenek, ezekkel összevetve hibái említésre sem méltóak.” Egyes vezetők aggodalma azért is nö­vekszik, mert ,,a lándzsa hegye” nemcsak az elhunyt, hanem a jelenlegi elnök ellen is irányul Hlafez Al-Asszad csütörtöki programja Hafez Al-Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Párt­jának főtitkára, a Szíriai Arab Köztársaság elnöke és kísére­te csütörtökön ellátogatott a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskolára. A látogatásra el­kísérte Losonczi Pál, a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke és Pója Frigyes külügyminiszter. Megérkezésükkor Czinege Lajos hadseregtábornok, hon­védelmi miniszter és a kato­nai tanintézet vezetői fogad­ták a vendégeket. Pach György mérnökezredes, a Zalka Máté Katonai Műszaki Főiskola pa­rancsnoka tájékoztatta a ven­dégeket a főiskola történeté­ről, a tisztképzésben betöltött szerepéről, és a tanulmányi munkáról. Ezt követően tech­nikai bemutatót tekintettek meg, és tanulmányozták a fő­iskola különböző kabinetjeit s egyéb tanulmányi létesít­ményeit. Hazánkba látogat Mengisztu Haile-Mariam Losonczi Pálnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos ba­ráti látogatásra hazánkba ér­kezik Mengisztu Haile-Mariam alezredes, a szocialista Etió­pia ideiglenes katonai kor­mányzó tanácsának elnöke, állam- és kormányfő. Moszkva Gazdasági kérdések a napirenden Moszkvából jelenti az MTI. A Szovjetunió­ Legfelső Taná­csa ülésszakán csütörtökön egyhangúlag jóváhagyták az 1979. évi népgazdasági terv és költségvetés törvénytervezetét, amelyet szerdán terjesztett a két ház együttes ülésén a képviselők elé Nyikolaj Baj­­bakov miniszterelnök-helyet­tes és Vaszilij Gorbuzov pénz­ügyminiszter. A Legfelső Tanács üléssza­ka csütörtökön a Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Ta­nács külön-külön üléseivel folytatódott. A Szövetségi Ta­nács ülésén Leonyid Brezs­­nyev, az SZKP KB főtitkára, a Legfelső Tanács Elnökségé­nek elnöke vezetésével részt vettek az SZKP és a szovjet állam vezetői. A szovjet parlament két há­zának vitájában, több mint harmincan szólaltak fel, és sokan hangsúlyozták, hogy a jelenlegi X. ötéves tervidőszak következő, negyedik éve kulcsfontosságú láncszeme lesz az öt évre szóló tervelő­irányzat sikeres végrehajtása­ nak. A Legfelső Tanács állan­dó bizottságai által előterjesz­tett módosítások figyelembe­vételével a jövő évi költség­­vetés bevételeit 269,2 milliárd, kiadásait 268,9 milliárd rubel­ben határozták meg. A Szövetségi Tanács és a Nemzetiségi Tanács tagjai ugyancsak egyhangúlag jóvá­hagyták az 1978. évi népgaz­dasági terv végrehajtásának menetéről és az 1977. évi költ­ségvetés végrehajtásáról elő­terjesztett beszámolókat és megfelelő határozatokat hoz­tak erről. A szovjet parlament két háza jóváhagyta a Legfel­ső Tanács Elnöksége által a legutóbbi ülésszak óta eltelt időszakban hozott törvény­­erejű rendeleteket. A Legfelső Tanács üléssza­ka pénteken folytatódik. Az NDK vezető testületei jóváhagyták a moszkvai tanácskozás dokumentumait Berlinből jelenti az MTI. A Német Szocialista Egység­párt Politikai Bizottsága és az NDK kormánya csütörtökön nyilatkozatot tett közzé a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testüle­tének november 22—23-án Moszkvában megtartott ülésé­vel kapcsolatban. A nyilatko­zat szerint a vezető testületek jóváhagyták az NDK küldött­ségének tevékenységét és je­lentését, kifejezték teljes egyetértésüket az ülésszak eredményeivel, valamint az ott elfogadott nyilatkozattal, amelynek különös, jelentősé­get tulajdonnlnak. Leszögezik, hogy a moszk­vai ülésszak középpontjában a jelenlegi nemzetközi politi­ka kulcskérdései átttak: a béke és a biztonság megszilár­dítása, a fegyverkezési ver­seny megállítása, a leszerelés és az egyenjogú nemzetközi együttműködés. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy a Politikai Tanácskozó Testület megerő­sítette a Szovjetuniónak a fegyverkezési verseny meg­fékezésére és a leszerelésre vonatkozó konstruktív javas­latait és kifejezte a tagorszá­gok készségét és rendíthetet­len akaratát az enyhülési po­litika továbbvitelére és vissza­fordíthatatlanná tételére, egy olyan időszakban, amikor „fokozódnak az imperializmus enyhülésellenes merényletei” és „a pekingi vezetés béke­­ellenes, hegemonista politiká­ja különösen negatív szerepet játszik”. Az NDK vezető tes­tületei támogatják az antiim­­perialista szolidaritásnak a moszkvai tanácskozáson meg­erősített politikáját. Az NSZEP Politikai Bizott­sága és az NDK miniszterta­nácsa a Politika­i Tanácskozó Testület moszkvai ülésszaká­ból adódó megfelelő intézke­déseket hozott. Összeül a Varsói Szerződés honvédelmi miniszteri bizottsága A Varsói Szerződés tagálla­mainak honvédelmi miniszte­ri bizottsága december első felében Berlinben tartja soron köretező üléset. a terv sze­rint megvitatják a Varsói Szerződés katonai szervei te­vékenységének időszerű kér­déseit. Módosított szocialista javaslat Bécsben Ne növeljék a haderőket Bécsből jelenti az MTI. Ed­­win Rolland nagykövetnek, N­agy- B­r­i­tan­nia küldöttsége vezetőjének elnökletével csü­törtökön megtartották a kö­zép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökken­téséről folyó tárgyalássorozat 188. plenáris ülését A csü­törtöki tanácskozás egyedüli felszólalója dr. Emil Keblusek nagykövet, a csehszlovák de­legáció vezetője volt A csehszlovák küldött fel­újította négy szocialista or­szág, a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország és Csehszlová­kiai — 1974. december 5-én be­terjesztett javaslatát, amely­ben kezdeményezték, hogy a közvetlenül résztvevő orszá­gok a tárgyalások időszakában ne növeljék fegyveres erőik létszámát. Keblusek nagykö­vet a négy szocialista ország nevében formai és tartalmi kiegészítéseket fűzött a négy­éves javaslathoz. A kiegészí­tések figyelembe veszik a nyu­gati országok ezzel kapcsola­tos régebbi kívánságait. A szocialista országok egyebek között készek arra, hogy a be­fagyasztásra vonatkozó egyez­mény kollektív jellegű legyen. A nagykövet a továbbiak­ban kifejtette a javaslat tár­sadalmi, politikai, erkölcsi és gazdasági előnyeit, majd rá­mutatott, hogy a szocialista országok valamennyi korábbi Bécsben beterjesztett javasla­ta, a szerzők békeszerető po­litikájának konkrét megnyil­vánulása arra irányul, hogy a politikai enyhülés elmélyül­jön és kiterjedjen a katonai területekre is. A csehszlovák küldött be­szédében utalt a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácskozó Testületének ez év november 22—23-i üléséről kiadott nyi­latkozatára, amely hangsú­lyozza: „A résztvevő országok minden módon hozzá kíván­nak járulni a közép-európai haderők és fegyverzet kölcsö­nös csökkentéséről folyó tár­gyalások sikeréhez. Számos konstruktív javaslatot tettek a megbeszélések tárgyát ké­pező alapvető kérdések meg­oldására. Ehhez azonban hoz­zátette, hogy a bécsi tárgya­lások csak akkor mozdulnak ki a holtpontról, ha a másik fél esedékes válaszát, is konst­ruktív szellem hatja át. A csütörtöki tanácskozást követő sajtótájékoztatón a nyugati szóvivő a fentiekkel kapcsolatban kifejtette, hogy a NATO-or­szágok ezt a ja­vaslatot azért nem fogadhat­ják el, mert ezzel elfogadnák a szocialista országok száraz­földi csapatainak állítólagos fölényét. Mint a sajtótájékoz­tatón a továbbiakban kiderült, a nyugati országok mind ez ideig nem adtak választ a szo­cialista országok 1978. június 8-i nagy jelentőségű, kompro­misszumos javaslatára. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalások következő plená­ris ülését a jövő csütörtökön tartják

Next