Magyar Nemzet, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

5001 Ar; 1,60 formt var Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA "-•‘»' i-x'tobo, L­ukoviti ssr \ - i U M«-'-' 12 -929 Po*t­af!ok: 21 61 /~70736-0 Vasárnap 1979. április­­ XXXV. évlolvami 77. szám S­pik­ítus egységben Az enyhülés eddig elért eredményeinek megőrzésé­hez nélkülözhetetlen a világ valamennyi kormányának felelősségteljes, konstruktív magatartása, a béke minden hívének aktív fellépése — az MSZMP Központi Bi­zottságának üléséről kiadott közlemény így foglalja ösz­­sze a legfőbb magatartási normákat a nemzetközi helyzet jelen szakaszában. Az enyhülési folyamat fenn­tartása és továbbfejlesztése szívós és következetes, tü­relmes és határozott mun­kát követel minden egyes embertől, a béke minden hí­vétől, hiszen egyetemes ér­dek, hogy úrrá legyünk a nehézségeken és félretoljuk a békés egymás mellett élés útjába emelt torlaszokat. A szocialista országok kö­zösségének összehangolt külpolitikája a hetvenes évek eleje óta óriási ered­ményeket ért el Európában, Ázsiában, Afrikában, és kö­zös fellépésük, egységük erősítése a záloga a további sikereknek is. Ebből egye­nesen következik, hogy mind a szocialista közösség, mind az egész békeszerető emberiség szempontjából elengedhetetlen a testvéri országok két- és több olda­­la, kapcsolatainak fejlesz­tes­e. A KB közleménye megál­­­lapítja, hogy Kádár János ez év márciusi moszkvai ba­­ráti látogatása és tárgyalá­sa Leonyid Brezsnyevvel ki­­e­melkedő jelentőségű ese­­m­ény volt. A találkozó is­mét kifejezésre juttatta, hogy a két párt azonosan ítéli meg a világ helyzetét, a legfontosabb teendőket és népeink kapcsolatai minden téren sikeresen fejlődnek. A nemzetközi tájékozta­tó foglalkozott a fegyver­kezési verseny fokozódásá­val és döntő fontosságúnak minősítette a SALT I II. mi­előbbi aláírását és ratifiká­lását. Folytattuk erőfeszíté­­seinket a helsinki záróok­mány elveinek érvényesíté­se érdekében és számos két­oldalú tanácskozást bonyo­lítottunk le. Nyomatékosan hangsúlyozza a közlemény, hogy az enyhülési folyamat eredményeit veszélyezteti a kínai vezetők agresszív, szo­­cializmusellenes, nagyhatal­mi politikája. Népünk a vi­lág haladó közvéleményével együtt teljes mértékben szolidáris a nemzeti függet­lenségét hősiesen védelme­ző vietnami néppel. A köz­lemény a továbbiakban hangsúlyozza, hogy rokon­­szenvvel kísérjük az iráni progresszív erők küzdelmét a társadalmi felemelkedé­sért. Az egyiptomi—izraeli különegyezmény vélemé­nyünk szerint nem szolgál­ja a térség békéjét s azzal, hogy a palesztin nép jogos érdekeit figyelmen kívül hagyja, tovább fokozza a fe­szültséget. Az enyhülési folyamat kétségkívül lelassult és ez elsősorban az amerikai kül­politikára fokozott nyomást gyakorló hadiipari monopó­liumok tevékenységének következménye. Jóllehet a béke és az enyhülés irány­zatával nyíltan szembefor­dulni nem mernek — ezt saját közvéleményük miatt sem tehetik­­ —, de­ fokoz­zák a fegyverkezési ver­senyt és ezzel igyekeznek a magán javára megvanoz­­tatni az erőviszonyokat. Mindennek ellenére szilárd meggyőződésünk, hogy az enyhülés folyamatát megál­lítani nem lehet, a nemzet­közi politikában továbbra is érvényesülnek azok az alapvető tendenciák, ame­lyek a békés egymás mel­lett élés gyakorlati megva­lósulását segítik. Belső kérdéseinkkel fog­lalkozott a második beszá­moló. A közlemény megál­lapítja, hogy az ország bel­politikai helyzete szilárd és kiegyensúlyozott. A Köz­ponti Bizottság a múlt év áprilisában foglalkozott részletesen a fejlett szocia­lista társadalom építésének legfontosabb feladataival. A helyzetelemzést közvélemé­nyünk egyetértéssel fogadta és a célok megvalósítására határozott erőfeszítéseket tett. Most, csaknem egy év­vel később belső állapotaink vizsgálata során, joggal je­lenthetjük ki, hogy a párt által kidolgozott szövetségi politika az élet minden te­rületén újabb eredménye­ket hozott, tovább erősítet­te népünk szocialista nem­zeti egységét, szélesítette a demokratizmust, növelte a közéleti felelősséget. A két nagy osztály, a munkásság és a szövetkezeti parasztság szorosan összefogva az­ ér­telmiséggel és a töb­bi tár­sadalmi réteggel, céltudato­san munkálkodik nemzeti programunk magvalósítá­sán.­­Gondjaink és nehézsé­geink természetesen van­nak, éppen ezért népünk rendkívüli érzékenységgel figyel fel minden olyan je­lenségre, amely akadályoz­hatja vagy lassíthatja elő­rehaladásunkat. Mind az ál­lami munkában, mind a tö­megszervezetek és mozgal­mak, így a Hazafias Nép­front tevékenységében is világosan tükröződik az az igény, hogy elért eredmé­nyeinkre támaszkodva ener­gikusan hajtsuk végre a ha­tározatokat, teljesítsük a terveket, vigyük keresztül a szükséges, az élet paran­csolta változtatásokat és lépjünk fel a felelőtlenség­gel, pazarlással, fegyelme­zetlenséggel szemben. Az általános közérzet és közhangulat éppen azért, jó, mert látjuk, hogy az ilyen irányban tett intézkedések fokozatosan meghozzák a várt eredményeket. Pártta­gok és pártonkívüliek, mar­xisták és vallásos emberek teljes egyetértésben mun­kálkodnak közös, hogy cél­jaink valóra váltásán. Közvéleményünk megelé­gedéssel nyugtázta, hogy fegyveres testületeink, a néphadsereg, a belügyi szer­vek és a­ munkásőrség be­csülettel teljesítik feladatai­kat, védelmezik hazánk függetlenségét, a békét. A Központi Bizottság megállapította: belpolitikai életünk alapvető vonása, hogy népünk politikai ál­lásfoglalásaiban és munká­jában egyaránt kifejezésre jut a társadalmunk fejlődé-­­ séért érzett felelősség.­­ Sok bonyolult feladat áll­­ előttünk, de a szocialista­­ nemzeti egység erősödése­ ,r­vei, a demokrácia elmélyü­­­ lésével biztosítottnak látjuk e tennivalóink tervszerű meg-­­­valósítását. s­z­etk­e Tibor ! Döntés Bagdadban Az arab országok intézkedései Egyiptom ellen A külpolitikai helyzet­ ­ HATÁROZTAK az arab országok külügy- és gazdasági­­ miniszterei: bagdadi értekezletükön úgy döntöttek, hogy hazahívják kairói nagyköveteiket. A miniszteri tanácskozás témája az volt, hogy milyen közös szankciókkal válaszoljanak a különbékére, amelyet Egyiptom kötött Izraellel. A tizennyolc állam, valamint a PFSZ képviselői néhány nap óta folytatják eszmecseréjüket, s pénteken azért halasztották el a határozat­­hozatalt, mert — mint azt az iraki külügyminiszter közölte — a részvevők között lényegbevágó véleménykülönbségek voltak. Nézeteltéréseiket szombaton sem számolták fel teljesen, de a TASZSZ megfogalmazásában — olyan lépések kidolgozá­sában­ állapodtak meg, amelyek az Egyiptommal fenntartott diplomáciai kapcsolatok megszakításához vezetnek. A minisz­terek más ,,büntető intézkedéseket” is javasolnak kormányuk­nak. Nyugati hírügynöségek értelmezése szerint Bagdadban egyetértés jött létre az Egyiptommal szembeni teljes gazdasági bojkott, valamint a diplomáciai kapcsolatok esetleges megsza­kítása kérdésében.­­ IRÁNBAN szombaton is folytatódott a népszavazás. Ismét­e­ megnyitották a szavazóhelyiségeket, hogy aki pénteken valamilyen okból nem jutott hozzá, ezen a napon adhassa le voksát: a monarchia fenntartását óhajtja-e, vagy az iszlám köztársaság megteremtését. A belügyminisztérium szóvivője szerint a referendumnak már az első napján minden várako­zást felülmúlóan magas volt a részvevők száma. Sőt, már azt a következte­­st is levontuk, hogy nagyon kevés .jnem"-vádu­­tlobtető urnába A / / v-- n.- -,v részén ugya- - "erűiben .hot. t*. s.'.o - : L’ü h... t azon . .-se-.ü­t­mén.,­ek robbantak ki, fegyveresek szavazóhelyiségeket támad­tak meg, és több városból jelentettek szórványos lövöldözést. Az AFP hírügynökség úgy tudja, hogy pénteken a kurd lakos­ságnak mintegy 90 százaléka tartózkodott, a türkmének lakta vidékeken a siita vallásúak részt vettek a szavazáson, a szun­niták távol tartották magukat. '? PLENÁRIS ÜLÉSSEL folytatta munkáját szombaton az ’ ’’ Olasz Kommunista Párt XV. kongresszusa. Megkezdődött a vita a kongresszusi beszámoló felett. A több mint száz kül­földi pártküldöttség vezetői pedig 22 olasz városba utaztak, gyűléseken találkoznak a kommunista dolgozókkal. A pártkongresszus alkalmából a szovjet APN kommentárt közöl az általános itáliai helyzetről. Megállapítja: az egyszínű kereszténydemokrata kormány nem tudott megbirkózni az ország előtt álló feladatokkal, ehhez szükséges, hogy valameny­­nyi demokratikus párt, köztük az OKP részvételével nemzeti egységkormány alakuljon. A hírügynökség felhívja a figyelmet arra, hogy Washington és a NATO számára az iráni,­ a távol­­keleti, az afrikai és az indiai-óceáni fejlemények miatt Olasz­ország ma fontosabb, mint valaha. Az országban azonban erős ellenérzést kelt, hogy az Egyesült Államok beavatkozik az olasz bel­ügyekbe. Munkatársunk t«“b­etekintése( Az iszlám köztársaság győzelme Teherán, március 31. .Véglegessé vált az iszlám köztársaság” — ezzel a fő cím­mel jelent meg szombat reg­gel az Ajedegan, az egyik leg­nagyobb teheráni napilap. Az újság ezzel megvonta a refe­rendum első napjának a mér­legét, egyszersmind előlegezte a végeredményt is. A szombat estéig nyilvánosságra­ hozott adatokból egyértelműen kitű­nik, hogy a lakosság többsége elvetette a monarchiát, s az iszlám köztársaság mellett foglalt állást, a vártnál jóval nagyobb arányban járulva az urnák elé. Az itteni illetéke­sek kilátásba helyezték ugyan, hogy szükség esetén akár este tízig is szavazhatnak, sőt Khomeini ajatollah egyik nyi­latkozatában arról beszélt, hogy hatóságok a refereradurm­ to­vábbi meghosszabbítását is mérlegelhetik. Ezekre az in­tézkedésekre a lényeget te­kintve, aligha van szükség. A zöld cédulával szavazók, tehát az iszlám köztársaság hívei mindenképpen győztek. Khomeini péntek esti nyilat­kozatában úgy fogalmazott, hogy most „befejeződik a for­radalomnak ez a fázisa”, és az iszlám köztársaság „szabadsá­got, függetlenséget, boldogsá­got ajándékoz” az iráni nép­nek. A síita főpap, akit gumi szavazásakor lelkesen átme­­j­teltek a tömegek, ismételten­­ vázolta terveit: ezek szerint az alkotmányozó nemzetgyű­lés majd jóváhagyja a részle­teiben­ már ismert alkotmányt, aztán parlamenti választáso­kat rendeznek, megalakítják az új kormányt és hozzálátnak a gazdasági feladatok meg­oldásához. Az ajatollah ezúttal sem részletezte, hogy mit ért pon­tosan az iszlám köztársaság fogalmán. Főként ezzel­­ ma­gyarázható, hogy a vázolt ter­veket nem kevesen fogadják kétkedéssel. A baloldal talán legszervezettebb ereje, a feda­­jinok tartózkodtak­ a véle­ménynyilvánítástól, megerő­sítvén, hogy társadalmi felfo­gásuk eltér a hatalmat tény­legesen gyakorló Khomeini­­bizottságok elgondolásaitól. Több nőszervezet is bojkottál­­ta a szavazást, az asszonyok egy része az iszlámosítás kö­vetkezményeitől tart. Fenntar­tásokat fogalmazott meg a Kurd Demokrata Párt vezető­je is, s véleményét — így vagy úgy — más kisebbségek is oszthatják. A kurd politikus azt mondta, hogy nem tartja demokratikusnak a szavazást, mert­­csak az iszlám köztársa­ságra lehetett voksolni, s en­nek tényleges mibenlétéről kevés információ látott nap­világot. Ezzel magyarázta a kurdok tartózkodását majd megerősítette a kisebbség 2005 III H'f Ss/jf- autonórhia-igényét. Lényegé­ben ez a cél vezérli a türkmé­­neket is. Tartományukban folytatódtak a szórványos ösz­­szecsapások, jelentések szerint megszakadt mindenfajta ösz­­szeköttetés Teherán és a türk­mén vidékek között. Az ország lakosságának csaknem a felét, kitevő nem­zeti kisebbségek mozgolódása éppúgy megzavarhatja az isz­lám köztársaság menetrendjét, mint a lakosság egy részének félelme, a fegyveres szerveze­tek fenntartásokkal teli vára­kozása. Az iszlám köztársaság megszavazása, a referendum ettől függetlenül nagy győze­lem Khomeini — és vele a síita egyház — számára. A népakarat szentesítette a mo­narchia — a 2500 éves csá­szárság — eltörlését. Ezen a történelmi tényen a szavaza­tok pontos megszámlálása már nem változtat. A végered­ményt előreláthatóan a jövő héten hozzák nyilvánosságra. Martin József V­álasz Kairó és Tel Aviv kü­lönbékéjére Bagdadból jelenti a TASZSZ. Az arab országok külügy- és gazdasági minisztereinek Bag­dadiban folyó értekezletén úgy döntöttek, hogy hazahívják a részt vevő országok kairói nagyköveteit. Ezt a lépést vá­laszként hozták arra, hogy Egyiptom különbékét kötött Izraellel. Szabah Al-Ahmad, Al-Dzsa­­bir, Al-Szabah sejk, bin­kül­ügyminiszter közölte: a konferencia részvevői olyan intézkedések kidolgozásában állapodtak meg, amelyek az Egyiptommal fenntartott dip­lomáciai kapcsolatok megsza­kításához vezetnek. Az érte­kezleten­ hozott határozatok az Egyiptommal szembeni gazda­sági szankciókról szóló intéz­kedéseket is tartalmaznak. Az AFP értesülései szerint Bagdadban elhatározták: „Egy hónapon belül kidolgozzák azokat az intézkedéseket, ame­lyek alkalmasak a diplomáciai kapcsolatok megszakítására Egyiptommal.” Az AP hírügynökség az ér­tekezlethez k­özel álló forrás­ra hivatkozva jelentette: a ta­nácskozáson részt vevő 18 arab ország, valamint a Pa­lesztinai Felszabadítási Szer­vezet megállapodott abban, hogy megszüntet minden arab segélynyújtást Egyiptomnak, teljesen megszakítja vele a kormányközi kapcsolatokat, minden egyes országnak meg­felelő időpontban. Egy szaúd-arábiai újságíró szerint a Perzsa-öböl menti konzervatív államok képvise­lői ragaszkodtak ahhoz, hogy ők szabhassák meg a diplomá­ciai kapcsolatok megszakítá­sának időpontját. Szíria, Líbia, Algéria, Dél-Jemen és a PFSZ e kapcsolatok azonnali megszakítását szorgalmazta. A UPI úgy tudja, hogy Kuvait kompromisszumos for­mulát terjesztett elő. Ez java­solja, hogy az értekezlet fo­gadjon el egy, az arab állam­főik elé terjesztendő határoza­tot, amely indítványozza a diplomáciai kapcsolatok „tel­jes megszakítását” Kairóval. Szaúd-Arbia szemlátomást vo­nakodik­ e lépés megtételéről. Nyugati hírügynökségek ér­telmezése szerint* Bagdadban egyetértés jött létre az Egyip­tommal szembeni .­teljes gaz­dasági bojkott, valamint a Sza­dat-rezsimmel való diplo­máciai kapcsolatok „esetleges” megszamtasa kerdeseten. tiejrutoot jelenti a JASZSZ: A Különszerződés alak­asát követően Egyiptomban tiavo­­zodik az elegenellenseg b­ulat­óinek megalkuvo pouuikajavai szentben, az ország­­urai Kovo körei — telve a rezsimmel szembeni ellenállás esetleges erősödésétől — szigorú Diz­­tonai-il itézr­értéseket foga­natosítanak, és fokozzák a másképpen vélekedők üldözé­sét. Egyiptom ezekben a napok­ban olyan ország benyomását kelti, ahol hadiállapot van, írja az Al Vatan Al-Arabi cí­mű bejrúti hetilap. Harcké­szültségbe helyezték a fegy­veres erőket és mozgósították a rendőrség, az elhárítás és a felderítés személyi állományát. Példátlan biztonsági rendsza­bályokat vezettek be a kairói repülőtéren, lezárták a fővá­rosba vezető utakat, a belbiz­tonsági erők ellenőrzik az ál­lami intézményeket, és a köz­tereket — írja a lap és meg­állapítja: a rendszer attól tart, hogy a társadalom különböző rétegei — a köztük levő poli­tikai és ideológiai különbsé­gek ellenére — egységesen lépnek fel a különalkuval szemben. A hatalmon levő Nemzeti Demokrata Párt tagjaiból alakult fegyveres csoportok folytatják a letar­tóztatásokat. Egyiptom folytatja csapatai­­­nak összpontosítását a líbiai határ mentén — állapítja meg jól tájékozott forrásokra hi­vatkozva — az AFP francia hírügynökség kairói tudósító­ja. Bár az egyiptomi hadügy­minisztérium cáfolja, hogy a fegyveres erőket harci készült­ségbe helyezték, megbízható források szerint elrendelték a riadókészültséget. Pénteken lezárták az Alexandriát Kairó­val összekötő utat — írja az AFP tudósítója —, hogy be­fejezzék a fegyveres erőknek az ország nyugati, Líbiával határos részére történő átcso­portosítását. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Szadat néhány nap­pal ezelőtt, az Egyesült Álla­mokban nyíltan megfenyegette Líbiát. Az egyiptomi kormány lépései szorosan összefüggnek az Izraellel kötött külön alku­val. ­Beiktatási vita a spanyol parlamentben Madridból jelenti az MTI. A késő esti órákig tartó szava­­zatindokló felszólalásokban a kormánypárton, a Demokra­tikus Centrum Unión kívül gyakorlatilag minden párt egyet nem értését nyilvánítot­ta Adolfo Suarez spanyol mi­niszterelnök programnyilatko­­i hangoztattak. Batával szemben és azzal, hogy az új kormányfő beiktatási szavazását nem előzte meg vi­ta. Még azok a pártok is, ame­lyek néhány órával korábban bizalmat szavaztak az új mi­niszterelnöknek, fenntartáso­kat, sőt eltérő véleményeket

Next