Magyar Nemzet, 1979. április (35. évfolyam, 77-100. szám)

1979-04-01 / 77. szám

Vasárnap, 1979. április 1.« A szakosítás áruforgalma Tavaly a szakosított árufor­galom a tervezett célok sze­rint bonyolódott le a KGST- országokkal. A szakosított ter­mékek 1978. évi áruforgalmá­ban az első helyet a Szovjet­unió­­foglalta el 57.1 százalék­kal, a másodikat az NDK 17.2 százalékkal, majd­ a Csehszlo­vák Szocialista Köztársaság következett 10,8 és a Lengyel Népköztársaság 8,5 százalék­kal. A Szovjetunióval folytatott áruforgalomban a szocialista gépexport több mint felét ér­tékesítjük. A hosszú távú együttműködést szolgálja a Vinnyica—Albertirsa között megépült villamos távvezeték, amely a Szovjetunió déli vil­lamosenergetikai bázisával kapcsolja össze hazánkat. A hazai energiafelhasználásban a szovjet import részesedése 1980-ig 47 százalékra emelke­dik. Ennek műszaki lehető­ségét energetikai rendszerünk integrálódása biztosítja: a Ba­rátság I. és 11. szőolajvezeté­kek a Testvériség földgázve­zeték és a Béke villamos táv­vezeték rendszer az elektro­mos hálózatban. Általánosítható az a tapasz­talat, hogy a magyar—szovjet gazdasági együttműködés idő­horizont­ja kitágult. Kiinduló szrsa ugyan továbbra is a két­oldalú tervegyeztetés, de a gazdasági együttműködés­sel­ Maszik­­onizot A lehetőség még több Gyártásszakosításunk és kooperációnk a szocialista országokkal Nemzetközi gazdasági kap­csolataink meghatározó szere­pet töltenek­­be hazánk fejlő­désében. Elsőnek említjük a jövőbeni gyarapodásunk szem­pontjából kulcskérdésnek mi­nősített együttműködés terv­szerű, hosszabb távra szóló bővítését a KGST-országokkal, ezen belül elsősorban legna­­gyobb és legbiztosabb partne­rünkkel, a Szovjetunióval. A kapcsolatbővítés alapot teremt számunkra a termelési szerke­zet előnyös távlati kibontako­zásához és fejlesztéséhez. Ez egyben döntő feltétele a tőkés gazdasági kapcsolatokkal járó bizonytalanság és kockázat mérséklésének is. Kulcskérdés Az MSZMP K3 határoza­ta felhívja a figyelmet a ter­melési szakosítás és a koope­ráció bővítésére a késztermé­kek, a gépipari alkatrészek és a részegységek, valamint a kohászati, vegyipari anyagok és félkésztermékek előállítá­sában mutatkozó lehetőségek hasznosítására. — Milyen mértékű a hala­dás a gyártásszakosításban és a kooperációban a szocialista országokkal — ezzel a kérdés­sel kerestük fel a Külkereske­delmi Minisztérium kooperá­ciós önálló osztályát. Elmondották, hogy 1978-ban is folytatódott a tervidőszakra kötött két- és többoldalú sza­kosítási és kooperációs megál­lapodásokból eredő szállítási kötelezettségek teljesítése a több mint 90 sokoldalú és a csaknem 160 kétoldalú szerző­dés keretében. Ezeken túlme­nően az elmúlt évben újabb három sokoldalú és 15 kétol­dalú szerződés, illetve megál­lapodás aláírására került sor. Ezek közül figyelmet érdemel a Szovjetunióval­ kötött barom­fitenyésztési együttműködés és a színezékek gyártására aláírt sokoldalú megállapodás. A KGST-országokba irányu­ló 3,5 milliárd rubeles ma­gyar kivitelünknek már 3,5 százaléka, illetve az innen ér­kező importunknak 21 száza­léka már valamilyen m­egkö­­tött szakosítási szerződés alap­ján bonyolódott le 1978-ban. Ezekre a megállapodásokra épül a magyar autóbusz- és darugyártás, a számítástechni­kai ipar, a bauxit-timföld-alu­­mínium vertikum, a vegyipar és ezen belül a gyógyszergyár­tás. A gyártásszakosításban vagy kooperációban gyártott gépek és berendezések a kivitelben 53 százalékot, a behozatalban 44 százalékot képviselnek, adatait hosszabb távlatban vizsgálják. Az említettekhez kapcsolódva utalunk Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága első titkárának és Leonyid Brezs­­nyevnek, az SZKP KB főtit­kárának, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa elnökének leg­utóbbi moszkvai megbeszélésé­re. A megbeszélés során Ká­dár János és Leonyid Brezs­­nyev megelégedéssel állapítot­ta meg, hogy a magyar—szov­jet együttműködés sikeresen fejlődik. Ehhez meghatározó módon járul hozzá az MSZMP és az SZKP szoros együttmű­ködése. A központi bizottságok széles körű tapasztalatcseréje, állandó kapcsolata, a rendsze­res legmagasabb szintű talál­kozók mindkét párt tevékeny­ségét gazdagítják, elősegítik azt, hogy a Magyar Népköz­­társaság és a Szovjetunió előtt álló feladatokat összehangol­tan és mindkét fél számára előnyösen oldják meg. Versenyképesség A moszkvai tanácskozáson áttekintették a magyar—szev­­ét Gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének távlati kérdéseit. Kifejezték meggyőződésüket, hogy a termelési kooperáció és szakosítás folyamatának to­vábbi elmélyítése a kétoldalú kapcsolatokban, valamint a hosszú távú együttműködési alim-néziumok megvalósítása a KCBT keretében szilárd alapot "•a mH M nayarország és a Smvjetunió további gazdasági m­inn-náviéséhe". az egész szo- Pialidt­ a Vözrlicég f­azdasági fel-4 tőképességének növelésé­ben A magyar—szem­ét gazdasá­gi kapcsolatokat tovább fejlesz­ti az elmúlt év decemberében aláírt 1979. évi árucsere-for­galmi jegyzőkönyv. A magyar exportban a többi között 4,1 millió rubel értékű, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyárban előállított és összeszerelt autó­busz és trolibusz hátsóhíd. 66 millió rubel értékű magyar számítógép és részegység, al­katrész szerepel. Műszer és híradástechnikai gyárainkból 19 féle gépkocsi tartozék ke­rül ki. Nagy részüket több mint 400 ezres szériában gyárt­juk a Lada személyautókhoz. Beruházásaink megvalósítá­sában, iparszerkezetünk átala­kításában is nagy a szerepük a szovjet gépipar termékeinek. Példaként említjük a Bél­apátfalvai Cementgyárhoz, a Dunai Vasmű konverteres acélművéhez, a Paksi Atom­erőműhöz szállított és ezután szállításra kerülő nagy értékű szovjet berendezéseket. Hazánk több mint száz ter­melő vállalata vesz részt gyártmányaival a rubel- és nem rubelelszámolású kivitel­ben. Az idén a KGST-orszá­gokba irányuló kivitelünk nö­vekedése gyorsabb lesz a be­hozatalnál. Igen fontos köve­telmény a kivitel gazdaságos­ságának javítása, árukínála­tunk olyan bővítése, amely egyrészt az exportot számunk­ra kifizetődőbbé,­ a partnerek számára pedig vonzóbbá teszi. Nagy figyelmet szükséges for­dítani a versenyképesség ja­vítására, a termékek kifogás­­talan minőségére, a szállítási határidők betartására. Ezek je­lentősen hozzájárulhatnak a termelési szakosítás és a ko­operáció hatékonyabbá tételé­hez. Vig István Nagyobb figyelmet a közép- és kistelepülések fejlesztésére S. Hegedűs László nyilatkozata A kormány döntése nyo­mán tart a hosszú távú tele­pülésfejlesztési koncepció fe­lülvizsgálata. Gazdasági szak­emberek, építészek, tervezők vitájában, gyakran eltérő né­zetek kereszttüzében formá­lódnak Magyarország telepü­léseinek jövőjét meghatározó irányelvek. A Hazafias Nép­front fórumain az elmúlt években a társadalom legkü­lönbözőbb rétegeinek több ezer képviselőjével folytattak párbeszédet. Az eddigi tapasz­talatokról, javaslatokról, a népfrontmozgalom állásfogla­lásáról S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyilatko­zott: " A településfejlesztésnél három rendkívül fontos té­nyezőt­ kell kiindulásként fi­gyelembe venni. Az első: épü­leteiben és emberi közösségei­ben egyaránt minden telepü­lés hordozza a múltat, egye­bek között a történelmi át­alakulás pozitív elemeit is. A második tényező — és ez már a mának szól: a település la­kosságának az adott időszak­ban biztosítani kell az élet­­feltételeket, kielégítve az ál­lampolgárok jogos igényeit. A már vázolt folyamatosság a jövőre is érvényes: a telepü­lésfejlesztési munkával hozzá kell járulni a következő évti­zedek, az utánunk jövő gene­rációk kedvező életkörülmé­nyeinek megteremtéséhez. Ép­pen ezért a hosszú távú el­képzeléseket a politikai dön­tésekben állandóan szembesí­teni kell a valósággal. — Ez indokolta a kormány döntését, amely elrendelte az 1971-ben elfogadott hosszú tá­vú koncepció felülvizsgálatát. A népfront jellegénél fogva — úgy is, mint politikai alap­intézmény — elsősorban a la­­kóhelyen, a városokban és a falvakba­n tevékenykedik. Mind­ia fontosnak tartottuk a lakosság m­egkér­dezését, véle­ményük, javaslataik megis­merését. Közvéleményünk észrevételeit, javaslatait *cég értékese a Hazafias Nép­front Országos Tp-"écsé-' titkársága és moz­ga’munk á’­­lásfoglalását elküldtük a kor­mányzati szervekhez is. — Megállapítottuk, hogy az 1971-es kormányhatározat végrehajtása nyomán — az eredeti célnak megfelelően — fokozatosan eltűnnek telepü­lésszerkezetünk múltban gyö­kerező történelmi és gazdasá­gi okokkal magyarázható tor­zulásai. Figyelemre méltó eredmények könyvelhetők el az egységesebb városhálózat kialakításában.­­ A kormányhatározat megvalósításának tapasztala­tai azonban a gondokra is fel­hívták a figyelmet. Ezek a nehézségek összetevőikben és megoldásukban egyaránt rendkívül bonyolultak, né­hány lényeges vonást azonban feltétlenül ki kell emelni. Az egyik: a lakosság áttelepülése, s a lakóhely-változtatás a ter­vezettnél jóval nagyobb volt. Évente átlagosan 60 ezer em­ber költözött be a nagyváro­sokba, a megyeszékhelyekre, és néhány más városba.­­ Ésszerű és kívánatos, hogy a jövőben mérsékeljék a lakosság beáramlását és a fejlesztési összegeket elsősor­ban a települések alapellátá­sának és a széles körben igénybe vehető közép- és fel­sőfokú szolgáltatásoknak a bővítésére fordítsák. Arányo­sabb elosztással nagyobb tá­mogatást kell adnunk a kö­zépfokú központoknak, a ki­sebb városoknak, amelyek­nek a mintegy 6 millió lakos­nak otthont adó falvak, ta­nyák ellátásából is részt kell vállalniuk. — Az eddig elmondottak alapján javasolja a népfront — s mert, társadalmilag indo­koltabb és gazdaságosabb is — az eddiginél kiegyenlítet­tebb településfejlesztés ki­munkálását és megvalósítását. — Nem valami éles fordu­latra, hanem fokozatos és fo­lyamatos intézkedésekre gon­dolunk. Nyilvánvaló, hogy a nagyvárosok továbbra is ki­ém­elt fejlesztést kívánnak, de em° mert javítani kell az el­osztási arányokon, valamivel több‘pénzt és sokkal több fi­gyermet fordítva a kisebb vá­rosok és falvak fejlődésére — mondotta befejezésül L. Hegedűs László. Szekér Gyula Nigériába utazott Szekér Gyula, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese a Nigé­riai Szövetségi Köztársaság kormányának meghívására szombaton Nigériába utazott, ahol a két ország kapcsolatai­nak fejlesztéséről folytat tár­gyalásokat. koszorúzási ünnepség Kossá Isván sírjánál Kossá István, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 75. évfordulója alkalmából, szom­baton koszorúzási ünnepséget rendeztek a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi pan­teonjában. Kossá István sírját az MSZMP Központi Bizottsá­ga nevében Dobrónaki Gyula és Horváth László, a KB tag­jai, a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa képviseletében Ligeti László elnökhelyettes, és Moldován Gyula elnökségi tag, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium részéről Pállai Árpád miniszter és Földvári László miniszterhelyettes ko­­szorúzta meg. Elhelyezték az emlékezés virágait hozzátarto­zói, harcostársai, barátai, va­lamint a vám- és pénzügyőr iskola Kossa István KISZ- alapszervezetének képviselői is. Emlékünnepséget tartottak szombaton Kassa István szü­letésének 75. évfordulója al­kalmából Pápán. Kossa Ist­ván hosszú időn keresztül volt Veszprém megye és Pá­pa országgyűlési képviselője. Pápa központjában utcát ne­veztek el róla, s márványtáb­­lán örökítették meg emlékét. A Jemeni­­Nemzeti Demokratikus Front küldöttségének látogatása A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsának meghívására március 27-e és 31-e között látogatást tett hazánkban a Jemeni Nemzeti Demokhitikus Front küldöttsége, amelyet Sultan Ahmed Omári elnök vezetett. A küldöttséget fogad­ta László Andor, a HNF CT elnökségének tagja és Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritá­si Bizottság elnöke. A megbe­széléseken a jemeni politiku­sok tájékoztatást adtak a Je­meni Arab Köztársaság bél­és külpolitikai helyzetéről, és a nemzeti demokratikus front tevékenységéről. A magyar tárgyaló felek népünk szolida­ritásáról biztosították a jeme­ni hazafiakat. Új tejüzemet avattak Kaposvárott Javítja a minőséget, gazda­gítja a választékot Kaposvár új tejüzeme, amelyet szomba­ton avatott fel Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter. A megyeszékhely keleti iparterületén 260 millió forin­tos beruházással épített új üzem jelenleg napi 100 ezer liter tej feldolgozására alkal­mas, pasztőrözött tejet. Ízesí­tett és savanyított termékeket, zsírdús tejkészítményeket, va­jat, étkezési túrót és túró­készítményeket készít. Magyar kiállítás francia kisvárosban A Magyar Tanácsköztársa­ság 60. évfordulójára emléke­zések során a Párizs környéki Noisy le Grand kisvárosban kiállítás nyílt a magyar akti­vista művészeti mozgalomról. A Magyar Nemzeti Galéria, a Munkásmozgalmi Intézet, a Kulturális Kapcsolatok Inté­zete, a Kulturális Miniszté­rium, a párizsi Magyar Intézet és a párizsi Magyar Sajtóiroda közreműködésével Charles Dautrey és Jean-Claude Guer­­lain francia művészettörténész szervezte tárlatot . Marie- Therese Goulmann polgármes­ter, a francia nemzetgyűlés kommunista képviselőcsoport­jának alelnöke, és Klein Már­ton, a párizsi Magyar Intézet igazgatója nyitotta meg. Jelen volt Jacques Chambaz, az FKP Politikai Bizottságának tagja, és Pehr Imréné, a Magyar Népköztársaság nagykövetségé­nek ideiglenes ügyvivője. Borbándi János hazaérkezett Phenjanból Szombaton hazaérkezett Phenjanból az a magyar kül­döttség, amely a magyar-ko­reai gazdasági és műszaki-tu­dományos konzultatív kor­mányközi bizottság negyedik ülésszakán vett részt. A dele­gációt Borbándi János, a Mi­­­nisztertanács elnökhelyettese, a kormányközi bizottság társ­elnöke vezette. Az érkezésnél a Ferihegyi repülőtéren jelein volt Kim Ze Szuk, a KNDK budapesti nagykövete is. A magyar—koreai gazda­sági és műszaki-tudományos konzultatív kormányközi bi­zottság március 25. és 29. kö­zött Phen­janban tartotta 4. ülésszakát. A két tárgyaló kül­döttséget Borbándi János, a M­i­niszt­er­tan­á­cs el­n­ökhh­elyet­­tese és Kang Hi Von, a Ko­reai Népi Demokratikus Köz­társaság közigazgatási taná­csának elnökhelyettese ve­zette. Az ülésen áttekintették a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlődésének ered­ményeit és meghatározták, a további munka főbb felada­tait. Megállapodtak abban, hogy hosszú távú gazdasági együttműködésre vonatkozó javaslatokat dolgoznak ki. Tervbe vették, hogy további tárgyalásokat folytatnak a su­b kereskedelmi áruforgalom fej­lesztéséről és megvizsgálják egy hosszú lejáratú kereske­delmi megállapodás megköté­sének kérdését. Egyidejűleg tartotta ülését a műszaki-tudom­ány­os együ­tt­működési albizottság, amely arról határozott, hogy a jö­vőben szakmai delegációk, műszaki dokumentációk, és termékminták cseréjére kerül sor. ki Borbándi Jánost fogadta Li Szong Ok, a KNDK közigaz­gatási tanácsának elnöke. Az európai biztonság és együttműködés spanyol bizottságának tárgyalásai Szombaton elutazott Buda­pestről az európai biztonság és együttműködés spanyol bi­zottságának küldöttsége, amely az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottságának meghívá­sára. Marisa Rodriguez Mo­jos elnök vezetésével március 27. és 31. között­­látogatást tett hazánkban. * A spanyol küldöttség ma­gyarországi tartózkodása so­rán megbeszéléseket folyta­tott az európai biztonság és együttműködés magyar nem­zeti bizottsága és az Orszá­gos Béketanács képviselőivel, valamint látogatást tett a Ma­gyar Külügyi Intézetben. A küldöttség Győr-Sopron me­gyei tartózkodása során meg­ismerkedett a megyei nép­frontbizottság béke-, barát­ság és szolidaritási tevé­kenységével, s ellátogatott a győr-ménfocsanaki Veres Pé­ter T­em­et­őszövetkezetbe. A megbeszéléseken és talál­kozókon az európai biztonság és együttműködés spanyol bi­zottsága küldöttségének tag­jai tájékoztatást adtak a kü­lönböző politikai irányzatok­hoz tartozó személyiségeket egyesítő spanyol bizottság te­vékenységéről, s azon erőfe­szítéseikről, amelyeket a jövő­­évben Madridban sorra kerü­lő európai biztonsági és­ együttműködési találkozó tár­sadalmi előkészítése érdeké­ben fejtenek ki, különösen azért, hogy a spanyol társa­dalom minél szélesebb körben ismerje meg az európai biz­tonsággal és együttmű­köd­és­sel összefüggő feladatokat. A magyar egészségügyért Az orvosszövetség küldöttközgyűlése A Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetségének nemzetközi te­kintélyét jelzi, hogy az elkö­vetkező években hazánkban rendezik meg a Nemzetközi Élettani Társaság kongresszu­sát, a XII. tül-orr-gége világ­­kongresszust és a haematoló­­gus és vértranszfúziós világ­­kongresszust — hangzott el a MOTESZ szombati küldött­­közgyűlésén. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Nagyvárad téri dísztermében Juhász Jenő egyetemi tanár, a MOTESZ főtitkára értékelte a 22 050 tagot tömörítő szövetség múlt évi munkáját. A tavalyi év legfontosabb feladata volt a lakosság egész­ségi állapota alakulásának fel­mérése, az anya-, csecsemő- és a gyermekvédelem, az is­­kolaegészségügy, a közegész­ségügy és a járványügy hely­zetének vizsgálata, s a tovább­fejlesztést biztosító feladatok reális meghatározása — mekt-a­dotta. A szövetség tavaly 15 kongresszust rendezett. Aktí­van bekapcsolódott a nemzet­közi tudományos életbe. A szövetség 13 tagját választot­ták be a nemzetközi szerveze­tekbe tisztségviselőnek és bi­zottsági tagnak, s 11-en nyer­tek tiszteletbeli, 9-en pedig le­velező tagságot. Ugyanakkor a hazai társaságok 46 külföldi tudóst fogadtak tagjaik közé.­ A küldöttközgyűlésen Zoltán Imre egyetemi tanár, a MO­TESZ elnöke átadta a szövet­ség tudományos pályadíjait. Az első díjat Perszász János és Bíró József vájárolt mun­kájának energetikai jellemzé­séért, valamint Kovács István, a „Néhány antibiotikum stabi­litásvizsgálati eredménye” cí­mű munkájáért nyerte el. Automatizált kohászati üzemek Csépányi Sándor kohó- és gépipari miniszterhelyettes, a KGST vaskohászati állandó bizottsága magyar tagozatá­nak vezetője abból az­ alka­lomból, hogy szombaton be­fejeződött fővárosunkban a VI. nemzetközi kohászati és automatizálási konferencia és kiállítás, nyilatkozatot adott. Elmondta, hogy a folyamatos acélgyártás, a hengereltáru­­termelés és minden más vas­­kohászati munkafolyamat sza­bályozása, a minőség egyen­letességének rendszeres ellen­őrzése ma már csak automa­tizált rendszerek alkalmazá­sával oldható meg. A külön­böző automatizálási eszközök és műszerek fejlesztésében és szakosított gyártásában a KGST-tagországok és Jugo-­­­szlávia szorosan együttműkö­dik, valamennyien sürgető­­ feladatnak tekintik a folya-­­ matirányító rendszer beveze- t­­ését az egész kohászati tér-­­­eh­elésben. A miniszterhelyettes, aki ezúttal a konferencia elnöki tisztét is betöltötte, kifejtet­te: a kohászati üzemekben egy-egy automatizált eszközt eddig inkább csak egyedi mé­réseknél, vezérléseknél alkal­maztak. A feladat a teljes technológiai folyamat komp­lett automatizálása. Mindeh­hez felhasználják az elektro­nikai ipar legújabb vívmá­nyait, a számítógépeket, a különböző részegységeket, például félvezetőket, tranzisz­tor­okat, integrált áramkörö­ket. Példaként említhetjük, hogy az automatizálás, eddigi eredményeként az Ózdi Ko­hászati Üzemekben megtízsze­reződött a hengerlési sebesség. . Kazinczy-érmek pedagógusjelölteknek Juhász Krisztina (ELTE), Papp Györgyi (budapesti ta­nítóképző), Török Mária (sze­gedi Juhász Gyula­ tanárkép­ző), Frankó Emília (ELTE),­ Majoros Zoltán (szentendrei Kossuth Lajos katonai főisko­la), Éles István (budapesti ta­nítóképző), Mesterházi Ferenc (győri tanítóképző), Borók Er­zsébet (szegedi József Attila tudományegyetem), Révész Mária (szarvasi óvónőképző) és Rácz Erzsébet (szegedi ta­nárképző) kapta meg szomba­ton a Kazinczy nevét viselő Szép magyar beszéd országos verseny díjait. A díjakat — a Kazinczy-ér­­met és a pénzjutalmat — Benkő Loránd akadémikus tanszékvezető egyetemi tanár és az alapítványt tevő Péchy Blanka színművésznő adta át

Next