Magyar Nemzet, 1979. július (35. évfolyam, 152-177. szám)

1979-07-01 / 152. szám

A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ­­\toHyfc D­t... nk A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1979. június 29-én Kádár Já­nos elvtárs elnökletével kibő­vített ülést­­­ tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Közpon­­ti Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizott­ság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti, pártbizottság tit­kárai, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának titkárai, a Minisztertanács tagjai, az Or­szágos Anyag- és Árhivatal elnöke és elnökhelyettese, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, a KB gazdaságpoliti­kai, valamint ipari, mezőgaz­­­­dasági és közlekedési osztá­­llyának vezető munkatársai, a­­központi napilapok főszerkesz-­­tői. ■ A Központi Bizottság meg­vitatta és elfogadta: " — Gyenes András elvtárs­nak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az időszerű nemzetközi kérdé­sekről szóló tájékoztatót; — Havasi Ferenc elvtárs­nak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az 1979. évi népgazdasági terv végrehajtásának eddigi ta­­p­asztaatairól és a további fel­adatokról szóló tájékoztatót; — Kádár János elvtársnak, a Központi Bizottság első tit­kárának előterjesztésében a Magyar Szocialista Munkás­­párt XI­. kongresszusának­­összehívására vonatkozó ja­vaslatot. ‘­s I-f A Központi Bizottság átte­­­­kintette a nemzetközi helyzet alakulását, a párt- és állami szerveknek a legutóbbi ülés­e­n végzett, külpolitikai tevé­kenységét.­­ 1 A Központi Bizottság P * * meghallgatta a hivata­los, baráti látogatáson ha­zánkban járt szovjet párt- és kormányküldöttséggel folyta­tott tárgyalásokról szóló je­lentést. A magyar kommunis­ták, a magyar nép örömére szolgált, hogy ismét ha­zánkban üdvözölhettük a test­véri szovjet nép képviselőit, a küldöttség vezetőjét, Leonyid Iljics Brezsnyev elvtársat, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának fő­titkárát, a Szovjetunió Leg­felső Tanácsa Elnökségének elnökét, a nemzetközi kom­munista mozgalom kiemelke­dő alakját, igaz barátunkat. A Központi Bizottság nagy­ira értékelte a szívélyes elv­társi légkörben, a kölcsönös km­egértés szellemében folyta­tott legfelsőbb szintű tárgya­lások eredményeit. A tárgya­lások újabb lendületet adnak a pártjaink, népeink, orszá­gaink kapcsolatai erősítésének,­­testvéri barátsága elmélyíté­sének, internacionalista együttműködése fejlesztésének. A Központi Bizottság hangsú­lyozta: a magyar—szovjet ba­rátság megingathatatlan ala­pokra, elveink, céljaink, érde­keink azonosságára épül. A minden területre kiterjedő gyümölcsöző együtt­működés a Szovjetunióval biztonságot ad és szilárd támaszt jelent a magyar nép szocialista építő­m­­unkájához. A Központi Bizottság alá­húzta, hogy azok a kétoldalú megállapodások, amelyek a közelmúltban születtek, jól szolgálják a magyar—szovjet gazdasági együttműködés el­­­mélyítését, sokoldalú kapcso­lataink fejlesztését. • A tárgyalásokon ismételten kifejezésre jutott, hogy a nem­zetközi helyzetet azonosan ítéljük meg. Céljaink válto­zatlanok, törekvéseink közö­sek. A jövőben is együttmű­ködünk az enyhülés eredmé­nyeinek megszilárdításáért és katonai területre történő ki­­terjesztéséért, a fegyverkezési hajsza megfékezéséért, a nemzetközi biztonságért, a helsinki ajánlások megvalósí­tásáért. Közösen lépünk fel a vitás nemzetközi kérdések igazsá­gos, az érintett népek érdekei­nek megfelelő politikai rende­zése, a helyi háborús feszült­ségek megszüntetése érdeké­ben. A magyar—szovjet tár­gyalások megerősítették a két nép szolidaritását a kínai''ag­resszió következményeinek felszámolásáért küzdő szocia­lista Vietnammal. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja vezetői­nek megbeszélésein kifejezés­re jutott, hogy a két párt egy­aránt érdekelt a nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom egységének megerősíté­sében, a testvérpártal, közötti elvtársi együttműködés fej­lesztésében. Pártjaink értéke­lik a Marx, Engels, Lenin ta­nításait alkalmazó és tovább­fejlesztő kommunista és mun­káspártok alkotó útkeresését, ami akkor, eredményes, ha egyaránt tekintettel van az osztályharc, a szocialista át­menet és építés általános tör­vényszerűségeire, valamint az adott ország konkrét sajátos­ságaira. A Központi Bizottság ki­emelkedő jelentőségű ese­ményként értékelte a Szovjet­unió párt- és kormányküldött­ségének magyarországi láto­gatását, amely a magyar és a szovjet nép testvériségének elmélyítése mellett jól szol­gálta a szocialista közösség or­szágai összefogásának, egysé­gének erősítését, a társadalmi haladásért, a békéért folyta­tott nemzetközi küzdelmet. *­ A Központi Bizottság * meghallgatta és ,jóvá­­hagyólag tudomásul vette a Bolgár Népköztársaságban hi­vatalos, baráti látogatást tett párt- és kormányküldöttsé­günk jelentését. A Kádár Já­nos elvtárs és a Todor Zsiv­­kov elvtárs által vezetett kül­döttségek baráti tárgyalásain ismételten kifejezésre jutott, hogy azonos módon ítéljük meg a szocialista építés, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom, valamint a nemzetközi helyzet alapvető kérdéseit. A látogatás, a tár­gyalások tovább mélyítették a pártjaink, országaink közötti együttműködést népeink és a szocialista közösség javára. *1 ' Hazánk és a szocialis­­**­­ta országok együttmű­ködésének, sokoldalú kapcso­latainak további fejlődését szolgálták a magyar—szovjet és a magyar—bolgár kor­mányfői tárgyalások, a Kubai Köztársaság parlamenti kül­döttségének budapesti látoga­tása, valamint a bolgár,­­ a csehszlovák, a jugoszláv, a koreai, a lengyel és az NDK- beli testvérpárt vezető képvi­selőivel folytatott megbeszé­lések.­­­ A Központi Bizottság megemlékezett a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa megalakulásának 30. évfordulójáról. Hangsúlyoz­ta, hogy a KGST-ben megva­lósuló együttműködés eddig is jelentősen segítette a tagor­szágok műszaki, tudományos fejlődését, gazdasági felemel­kedését. A KGST pótolhatat­lan szerepet tölt be országépí­­tő céljaink valóra váltásában. Pártunk és kormányunk a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a szo­cialista gazdasági integráció a nemzeti és a közös érdekek­nek megfelelően hozzájáruljon országainkban a fejlett szo­cialista társadalom sikeres építéséhez. ta A nemzetközi helyzet­­ időszerű kérdéseit át­tekintve, a Központi Bizott­ság rámutatott: a világbéke megőrzése, a biztonság meg­szilárdítása szempontjából meghatározó fontosságú a Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak ala­kulása. Ezért a magyar közvé­lemény örömmel üdvözölte a Bécsben megtartott szovjet— amerikai csúcstalálkozót, s annak eredményeit. A SALT—2 aláírása az ed­digi legnagyobb lépés, ame­lyet a nukleáris fegyverkezési hajsza megfékezése érdeké­ben tettek. A megállapodás végrehajtói, jelentősen hoz­zájárulhat a világháború ve­szélyének elhárításához, az ál­talános és teljes leszereléshez szükséges bizalom erősítésé­hez, kedvezően befolyásolhat­ja a­­­nemzetközi­ enyhülés to­vábbi előrehaladását, a kato­nai feszültség enyhítését szol­gáló más tárgyalásokat. A szocialista közösség or­szágai folytatják az enyhülés eredményeinek megerősítésére irányuló összehangolt nemzet­közi tevékenységüket. A Var­­sói Szerződés tagállamai kül­ügyminiszteri bizottságának májusi, budapesti közös nyi­latkozata fontos új kezdemé­nyezésekkel egészítette ki a politikai tanácskozó testület korábbi konstruktív javasla­tait a békés egymás mellett élés politikájának előmozdí­tására. Az európai országok, továbbá az Egyesült Államok és Kanada részvételével meg­tartandó konferencia ered­ményesen szolgálná a katonai enyhülést elősegítő intézke­dések közös kidolgozását, újabb garanciát nyújtana a fegyveres konfliktusok meg­előzésére. A Központi Bizottság meg­erősítette, hogy a Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés tagországaival együtt a jövőben is kész a legnagyobb figyelemmel meg­vizsgálni minden építő szán­dékú javaslatot, kezdeménye­zést, amely az államok közöt­ti kölcsönös bizalom erősíté­sére, a katonai enyhülésre, a leszerelésre irányul.­­­ A Központi Bizottság hangsúlyozta: a Ma­gyar Népköztársaság válto­zatlanul arra törekszik, hogy a békés egymás mellett élés politikájának megfelelően fej­lessze az együttműködést, a más társadalmi rendszerű or­szágokkal Európában és a földrész határain túl. A jószomszédság szellemé­ben eredményesen fejlődő magyar—osztrák kapcsolatok további szélesítéséhez járult hozzá a Magyar Népköztársa­ság Elnöki Tanácsa elnökének hivatalos látogatása az Oszt­rák Köztársaságban. Az Egyesült Államok kép­viselőházi küldöttségének ma­gyarországi látogatása ked­vező alkalmat teremtett az államközi kapcsolatok to­vábbfejlesztésében mutatkozó lehetőségek kölcsönös átte­kintésére. Eredményesen szolgálták az együttműködést a Szíriai Arab Köztársaság Népi Tanácsa küldöttségének budapesti megbeszélései. *7 A Magyar Szocialista * • Munkáspárt az európai kommunista és munkáspártok 1976. évi berlini értekezletén elfogadott elveknek megfele­lően, a kölcsönös szolidaritás és az elvtársi együttműködés szellemében fejleszti kapcso­latait valamennyi testvérpárt­tal. Pártunk képviselőinek részvétele az olasz, a belga, a francia és a portugál testvér­párt közelmúltban megrende­zett kongresszusán, valamint a finn, a görög, az NSZK-beli testvérpárt vezetőivel Buda­pesten tartott megbeszélések megerősítették szolidaritásun­kat a tőkés országok kommu­nista pártjainak a monopol­tőke uralma ellen vívott küz­delmével, eredményesen szol­gálták közös céljainkat. A Costa Rica-i Népi Élcsa­pat párt, a Dél-afrikai Kom­munista Párt, a Panamai Nép­párt, a Tanzániai Forradalmi Párt küldöttségével folytatott m­egbeszélések során i.,v­étel­­ten kifejeztük szolidaritásun­kat e pártoknak a nemzet füg­getlenségért, a faji megkülön­böztetés ellen, a társadalmi felemelkedésért vívott harcá­val. A Központi Bizottság pozi­tívan értékelte a forradalom és demokrácia témakörében 39 kommunista és munkáspárt képviselőinek részvételével Ti­hanyban megtartott nemzet­közi elméleti konferenciát. A tanácskozás eredményesen szolgálta a nemzetközi kom­munista mozgalmat foglalkoz­tató egyes kérdésekre adandó válaszol­ együttes kimunkálá­sát, a közös­ célok eléréséhez szükséges vélemény- és ta­pasztalatcserét. 1. Az elmúlt időszakban tovább bővültek a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt kapcsolatai a szocialista, szo­ciáldemokrata pártokkal. Kép­viselőink részt vettek a Fran­cia Szocialista Párt és a Spa­nyol Szocialista Munkáspárt kongresszusán, megbeszélése­ket folytattak a belga szocia­listák vezetőivel. E találkozók elősegítették egymás állás­pontjának jobb megismerését a békét és a nemzetközi biz­tonságot, az egyetemes embe­ri haladást szolgáló együtt­működés kérdéseiben. A Központi Bizottság meg­tárgyalta az 1979. évi nép­gazdasági terv végrehajtásá­nak eddigi tapasztalatait és a további tennivalókat.­­ A Központi Bizottság * * megállapította, hogy a gazdasági élet minden terüle­tén fokozódtak az erőfeszíté­sek a feladatok megoldása érdekében. Népünk eredmé­nyes munkával támogatja gazdaságpolitikánk valóra vál­tását. A párt-, társadalmi, gaz­­dasági szervek tevékenysége a korábbinál jobban igazodik a követelményekhez, a gaz­dasági vezetők többsége célra­törőbben és hatékonyabban dolgozik a feladatok megoldá­sán. Mindezek eredményeként az év első öt hónapjában a nép­gazdaság alapvetően az 1979. évi tervben kitűzött célok irányában fejlődött. A belföl­di felhasználás — az előirány­zatoknak megfelelően — a termelésnél lassabban, a ki­vitel a behozatalnál gyorsab­ban emelkedett. A Központi Bizottság ugyanakkor rámutatott: az ed­­digi előrehaladás még nem elegendő ahhoz, hogy elér­jük a tervben kijelölt célokat. A minőségi változások a ter­melésben, a gazdálkodásban, a külgazdasági egyensúly ja­vításában még nem bonta­koztak ki a szükséges és le­hetséges mértékben.­­ Az ipari termelés a tervezettet megközelí­tően, csaknem 4 százalékkal, a termelékenység ennél gyor­sabban emelkedett. Az ipari termékek értékesítése a ter­melésnél nagyobb mértékben, a kivitel — a terv céljaival­­összhangban — a belföldi ér­tékesítésnél gyorsabban nőtt. A folyamatos termelést segí­tette a kiegyensúlyozott ener­giaellátás, területenként és esetenként viszont zavarták az anyag- és alkatrészellátás hiányosságai­ A foglalkoztatot­tak száma az iparban a ko­rábbinál nagyobb mértékben csökkent, a munkaerő-gazdál­kodás javítására tett kezde­ményezések­ hatása kedvező, mérséklődött "a munkaerőigény és a nemkívánatos munkaerő­vándorlás. Az építőipari termelés az előirányzott éves növekedési ütemet meghaladóan, 3,4 szá­­zalékkal nőtt. A folyamatban levő építkezések valamelyest meggyorsultak.­­­ A mezőgazdasági üze­­mek az esedékes mun­kákat a kedvezőtlen időjárás ellenére rendben elvégezték. Az erős téli fagyok, a kora tavaszi belvizek és a májusi aszály miatt a kalászosok ter­méskilátásai a tervezettnél kedvezőtlenebbek. A mező­gazdasági dolgozók eredmé­nyes erőfeszítéseket tettek és tesznek a veszteségek ellensú­lyozására, és megfelelően fel­készültek az aratásra. Az állattenyésztés kielégí­tően fejlődött. Az állatállo­mány kedvezően alakult, a takarmányellátás biztosított. Növekedett a hústermelés: vágóállatokból és állati ter­mékekből 4,2 százalékkal na­gyobb a felvásárlás, mint ta­valy ilyenkor volt. A mezőgazdasági munkák­hoz szükséges anyagokból, gépekből kielégítő, alkatré­szekből hiányos volt az ellá­tás.­­f A közlekedés és a szál­­lítás nagy erőfeszítések árán alapvetően teljesítette feladatát. A vasúti teherszál­lításban mutatkozó gondok egyik oka változatlanul az érintett vállalatok nem kielé­gítő együttműködése. S5 A nemzeti jövedelem­­ belföldi felhasználása az év első öt hónapjában a tervezetthez közelállóan ala­kult. A beruházások a szocialista szektorban a tervben számí­tottnál valamelyest lassabban, 4,1 százalékkal nőttek. Ezen belül állami beruházásokra a terv előirányzatát meghaladó mértékben, 10 százalékkal, a vállalati beruházásokra — szándékainknak megfelelően — 0,7 százalékkal fordítottak többet, mint a múlt év azo­nos időszakában. A készletek növekedési üteme mérséklő­dött. A lakosság pénzbevételei, 6,7 százalékkal, a keresetek 5,2 százalékkal, a mezőgazdaság­ból származó lakossági bevé­telek 6,4 százalékkal emelked­tek. A bérszabályozás és a bérgazdálkodás jobban igazo­dik gazdaságpolitikai törekvé­seinkhez. A pénzben­ társadal­mi juttatások 9,6 százalékkal nőttek. A kiskereskedelmi­ forgalom mintegy 3 százalékkal bővült. A lakosság áruellátása összes­ségében megfelelő és továbbra is biztosított. A lakosság élet­­körülményeinek javítását szol­gáló tervek — köztük a lakás­építési előirányzatok — folya­matosan megvalósulnak, és tovább fejlődtek kül­­­gazdasági kapcsolataink, növekedett a külkereskedelmi forgalom. A kivitel dinamiku­san, 14 százalékkal, a behoza­tal mérsékelten, 3,4 százalék­kal emelkedett. A rubel elszá­molású áruforgalom általában kiegyensúlyozott; a KGST- tagországok együttműködésé­nek eredményeként elsősor­ban a gépek, berendezések, szállítóeszközök és egyéb be­ruházási­­ javak­ árucseréje bő­vült. A nem rubel elszámolású kivitel növekedése törekvé­seinkkel összhangban­­ meg­gyorsult, a behozatal viszont meghaladta a tervezettet. *7 A Központi Bizottság, * * értékelve a gazdasági munka eredményeit, a kiala­kulóban levő kedvező tenden­ciákat, rámutatott arra is, hogy még jobban figyelembe kell venni a gazdálkodás vál­tozó feltételeit. A világpiacon újabb jelen­tős áremelkedések mennek végbe, a kőolaj és több nyers­anyag ára tovább növekszik, s ennek gazdasági hatásával természetesen számolni kell. Ezért a Központi Bizottság nyomatékosan felhívta a fi­gyelmet arra, hogy fokozot­tabb mértékben kell takaré­koskodni az energiával, a nyersanyaggal, és a tervnek megfelelően kell teljesíteni az export- és import-előirányza­tokat. További erőfeszítések szükségesek annak érdekében, hogy a kedvező folyamatok, a termelés minőségi tényezői megerősödjenek. A gazdálko­dás hatékonyságának növelése, valamint a termelési és ter­mékszerkezet megfelelő irányú és gyorsabb módosítása érde­­e­kében arra is szükség van, hogy tovább folytassuk a vi­lágpiaci viszonyokat és nép­gazdaságunk valóságos helyze­tét jobban kifejező, reálisabb termelői és fogyasztói árak ki­alakítását. A Központi Bizottság hang­súlyozta, hogy az idei népgaz­dasági terv jó végrehajtása teremt szilárd alapot nemcsak a jövő esztendő, hanem a kö­vetkező ötéves tervidőszak munkájához is. A gazdasági tevékenység minden területén, az irányítás és a végrehajtás minden szintjén az eddiginél következetesebb munkára, na­gyobb határozottságra, gyor­sabb előrehaladásra van szük­ség. A szocialista munkaver­seny is a terv minőségi köve­telményeivel összhangban álló teljesítményekre ösztönözzön. ■ i­­ws/jr. ijj* I KÖZLEMÉNY ■ az MSZMP Központi Bizottságának június 29-i üléséről II T«Mm: 12-92* Postafk 619-90733*

Next