Magyar Nemzet, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-11 / 59. szám
Kedd, 1980 március 11. Vizsgafilmek a főiskolán Három, most végzett, hallgató — Kovácsi János rendező, ifj. Jancsik Miklós operatőr és Usztics Mátyás színész •— közös vizsga- és diplomafilmjeit mutatták be nemrégiben a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Az összeszokott és egymást inspiráló hármas négy év alatt forgatott közös filmjei mind szorosabb és eredményesebb együttmunkálkodásról, a játékfilm, a fikció iránti fogékonyságról tanúskodott. Érdekes és különös e fogékonyság, hiszen fiatal filmeseink napjainkban elsősorban a filmdokumentum szeretetével és magas szintű dokumentumfilmekkel tűnnek ki, a dokumentum filmnyelvét szinte anyanyelvként beszélik. Kovácsi János és ifj. Jancsó Miklós első közös filmje is dokumentumfilm volt, s mint ilyen, a kevéssé sikerültek sorába tartozó. A Chicago System a marhavágóhíd termelési folyamatát mutatja be, a gépesített kegyellenséget, az érzelemmentes öldöklést. A szigorú, rideg képsorok azonban szubjektív snittekkel keverednek, s noha az ilyen megoldás sok esetben erősíti a művészi mondanivalót, a gondolatot, ez esetben kárára van: épp az utóbbi, a gondolat hibádzik, erőtlen, meg fogalmazatlan. A dzsungel könyve már a játékfilm felé vezet át — ennek is Kovácsi János a rendezője, ifj. Jancsó Miklós az operatőre —, de egyelőre csak halvány jelzésekkel. E film kimondott célja az operatőri munka elmélyítése, a színes technikában rejlő lehetőségek mind mélyebb kiaknázása. Ifj. Jancsó Miklós érdekes, egyéni képi világba avat be e filmben, vall a jelentéktelen kis tárgyak szeretetéről, az enteriőrök hangulatára való érzékeny hangolódás ritka képességéről. a törtsárgákból, kopott barnákból építkező színvilág biztos kezű megkomponálásáról. S a rendező is újat hoz ebben az elhanyagolhatóan soványka története etűdben: a hangok világának törvényei iránti tiszteletét, a csönd dránai erejét értően és ízléssel használja. Kisjátékfilm a harmadik, a Nyuszikák. Egy fiatal taxisofőr a hőse, amolyan hétköznapi amorozó, aki azonban hazugságra építi életét. A kopott, körfolyosós bérházból, a kocsi volánja mögül csak ezekben az álmokban tud feljebb emelkedni, de az álmok megvalósításához, a hazugságok „beváltásához" már gyenge és gyáva. Usztics Mátyás jósvádájú. ..belevaló” fiatalembere szájhős, aki, amikor szerepétől megfosztják, mikor a hazugságok kezdenek valósággá válni, megretten, összetörik. A színész hihetővé és átélhetővé teszi ezt a banális közhelyszerű történetet, a rendező azonban tétovázni látszik, a dramaturgiai csúcspontot, a lelepleződést még több — de az alapgondolathoz újabb élményt hozzá nem adó — jelenettel megfejeli, s így filmje hatását csaknem kioltja. A legjobb munka kétségtelenül a diplomafilm, Dasied volt. Érzékeny, finom, egy kicsit borongós, s egy csöppet gunyoros történet egy semmi kis ügyvédről, egy teljesen hétköznapi hagyatéki gondnokról és egy titokzatos, hűvös, csupa nőiesség német asszonyról, aki váratlan örökségét, — egy ódon kúriát — átvenni érkezik a balatonfelvidéki nyaralóhelyre. (Az ügyvédet ezúttal is Usztics Mátyás alakítja szinte teljesen kiémelt" eszközökkel.) A két férfi számára ez a nő az ,,élet nagy kalandja”, a titokzatosságok világa. Kamaszos álmaik persze csak vágyképeikben teljesednek be, a nő ahogy jött — a semmiből —, úgv is tűnik el. Érzékeny és finom belsőket pásztáz itt is ifj. Jancsó Miklós kamerája, önálló megfogalmazású kompozíciókat teremtve gyakran, máskor meg elődök, mesterek kénsoraira és keni világára emlékeztetően. No,a dinamikusak ezek a beállítások, néhol inkább halladés hangulatúak, a rendelő által a csönd dramaturgájával e~ed*et*ek. j'Yzékeny és szőv. szavú a rendezés is. spim+ósoí£hq] és handolatok^vS1 én*tkező. a fényekre. a t**tégésekre. a gondolatikra csak n ’e /^ziik^áge^ebb információkkal szolgáló. Megfogalmazatlan vágyak, kimondatlan remények. félve végigálmodott álmok és nagy csöndek. Enynyi a film, ezért és ettől igazán megragadó. V. P. Elkészült Alain Resnais legújabb, Amerikai nagybácsim című filmje, Gérard Deparaieit, Roger Pierre, Marie Dubois és Kelly Borgeaud közreműködésével. A Gondviselés rendezőjének új művében a szerelmi történet tudományos kutatással párosul. ♦ Olga Csehova, az orosz származású német színésznő, vasárnap, 32 éves korában, Münchenben meghalt. Sztanyiszlavszkij moszkvai iskolájában tanulta a színészmesterséget. 1921. óta szerepelt német színpadokon. Több mint kétszáz nagy sikerű alakítása volt.* Nagy sikerrel vendégszerepelt Oberfrank Géza vezényletével február végén Franciaországban a MÁV Szimfonikusok együttese. Saint Etienne-ben, és Brestben a magyar hetek alkalmából rendezték meg a hangversenyeket, Korientben a Kongreszszusi Palota volt a koncert helyszíne. A műsorban magyar szerzők: Erkel, Bartók, Kodály, Sugár Rezső művei hangzottak el, többek között koncertszerű előadásban A kékszakállú herceg vára. A Bartók-opera két szerepét Szőnyi Olga és Kováts Kolos énekelte. Mindhárom hangverseny telt ház előtt zajlott le és olyan rendkívüli sikerrel, hogy két év múlva szívesen visszavárják Franciaországba a MÁV Szimfonikusokat. A pozitivizmus történetfilozófiájáról tartja akadémiai székfoglaló előadását Zsigmond László március 13-án, csütörtökön három órakor, az MTA felolvasótermében. Kulturális központok ünnepi műsorai Ünnep: előadásokkal, kiállításokkal köszöntik a szocialista országok kulturális központjai az MSZMP XXI. kongresszusát, Lenin 110. születésnapját, hazánk felszabadulásának és a fasizmus fölötti győzelemnek 35. évfordulóját továbbá a Varsói Szerződés negyedszázados jubileumát. A Bolgár Kultúra rendezésében március 22-én tartanak munkásgyűlést a Csepel Művekben, ünnepi műsorral és a két testvérpárt internacionalista együttműködését bemutató közös fotókiállítással. A Szovjet Kultúra és Tudomány Háza a Pataki István művelődési házban rendez fotókiállítással egybekötött zenés ünnepséget Lenin születésének tiszteletére április 2-án Felszabadulásunk ünnepén a Csehszlovák Kultúra rendez plakátkiállítást a Fővárosi Művelődési Házban. A Varsói Szerződés évfordulójáról a Lengyel Kultúra szervezésében a Magyar Néphadsereg Központi Művelődési Házában emlékeznek meg a fasizmus fölött aratott győzelemről pedig az NDK-centrum a BM Központi Művelődési Házában rendez megemlékezést. A színházak keddi műsora Operaházi Manon Lescaut (L béri 5.) (7) — Erkel Színház: Aida ( Főlak. béri. Xli. sor. 5.) (7) — Nemzeti Színház: Éjjeli menedékhely (7) — Várszínház: A lovakat lelövi k, ugye? (7) — Madách Színház: A merán: fiú (13 béri.) (7) Madách Kamaraszínház: (Egyetemi Színpad) A bajnokság éve (7) — Vígszínház: Kakukkfészek (7) — Pesti Színház: Orfeusz alaszéll (XVI. bék. 3.) (7) — József Attila Színház: Anna őfelsége (7). Kamaraszinpad: Érdemei elismerése ... (7) — Fővárosi Operettszínház: A denevér (7) — Thália Színház: A Mester és Margarita (7) — Korona-pódium. ..Parancsolj velem. Tündérkirálynő !” (7) — Vidám Színpad: A családban marad (7). Kis Színpad: Dobogón vagyunk (fél 3) Radnóti Színpad: Sem emlék, sem varázslat .. . (du. 3) — Mikroszkóp Színpad: Mi nek néz ene mi? (fél 9) — Játékszín: Emigránsok (7) — Budapesti Gyermekszínház: Fej szívdobbanás fele (du. 3). A csőri -íratos jávorfák (Marcib'ánys tér. du. 3) — Zeneakadémia: Az I. István Gimn. szint£. zenekara 4. (fel 3) — Állami Bábszínház: (Jókai tér) Rózsa és Ibolya (de. 10). Rövid tartalom és szereplőlist a Pesti Műsorban. Műharomzot Március végén átadják az új metrószakaszt Június 15-re elkészül a Petőfi-híd, és megkezdik a Szabadság-híd felújítását Az ötödik ötéves tervidőszak legjelentősebb közlekedési beruházásának, az észak- déli metróvonal újabb szakaszának átadását jelentette be hétfő délelőtt a városházán Stadinger István, a fővárosi tanács elnökhelyettese. Az új szakaszon március 30-án megindul a forgalom. Az átadásra kerülő szakasz hossza 4.7 kilométer, ezzel a Deák tér—Kőbánya—Kispest között közlekedő metró 8.4 kilométer hoszszú lesz, új megállói: a Népliget, az Ecseri út, a Pöttyös utca, a Határ út és a Kőbánya—Kispest végállomás. Az új metróvonal teljes hosszán négy egységből álló szerelvény jár majd, amely 15 perc alatt teszi meg az utat. A szerelvények csúcsidőben 2 perc 15 másodperc alatt követik egymást. Jelenleg csúcsórában az Üllői úti villamosok és autóbuszok mintegy 13 ezer utast szállítanak, a számítások szerint a metró 17 ezerre növeli az utasszámot. Az új metrószakasz üzembehelyezésével az Üllői úton, a Nagyvárad tér és a Határ út között megszűnik a villamos- és autóbuszközlekedés. Az autóbuszoknak Kőbánya—Kispestnél és a Határ úti metróállomásnál új végállomás épül. Nem minden létesítmény készül el az új szakasz átadásáig, ezért elhalasztják a 13-as és a 23-as villamos átirányítását. A Határ útnál végállomás épül a 42-es, az 50-es és az 52-es kispesti, pestlőrinci és erzsébeti villamosnak. Rövidül a 42-es, az 50-es és az 51-es útvonala, megszűnik az 50 A és az 51A járat. A Határ út és a pesterzsébeti Előd utca között, új vonalon az 52-es villamos jár majd. Huszonöt autóbuszvonalat érint a hálózatmódosítás, megszűnik a 35-ös, a 8-es gyors, a 08 A, a 99-es gyors, a 123-as és a 199-es járat. Rövidül a 35-ös gyors, a 81-es, a 93-as és a 135-ös gyors, továbbá módosul, illetve hosszabbodik a 48-as, az 54-es, az 54 E, a 85-ös, a 154-es, a 182-es éjszakai járat. Nyolc új autóbuszvonalat állítanak be, mind a 189-es, a 189 A és a 199-es kivételével — gyorsjárat lesz. Közvetlenül gyorsbusz visz a metróhoz Soroksárról (66-os), Pesterzsébetről (123-as gyors), a Ferihegyi repülőtérről (93-as gyors), Rákoshegyről (98-as gyors) és a Pestlőrinc Állami és KISZ-lakótelepről (136-os gyors). Stadinger István bejelentette, hogy a Petőfi-híd átépítését, amelyet eredetileg 18 hónapra terveztek, négy és fél hónappal korábban, június 15-ére befejezik, és a hidat átadják a forgalomnak A híd átépítése 750 millió forintba került. A Petőfi-híd átadásának napján, június 15-én megkezdődik a Szabadság-híd részleges felújítása. A Duna-hidak felújítási programja során a Szabadsághíd felújítását 1981—83-ra irányozták elő. A múlt esztendőben megtartott felülvizsgálat azonban azt bizonyította, hogy a híd egyes tartóelemeinek állapotromlása meggyorsult, ezért a felújítás nem halasztható tovább. A Szabadság-híd felújítása 95 millió forintba kerül. A felújítási munkákat 5— 6 hónapra tervezik, ezen idő alatt szünetel a hídon a közúti és villamosforgalom. A Szabadság-híd szerepét a két szomszédos híd veszi át. A Marx és Dimitrov tér között villamospótló autóbuszok közlekednek. Sűrítik a 4-es, a 6- os, a 9-es, a 18-as és a 19-es villamosok, valamint az - es és a 7-es autóbuszjáratokat. A Szabadság-híd felújításának befejezése után, ez év végén sor kerül majd az Árpádhíd átépítésére is. Népfronttanácskozás Budapest és környéke közlekedésének együttes fejlesztéséről A Hazafias Népfront Országos Elnökségének településpolitikai albizottsága hétfő délután a budapesti agglomeráció helyzetéről, a főváros és környéke közlekedése együttes fejlesztésének lehetőségeiről tanácskozott. , Komlósi Józsefnek, az albizottság titkárának bevezető szavai után Deresz András, a Fővárosi Tanács közlekedési főigazgatóságának helyettes vezetője tartott előadást. Bevezetőben arról beszélt, hogy a komplex tervezés célja a főváros és környéke iparának működtetése, elősegítése, az infrastrukturális ellátás javítása, a rentábilis városgazdálkodás felételeinek megteremtése. A tervezési módszerek megválasztásánál alapelv, hogy a fejlesztési terveket egységes egésznek kell tekinteni. Tudományosan megalapozott koncepciók a hatvanas évek elje óta készülnek, és időről időre felülvizsgálják őket. Budapest forgalmának átfogó elemzése az elmúlt évtized közepén történt meg, és ennek alapján minden korábbinál megalapozottabb analitikus előrebecslések készülhettek. Ez tett lehetővé a metróhálózat fejlesztésének tizenöt évre szóló koncepciójáról, az országos forgalom Budapestközpontúságának feloldásáról, az elővárosi forgalomról, valamint a dunai átkelésről szóló tanulmányok elkészítését. Az előadó kifejtette, hogy Budapest forgalmának fejlesztésében döntő szempont a tömegközlekedés elsősége. (gy-) Májusban kezdődnek a barlangkúrák Jósvafőn A jósvafői „föld alatti szanatóriumban” a klímaterápiás gyógyhellyé nyilvánított Béke barlangban május közepén kezdődik meg a gyógyidény — jelentették be hétfőn Jósvafőn tartott értekezleten. A gyógyhelyet fenntartó Borsodi Szénbányák szakszervezeti bizottsága, valamint több mint tíz bányavállalat küldöttei megállapodtak, hogy szeptember közepéig hat turnusban mintegy kétszáznegyven, légúti, valamint asztmatikus megbetegedésben szenvedő bányászt fogadnak háromhetes turnusokban. Lehetővé teszik a gyógybarlang látogatását más hazai és külföldi vendégeknek is. Tavaly mintegy háromszázötvenen vették igénybe a természetes barlangüregben a magas relatív páratartalmú, gyakorlatilag teljesen pormentes levegőn a kúráztatést. A barlangkezelésben részt vett betegeknek csaknem a felénél teljesen megszűnt, illetve reelentősen mérséklődött a gyógyviszerszedés. Mintegy negyed részüknél pedig tartósan csökkentek a betegség jellemző tünete: a köhögés, a sípolás és a légszomj. A munkaszüneti napok előtti bérfizetések rendje A Magyar Nemzeti Bank a SZOT-tal egyetértésben egész évre meghatározta a munkaszüneti napok előtti bérfizetések rendjét. Eszerint az állami és szövetkezeti szervezeteknek a következő napokon kell kifizetniük a béreket. Az április 2-án esedékes béreket április 1-én; az április 3-án, 4-én és 5-én járó béreket április 2-án; az április 30-án, május 1-én és 2-án esedékes béreket április 28-án; a május 3-án és 4-én esedékes béreket. április 29-én; a december 23-án, 24-én és 25-én esedékes béreket december 22-én; a december 26-án, 27-én és 28-án esedékes béreket december 23-án; a december 31-én, az 1981. január 1-én és 2-án esedékes béreket december 29-én; az 1981 január 3-án és 4-én esedékes béreket december 30-án fizetik. Esélyek Néhány évvel ezelőtt még találkoztam olyan vállalatvezetővel, aki a munka- és üzemszervezésre irányuló kíváncsiságomat azzal a kategorikus megjegyzéssel hárította el: „mi nem érünk rá szervezni, mi dolgozunk’ Ez a fajta szemlélet már akkor sem volt elfogadható. Hiszen a 70-es évek elején született KB-határozat minden gazdálkodó egységre kötelező érvénnyel előírta a munkafolyamatok célszerű és ésszerű átszervezését, a kor követelményéhez igazodó — tehát a dolgozó ember képességeit leginkább hasznosító — módszerek alkalmazását. Ez az elv azonban a mindennapok gyakorlatában nem terjedt el a kívánt mértékben. Ebben közrejátszott az az „idillikus” állapot, amelyben a vállalatoknak a jelenleginél sokszorta nagyobb lehetőségük volt arra, hogy gondjaikat állami segítséggel — beruházással, rekonstrukcióval — orvosolják. Emellett persze akadtak olyan kezdeményezések — mint a DH-rendszer, az értékelemzés, a hálótervezés, a műszeres termelésirányítás, a munkalélektani vizsgálatok —, amelyek némely iparágban egy-egy trösztnél vagy vállalatnál szerves részévé váltak a gazdálkodásnak és közvetlenül vagy közvetve forintosíthatóan éreztették jótékony hatásukat. KÖZÖSEN A bevált, a begyakorlott, a külföldi tapasztalatok alapján átvett és egyes helyeken kipróbált módszerek azonban még egy adott iparágon belül sem váltak közkinccsé. Ez volt az egyik leginkább figyelmeztető megállapítás, a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület pszichológiai és ergonómiai szakbizottsága által a közelmúltban öszszehívott szervezési munkabizottság alakuló ülésén. A megbeszélésre a minisztérium képviselőjén kívül az élelmiszeripar legfontosabb ágazatainak szakembereit hívták meg. Pszichológusokat, szervezőket, kutatókat, üzemvezetőket, akik hivatásuknak tekintik és szívügyüknek érzik a munkakörülmények, munkafolyamatok korszerűsítését és a maguk területén tettek is ennek érdekében -,lépéseket. A bizottság létrehozása azon a felismerésen alapszik, hogy a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban a vállalati gazdálkodási feltételek szigorúbbakká váltak, ezért az erőforrások megteremtése, és ésszerű felhasználása szorosabb, alkotó együttműködést kíván a hazai szakemberektől. Különösen igaz ez a belső tartalékok feltárása, hasznosítása, tehát a szervezés területén. Itt ugyanis különösebb anyagi ráfordítás nélkül, csupán több figyelemmel, kezdeményezőkészséggel, az átállások nehézségét is vállaló vezetői döntésekkel csökkenteni lehet a munkaerő-feszültséget, a veszteségidőt és hasznosabbá, értékesebbé lehet tenni a kollektívák munkáját, szervezeti, emberi okait, és javaslatokat készítsenek kiküszöbölésükre. Ez viszont kötelező érvényűvé akkor válik, ha a döntési posztokon állók azzá minősítik, végrehajtását elrendelik, és a kijelölt határidő után szigorúan ellenőrzik. Igen ám, de a javaslatok néha olyan egyének, érdekeit sértik, akik hatáskörüket, jogkörüket felhasználva igyekeznek megakadályozni gyakorlati megvalósítását. A jól időzített érvek és ellenérvek káoszában sokszor látszatmegoldást eredményező kompromisszum születik. S ha a helyzet már tarthatatlan, akkor megjelennek a külföldi szakemberek, akik a vállalat belső , függőségi és erőviszonyait nem ismerve, a tekintélyelvet félretéve, ha kell belenyúlnak a megváltoztathatatlannak hitt darázsfészekbe is. A belső emberek pedig azt veszik észre, hogy a több éves hiábavaló küszködés után mindaz, amit korábban kezdeményeztek, néhány hónap alatt valósággá válik. Ezek után nem lehet csodálkozni azon, hogy az élelmiszeripar tizennégy ágazatában az elmúlt két évben az üzem- és munkaszervezéssel foglalkozók 52 százaléka kicserélődött. Ez a nagyfokú fluktuáció jelzi: a követelményekkel ellentétben nincs kellő rangja, szerepe, megbecsülése ennek a munkakörnek. A két rossz közül a jobb megoldás, ha a szervező a sorozatos kudarcok után saját vállalatánál vagy máshol gazdasági pozícióba kerül. Ebben az esetben lehetősége nyílik ezirányú adottságait saját munkaterületén érvényesíteni vagy a szervezési feladatokat támogatni. Ennél sokkal veszélyesebb az a gyakorlat, amikor a vállalatvezetés papírforma szerint nellesíti kötelességét, de olyan emberekre bízza a szervezést, akiket máshol már nem tudott foglalkozatni. Az így kinevezett munkatársak helyzetükből adódóan nem partnerei, hanem kiszolgálói lesznek a vezetői döntéseknek. DARÁZSFÉSZEK A vezetői magatartás milyensége kulcskérdésként szerepelt a találkozón. A résztvevők, elsősorban a főállású szervezők elmondták: a jó ötletek, típustervek önmagukban mit sem érnek, ha nem párosulnak vezetőintézkedésekkel. A szervezőknek, az ergonómiai szakembereknek csak arra van lehetőségük, hogy feltárják a fejlődést akadályozó tényezők technikái. A MAGYAR NEMZET olvasószolgálatának (1674 Budapest, Dob u. 60.) fogadóórái! Jogi tanácsadás! Hétfőn 14—16 Szerdán 14—16 Pénteken 13—14.30 Építkezők tanácsadója: Minden hó első és utolsó péntekén 16—17.31" Közérdekű bejelentések: csütörtökön 15.30—17.30 5 ELSZIGETELTEN A jelenlegi helyzetet elemezve a munkabizottság tagjai felhívták a figyelmet a szakemberképzés és az információáramlás hiányosságaira is. Megítélésük szerint az elmúlt időszakban az oktatásban, a különböző tanfolyamokon sokkal nagyobb súlyt fektettek az elméletre, mint a helyi sajátosságokat szem előtt tartó gyakorlati módszerek ismertetésére. Részben ennek következtében a szervezési csoportok egymástól elszigetelten működnek, holott jó néhány területen — mint például az anyagmozgatás, a karbantartás, a szállítás, a számítógépes termelésirányítás, a zajártalom — azonos kérdésekre keresik a választ. Ezért is tartották naiztásnak a 12—14 fős csoport megalakítását, amelynek tagjai — véleményük szerint — az utolsó előtti órákban még helyes irányba terelhetik a szétaprózott kezdeményezéseket és segítséget adhatnak az egész iparágat érintő szervezési-fejlesztési döntések előkészítésénél. Céljuk továbbá, hogy a kéthavonta megrendezésre kerülő találkozókon — lehetőség szerint mindig más vállalatnál — megismerjék egymás gondjait, sikereit, ötleteket adjanak és kapjanak, s amit jónak tartanak, azt a saját környezetükkel is igyekezzenek elfogadtatni. Ezek után önkéntelenül adódik a gonoszkodó kérdés: vajon az újonnan alakul bizottság a kezdeti lelkesedés után beáll-e az ülésezők sorába, vagy a gazdasági körülmények kényszerítő erejére támaszkodva ki tud lépni a belterjesség keretéből és a tudományoskodás helyett a mindennapok gyakorlatán tud érdemben változtatni? A biztató előjelek — a protokolláris szempontok mellőzése, a közösen kialakított, a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodó tematika az őszinte érdeklődés, a kölcsönös segíteni akarás alapján az utóbbi variációnak jók az esélyei. Feltéve, ha a vállalatvezetők is így akarják. László Ágnes