Magyar Nemzet, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-01 / 126. szám

•« M *­­­arancs Nemcsak a meglevő gon­dok enyhítését, megoldá­sát, hanem egyszersmind a fiatalok közéleti aktivi­tásának a föls­eltését, foko­zását is hivatottak szolgál­ni az ifjúsági parlamentek, amelyek időről időre törté­nő megrendezését az ifjú­sági törvény írja elő. A minap a Pest megyei Ta­nácsnál értékelték az idei ifjúsági parlamentek ta­pasztalatait. S bár csupán egy megyéről van szó, az itteni tapasztalatok és le­vonható konzekvenciák azonban eléggé általáno­sak. Megnyugtató tény, amit a Pest megyei jelentés le­szögez: a szervezés gond­ját magán viselő állami ve­zetés az előző parlamentek­hez viszonyítva nagyobb felelősséggel, több törődés­sel készült ezekre a fóru­mokra, másrészt az ifjúsá­gi parlamentek során ki­alakult, jó értelemben vett rutin is érzékelhető volt, mind a szervező munká­ban, mind a lebonyolítás során, tartalmi és formai kérdésekben egyaránt. A fiatalok a tanácskozá­sokon a valóság, a meglevő gazdasági körülmények is­meretében fogalmazták meg igényeiket és kritikai megjegyzéseiket. Mik fog­lalkoztatják leginkább ezt a korosztályt? Tanulságos a fölsorolás: a fiatalok er­kölcsi-anyagi megbecsülé­sének a problémái: a szak­mai és a politikai kép­zés, továbbképzés javítása, szakmai fórumok rendezé­se; a szocialista kollektívák működésének pozitív ha­tása; a pályakezdők patro­­nálásának a jobb megszer­vezése; az ötnapos munka­hét előnyei és gondjai; a fiatalok lakásproblémái (a fizikai és nem fizikai dol­gozók közötti megkülön­böztetés megszüntetése a lakásépítési támogatások odaítélésében; a magánerős lakásépítésnél a gyerme­kek után járó szociálpoli­tikai kedvezmény hiánya; a szolgálati lakások na­gyobb számban történő lé­tesítése); szerződéses üze­meltetésre a fiataloknak anyagi eszközök hiányá­ban kevesebb a lehetősé­gük ; a tanulók ösztöndíja­zásának megoldatlan kér­dései; a KISZ érdekvédel­mi tevékenységének a javí­tása; a sportolási lehető­ségek további bővítése. Amint a fölsorolásból is kitetszik, meglehetősen színes a paletta. S mert ezek az észrevételek való­ban az ifjúságot a legin­kább érintő kérdéseket boncolgatják, az is nyil­vánvaló: a fiatalokkal való törődés csakis akkor vál­hat sikeres­ tevékenységgé, ha nem csupán a parla­mentek, korlátozódik. Gondjaik csökkentését, vé­leményük kikérését egész évre érvényes feladatként kell felfogni., Gyulay Zoltán !kutatás és érdek­eltségt A fiatal mérnök már­­már arra gondolt, megírja kutatásának történetét. Se­­hogysem tudott beletörőd­ni abba, hogy miután el­készült a munkával, min­denki lelkesedett, amikor viszont a megvalósításra került volna a sor, mindig csak türelemre intették. Már csak azért sem értet­te az évek óta tartó huza­vonát, mert erre a kuta­tásra éppen munkáltatója biztatta. Amikor pedig el­készült, az első oldalon adott hírt a kutatásról az üzemi lap­­értekezleten is megdicsérték. Csak éppen a megvalósítás körül akad­tak gondok. Hol arra hivatkoztak, még nem ismerik pontosan a kutatás várható gazda­sági hasznát, máskor a piac telítettségére és értékesíté­si nehézségekre hivatkoz­tak, amikor pedig ezek az akadályok is elhárultak, akkor a fejlesztési lehető­ségek hiányát emlegették. Közben azonban teltek a hónapok és az évek s a mérnök máig­ már attól tar­tott, hogy a jelentős össze­geket felemésztő kutatás elavul, mire a gyártás sza­kaszához érkeznek. Gyakran hallani a kuta­tóktól napjainkban efféle — és többnyire jogos — panaszokat, mert­ bizony , mire a — milliókat fel­emésztő — kutatások a megvalósítás küszöbére ér­keznek, olykor bizony (a helyenkénti jó példák elle­nére) évek telnek el. És ez a hosszú idő bizony alapo­san meghaladja a fejlett ipari országok gyakorlatát. Aligha kell különösebben ecsetelni, hogy rohamlép­tekkel haladó korunkban négy-öt esztendő alatt, akár zseniális találmányok és kutatási eredmények is elavulttá válhatnak. Ilyen fényűzést pedig ná­lunk gazdagabb országok sem engedhetnek meg ma­guknak. Néha úgy látszik, mintha a vállalatok túlon­túl könnyedén meghátrál­nának a nehézségek elől. Mert az indokolatlanul hosszúra nyúlt átfutási idő indoklásaként gyakorta beérik egyszerű magyará­zattal, netán magyarázko­dással. Az érvek között nem ritkán hallani, hogy hiányzik a gyártmány és technológia bevezetéséhez szükséges anyag, alkat­rész, vagy éppen az új gyártmány gyorsabb beve­zetését hátráltató érdekelt­ség. Márpedig tudjuk, nap­jainkban a kutatások meg­valósításának az érdekelt­­ség egyik nagyon fontos tényezője. Az iparvállala­tok viszont — az olykor egész gyár jövőjét megha­tározó — kutatóik eseté­ben sem térnek el az álta­lános jövedelemelosztási elvektől. Ez pedig aligha gyorsítja meg a kutatások megvalósítását. Nyilván ezért tűzték e témát napi­rendjükre a fővárosi népi ellenőrök is, hiszen tud­nunk­ kell, hogy a mind­inkább kiéleződő verseny­ben már korántsem érhet­jük be magyarázatokkal. Császár Nagy László A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA­I BÉKÉS MEGYEI KÖNYVTÁR L­É­X É­S C­Í­Í­M Szovjet-am­­erikai tárgyalások a hadászati fegyverek korlátozásáról Egyidejű bejelentés Moszkvában és Washingtonban A külpolitikai­­helyzet BREZSNYEV ÉS REAGAN remélhetően még az ősszel talál­­­kozik egymással — jelentette ki Helmut Schmidt, a ZDF tele­vízióállomásnak adott interjújában hétfőn este. A bonni kancellár elutasította azokat a nézeteket, amelyek szerint az enyhülési politika már kimerült. A nyugatnémet kormányfő hangsúlyozta a NATO katonai­ erejének a fejlesztését, de síkra­­szállt a párbeszéd folytatásáért a szocialista országokkal és a leszerelési tárgyalások sikeres befejezéséért. Az „elrettentés és enyhülés” e kettőssége nyomatékosan szerepelni fog a NA­TO júniusi bonni csúcstalálkozójának záróközleményében is — mondta Schmidt. Üdvözölte nyilatkozatában, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió felújítja a dialógust, a genfi és a SALT-tárg­yalások várható folytatása bizonyítja ezt. Schmidt annak a véleményének is hangot adott, hogy a katonai erő­egyensúlyt „a hatalmas szovjet fegyverkezés” fenyegeti és nem az Egyesült Államok hadiipari programja. A tárgyalások szükségességét emelte ki az amerikai ABC tévétársaságnak nyilatkozva Mitterrand is. A francia elnök azt fejtegette, hogy ellene van mindenfajta egyoldalú kereskedelmi korlátozásnak. Mindazonáltal ő is azt mondta: a jelenlegi feszült helyzet arra kény­szeríti Párizst, hogy óvatosabb legyen a Szovjetunióhoz fűződő kereskedelmi kapcsolataiban. Reagan a Time magazinnak adott interjút, amelyben arról beszélt, hogy Washington változatlanul sürgeti Nyugat-Európában a Szovjetuniónak szóló hitelnyújtás korlátozását. E témakört egyébként a versailles-i és a bonni csúcstalálkozók alapvető témájának tüntette föl az amerikai elnök. A SALT-tárgyalá­­sokkal kapcsolatban viszont azt fejtette ki Reagan, hogy ... őszinteséggel és jóakarattal" kezdi a megbeszéléseket Brezs­­n­­ vévvel, s k­inek­, hegy a haladás :1 ■­,00 lew ,11*1 mint amire sokan számítanak". A NATO-TANÁCSKOZÁS előtt a nyugat-európai vélemé­nyeket összegezte a The Washington Post. A lap szemleírója szerint a tagá­lamok a második világháború óta a legsúlyosabb gazdasági, politikai és lélektani válságukat élik át. Nyugat- Európában növekszik a félelem a nukleáris háborútól, s­ mind erőteljesebb a ,,neutralizmus” irányzata. A tiltakozások ellenére is a NATO tagállamává vált Spanyol­­ország. A spanyol ügyvivő vasárnap Washingtonban átadta Stoessel amerikai külügyminiszter-helyettesnek a Madrid NATO-tagságával kapcsolatos dokumentumokat, s ez volt az utolsó hivatalos esemény a csatlakozási eljárás során. A spa­nyol ellenzéki pártok a korábbinál is erősebben fejezték ki rosszallásukat e lépés miatt. A TASZSZ hírügynökség szerint a történtek arra mutatnak: Spanyolország NATO-tagságán­ak olyan nem kívánatos következménye lesz, hogy növekszik a két katonai tömb szembenállása Európában. Hazánkba látogat a mongol m­inisztereln­ök­ Az MTI jelenti:­ Lázár Györgynek, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Politikai Bi­zottsága tagjának, a Miniszter­­tanács elnökének meghívására Zsambin Batmönd, a Mongol Népi Forradalmi Párt Politi­kai Bizottságának tagja.­­a mongol minisztertanács elnö­ke, június első felében hiva­talos­ baráti látogatást tesz ha­zánkban. S­ujja Frigyes Kanadába ttazot Az MTI jelenti: Hétfőn Puja Frigyes külügyminiszter Mark MacGuigan kanadai külügymi­niszter meghívására hivatalos látogatásra Kanadába utazott. Búcsúztatására a Ferihegyi re­pülőtéren megjelent Dorothy­­Jane Armstrong, Kanada bu­dapesti nagykövete. Puja Frigyes személyében a két ország kapcsolatainak történetében először utazott magyar külügyminiszter Kana­dába, így a látogatás egyfaj­ta mérföldkőnek tekinthető a magyar—kanadai viszonyban, amelyet ottawai diplomáciai források szerint a szívélyes­ség és a nagy földrajzi távol­ság ellenére az együttműködé­si készség jellemez. A magyar külügyminiszter látogatása újabb jele annak, hogy a ma­gyar—kanadai kapcsolatok fel­felé ívelő szakaszban vannak. Az elmúlt év márciusában Mark MacGuigan kanadai kül­ügyminiszter hivatalos látoga­tást tett­­ Magyarországon. Újabb találkozóra került sor a két ország külügyminisztere között tavaly ősszel New Yorkban, az ENSZ-közgyűlés ülésszakán. Jean Marchand­­nak, a kanadai szenátus elnö­kének vezetésével kanadai parlamenti delegáció járt ta­­valy Magyarországon. Kanadai tárgyalásait köve­tően a magyar diplomácia ve­zetője New Yorkba utazik, ahol részt vesz az ENSZ-köz­gyűlés 2., rendkívüli leszerelé­si ülésszakán. Jiun­ak vaijón találkozik a két küldöttsért Genfiben Mint az MTI jelentette, Moszkvában és Washington­ban — közép-európai idő sze­rint — hétfőn este egyidejűleg a következő bejelentést tették közzé: A Szovjetunió és az Egye­sült Államok között megálla­podás jött létre arról, hogy hi­vatalos tárgyalásokat, kezde­nek a hadászati fegyverzet korlátozásáról és csökkentésé­ről június 29-én, Genfben. A szovjet küldöttséget Viktor Karpov nagykövet, az ameri­kai küldöttséget Edward Row­­ney nagykövet vezeti. Mindkét fél nagy jelentősé­get tulajdonít ezeknek a tár­ gyalásoknak— szögeznie a be­jelentés. A DPA jelentette, hogy a bonni kormány, üdvözölte a Moszkvában és Washington­ban hétfőn egyidejűleg tett be­jelentést. Schmidt kancellár és Genscher külügyminiszter közös nyilatkozatában remé­nyét fejezte ki, hogy a START-tárgyalások — amelyek sze­rintük szorosan összefüggnek a két­ nagyhatalomnak a kö­zép-hatótávolságú rakéta rend­szerekről 1981. november óta Genfben folyó tárgyalásaival — a két fél hadászati erőinek csökkentése révén stabilizálni fogják a Kelet és a Nyugat kapcsolatait. Tudósítónktól Az Esélüít Államok betartja a SALT-Szerzződések előírásait !­a Washington, május 31. Fél órával az egyidejű moszkvai és washingtoni beje­lentés után mondott beszédet, az arlingtoni nemzetközi te­metőben Ronald Reagan ame­rikai elnök, tudatván a hírt és azt is, hogy kormánya meg­tartja az eddigi stratégiai fegy­verkorlátozási szerződések elő­írásait. Miként az elnök meg­állapította, a START-tárgyalá­­sok megkezdéséről szóló beje­lentés időpontja illő ez alka­lomhoz, az Egyesült Államok­ban hétfő volt a ,,megemléke­zem napja”, amikor az ország háborús halottaira emlékezett. Már napokkal korábban ki­szivárogtatta a Fehér Ház, hogy az elnök fontos nyilat­kozatot tesz az­ emlékezésnapi ceremónia alkalmából, és­­ Nyugat-Európába való indu­lása előtt. Az európai béketün­tetésektől láthatóan tartó Reagan-kormány egyik fő tö­rekvése az elnökről kialakult óceánon túli kép „átfestése", s a korábbi harcias nyilatko­zatok okozta riadalmak elosz­latása. Arlingtoni beszédében Reagan maga is utalt európai útjára, hangoztatván, hogy a béke megerősítésének óhajával kel át az Atlanti-óceánon. — Potenciális ellenfeleinkkel nem harciasan, hanem határozottan és őszintén kell beszélnünk — állapította meg Ronald Rea­gan, immár csak utalva az „er­kölcsi felfogás különbségére”, tehát azokra a hevesen szov­­jetellenes megjegyzéseire, ame­lyek a beiktatása utáni első sajtóértekezleten hangzottak el, nagy világpolitikai vissz­hangot keltve. Reagan szerint arról­­ sem szabad megfeled­kezni, hogy az „ellenfelek” ko­molyan törekednek „globális terjeszkedésre”. Ám az elnök szerint ezzel az „őszinte be­széddel” lehet ösvényt vágni a békéhez, ez vezethet olyan gyümölcsöző tárgyalásokra, amelyek tartós szerződéseket eredményeznek a pusztító fegy­verek csökkentésére. A „tartós szerződésekre” tett sajátos utalás után hangzott el a várva várt mondat: „Ami pedig a meglévő stratégiai fegyveregyezményeket illeti, a magunk részéről tartózko­dunk olyan akcióktól, amelyek azokat aláásnák, mindaddig, amíg a Szovjetunió hasonló önmegtartóztatást tanúsít” Mi­után Ronald Reagan elnökje­löltként rendszeresen „végze­tesen hibásnak” minősítette a SALTO 2 szerződést, érthető, ha most­­elkerülte a konkrét utalást a három éve Bécsben (Carter által) aláírt fegyver­korlátozási megállapodásra. Az általános megfogalmazás vi­szont nemcsak a nem ratifi­kált SALT—2-re érthető, ha­nem a tíz éve megkötött SALT — 1 szerződésire is, amelyet ugyan nem kell meghosszab­bítani, ám éppen idén ősszel kerül sor az ötévenként esedé­kes „felülvizsgálatára"’­. Mivel az elnök többes számban be­szélt a meglevő stratégiai fegy­­verkorlátozási egyezmények­ről, szavai mindkét SALT elő­írásainak vállalását jelentik. Az elnöki kötelezettségvál­lalás a SALT—2 előírásainak megtartására, természetesen, nagyon fontos világpolitikai fejlemény (kezdtek ugyanis a kétségek felvetődni, vajon Wa­shington továbbra is tartja-e magát a szerződéshez, mint tette eddig az aláírás óta), ám mégsem egyenértékű a szená­tusi ratifikálással. Mivel az erősen konzervatívvá vált sze­nátusban a kétharmados több­ség szinte biztosan elérhetet­len a ratifikáláshoz (és a szer­ződés kifejezett elutasítása messzemenő következmények­kel járna), Reagan hétfői be­jelentése kétségtelenül kedve­ző a hó végén kezdődő stra­tégiai fegyverzetcsökkentési tárgyalások szempontjából. Az elnök arlingtoni beszédében hangoztatta, hogy „biztosítjuk potenciális ellenfeleinket ko­molyságunkról, és aktívan ra­gadunk meg minden esélyt az őszinte és gyümölcsöző tárgya­lásokra”. A SALT-folyamat­ eddigi eredményeinek ily mó­don való vállalásával a Rea­­gan-kompány valóban tett egy — mondjuk — START-lépést­. Még akkor is, ha a SALT—2 fegyvercsökkentési előírásai, a ratifikálás hiányában, nem va­lósulhatnak meg, és tav­aly év végén lejárt a szerződés ki­egészítő jegyzőkönyve,, amely a szárnyas rakétákat korlátoz­ta. Avar János A falklandi főváros bevételére készülnek a­ brit csapatok A pápa kfjabb békeízlhívásai Londonból jelenti az MTI. Hétfő esti jelentések szerint, a keleti Falkland-szigeten part­ra tett brit erők 15—20 kilo­méterre közelítették meg a falklandi fővárost,­ Port Stan­­leyt. A város argentin védői — szám szerint 7—10 ezren — egy huszonöt kilométer hosszú és tíz kilométer széles félszigetre szorultak vissza. Küszöbönél-e a roham elle­nük, mint izgatott londoni hír­adások tudn­i vélik, vagy sem, nem ismeretes. Szombaton a legtöbb nyilatkozó katonai szakértő hét—tíz nap körüli időt jósolt a támadási előké­születeknek. A britek — újabb háromezer katona megérkeztével — most már nincsenek számbeli ki­sebbségben az­ argentinokhoz

Next