Magyar Nemzet, 1982. október (38. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-21 / 247. szám
Csütörtök, 1982. október 21. Magyar Nemzet Bakteriológiai vizsgálatok Az uszodák érdemjegyei Szakemberek a megmondhatói, hogy az elmúlt években hány közlemény, tanulmány látott napvilágot külföldön és itthon egyaránt arról, hogy a fürdők és uszodák milyen veszedelmeket jelentenek a fürdőzők számára. A sajtó jó néhány fürdővíz okozta járványról is beszámolt. Ezek visszhangja, ha nem is olyan erős, mint a nyári vízbe fulladásoké, azonban mindenképpen egy olyan jelenség, amelyet nem lehet kézlegyintéssel elintézni. Olyannyira nem, hogy bár rendkívül szűkös az úszóoktatási lehetőség, megkönynyíti a tanfolyamszervezők dolgát, hogy sok szülő, nyilván túlzó aggályoskodásból, be sem íratja gyermekét. Meglehet, két rossz közül a roszszabb megoldást választják, hogy ne legyen beteg a gyerek, úszni valahogy majd csak megtanul. Minősítás A Fővárosi KÖJÁL település- és környezet-egészségügyi osztálya (jóllehet, ez idő szerint nem kell tartani a budapesti fürdők elnéptelenedésétől) egyre fokozódó intenzitással vizsgálja a fürdővizek szennyezettsége és a megbetegedések közötti összefüggéseket. Nemrégiben dr. Wessel Györgyi és Losonczi Tamás publikálták egyik ilyen közös felmérésük figyelmeztető eredményeit. Budapesti általános iskolás tanulók közül (7—14 éves korig) kiválasztottak olyan gyerekeket, akik az 1980 —81-es tanév második félévében kötelező úszóoktatásban vettek részt. Kontrollként azokat a gyerekeket figyelték meg, azonos korosztályból, akik nem jártak úszni. A vizsgálat alapját az osztálynaplókból kiírt hiányzási adatok szolgáltatták. Minden olyan esetben, ha a három napon túli hiányzást orvos igazolta, a feltüntetett diagnózist is rögzítették. Sajnos, az orvosi igazolások jelentős hányadán diagnózis nem szerepelt. A hiányzásokat 15 héten át kísérték figyelemmel. A megfigyelési időszakban heti egy alkalommal a medencékből vízmintát vettek. A vízminőséget a szokásos nyolc bakteriológiai paraméterrel jellemezték, és megkísérelték kórokozó és fakultatív kórokozó baktériumok jelenlétének kimutatását is egyes mintákból. A gyerekeket az I., V., XII. és XIII. kerületi iskolákból választották ki, szám szerint ezerkétszázhuszonhét úszót és hatszázhét nem úszót. Az úszócsoportból nyolcszáztizenketten a Molnár utca, kétszázhatvanegyen a Kilián utcai tanuszodába, huszonnyolcan a Komjádi, százhuszonhárman pedig a Rudas uszodába jártak. Vagyis a megmértek 88 százaléka visszaforgatásos rendszerű, 12 százaléka töltőürítő rendszerű medencékben sajátította el a vízben való járást. És mivel különböző uszodákban, egymástól eltérő időközökben volt a tanfolyam, lehetőség nyílt arra, hogy az úszók és a kontrollcsoport hiányzási adatainak összehasonlításán felül a különböző rendszerű uszodákba járók adatait és az eltérő úszásgyakoriságból adódó következményeket (naponta, hetente, kéthetente úszók) is összevessék. A medencék bakteriológiai szennyezettségét és minősítését egy precízen összeállított táblázat reprezentálja, afféle közegészségügyi intő. A részletezés helyett elég legyen annyi, hogy a mintegy negyven minősítés közül megfelelő volt mindössze hét (hat a Molnár utcai tanuszodában, úgy a Komjádiban), tűrhető tíz, kifogásolt pedig huszonhárom. Érdekesség, hogy a Molnár utcai tanuszoda kapta a legjobb érdemjegyeket, a Rudas viszont csak elégtelent. Terhelés A hiányzási napok száma a két csoportnál 48 százalék különbséget mutat az úszók javára. Egy-egy megbetegedésre az úszóknál 3,1, a kontrollcsoportbelieknél 2,2 nap jutott, ami látszatra nem égbekiáltó különbség, s alkalmasint más, szubjektív (jóságos doktor bácsi) szempontok is befolyásolhatják. Ám ha figyelembe vesszük, hogy az úszóknak csupán egy töredéke, mindössze 2,3 százaléka úszott naponta, s a többi 97,7 százalék csak hetente, illetve kéthetente egy alkalommal látogatta valamelyik uszodát, akkor jogos a feltételezés, hogy a szennyezett vizek igenis megbetegedések előidézői lehetnek. A vizsgált időszakban a hetente úszók 4,7, a kéthetente úszók 4,3 napot, a naponta úszók viszont 19 napot betegeskedtek. Amiből nem nehéz arra következtetni, hogy az úszásgyakoriság szintén lényeges tényező. A megbetegedések fele heveny légúti infekció, szem- és fülfertőzés, 30 százaléka a bőrön, 20 százaléka pedig a gyomor- és bélrendszerben jelentkezik. Az uszodavíz-" azonban vírusos fertőzés "okozója is lehet, még akkor is, ha bakteriológiai szennyeződés nem mutatható ki. :v " A víz szennyezettsége és az úszásgyakoriság mellett a megbetegedések nagyságrendjét befolyásoló harmadik tényezőként a szakemberek az úszómedencék terhelésének mértékét említik. A terhelés (fürdőző/köbméter) ugyanis arányos a medencevíz szenynyezettségével. A két visszaforgatásba rendszerű tanuszoda terhelési adatait összehasonlítva megállapítható, hogy miért van a vízminőségek között olyan jelentős különbség, holott azonos tisztítási rendszerrel üzemelnek. A Molnár utcában ugyanis még maximális terhelés mellett is 1 köbméter víz jut egy úszó gyerekre, a Kilián utcában viszont csak 0,66 köbméter. Utóbbiban a zsapi pótvíz mennyisége két köbméter, az előbbiben éppen a tízszerese. A töltő-ürítő rendszerű uszodákat összehasonlítva hasonló következtetésre lehet jutni. A Komjádiban az egy főre jutó vízmennyiség öt köbméter, de a vizet csak másnap cserélik, ezzel szemben a Rudasban mindössze 0,4 köbméter egyegy úszó jussa, s ezt ellensúlyozandó, naponta cserélik a vizet. Tisztítás Nyilvánvaló, hogy az uszodák szennyezésében részt veszünk mindannyian. Többek között azzal is, hogy az unosuntig emlegetett fürdés előtti zuhanyozást az esetek többségében elmulasztjuk, s ily módon, aki lilára sikálja magát, mielőtt a habokba veti magát, az éppen olyan nyavalyát szerezhet kikapcsolódása közben magának, mint aki nem ad az ilyen formaságokra. Mindez azonban nem változtat azon a tényen, hogy napirenden kell tartani az uszodák vízminőségének a javítását. Kétségtelen, hogy a visszaforgatásos rendszerű uszodák korszerűek, ám a fürdőzés bennük is csak akkor biztonságos közegészségügyi szempontból, ha a terhelésre és a víztisztítás szakszerűségére is figyelmet fordítanak. A töltő-ürítő rendszerű uszodák viszont, még ha feltételezzük is a gondos kezelést, akkor is korszerűtlenek és betegségek előidézői lehetnek. Kertész Péter MAGYAR NEMZET olvasószolgálatának (1074 Budapest Dob u. 60.) fogadóórái ! Jogi tanácsadás: Hétfőn 14—11 Szerdán 14—11 Pénteken 13—14.30 Építkezési tanácsadás: Minden hó első és utolsó péntekén 16— 01J# Közérdekű bejelentések: csütörtökön 15.30—11.30 Miért késnek a vonatok ? „A várakozók szíves elnézését, megértését kérjük!" Na , pont a ki tudja hányszor hangzik el a Déli pályaudvaron ez a bejelentés a hangszórókon. Rendszeres a 10—25 perces vonatkésés— a Balaton térségéből, a Veszprém, Szombathely, Zalaegerszeg és Székesfehérvár felől érkező személy- és gyorsvonatoknál. Miért késnek a vonatok? Erre kértünk választ, tárgyilagos eligazítást. A MÁV vezérigazgatóságán Gyuris József mérnök főtanácsos, a pályaépítési osztály vezetője a következőket. .mondta. " A vasúti forgalomban bizonyos időszakokban szükséges a pálya felújítása. Az elmúlt évben éppen ezért nálunk is sor került a Dinynyés a Martonvásár közötti leromlott pályatest korszerűsítésére. A cél: a forgalom gyorsabb lebonyolítása. Eredetileg a MÁV VI. ötéves tervében más vonal átépítése szerepelt, de ezt elhalasztottuk. A Budapest—Dinnyés vasúti fővonalon nagy forgalom zajlik, és a múlt évben elkezdett pályakorszerűsítés eredményeként egyes szakaszokon már 100 kilométeres óránkénti sebességgel haladnak a vonatok. A vasút műszaki alakulatai ez év június 12-ig új sínpárt fektettek le, megemelték a Velencei-tó partja mentén a pályamagasságot. Új műszaki megoldásként 15—20 centiméter magas aszfaltréteggel zárták el a talajvíz feltörését, az alépítmény elvizesedését. Ha az utas ezen a szakaszon kitekint a vonat ablakán, láthatja a munkálatokat, a vasúti pályaépítőket és a modern gépeket. — Ez volt a pályakorszerűsítés első szakasza. Hogyan haladtak az idén, és mikor fejeződik be a nem kevés költséget, felemésztő munka?. — A tervek szerint Tárnok és Martonvásár állomások között 13,5 kilométer hosszúságban új sínpárt építenek. Ez a munka jó ütemben folyik. Tartó. ...én. nők—Martonvásár között a bal vágány, továbbá Kápolnásnyék—Gárdony, Gárdony— Dinnyés bal vágánya építésére 1983-ban kerül sor. A munka elkezdését — a téli időjárástól függően — február 1-re tervezzük, és a befejezését május 26-ra. — Mi a jelentősége a Tárnok—Dinnyés közötti pályakorszerűsítésnek? — Hézag nélküli síneken futhatnak a vonatok 64 kilométeren át. — Hogyan tartják a határidőket a pályaépítők? — Tavaly a kitűzött feladatot egy nappal előbb elvégeztük, pedig nem volt könnyű. Az ősszel elkezdett munkát december 22-én kell befejeznünk, a program szerint. De arra törekedünk, hogy ezt is egy nappal lerövidítsük. .. A MÁV egyik legfontosabb nemzetközi vonalán, a budapesti, a debreceni és a dombóvári építési főnökség négyszáz dolgozója — a csúcsidőszakban — derék munkát végzett, sok elismerést vívott ki. A debreceniek 3—4 hónapon át távol a családtól dolgoztak, mert munkás, műszaki, gépkezelő átérezte munkájának a fontosságát. A munkát segítette a Szovjetunióból vásárolt Platov vasúti vágányfektető berendezés, és több hazai gyártású és külföldi beszerzésű gép. Közreműködött a pályakorszerűsítésben az osztrák Plasser & Theurer gyors vágányépítő „vonata” és személyzete. A magyar vasúti műszaki szakemberek olyan feltételeket teremtettek számukra, hogy naponta az osztrák vasutak korszerűsítésénél elért egy kilométer teljesítmény helyett 1,5, sőt, két kilométeren át cserélték ki a régi sínpárt és rakták le az újat! Decemberben fejeződik be a korszerűsítés második szakasza. Nem mulasztás, hanyag munka okozza a vonatkéséseket, hanem a kényszerűség. . . Víg István Két új kiadvány jelent meg a Központi Statisztikai Hivatal szerkesztésében, a Statisztikai Kiadó Vállalat gondozásában. A Külkereskedelmi Statisztikai Évkönyv 1981 részletesen, hosszú idősorokban, országcsoportonkénti bontásban tartalmazza hazánk kereskedelmi forgalmának a főbb adatait. Ismerteti a behozatal és a kivitel áru összetételét és áruszerkezetét, valamint a forgalom részletezését Az évkönyvben szereplő behozatali és kiviteli adatok az összes forgalomra vonatkoznak, azaz tartalmazzák egyrészt az országba közvetlen felhasználás — beruházás, termelés, fogyasztás — céljából importált, illetve az országban termelt és külföldre eladott áruk forgalmát, másrészt a külföldön továbbeladás céljából vásárolt és átalakítás nélkül külföldön eladott — reexportált — árukat A Nemzetközi kereskedelem című fejezet néhány európai ország és a KGST-államok forgalomindexei alapján ad összehasonlítási lehetőséget." A Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv 1981 első fejezete öszefoglalja a mezőgazdaság legfontosabb mutatóinak az alakulását a hetvenes években. Ezt követően az előző naptári év számadatait adja közre, részletes és sokoldalú bontásban. Taglalja a mezőgazdasági termelés személyi és anyagi feltételeit, ezen belül a létszám, a foglalkoztatottság, a kereset a jövedelem, a földterület alakulását az állóeszköz-állomány és a beruházások mutatóit. Külön fejezet foglalkozik az agrotechnika fejlődésével, a gépesítettség színvonalával és az energiafelhasználással, valamint a velük összefüggő kutatási, fejlesztési eredményekkel és ráfordításokkal. A népgazdasági ágazat globális termelési értékének a mutatószámait követően a kötet közreadja a növénytermelés — ezen belül a zöldség-, a gyümölcs- és a szőlőtermelés —, az állattenyésztés és az alaptevékenységen kívüli termelés eredményeit, valamint a termékek értékesítésére vonatkozó adatokat; a termelői árak alakuásának az elmúlt öt évre viszszatekintő tábláit Külön fejezetet szentel az évkönyv az erdőgazdálkodás eredményeinek a bemutatására, majd a legfontosabb adatokat regionális részletezettséggel is közli. Végül nemzetközi összehasonlító adatok tájékoztatnak :a világ, ezen belül a KGST-tagországok, a Közös Piac ,és egyéb, fejlettmezőgazdasággal rendelkező országok termeléséről. V£ÍÖ Megjelent a Külkereskedelmi és a Mezőgazdasági Statisztikai Évkönyv ■ 1. Ciprusi mozaik Csacsi a kertben Éjszaka érkeztünk Ciprus fölé. Gépünk már ereszkedett a larnacai repülőtér tengerig futó betoncsíkjához, amikor a kapitány udvariasan közölte: „éjjel két óra van, a külső hőmérséklet 28 fok.*’ Pedig a naptár szeptember végét mutatja ... Ismertem Ciprusnak hazánkéhoz hasonló zivataros történelmét, a hódító, a gyarmatosító nációk okozta szenvedéseket a bizánciaktól az angolokig — meg napjaink bonyolult politikai problémáit, egy kettészakított ország fájdalmait — mégis, az ott eltöltött hetek elsősorban az emberek kedvességét, a helyiszokásokat, furcsaságokat raktározta el emlékezetemben. Barátom is így fogadott a repülőtéren: — Légy üdvöZölVé Aphrodité szigetén, ahol minden másképp van, mint máshol. Igaza volt. Vizet csak egyszer ittam Cipruson, azt sem akármilyen körülmények között. Nem sokkal érkezésünk után Nicosia régi városrészében sétáltunk, ahol a 40 fokos, hőséget már nem enyhítette'a Larnacában tapasztalt ' szél. Úgy tértünk be egy csodálatos kávéházba, mint a sivatagi vándor az oázisra. Hideg sört! — követelte minden porcikám, de a magyar turista jól beprogramozott ösztöne figyelmeztetett. Még azt sem tudtam akkor, hogya zsebemben levő pénz pűre elég, mi a neve, mennyit ér, a helyiség viszont légkondicionált, a berendezés pompás, szóval, jó lesz a kristályvíz is, csak jöjjön már. Akkor persze még nem tudtam, hogy Cipruson milyen kincs a VÍZ, hogy a patakokban csak télen csörgedezik valami belőle,és hogy — mint később magam is láttam — Troodos 2000 méter magasságában minden arra járó autós megáll és hosszas sorban, /állással" . forrásvízzel •Szöttt'émnész ’% íjai%" ■ 'anyag- kannákali - A’i’kávéfiáz, ‘‘jéghideg-itala, hamítotti -ugyan kristályvíz, csak egyszerűen víz, a címke szerint „igazi, iható hegyi forrás", de kellemes volt, lehűtött. A fizetésnél azonban bizony egy kicsit melegem lett. A víz, áfából’ ugyanis két üveg sört is ihattam ■ volna — Mibe kerül? — kérdeztem, egy ajándéktárgyat forgatva a kezemben a limasdi piacon. .' -r- Tizenkét shilling — mondták. Csodálkoztam, mert ilyen pénzem nem volt Megfigyeltem: a turisták zöme, úgy fizet Cipruson, hogy odaadja a pénztárcáját." Vegyék ki az áru ellenértékét. Ezt különben nyugodtan tehetik, mert bizonyos, hogy csak a megalkudott árat teszik ki. A ciprusi pénzt fontnak hívják, de a papírpénzre az ismert fontjelzés mellé líra van írva, így aztán mindkét név forgalomban van. A váltópénz a mills, de ebből sem száz, hanem ezer tesz ki egy font-lírát. Az angoloktól átvett szokás alapján — ahol, mint ismert, húsz shilling'volt egy fontban — Cipruson is használják a shilling fogalmai, mint a font-líra huszadrészének nevét. Tehát egy shilling 58- mills. De ugyanennek van görög neve is... á ét Szelim. vr ....m Súlymértékük az oka, amely negyvenvalamennyi deka. S ;■'! ruhaanyag-vásárlásnál is v.í- ,.í gyázni kell, mert a kirakat-.,' í ban feltüntetett mértékegység isnem egy méter, hanem' csak- í hatvan centi. Hiába, Cipruson •' erősek a hagyományok. Cipruson nincs vonat. A közlekedést a jól kiépített autóbuszhálózat és a mindenhol üzemelő iránytaxirendszer bonyolítja le. Mindkettőt kipróbáltam. Az autóbusz menetrend szerint közlekedik, de megállója csak a városon belül van. Ez persze nem azt jelenti, hogy két város között nem áll meg. Sőt... Csak inteni, kell a ve- ': * tetőnek, és minden utast felvesz, majd a kívánt helyen le- • tesz. Ha sétál az út mentén :néhány ember — márpedig a 'ciprusi tengerpart teljes hosziszán mindig, nagy a forgalom — a busz lajáít... dudál és ha ■/ azt jelzik a gyaloglók, hogy/' nem szállnak buszra, akkor ad gázt újra a vezető- Az uta- ,Vitás, tehát időigényes-, de szé- .•rencsére nem nagyok a távol- ,ságok sem. Az iránytaxi — telefonhí-,vivásra — házhoz megy. De * csak akkor, ha nyolc rendelés összejön egy irányba. A taxi ugyanis egy speciális, hosszí- . tott Mercedes, amely a veze- ■ tőn kívül nyolc utast szállít három sor ülésen. Az irány- . - taxi ára alig több, mint a buszé. Persze rendes taxival is lehet Utazni, azaz egyedül egy ugyanilyen Mercedesz- -,v szel, de ennek az árához már nyolc-tízszeres szorzó kell. ■ __ '* Rág óhajtott kis szerszám^és^etel’it'órgaftaúljm kézem-ij bért az egyik íizTertien, ami-’1.: ■ kor rhetlém tépett 3 tulajdo- t,■ nos és dicsérni kezdte jó ízlé- - r. semet. Hellyel kínált és a városról kezdett beszélni. Élénk taglejtéssel dicsérte magyaro- . san ropogtatott angol kiéjtér .. serfies, majd' az érdekelte, ‘ hogy érzem magam .Ciprusod,'. Közben egy kamaszkorú fiú lépett a boltba, kezében lán ,con függő tálcán törökös káré vé. A boltos udvariasan kinált, tessék, vegyék, a vendé-ige vagyok- ésengem természetesen nem Hotelés ‘vásárlásra. A szerszámos készletet persze akkor sem hagy- tam volna ott, ha egyenesen, megkér rá. - okv A másik élményem egy vá-p rosszél vásárhoz fűződik. Pó- .. désorok, hangos alku, már- már veszekedés, majd az üz- letkötés barátságos vállveregetése. Egy cipőt néztem , ki-t magamnak. Láttam már a városban is egy nagyon szép üz- ü életházban, de ott nem. .volt rajta ár, s ez sokatmondó volt számomra. Itt elfogadható árat láttam és a példák nyo *mán alkudtam is. Nem is eredménytelenül, úgy hogy Clikővel és sikerélménnyel tátvoztam. Másnap a városban azért belém bújt a kíváncsiság és bementem az elegáns üzletbe megkérdezni, hogy " ott mennyiért árulják ugyan- is azt. , Olcsóbban árulták, mint amennyire én lealkudtam. 9 Paphos egyik szép kerületében sétáltam, amikor egy csacsit láttam meg egy kert mélyén. Kedves kép, a jámbor állat a narancs- és citromfák között. Bementem a kertbe, ésfényképeztem. Velem levő barátom figyelmeztetett, hogy magánterületen járunk. — Vigyázz, jön a tulaj! — kiáltott hirtelen, és máris kerestem, hogy merre mnaljak. Egy idős ember lépett elénk. Kezében nagy gyümölcsöstál volt, teli nagyszemű Hinézédes Ciprusi szőlővel. — Egyenek belőle — mondta —, saját termésem. Szívesen adom, így — ennek a gyümölcsöt nyújtó embernek a mosolyával —, marad , meg emlékezetemben a mediterrán kedvesség és vendégszeretet. Gelléri Miklós