Magyar Nemzet, 1983. június (46. évfolyam, 128-153. szám)
1983-06-17 / 142. szám
Péntek, 1983. június 17. Irodalmunk régi kincseinek föltámadása Új sorozatot indított a Szép- Irodalmi Könyvkiadó. Első két kecses kötetét forgatva, minduntalan eszembe jut egy másik, hasonló szándékú kiadvány vállalkozás: a Vajthó László szerkesztésében jó egy évtizedig megjelenő Magyar Irodalmi Ritkaságok szürke füzetei. Hatvannál több száma közül jó néhányat ma is féltve őrzök. A Vajthó-féle sorozat fő érdeme volt, amit címében is vállalt: a magyar irodalom elérhetetlen és elfeledett alkotásait adta közre, e füzetek sorában jelent meg többek között Temesvári- Podbárt,Pázmány Péter, Károlyi Gáspár, Bornemisza Péter, Édes Gergely, Dugonics András, Bessenyei György, Barcsay Ádám, Verseghy Ferenc, Péterffy Jenő és Blédl Frigyes több kiadatlan ír.i.e.; itt vált elérhetővé például a Siralmas Panasz, a Captus Catholici és Szent Erzsébet legendája. Vajthó László fáradozása ma is tanulságul szolgálhat: lelkében az irodalomtörténeti vonzalom és érdeklődés szándékával, valamint a bölcs nevelői törekvés hitével nagy célú feladatot látott el, füzeteit ugyanis diákok segítségével jelentette meg. Tanári vezetéssel egy-egy gimnázium tanulói, többnyire az önképzőkör tagjai végezték a kézirat előkészítését, összevetését az eredetivel, s némelyik füzethez még a bevezető tanulmányt is ők írták. A nyomdai levonatokat ugyancsak ők korrigálták. Nagy kár, hogy Vajthó kezdeményezésének fölújítása elakadt: a hatvanas évek elején az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló, Gimnáziumában tanítványaival Temesi Alfréd irodalomtörténész már hiába folytatta e szép munkát, példájuk alig talált követésre. Megjelenésre várva Napjainkban, a könyvkiadók színűi egy massái versengve teremetik meg a magyar írodalom elérhetetlen vagy elletenest ritkaságait. ha látszólag késsekedve, lassan is, de a nagy mulasztásokat csak-csatt puaílja a kutatás. A Régi Magyar Költők tára 1877-ben mulott sorozatának 1937-ig, tehát hatvan esztendő alatt mindössze tizenhét kötete jelent meg; az 1959-ben útjára bocsátott RMKT Új Sorozatában eddig tíz. (Ezt a tizet viszont négyszer-ötször nagyobb évterjedelemben, korszerű jegyzetekkel adta közre az Akadémi irodalomtudományi intézete.) A régi magyar prózai művek kritikai kiadását is felkarolta az Akadémiai Kiadó, ám e határtalan nagy munkát egymaga soha nem végezhetné el. Számos ismert vagy kézirattárakban lappangó magyar mű várt megjelentetésre (az Árpád-kori legendák is Intelmek sorából, vagy Anonymus Gestájától kezdve nemcsak középkori költészetünk remekei, de a későbbi krónikák, valamint a reformáció és ellenreformáció iratai, emlékiratok özöne, önéletírások légiója). S mind bonyolultabb a feladat, hiszen nemcsak szöveghű, a modern tudományos követelmények szükséglete szerint való kiadásokat sürgetnek az igények. Abban az országban, ahol a középkori versek vagy a zsoltárok gyűjteménye, akárcsak Orbán Balázs nevezetes műve vagy Széchenyi Naplója egyaránt keresett könyvnek számít, a hiányokból adódó választék gazdag lehetősége okkal ösztönözheti bátran tettekre a könyvkiadást. Könyvek és kövek A Magyar Ritkaságok most megindított sorozatával a Szépirodalmi ugyancsak bátrabb tettre vállalkozott. Gyöngyösi Gergely Arcok a magyar középkorból című könyve latinul íródott, s ötödfélszáz év múltán első ízben jelent meg magyar nyelven. A kései magyar középkor művelődéstörténetének egyik becses kútfője ez a mű, amely Az első Remete Szent Pál rendjén levő testvérek életrajzai című hatalmas rendszerező munkát tartalmazza. A magyar alapítású pálos rend mintegy nyolcvan magyarországi, szlavóniai és németországi kolostorának levéltárában gyűjtötte össze adatait Gyöngyösi, hogy a XVI. század elején megírja az akkor háromszáz esztendős rend történetét. Nagy műve humanista irodalmunk egyik ritka szép emléke. A könyv olvasása közben , nemcsak Gyöngyösi nagyszerű leírásaiból elevenedett meg előttem a pálosok világa. Megélt emlékeim is elővillantak, s eszembe jutott Zolnay László dudaszentlőrinci ásatása. Itt, e városban, a budai hegyek nyu-gati oldalán, pontosabban a János-hegy és a Fás-hegy nyergében a régész feltárásé-val előbukkanó „Magyar Eskünél” lenyűgözi méreteivel a mai szemlélőt. Láthattam s tej nyeremmel tapinthattam a Gyöngyösi művében oly sok-szor emlegetett Remete Szent ■ Pál vörösmárvány tumbájának " Zolnay által föltárt töredékét, amely ezt megelőzőleg egy, a harmincas években épült disz- ipoól falazóköveként szolgált. A régész, aki évekig kutatta a budaszentlőrinci pálosok tár- gyi emlékeit, nemcsak ásatási beszámolóiban, de könyveiben is leírta megrendítő találkozó- , sajt elpusztult, elsüllyedt kő- szépkori művelődésünk e gyö-nyörű tárgyi emlékeivel. S jómagam riporterként is számot adhattam a Magyar Nemzet hasábjain a Pilisszentlélek fölötti dombon árválkodó — egyik első — pálos kolostorunk romjairól. Sanyarú sorsát 1975 augusztusában egy orvásatás pecsételte meg, s alapzatát is föltárta a kincskereső magánrégészet. „Kutyák hurcolták, rágták a csontokat’’, és „A gyerekek az emberi koponyákat egymásra rakták, majd kövekkel, összetörték” Ezt adta hírül a beszámoló. Más kérdés persze, hogy a klastrom megmaradt köveit két évszázadon át építő- anyagként, használhatta. Pilis- szentlélek: lakossága. Gyöngyösi körében most megelevenedett e'51 n em ,*• pálosok régen volt világa; a kolostorok hús homályában pergő szellemi élet, de a följegyzett adomák és anekdoták cselekményét megimökítő Gyöngyösi remek leírásaival is a kor hiteles tanújaként lépett elém. Főlktatás ígérete Pécsváradi Gábor Jeruzsálemi utazása ugyancsak most jelent meg először magyar nyelven. Az obszerváns ferencesek tartományfőnöke, Pásztói János fölszentelt paptestvére társaságában járta meg, szinte a mohácsi bukást megelőző években az akkor áttekinthető és elérhető világot. A korabeli hiedelem szerinti föld középpontjából, Jeruzsálemből elindulva, a négy égtáj irányába járta be a Szentföldet. Stenetáriuma, úti beszámolója híven , követi a hazai útleírások már akkor is élő hagyományát, műve mégis páratlanul szép és pontos, ugyanakkor eredeti ábrázolását adja a megismert tájaknak. A személyes élmény varázsával, bibliai történetek fölidézésével tárja elénk zarándoklatuk napi eseményeit és utazásuk körülményeit, de leírásaiból minduntalan fölsejdül a közelgő török veszedelmet figyelő szemtanú aggodalma. A Jeruzsálemi utazás szövegét fordító és gondozó Holt Béla arról győz meg bevezető tanulmányában, hogy Pécsváradi Gábor leírásai és adatai ..kiválóan alkalmasak Jeruzsálem történeti topográfiájának kiegészítésére, vagy az egykorú ábrázolások, metszetek részletes elemzésére”. A Magyar Ritkaságok sorozat első két kötete fölcsigázza az olvasó érdeklődését. Várjuk, hogy kövessék folytatásai! A Bél Mátyás, Körösi Csoma Sándor, Ungnád Dávid, Vitéz János és Bod Péter műveit, a Mátyás király leveleit, a Tar Lőrinc pokoljárásának és Julianus barát utazásának históriáját közrebocsátani tervező kiadó szándéka, hisszük, nem az álomvilágok ígérete. Kiss Károly Man Nemzet Trencsényi- Waldapfel Imrére emlékeztek Trencsényi-Waldapfel Imre születésének hetvenötödik évfordulóján, csütörtökön emlékülést rendezett a Magyar Úttörők Országos Szövetsége elnöksége, az úttörőtörténeti bizottság és az Úttörővezető folyóirat szerkesztő bizottsága az úttörőszövetség székházában. Trencsényi-Waldapfel Imre 1946-ban és 1957-ben is egyike volt a magyar úttörőmozgalom alapítóinak. Az ő nevéhez, fűződik a mozgalom hagyományrendszerének, ideológiájának és pedagógiai rendszerének több alapvető eleme, így például a jelképrendszer és az 1848—49-es szabadságharcos hagyományok összekapcsolása. Az emlékülésen a kortársak megemlékezése után összeállítás hangzott el Trencsényi Waldapfel Imre előadásaiból. Ezt követően a Magyar Úttörők Országos Szövetsége, az Ókortudományi Társaság, az Irodalomtörténeti Társaság és az írószövetség megkoszorúzta a Farkasréti temetőben a Trsényi Waldapfel Imre urnáját. Trencsényi Waldapfel Imre vallástörténész, klasszika-filológus és irodalomtörténész tizenhárom esztendeje már, hogy eltávozott az egyetemi katedráról, és akadémiai tisztéről, és az életből is. A gyorsan élő és a gyorsan égő emberek közé tartozott. Egészen fiatalon, a negyvenes években írta meg legjelentősebb vallástörténeti tanulmányait; olyan összehasonlító művelődéstörténeti munkákat, amelyekre egykettőre fölfigyelt a művelt világ. Volt pedig akkor más is, amire figyelni kellett: háború, üldözés, barbárság, mely az emberéletet és az antik kultúra örökségét egyformán fenyegette. Fenyegetett ifjú tudósként rejtőzni kényszerülő Waldapfel Imre is. A kényszerű elvonultságot azonban munkára és nagy iramú önművelésre használta föl. Olyan tudásanyagot gyűjtött össze, olyan gazdag ötlettárát a majdani vallástörténeti fölfedezéseknek, amelyekre később nyugodtan építhette föl tanulmányírói, professzori, akadémikusi és , népművelői pályáját. Később, azaz a szabadság éveiben — tán éppen az elzártság szorongató érzésének ellensúlyozására és elfeledésére — ezernyi hivatalt, közösségi tevékenységet, ezernyi feladatot vállalt. Tanított, és az úttörőszövetség elnökeként, tevékenykedett, könyveket irt, fordított, népművelő előadásaikat tartott, vitatkozott. És nevelt, nevelt, mindenütt nevelt. Ki tudja, hány nemzedéket oktatott az anikvitás szeretetére, a modern kor és az ókor összevetésének történelemformáló erejére. Példátlanul terjedelmes életművet hagyott maga után. Fölmérni és földolgozni e hagyatékot még ma sem igen lehetséges. Egy Trencsényi Waldapfel Imréhez hasonló munkabírású ifjú kellene ehhez az összegezéshez. Nem önmagáért szerette a görög—latin kultúrát, nem a személyes sikerért a könyvszerkesztést, a tanszékvezetői munkát, hanem az emberekért. Filológiai gonddal ki lehetne ezt a — tán — közhelynek is fölfogható állítást műveiből elemezni. Ám a tudós bizonyság helyett álljon itt a hetvenöt éves Trencsényi Waldapfel Imre emberségére egy szerény, személyes tanítványi emlék. Csak azt a diákját volt, hajlandó reggeli vizsgaóráján szigorlatoztatok aki szavát adta, hogy rendesen megreggelizett, mielőtt a professzori szobába beavatoskodott. A korgó gyomrúakat szigorú szóval zavarta le a budapesti Bölcsészkar Pesti Barnabás utcai épületével szembeni kávézóba. A bőséges reggelihez szükséges húszast ő maga nyomta a sápatag diák markába. Tejeskávé és vajas zsömle után jöhettek, azután a morzsák, jöhettek a Vesta-művek, jöhetett Homérosz és jöhetett Marx. E két utóbbi szerzőt kiváltképp gyakran emlegettek együt Trencsényi proffesskor' ■ uh. Érthetett belőle mindenki, tudták növendékei is, mire tette föl az életét. (i. g.) NAPL 0 Kodály-emlékérmet nyújtott át szerdán Ankarában dr. Fóti Iván magyar nagykövet Haimet Simseknek, a török köztársasági elnöki zenekar karmesterének és Mustafa Erői rádió-műsorszerkesztőnek, a rádiókórus tagjának Kodály Zoltán műveinek törökországi megismertetéséért. ♦ Jágry József festményeiből és néhány rajzából nyílt meg kiállítás csütörtökön, a prágai Magyar Kulturális Központban a művész születésének századik évfordulója alkalmából.♦ A szófiai építészeti világbiennálén a Magyar Építőművészek Szövetségét képviseli Fodor Béla építész Gabrovo város különdíját nyerte el a martfűi Növényolaj-feldolgozó Gyár terveivel. Sikerrel szerepeltek a Tér vezér-,fejlesztési és Típustervező Intézet munkatársai is, akik Nevelési központok című filmjükkel nyertek díjat.♦ Hemingway halálának évfordulója alkalmából júliusban vetíti a televízió A kubaiak mind a barátaim című magyar—kubai koprodukcióban készült dokumentumfilmet. Azok az emberek szólalnak meg, akikkel kubai tartózkodásakor az író találkozott. A filmet a napokban sikerrel mutatták be Havannában a kubai televízió, valamint havannai nagykövetségünk vezetőinek jelenlétében. Levetítették előttük a Varadero’82 fesztiválon forgatott zenés szórakoztató programot, amelyben a magyar tévések a zenei rendezvény legsikeresebb előadásait örökítették meg. Mindkét produkciót Csenterics Ágnes rendezte. A Somogyi József Nimród című bronzszobrát csütörtökön avatták fel a győriKáptalandomb lábánál. Gyurkovics, Mária születé-sének hetvenedik évfordulója alkalmából ma délután 3 órakor avatják fel emléktábláját a XI. kerület Budafoki út 81. szám alatti szülőházán. Megemlékezést mond Melis György.♦ Évadzáró társulati ülést tartottak csütörtökön, a szolnoki Szigligeti Színházban. Lengyel Boldizsár igazgató elmondotta, hogy az elmúlt évadban több igényes előadással hívták föl a figyelmet. A Paál István rendezésében bemutatott Ványa bácsival elnyerték a Művelődési Minisztérium nívódíját is. Sternheim Kazetta című vígjátékának szobaszínházi előadása is nívódíjat kapott. A társulat új tagja Árva László, Petényi Ilona, Holl István és Téry Márta A jövő évadban elsőként Örkény István Pisti a vérzivatarban című színművét mutatják be, a szobaszínházban pedig Mrozek Emigránsok című művét.♦ Simó Lajos, a fiatalon elhunyt festőművész emlékkiállítása nyílt meg csütörtökön, a szolnoki Damjanich János Múzeumban. Mintegy ötven festménye és rajza látható. A színházak pénteki műsora Erkel Színház: A próba (Gyurkovics—Klerapeter bérlet, 8. előadás, 7). — Nemzeti Színház: Az úrhatnám polgár (7). — Várszínház: Naplemente előtt (7). — Vígszínház: A balek (7). — Pesti Színház: Kőműves Kelemen (7). — Fővárosi Operettszínház: Egy kis hazai (7). — Állami Bábszínház a Népköztársaság útjén: Hüvelyk Matyi (de. 10). — Multimédia Stúdió: Lézerock (fél 8) — Lézerotika (Sz). — Pesti Vigadó, Kamaraterem: Galambos Erzsi—Blaumann Péter estje (8). — Kálvin téri református templom: Bartl Erzsébet orgonaestje (8). — Fővárosi Nagycirkusz: Cirkuszvarázs (du. fél 4 és fél 1). S Táborok, tanfolyamok a külföldön élő magyaroknak Nyelvműveléssel egybekötött balatoni gyermeküdültetésre a mai napig 220 jelentkezési lapot kaptunk — hangzott el a Magyarok Világszövetségének tegnapi tájékoztatóján. — Idén is, mint már esztendők óta Fonyódon, Balatonlellén és Zamárdiban a játék és a szórakozás mellett napi négy órát töltenek majd el nyelvtanulással a külföldön élő magyar vendéggyerekek. A kisiskolások nyaraltatásán kívül a nagyobbaknak is megrendezik újra a sárospataki nyári kollégiumot, itt a nyelven kívül magyarságismereti foglalkozásokkal, irodalmi, népművészeti, művészettörténeti tanulmányokkal töltik el idejüket, július közepétől egy hónapon át a középiskoláskorú, határainkon kívül élő magyar, fiatalok. A Magyarok Világszövetsége az Anyanyelvi Konferencia Védnökségével közösen szervezi ezeket a táborokat, hasonlóan a pedagógusok számára megrendezett továbbképző tanfolyamokat is. Ezek súlyára, komolyságára jellemző, hogy ettől az évtől kezdve Svédországban az állam elismeri a hivatalos továbbképző tanfolyamok között a magyarországi tíz napot, így hát természetes, hogy a Debrecenben július 20—29. között megrendezendő stúdium eddig bejelentkezett 42 résztvevőjéből 27 svédországi magyar. Az igen népszerű néptánctanfolyamot idén Gödöllőn rendezik meg július 20—31. között. A külföldön számontartott mintegy 150 tánccsoportból 74-nek a vezetőjét, vezető táncospárját várják erre a programra, s utánuk pedig 14 teljes tánccsoportot látnak vendégül. A tanultakból augusztus 6-án fesztivált rendeznek az AgrártudományiEgyetemen. A Magyarok Világszövetsége az MTA orvosi osztályával és az orvostudományi társaságok szövetségével tudományos találkozót rendez a hazai és a határainkon kívül élő magyar orvosok számára Budapesten augusztus 2—7. között. A találkozó témája: mivel járult és járul hozzá a magyar orvostudomány az egyetemes orvostudomány és orvoslás fejlődéséhez. A konferenciára eddig 160 előadást jelentettek be. Az Anyanyelvi Konferencia zárt körű védnökségi ülést tartaugusztusban —, fejeződött be a tájékoztató —, amelyen a következő, V. konferencia előkészítését vitatják meg. h. é. Élményt kell adni a képernyőn Az Állami Ifjúsági Bizottság ülésén nemrég megvitatták a rádió és a televízió gyermek- és ifjúsági műsorait. E vita határozatairól Nagy Sándor számolt be a Minisztertanács ülésén, s elismerő szavak hangzottak el az Iskolatelevízió tevékenységéről. Kelemen Endre, az Iskolatelevízió-osztály vezetője joggal lehet büszke munkatere saira, eredményes munkájukra. Hogyan lehet összehasonlítani a nagyvilág televízióinál iskolatelevíziós munkáját a miénkkel? Milyen lehetőségeink vannak arra, hogy lemérjük, hol tartunk? — Ennek az egyik legfőbb módja az, hogy rendszeresen tartunk nemzetközi szemináriumokat Egerben — mondta Kelemen Endre. Legutóbbi témánk: Család és a televízió volt. Ezeken az öszszejöveteleken nemzetközi műsorbemutatókat rendezünk, így közvetlen tapasztalat alapján tudunk összehasonlításokat tenni. De úgy is létrejöhet ilyesfajta tapasztalatcsere, hogy mi veszünk részt külföldi szemináriumokon, műsorbemutatókon, tanácskozásokon. A Magyar Televízió minden évben jelen van például az Intervízió oktatási munkacsoportjának tanácskozásán — az idén ezt Prágában tartjuk meg. — Az összehasonlítás harmadik módja a hozzánk tanulmányútravagy látogatóba érkező külföldi szakemberekkel való eszmecsere. Ezenkívül a különböző műsorcserék és műsorvásárlások is alkalmat adnak bizonyos összevetésekre. Miért épp Eger a nemzetközi szemináriumok helyszíne? — Az Egri Tanárképző Főiskolán kezdtek legelőször tévépedagógiával foglalkozni — a pedagógiai tanszéken (Nagy Andor a tanszékvezető), s itt volt az első hazai tévépedagógiai tanácskozás; ez azután hagyománnyá vált. Legutóbb tizenhat-tizenhét ország képviselői, negyvenhét külföldi szakember vett részt az egri konferencián. A magyar iskolatelevízió azért tudja állni a versenyt a nemzetközi összehasonlításban, mert szerepét nem iskolásan fogja fel; a tévéoktatás azt jelenti számunkra, hogy televízióélményben részesítjük a nézőinket, vagyis a gyerekeket. • És a külföldi iskolatelevíziók? — Két véglet fordul elő gyakran: az egyik az, hogy a tévé lemásolja az iskolát, teljességgel az iskolai módszereket ülteti át a kénemzőre, vagyis úgy tanít, mint a pedagógus az iskolában, nem használja ki a televízió hatáslehetőségeit. A másik véglet: a műsorból kihagyják a pedagógiai, didaktikai jelleget; a tananyag tökéletesen felolvad a szórakoztatásban és a látványban, nincs pedagógiai mondanivalója. E két véglet között kell keresni a televízió lehetőségeit az oktatásban. Egerben most legutóbb is tanúi lehettünk annak, hogy a legnagyobb sikerük a játékos műsoroknak van. Ez az itthoni tapasztalat. Hogyan zajlanak le a külföldi bemutatkozások? — A baseli nemzetközi szemináriumon bemutatott műsorainkról az volt az általános vélemény, hogy a magyar Iskolatelevízió nagyobb gondot fordít a műsorok tartalmi értékeire, mint sokan mások — az ő anyagaikban gyakran csak a formai szempontok uralkodnak. De másutt is jó a fogadtatásunk. Az ICEM (International Council Educational Media ( Oktatási Eszközök Nemzetközi Szervezete) minden évben oktatási műsorbemutatót tart valamelyik nyugati nagyvárosban, s ezekre mi is rendszeresen küldünk műsorokat (nincsenek díjak és kísérők sem); itt is nagyon sok elismerést kaptunk már. Mi a helyzet az iskolatelevíziós műsorok gyakorlati felhasználásával? Elég-e és megfelelő-e a műsoridő? — A Szovjetunióban például a harmadik adó csak a tévéoktatás céljait szolgálja (például: műholdról sugározzák a távoli köztársaságokba az orosz nyelvet és irodalmat). Japánban is önálló oktatási program működik — mi még csak ábrándozunk róla. Vannak nehézségek a műsorok iskolai hasznosításában is. Ezen úgy segítenek mindenütt, hogy képmagnót állítanak az iskolai tanítás rendszerébe (Japánban a középiskolákkilencvennyolc százaléka el van látva képmagnóval, s minden óvodában van színes televízió). Hogyan alakul az iskolatelevízió jövője? — Néhány országban máris részévé vált egy távoktatási rendszernek (BBC — OPEN University, vagyis „nyitott egyetem”; a Szovjetunióban — kommunista brigádok távoktatása; nálunk és másutt is működik a pedagógusok továbbképzése: Hollandiában a Telenc, a felnőtt távoktató® jól kiépített rendszere. — oktatási csomagokkal is ellátók az érdeklődőket és vizsgázni is lehet). Kiskalmár Éva