Magyar Nemzet, 1983. július (46. évfolyam, 154-180. szám)

1983-07-01 / 154. szám

Áras 1,40 forint NÉGYOLDALAS BALATONI MELLÉKLET Magyar Nemzet Péntek 1983. július­­ XLVI. évfolyam 154. szám A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Pulpitus Az öreg, bajszos hivatal­­szolga komótosan csoszogott végig a kihalt, kongó bírósá­gi folyosókon. A nagy tár­gyaló ajtajához érve előhú­zott zsebéből egy fekete be­tűkkel telerótt kartontáblát és a kilincsre akasztotta. BÍRÓHIÁNY MIATT AZ ÍTÉLKEZÉS bizonyta­lan IDEIG SZÜNETEL! — állt a papíron. A jelenet a képzelet szüle­ménye, hasonló kép a jövő­ben is legfeljebb vígjátékok­ban vagy fantasztikus fil­men tárulhat a néző szeme elé. A vízió mégsem nélkü­löz minden alapot. Nem ki­­találta, nem tréfa: komoly gondok fájdítják a bírósági vezetők, az igazságügyi ille­tékesek felét. Nehéz időket él át a bírói szakma több ok miatt. Egyik: a generá­cióváltás. Az elmúlt évtize­dek tapasztalt idős és nagy tudású bírái vagy már bú­csút mondtak a népköztár­saság nevében történő ítélet­­hirdetéseknek, vagy az elkö­vetkező hónapokban, évek­be csukják be maguk mö­gött utoljára és végleg a tár­­gyalóterem ajtaját. Az egyetemi hallgatókban mert él a tisztelet, a­ vágya­kozás a bíráskodás iránt, so­kan és szívesen jelentkeznek ma is erre a pályára, bár a néhány évvel ezelőttihez képest csökkent a buzgalom. Az idén a huszonhárom bu­dapesti fogalmazói helyre éppen hogy elegen lettek. A nemek aránya pedig élesen tükrözi azt a helyzetet, amit a srit szakma elnőiesedésé­vel szokás jellemezni. Az említett huszonhárom fővá­rosi bírósági helyre Krisz­­tő ,és három férfi adta be je­len­tkezését, összehasonlítás­­képpen: a huszonhárom bu­dapesti ügyvédjelölti állás­ra hatvanhatan pályáztak — közülük ötven férfi. A bírói pályát választók kezdeti lelkesedése — ami a számok tanúsága szerint ko­rántsem sajátja már annyi végzős jogásznak, mint évek­kel korábban volt — a­ fo­galmazóként eltöltött idő so­rán tovább rohad. És bár a bíróvá választásra a legtöbb hel­yen éppen a viszonylagos bíróínség miatt nem kell hosszú évekig várni, az öröm csak rövid ideig teljes. Az életnek induló fiatal -- ha szülei nem támogatják — aligha tudja valóra váltani túlzónak nem nevezhető óha­jait csak a fizetéséből. Előbb-utóbb fogja hát a ka­lapját és odébb áll egy ház­zal , kitárt karral várják a vállalatok, a szövetkezetek, ahol a jól képzett, alapos tu­dású tofrászra nagy szükség van, s könnyedén adnak né­­hány száz vagy ezer forint­tal többet, annyit, amennyit bíróként talán tíz év múlva érhet el. Nem vehettük rossz ne­vén a szóban forgó fiataltól, ha az anyagi frond felőrli eredeti elhatározását. Ioor a kedv és a kezdeti lendület: olyan állás után néz, ahol többet kereshet, vagyis gyor­sabban teljesülhet reménye: saját lakáshoz juthat. — mondta az országgyűlés jogi bizottságának legutóbbi ülé­sén az egyik képviselő. Sem szentbeszédekkel, sem dör­gedelmekkel nem lehet ma­radásra bírni azt, aki nem annyira erkölcsi érzékben, hivatástudatban szenved hiányt, hanem az élet szapo­rodó igényeihez elválasztha­tatlanul hozzátartozó anyagi javakban. Kérdés tehát, hogy a kötelező pályázati rendszer tapasztalatainak birtokában érdemes-e újabb — inkább adminisztratív jellegű — beavatkozásokat fontolgatni, például az egye­tem alatti specializálódással behatárolni huszonéves, a gyakorlatból semmit nem is­merő emberek pályaválasz­tását, mozgását? Bármennyire is nehéznek látszik, a gondok orvoslásá­nak legcélravezetőbb módja csak az összehangolt erkölcsi és anyagi megbecsülés terá­piája. A lehetőségek maxi­mális kihasználásával. Eb­ben egyetértettek az ülés részvevői is, jóllehet tisztá­ban vannak például a bér­emelés mihamarabbi meg­valósulásának népgazdasági akadályaival. Sok múlik a légkörön, sok múlik a hiva­tás szeretetén, a példamuta­táson, de mint a Legfelsőbb Bíróság egyik elnökhelyette­se megjegyezte a már emlí­tett parlamenti bizottsági ülésen: nem csekély erőfe­szítést igényel az ítélkezést megóvni azoktól a foltoktól, amelyek elég sűrűn petty­e­­zik az élet sok területét. A bírák makulátlanságához ne férhessen kétség — ez az alapja az ítélkezés tekinté­lyének, az ítélet súlyának. Ed­dig sikerült megőrizni ezt a becsületet. Elsődleges hát náluk is a munka- és életkörülmé­nyek további javítása. Har­minc-negyven ítéletet hozni egy hónapban — jókora ter­het ró a bírák vállára. S míg a bírók létszáma apad, az ügyek mennyisége nő. Ma még inkább figyelmeztető jelek láthatók, semmint ko­moly viharfelhők, de már most sem könnyű kellő szak­értelemmel rendelkező bírót jelölni minden ügyhöz. A pálya elnőiesedése szinte ál­landósítja a létszámhiányt Nem a felkészültségükkel van a baj, és már a peres­kedők sem ütköznek meg azon, ha Iusticia mérlegét az életben is nő emeli a magas­ba. De hiába van kitűzve a tárgyalás, hiába sereglett össze a per valamennyi rész­vevője, ha jön reggel a bíró­ság vezetőjéhez a telefon: „lázas a gyerek, nem tudok bemenni”. Nem ez az első foglalkoz­tatási hullámvölgy a magyar bírói kar legújabb kori tör­ténetében. Éppen a mai de­rékhad pályára kerülése ide­jén okozott némi kontrasze­lekciót az anyagi és más fel­tételek kedvezőtlensége. A hetvenes években emelték a bírák fizetését, de ennek anyagi s így erkölcsi hatása lassan elenyészik. Nem le­het tartósan halogatni a cse­lekvést — erősítgették a kép­viselők a tárca vezetőivel egyetértésben az országgyű­lés jogi és államigazgatási bizottságának ama ülésén, ahol az 1982-es költségvetés teljesítését vitatták meg. Javorniczky István Kádár János és Tosonczi­­Pál fogadta a török kormányfőt Tovább bonyolódik a washingtoni kiszivárogtatási ügy A külpolitikai szerjeet ELEMZIK változatlanul világszerte a hét európai szocialista ország párt- és állami vezetőinek e heti moszkvai tanácsko­zását. A Pravda csütörtöki vezércikkében megállapította, a ta­lálkozó résztvevői felszólították a NATO-t, hogy józanul és objektívan értékelje a nemzetközi helyzet alakulásának fe­nyegető irányzatait. A felhívás - szögezi le a szovjet lap -- olyan pillanatban hangzott el, amikor a fegyverkezési haj­sza korábban soha nem tapasztalt méreteket ölt, Washington és szövetségesei pedig nem titkolják, hogy céljuk a kato­nai fölény megszerzése. Ebben a helyzetben a legfontosabb kérdés, hogyan lehet elhárítani a világot fenyegető kataszt­rófát. A moszkvai közlemény világos, részletes választ ad, s tovább terjeszti a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének prágai kezdeményezéseit A szocialista országok meggy­őz­ődlése szerint — húzza alá a Pravda — a népek bé­kéje és biztonsága érdekében haladéktalanul be kell fagyasz­tani valamennyi nukleáris hatalom, elsősorban a Szovjet­unió és az Egyesült Államok atomfegyverzetét. Ezt az indítványt méltatja a Novoje Vremja is, hangsúlyoz­va, hogy a javaslat elfogadása olyan kiindulási pont lehetne, ahonnan a tárgyaló felek eljuthatnának a nukleáris fegyver­zetek csökkentéséhez, majd teljes felszámolásához. A Trybuna Ludu, a LEMP központi lapja rámutat, hogy a szocialista or­szágok újólag megerősítették prágai nyilatkozatuk időszerű­ségét, ismét tanúságot tettek arról: legfőbb törekvésük az egész világot fenyegető nukleáris katasztrófa veszélyének a megszüntetése, az erőe­gyensúlynak a lehető legalacsonyabb szinten való biztosítása. A Zycie Warszavy új elemként em­líti a ‘'moszkvai' iSoz'niteh.ww.-ia . -» •, az indítványát, hogy '1834 elejétől fagyasszák be a katonai kiadásokat. VÁLASZ korunk kulcskérdésére — írta vezércikkében a Neues Deutschland. Az NSZEP lapja a legégetőbb feladatnak nevezi egy olyan megállapodás megkötését, amely kizárja az új amerikai rakéták nyugat-európai állomásoztatását, és elő­irányozza a már meglevő közép-hatótávolságú fegyverek csök­kentését. A Rudé Právo, a CSKP lapja rámutat, hogy a moszk­vai nyilatkozatban megfogalmazott álláspont közös figyelmez­tetést és felhívást jelent. A francia lapok a moszkvai dokumentum mérsékelt hang­vételét emelik ki és azt, hogy a szocialista országok „ellen­­rendszabályokkal való fenyegetőzés” helyett felújították ré­gebbi javaslataikat, és újakat is tettek a katonai kiadások befagyasztására A VHumanité azt hngoztatja, hogy a Nyugat még nem válaszolt az indítványokra, amelyek a fegyverkezési hajsza megállítására irányultak. A tokiói újságok arra követ­keztettek, hogy a szocialista országok a béke irányvonalát választották. A japán lapok előzetesen arra számítottak, hogy Moszkvában ellenlépéseket jelentenek be az amerikai rakéta­telepítés okán, de ezek a vélemények nem igazolódtak, mert — mint a kommentárokban olvasható — a nyilatkozat a fe­nyegetés helyett a megállapodásra helyezte a hangsúlyt. Bülent Ulusu megbeszélései Az MTI jelenti: Kádár Já­nos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára csütörtö­kön délután a KB székházá­ban fogadta Bülent Ulusut, a Török Köztársaság miniszter­­elnökét, aki hivatalos látoga­táson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találko­zón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdéseiről, különös tekintettel az európai biztonság és együtt­működés problémáira. Megelé­gedéssel állapították meg, hogy országaik együttműködése eredményesen fejlődik és meg­erősítették készségüket a köl­csönösen előnyös kapcsolatok további elmélyítésére. A találkozón jelen volt Lá­zár György, a Minisztertanács elnöke, Ercament Yavuzalp külügyi államtitkár, valamint Fóti Iván, hazánk törökországi és Osman Basman, Törökor­szág budapesti nagykövete. Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön az Országházban hivatalában fo­gadta Bülend Ulusut. A szívé­lyes légkörű találkozón részt vett Nagy János külügyi ál­lamtitkár, Ercament Yavu­­zalp, Fóti Iván és Osman Basm­an. Bülent Ulusu csütörtöki programját Székesfehérváron kezdte, az Ikarus Karosszéria és Járműgyárat kereste fel. A vendéget elkísérte útjára Nagy János, Fóti Iván és Osman Basman. A magas rangú vendégeket a székesfehérvári gyárban Gá­bor András ipari miniszterhe­lyettes, a megye, a város s az üzem vezetői üdvözölték. Bál­in Károly, a gyár igazgatója és Nagy Gábor, az Ikarus ve­zérigazgatója tájékoztatta a vendégeket az évi 13—14 ezer autóbuszt előállító iparválla­lat eredményeiről. Bülend Ulusu Budapestre visszatérve — Gérnyi Kálmán, a fővárosi tanács elnökhelyet­tese kalauzolásával — a fővá­ros nevezetességeivel ismerke­dett. A Déli pályaudvarnál ki­szállva metrón folytatta útját a Batthyány térig, útközben Daczó József, a BKV vezér­­igazgatója tájékoztatta a török kormányfőt Budapest tömeg­­közlekedéséről, a metró és a szentendrei HÉV forgalmáról. Ezt követően a miniszterelnök útja Gül Baba türbéjéhez ve­zetett, ahol megismerkedett a török hódoltság idején Budá­ra érkezett, s itt elhunyt mo­hamedán szerzetes sírkápolná­jának történetével, s emlékez­tető sorokat írt be a vendég­könyvbe. Csütörtökön kétoldalú meg­beszélésekre került sor a Bü­lend Ulusu kíséretében levő személyiségek és magyar part­nereik között Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Sabahattin Özbek élelmezési, mező- és erdőgazdasági mi­niszterrel találkozott A meg­beszélésen áttekintették a nö­vénytermesztésben, az állat­­tenyésztésben és az erdőgaz­dálkodásban adódó együttmű­ködési lehetőségeket Bajnok Zsolt­ államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke Candemir Onban török mi­niszterelnökségi tájékoztatási államtitkárral tárgyalt a két hivatal és a tájékoztatási in­tézmények munkájáról, az együttműködés lehetőségeiről Megállapították, hogy adottak a lehetőségek a kapcsolatok továbbfejlesztésére, különösen a két ország televíziói és új­ságírói között. Este Bülend Ulusu és fele­sége Lázár György és felesége társaságában megtekintette a KISZ Központi Művészegyüt­tes tánckara és rajkózeneka­ra folklórműsorát az együttes székházában. Az előadáson je­len volt a török miniszterel­nök kíséretének és a­ magyar tárgyalócsoportnak több tagja. Az SZKP Politikai Bizottsága értékelte a moszkvai tanácskozást Moszkvából jelenti az MTI. Az SZKP Központi Bizottsá­gának Politikai Bizottsága át­tekintette hét európai ország párt- és állami vezetői június 28-án Moszkvában megtartott találkozójának eredményeit. A testület heti rendes ülésén tel­jes egészében, maradéktalanul jóváhagyta a Szovjetunió kül­döttségének tevékenységét, amelyet Jurij Andropovnak, az SZKP főtitkárának, a Szov­jetunió Legfelső Tanácsa El­nöksége elnökének vezetésével fejtett ki a találkozón. Az SZKP KB PB megálla­pította, hogy, mint a találko­zón elfogadott nyilatkozat is kifejezi, az ott képviselt test­vérpártok és államok azonos módon közelítenek a jelenlegi nemzetközi helyzet értékelésé­hez, s egyesíteni kívánják erő­feszítéseiket a háborús veszély elhárítása, a béke és a népek biztonságának megszilárdítása érdekében. Ez az egység külö­nösen fontos ma, amikor to­vább éleződik a nemzetközi feszültség, még bizonytalanab­bá válnak a nemzetközi kap­csolatok, nő a katasztrofális következményekkel fenyegető nukleáris háború, veszélye és példátlan méreteket ölt a fegy­verkezési hajsza. Az Egyesült Államok és néhány szövetsé­gese még csak nem is titkolja, hogy katonai fölényre törek­szenek a szocialista országok­kal szemben. Ilyen körülmények között az SZKP KB Politikai Bizottsága különös fontosságot tulajdonít annak, hogy a szocialista or­szágok párt- és állami veze­tőinek találkozóján részt ve­vők kijelentették: a béke és saját biztonságuk érdekeiből kiindulva semmiképpen sem engedik meg az erőfölény el­érését a szembenálló félnek. A Politikai Bizottság ülé­sén hangsúlyozták azt is, hogy a Szovjetunió,­ valamint a töb­bi szocialista ország a jelenle­gi bonyolult nemzetközi hely­zetben választ vár felhívására a NATO tagországaitól. Az egész világ olyan gyakorlati intézkedésekre vár, amelyek képesek elhárítani a legrosz­­szabbat. Az amerikai törvényhozás kivizsgálja a Carter-iratok megszerzésének hátterét Washingtonból jelenti az MTI. Az amerikai képviselő­ház illetékes albizottsága hi­vatalos vizsgálatot indít a Carter-iratok ügyében. Ezek felhasználása által a Reagan­­tábor állítólag bizonyos előny­höz jutott az 1980-as elnökvá­lasztási kampányban. Donald Albosta michigani demokrata képviselő, aki a kormányzás etikai problé­máiért felelős albizottságot vezeti, közölte: ragaszkodik a külön törvényhozási vizsgálat­hoz. Az albizottság megvizsgálja a Fehér Ház által rendelkezés­re bocsátott több száz oldal­nyi Iratot, amely a választási kampány idején ismeretlen utakon jutott a republikánus kampány-főhadiszállásra. Bár Reagan önként kiadta az igazságügy-minisztérium­nak a Fehér Házban fellelhető dokumentumokat, sajtóérte­kezletén azt is aláhúzta, hogy azok felhasználását nem te­kinti törvénybe ütköző dolog­nak. Carter volt elnök nyilatko­zatban jelentette ki, hogy vé­leménye szerint a szóban for­gó okmányok fontos informá­ciókat tartalmaztak. Jody Po­­well, Carter volt sajtófőnöke az ABC televízióban közölte, hogy megítélése szerint a Fe­hér Ház iratainak eltulajdo­nítása minden körülmények között bűncselekmény. A Papergate-ügy forrósodik és következményei egyelőre kiszámíthatatlanok. Waterga­­te-nagyságrendű botrányra je­lenleg Washingtonban nem számítanak, arra azonban igen, hogy a Reagan-féle Fe­hér Háznak azok a tisztségvi­selői, akik elismerték a Fehér Házból származó anyagok fel­használását, hetek alatt „bajba kerülhetnek”. A bonni keresztényliberális koalíció érdekelt az enyhülésben Mischnick szabaddemokrata vezető cikke Bonnból jelenti az MTI. Az NSZK keresz­tényliberális kor­mánya is folytatni fogja az enyhülési politikát. Ezt jelen­tette ki Wolfgang Mischnick, a Német Szabaddemokrata Párt parlamenti frakciójának elnöke, az Esslinger Zeitung pénteki számában megjelenő cikkében. Mischnick „rendkívül inten­zívnek” minősítette a jelenleg folyó szovjet—nyugatnémet párbeszédet. Ennek keretében tárgyalt a hét elején Otto Lambsdorff nyugatnémet gaz­dasági miniszter vezető szov­jet politikusokkal, s a párbe­széd fontos állomása lesz Hel­mut Kohl kancellár és Hans-

Next