Magyar Nemzet, 1983. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)
1983-09-01 / 206. szám
f. -y V'.V'.1. Párbeszéd iLl*. » « békéért A nemzetközi békemozgalom hagyománya, hogy szeptember 1-én — a második világháború kitörésének évfordulóján — a nemzeti békemozgalmak világszerte nagyszabású békedemonstrációkat szerveznek a békéért, a fegyverkezési verseny megfékezéséért. Hazánkban a Magyar Szolidaritási Bizottság kezdeményezésérekerül megtartásra a magyar béke- és szolidaritási mozgalom egész országot átfogó eseménysorozata, amelynek célkitűzései magvalósításában az Országos Béketanács is aktív szerepet vállal. Mi, itt Európában mindannyian a növekvő nukleáris fenyegetettség árnyékában élünk, ezért elválaszthatatlan része életünknek és mindennapjainknak a békéért, a leszerelésért, a háborús tűzfészkek felszámolásáért folyó küzdelem. Érdekeink, törekvéseink közösek Európa és a nagyvilág sok százmillió békeszerető emberével. Közös a felelősségünk is azért, hogy összefogva jó irányba befolyásoljuk a világ sorsát. A ma kezdődő őszi akciósorozat budapesti és megyei programjai azt ígérik,, hogy ez évben tartalmában és formájában is megújul a békevilágnaphoz fűződő eseménysorozat. A békeszerető embereket világszerte nagy nyugtalansággal tölti el, hogy fokozódik a fegyverkezési verseny, s különösen az atomfegyverkezés minden korábbinál fenyegetőbb méreteket ölt. Az Amerikai Egyesült Államok kormányzata továbbra is a nukleáris zsarolás politikáját folytatja, kétségbe vonja a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti viszonylagos erőegyensúly tényét, s nyíltan arra törekszik, hogy erőfölényt harcoljon ki. Minden józanul gondolkodó embert aggaszt, hogy a NATO folytatja az előkészületeket az amerikai rakéták európai telepítésére, és egyre nyilvánvalóbbá válnak az Amerikai Egyesült Államok világuralmi törekvései. Ebben a helyzetben különösen nagy szükség van a békeszerető erők világméretű összefogására, közös akciók kezdeményezésére. Hazánkban is aggodalmat keltenek az enyhülést, a békés egymás mellett élést fenyegető imperialista törekvések. Az a körülmény, hogy a Magyar Népköztársaság határaitól nem nagy távolságban — a NATO 1979. decemberi határozata értelmében — 572 úgynevezett eurorakéta elhelyezésére készülnek, növeli hazánk fenyegetettségét. Jelenleg, amikor az amerikai imperializmus és szövetségesei fokozzák támadásaikat a nemzetközi békemozgalom ellen, a legkülönbözőbb békeszervezetek egyre inkább szükségét érzik az együttműködésnek, a közös fellépésnek. A békevilágnapon, a prágai béke-világtalálkozón elfogadott ajánlás alapján az európai békemozgalmak nagyszabású békedemonstrációkon juttatják kifejezésre tiltakozásaikat az amerikai rakéták európai telepítése ellen. Az őszi leszerelési akciósorozat kiemelkedő állomása lesz az október 24—31. között megrendezésre kerülő ENSZ leszerelési hét. A hét során — az OBT szervezésében — nagygyűlések, ifjúsági békemenetek, leszerelési vitafórumok, Kelet—Nyugat kerekasztal-beszélgetések, előadói konferenciák, tudományos találkozások kerülnek megtartásra. Mozgalmunk továbbra is nagy figyelmet fordít az európai enyhülés ügyének előmozdítására. Reménykedünk abban, hogy kedvező eredménnyel és légkörben fejeződik be az európai béke és biztonság témáját tárgyaló madridi konferencia. A világközvélemény érdeklődésének középpontjában jelenleg ismét az új szovjet békekezdeményezések állnak. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke által előterjesztett javaslatok reménységgel töltik el a békére vágyó embereket. Az új kezdeményezésekkel a Szovjetunió ismét tanújelét adta, hogy messzemenő rugalmasságra kész. A békekezdeményezések figyelembe veszik a másik fél érdekeit, biztonságának lehetséges szempontjait is. A szovjet javaslatok hangsúlyozzák: ha a NATO eltekint az új amerikai rakéták Nyugat- Európába való telepítésétől, akkor a Szovjetunió azokat a rakétákat, amelyeknek a száma meghaladja a francia és brit nukleáris eszközök számát, nemcsak visszavonni kész, de vállalja megsemmisítésüket is. Bízunk abban, hogy a megegyezést szabályozó új javaslatok a világ békeszerető népeinek támogatásával pozitív válaszadásra késztetik az Amerikai Egyesült Államokat és szövetségeseit. Együttműködésre, egymást gazdagító őszinte párbeszédre törekszünk minden békeszerető erővel, függetlenül attól, ki melyik társadalmi rendszert tartja előnyösebbnek, melyik vallás híve, milyen a világnézete. Holnap ilyen szellemben látjuk vendégül a holland békeszerető erők delegációját. Harmadika és ötödike között Sárospatakon holland—magyar kerekasztal-vita keretében vizsgáljuk meg, hogy — számos más kérdésben, eltérő véleményt valló — mozgalmaink hogyan szolgálhatják leghatásosabban a béke ügyét. A Nemzetközi Békekutató Társaság (IPRA) X. közgyűlése után mozgalmunk úgyszintén több neves békekutatót lát vendégül és részvételükkel vitát szervez. Mozgalmunk meggyőződéssel csatakozik mindazokhoz, akik ma a világ különböző tájain az értelmes alkotó életért, a rakétatelenítések ellen, a békéért, a leszerelésért, a biztonságos jövő megteremtéséért, a nemzetközi szolidaritás erősítéséért szállnak síkra. Sebesztiális árulómé az Országa Béketanács elnöke Marivar \ 111117^1^ | VT W| 1 I Br® Sj §1 U M l Bt® B XI-VI. évfolyam BMBJB. J. 1*7111 m 1 ^ J BL 206. szám A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Polgárháborús feszültséget teremtettek a bejrrúti harcok Párizst nyugtalanítják a libanoni fejlemények A külpolitikai helyzet ellentámadást indított a libanoni hadsereg a síita fegyveresek ellen a libanoni fővárosban folytatódó harcokban, hogy visszaszerezze az elmúlt napok kiterjedt utcai összecsapásaiban elveszített állásait. Az összetűzések során ismételten tűz alá kerültek az országban állomásozó többnemzetiségű erők amerikai, francia és brit egységei is. Az amerikai, egységek parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy több katonájának a halála ellenére ,,továbbra is támogatják a libanoni kormányt és hadseregét azért, hogy azok visszaszerezzék szuverenitásukat az egész ország területe fölött”. Washingtonban Bush alelnök vezetésével ismételten tanácskozott a válságstáb. Reagan elnök, üzenetet intézett Begin izraeli miniszterelnökhöz Ebben egyebek között arra kérte a kormányfőt, hogy a libanoni helyzet romlására tekintettel ...korlátozott időre” halasszák el a Bejrút környékén állomásozó izraeli egységek átcsoportosítását Dél-Libanonba. Begin néhány nap erejéig hozzájárult ehhez. Az amerikai főváros politikai keretben hangot kapott az a vélemény, hogy Washington kész a libanoni rendfenntartó erők amerikai kontingensének a kibővítésére és áldozatokat is vállal, hogy megőrizze befolyását a térségben. E következtetésre egyebek között az a levél szolgáltat alapot, amelyet Ronald Reagan küldött Thurmond szenátornak és O'Neill képviselőházi elnöknek. Az elnök és környezete azt igyekszik elérni, hogy a libanoni jelenlétre ne vonatkozzék az 1973-as hadviselési törvény, amelynek értelmében a Fehér Háznak egy hónapon belül választania kellene a — szenátusi jóváhagyást igénylő — hadiállapot meghirdetése, illetve a közel-keleti országból való távozás között. AGGODALMAT KELTETT Franciaországban, hogy a bejrúti harcok során kedden öt francia katona életét vesztette, heten megesebesültek és a becsapódó gránátok a francia nagykövetséget 'is'megrongálták. Párizsban a külügyminisztérium szóvivője nyugtalanságának és megrendülésének adott hangot a bejrúti fejlemények miatt, majd rámutatott: országa „továbbra is támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek Libanon egységének, szuverenitásának és függetlenségének a helyreállítására irányulnak”. A l.Hanmanité bejrúti jelentése szerint a harcokat a falfengisták robbantották ki. A libanoni hadsereg — írja a lap — szemet huny ,a fegyveres csoport túlkapásai felett, a falangisták embereket raboltak el, másokat megöltek és büntetlenül folytathatták provokációikat. A Liberation arra mutat rá, hogy a libanoni válság fő oka Begin hajthatatlan politikájában keresendő, amely minden kompromisszumos kísérletet meghiúsított. Párizsban emlékeztetnek arra, hogy a múlt hét végén Dzsumblatt, a libanoni Haladó Szocialista Párt vezetője a francia fővárosban megbeszélést folytatott az amerikai elnök, illetve a libanoni államfő megbízottjával. E találkozóról nem szivárogtak ki részletek, de megfigyelők,,szerint az újabb bejrúti összetűzések éppen a tárgyalásos rendezés esélyeinek a csökkentésére irányulnak Hazánkba látogat a burmai államfő Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos látogatásra hazánkba érkezik U San Yu, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnöke. A Gromiko szocialista országok külügyminiszter-helyetteseit fogadta Moszkvából jelenti az MTI. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminisztere szerdán Moszkvában fogadta több szocialista ország külügyminiszter-helyettesét. A külügyminiszter-helyettesek az ENSZ-közgyűlés küszöbönálló, XXXVIII. ülésszakának előkészületei közé tartozó megbeszélésüket folytatják a szovjet fővárosban. McFarlane tanácskozása, Amin Dzsemajjellel Bejrútból jelenti a UPII és az AP. A libanoni hadsereg szerdán további erőket vetett be Nyugat-Bejrútban a síita és drúz fegyveresek ellen. A kormány az egész városra kiterjedő, meghatározatlan időre szóló kijárási tilalmat rendelt el. Az ellentámadás keretében, három libanoni dandár három különböző irányban nyomul előre Nyugat-Bejrútban a muzulmán fegyveresek állásai felé. Mintegy tízezer katonát, harckocsikat, nehéztüzérséget és helikoptereket vetettek be. A kormány a kijárási tilalom elrendelésekor közölte: figyelmeztetés nélkül lőnek mindenkire, akit a kezében,, fegyverrel látnak az utcákon. A bejrútiak nagyrésze óvóhelyekre menekült. Robert McFarlane, az amerikai elnök megbízottja közben visszatért Libanonba, és azonnal tárgyalást kezdett Amin Dzsemájel libanoni elnökkel és Safik El-Vazzan miniszterelnökkel. Valid Dzsumblatt, a libanoni Haladó Szocialista Párt elnöke, a libanoni drúz közösség vezetője szerdán Damaszkuszban „inváziónak" minősítette a libanoni hadsereg nyugatbejrúti akcióját. Dzsumblatt kijelentette: a hadművelet azt bizonyítja, hogy semmiféle különbség sincs a libanoni falangisták és Dzsemájel elnök politikája között, sőt a libanoni hadsereg éppen a falangista párt uralmát kívánja megszilárdítani Libanonban. Nabih Berri, az Amal elnevezésű síita félkatonai szervezet vezetője, aki ugyancsak a szíriai fővárosban tartózkodik, szerdán felszólította az arab és iszlám országok államfőin, hogy azonnal járjanak közben a bejrúti vérontás megszüntetéséért. Az AMSA olasz hírügynökség bejrúti tudósítója a harcokkal kapcsolatban szerdán kiemelte: az elmúlt napok fegyveres összetűzései során újra összefogtak a haladó muzulmán erők. Millerrand állásfoglalása Párizsi MTI-jelentés szerint Franciaországban nyugtalanságot keltett, hogy a bejrúti harcok fellángolása következtében kedden öt francia katona életét vesztette, heten megsebesültek és a becsapódó, gránátok a francia nagykövetséget is megrongálták. Párizsban emlékeztetnek arra, hogy Valid Dzsumblatt, a libanoni Haladó, Szocialista Párt vezetője a múlt, hét végén a francia fővárosban megbeszélést folytatott Robert McFarlane-nel, Reagan elnök közel-keleti megbízottjával és Vadid Haddaddal, Dzsemájel elnök megbízottjával. E megbeszélésekről közelebbi részletek nem szivárogtak ki, de diplomáciai megfigyelők véleménye szerint az újabb incidensek épp a tárgyalási erőfeszítések megtorpedózására irányulnak. A francia kormány szerdai ülésén megvitatta alibanonihelyzetet. Az ülés után Max Gallo államtitkár, a kormány szóvivője kijelentette: Mitterrand elnök határozottan leszögezte, hogy Franciaország semmi esetre sem fog belesodródni a libanoni polgárháborúba. Mint a szóvivő rámutatott, a francia katonai egység a több nemzetiségű haderő keretében tartózkodik Libanonban, a feladata az, hogy válaszfalat alkosson, oltalmazza a polgári lakosságot, nem pedig az, hogy beavatkozzék a polgárháborúba, vagy döntő-bíróként lépjen fel. Charles Hernu hadügyminiszter a minisztertanács után kijelentette: szó sem lehet arról, hogy francia katonák bejrúti halála kétségessé tegye Franciaország további részvételét a több nemzetiségű haderőben. ■Seagan-levél Az MTI Washington jelentése szerint az Egyesült Államok kész a libanoni több nemzetiségű rendfenntartó erők amerikai kontingensének kibővítésére és harctéri áldo zatokat is vállal, hogy megőrizze pozícióit a térségben. Egy évvel az első 800 amerikai tengerészgyalogos partraszállása után (annak idején Reagan elnök harminc napban jelölte meg az akció maximális időtartamát) az Egyesült Államok nem tervezi csapatainak viszszavonását. A fentiekre következtetnek washingtoni politikai körökben annak a levélnek a szövegéből is, amelyet Reagan küldött kedden Thurmond szenátornak, a szenátus ideiglenes elnökének és O’ Neill képviselőházi elnöknek. A Fehér Ház ebben közölte, hogy „még mindig nem lehet megjósolni e csapatok Libanonban tartózkodásának időtartamát”. Egyszersmind kijelentette:a hadviselési törvény a libanoni konfliktus jelenlegi szakaszára nem alkalmazható. Weinberger hadügyminiszter tagadta, hogy a közben 1200 főre emelt amerikai csapatkontingens harcban állna Libanonban. Stansfield Turner, a CIA volt igazgatója szerint az elnöknek meg kell adni a jogot arra, hogy a helyzet szabta követelményeknek megfelelően járjon el. „A tengerészgyalogosok és a több nemzetiségű erők más csapatai soha nem voltak elegen és sohasem rendelkeztek megfelelő felhatalmazással a helyzet ellenőrzésére Libanonban” — írta szerdán a The Washington Post tudósítója. „Ilyen körülmények között a libanoni jobboldali kormány az eszkaláció irányába hajtja Washingtont. Mindez persze nemcsak katonai, hanem politikai kockázatokat is rejt magában az Egyesült Államok és kormánya számára.” TASZÍJÍZ-nyilatkozat A TASZSZ szovjet hírügynökség szerdán nyilatkozatban ítélte el a Bejrút muzulmánokrakta negyedei ellen intézett azitérikai tüzérségi és légi támadást, amely még súlyosabbá tette az amúgy is feszült libanoni helyzetet. Leszögezte, hogy a Szovjetunió számára egyáltalán nem közömbös, milyen állapotok uralkodnak Libanonban. A Szovjetunió azt kívánja, hogy helyreálljon Libanon egysége, megsértett szuverenitása és biztonsága. A nyilatkozat felhívja rá a figyelmet, hogy az Egyesült Államok egyre újabb és újabb fenyegetéseket intéz a libanoniakhoz, kilátásba helyezve katonai akcióinak kiszélesítését, az ország függetlenségéért, a rákényszerített igazságtalan megállapodások ellen vívott harcok fegyveres letörését. Washington bármilyen érvet hozzon is fel magatartásának igazolására, ami ma Libanonban történik, az egyértelműen bizonyítja, mennyire ellenséges az amerikai politika az arabokkal szemben. A TASZSZ emlékeztet arra is, hogy az Egyesült Államok a múlt év nyarán a Bejrútban , élő palesztinok biztonságának szavatolását vállalta, s ezt a menekülttáborokban élő nők, öregek és gyermekek lemészárlása követte. A jelenlegi támadást megelőzően is az amerikai kormányzat több ízben kijelentette, hogy csapatai nem vesznek részt a libanoni harcokban, s jelenlétük a vérontás elkerülését szolgálja. Mielőtt csapatokat vezényelt volna Libanonba, az Egyesült Államok vállalta, hogy katonái ne maradnak ott tovább egy hónapnál, de azóta már több mint egy év telt el. Mindezekre tekintettel a TASZSZ nyilatkozata végezetül leszögezi, hogy az Egyesült Államok libanoni katonai beavatkozása újabb veszély a Közel-Kelet békéjére nézve. Ennek a beavatkozásnak véget kell vetni, s Libanon területén nem maradhatnak sem amerikai, sem más, velük együtt érkezett külföldi csapatok.