Magyar Nemzet, 1983. szeptember (46. évfolyam, 206-231. szám)

1983-09-01 / 206. szám

f. -y V'.V'.1. Párbeszéd iLl*. » « békéért A nemzetközi békemozga­lom hagyománya, hogy szeptember 1-én — a máso­dik világháború kitörésének évfordulóján — a nemzeti békemozgalmak világszerte nagyszabású békedemonst­rációkat szerveznek a bé­kéért, a fegyverkezési ver­seny megfékezéséért. Ha­zánkban a Magyar Szolida­ritási Bizottság kezdeménye­zésére­­kerül megtartásra a magyar béke- és szolidaritási mozgalom egész országot átfogó eseménysorozata, amelynek célkitűzései mag­valósításában az Országos Béketanács is aktív szerepet vállal. Mi, itt Európában mind­annyian a növekvő nukleá­ris fenyegetettség árnyéká­ban­ élünk, ezért elválasztha­tatlan része életünknek és mindennapjainknak a bé­kéért, a leszerelésért, a há­borús tűzfészkek felszámolá­sáért folyó küzdelem. Érde­keink, törekvéseink közösek Európa és a nagyvilág sok százmillió békeszerető embe­rével. Közös a felelősségünk is azért, hogy összefogva jó irányba befolyásoljuk a vi­lág sorsát. A ma kezdődő őszi akció­­sorozat budapesti és megyei programjai azt ígérik,, hogy ez évben tartalmában és for­májában is megújul a béke­­világnaphoz fűződő ese­ménysorozat. A békeszerető embereket világszerte nagy nyugtalan­sággal tölti el, hogy fokozó­dik a fegyverkezési verseny, s különösen az atomfegyver­kezés minden korábbinál fe­nyegetőbb méreteket ölt. Az Amerikai Egyesült Államok kormányzata továbbra is a nukleáris zsarolás politikáját folytatja, kétségbe vonja a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok közötti vi­szonylagos erőegyensúly té­nyét, s nyíltan arra törek­szik, hogy erőfölényt harcol­jon ki. Minden józanul gondolko­dó embert aggaszt, hogy a NATO folytatja az előkészü­leteket az amerikai rakéták európai telepítésére, és egy­re nyilvánvalóbbá válnak az Amerikai Egyesült Államok világuralmi törekvései. Ebben a helyzetben külö­nösen nagy szükség van a békeszerető erők világmére­tű összefogására, közös ak­ciók kezdeményezésére. Ha­zánkban is aggodalmat kel­tenek az enyhülést, a békés egymás mellett élést fenye­gető imperialista törekvé­sek. Az a körülmény, hogy a Magyar Népköztársaság határaitól nem nagy távol­ságban — a NATO 1979. de­cemberi határozata értelmé­ben — 572 úgynevezett euro­­rakéta elhelyezésére készül­nek, növeli hazánk fenye­getettségét. Jelenleg, amikor az ameri­kai imperializmus és szövet­ségesei fokozzák támadásai­kat a nemzetközi békemoz­galom ellen, a legkülönbö­zőbb békeszervezetek egyre inkább szükségét érzik az együttműködésnek, a közös fellépésnek. A békevilágnapon, a prá­gai béke-világtalálkozón el­fogadott ajánlás alapján az európai békemozgalmak nagyszabású bé­kedemonstrá­­ciókon juttatják kifejezésre tiltakozásaikat az amerikai rakéták európai telepítése el­len. Az őszi leszerelési akció­sorozat kiemelkedő állomása lesz az október 24—31. kö­zött megrendezésre kerülő ENSZ leszerelési hét. A hét során — az OBT szervezésé­ben — nagygyűlések, ifjúsá­gi békemenetek, leszerelési vitafórumok, Kelet—Nyu­gat kerekasztal-beszélgeté­­sek, előadói konferenciák, tudományos találkozások ke­rülnek megtartásra. Mozgalmunk továbbra is nagy figyelmet fordít az európai enyhülés ügyének előmozdítására. Reményke­dünk abban, hogy kedvező eredménnyel és légkörben fejeződik be az európai bé­ke és biztonság témáját tár­gyaló madridi konferencia. A világközvélemény ér­deklődésének középpontjá­ban jelenleg ismét az új szovjet békekezdeményezé­sek állnak. Jurij Andropov, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa Elnökségének elnöke ál­tal előterjesztett javaslatok reménységgel töltik el a bé­kére vágyó embereket. Az új kezdeményezésekkel a Szovjetunió ismét tanújelét adta, hogy messzemenő ru­galmasságra kész.­ A béke­kezdeményezések figyelem­be veszik a másik fél érde­keit, biztonságának lehetsé­ges szempontjait is. A szov­jet javaslatok hangsúlyoz­zák: ha a NATO eltekint az új amerikai rakéták Nyugat- Európába való telepítésétől, akkor a Szovjetunió azokat a rakétákat, amelyeknek a száma meghaladja a francia és brit nukleáris eszközök számát, nemcsak visszavon­ni kész, de vállalja megsem­misítésüket is. Bízunk ab­ban, hogy a megegyezést szabályozó új javaslatok a világ békeszerető népeinek támogatásával pozitív vá­laszadásra késztetik az Ame­rikai Egyesült Államokat és szövetségeseit. Együttműködésre, egymást gazdagító őszinte párbeszéd­re törekszünk minden béke­­szerető erővel, függetlenül attól, ki melyik társadalmi rendszert tartja előnyösebb­nek, melyik vallás híve, mi­lyen a világnézete. Holnap ilyen szellemben látjuk ven­dégül a holland békeszerető erők delegációját. Harmadi­­ka és ötödike között Sáros­patakon holland—magyar kerekasztal-vita keretében vizsgáljuk meg, hogy — szá­mos más kérdésben, eltérő véleményt valló — mozgal­maink hogyan szolgálhatják leghatásosabban a béke ügyét. A Nemzetközi Béke­­kutató Társaság (IPRA) X. közgyűlése után mozgal­munk úgyszintén több ne­ves békekutatót lát vendégül és részvételükkel vitát szer­vez. Mozgalmunk meggyőző­déssel csatakozik mind­azokhoz, akik ma a világ különböző tájain az értelmes alkotó életért, a rakétatele­­nítések ellen, a békéért, a leszerelésért, a biztonságos jövő megteremtéséért, a nemzetközi szolidaritás erő­sítéséért szállnak síkra. Sebesztiáli­s árulómé az Országa Béketanács elnöke Marivar \ 111117^1^ | VT W| 1 I Br® Sj §1 U M l Bt® B XI-VI. évfolyam BMBJB. J. 1*7111 m 1 ^ J BL 206. szám A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Polgárháborús feszült­séget teremtettek a bejrrúti harcok Párizst nyugtalanítják a libanoni fejlemények A külpolitikai helyzet ellentámadást indított a libanoni hadsereg a síita fegyveresek ellen a libanoni fővárosban folytatódó harcokban, hogy visszaszerezze az elmúlt napok kiterjedt utcai összecsa­pásaiban elveszített állásait. Az összetűzések során ismételten tűz­ alá kerültek­ az országban állomásozó többnemzetiségű erők amerikai, francia és brit egységei is. Az amerikai, egy­ségek parancsnoka úgy nyilatkozott, hogy több katonájának a halála ellenére ,,továbbra is támogatják a libanoni kormányt és hadseregét azért, hogy azok visszaszerezzék szuverenitásu­kat az egész ország területe fölött”. Washingtonban Bush alelnök vezetésével ismételten tanács­kozott a válságstáb. Reagan elnök, üzenetet intézett Begin iz­raeli miniszterelnökhöz Ebben egyebek között arra kérte a kormányfőt, hogy a libanoni helyzet romlására tekintettel ...korlátozott időre” halasszák el a Bejrút környékén állo­másozó izraeli egységek átcsoportosítását Dél-Libanonba. Be­gin néhány nap erejéig hozzájárult ehhez. Az amerikai fővá­ros politikai keretben hangot kapott az a vélemény, hogy Washington kész a libanoni rendfenntartó erők amerikai kon­tingensének a kibővítésére és áldozatokat is vállal, hogy meg­őrizze befolyását a térségben. E következtetésre egyebek kö­zött az a levél szolgáltat alapot, amelyet Ronald Reagan kül­dött Thurmond szenátornak és O'Ne­ill képviselőházi elnöknek. Az elnök és környezete azt igyekszik elérni, hogy a libanoni jelenlétre ne vonatkozzék az 1973-as hadviselési törvény, amelynek értelmében a Fehér Háznak egy hónapon belül vá­lasztania kellene a — szenátusi jóváhagyást igénylő — hadi­állapot meghirdetése, illetve a közel-keleti országból való tá­vozás között. AGGODALMAT KELTETT Franciaországban, hogy a bej­rúti harcok során kedden öt francia katona életét vesztette, heten megesebesültek és a becsapódó gránátok a francia nagy­követséget 'is'­­megrongálták. Párizsban a külügyminisztérium szóvivője nyugtalanságának és megrendülésének adott­ hangot a bejrúti fejlemények miatt, majd rámutatott: országa „to­vábbra is támogatja azokat az erőfeszítéseket, amelyek Liba­non egységének, szuverenitásának és függetlenségének a hely­reállítására irányulnak”. A l.Hanmanité­ bejrúti jelentése szerint a harcokat a falfengisták robbantották ki. A libanoni­ had­sereg — írja a lap — szemet huny ,a fegyveres csoport túlka­pásai felett, a falangisták embereket raboltak el, másokat megöltek és büntetlenül folytathatták provokációikat. A Li­beration arra mutat rá, hogy a libanoni válság fő oka Begin hajthatatlan politikájában keresendő, amely minden kompro­misszumos kísérletet meghiúsított. Párizsban emlékeztetnek arra, hogy a múlt hét végén Dzsumblatt, a libanoni Haladó Szocialista Párt vezetője a francia fővárosban megbeszélést folytatott az amerikai elnök, illetve a libanoni államfő meg­bízottjával. E találkozóról nem szivárogtak ki részletek, de megfigyelők,,­szerint az újabb bejrúti összetűzések éppen a tárgyalásos rendezés esélyeinek a csökkentésére irányulnak Hazánkba látogat a burmai államfő Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívásá­ra a közeli napokban hivata­los látogatásra hazánkba ér­kezik U San Yu, a Burmai Unió Szocialista Köztársaság elnö­ke. A Gromiko szocialista országok külügyminiszter-helyetteseit fogadta Moszkvából jelenti az MTI. Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertaná­csa elnökének első helyettese, a Szovjetunió külügyminiszte­re szerdán Moszkvában fogad­ta több szocialista ország külügyminiszter-helyettesét. A külügyminiszter-helyettesek az ENSZ-közgyűlés küszöbönálló, XXXVIII. ülésszakának előké­születei közé tartozó megbe­szélésüket folytatják a szovjet fővárosban. McFarlane tanácskozása, Amin Dzsemajjellel Bejrútból jelenti a UPII és az AP. A libanoni hadsereg szerdán további erőket vetett be Ny­ugat-Bejrút­ban a síita és drúz fegyveresek ellen. A kormány az egész­ városra ki­terjedő, meghatározatlan idő­re szóló kijárási tilalmat ren­delt el. Az ellentámadás keretében, három libanoni dandár három különböző irányban nyomul előre Nyugat-Bejrútban a mu­zulmán fegyveresek állásai fe­lé. Mintegy tízezer katonát, harckocsikat,­ nehéztüzérséget és helikoptereket vetettek be. A kormány a kijárási tila­lom elrendelésekor közölte: fi­gyelmeztetés nélkül lőnek min­denkire, akit a kezében,, fegy­verrel látnak az utcákon. A bejrútiak nagy­­része­ óvóhe­lyekre menekült. Robert McFarlane, az ame­rikai elnök megbízottja köz­ben visszatért Libanonba, és azonnal tárgyalást kezdett Amin Dzsemájel libanoni el­nökkel és Safik El-Vazzan mi­niszterelnökkel. Valid Dzsumblatt, a libano­ni Haladó Szocialista Párt el­nöke, a libanoni drúz közösség vezetője szerdán Damaszkusz­­ban „inváziónak" minősítette a libanoni hadsereg nyugat­bejrúti akcióját. Dzsumblatt kijelentette: a hadművelet azt bizonyítja, hogy semmiféle kü­lönbség sincs a libanoni fa­langisták és Dzsemájel elnök politikája között, sőt a libano­ni hadsereg éppen a falangista párt uralmát kívánja megszi­lárdítani Libanonban. Nabih Berri, az Amal elne­vezésű síita félkatonai szerve­zet vezetője, aki ugyancsak a szíriai fővárosban tartózkodik, szerdán felszólította az arab és iszlám­ országok államfőin, hogy azonnal járjanak közben a bejrúti vérontás megszünte­téséért. Az AMSA olasz hírügynök­ség bejrúti tudósítója a har­cokkal kapcsolatban szerdán kiemelte: az elmúlt napok fegyveres összetűzései során újra összefogtak a haladó mu­zulmán erők. Millerrand állásfoglalása Páriz­si MTI-jelentés szerint Franciaországban nyugtalansá­got keltett, hogy a bejrúti har­cok fellángolása következté­ben kedden öt francia katona életét vesztette, heten megse­besültek és a becsapódó, grá­nátok a francia nagykövetsé­get is megrongálták. Párizsban emlékeztetnek ar­ra, hogy Valid Dzsumblatt, a libanoni Haladó, Szocialista Párt vezetője a múlt, hét vé­gén a francia fővárosban meg­beszélést folytatott Robert McFarlane-nel, Reagan elnök közel-keleti megbízottjával és Vadid Haddaddal, Dzsemájel elnök megbízottjával. E meg­beszélésekről közelebbi részle­tek nem szivárogtak ki, de diplomáciai megfigyelők vé­leménye szerint az újabb in­cidensek épp a tárgyalási erő­feszítések megtorpedózására irányulnak. A francia kormány szerdai ülésén megvitatta a­­libanoni­­helyzetet. Az ülés után Max Gallo államtitkár, a kormány szóvivője kijelentette: Mitter­­rand elnök határozottan leszö­gezte, hogy Franciaország semmi esetre sem fog belesod­ródni a libanoni polgárhábo­rúba. Mint a szóvivő rámutatott, a francia katonai egység a több nemzetiségű haderő ke­retében tartózkodik Libanon­ban, a feladata az, hogy vá­laszfalat alkosson, oltalmazza a polgári lakosságot, nem pe­dig az, hogy beavatkozzék a polgárháborúba, vagy döntő-­­­bíróként lépjen fel. Charles Hernu hadügymi­niszter a minisztertanács után kijelentette: szó sem lehet ar­ról, hogy francia katonák bej­rúti halála kétségessé tegye Franciaország további részvé­telét a több nemzetiségű had­erőben. ■Seagan-levél Az MTI Washington jelenté­se szerint az Egyesült Álla­mok kész a libanoni több nemzetiségű rendfenntartó erők amerikai kontingensének kibővítésére és harctéri áldo­­­ zatokat is vállal, hogy meg­őrizze pozícióit a térségben. Egy évvel az első 800 amerikai tengerészgyalogos partraszállá­sa után (annak idején Reagan elnök harminc napban­ jelölte meg az akció maximális idő­tartamát) az Egyesült Államok nem tervezi csapatainak visz­­szavonását. A fentiekre következtetnek washingtoni politikai körök­ben annak a levélnek a szöve­géből is, amelyet Reagan kül­dött kedden Thurmond szená­tornak, a szenátus ideiglenes elnökének és O’ Neill képvise­lőházi elnöknek. A Fehér Ház ebben közölte, hogy „még mindig nem­ lehe­t megjósolni e csapatok Libanonban tartóz­kodásának időtartamát”. Egy­szersmind kijelentette:­­a had­viselési törvény a libanoni konfliktus jelenlegi szakaszára nem alkalmazható. Weinber­­ger hadügyminiszter tagadta, hogy a közben­ 1200 főre emelt amerikai csapatkontingens harcban állna Libanonban. Stansfield Turner, a CIA volt igazgatója szerint az el­nöknek meg kell adni a jogot arra, hogy a helyzet szabta követelményeknek megfele­lően járjon el. „A tengerészgyalogosok és a több nemzetiségű erők más csapatai soha nem voltak ele­gen és sohasem rendelkeztek megfelelő felhatalmazással a helyzet ellenőrzésére Libanon­ban” — írta szerdán a The Washington Post tudósítója. „Ilyen körülmények között a libanoni jobboldali kormány az eszkaláció irányába hajtja Washingtont. Mindez persze­­ nemcsak katonai, hanem po­litikai kockázatokat is rejt ma­gában az Egyesült Államok és kormánya számára.” TASZÍJÍZ-nyilatkozat A TASZSZ szovjet hírügy­­­­nökség szerdán nyilatkozatban ítélte el a Bejrút muzulmánok­­­rakta negyedei ellen intézett­­ azitérikai tüzérségi és légi tá­madást, amely még súlyosab­bá tette az amúgy is feszült libanoni helyzetet. Leszögezte, hogy a Szovjetunió számára egyáltalán nem közömbös, mi­lyen állapotok uralkodnak Li­­­banonban. A Szovjetunió azt kívánja, hogy helyreálljon Li­banon egysége, megsértett szu­verenitása és biztonsága. A nyilatkozat felhívja rá a figyelmet, hogy az Egyesült Államok egyre újabb és újabb fenyegetéseket intéz a libano­niakhoz, kilátásba helyezve ka­tonai akcióinak kiszélesítését, az ország függetlenségéért, a rákényszerített igazságtalan megállapodások ellen vívott harcok fegyveres letörését. Washington bármilyen érvet hozzon is fel magatartásának igazolására, ami ma Libanon­ban történik, az egyértelműen bizonyítja, mennyire ellenséges az amerikai politika az ara­bokkal szemben. A TASZSZ emlékeztet arra is, hogy az Egyesült Államok a múlt év nyarán a Bejrútban , élő palesztinok biztonságának szavatolását vállalta, s ezt a menekülttáborokban élő nők, öregek és gyermekek lemészár­­­lása követte. A jelenlegi tá­madást megelőzően is az ame­rikai kormányzat több ízben kijelentette, hogy csapatai nem vesznek részt a libanoni har­cokban, s jelenlétük a vér­ontás elkerülését szolgálja. Mielőtt csapatokat vezényelt volna Libanonba, az Egyesült Államok vállalta, hogy kato­­­nái ne maradnak ott tovább egy hónapnál, de azóta már több mint egy év telt el. Mindezekre tekintettel a TASZSZ nyilatkozata végeze­tül leszögezi, hogy az Egyesült Államok libanoni katonai be­avatkozása újabb veszély a Közel-Kelet békéjére nézve. Ennek a beavatkozásnak véget kell vetni, s Libanon területén nem maradhatnak sem ameri­kai, sem más, velük együtt érkezett külföldi csapatok.

Next