Magyar Nemzet, 1983. december (46. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-01 / 283. szám
4 -*5!! A KISZ támogatja a moszkvai VIT megrendezését -a Földünk haladó ifjúsága ismét arra készül, hogy — hagyományosan — nagyszabású nemzetközi találkozón demonstrálja a békeszerető fiatalok egységét, s teremtsen lehetőséget egymás , jobb megismerésére, a közös fellépésre. Kedden hangzott el a Lenini Komszomol bejelentése: 1985- ben Moszkva adjon otthont a XII. világifjúsági találkozónak. Ezzel kapcsolatban KovácsJenő, a KISZ KB titkára szerdán nyilatkozatot adott: " A jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a következő VTT-et a béke megőrzésének, az újabb világháború elkerülésének, az imperializmus elleni harc jegyében rendezzék meg. A KISZ mindent elkövet azért, hogy a béke ügyét,’a leszerelést támogató’ ifjúsági szervezetek és mozgalmak legszélesebb köre vegyen részt a XII. világifjúsági találkozón. A soron következő VIT helyszínének kijelölése már hosszabb ideje foglalkoztatta a nemzetközi ifjúsági mozgalom különböző szervezeteit. Figyelemmel arra is, hogy 1985 a fasizmus felett aratott győzelem negyvenedik és a helsinki záróokmány aláírásának tizedik évfordulója, különböző pártállású ifjúsági szövetségek egyaránt felvetették, hogy a világ ifjúságának találkozójára Moszkvában kerüljön sor. A Lenini Kojkszomol kezdeményezése azonban nemcsak ezért számíthat kedvező visszhangra. A Szovjetuniónak a béke megőrzéséért kifejtett tevékenysége, a Komszomol ismert szerepe a nemzetközi ifjúsági mozgalomban egyaránt indokolja, hogy a haladó, békeszerető ifjúsági szervezetek — köztük a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség — támogassák a XII. VI. moszkvai megrendezését— mondotta Kovács Jenő. Napirenden a tsz-vezetés színvonala A vezetők kiválasztásában egyre nagyobb szerepet kap a szakmai hozzáértés, a felkészültség, a tsz-ekben javult a vezetői munka színvonala — állapította meg a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdai ülésén, amelyen a tsz-ek vezetésének helyzetével és feladataival foglalkozott. ■A vezetés viszonylag kevesebbe „kerül” a tsz-ekben, mint a gazdaság más területein, ám az irányító apparátus növekedésének és ezzel a bürokratizálódásnak a veszélye „itt is fenyeget”. A termelőszövetkezetekben dolgozó 650 ezer foglalkoztatottból, több mint 90ezren, nem fizikaimunkát végeznek, s negyedrészük ügyvitellel foglalkozik. A nem fizikaiak száma az utolsó, évben több mint öt százalékkal nőtt, míg a fizikai munkát végzőké két százalékkal sem. . Az elnökség megfogalmazta a szövetkezeti vezetéssel szemben támasztott időszerű követelményeket is; a szövetkezetek dinamikus fejlődésében meghatározó szerepe van a kezdeményező, az ésszerű kockázatot tudatosan vállaló vezetésnek; a kollektív és egyéni felelősség egyidejű fokozása ésszerű munkamegosztást követel a testületek, a választott vezetők és a termelést irányítók, valamint a testületi döntést előkészítő szakemberek között. , Kiemelten foglalkozott, az elnökség a termelőszövetkezeti elnökök személyes szerepével és felelősségével, valamint a választott vezetők szakmai és szövetkezetpolitikai felkészültségével, amiben az elmúlt évtizedben jelentős javulás tapasztalható. Hetvenöt éves a Vas utcai kórház Hetvenöt éves a Vas utcai kórház, vagy ahogyan az idősebbek ismerik, a régi Pajor Szanatórium. Az alig négyszázágyas kórház valójában a VIII. kerületi egészségügyi integráció bázisa. Az intézmény — amelynek része a kórház — teljes neve: Fővárosi Tanács Balassa János Kórház-Rendelőintézet, mert hozzá tartozik többek között az Auróra utcai és Trefort utcai rendelőintézet, a Ganz-MÁVAG Üzemorvosi Rendelőintézet és más intézmények is. A századfordulón — 1898- ban — kertes, földszintes házak között megnyílt vízgyógyintézet tulajdonosa, dr. Pajor Sándor jól képzett általános orvos hírében állt. Pajor 1906-ban megvette a Vas utca 17. szám alatti telket is, s dr. Hültl Dezső műegyetemi tanár ■ tervei szerint , megépíttetett egy díszes homlokzatú, emeletes, tágas, belső kertes kórházépületet, amelyet egybeépítettek a vízgyógyintézettel.’ A főváros akkor legmodernebb szanatóriuma 1908 őszén fogadta az első betegeket. Az intézmény vezetését később Pajor Sándor fia, Ferenc vette át, aki belgyógyász és laboratóriumi szakorvos volt.’ A szanatórium saját orvosi személyzettel is rendelkezett, de a kor számos kiváló szakembere járt ide gyógyítani. Még ma is megvan a hajdani vöröscsempés műtőben az a plakett (1928), amely dr. Hültl Hümér professzornak a Pajor Szanatóriumban végzett tízezredik műtéte emlékét idézi. Itt kezdték egyébként a rosszindulatú daganatok rádiummal történő gyógyítását is, megelőzve az országos intézményeket. A világháborúk idején hadikórházzá alakították a szanatórium egy részét. Pajor Ferenc sok üldözöttet, illegalitásba kényszerültet bújtatott az épületben. A második világháború alatt átmenetileg hadifogolykórházként, majd a szovjet városparancsnokság engedélyével vöröskeresztes kórházként működött az intézmény. 1946-ban ismét mint Pajor Szanatórium szerepelt, 1949-ben államosították. Egy évig a görög partizánok, sebesültek kórháza volt — utána pedig (átmenetileg) iskola volt az épületben. 1954—56 óta ismét kórházként működik, s egymás után nyíltak meg az új osztályok. Jelenleg bővített alapszakmás kórház: belgyógyászati, sebészeti, szülészeti-nőgyógyászati, intenzív terápiás osztályokon kívül diagnosztikus osztályokkal is rendelkezik, s profiljához tartozik többek között a pajzsmirigy-megbetegedések gyógyítása. 1983. november 30-án, szerdán délután ünnepségen emlékeztek meg a kórházalapítás 73. évfordulójáról. (honti) A Magyar Elektrotechnikai Egyesület közgyűlése Több mint hatezer hazai mérnök, erősáramú villamos ipari szakember képviseletében tartotta meg szerdán küldöttközgyűlését a Magyar Elektrotechnikai Egyesület Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia kongreszszusi termében. A közgyűlésen értékelték az egyesület hét szakosztályának és szakbizottságának, valamint munkabizottságainak elmúlt 1ó hároméves munkáját. Az MEE több mint negyven vidéki szervezetében és számos üzemi csoportjában (csak Budapesten 14 üzemi csoportja működik) országos és nemzetközi rendezvényekkel, konferenciákkal és bemutatókkal igyekeztek megszervezni a szakterületen dolgozó műszaki értelmiség összefogását, irányítását. Évente mintegy 20 szakmai tanfolyamot is tartottak — energetikusképzés, kábelszerelés, villámvédelem, villamosmű-kezelés , és számos más témából is ezeken több mint ötezer hallgató vett részt. A közgyűlésen felszólalt és méltatta az egyesület tevékenységét, Fock Jenő, az MTESZ elnöke is. Elismeréssel szólt az egyesület energiagazdálkodással kapcsolatos tevékenységéről, és annak hasonló színvonalú folytatását kérte. A Magyar Nemzet megkérdezte: Mit adnak a gyerekek az új Nemzeti Színháznak? Még a napfényes őszön sokfelé botlott szorgos, gesztenyegyűjtő gyerekcsapatba a második kerületben az ember. Ha megkérdezte a buzgó kis gyűjtögetőket, mire kell a rengeteg vadgesztenye, azt válaszolták, az új Nemzeti Színháznak. Bármily meglepő is ez a válasz, nem a gyermekész kitalációja, hanem valóság. A Bányai Júlia Általános Iskola mindjárt az országos felhívás másnapján meghirdette tanulói között a Nemzeti Színház megsegítésének programját, és a gyerekek addig tán még soha nem látott lelkesedéssel láttak munkához. Éppen vadgesztenyeérés volt, elkezdték hát gyűjteni, majd a MÉH-nek eladni a gyógyszeripar számára igen fontos vadgesztenyét. — Mennyi pénz jött össze a gesztenyéből? — kérdezzük Fojta János iskolaigazgatót. — Háromezer forint. — Ez bizony nem sok az új színház fölépüléséhez! — Nem sok, valóban, de iskolánk nem csupán egyetlen és egyedüli akcióval szeretné segíteni a színházat. Úgy határoztunk, hogy 1985 március tizenötödikéig öt nap társadalmi munka és egy hasznosanyaggyűjtés bevételét küldjük el az új Nemzeti Színház számára. Egyúttal felhívást fogalmaztunk az ország többi általános iskolája és középiskolája számára is, hogy ők is hasonló módon csatlakozzanak a színház megsegítéséhez. Ezt a felhívást éppen most hagyta jóvá a Művelődési Minisztérium operatív bizottságának titkára, dr. Véghelyi József. Most már csak az a gondunk, hol tehetjük közzé, hogy valamennyi tanintézethez eljusson a híre. — Az iskolák köztudomásúan nem dúskálnak a földi javakban. Az a pénz, amit 1985 tavaszáig összegyűjtenek a tanulók szorgos munkájával, elkelne, úgy hiszem, házon belül is. — Igen, elkelne, hiszen a hasznosanyaggyűjtés bevételét rendszeresen a nyári táborok megszervezésére szoktuk fordítani. Úgy gondoltuk azonban, hogy ha az iskola névadójának, Bányai Júliának a nemzedéke föl tudta építeni az első Nemzeti Színházat, mi, e név viselői viszont erőinkhez és lehetőségeinkhez mérten segíteni fogjuk az új színház létrejöttét. Ezen kívül pedagógiai célok is vezetnek bennünket. „Cserébe” a támogatásért ugyanis azt kérjük az új Nemzeti Színháztól, hogy minden március tizenötödikén rendezzen ünnepi műsort a felhíváshoz csatlakozó iskolák képviselői számára. Ezek az ünnepi előadások szép nyitányai lehetnének a tavaszonként forradalmi ifjúsági napoknak. — A pedagógiai cél — úgy tetszik— máris termi gyümölcsét. Kérdés azonban, hogy találnak-e olyan munkalehetőséget, ami nyolc-tizennégy éves gyermekek fizikai adottságaihoz és játékos munkakedvéhez alkalmas ... — Ez valóban gond, a környék termelőszövetkezetei ugyanis inkább a középiskolásokat várják segítség gyanánt. 1985-ig azonban biztosan találunk majd olyan munkalehetőséget, ami az általános iskolások képességeinek megfelel. (lőcsei) Magyar Nemzet Kitüntetett kertbarátok Meghitt ünnepség zajlott le szerda délután a Hazafias Népfront Országos Tanácsának székházában, a Belgrád rakparton: kitüntetéseket adtak át a kertbarátok és kistenyésztők legjobbjainak. Azoknak, akik szervezik, népszerűsítik az egyre szélesebb körben elterjedt mozgalmat. Az ünnepségen részt vett S. Hegedűs László, az országos tanács titkára, országgyűlési képviselő is. Ma már a kertbarát körök hasznosan kapcsolódnak be a mezőgazdasági termelésbe és a termelőszövetkezetekkel való integrációban jelentősen hozzájárulnak a lakosság élelmiszer-ellátásához. Dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes felszólalásában hangsúlyozta, hogy a kiskertek művelői és a kisállattenyésztők kiegészítik a nagyüzemek termelését. A minisztérium a jövőben is igyekszik segíteni a kistermelés fejlesztését, mert annak országos jelentősége van. A kertbarátmozgalom nélkül lényegesen szegényebb lenne az ország. A miniszter a MÉM Kiváló Munkáért kitüntetést nyújtotta át Molnár Lajosnak, a Békés megyei Agroker Vállalat igazgatójának, aki megyei elnöke volt a kertbarátoknak, valamint Kovács Győzőnek, a dunaföldvári kertbarátkor tagjának. Kiváló szövetkezeti dolgozó kitüntetést adtak át Nyéki Balázsnak, a Szabolcs megyei népfrontbizottság tagjának és Ádám Ferencnek, a berhidai kertbarátkor titkárának. A TÓT kiváló dolgozója lett Bacsó János, a Heves megyei kertbarátkor tagja és Kovács László tanár, a káldi kertbarátkor elnöke. A kitüntetések átnyújtása után beszélgettünk Kovács Győzővel, a dunaföldvári kertbarátkor tagjával, az áfész helybeli gyógynövényrészlegének vezetőjével, aki elmondta, hogy náluk már 120 kertbarátot tartanak nyilván. Dunaföldváron a kertbarát körtagság nem hobbi, mert mindenki anyagilag is érdekelt abban, hogy a piacra termeljen. A dunaföldvári kertbarátok eddig több értékes díjat nyertek a kiállításokon, legutóbb Szekszárdon. A kertbarátkörben tömörülők tagdíjat is fizetnek, klubjuk is van, és hasznos szakmai előadásokat szerveznek. Ádám Ferenc, a berhidai kertbarátkör titkára úgy nyilatkozott, hogy náluk a 94 tag többsége fizikai dolgozó, akinek kikapcsolódást és hasznos időtöltést is jelent a mozgalomban való részvétel. (1) A cél: behozni az exportlemaradásokat A decemberi szállítási csúcs idején a vállalatok különösen sok gép-, könnyű- és gyógyszeripari terméket indítanak útnak külföldre. A Külkereskedelmi Minisztérium értékelése szerint az év utolsó hónapjában a külkereskedelmi és az iparvállalatoknak további jelentős erőfeszítéseket kell tenniük, hogy a tervezetthez képest tapasztalt exportlemaradásaikat legalább részben behozzák. Az exporttervek teljesítése az egyes ágazatokban eltérően alakul, például a vegyipari kivitel az idén kellő mértékben fejlődött, a gépipari export mind a szocialista, mind a tőkés piacon elmarad a várakozástól, a mezőgazdasági export pedig az aszály okozta terméskiesés és a kedvezőtlen árak miatt nem éri el a tervezett szintet. A prognózisok szerint a világpiaci helyzet 1984-ben sem javul. Ezért különösen fontos, hogy több exportképes árucikk álljon rendelkezésre, az üzletkötők pedig még aktívabban dolgozzanak, és a szerződések mielőbbi megkötésével teremtsenek jó feltételeket az ipar számára az ütemes, egyenletes termeléshez. Csütörtök, 1983. december 1. Diaporáma-fesztivál Pécsett időtartamában talán a legrövidebb volt, a műfaj hazai fejlődése szempontjából mégis a leggyümölcsözőbb, legjelentősebb fórumává vált november 26—27-én a harmadik pécsi nemzetközi diaporáma-fesztitvál. Egy mondatban ekképp summázható az ifjúsági házban példás igényességgel megrendezett bemutatósorozat legfőbb értéke és tanulsága. Derűs, hangulatos találkozó helye lett ez az intézmény az idesereglett alkotóknak s a vetítőtermet zsúfolásig megtöltő, jobbára fiatal, huszonéves közönségnek. Jóllehet valószínű, hogy sok diaporámázó fotóművésszel aligha lehetett volna madarat fogatni örömében már az előkészületek szigorú mércéje miatt sem. Ez a pécsi fesztivál ugyanis sok tekintetben rendhagyónak indult, s az is lett a lehető legjobb értelemben. Tíz-tizenkét évvel ezelőtt Magyarországon is jelentkezett az egymásba áttűnő — hangulatilag illeszkedő muzsikával átszőtt, egybekomponált — színesdia-képsorok fotóművészete, a diaporáma. A váci diaporámások rendezték az első hazai nemzetközi fesztiválokat. Miskolc az országos bemutatók fóruma lett, s négy éve — épp az ifjúsági ház szakkörének jóvoltából — megrendezték az első pécsi nemzetközi fesztivált. Két éve még Pécsett, a beküldött 54 mű csaknem felét elfogadták a második nemzetközi fesztiválba. Időközben azonban történt valami: Pécsett két fesztivál közt megrendezték a diaporáma országos vitafórumát, amelynek második napján megalakult a mozgalom hazai koordináló és érdekvédelmi szerve, a Magyar Diaporáma és Multivízió Egyesület (MADIME). (Multivízió — egy vászonra kettőnél több vetítővel, programozott, tehát komplex, egyidejűleg a vászon több pontjára sugárzott diaporáma-képsorok.) Részint a művészeti ág nemzetközi rangjának kivívása, részint az alkotói igényesség, megújulni tudás ösztönzése érdekében, az idei pécsi előzsűrizés már vállalta annak az ódiumát is, hogy áttöri az eddigi frontot. Nyolc országból 42 szerző beküldött 69 alkotása közül most mindössze tizenegy szerző tizenhárom művét fogadták el. A fesztiválvetítések kétnapos programját egy estére vonták öszsze. Ebben az új koncepcióban a pécsi fesztiválok gazdájának, az ifjúsági ház diaporáma csoportjának — vezetőjük Tám László fotóművész — és fotóstúdiójának — amely Halász Rezső EFIAP fotóművész, a MADIME elnökségi tagja irányításával működik — kezdeményező szerepe van. A harmadik pécsi fesztiválon kizárólag kiérlelt, befejezett alkotásokkal tisztelték meg a közönséget alkotók és bírálók. A 13 (általában 6—8 perces) alkotást a legkülönbözőbb tematikai és stílustörekvések jellemzik. A Lovász Károly— Rendeczky Lajos szerzőpárostól (Pécs), Tempó címmel, felgyorsult világunk társadalmigazdasági ellentmondásaira eredeti humorral nyelvet öltögető szatírát, láthattuk. (Ez a mű MADIME-díjas lett és a közönségdíjat is elnyerte.) Tetszést, figyelmet keltett Halmai László (Miskolc) Naturális című groteszk hangvételű alkotása is. ötletes képsoraiból kitetszik a háttérbe szoruló szellem,, a humáneszmények féltése (a mű fesztiválplakettet kapott). A nagydíjas alkotás, Jacques Muller ■ (Franciaország) kis lázálombeli jelenetek-je, voltaképp szürreális emlékképsorokat úsztat egymásba, Mahler-zenére. Befogadása kétségtelenül nehezebb, mint a hagyományosabb nyelvezetű diaporámáké. Fontos észrevételünk lehet az, hogy a zsűri több közönségsikerű alkotást nem díjazott, a mérce szerint dramaturgiailag, témájában, jelképiességében a díjazáshoz túlhaladottnak minősítve őket. A zsűri képviseletében Dozvald János, a MADIME elnökségi tagja foglalta össze a fesztivál fő tanulságait. Kiemelte, hogy ezzel a fesztivállal példát kívántak teremteni és jelezni azt, milyen művészeti tendenciákat pártol az egyesület, úgy is, mint a diaporáma fontos elméleti fóruma. Példa lehet a pécsi fesztivál a különböző színvonalú, ám teljesen ellentétes irányzatokra is, amelyeken belül egyként föl lehet mutatni a fotografálás magas színvonalát, a művek gondosan kimunkált dramaturgiai ívét, a gondolatkeltés, az asszociációk ébresztésének eszközeit, s a zenei anyag értő, avatott megválasztását. Az előző négy évre tekintve: visszaszorult a mindent elárasztó diszkózene; a diaporámázók fölfedezték maguknak a komoly muzsikát. Megkérdeztem Dozvald Jánostól : hogyan látja Pécs szerepét jelenleg és a jövőben, amikor — a tervek szerint Váccal közösen — két-két évente rendeznek itthon nemzetközi fesztivált. — Pécs szerepét a hazai fesztiválok kialakulásában jelentősnek tartom — mondta. — Említett szakmai értékein túl a pécsi fesztivál példa is arra, hogyan lehet közönséget vonzani — és megtartani. Egyedül itt érzem igazán a fesztiválok sajátos légkörét, hangulatát. A jövő? A MADIME-elnökség ezt a kérdést szavazati aránnyal eldöntötte: mindkét városban lesz nemzetközi fesztivál kétévenként, felváltva. Pécs a maga lehetőségeivel sok olyat megvalósíthat, amire egy nyugat-európai városban gondolni sem lehet, például a diaporámázás társadalmi feladatainak felismerését... A magyar diaporáma útja sokfelé vezethet. Korábbi tapasztalatok is igazolhatják (például Jancsó Miklós, Ingrid Bergman filmjei is), hogy nemcsak atársművészetek hatnak a diaporáma fejlődésére, de ez a bontakozó műfaj is visszahat az impulzusokat nyújtó művészeti ágakra. Egyelőre azonban a magyar diaporáma jövőjéről van szó. S ebben a kérdésben a harmadik pécsi nemzetközi fesztivál kétségtelenül fontos példákkal tette le a voksát. Wallinger Endre A BUDAPESTI TÜZÉP VÁLLALAT december 2-án nyitja FÉSZEK ÁRUHÁZÁT! (Budapest X., Üllői út és Bihari út sarok). FAANYAGOK, ÉPÍTŐANYAGOK, SZERELVÉNYEK, ELEKTROMOS CIKKEK, KERTI ESZKÖZÖK. FÉSZEK Fészekrakáshoz mindent a BUDAPESTI FÉSZEK ÁRUHÁZBÓL! Nyitvatartás: hétköznap 8 órától 18 óráig, csütörtökön 8 órától 19 óráig, szombaton 8 órától 13 óráig.