Magyar Nemzet, 1984. május (47. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-03 / 102. szám
Magyar Nemzet?A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Májusi reményel Bizakodással vegyes aggodalommal tekint az ország népe a szokatlanul változékony időjárás elé. Igaz a májusi eső aranyértékéről szóló népi mondás, ilyenkor van legnagyobb szüksége a növényzetnek a kiadós, meleg tavaszi csapadékra. Jó magágyba került a kukorica, kikerültek a palánták a kerti ágyásokba, hajt már az újburgonya, virágpompában állnak a fák, bokrosodnak az őszi vetések, rügyet hajtanak a szőlőveszszők. Áztató májusi esők után, ha kisüt a nap, szinte szemlátomást növekszik, gyarapszik minden. Az időjárás nem kényeztetett el bennünket. Tavaly nagy volt a szárazság, s a téli csapadék sem volt kielégítő, szárazak a földek. Ha a tavasszal esett is olykor, az kevés volt ahhoz, hogy a talaj pótolni tudja a tavalyi nagy hiányt. Korábban érkeztek a fagyosszentek is, dideregtünk május elsejét várva, sokfelé voltak talaj menti fagyok, sőt egyes helyeken mínusz öt fokig süllyedt a hőmérő. A hidegre fordult időjárás károkat okozott a virágzásban levő gyümölcsösökben és a zsenge tavaszi hajtásokban. A károkat országosan még nem mérték fel, de annyi már bizonyos, hogy kevesebb lesz a gyümölcstermés és elfagyott sokfelé a krumpli hajtása is. Károkat jelentettek a szőlőkből, megsínyli a fagyot a barack és a lucernavetés. A búzavetéseknek azonban nem ártott. Hogy milyen mértékben heveri ki a mezőgazdaság a fagyok által okozott károkat, az az időjárás további alakulásától függ. Ha meleg és csapadékos lesz a május, akkor jelentősen csökkennek a veszteségeink. De lehet-e erre számítani? A meteorológiai előrejelzés ígér ugyan májusi esőket, de ezek mennyiségét illetően kár volna jóslásokba bocsátkozni. Hiszen jóval több eső kellene, mint a szokásos átlag, mert a tavalyi hiányt is pótolni kell, hogy helyrebillenjen a talaj vízgazdálkodási egyensúlya. Nehezen bontakozik ki a tavaszi időjárás, s ez érezhető a piacokon is, lemérhető a primőrök árain. Krumpliból kisebb hiány mutatkozott egyes helyeken. Igaz, hogy ez elsősorban elosztási problémákra vezethető vissza, de meg kell állapítani azt is, hogy tavaly kevesebb burgonyánk termett és a minősége sem volt a legjobb. Hiány azonban nem lesz belőle, külföldről kaptunk nagyobb szállítmányokat és az elegendő lesz addig, amíg az új burgonya meg nem jelenik a piacon. A zöldség- és gyümölcstermelés fellendítésére és forgalmazásának javítására a Minisztertanács legutóbbi ülésén intézkedéseket hozott, hogy ezáltal is segítse a lakosság biztonságos ellátását és az export további növelését. Lehetővé kell tenni, hogy a gyümölcs- és zöldségtermesztés a jövőben is megkapja a korszerű műveléshez szükséges gépeket, műszaki eszközöket és az is elsőrendű fontosságú, hogy a termelők anyagilag is érdekeltté váljanak a hozamok növelésében és a minőség javításában. Gépek és eszközök beszerzésére évente 150 millió forintos támogatást kapnak a zöldséget termelő nagyüzemek. E támogatás meghagyása mellett szükséges lenne a felvásárlási árak tekintetében is ösztönző lépést tenni, mert ez az érdekeltség legfontosabb feltétele. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok nagy területen, gépek segítségével főleg a konzervgyárak számára termelnek szerződéses alapon. A kézimunkaigényes termeléssel főleg a házikertekben foglalkoznak, a háztáji és kisegítő gazdaságokban terem meg a piacra kerülő zöldségfélék nagy része. Szükséges tehát a kistermelést is jobban segíteni, ha több, frissebb, jobb minőségű árut akarunk a piacokon látni. Nemcsak a termesztés fejlesztéséről, gépekkel, vegyszerekkel való ellátásáról van szó, hanem a felvásárlás javításáról is. Hiába terem a nyugdíjas MÁV-dolgozó kiskertjében szép retek és zöldhagyma, spárga vagy tök, ha az nem jut el a fogyasztóhoz, mert nincs aki átvegye. Esztendők óta ez a legnagyobb probléma: veszendőbe megy a sok megtermelt érték. Sok kistermelőnek nincs ideje, lehetősége, hogy maga árulja a zöldségfélést. Gyakran a vidéki kereskedő sem tud felvásárolni helyben friss árut, Budapestre kell jönnie. És aki figyelemmel kíséri az árak alakulását, az tapasztalhatja, hogy a sok kéz milyen nagy mértékben emeli az árakat. Ahol mód van rá, ki kellene kapcsolni a közvetítő kereskedelmet, amely gyakran csak adminisztrál és lefölözi a hasznot. Kedvet kell teremteni ahhoz, hogy minél több termelő áruljon is, hozza friss áruját a piacra a háztájiból a nyugdíjas, létesítsenek helyi standokat a vidéki városokban, a kisebb falvakban, hogy lerövidüljön az áru útja, s frissebben, jobb minőségben, de főleg olcsóbban érjen a fogyasztóhoz. Az üdülőhelyeken is több árusítóhelyet kell létesíteni, kelendő a frissen szedett gyümölcs és zöldség egész nyáron a Balaton partján. Ilyen módon a termelő is megtalálja a számítását. Keressenek a boltok közvetlen kapcsolatot a termelőkkel, ne várják központi elosztóból a fonnyadt árut, amelyet megdrágít a szállítás. Mindez témája volt a Minisztertanács ülésének, amely a további feladatok meghatározását célozta. A felesleges közvetítő láncszemek kikapcsolása, a termelési biztonság fokozása, a háztáji és kisegítő gazdaságok hatékonyabb segítése újabb lendületet adhat a kiskertekben foglalatoskodók munkájának, nagyobb kedvvel dolgoznak, több árut visznek a piacra, és ami a legfontosabb: olcsóbban és jobbat termelnek, aminek mi, fogyasztók látjuk majd a legnagyobb hasznát. Illés Sándor Rendkívüli állapot és kormányátalakítás Szudánban Kezdeményezések a csádi válság megoldására A külpolitikai helyzet SEMMIFÉLE ÁTTÖRÉST nem ért el Reagan Pekingben — értékelte az amerikai elnök útját a The New York Times. Maga a látogató is úgy összegezte tapasztalatait az alaszkai Fairbanksban, hogy megvan ugyan a „barátság” és a „jelentékeny előrehaladás” lehetősége is, de az amerikai—kínai kapcsolatokban még mindig „alapvető nézeteltérések” tapasztalhatók. A már idézett lap mindezt köntörfalazás nélkül úgy fogalmazta meg, hogy az egyetlen külpolitikai eredmény az a puszta tény volt: „Találkozott egymással az amerikai konzervativizmus irányítója és a kínai kommunista vezetés.” A The Christian Science Monitor szerint Ivan Arhipov szovjet miniszterelnök-helyettes pekingi útja túl gyorsan követi az elnöki látogatást ahhoz, hogy az időzítést véletlennek lehessen tekinteni. Reagan szovjetellenes megnyilatkozásai — minthogy a kínai sajtó és a televízió nem közölte őket — el sem jutottak azokhoz, akiknek szánták. A The New York Times szerint nem igazolható Reagannek az az állítása, hogy más külpolitikai témák „szövetségessé teszik” a két országot. Nézeteltérések voltak és vannak az Egyesült Államok közép-amerikai és európai politikáját illetően, változatlanul „kényes és robbanékony” maradt a tajvani kérdés. FRANCIAORSZÁGBAN nagy érdeklődést keltett Moamer el-Kadhafi líbiai vezetőnek a nyilatkozata, amelyet a francia televízió számára adott, és amelyben a csádi probléma politikai megoldását javasolta. Csapatainak a visszavonására szólította fel a párizsi kormányt, leszögezve: „Ha a líbiai jelenlétet ürügyként használják fel ezeknek az erőknek a csádi állomásoztatására, kijelenthetem, hogy készek vagyunk annak a megszüntetésére, így a francia vezetés a közvélemény előtt nem hivatkozhat majd erre." Rányutatom , hogy a békés meggoldás legtöbb akadálya Hisszen Habré, mert makacsul elutasít minden kompromisszumos javaslatot, míg Gukuni Veddel kész lenne engedményeket tenni. Szavainak nyomatékaként a csádi ellenállók vezetője be is jelentette, hogy hajlandó visszavonulni, amennyiben sikerül megállapodni egy kompromisszumos államfő személyében. A francia lapok Kadhafi nyilatkozatát kommentálva azt találgatják, hogy vajon fordulat következhet-e be a csádi problémában? A Le Matin emlékeztet rá, hogy korábban Párizsban, is felvetették már a gondolatot: egy harmadik személyt kellene találni, mivel a jelenlegi ellenfelek nézeteltérése kibékíthetetlen. Ám annak idején Habré mereven visszautasította ezt az elképzelést. Álláspontját párizsi nagykövete most is megismételte, ellenezve a líbiai vezető által ajánlott kompromiszszumos formulát. A diplomata szerint annak elfogadása „a Habré vezette hazafias küzdelem” lefejezését jelentené. Niméri új minisztereket nevezett ki többuniós tárca élére Kartúmból jelenti a UPI. Dzsaatar Nimeri szudáni elnök kedden este nagyszabású kormányalakítást hajtott végre, két nappal azután, hogy az ország egész területére — meghatározatlan időre — rendkívüli állapotot hirdettek ki. A szudáni hivatalos hírügynökség jelentése szerint a kormány átalakítása keretében új miniszter került a külügyi, a belügyi, a tájékoztatási, a közlekedési, az egészségügyi, a közmankaügyi és a közellátási tárca élére. A kelet-afrikai ország államfője egyidejűleg elmozdította tisztségéből Badr el-Bin szulejmánt, a kormányzó Szudáni Szocialista Unió első elnökhelyettesét, és Mohammed Abdel-Kadert nevezte ki utódjául. A rendkívüli állapot bevezetését az államfő két nappal korábban „a külső és belső ellenséges tevékenység megélénkülésével” indokolta. Megfigyelők szerint elsősorban az ország déli részén — az iszlám törvénykezés bevezetésével szemben — megnyilvánuló ellenállás, és egyes szakmák dolgozóinak sorozatos, béremelést követelő sztrájkjai késztették az államfőt erre a lépésre. Amióta Nimeri tavaly bevezette a szigorú iszlám törvénykezést, , a déli országrész keresztény és természetvallású lakosságában erősödött az ellenállás a központi kormánnyal szemben. A biztonsági helyzet annyira megromlott, hogy fel kellett függeszteni a Chevron amerikai vállalat által végzett olajkutatást és leálltak a létfontosságú öntözési munkálatok is. Nimeri azonban most is leszögezte, hogy nem enged az iszlám törvényekből. A belső helyzetet tovább feszítette, hogy az elmúlt hetekben orvosok, egyetemi tanárok és más közalkalmazottak sztrájkoltak, a száguldó inflációval lépést tartó fizetéseket követelve. Itukuni Veddei kész, lemondani a vezetésre kimásztolt igényeiről Triboliból jelenti az AFP. Gukuni Veddei, a csádi ideiglenes nemzeti egységkormány elnöke a líbiai Tripoliban kedden közölte, hogy a nemzeti megbékélés érdekében kész „visszavonulni”, azaz lemondani az ország vezetésére támasztott igényéről. Ezzel járulna hozzá a patthelyzet feloldásához és egyfajta „közbülső megoldáshoz”, amely azt jelentené, hogy a rendezés révén sem ő, sem Hisszen Habré, az Afrikai Egységszervezet által elimert államfő nem gyakorolná a hatalmat, hanem egy harmadik személy vezetése alatt állítanák helyre a nemzeti egységet. A két szemben álló csádi fél egyike sem tarthatja meg a teljes hatalmat, s elképzelhetetlen, hogy akár a nemzeti egységkormány, akár a Hiszszen Habré vezette, francia erővel hatalmon tartott kormány beolvadjon a másik szervezetbe — mondta az AFP-nek adott interjúban. Veddei közölte, hogy kész részt venni egy csádi értekezleten, amelyen minden irányzat képviseltetné magát. Egyetlen feltétele, hogy a tanácskozást az Afrikai Egységszervezet elnökének védnöksége alatt tartsák meg. Követelte a külföldi csapatok, vagyis a francia és zaire-i egységek és az izraeli tanácsadók távozását Csádból. Ami a líbiaiakat illeti, „ha vannak ott ilyenek”, azok távozására ezzel egyidejűleg kerül sor — mondta. Kadhafi líbiai vezető hétfői nyilatkozatában már kijelentette: „készek megszüntetni Líbia csádi jelenlétét, hogy a francia kormánynak ne legyen többé ürügye katonái bevetésére.” Kadhafi nyilatkozatában megismételte azt a korábbi javaslatát, hogy az egymással szemben álló Gukuni Veddei és Hisszen Habré helyett egy harmadik személy vezetésével egyesítsék Csádot. Párizsban kedden bejelentették, hogy új főparancsnokot neveztek ki a Csádba vezényelt háromezer fős francia intervenciós haderő élére. Az új parancsnok Yves Bechu tábornok lesz, aki már korábban is teljesített szolgálatot a térségben. 1980—81-ben a Közép-afrikai Köztársaságban tartott francia csapatokat vezényelte. A londoni rrndörsrg i«inc( mrsjntiíolln n .Ml. James teret Brit korlátozó lépések Líbiával szemben Londonból jelenti az MTI. Keddre virradóra a londoni rendőrség — kéthetes blokád után — újból megnyitotta a főváros egyik legforgalmasabb pontját, a St. James teret, ahol a volt líbiai nagykövetség épülete helyezkedik el. Az épületről előzőleg megállapították, hogy „bombamentes”. Egy rendőri-katonai akció során a nagykövetség hátsó bejáratát erőszakkal felnyitották, és az összes helyiséget átkutatták. Mint azonban számítani lehetett rá, nem találtak semmiféle robbanóanyagot a líbiaiak által múlt pénteken kiürített épületben. A brit bel- és külügyminiszter az alsóházban több korlátozó intézkedést jelentett be Líbiával szemben a diplomáciai kapcsolatok megszakítása nyomán. Közölték, hogy fegyverek eladásáról új megállapodásokat nem kötnek, a meglevőket felülvizsgálják. Néhány, Nagy- Britanniában tanuló líbiai katonatisztnek és polgári repülési szakembernek a kiképzését megszakítják. A líbiaiakat érintő beutazási és tartózkodási feltételeket megszigorítják. A két miniszteri nyilatkozatot megelőzően a Scotland Yard közölte, hogy a (volt) líbiai nagykövetség épületében kézifegyvereket, töltényeket és töltényhüvelyeket találtak, s hogy a rendőrségnek immár bizonyíték van a kezében arra nézve, hogy az elhunyt rendőrnőt a követség egyik ablakából lőtték le. A miniszterek erről a fejleményről nem nyilatkoztak. Tripoliból jelenti a XJPI. Moamer el-Kadhafi ezredes, a líbiai forradalom vezetője szerdai sajtóértekezletén újólag cáfolta, hogy Líbiának köze lett volna az ország londoni nagykövetsége előtt április 17-én történt lövöldözéshez. Kadhafi egyúttal azzal vádolta a brit rendőrséget, hogy fegyvereket és robbanóanyagot helyezett el Líbia londoni nagykövetségének épületében, amikor a Scotland Yard emberei hétfőn megkezdték az épület átkutatását. A líbiai külügyminisztérium felelős tisztségviselője felszólította a brit kormányt, hogy szüntesse meg a Líbiával szemben hozott megtorló intézkedéseket, amelyek korlátozzák a líbiai állampolgárok szabad mozgását. Megerősítette egyúttal, hogy Líbia mindennek ellenére nem szándékozik hasonló bánásmódnak kitenni az országban tartózkodó mintegy 9 ezer brit állampolgárt. A mérsékelt irányzatok képviselői a libanoni kabinet kényes posztjain Bejrútból jelenti az MTI. A libanoni nemzeti egységkormány meglepetésszerű kinevezése után két nappal, szerdán még mindig folytatódtak az utólagos kormányalakítási tárgyalások, noha Amin Cemajel elnök éppen abból a megfontolásból állította kész helyzet elé a polgárháborús konfliktusban szemben álló vallásipolitikai csoportokat, hogy véget vessen az elhúzódó alkudozásoknak. A Vazzan-kormány örökébe lépő Karamikabinet beiktatását halaszthatatlanná tette továbbá, hogy a csapatszétválasztás ellenére mind veszedelmesebb méreteket ölt a tűzszünet megsértése Bejrútban és környékén. A tíztagú kabinet összetétele az egyenlő keresztény—mohamedán képviselet elvét tükrözi. Öt keresztény és öt mohamedán politikus osztozik az összevont tárcákon. Szembetűnő, hogy a legkényesebb kormányposztokat az úgynevezett mérsékelt irányzatok képviselőinek tartották fenn. A külügyminiszter a szunnita mohamedán Rasid Karami miniszterelnök, a hadügyminiszter a síita Adel Oszebran volt parlamenti elnök, a belügyminiszter pedig a görögkeleti Abdallah Raszi. A maronita keresztény Camille Samun, a Nemzeti Liberális Párt elnöke pénzügy-, lakásügyi és szövetkezeti miniszter lett, az ugyancsak maronita Pierre Cemajel, a Falangista Párt elnöke pedig a postaügyi, az egészségügyi és a népjóléti tárcát kapta meg. Valid Dzsumblatt drúz vezetőt, a Haladó Szocialista Párt elnökét közmunkaügyi, szállítási és turisztikai miniszterré nevezték ki. Nabih Berrit, a síita Amal mozgalom elnökét igazságügy-miniszternek, valamint