Magyar Nemzet, 1984. november (47. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-24 / 276. szám
Marninszot Szombat, 1984. november 24. SPORT Telefon jelentés Szalonikiből Csak Módi Ildikónak sikerült a győzelem A sakkolimpia 5. fordulójában a kapitányok taktikai szempontok alapján állították össze a csapatokat. Ez a férfi sakkozóinknál sikerrel járt. A svédek ellen asztalhoz ülve, Ribli sötéttel is jól tartotta az egyensúlyt Andersonnal, s a játszma háromórai játék után — a svéd nagymester javaslatára — döntetlenül ért véget. Adorján kedvezőbben került ki az angol megnyitásból Karlsonnal szemben, de nem tudott tovább kezdeményezni, és a parti pontosztozkodással végződött. A 3. táblán Sax elutasította Schissler döntetlen ajánlatát, de az állás döntetlenre egyszerűsítését már nem tudta megakadályozni. Már csak Pintér játszmájában reménykedhetünk. Nagymesterünk végig irányított a svéd sakkélet új felfedezettje, Ernest ellen. Jól bonyolított, gyalogelőnyre tett szert és a folytatásban jóval kedvezőbbek az esélyei. (Magyarország—Svédország 1,5:1,5, egy függő.) Női gárdánk a rivális jugoszlávokkal mérkőzött. Az első táblán Ivánka Mária sötéttel a megnyitásban hátrányba került és az időellenőrzés előtt kénytelen volt feladni a játszmát Lazareviccsel szemben. A forduló kellemes meglepetése a 15 éves Mádl Ildikó nevéhez fűződik. Bátran játszott, taktikai útra terelte a küzdelmet, és szép királyállás elleni támadással győzte le a kétszeres jugoszláv bajnokot, Petrovicsot. Jól küzdött a 3. táblán Kas Rita, de a megnyitásban keletkezett pozícióhátrányát nem tudta csökkenteni. A függőben maradt huszár végjátékban harcolnia kell a döntetlenért Markoviccsal szemben. Jugoszlávia—Magyarország 1:1, (egy függő). A férfiaknál az állás: Szovjetunió 15:5 (2). Anglia, Románia 13,5—13,5 (2—2), Egyesült Államok 13,5 (1), Franciaország, Görögország 13,5, NíSZK 13 Csehszlovákia 12,5 (3), Hollandia 12,5 (2), Magyarország és Svédország 12,5—12,5 pont, 1—1 függő. A nőknél: Bulgária 11 (3), Románia 10 (1), Szovjetunió 9,5 (3), Kína és India 9,5—9,5 (2—2), Anglia és Spanyolország 9,5. Magyarország, Lengyelország, Svédország és Jugoszlávia 9—9 pont, 1—1 függő. Függő a 27. játszma A 27. játszmával folytatódott Moszkvában a Karpov— Kaszperov sakkvilágbajnoki döntő. A címvédő Karpov vezette a világos bábukat. A játszma: 1. Nf3, d5. 2. d4, Nf6. 3. c4, e6. 4. Nc3, Be7. 5. Bg5, h6 6. b :f6, b:f6. 7. e3, 0—0. 8. Qc2, c5. 9. d:c5, d:e4. 10. b:c4, qa5 11. 0—0, b:c3. 12. g:c3, q:c3. 13. b:c3, Nd7. 14. c, b:c6. 15. Rabi, Nbfi. 10. Be2, c5 17. Rfd, Bb7. 18. Kft. Bd5. 19. Rb5, Nd7. 20. Ra5, Rfb8. 21. c4, Bcfi. 22. Nel. Rb4. 23. Bell, Rb7. 24. 13. Rd8. 25. Nd3, g5. 20. Rb3, Kf8. 27. N:c5, N:c5. 28. Rx5, RdO. 29. Ke2, Ke7. 30. Rdl. R:dl. 31. K:dl. KdO. 32. Ra5, f5. 33. Ke2, h5. 34. el. F:e4. 35. F:e4. B:e4. 30. R:g5, Bf5. 37. Ke3, h4. 38. Kd4, e5, sakk. 39 Kc3, Bbl. 40. a3, ReT, függő. Ozsváth András Köszöntötték iz Ú. Dácsa sportolóit Az Ü. Dózsa sportolóit köszöntötték pénteken a klub székházában. Hólya István, az egyesület elnöke elmondta, hogy az Ü. Dózsa idén nemzetközi eredményei révén a második legsikeresebb egyesület az országban. A klub legjobb sportolóinak dr. Péter János belügyminiszterhelyettes jutalmakat adott át. A Statisztika női asztalitenisz csapata BEK-mérkőzésen fogadta a holland TTV Torenstad Zutphen együttesét, s :2-es győzelmével a legjobb négy közé jutott. A labdarúgó NB I-ben Ma hat, vasárnap két mérkőzés A labdarúgó NB I. tizenharmadik fordulóját ismét két részletben bonyolítják le: hat mérkőzésre ma, kettőre vasárnap kerül sor. A fővároshoz mostoha ez a forduló: a nyolcból hét összecsapást vidéken rendeznek, a budapestiek közül csak az V. Dózsa a pályaválasztó. A táblázat élén álló négy csapat is utazik. A listavezető Videoton — amely szerdán olyan magabiztosan, 3—0-ra verte a Tatabányát — Zalaegerszegen is biztos esélyes. A bravúrt bravúrra halmozó Debrecen Egerbe látogat, ahonnan szerdán a Pécs vereséggel távozott. A harmadik helyen álló MTRVM a Szeged, míg a Bp. Honvéd vasárnap a Pécs otthonában igyekszik majd megőrizni jelenlegi pozícióját. Noha a fordulónak nincs „slágermérkőzése”, jó küzdelmet ígér a Rába ETO— Csepel és a Haladás—Vasas találkozó kilencven perce is. A Pécs—Bp. Honvéd, és a Tatabánya—Ferencváros mérkőzést játsszák vasárnap, 11, illetve 13 órakor. ★ Nagy György, a Debrecen szakvezetője —, akit november 2-án szívinfarktussal szállítottak kórházba — pénteken elhagyta a klinikát, s a közeljövőben háromhetes utókezelésre utazik. spopr botrányos körülmények között befejeződött Celtic—Rapid Wien labdarúgó KEK-mérkőzést — Glasgowtól legalább 130 km-nyire — újra kell játszani. Mint ismeretes, a mérkőzés 82. percében whiskysüveggel fejen dobták az osztrák Weinhofert, mire az osztrák játékosok feltűnően sportszerűtlen cselekedetekkel válaszoltak. Az újrajátszás mellett a Celticet 12 000, a Rapid Wient előbb 15 000, majd fellebbezése után 30 000 svájci frankra büntették. (Azosztrák csapat az első mérkőzést hazai pályán 3—1-re nyerte. Glasgowban 3—0 volt az eredmény.) A BTSH baráti találkozót szervez az olimpiai ötprlyázók részére december 7-re a Hotel Ifjúság-Olasz—lengyel labdarúgó-mérkőzésre kerül sor december 8-án, Pescarában. Párosban sem sikerült Taróczy Balázsnak a továbbjutás Toulouse-ban, a nemzetközi teniszversenyen, a svájci Günthardttal az oldalán vereséget szenvedett a Donéin. Pimek amerikai—csehszlovák pártól. Szombati sportműsor Asztalitenisz. BVSC—Vojvodina Novisad BEK-mérkőzés, Szőnyi út. 17. Kézilabda. Szegedi Volán—Balonmano Calpisa Alicante (spanyol) férfi IHF Kupa-találkozó, Szeged, 18. Labdarúgás. II. Dózsa—Békéscsaba, Megyeri út, 13. Zalaegerszeg— Videoton, 13. Eger—Debrecen, 13. Szombathelyi Haladás—Vasas, 13. Szeged—MTK-VM, 13. Rába ETO— Csepel, Győr, 16. S p ló Ai OTSH, a Művelődési Minisztérium és a Magyar Újságírók Országos Szövetsége felkéri a különböző szerveket és magánszemélyeket: tegyenek javaslatot az 1984. évi Sportszerűségi Díj odaítélésére. A díjat sportemberek, versenyzők, edzők, sportvezetők, testnevelő tanárok, játékvezetők, társadalmi aktivisták, sportkollektívák, sportegyesületek, diáksportkörök stb. is elnyerhetik. A világ eddigi legjobb eredményét érte el 330 körrel a kínai Csi Csun-hszia a női légpisztolyosok 40 lövéses számában. A „jó tanuló , jó sportoló” pályázat díjait pénteken délelőtt, ünnepélyes külsőségek között osztották ki a Budapest Sportcsarnok különtermében. Barbacsy Imrének, az OTSH főosztályvezetőjének köszöntő szavai után Buda István államtitkár, az OTSH elnöke, továbbá Dombóvári Ottó, a KISZ KB sportosztályának vezetője és Pápai Béla, az MM főosztályvezetője hatvanhat fiatalnak adta át a kitüntető díjakat. A NÓTÁZÁS Rotterdamban Andrusch kapus ünnepélyesen közölte játékostársaival, hogy születésnapja lévén, a hollandok elleni esetleges győzelmet sajátos módon ünnepli: felöltözve, beugrik a szálló uszodájának a vizébe. Be is ugrott. Aztán akadtak követői. Ki jószántából került a vízbe, kit besodortak a többiek, lett légyen vezető, játékos, újságíró az áldozat. Tombolt a jókedv. Limassolban a Ciprus ellen nyert mérkőzés után együtt vacsorázott a felnőtt és az utánpótlás-válogatott. Horribile dictu: pezsgő volt az asztalon és kis idő múltán nótáztak a játékosok. Nem duhajkodva, nem italosan óbégatva, kurjongatva, hanem módjával, mégis kirobbanó jókedvvel. Ott ült közöttük a szövetségi kapitány, ő adta meg a hangot, ő indította útjára a következő nótát. Hogy ebben mi a különleges? Miért érdemel szót, hogy huszonéves fiatalemberek egy szép sportsiker után jelét adják örömüknek? Azért, mert ez egészen új módi a magyar labdarúgó-válogatottnál. Számomra nem túlságosan rokonszenves, ha egy író, egy újságíró régi műveiből idéz. Most mégis kénytelen vagyok ráfanyalodni erre a módszerre. Nem azért, hogy bizonygassam, milyen mély bölcsességeket írtam le már régebben is, hanem hogy hitelesebben jellemezhessek egy kórtünetet. Hogy az olvasó higygye el, nem most, a kontraszt kedvéért találom ki, milyenek voltak a magyar futballisták. A hat esztendeje megjelent „Labdarúgók, sportolók” című könyvemben írtam a következőket a válogatott futballistákról: „Tény: a mieink tudnak viselkedni. Talán túlságosan is. Nem úgy festenek, mint sportolók, hanem mint idős diplomaták. A játékosoknak, ha valamennyien együtt vannak, szinte a szavukat nem hallani. Ebédnél, vacsoránál szótlanul ülnek az asztalnál, tudják, melyik késsel kell enni a halat, de nem tudnak felszabadultan beszélgetni és ami szomorú, nem tudnak nevetni. Voltam együtt sikerrel szerepelt csapattal és csúnya vereséget szenvedett együttessel. A buszon hazajövet egy kriminalista sem tudta volna megállapítani, hogy győztes, vagy vert sereggel utazik-e. Hatvanéves tudósok nem viselkednek ilyen mereven a kongresszusok szüneteiben, az ebédeken, vacsorákon, mint a mi labdarúgóink. Az a gyanúm, hogy ilyen hangulatban nem is lehet jól futballozni. Szomorú, hogy ez a magatartásforma mennyire ragályos. Az ifjúságiak is azt hiszik, hogy ez a blazirtság együtt jár a labdarúgó-magatartással. Együtt voltam az ifjúsági válogatott csapattal Svájcban, az 1975. évi UEFA tornán, amikor a banketten a magyarok csoportgyőzelmét köszöntötték a vetélytársak. A tizennyolc évesek még csak el sem mosolyodtak, arcizmuk se rándult. Amikor a többiek üdvözlő, gratuláló szavai után Rákosi Gyula edző háromszoros hajhuj-hajtót vezényelt, ez a csatakiáltás úgy zengett, mintha hordóból jött volna.” A könyvből vett még egy példával illusztrálom a régebbi hangulatot, ezúttal az 1978. évi VB időszakából: „Meghívták Buenos Airesben labdarúgóinkat egy ottani magyar munkásklubba. Az Argentínában élő magyarok úgy ünnepelték játékosainkat, mintha világbajnokságot nyertek volna, holott már túl voltak harmadik vereségükön is. Az esőben kiálltak a klubhelyiség elé, tapssal fogadták az érkező buszt, a játékosok az őket éltető magyarok sorfala közt vonultak be a terembe. Ott leültek egy asztalhoz és aztán szavukat sem lehetett venni. Szenvtelen arccal írogatták alá az eléjük tett meghívókat, fényképeket, csipegettek az ételből, ittak egy korty bort, majd mire véget ért az autograméra, fel is álltak és mentek. A Buenos Aires-i magyarok csak néztek-néztek. Szerettek volna néhány szót váltani az óhazából érkezett futballhírességekkel. De nem lehetett. Azoknak nem volt erre kedvük, a vezetők is siettek.” Limassolban a meccs utáni vacsorán egyetlen külföldön élő magyar volt jelen: Zsengellér Gyula, az 1938-ban világbajnoki ezüstérmet nyert válogatott játékosa. A maiak nem nagyon ismerték a nevét, de amikor Mezey megmondta nekik, hogy egykori híres labdarúgó, a legnagyobb tisztelettel beszéltek vele, sőt később a játékosok még külön odaszóltak neki, hogy „Gyula bácsi, rendeljen csak nótát!” „Nótás kedvű volt az apám” — hangzott a kívánság. A ma is kemény legénynek minősíthető Zsengellér megkönnyezte a dalt. Kérdeztem Nyilasitól, vajon minek tulajdonítja ezt az oldott hangulatot. „Szeretnek együtt lenni a játékosok” — mondta. Amikor 1980 augusztusában a szovjet csapat a Népstadionban csúnyán elpáholta a mieinket, beszélgettem egy válogatott labdarúgóval. „Néhány társunk a markába röhög” — panaszolta. ..Szükség lenne rájuk a csapatban, de nem jönnek. Ha megfigyelő van kinn a meccsükön, feldzselják a játékot, vagy sérültet jelentenek a válogatott edzőtáborozása előtt. Mi meg vásárra visszük a bőrünket. Ha vesztünk, lejáratjuk magunkat a közönség előtt. Egy fillért sem kapunk és közben hátrányos helyzetbe hozzuk az egyesületünket. Mert sokat vagyunk távol, mert kiadjuk a lelkünket a válogatottban. Leégünk a klubcsapatban is, ott sem kapunk pénzt, ott is minket szidnak. Mi vagyunk a rákfenéje az egész magyar futballnak.” Bármennyire is hihetetlennek hangzik, voltak hosszú időszakok, amikor a játékos nem volt büszke arra, hogy nemzeti színekben játszhat. Kényszerű kötelességnek tartotta, kelletlenül fogadta akár egy dél-amerikai túra hírét is. Aztán elment és unott ábrázattal beutazta a világot. Legalább tíz esztendeje nem láttam együtt felszabadult hangulatban a válogatott csapatot, nem láttam örülni a játékosokat, nem hallottam ugratásokat, nem voltam tanúja mókáknak. Cipruson ezervoltos feszültség vibrált a pályán, amikor a magyarok mind kilátástalanabb helyzetbe kerültek. Végre másfél perccel a befejezés előtt megszületett a győztes gól. A fojtogató érzés egyszeriben kifejezhetetlenül nagy boldogsággá szabadult fel. — S mit mondanak nekem ilyenkor? — így Nyilasi. — Azt, hogy én csak a ciprusiaknak tudok gólt rúgni... Teljesen feloldódott a magyar labdarúgókban az önmagukra erőszakolt, természetellenes merevség. Fiatal emberek módjára viselkednek. Pedig még a jelenlegi csapat több tagját is láttam feszengeni mesterségesen felvett modorában. Meggyőződésem volt, hogy a pályán, a nehéz mérkőzéseken jelentkező gátlásosság sok tekintetben ebből a szinte hivatalossá vált magatartásformából adódik. Mészöly Kálmán már kísérletezett azzal, hogy felszabadultabbá tegye a légkört, de nem sikerült eléggé behatolnia a merev álarcok mögé. Évtizedes beidegzettséget, felnőttektől ifikre átörökített viselkedési normákat hihetetlenül nehéz megváltoztatni. Aki odakerült a hazai futball-nagyságok közé, kötelességének érezte, hogy magáévá tegye a köztük eluralkodott modort. Nehogy azt higgye bárki, hogy Mezey belépésével egy csapásra megváltozott minden. Szilágyi János, az ismert riporter — aki egyébként remek ahow-man is — mesélte, hogy egy ízben meghívták Tatára. Mezey figyelmeztette, hogy ne sértődjék meg, ha legföljebb átsuhanó mosolyt lát a játékosok arcán a műsora idején. „Nem tudtam elképzelni, hogy ilyesmi létezik” — m mondta Szilágyi — „aztán is megbizonyosodtam, hogy létezik .. Mezeyt a tévéből, a rádióból, az újságokból már alaposan megismerte a közvélemény. Nyilvánvalóvá vált, hogy magasan képzett futballszakértő, kiváló stratéga, tudója a labdarúgás mindenfajta titkainak. De arról nem tájékozódhatott a közönség, hogy hivatalba lépésekor a szakmai körökben az okozta a legfőbb aggodalmat, vajon egy ilyen futballprofesszor miként találja meg a hangot a játékosaival, hogyan tudja majd velük elfogadtatni az elképzeléseit. Mert hiába a magasröptű gondolat, ha nem fogan meg a lelkekben. Dettmar Cramer, az NSZK híres labdarúgó-tudósa megbukott a Bayern Münchennél, pedig a sportágnak különb ismerője kevés van. Mezey viszont tud beszélni a futballisták nyelvén, azok tökéletesen értik őt. Tisztelik szakmai tudását, de sorsközösséget vállalnak vele, ő is a játékosaival. A professzor — ha kell — jó értelemben vett bandavezér is. Hangulatteremtő, jó humorú, elegánsan könnyed. Vele még nótázni is tudnak a játékosok, felszakadtak bennük a gátlások a fehér asztalnál és ezzel együtt a pályán is. Nem biztos, hogy a magyar csapat csoportelső lesz a világbajnoki selejtezőben. De felette valószínű, hogy idáig nem jutott volna el, ha a válogatott belső életében nem oldódik a légkör. Zsolt Róbert Szombati galoppversenyek 1. Mikronéz — Sonja — Kokott — Máriás. — 2. Ciha -«• Motolla — Achát — Tandem. — 3. Laikus — Barcelona — Magzat Milka. — 4. Muhar — Nadap — Práter — Viadukt. — 5. Ilse — Tajo — Csapszék — Vitis. — 6. Mufti — Káder — Makramé — Cefre. — 7. Ginseng — Drákó — Verecke — Monodráma. — 8. Notórius — Tibia — Bulcsú — Azbeszt. — 9. Winker — Himpellér — Mondat — Mád. — 10. Búcsú — Cserge — Roger — Tonka. KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM: (V., Veres Paine u. 4—6.) ARANY SAS PATIKAMÚZEUM: (I., Tárnok u. 18.) Gyógyszerészet a reneszánsz és a barokk korában. BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld Auril u. 16.) (Ny. K. Cs. 15—19 óráig, Szó, V: 11—18 óráig.). BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ: (II., Csalán út 29.) Bartók emlékkiállítás -r Bartók-ábrázolások magyar bélyegeken (Idősz. kiáll.) BUDAVÁRI LABIRINTUS (I., Úri utca 9., ny.: 10—18-ig, K. zárva!) BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (I.. Szent György tér 2.) Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.) — Fiatal építészek *84. (idősz. kiáll.). — Bank Ernő festő kiáll. (zár: 30-án) — NDK iparművészet: ékszer, üveg, textil (nyit: 27-én). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM: (V., Deák tér 4.) HADTÖRTÉNETI MÚZEUM: (I., Tóth A. sétány 40.) Az 1848—49- es forradalom és szabadságharc. — Az Osztrák—Magyar Monarchia és az első világháború. — A kézifegyverek története, vadász- és céllövő fegyverek. — A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja. — Magyarország a két világháború között és a második világháborúban. — Hazánk felszabadítása. — A néphadsereg fejlődése. — A magyarországi feudalizmus korának hadtörténeti emlékei és képzőművészeti alkotásai. (Ny. 9-117 Óráig). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköztársaság u. 103.) Indiai és jávai művészet. — 150 éve született Hopp Ferenc (idösz. kiáll.) IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM: Az időmérés története. — Lamaista művészet (idösz. kiáll.). JÓKAI EMLÉKMÚZEUM: (XII., Költő u. 11. Ny. H. kiv. 10—14 óráig.) JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA: (IX., Gát u. 3.) KASSÁK EMLÉKMÚZEUM: (III., Fő tér 1.) Kassák Lajos kollázsai. — Kassák irodalmi és képzőművészeti munkássága. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EMLÉKMÚZEUMA: (XIII., Visegrádi u. 15., Ny. V. kir. 10—18 óráig.) KISCELLI MÚZEUM: (III., Kiscelli út 108.) Pest-Buda művészeti emlékei a XVIII—XIX. században. — Budapest művészeti emlékei a XIX—XX. században. — Az .,Arany Oroszlán” patika. — Pest-Budai nyomdák a XVIII— XIX. században. KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM: A vasút története a lóvasúttól 1943-ig — A mai vasút — A repülés története — A hajózás története — Az autó és a motor — A közúti közlekedés története a római kortól napjainkig (áll. kiáll.) — Informatika a közlekedésben, (idősz. kiáll.) LAKÁSMÚZEUM: (III., Fő tér 4.) Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiállítás. (Ny. Szó, V. 10—18 óráig.) MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM*. A cukrászipar története Magyarországon. MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM,Budavári Palota „Alep. A magyarországi munkásmozgalom története. — Szakoktatás, szakképzés a fővárosban (áll. kiáll.) — Politikai könyvnapok. — Jubileumi könyvkiállítás (idősz. kiáll.) (zár.# 25- én). MAGYAR NEMZETI GALÉRIA: (Budavári Palota) Későreneszánsz és barokk művészet 1550- től 1300-ig. — Későgótikus szárnyasoltárok. — Középkori kőtár. — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. században. — XIX. századi magyar festészet és szobrászat. — Munkácsy Mihály és Paál László művészete. — A XX. századi festészet és szobrászat. — Magyarországi művészet a XI—XX. századig (áll. kiáll.) — Sosztakovics és kora (nyit. 27-én) — A hónap műtárgya: Liezen-Mayer Sándor. — Árpád-házi Szent Erzsébet. MAGYAR NEMZETI MÚZEUM: (VIII., Múzeum krt. 14—16.) Magyarország népeinek története az őskőkortól a honfoglalásig. — Magyarország története a honfoglalástól 1849-ig. — Magyar koronázási jelvények, I Mária királyné menyegzői ruhája. MATYÁS-TEMPLOM: (I., Szentháromság tér) Egyházművészeti gyűjtemény (Ny. mindennap 9—19 óráig.). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM: A háziállatok kialakulása. — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai. — A sertéstenyésztés. A szarvasmarha-tenyésztés. A lótenyésztés. A magyar baromfitenyésztés és a juhtenyésztés története. — Az erőgép története — Ekék a XVIII—XIX. században. — Vadászat és vadgazdálkodás (áll. kiáll.) (Ny.: H. kir. 10—17 óráig. V.: 10—18 óráig.) NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXII., Csókási Pál utca 9—11.): Európai bútorok a XV— XVII. században. — Bútorművészet a XIX. században. — Magyar bútorművészet a XVIII. században. — Kályha és kályhacsempe. — Római lapidárium (állandó kiállítás). — Türkmén szőnyegek. NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth Lajos tér 12.). Az őstársadalmaktól a civilizációkig (állandó kiállítás). — Menyaszszony—vőlegény, de szép mind a kettő (vizeletek). _ Körösi Csoma Sándor nyomában ... — Györffy István emlékkiállítás. — Közép-Ázsia pusztáin. — A kazahok népművészete. — Miskolc archív fotókon. — Keleti Éva fotói Indiáról. — Ázsiai nyeregtakarók. Két évezred művészete. — Vietnami kiáll. NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII., Városmajori utca 48 b). Zárva! ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (III., Fő tér 1.) . Egy születő városrész múltjából. — Békásmegyer. — Tóbiás Simon kádármester műhelye. — Dédmamáink világa. PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Károlyi Mihály utca 16.). Déry Tibor: Móricz Zsigmond dologzószobája. — József Attila, Radnóti Miklós emlékkiállítás. — Gábor Andor emlékszoba. — Jókai Mór relikviái. — Petőfi és kői ra. (áll. kiáll.). — Szekeres Erzsébet kiállítása. — Jaroslav Hasek-kiállítás (idősz. kiáll.). SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM: Képek a gyógyítás múltjából. — Matéria medicia in Hungaria. SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősök tere). A XX. század művészete (állandó kiállítás). — Victor Vasarelykiállítás. — XIX. századi grafika. — Watteau emlékére. — A biblia világa. A hónap műtárgya: Kemény Zoltán — Lignes en fuite (1985.) relief. TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM : A Nemzeti Múzeumban ásványok világa. Bemutató Magyarország madárvilágából. A Természettudományi Múzeum története. A földtörténet emlékei Magyarországon. Az őslények világa. Sarkvidéki állatok. VARGA IMRE ALL. KIÁLL.: (III., Laktanya u. 7.), BUDAPESTI GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁZA (III., Lajos u. 158.): Pátzay Pál áll. kiáll. — Budapest földszintje.- Pincetetőterasz. BUDAPEST KIÁLLÍTÓTEREM (V., Szabadsajtó ut 5.): Az (Ismeretlen) Európai Iskola c. kiáll. (zár: 25-én) PATAKY GALÉRIA (X., Pataky I. tér 7—14.): Rafael Viktor festő kiáll. A színházak szombati műsora Operaház: Bohémélet (Ifj. béri. III. sor. 1. ea., de. II) — Erkel Színház: A próba (Komor Vilmos béri. 2. ea., 7) — Nemzeti Színház: Freud az álomfejtő álma (Feln. béri. E. sor. 1. ea., 7) — Várszínház: Sarah, avagy a... (7) — Katona József Színház: Az imposztor (7) — Madách Színház: Isten, császár, paraszt (7) — Madách Kamara: Kedves hazug (7), Hofélia (éjjel fél 11) — Fővárosi Operettszínház: A denevér (du. fél 3 és 7) — Vígszínház: Játszd újra, Sam! (7) — Pesti Színház: Léda (7) — Thália Színház: Volt egyszer egy Városliget (7) — József Attila Színház: A tanítónő (T. 107) — Vidám Színpad: Szeretem a feleségem (7) — Mikroszkóp Színpad: Bal? Jobb? Bal! (fél 8) — Radnóti Miklós Színpad: Szép Ernő és a lányok (7) — Józsefvárosi Színház: Én és a kisöcsém (7) — Játékszín: Hyppolit a lakáj (du. fél 3), Máli néni (8) — Budapesti Gyermekszínház: Mátyás király juhásza (du. 3) — Stúdió: Családi fénykép (7) — Hekora Színpad: Csehov komédiák (7) — Magyar Néphadsereg Műv. Háza: Családban marad (5) — Állami Bábszínház a Jókai téren: János vitéz (du. fél 3 és fél 5) — a Népköztársaság útján: Tündér Lala (de. 11 és du. 4) — Vendégjáték: Ezüstfurulya (Dési Huber Műv. Ház, de. 10) — Zeneakadémia: Gabos Gábor zongoraestje (fél 8) — Kisterem: Collegium Musicum n