Magyar Nemzet, 1984. december (47. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-01 / 282. szám
2 építőipar alkalmazkodjon az igényekhez, a lakásépítés legyen továbbra is kiemelt feladata. Az építőanyag-ipar bővítse a korszerű, jó minőségű anyagok kínálatát. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar összehangolt fejlesztése, termelésének a kereslethez jobban igazodó növekedése továbbra is biztosítsa a lakosság élelmiszer-ellátását, és járuljon hozzá az export bővítéséhez. Mezőgazdaságunk a hozamok növelésével és a fajlagos ráfordítások csökkentésével fokozza jövedelmezőségét. Tovább kell javítani a termelés anyagi-műszaki feltételeit. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok változatlanul meghatározó szerepet töltenek be a mezőgazdasági termelés fejlődésében. Növeljék alap- és kiegészítő tevékenységük eredményességét. Társulásaik továbbra is biztosítják a gazdasági és a szellemi erők célszerűbb koncentrálását, a fejlesztési források ésszerű áramlását. A termelési és értékesítési biztonság növelésével ösztönözni kell a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének bővítését A mezőgazdasági nagyüzemek, a felvásárló vállalatok és a fogyasztási szövetkezetek erősítsék kapcsolataikat a kistermelőkkel. Az élelmiszeriparban előtérbe kell helyezni a nemzetközi versenyképességet és a gazdaságosságot növelő fejlesztést A vízgazdálkodásban a fő feladat az igények jobb kielégítése, a vizeinkkel való takarékoskodás és a minőségvédelem. Az eddigieknél nagyobb figyelmet kell fordítani az egészséges ivóvízellátás bővítésére, a csatornázásra és a szennyvíztisztításra. A környezet- és természetvédelem feladatait fokozott felelősséggel kell ellátnia minden termelőegységnek és intézménynek. Több figyelmet kell fordítani a természeti környezet, a termőföld megóvására, a levegő tisztaságának és a víz minőségének javítására, valamint a hulladékok csökkentésére és ártalommentes elhelyezésére. A közlekedés fejlesztése tartson lépést a termelés növekedésével, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bővülésével, a lakosság szükségleteivel. Az áruszállításban növelni kell a gazdaságosságot, mérsékelni a fajlagos energiafelhasználást, a személyszállításban továbbra is érvényesüljön a tömegközlekedés elsőbbsége, folytatódjon a fővárosi metró építése. A hírközlésben a legfontosabb feladat a távközlés, a telefonhálózat gyorsabb ütemű fejlesztése. Javítani kell a rádió és a televízió műsorának vételi lehetőségét, a postai szolgáltatásokat. Hazánk természeti-gazdasági adottságai szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvételünket a nemzetközi munkamegosztásban. Nemzetközi kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe van a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának, a szocialista gazdasági integrációban való aktív részvételünknek. A jövőben is a Szovjetunió lesz legfontosabb külkereskedelmi partnerünk, az alapvető energiahordozók és egyes fontos nyers- és alapanyagok, fejlett műszaki berendezések, technikai eszközök beszerzési forrása, termékeink fő vásárlója. Tovább kívánjuk bővíteni gazdasági együttműködésünket minden szocialista országgal. Tevékenyen közreműködünk a KGST 1914. évi felső szintű értekezletén elfogadott program megvalósításában, kezdeményezzük újabb együttműködési formák és módszerek kialakítását. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A fejlődő országokkal folytatott gazdasági kapcsolatainkban az áruforgalom növelése mellett szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös termelési együttműködést. A világpiaci követelmények fokozottabb érvényesítése szükségessé teszi, hogy emeljük külkereskedelmi tevékenységünk színvonalát, javítsuk a termelés és a külkereskedelem összhangját. A párt gazdaságpolitikája egyaránt figyelembe veszi a szocializmus építésének általános törvényszerűségeit és országunk adottságait. A termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló szocialista tervgazdálkodás, a szabályozott áru-, pénz- és piaci viszonyok segítik a szocialista társadalom építését, alapvető társadalmigazdasági céljaink elérését. A gazdaságirányítás továbbfejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, a szabályozás, valamint a szervezeti és intézményi rendszer korszerűsítése révén javuljon a központi állami irányítás hatékonysága, fokozódjon a vállalatok önállósága, felelőssége, kezdeményezőkészsége, fejlődjön vállalkozói magatartása. A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadalmi és gazdasági céljainkkal összehangolt alakítása és ellenőrzése. A termelői árak a társadalmilag indokolt ráfordításokat fejezzék ki, és ne legyen rá mód, hogy a gazdaságtalan termelés, a hanyag munka költségeit a fogyasztókra hárítsák. A fogyasztói árak jobban igazodjanak a termelői árakhoz. Társadalompolitikai szempontból indokolt területeken a fogyasztói árak állami támogatását a jövőben is fenn kell tartani. Gazdaságpolitikai feladataink megoldásában meghatározó szerepük van a szocialista nagyüzemeknek. El kell érnünk, hogy a népgazdaság minden területén nyereségesen, korszerűen gazdálkodó, jól szervezett és irányított, versenyképes állami vállalatok és szövetkezetek működjenek. Az állami vállalatok és szövetkezetek meghatározó szerepét biztosítva a jövőben is támogatjuk a lakosság igényeinek kielégítésében jelentős szerepet játszó kisipart és kiskereskedelmet. Az utóbbi két évben a kiegészítő és kisegítő gazdasági tevékenység új formái alakultak ki. Az új szervezetek fokozatosan beilleszkednek a szocialista gazdálkodás rendszerébe, hozzájárulnak a vállalati gazdálkodás eredményeihez, a lakosság színvonalasabb ellátásához. Az e téren jelentkező kedvezőtlen jelenségeket le kell küzdeni, következetesen érvényt kell szerezni a rendelkezéseknek, és el kell érni, hogy a személyi jövedelmek a teljesítményekkel arányosak legyenek. A szocialista munkaverseny és brigádmozgalom elsősorban a munkahelyi feladatok eredményes megoldásával, a tartalékok feltárásával, a termékek minőségének javításával járuljon hozzá a népgazdaság intenzív fejlesztésének gyorsabb kibontakoztatásához. A gazdasági építőmunkában a párt alapvető feladata a gazdaságpolitika meghatározása, érvényesítése és végrehajtásának ellenőrzése. A pártszervezetek fő feladata a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósításának segítése és ellenőrzése, a dolgozók mozgósítása politikai eszközökkel nem számolhatunk, ezért a meglevőket célirányosabban, hatékonyabban kell felhasználni. A kollektívák és az egyének jövedelmében jobban tükröződjön a teljesítmények növekvő gazdasági és társadalmi értéke. Részesüljön fokozott elismerésben az eredményes alkotó munka, a műszaki fejlődést előre vivő tevékenység, a sikeres vállalkozói magatartás. Szocialista államunk biztosítja a teljes foglalkoztatottságot. A munkához való jognak azonban együtt kell járnia a vállalt kötelezettségek teljesítésével, a lelkiismeretes, gondos, fegyelmezett munkával. A munkaerővel való hatékony gazdálkodás a vállalatok feladata, ésszerű hasznosítása végett növelni kell az érdekeltséget gazdasági céljainkkal összhangban álló áramlásában. Az ötnapos munkahét általánossá vált, a továbbiakban a gazdasági feltételek megteremtésével a 40 órás munkahét széles körű bevezetése a feladat Társadalmi juttatási rendszerünket — alapvető vívmányait megőrizve — jobban összhangba kell hozni anyagi lehetőségeinkkel, és fokozottan kell érvényesíteni a rászorultság elvét, a társadalmi igazságosságot. A szociális támogatások növelésével is elő kell segíteni a születések számának emelkedését. Fokozatosan növekedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás, és ezáltal váljon kedvezőbbé a gyermekes családok helyzete. A családalapító fiatalok lakáshoz jutását meg kell könnyíteni. Az időskorúak létbiztonságának erősítése érdekében enyhíteni szükséges a nyugdíjrendszer feszültségeit. Biztosítani kell az alacsony nyugdíjak vásárlóértékének megőrzését. • • Továbbra is fenn kell tartani a vásárlóerő és az árualap egyensúlyát, az áruellátás biztonságát. A szükségessé váló fogyasztói árváltozásokat az életszínvonal-politika céljaival összhangban kell megvalósítani. Különösen fontos társadalompolitikai feladat a lakáshelyzet további javítása, a második 15 éves lakásépítési program fő céljainak elérése. A lakáshoz 'jutók'fő formája továbbra is a személyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen. Ezt az állam a központi és a helyi támogatás bővítésével, kedvezményes hitelekkel is segítse. A dokumentum e fejezete felsorolja a település- és infrastruktúra-fejlesztés, az egészségügy, a testnevelés és sport, a turizmus és üdülés terén megoldandó főbb feladatokat is. . . . IV. Életszínvonal, életkörülmények, szociálpolitika A XII. kongresszusnak az életszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javítására vonatkozó határozatai társadalmi méretekben teljesültek. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása — bár rétegenként eltérően alakult — összességében növekedett. Az áruellátás kiegyensúlyozott volt. Jelentős eredmény, hogy megvalósulnak az életkörülmények javítását szolgáló kiemelt programok a közoktatásban, -az egészségügyben és a lakás- látásban. A reálbérek azonban csökkentek, egyes rétegek megélhetése nehezebbé vált. A következő tervidőszakban a gazdasági fejlődés élénkítésével, jobb gazdálkodással, a teljesítmények növelésével, a munkafegyelem javításával meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emelkedését. A szociálpolitika legfontosabb célja továbbra is a szociális biztonság fenntartása, a munkateljesítménytől független társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. Az anyagi források gyors növekedésével MiniarNonizat Szombat, 1984. december 1. V. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód A társadalom tudatát alapvetően a párt fő politikai céljaival való azonosulás, a társadalmi cselekvést pedig az aktív alkotó munka jellemzi. Társadalmunk széles köreiben a szocialista eszmék természetes értékké váltak, növekszik erkölcsi és világnézeti elveink teljesebb érvényre jutásának igénye, de tapasztalható politikai és világnézeti érdektelenség is. A párt ösztönözte a szocialista építés napirenden levő feladatainak elméleti megalapozását, mélyítette a szocialista gondolkodást és a nemzeti, önismeretet. Ideológiai, életünkben ugyanakkor megélénkültek az eszméinktől idegen jelenségek is. Előfordulnak kísérletek történelmi utunk, nemzeti értékeink polgári szemléletű vagy nacionalista átértékelésére. Tapasztalhatók osztályszemléletet nélkülöző vagy illúziókkal terhes nézetek a szocializmusról, a kapitalizmusról, korunk alapvető kérdéseiről. Esetenként jelentkeznek szocialista eszméinkkel szemben álló nézetek, a reális lehetőségeinket figyelmen kívül hagyó elképzelések, javaslatok. Fékezi az alkotó, gondolkodást az elméleti munkában is megmutatkozó kényelmesség, igénytelenség. E jelenségekkel szemben nem kielégítő a vitaszellem, a téves nézetek gyakran nem kapnak színvonalas, érvelő marxista ,kritikát, visszautasítást. Az ideológiai munka fejlesztése gazdasági és társadalompolitikai feladataink megoldásának nélkülözhetetlen feltétele. A közgondolkodásban gazdagítani és reálisabbá kell tenni a szocializmusról kialakult felfogást. Az ideológiai munka állítja középpontba az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósításának összefüggését a munka megbecsülésével, a társadalmi igazságosság érvényesítésével, a dolgozók közösségének társadalmat és egyént formáló szerepével, szocialista és humanista értékeinkkel. Ideológiai, szellemi életünk segítse elő a szocialista fejlődés és a világban végbemenő változások során felmerülő új kérdések marxista megválaszolását, az előrehaladást szolgáló új gondolatok befogadását. Késedelem nélkül reagáljon az elveinket és politikánkat bármely oldalról eltorzító nézetekre, leplezze le a szocializmustól idegen eszméket és törekvéseket, utasítsa el a valóságtól elrugaszkodó, voluntarista megnyilvánulásokat. Határozottan, elvi alapokon, az ideológiai és a tömegpolitikai munka eszközeivel is folytatni kell a harcot az imperialisták antikommunista propagandája, a burzsoá eszmék, a maradi nézetek ellen. A korábbinál többet kell tenni a politikai tudat formálásáért. A marxizmus—leninizmus oktatása eszméink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocialista építés feladatainak megoldását. Az agitáció adjon választ a dolgozókat foglalkoztató kérdésekre, és járuljon hozzá mozgósításukhoz. .Nagy és felelősségteljes feladathárul a televízióra, a rádióra és a sajtóra a párt politikájának megismertetésében, a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásban, a közvélemény formálásában, a cselekvő,társadalmi , magatartás ■kialakításában. A tudományos kutatás színvonala összességében megfelel országunk adottságainak, eredményesen segíti az építőmunkát. Az intézményrendszer jobban igazodik a kutatás különböző területeihez. A tudományok művelői jelentős szerepet vállaltak a politikai döntések megalapozásában, a mai társadalmi kérdések elméleti feldolgozása azonban elmarad az igényektől. A tudomány művelői a bevezethető új műszaki és technológiai kultúrák kifejlesztésével és alkalmazásával jobban járuljanak hozzá a termelőmunka színvonalának és hatékonyságának emeléséhez; vállaljanak részt a döntési lehetőségek változatainak kidolgozásában; segítsék a kulturált, egészséges emberi élet jobb formálását. A társadalomtudományok művelőinek elsőrendű feladata korunk legfontosabb kérdéseinek kellő színvonalú elméletiideológiai feldolgozása. A párt és az állam a döntések megalapozásában mindinkább igényli a tudományok közreműködését, a tudósok érezzék az ezzel járó felelősséget. Javítani kell a tudományos kutatás feltételeit. Az oktatási rendszer lényegében ellátja a reá háruló feladatokat. Ebben nagy szerepe az oktatási intézményekben áldozatos munkát, végző pedagógusoknak. A következő években folytatni kell az oktatás elhatározott korszerűsítését, amelynek középpontjában a tartalmi megújítás, az oktató-nevelő munka minőségének javítása, a szocialista nevelés erősítése áll. A közoktatás javításának feladatait és feltételeit társadalmi-gazdasági program keretében kell meghatározni. A pedagóguspálya társadalmi megbecsülésének növelésével is elő kell segíteni a pedagógushiány megszüntetését. A felnőttoktatásban változatlanul jelentős a szerepe a lakosság műveltségének gyarapításában, s a korábbinál nagyobbak a feladatai a szakképzésben, az átképzésben és a továbbképzésben. A különféle művészeti ágakban számos értékes alkotás született, művészeink nemzetközi sikerei jelentősek. Mindazonáltal nem kielégítő művészetünkben szocialista valóságunk, a mai társadalmi folyamatok ábrázolása és megjelenítése. Az alkotó munkában helyenként eszmei zavart, elbizonytalanodást, olykor társadalmunk reális folyamataitól való elszakadást észlelhetünk. A párt művészetpolitikájának fő célja, hogy megteremtse a művészet alapvető társadalmi feladatainak teljesítéséhez szükséges feltételeket Változatlan alapelvünk az alkotás szabadságának biztosítása, a művészeti kezdeményezések, kísérletezések támogatása, az alkotóműhelyek önálló, felelős működésének segítése. Az irodalomra, a művészetekre jellemző eszmei és stílusbeli sokszínűség feladása nélkül arra kell törekedni, hogy az értékrendet a szocialista szellemiségű művek határozzák meg. A művészetkritika és a művészetelmélet az eddiginél hatásosabban, kezdeményezőbben vegyen részt a mai magyar és külföldi irodalmi és művészeti áramlatok, értékek és a vitatható törekvések minősítésében. Jobban kell támogatni a szocialista eszmeiségű, ízlésformáló művészi alkotásokat. Határozottan fel kell lépni az eszméinktől idegen, szocialista viszonyainkat eltorzító törekvések ellen. A művelődés térhódítása, az általános és a szakmai műveltség gyarapítása társadalmi, gazdasági előrehaladásunknak fontos feltétele. Népünk kultúrája gazdagodott, de a kulturális igényeket még nem tudjuk eléggé színvonalasan kielégíteni Helyezzük szélesebb alpokra az öntevékeny művészi, művelődési csoportok munkáját Tegyük színvonalasabbá a milliókat érintő szórakoztatást. A művészeti és a kulturális életben erősíteni kell a párt elvi irányító és kezdeményező szerepét. Ettől elválaszthatatlan a kommunisták felelősségtudatának növelése, egységük erősítése, az irányító munkában az elvszerűség, a szervezettség, a fegyelmezettség fokozása, a marxista kritika erősítése. Az ideológiai munkát a politikai, gazdasági és kulturális feladatok megoldásával szoros egységben kell fejleszteni. E munka eredményessége fontos mércéje a pártszervek és a pártszervezetek egész tevékenységének. Minden kommunista kötelessége, hogy határozott kiállással, meggyőző érveléssel lépjen fel eszméink és a párt politikája mellett, a szocializmustól idegen nézetekkel szemben. VI. A párt és a tömegszervezete!* A Magyar Szocialista Munkáspárt, a munkásosztály forradalmi élcsapata, a dolgozó nép pártja eredményesen irányítja, szervezi a szocialista építőmunkát, betölti vezető szerepét. Politikájával kifejezi, tevékenységével bizonyítja, hogy teljesíti a nép szolgálatában vállalt kötelezettségeit. A párt és a tömegek kapcsolata jó, a nép bízik a pártban, támogatja politikáját, dolgozik megvalósításáért. A pártban érvényesülnek a lenini normák.A szocialista építőmunka sikeres folytatásának fő követelménye, hogy erősödjön és tovább szélesedjen a párt eszmei, politikai befolyása. A vezető szerep gyakorlásának alapja a népünk, nemzetünk érdekeit kifejező és szolgáló, a társadalom valóságos helyzetét figyelembe vevő marxista-leninista politika. Ennek képviselete és megvalósítása nagymértékben függ a határozatok végrehajtásának megszervezésétől és ellenőrzésétől. A vezető szerep érvényesítése, a politika sikeres megvalósítása megköveteli a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét. A párttestületekben, a pártfórumokon folytatott szabad vitáknak, a nézetek szembesítésének lényeges szerepük van a politika formálásában, az egység létrehozásában, a közös cselekvés alapjainak megteremtésében és erősítésében. A párt hatékony működése feltételezi a pártélet szabályainak, a lenini elveknek a következetes megtartását, a kollektív vezetésnek és a pártfórumok demokratikus működésének az erősítését, a pártszerű kritikát, a párttagok jogainak és a pártfegyelemnek az érvényesítését. Az eddiginél több lehetőséget kell teremteni, hogy a párttagság a nagyobb horderejű társadalmi kérdések eldöntése előtt a párt fórumain véleményt nyilváníthasson, javaslatokat tehessen, jobban részt vehessen a döntések előkészítésében. A párt politikájának kidolgozásában, végrehajtásában és ellenőrzésében fontos szerepe van az alapszervezetek és a taggyűlések önálló, kezdeményező munkájának. Növelni kell a pártmunka mozgalmi jellegét, vissza kell szorítani és fel kell számolni a hivatali felfogást és stílust, a formalizmust. A taggyűléseknek fontos szereztük van a párt tagjainak nevelésében is. A pártnak 862 000 tagja van, ötvenezerrel több, mint a XII. kongresszus idején. A tagságnak eredeti foglalkozása szerint csaknem háromnegyede, jelenlegi foglalkozása szerint pedig több mint a fele munkás és szövetkezeti paraszt. A pártépítés gyenge a fiatalok között és az értelmiségiek egyes rétegeiben. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba, akik aktívak a közéletben, szocialista módon élnek, munkájuk, magatartásuk, társadalmi tevékenységük alapján megbecsülést élveznek. A párt politikájának megvalósításában, az ország előtt álló feladatok megoldásában kiemelkedő szerepük van a választott testületek tagjainak, a párt- és állami apparátus vezető munkatársainak. A vezetők zöme munkája és magatartása alapján rászolgál a bizalomra, alkalmas teendőinek ellátására. A pártnak továbbra is felelősséget kell vállalnia, hogy a vezető beosztásokban rátermett, hozzáértő emberek dolgozzanak. Ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot, hogy — a párttisztségek kivételével — minden beosztást betölthet arra alkalmas pártonkívüli is. A vezető tisztségekre olyan személyeket — köztük nagyobb számban fiatalokat, nőket — kell jelölni, akik munkájukkal bizonyítják, hogy elkötelezetten szolgálják a szocializmus ügyét, magas fokú szakmai ismereteik vannak, vállalják a felelős döntést, cselekvést. A pártszervek és szervezetek támogassák a kezdeményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A vezetői tevékenységet is a teljesítmény és a magatartás alapján kell megítélni. A leghatározottabban fel kell lépni a hatalommal való visszaélés mindenfajta megnyilvánulása ellen. Beosztásra való tekintet nélkül mindenkitől meg kell követelni a szocialista normák megtartását. Szélesíteni kell a kádermunka demokratizmusát, növelni kell nyíltságát. Állami, gazdasági területen a vezető munkakörök többségét választás, illetve pályázat útján kell betölteni; gyakoribbá kell tenni a meghatározott időre szóló kinevezéseket, megbízatásokat Ahol a feltételek lehetővé teszik, állítsanak több jelöltet. A párt és a nép előtt álló nagy és nehéz feladatok megoldásában kiemelkedő szerepe és felelőssége van minden pártszervezetnek, minden kommunistának. Pártunk harcokban edzett, gazdag tapasztalatai vannak, bírja népünk bizalmát, birtokában van minden lényeges feltételnek, hogy vezetésével eredményesen folytatódjék a szocializmus építése Magyarországon. A tömegszervezetek és -mozgalmak társadalmi életünk fontos tényezői, nélkülözhetett