Magyar Nemzet, 1985. május (48. évfolyam, 101-126. szám)

1985-05-02 / 101. szám

A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • M W / • • W •• •• > // JMtiJJiiSi Ihpszoiíío Május elseje, a nemzetközi munkásosztály ünnepe alkal­mából április 30-án, kedden Nagy Sándor, a SZOT titkára beszédet mondott. Május elsején kilencvenötö­­dik alkalommal kerül sor a vi­lág dolgozóinak nagy sereg­szemléjére, a munka, a mun­kásosztály, a szolidaritás nagy ünnepére. Ebből az alkalom­ból köszöntöm hazánk vala­mennyi állampolgárát, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csa és Kormánya, valamint a Szakszervezetek Országos Ta­nácsa nevében.­­ Az ünnep olyan, amilyenné a hétköznapokon formáljuk. A világ nagyobbik felén küz­delem a megélhetésért, a mun­káért, a legelemibb emberi jogokért. Egyes térségekben fegyveres harc a szabadságért, a függetlenségért. Számos or­szágban május elseje ma is harcba hívó tüntetés, olykor se­gélykiáltás is, nézzétek, ho­gyan élünk a kétezredik év kü­szöbén, a tudom­ány és a tech­nika évtizedeiben! A küzdelem szimbóluma május elseje a világnak azon a részén is, ahol az általános jólét nagyon is megfér a sze­mélyes nyomorúsággal, a ma­gas jövedelem a teljes bizony­talansággal, a polgári demok­rácia a kiszolgáltatottsággal. Ila alapvetően más körülmé­nyek között is,­­ de a küzde­lem, az erőfeszítés szimbólu­ma hazánkban is e nap. Hi­szen a munka, az alkotás, az országépítés, az egyes embe­rek és családok boldogulása soha nem ment küzdelem, erő­feszítés nélkül. Negyven éve szabad hazánk népének teremtő munkáját, sikereit és megpróbáltatásait, élniakarását, verejtékét és munkájának örömeit egyaránt ünnepeljük. Ünnepeljük szo­cialista társadalmi rendünk legfőbb értékét és értelmét: a dolgozó embert! A gondolkodó, dolgozó, cse­lekvő embert, aki a Magyar Szocialista Munkáspárt nem­rég lezajlott kongresszusának is középpontjában állt. Akkor is, amikor konkrétan a bányá­szokról, a pedagógusokról, a műszaki értelmiségről, a nyug­díjasokról, a pályakezdő fiata­lokról, a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetekben dolgo­zókról esett szó és akkor is, amikor az eddigi fő politikai irányvonal folytatását erő­sítették meg a küldöttek. A párt e legmagasabb fó­rumán reális, kritikus-önkriti­kus számvetés készült helyze­tünkről. Ez adta az alapját a kongresszuson elhatározott cselekvési programnak, amely program az egész nép, vala­mennyi hazáját, szülőföldjét szerető, tisztességesen gondol­kodó és dolgozó ember szá­mára. A következő öt esztendőben mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy erőtel­jesebben növeljük a gazdaság teljesítőképességét, hogy meg­teremtsük az életszínvonal emelésének feltételeit — első­sorban a reálbérek, reálkere­setek növekedése útján. Nem kevésbé fontos, hogy a jelen­legi igényeknek jobban meg­felelő, igazságosabb szociálpo­litikai elveket és gyakorlatot­­ alakítsunk ki, amely a mainál­­ biztonságosabban képes orvo­­­­solni egyes társadalmi feszült­ségeket. Mindezek jelentős és sürge­tő feladatok, amelyekhez fej­lett gazdaságra, korszerű gé­pekre, technológiákra, képzett szakemberekre és nem kevés pénzre van szükség. Ezeknek pedig egyetlen forrása van: a jobb, a mainál eredményesebb munka —■ legyen szó a kor­mányzat, a társadalmi szerve­zetek, vagy a munkapadok mellett dolgozók munkájéról Talán nem veszik ünnepron­tásnak, ha éppen május elseje, a munka ünnepe előestéjén az­t mondom: ideje, hogy ne csak beszéljünk a munkafegyelem­ről, a munka minőségéről, ha­nem határozottan tegyünk is az érdekében­. Hogy céljaink, törekvéseink teljesüljenek, szilárd érték­rendre és a kisebb-nagyobb közösségek erejére van szük­ség.­ Arra, hogy az állampol­gárok — úgy is, mint dolgo­zók, úgy­ is, mint lakók — mi­nél hathatósabban vegyenek részt saját dolgaik, a munká­jukat és életkörülményeiket, a sorsukat, végső soron az or­szág sorsát érintő kérdések el­döntésében. Ezt szolgál­ják mind eredményesebben a de­mokrácia munkahelyi, lakóte­rületi fórumai, a tanácsok ön­állóságának kiteljesedése és nem utolsó sorban a június 8- án, esedékes országgyűlési kép­viselő- és tanácstagi válasz­tások. Nemzeti összefogásra szólít az a program, amelyet a párt kongresszusának határozata és a Hazafias Népfront választá­si felhívása tartalmaz. Sikeres megvalósítása nemzeti ügyünk és kinek-kinek személyes ügye is kell, hogy legyen. Az, aho­gyan most élünk, ahová el­jutottunk, — minden nehézsé­günk, gondunk, bajunk mel­lett is — becsülni való. Gene­rációk sora dolgozott érte ke­ményen, vállalva minden kor­szakban nemcsak a szépet, a nehezet is! Nincs okunk és jo­gunk kételkedni abban, hogy ez ma is így van. Ennek alap­ja csak egy nyílt, őszinte, a dolgozók tömegeinek érdekeit szem előtt tartó politika lehet, amelyre a társadalom is biza­lommal válaszol. Elképzeléseink valóra vál­tásának legalapvetőbb feltéte­le, hogy békében, biztonság­ban éljünk, hogy erőfeszíté­seinket a békés építőmunkára összpontosíthassuk. E sokat szenvedett nép megtanulta be­csülni a békét. Mély meggyő­ződéssel támogatjuk a Szovjet­unió, a Varsói Szerződésben tömörült szocialista országok békekezdeményezéseit. Tisz­tában vagyunk azzal,­­ hogy országunk biztonságának ol­­talmazója a szocialista orszá­gok, mindenekelőtt a Szov­jetunió ereje. Azé a Szovjet­unióé, amely negyven évvel ezelőtt is a legnagyobb áldo­zatokat hozta hazánk szabad­ságáért, függetlenségéért. Magyarország a jövőben is arra törekszik, hogy erősöd­jenek azok a szálak, amelyek a világ népeit, országait ösz­­szekötik. Mi tiszteletben tar­tunk minden jószándékú tö­rekvést, és azt várjuk, hogy bi­zalommal legyenek a mi tö­rekvéseink iránt is. Magyarország szocialista or­szág Európa közepén. Szándé­kai tiszták, erőfeszítései az itt élő emberek javát, közvetve a világ javát­­is szolgálják. Bol­dogulni kívánunk a magunk erejéből­ és nem mások kárára. Ebben fő támaszunk a szo­cialista országok közössége. Az Egyesült Államok teljes embargót léptetett életbe Nicaragua ellen A nézeteltérések jegyében ma kezdődik a vezető tőkés országok csúcstalálkozója A külpolitikai helyzet NYUGAT-EURÓPAI KÖRÚTJÁNAK első állomáshelyére, Bonnba érkezett szerdán Ronald Reagan. Az amerikai elnök részt vesz a hét vezető tőkés ország ma kezdődő csúcsértekez­letén, hivatalos látogatást is tesz ezt követően az NSZK-ban, majd Spanyolországban és Portugáliában. Közben a fasiszta Németország felett aratott győzelem évfordulója alkalmából beszédet mond az EGK-tagállamok strasbourgi parlament­jében. Az utat eredetileg látványos politikai fellépésnek szánták, mindenekelőtt Washington és Bonn különleges kapcsolatainak igazolására. A háború befejezésének jubileuma szolgáltatta az alapot ahoz, hogy Reagan — saját szavaival — Európába vi­­hesse a ..béke, s az egykori ellenfelek közötti megbékélés szel­lemét''. Ám az állítólag Kohl kancellár kérésére a programba beiktatott látogatás a bitburgi német katonai temetőben hatal­mas méretű nemzetközi felháborodást váltott ki. S ezt az sem tudta csökkenteni, hogy utólag közölték, az elnök felkeresi a bergen-belseni koncentrációs tábort is. Figyelemre méltó, hogy az amerikai szenátus után kedden a képviselőház is ha­tározatban kérte az elnököt a bitburgi esemény lemondására. A MEGBÉKÉLÉS gondolata hatja majd át a hetek csúcs­találkozójának politikai nyilatkozatát — vélekedett Schultz kül­ügyminiszter keddi saj­tóértekezletén. Az amerikai diplomácia vezetője, mint várható volt, a világkereskedelem liberalizálá­sának témakörét említette első helyen a gazdasági kérdések között. Az előzetes bonni hírmagyarázatok viszont Nyugat­­■ Európa gondját helyezik előtérbe, s az amerikai költségvetési deficit csökkentésének szorgalmazását, a dollár magas kamat­lábának leszállítását sürgetik. Párizsi vélemények szerint a tárgyalásoknak a pénzügyi rendszer reformját kellene előké­szítenie. A francia lapok számítanak arra, hogy Reagan felveti az űr­fegyverkezési kutatásokban igényelt nyugat-európai és japán részvétel kérdését is. Érdemi állásfoglalás azonban aligha vár­ható,­ miután elsősorban a francia kormány elutasító­ nézetet­­ vall, s tartózkodnak a lelkesedéstől más országok is. A talál­kozón ugyanakkor Párizs sem igényli, hogy megvitassák az általa kezdeményezett nyugat-európai technológiai együtt­működési tervet. Mitterrand elnök a napokban nyilatkozatban jelezte, hogy az Eureca-programhoz „nincs szükség amerikai áldásra''. FENYEGETŐ ÉS TÁMADÓ intézkedés bejelentésére hasz­nálta fel­ bonni érkezését az amerikai küldöttség. A nagy hír­­ügynökségek már jó előre valószínűsítették, hogy Reagan elnök miután saját törvényhozásában vereséget szenvedett a nica­­raguai kontrák segélyezése ügyében, a teljes kereskedelmi em­bargóval sújtja a sandinista rendszert. A Fehér Ház szóvivője szerdai sajtóértekezletén közölte a döntést, miszerint az Egye­sült Államok az áruforgalmi kapcsolatok megszakítása mellett felmondta a két ország barátsági, kereskedelmi és közlekedési szerződését, így leállítják a légi- és hajóforgalmat. Reagan el­nök azzal próbálja indokolni a lépést, hogy Nicaragua „a for­­­radalmat exportálja” a közép-amerikai térségben. Az amerikai szenátus egyébként, sajátos módon, elítélte Da­niel Ortega nicaraguai elnök moszkvai látogatását, azzal az indoklással, hogy a magas szintű megbeszélések tovább növe­lik a feszültséget. A managuai vezető kedden folytatta körútját az európai szocialista országokban. Belgrádban kezdett tárgya­lásokat, ahol­­ a szovjet fővárosbeli megbeszéléseihez hason­lóan — ugyancsak a gazdasági kapcsolatok fejlesztésére he­lyezte a hangsúlyt. Nicaraguában május elseje alkalmából a sandinista front üzenetet intézett a dolgozókhoz, amelyben fokozott erőfeszítések szükségességét hangoztatta a külső táma­dások okozta nehézségek, így az amerikai embargós intézke­dések várható hátrányos hatásainak a leküzdésére. Várkon­yi Péter befejez­te látogatásá­t Al­gériá­ban Algírból jelenti az MTI. Várkonyi Péter külügyminisz­ter Ahmed Tajeb Ibrahimi, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság külügyminisztere meghívására 1985. április 27— 30. között hivatalos látogatást tett Algériában. Külügymi­niszterünk algériai tartózko­dása során megkoszorúzta a mártírok emlékművét, megte­kintette a felszabadítási harc múzeumát és a főváros neve­zetességeit. Várkonyi Pétert kedden fo­gadta. Sadli Bendzsedid köz­­társasági elnök, a Nemzeti Felszabadítási­ Front (FEN) főtitkára. A magyar külügymi­niszter találkozott Rabah Bi­­tattal, az­ algériai­­­Népi Nem­zetgyűlés elnökével, az FEN PB tagjával, valamint Zituni Messzaudival­ , a KB tagjával, könnyűipari miniszterrel. Vár­­­konyi Péter két alkalommal tárgyalt vendéglátójával, Ah­med Tajeb Ibrahimival. A külügyminiszterek hivatalos tárgyalásai baráti légkörben és a kölcsönös megértés jegyé­ben folytak le. A két miniszter megelégedéssel állapította meg, hogy a magyar—algériai kapcsolatok Sadli Bendzsedid elnök múlt évi magyarországi látogatása óta kedvező irány­ban fejlődtek tovább. Jó lehe­tőségek vannak a kölcsönösen előnyös gazdasági együttmű­ködés szélesítésére, újabb te­rületekre történő kiterjesztésé­re. A külügyminiszterek esz­mecserét folytattak a nemzet­közi helyzet időszerű kérdé­seiről­­ és megállapították, hogy kormányaik álláspontja a megtárgyalt kérdésekben azonos vagy közel, áll egymás­hoz. Egyetértettek abban, hogy további erőfeszítéseket kell tenni a nemzetközi fe­ szültség enyhítése, a békét fe­nyegető veszélyek elhárítása érdekében. Várkonyi Péter hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg Ahmed Tajeb Ibra­­himit, aki a meghívást köszö­nettel elfogadta. Várkonyi Péter kedden este hazaérkezett. Munka­társunk telex jele­ntése „ • Ifjabb viharfelhők Ileagan érkezésekor Bonn, május 1. „Túl cinikus kérdés volna feltételezni, hogy önök azért időzítették ezt a döntést az Európába érkezés utánra, hogy el akarták terelni a figyelmet az elnök bitburgi temetőláto­gatásáról?” — kérdezte egy tapintatlan hírlapíró szerda délután Larry Speakestől, a Fehér Ház szóvivőjétől, mi­után az felolvasta az Egyesült Államok kormányának dönté­sét a teljes, kereskedelmi em­bargóról Nicaraguával szem­ben, és a huszonhét éve ér­vényben levő amerikai—nica­raguai barátsági szerződés wa­shingtoni felmondási szándé­káról. Egyúttal Ronald Reanan tudatta, hogy fel óhajtja füg­geszteni a légi és hajózási for­galmat a két ország között. A szóvivő persze sietett tudatni, hogy szó sincs szándékos idő­zítésről, ám a Bom­ba seregséit megfigyelők egybehangzó vé­leménye, hogy a Fehér Ház lakója a lépéssel egyaránt akar „válaszolni” a kontra-segély javaslatát leszavazó képviselő­­háznak és „erőpozícióból” kez­deni alkudozásait nyugat­­európai és japán szövetsége­seivel. Reagan elnök szerda reggel érkezett meg, nem hivatalosan a nyugatnémet fővárosba. A délutánra időzített nyilatko­zattal a Fehér Ház egyszeriben elterelte a figyelmet a Reagan­­vizit. viszontagságairól, hiszen a döntés kétségkívül lényeges eszkalációja Washington Nasa­ra­gua-ellenes nyomáspolitiká­jának. A láthatóan sebtében rög­tönzött szóvivői magyarázko­dás szerint a képviselőházi döntés és Dániel Ortega moszkvai látogatása mellett az bőszítette fel az amerikai kor­mányzatot, hogy Managua el­vetette az elnök „béketerv­ként” reklámozott, ultimatív javaslatát S persze, szokás szerint akadt néhány washing­toni állítás Nicaragua „felfor­gató ténykedéséről” a szom­szédságában. Mindamellett Speakes sietett tudatni, hogy Reagan nem tekinti e szank­ciókat a kontra-segély helyet­tesítőjének, és baljós élle­ em­lítette meg, hogy a mostani döntés „csupán egyike volt az elnök számára létező lehetősé­geknek”. A sajtótájékoztató egész menete jól érzékeltette, hogy a Fehér Ház igyekezett „reagálni” a közelmúltbeli, számára kínos fejleményekre. És min­él vészjóslóbb formá­ban tálalni a Nicaragua-elle­­nes szankciókat. Mit sem tö­rődve a Bonnba sereglett ve­zető partnereinek véleményé­vel, akik közismerten óvnák Washingtont az egész nyugati tábor számára káros, elhamar­kodott közép-amerikai lépé­sektől. Ám a szóvivő elárulta, hogy — noha kormánya per­sze szövetségesi egyeztetéseket emlegetett — a házigazda bon­ni vezetést is csupán az utolsó pillanatban, netán annak is utána tájékoztatták Reagan sajátos európai „belépőjéről”. Avar János Kohl ak­­jikasfone niterbrx­ élént Bonnból jelenti az MTI. A nyugatnémet rendőrség szer­da délután hatkilós pokolgé­pet hatástalanított a hét veze­tő tőkés állam­­csúcstalálkozó­jának színhelyéül szolgáló Bonn Bad Godesberg város­részében. Ismeretlen tettesek a szer­kezetet tartalmazó táskát a Német Légi- és Űrhajózási Ipar Országos Szövetsége székházának teraszán helyez­ték el. Nakaszone Jaszuhiro japán miniszterelnök kedden több­napos,­­ hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársa­ságba érkezett, elsőként a hét vezetői tőkés állam ma kez­dődő gazdasági csúcstalálko­zójának résztvevői közül. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár a miniszterelnök tiszteletére adott vacsorán, nyomatékosan felszólította Ja­pánt, hogy nyissa meg piacait Nyugat-Európa előtt. Kohl és Nakaszone egyet­értettek abban, hogy meg kell fékezni a nemzetközi gazdasá­gi kapcsolatokban jelentkező és erősödő protekcionista ten­d szerdán kia­dott nyugatné­met—japán közös közlemény­nek ez a megfogalmazása arra utal, hogy a világ két legna­gyobb exportáló országa meg­próbálja háttérbe szorítani sa­ját kereskedelmi ellentéteit és inkább közösen akar fellépni az amerikai protekcionista tö­rekvések ellen. Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke, hat ország — köztük az NSZK — televízió­állomásainak adott, hétfő éj­jeli interjújában megerősítet­te, hogy e heti, hivatalos NSZK-beli látogatása során felkeresi a bitburgi katonai te­metőt. A Reuter jelentése szerint Simon Peresz izraeli minisz­terelnök sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy Reagan ameri­kai elnök NSZK-beli tartózko­dása során a tervek szerint el­látogat a bitburgi katonai te­metőbe is — olvasható a The New York Times szerdai szá­mában. Mint ismeretes, ebben a temetőben nyugszik 49 egy­kori SS-katona holtteste is. A volt osztrák kancellár, Brúnó Kreisky is bírálta a bit­burgi temetőbe tervezett láto­gatásie­denciákat.­­.. M V" \ * llanics Orlcsin .Moszkva m­in­d fel 1 m­illión tárgyal Belgrádból jelenti az MTI. A kétoldalú kapcsolatokról és az időszerű nemzetközi kérdé­sek sorában mindenekelőtt a közép-amerikai térség helyze­téről volt szó a jugoszláv—ni­caraguai csúcsszintű tárgyalá­sok kedden késő délután meg­­­­tartott első fordulójában.

Next