Magyar Nemzet, 1986. január (49. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-24 / 20. szám
Péntek, 1986. január 24. Fokozni kell a vállalatok érdekeltségét a távol-keleti országokkal való kereskedelemben KÖZÉLETI HÍREK A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének meghívására csütörtökön hazánkba érkezett a Kínai Tudományos és Műszaki Társaság küldöttsége. A delegációt Csou Pej-jüan, a társaság elnöke vezeti. A vendégek tárgyalásokat folytatnak az MTESZ vezetőivel a két szervezet közötti együttműködésről. Meglátogatnak néhány helyi MTESZ-szervezetet is. A Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének meghívására január 16. és 23. között hivatalos látogatást tett hazánkban az algériai Modzsahedin Szervezet küldöttsége Mohamed Buris országos titkár vezetésével. A delegáció megbeszéléseket folytatott a Magyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetségének vezetőivel a kétoldalú kapcsolatok fejlesztéséről és a nemzetközi együttműködés időszerű kérdéseiről. A Magyar Tudományos Akadémia és a Lengyel Tudományos Akadémia küldöttségei január 21. és 23. között megbeszéléseket folytattak Budapesten. Értékelték az elmúlt ötéves időszakban folytatott együttműködés eredményeit, és megvitatták az 1990-ig szóló munkatervet. Ez közös munkát irányoz elő a biológiai, a fizikai, valamint a társadalomtudományok területén. A megállapodásokat rögzítő jegyzőkönyvet Láng István, az MTA főtitkára és Zdzislaw Kaczmarek, az MTA főtitkára írta alá. Németh Károly fogadta Denis Healeyt Németh Károly, az MSZMP főtitkárhelyettese csütörtökön délelőtt hivatalában fogadta a hazánkban tartózkodó Denis Healeyt, a Brit Munkáspárt külügyi szóvivőjét. A szívélyes légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást országaik helyzetéről, a pártjaik előtt álló feladatokról. Egybehangzóan úgy értékelték, hogy a magyar—brit kapcsolatok fejlődése, a két párt képviselőinek rendszeres érintkezése jól szolgálja a különböző társadalmi rendszerű államok közötti bizalom és együttműködés erősítését, az enyhülés ügyét. A találkozón részt vett Kovács László, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője. A szovjet nagykövet sajtótájékoztatója a Kultúra és Tudomány Házában A Szovjetunió Kommunista Pártja közelgő XXVII. kongreszszusának előkészületeiről, a plénum elé kerülő dokumentumokról, valamint más aktuális kérdésekről tájékoztatta az újságírókat, a sajtó vezető képviselőit Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete csütörtökön Budapesten, a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. Az intézményben működő újságíró klub rendezvényén megjelent Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Bereczky Gyula, az MSZMP KB alosztályvezetője is. A jelenlévőket Siklósi Norbert, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgatója,az Újságíró klub elnöke köszöntötte. Borisz Sztukalin részletesen szólt az SZKP KB új szerkesztésű programjánaktavaly októberben közzétett tervezetéről, a dokumentumban megfogalmazott feladatokról. A kétoldalú kapcsolatok fejlődését méltatva, kiemelte országaink gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének jelentőségét. Emlékeztetett arra, hogy a napokban fontos egyezmény született többek között a mikroelektronikában, az agráripari komplexumok terén és a közfogyasztási cikkek gyártásában való együttműködésről. A nagykövet kérdésekre válaszolva szólt a Szovjetunió társadalmi, gazdasági, politikai és kulturális életéről, valamint Mikhail Gorbacsov január 15-i nyilatkozatának nemzetközi fogadtatásáról. Az afgán vezetés a nemzeti megbékélés politikájára törekszik (Tudósítónktól.) Csütörtökön délelőtt Afganisztán budapesti nagykövetségén Jeelani Bakhtari nagykövet tájékoztatót tartott az ország gazdasági és politikai helyzetéről, a konszolidációban elért eredményekről. Beszámolójában a nagykövet elemezte Afganisztán történelmi útját, különös tekintettel a népi forradalom két szakaszának a jelentőségére. Kiemelte az 1978-ban kezdődött átalakulás jelentőségét, de rámutatott az Amin-vezetés hibás taktikájára a társadalom fejlődésének a meggyorsításában. Lényegében ez a magatartás vezetett oda — hangsúlyozta a nagykövet —, hogy az ország szuverenitása veszélybe került, hiszen néhány tőkés állam már felkészült a közvetlen beavatkozásra. Szükségessé vált mindezért a Szovjetunió internacionalista támogatása, s 1979 december végén a korábbi vezetés megdöntése. Babrak Karmai vezetésével ekkor kezdetét vette a forradalom második szakasza — emelte ki Bakhtari —, amely mindmáig meghatározza Afganisztán társadalmi fejlődésének az irányát. A nehézségek ellenére a konszolidáció évei következtek ezután, és ezeknek kiemelkedő eredménye volt 1985 szeptemberében a több mint kétezer küldöttel megtartott nemzetgyűlési ülésszak. A párt a nemzeti megbékélés politikáját kívánja folytatni, ezért arra szólítja fel a külföldre távozottakat, térjenek viszsza. Szélesíteni akarja tömegbázisát a vezetés, s ennek első jelei a pártonkívülieknek az államapparátusba való bevonásában mutatkoznak meg. Bakhtari kitért a határ menti problémákra is. Az ott élő pastu törzsekkel jó a vezetés viszonya — hangsúlyozta — és az esetleges ellentéteket mielőbb szeretnék feloldani, a még megoldatlan kérdéseket pedig tárgyalással kívánják rendezni a pakisztáni kormánnyal. Hazánk és Afganisztán kapcsolatairól szólva a nagykövet örömmel szögezte le, hogy tavaly háromszorosára nőtt a két ország kereskedelmi forgalma. A népfrontmunkáról Bakhtari elmondotta, hogy a párt igyekszik bevonni minden társadalmi réteget a szocializmus építésébe. Bárki bekapcsolódhat a munkába, ha nem akadályozza azt — jelentette ki a nagykövet. R. M. A közvetlen kapcsolatok segíthetik versenyképességünket a külpiacon Országgyűlési Hazánk és a távol-keleti országok közötti külkereskedelmi kapcsolatokról tájékoztatta csütörtökön a Parlamentben a kereskedelmi bizottság tagjait Veress Péter külkereskedelmi miniszter. A Nyers Rezső elnökletével megtartott ülésen a miniszter elmondta, hogy ebben a térségben a külkereskedelemben Japán, az Egyesült Államok, az NSZK, Nagy- Britannia, Franciaország, Hollandia, Belgium és Svédország játszik vezető szerepet. Kína egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a magyar gazdaságfejlesztési törekvések iránt, s az utóbbi években a kínai—magyar kereskedelem jelentősen gyarapodott — kivitelünk lényegesen nőtt, a behozatal azon bizottság ülése ban nem éri el a kívánatos szintet. A magyar külkereskedelem szeretne a tartományokkal közvetlen kapcsolatot kiépíteni, s több ruházati, mezőgazdasági cikket, gépeket, szerszámokat importálni. Tavaly kiemelkedően magas volt külkereskedelmi forgalmunk Japánnal, importunk minden eddigi szintet meghaladott, exportunk viszont alatta maradt a várakozásnak. A távol-keleti térség országainak gyors gazdasági fejlődése fokozta érdeklődésüket hazánk iránt is. Céltudatos kereskedelmi politikájukban szempont, hogy bizonyos területeken enyhítsék a japán és amerikai áruk túlsúlyát, s piacokat keresnek — a verseny . Magyar Nemzet azonban igen erős, s a magyar vállalatoknak nehéz körülmények között kell helytállniuk a mindinkább élesedő versengésben. A jövőben elsősorban Malaysiával, Thaifölddel, Indonéziával bővíthetnénk kereskedelmi kapcsolatainkat, de mert a kiutazás és a kapcsolattartás költséges, a magyar vállalatok gyakran közelebbi piacot keresnek áruiknak. A képviselőcsoport ülésén Lőrincze Péter, a Magyar Kereskedelmi Kamara főtitkára, Oblath György, az Intercooperation vezérigazgatója, Tálas Barna, a Tervgazdasági Intézet osztályvezetője és Varga György, a Figyelő főszerkesztője egészítették ki szakértőkként a távol-keleti országokkal való kereskedelemről szóló tájékoztatót, s ismertették javaslataikat a kapcsolatok további perspektíváira vonatkozóan. A vitában felszólaltak: Barta Alajos (Heves megye), Eck Tibor (Komárom megye), Heiner Károly (Budapest), Pál József (Győr- Sopron megye), Polgárdi József (Pest megye) képviselők. Kérdéseikre adott válaszában Veres Péter miniszter kifejtette: mindenekelőtt a vállalatok érdekeltségét kell fokozni, hogy jelentősebb eredményeket érjünk el ebben a régióban. A későn jövők terhét sokféleképpen viseljük, a magyar termékeket kevésbé ismerik ezeken a piacokon. A kínai kereskedelmi kapcsolatok bővítésénél kiemelte: a textilipari, gyógyszeripari, egészségügyi berendezések exportjáról, illetve néhány más iparágban az együttműködésről folyó tárgyalások lassan haladnak. Tájékoztatta a képviselőket azokról a megbeszélésekről, amelyek egy japán—magyar személygépkocsi összeszerelő üzem hazai építésének lehetőségeiről folynak. Az ülés Nyers Rezső zárszavával ért véget, aki összefoglalta a képviselőcsoportok javaslatait. A magyar vállalatok a jövőben erőteljesebben kapcsolódjanak be a régebben hazánkból szállított gyárak rekonstrukciójába, s itthon több Kína-szakértő képzéséről kell gondoskodni. A távol-keleti térségre irányuló kereskedelmünkben lényeges a közvetlen kapcsolatok kiépítése, s a magyar kereskedőházi rendszer olyan jellegű fejlesztése, hogy az segítse a világbanki programokba való bekapcsolódásunkat. Moszkvai vásárok, bemutatók Milyen kiállítások lesznek a Szovjetunióban a következő években? Erről tájékoztatták az újságírókat azon a tegnapi sajtókonferencián, amelyet az Interpress rendezett a budapesti szovjet kereskedelmi kirendeltség bemutatótermében. A Szovjet Kereskedelmi és Ipari Kamara Expocentr elnevezésű össz-szövetségi egyesülésének jelenlevő vezetői elmondták, hogy a hangsúlyt ebben az évben a szakmai bemutatókra helyezik. Az első ilyen rendezvény május végén lesz Hírközlés—86 címmel. Moszkva közelében a Serbinka pályaudvar ad otthont a Vasúti szállítás elnevezésű szakmai bemutatónak, júliusban. Az élelmiszeripar, akereskedelem és a közétkeztetés berendezései Inprodtorgmas címmel mutatkoznak be szeptemberben. Az Expocentr egyesülés az elmúlt évben már rendezett a szakkiállítások mellett kereskedelmiipari jellegű nemzeti bemutatókat is. Csehszlovákia, Jugoszlávia, Törökország, Ausztrália és az NSZK mellett — nagy sikerrel — Magyarország is szerepelt műszaki-gazdasági napokkal. Ezek a rendezvények idén folytatódnak. A szovjet kiállítástervezők elmondták, hogy szívesen látnának az eddigieknél több magyar kiállító vállalatot a bemutatókon. Ennek érdekében színesíteni jegykeznek a szakmai programokat, és a szorosan vett kiállítói tevékenység mellett valódi külkereskedelmi rendezvénnyé teszik ezeket a nemzetközi árubemutatókat. (b. n.) Február: mezőgazdasági könyvhónap Agrártudományokról — mindenkinek Az immár, hagyományosan februárban megrendezett, az idén 29. mezőgazdasági könyvhónap ünnepélyes megnyitójának január 31-én Nádudvar, az Ady Endre Művelődési Központ ad otthont. Ezt jelentette be tegnap dr. Sárkány Pál, amezőgazdasági kiadó igazgatója a Hazafias Népfront székházában megtartott sajtótájékoztatón. A szervező bizottság ismertette az agrárszakkönyvek ez évi seregszemléjének újdonságait. Gallyas Csaba, a kiadó irodalmi vezetője elmondta: két éve a könyvhónapon megjelent kiadványok főként a háztáji gazdaságoknak, tavaly a nagyüzemeknek kívántak segítséget nyújtani, az idén viszont „mindenről mindenkinek" a jelszó, azaz széles választékban, az agrártudományok legkülönfélébb területeiről szóló kiadványokat kínálnak olvasásra. A könyvhónapra összesen negyvenhárom mű jelenik meg, csaknem hatszázezer példányban, ami a tavalyinak majdnem a duplája. A mezőgazdasági kiadó újdonságai mellett öt társkiadó, tizenhárom műve gazdagítja a skálát. Ezek közül ki kell emelni az Akadémia Kiadó Agrárproblémák című kiadványát: ez egyik darabja annak az életműsorozatnak, amely Erdei Ferenc munkáit kívánja összefoglalni. (K. 1.) Növeli szellemi exportját az UVATERV Eredményes évet zárt az Útes Vasúttervező Vállalat, a közlekedésfejlesztési terveket készítő legnagyobb hazai cég: a beruházási piac szűkülése ellenére négy százalékkal növelte belföldi tervezési tevékenységét. A korábbinál hatékonyabb munkával az előző évinél tizenkét százalékkal nagyobb nyereséget ért el, és dolgozói keresetét átlagosan több mint tizenegy százalékkal növelte. A hazai tervezési munkák között 1985-ben kiemelkedő jelentőségű volt az M0-ás, az M1-es és az M5-ös autópályák tervezése, a budapesti metró harmadik szakaszának tervezési munkái, valamint a Szabadság-híd rekonstrukciójával kapcsolatos tervezések, illetve az új forgalmi épület a Ferihegyi repülőtéren. Jeletős exportmunkákat is végeztek az UVATERV mérnökei. A legfőbb megrendelő Algéria és Líbia volt, de Jordániából, az NSZK-ból és Ausztriából, a szocialista országok közül pedig az NDK-ból és Bulgáriából is kapott megrendeléseket a magyar tervező vállalat. Az idén várhatóan továbbra is mérsékeltek maradnak a hazai beruházási igények, az UVATERV azzal számol, hogy körülbelül tíz százalékkal csökkennek a belföldi tervezési munkák. Ezzel párhuzamosan azonban csaknem ugyanennyivel növekednek a külföldi megbízások, az export részaránya megközelíti az 53 százalékot. A hazai országos építőmunkából változatlanul kiveszi részét a vállalat. Készíti az országos közúthálózat-tervet, Vas megye hosszú távú közlekedésfejlesztési tervét, a mátészalkai vasútállomás helyreállításával kapcsolatos terveket. Részt vesz a vállalat a Forma–1-es versenypálya kiegészítő létesítményeinek tervezésében is, s folytatja az M0-ás és az M5-ös autópályák tervezését. Külföldön továbbra is igen nagy munkát ad az algériai repülőtér-tervezés és a líbiai vasút tervezése. Az NDK-nak vasúti vontatással kapcsolatos távjelző és biztosító berendezéseket, Jordániának pedig kisebb hidakat tervez az UVATERV. A tavaly megkapott önálló exportjoggal élve, új piacokat is keres külföldön a tervező vállalat. Az új megrendelők között van Kanada, Nigéria és Kína; ezekbe az országokba vasbetonelem gyárat, precíziós öntödét, illetve hulladékfeldolgozó üzemet terveznek az UVATERV szakemberei. Készülő építési jogszabályok Rövidesen megjelenik az új országos építésügyi szabályzat. Ennek a terjedelme lényegesen kisebb, mint a jelenleg érvényes szabályzaté, mert kihagyták belőle az elavult, valamint a túl aprólékosan részletezett előírásokat, s csak a legfontosabb követelményeket határozzák meg. Ugyanakkor az új szabályzat az eddiginél átfogóbban szabályozza a környezetfejlesztéssel, a lakóházak korszerűsítésével és a települések építészeti értékeinek megőrzésével kapcsolatosteendőket. Sokan jogosan kifogásolták, hogy a jelenlegi szabályzatban az építési tilalom érvényessége nincs határidőhöz kötve. A várhatóan ez év közepén életbe lépő új szabályzat szerint az építési tilalom meghatározott időre, legfeljebb öt vagy tíz évre szólhat, és csak nagyon kivételes esetben haladhatja meg ezt a határidőt. Elhunyt dr. Cserháti István Elhunyt dr. Cserháti István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora. Temetése január 29-én, szerdán lesz a szegedi belvárosi temetőben. A gyászszertartás az egyetem aulájában (Dugonics tér 3.) 11 órakor kezdődik. Az elhunyt elvtársai, barátai, harcostársai és volt munkatársai fél 11 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál — közli közös gyászjelentésben az MSZMP Központi Bizottsága, az Egészségügyi Minisztérium és a Szegedi Orvostudományi Egyetem. ★ Vajon hányan köszönhetik visszakapott egészségüket dr. Cserháti Istvánnak? Sajnos, ő ezt már nem tudja megmondani, de életében semkaphattam volna erre választ, mert nem vezetett statisztikát gyógyító munkájáról. Szerénysége, emberi közvetlensége, nagyszerű magatartása nemcsak munkatársait, hanem betegeit is lenyűgözte. 1930. október 24-én született, Salgótarjánban érettségizett, majd 1955-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szerzett diplomát. Ezután az I. számú belgyógyászati klinikára került. 1973-tól a Szegedi Orvostudományi Egyetem II. számú belgyógyászati klinikáján igazgatóként dolgozott. Kandidátusi disszertációját 1967-ben, doktori disszertációját 1982-ben védte meg. 1984 júliusától töltötte be a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektorának tisztét. Tudományos tevékenységét mintegy nyolcvan orvosi publikációja fémjelzi. Halála mindenkit megdöbbentett. Hiszen tele volt nagy tervekkel. Kollégái már egy hete kemény harcot vívtak az életéért, de ez esetben a kór legyőzhetetlennek bizonyult. Fájdalmas veszteség érte a magyar egészségügyet és a Szegedi Orvostudományi Egyetemet, amely Cserháti Istvánban nemcsak nagy tudású, jól felkészült és lelkiismeretes orvost, hanem kitűnő pedagógust is elveszített. Becsületre, hitre, a szakma és a beteg tiszteletére tanította a hallgatóit. Több olyan orvosnemzedéket nevelt fel, akikre a kutatói megszállottsága is ráragadt. Tanítványait fanatizálni tudta és igyekezett azokat a kutatói, gyógyítói erényeket, jó tulajdonságokat átplántálni, amelyekkel maga is rendelkezett. Mindig harcban volt az idővel, munkája ugyanis nem fejeződött be az egyetem falai között. Számos hazai és nemzetközi tudományos társaság tagjaként tisztelték. Ám nemcsak kitűnő orvos és pedagógus volt, hanem elismert munkása a közéletnek. 1957 óta tagja a pártnak, 1974- től az MSZMP szegedi városi bizottsága végrehajtó bizottságában is tevékenykedett. A XIII. kongresszuson választották meg a Központi Bizottság tagjává. Eredményes munkásságáért 1976- ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Odaadó pártmunkásként is az egészségügyi ellátás fejlesztésén és az orvosképzés korszerűsítésén fáradozott. És aki nem ismert vesztett csatát, soha nem adta fel a küzdelmet — most vesztett. Jóvátehetetlenül. Emlékét nemcsak betegei, munkatársai, tanítványai őrzik meg, hanem azok is, akik tisztelői lehettek. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Belügyminisztériumban végzett eredményes munkájuk elismeréséül, nyugállományba vonulásuk alkalmából Viszló Imre rendőr-ezredesnek az Április Negyedike Érdemrendet, dr. Lágler Imre rendőr-ezredesnek a Vörös Csillag Érdemrendet adományozta. A kitüntetéseket csütörtökön Kamara János belügyminiszter adta át. Karlik Nándornak, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés ügyvezető igazgatójának és Ternyék T. Benőnek, az ÁFOR Ásványolaj-forgalmi Vállalat vezérigazgatójának, kiemelkedően eredményes munkásságuk elismeréséül, nyugalomba vonulásuk alkalmából az Április Negyedike Érdemrendet adományozta az Elnöki Tanács. Vida Sándort, a MÁV Távközlési és Biztosító Berendezési Építési Főnökség igazgatási csoportvezetőjét eredményes munkássága elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A kitüntetéseket csütörtökön Kapolyi László ipari miniszter adta át. Az Elnöki Tanács Horváth Józsefnek, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgató-helyettesének, az Európai Kulturális Fórum végrehajtó titkárhelyettesének a fórum megszervezése és lebonyolítása terén szerzett kimagasló érdemei elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Köpeczi Béla művelődési miniszter csütörtökön adta át. Csütörtökön a MÉM-ben Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter kitüntetéseket adott át nyugállományba vonuló ágazati dolgozóknak. Az Elnöki Tanács eredményes munkássága elismeréséül a Szocialista Magyarországért érdemrendet adományozta Bernáth Ferencnek, a nagybereki Kaposvölgye Tsz elnökének és Németh Lászlónak, a gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság igazgatójának. Április Negyedike Érdemrend kitüntetésben részesült Barics József, a Növényolajipari és Mosószergyártó Vállalat csoportvezetője. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Antal Nándor, az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát üzemegységvezetője, Balogh Lajos, a Nyugat-magyarországi Fagazdasági Kombinát erdészetvezetője, Gécs Pál, az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése műszaki-gazdasági tanácsadója, Kiss Sándor, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese, Mészáros Imre, a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet egyetemi docense, Nirsch Gyula, a Budapesti Édesipari Vállalat főosztályvezetője, Szálló László, az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát főosztályvezetője, Szép János, az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése gazdasági tanácsadója és Zsirai Pál, a Kaposvári Erdőfelügyelőség erdőfelügyelője. Az építés minőségének javítását szolgálja az a jogszabály, amely felhatalmazza az Építésügyi Minőségellenőrző Intézetet, hogy hibás építési munka vagy anyag észlelése esetén leállíthassa az építkezést és hatósági eljárást kezdeményezzen a vétkes kivitelezővel vagy anyaggyártóval szemben. A minisztérium megbízta az intézetet, hogy dolgozza ki azt a követelményrendszert, amelynek teljesítését az építmények műszaki átadásánál és átvételénél kell ellenőrizni. Ha a kivitelező ezeket az előírt technikai minimumokat nem teljesíti, a létesítményt nem szabad átvenni. ____A NAP ----------------------------------Elharapott szavak Nem, nem akarom megtudni, amit elhallgatsz. Mindkettőnknek jobb. Mert ha éppenséggel mindent, az égvilágon mindent kimondanál, én kénytelen lennék válaszolni. Mondani valamit. Felelni, egyetérteni, cáfolni. Ha azonban nem mondasz ki mindent, én is hallgatok. Vagy szólhatok én is félszájjal. Kacsinthatok vagy úgy tehetek, mintha cinkosan összecsípném a szemem. Nem, ne mondj ki mindent. Csak az elharapott szavaidat akarom. Azokat, az ördögbe is, mondd ki. Mondd ki egészen. Mert különben tetszés szerint folytathatom őket. És ki tudja, milyenné folytatom. Te kimondasz két szótagot, én hozzátalálok másik kettőt, hogy értelmes szót adjanak ki. De talán épp az ellenkezőjét annak, amit te akartál. A gondolataidat se harapd el. Más folytathatja őket, s ki tudja, merre és hova. Az érzelmeiddel is vigyázz. Kimondani, kimutatni vagy egészen kell — vagy sehogy. A szeretetben olykor sok egyéb is van, nemszeretet, düh, gyöngédség, bosszúság — ha csak azt mutatod ki, ami épp föltolul : félérzés, negyedigazság. Legfőképp azonban az igazságot ne harapd el. Ha nem vagy biztos benne, hogy végig, egészen ki mered mondani — inkább el se kezdd. A féligazság néha rosszabb az egész hazugságnál. A hazugság lelepleződik. A féligazság leplez. Ám ha mégis kénytelen vagy elharapni egy-egy szót, igazságot, érzést — tedd azt úgy, hogy mégis félreérthetetlen legyen. Aki magában folytatja, amit te magadba fojtasz , csak egyféleképpen tehesse. Mert azért ugye pontosan tudjuk: vannak félreérthetetlenné elharapott szavak. DIURNUS