Magyar Nemzet, 1986. január (49. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-24 / 20. szám

Péntek, 1986. január 24. Fokozni kell a vállalatok érdekeltségét a távol-keleti országokkal való kereskedelemben KÖZÉLETI HÍREK A Műszaki és Természettudo­mányi Egyesületek Szövetségének meghívására csütörtökön ha­zánkba érkezett a Kínai Tudo­mányos és Műszaki Társaság küldöttsége. A delegációt Csou Pej-jüan, a társaság elnöke ve­zeti. A vendégek tárgyalásokat folytatnak az MTESZ vezetőivel a két szervezet közötti együtt­működésről. Meglátogatnak né­hány helyi MTESZ-szervezetet is. A Magyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetségének meghívá­sára január 16. és 23. között hi­vatalos látogatást tett hazánk­ban az algériai Modzsahedin Szervezet küldöttsége Mohamed Buris országos titkár vezetésé­vel. A delegáció megbeszélése­ket folytatott a Magyar Ellenál­lók, Antifasiszták Szövetségének vezetőivel a kétoldalú kapcsola­tok fejlesztéséről és a nemzetkö­zi együttműködés időszerű kér­déseiről. A Magyar Tudományos Aka­démia és a Lengyel Tudomá­nyos Akadémia küldöttségei ja­nuár 21. és 23. között megbeszé­léseket folytattak Budapesten.­ Értékelték az elmúlt ötéves idő­szakban folytatott együttműködés eredményeit, és megvitatták az 1990-ig­­ szóló munkatervet. Ez közös munkát irányoz elő a bio­lógiai, a fizikai, valamint a tár­sadalomtudományok területén. A megállapodásokat rögzítő jegyzőkönyvet Láng István, az MTA főtitkára és Zdzislaw Kaczmarek, az MTA főtitkára ír­ta alá. Németh Károly fogadta Denis Healeyt Németh Károly, az MSZMP fő­titkárhelyettese csütörtökön dél­előtt hivatalában fogadta a ha­zánkban tartózkodó Denis Hea­leyt, a Brit Munkáspárt külügyi szóvivőjét. A szívélyes légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájé­koztatták egymást országaik hely­zetéről, a pártjaik előtt álló fel­adatokról. Egybehangzóan úgy értékelték, hogy a magyar—brit kapcsolatok fejlődése, a két párt képviselőinek rendszeres érintke­zése jól szolgálja a különböző társadalmi rendszerű államok közötti bizalom és együttműkö­dés erősítését, az enyhülés ügyét. A találkozón részt vett Ko­vács László, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes veze­tője. A szovjet nagykövet sajtótájékoztatója a Kultúra és Tudomány Házában A Szovjetunió Kommunista Pártja közelgő XXVII. kongresz­­szusának előkészületeiről, a plé­num elé kerülő dokumentumok­ról, valamint más aktuális kér­désekről tájékoztatta az újságíró­ka­t, a sajtó vezető képviselőit Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió ma­gyarországi nagykövete csütörtö­kön Budapesten, a Szovjet Kultú­ra és Tudomány Házában. Az in­tézményben működő újságíró klub rendezvényén megjelent Bányász Rezső államtitkár, a Miniszter­tanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Bereczky Gyula, az MSZMP KB alosztályvezetője is. A jelenlévőket Siklósi Norbert, a Lapkiadó Vállalat vezérigazgató­ja,­­az Újságíró klub elnöke kö­szöntötte. Borisz Sztukalin részletesen szólt az SZKP KB új szerkeszté­sű programjának­­tavaly október­ben közzétett tervezetéről, a do­kumentumban megfogalmazott feladatokról. A kétoldalú kapcso­latok fejlődését méltatva, kiemel­te országaink gazdasági és műsza­ki-tudományos együttműködésé­nek jelentőségét. Emlékeztetett ar­ra, hogy a napokban fontos egyez­mény született többek között a mikroelektronikában, az agrár­ipari komplexumok terén és a közfogyasztási cikkek gyártásában való együttműködésről. A nagykövet kérdésekre vála­szolva szólt a Szovjetunió társa­dalmi, gazdasági, politikai és kulturális életéről, valamint Mi­k­hail Gorbacsov január 15-i nyi­latkozatának nemzetközi fogad­tatásáról. Az afgán vezetés a nemzeti megbékélés politikájára törekszik (Tudósítónktól.) Csütörtökön délelőtt Afganisz­tán budapesti nagykövetségén Jeelani Bakhtari nagykövet tájé­koztatót tartott az ország gazda­sági és politikai helyzetéről, a konszolidációban elért eredmé­nyekről. Beszámolójában a nagykövet elemezte Afganisztán történelmi útját, különös tekintettel a népi forradalom két szakaszának a je­lentőségére. Kiemelte az 1978-ban kezdődött átalakulás jelentőségét, de rámutatott az Amin-vezetés hibás taktikájára a társadalom fejlődésének a meggyorsításában. Lényegében ez a magatartás ve­zetett oda — hangsúlyozta a nagykövet —, hogy az ország szuverenitása veszélybe került, hiszen néhány tőkés állam már felkészült a közvetlen beavatko­zásra. Szükségessé vált mindezért a Szovjetunió internacionalista támogatása, s 1979 december vé­gén a korábbi vezetés megdönté­se. Babrak Karmai vezetésével ekkor kezdetét vette a forradalom második szakasza — emelte ki Bakhtari —, amely mindmáig meghatározza Afganisztán társa­dalmi fejlődésének az irányát. A nehézségek ellenére a kon­szolidáció évei következtek ez­után, és ezeknek kiemelkedő eredménye volt 1985 szeptembe­rében a több mint kétezer kül­döttel megtartott nemzetgyűlési ülésszak. A párt a nemzeti meg­békélés politikáját kívánja foly­tatni, ezért arra szólítja fel a kül­földre távozottakat, térjenek visz­­sza. Szélesíteni akarja tömegbá­zisát a vezetés, s ennek első jelei a pártonkívülieknek az állam­­apparátusba való bevonásában mutatkoznak meg. Bakhtari kitért a határ menti problémákra is. Az ott élő pastu törzsekkel jó a vezetés viszonya — hangsúlyozta — és az esetle­ges ellentéteket mielőbb szeret­nék feloldani, a még megoldatlan kérdéseket pedig tárgyalással kí­vánják rendezni a pakisztáni kormánnyal. Hazánk és Afganisztán kapcso­latairól szólva a nagykövet öröm­mel szögezte le, hogy tavaly há­romszorosára nőtt a két ország kereskedelmi forgalma. A népfrontmunkáról Bakhtari elmondotta, hogy a párt igyekszik bevonni minden társadalmi ré­teget a szocializmus építésébe. Bárki bekapcsolódhat a munkába, ha nem akadályozza azt — je­lentette ki a nagykövet. R. M. A közvetlen kapcsolatok segíthetik versenyképességünket a külpiacon Országgyűlési Hazánk és a távol-keleti orszá­gok közötti külkereskedelmi kap­csolatokról tájékoztatta csütörtö­kön a Parlamentben a kereske­delmi bizottság tagjait Veress Pé­ter külkereskedelmi miniszter. A Nyers Rezső elnökletével megtar­tott ülésen a miniszter elmondta, hogy ebben a térségben a kül­kereskedelemben Japán, az Egye­sült Államok, az NSZK, Nagy- Britannia, Franciaország, Hollan­dia, Belgium és Svédország ját­szik vezető szerepet. Kína egyre nagyobb érdeklődést tanúsít a magyar gazdaságfejlesztési törek­vések iránt, s az utóbbi években a kínai—magyar kereskedelem je­lentősen gyarapodott — kivitelünk lényegesen nőtt, a behozatal azon­ bizottság ülése­ ban nem éri el a­ kívánatos szin­tet. A magyar külkereskedelem szeretne a tartományokkal köz­vetlen kapcsolatot kiépíteni, s több ruházati, mezőgazdasági cikket, gépeket, szerszámokat importál­ni. Tavaly kiemelkedően magas volt külkereskedelmi forgalmunk Japánnal, importunk minden ed­digi szintet meghaladott, expor­tunk viszont alatta maradt a vá­rakozásnak. A távol-keleti térség országai­nak gyors gazdasági fejlődése fo­kozta érdeklődésüket hazánk iránt is. Céltudatos kereskedel­mi poli­tikájukban szempont, hogy bizo­nyos területeken enyhítsék a ja­pán és amerikai áruk túlsúlyát, s­­ piacokat keresnek — a verseny . Magy­ar Nemzet azonban igen erős, s a magyar vállalatoknak nehéz körülmények között kell helytállniuk a mind­inkább élesedő versengésben. A jövőben elsősorban Malaysiával, Thaifölddel, Indonéziával bővít­­hetnénk kereskedelmi kapcsola­tainkat, de mert a kiutazás és a kapcsolattartás költséges, a ma­gyar vállalatok gyakran közeleb­bi piacot keresnek áruiknak. A képviselőcsoport ülésén Lő­­rincze Péter, a Magyar Kereske­delmi Kamara főtitkára, Oblath György, az Intercooperation ve­zérigazgatója, Tálas Barna, a Tervgazdasági Intézet osztályve­zetője és Varga György, a Figyelő főszerkesztője egészítették ki szakértőkként a távol-keleti or­szágokkal való kereskedelemről szóló tájékoztatót, s ismertették javaslataikat a kapcsolatok továb­bi perspektíváira vonatkozóan. A vitában felszólaltak: Barta Alajos (Heves megye), Eck Tibor (Ko­márom megye), Heiner Károly (Budapest), Pál József (Győr- Sopron megye), Polgárdi József (Pest megye) képviselők. Kérdé­seikre adott válaszában Veres Pé­ter miniszter kifejtette: minde­nekelőtt a vállalatok érdekeltségét kell fokozni, hogy jelentősebb eredményeket érjünk el ebben a régióban. A későn jövők terhét sokféleképpen viseljük, a magyar termékeket kevésbé ismerik eze­ken a piacokon. A kínai kereske­delmi kapcsolatok bővítésénél ki­emelte: a textilipari, gyógyszer­­ipari, egészségügyi berendezések exportjáról, illetve néhány más iparágban az együttműködésről folyó tárgyalások lassan halad­nak. Tájékoztatta a képviselőket azokról a megbeszélésekről, ame­lyek egy japán—magyar személy­­gépkocsi összeszerelő üzem hazai építésének lehetőségeiről folynak. Az ülés Nyers Rezső zárszavával ért véget, aki összefoglalta a kép­viselőcsoportok javaslatait. A ma­gyar vállalatok a jövőben erőtel­jesebben kapcsolódjanak be a ré­gebben hazánkból szállított gyá­rak rekonstrukciójába, s itthon több Kína-szakértő képzéséről kell gondoskodni. A távol-keleti térségre irányuló kereskedelmünk­ben lényeges a közvetlen kapcso­latok kiépítése, s a magyar keres­kedőházi rendszer olyan jellegű fejlesztése, hogy az segítse a vi­lágbanki programokba való be­kapcsolódásunkat. Moszkvai vásárok, bemutatók Milyen kiállítások lesznek a Szovjetunióban a következő évek­ben? Erről tájékoztatták az új­ságírókat azon a tegnapi sajtó­­konferencián, amelyet az Inter­­press rendezett a budapesti szov­jet kereskedelmi kirendeltség be­mutatótermében. A Szovjet Ke­reskedelmi és Ipari Kamara Ex­­pocentr elnevezésű össz-szövet­­ségi egyesülésének jelenlevő ve­zetői elmondták, hogy a hang­súlyt ebben az évben a szakmai bemutatókra helyezik. Az első ilyen rendezvény május végén lesz Hírközlés—86 címmel. Moszkva közelében a Serbinka pályaudvar ad otthont a Vasúti szállítás elnevezésű szakmai be­mutatónak, júliusban. Az élelmi­szeripar, a­­kereskedelem és a közétkeztetés berendezései Inp­rodtorgmas címmel mutatkoznak be szeptemberben. Az Expocentr egyesülés az el­múlt évben már rendezett a szak­­kiállítások mellett kereskedelmi­­ipari jellegű nemzeti bemutatókat is. Csehszlovákia, Jugoszlávia, Törökország, Ausztrália és az NSZK mellett — nagy sikerrel — Magyarország is szerepelt műsza­ki-gazdasági napokkal. Ezek a rendezvények idén folytatódnak. A szovjet kiállítástervezők el­mondták, hogy szívesen látnának az eddigieknél több magyar ki­állító vállalatot a bemutatókon. Ennek érdekében színesíteni jegy­­keznek a szakmai programokat, és a szorosan vett kiállítói tevé­kenység mellett valódi külkeres­kedelmi rendezvénnyé teszik eze­ket a nemzetközi árubemutatókat. (b. n.) Február: mezőgazdasági könyv­hónap Agrártudományokról — mindenkinek Az immár, hagyományosan feb­ruárban megrendezett, az idén 29. mezőgazdasági könyvhónap ünne­pélyes megnyitójának január 31-én Nádudvar, az Ady Endre Művelődési Központ ad otthont. Ezt jelentette be tegnap dr. Sár­kány Pál, a­­mezőgazdasági kiadó igazgatója a Hazafias Népfront székházában megtartott sajtótá­jékoztatón. A szervező bizottság ismertette az agrárszakkönyvek ez évi seregszemléjének újdonsá­gait. Gallyas Csaba, a kiadó iro­dalmi vezetője elmondta: két éve a könyvhónapon megjelent kiad­ványok főként a háztáji gazdasá­goknak, tavaly a nagyüzemeknek kívántak segítséget nyújtani, az idén viszont „mindenről minden­kinek" a jelszó, azaz széles vá­lasztékban, az agrártudományok legkülönfélébb területeiről szóló kiadványokat kínálnak olvasásra. A könyvhónapra összesen negy­venhárom mű jelenik meg, csak­nem hatszázezer példányban, ami a tavalyinak majdnem a duplája. A mezőgazdasági kiadó újdonsá­gai mellett öt társkiadó, tizenhá­rom műve gazdagítja a skálát. Ezek közül ki kell emelni az Aka­démia Kiadó Agrárproblémák cí­mű kiadványát: ez egyik darabja annak az életműsorozatnak, amely Erdei Ferenc munkáit kí­vánja összefoglalni. (K. 1.­­) Növeli szellemi exportját az UVATERV Eredményes évet zárt az Út­es Vasúttervező Vállalat, a köz­lekedésfejlesztési terveket készítő legnagyobb hazai cég: a beruhá­zási piac szűkülése ellenére négy százalékkal növelte belföldi ter­vezési tevékenységét. A koráb­binál hatékonyabb munkával az előző évinél tizenkét százalékkal nagyobb nyereséget ért el, és dol­gozói keresetét átlagosan több mint tizenegy százalékkal növel­te. A hazai tervezési munkák kö­zött 1985-ben kiemelkedő jelen­tőségű volt az M0-ás, az M1-es és az M5-ös autópályák terve­zése, a budapesti metró harma­dik szakaszának tervezési mun­kái, valamint a Szabadság-híd rekonstrukciójával kapcsolatos tervezések, illetve az új forgalmi épület a Ferihegyi repülőtéren. Jeletős exportmunkákat is végez­tek az UVATERV mérnökei. A legfőbb megrendelő Algéria és Líbia volt, de Jordániából, az NSZK-ból és Ausztriából, a szo­cialista országok közül pedig az NDK-ból és Bulgáriából is kapott megrendeléseket a magyar ter­vező vállalat. Az idén várhatóan továbbra is mérsékeltek maradnak a hazai beruházási igények, az UVA­TERV azzal számol, hogy körül­belül tíz százalékkal csökkennek a belföldi tervezési munkák. Ez­zel párhuzamosan azonban csak­nem ugyanennyivel növekednek a külföldi megbízások, az export részaránya megközelíti az 53 szá­zalékot. A hazai országos építő­munkából változatlanul kiveszi részét a vállalat. Készíti az or­szágos közúthálózat-tervet, Vas megye hosszú távú közlekedésfej­lesztési tervét, a mátészalkai vas­útállomás helyreállításával kap­csolatos terveket. Részt vesz a vállalat a Forma–1-es verseny­­pálya kiegészítő létesítményeinek tervezésében is, s folytatja az M0-ás és az M5-ös autópályák tervezését. Külföldön továbbra is igen nagy munkát ad az algériai re­pülőtér-tervezés és a líbiai vasút tervezése. Az NDK-nak vasúti vontatással kapcsolatos távjelző és biztosító berendezéseket, Jor­dániának pedig kisebb hidakat tervez az UVATERV. A tavaly megkapott önálló exportjoggal élve, új piacokat is keres külföl­dön a tervező vállalat. Az új megrendelők között van Kanada, Nigéria és Kína; ezekbe az or­szágokba vasbetonelem gyárat, precíziós öntödét, illetve hulla­dékfeldolgozó üzemet terveznek az UVATERV szakemberei. Készülő építési jogszabályok Rövidesen megjelenik az új or­szágos építésügyi szabályzat. En­nek a terjedelme lényegesen ki­sebb, mint a jelenleg érvényes szabályzaté, mert kihagyták be­lőle az elavult, valamint a túl aprólékosan­ részletezett előírá­sokat, s csak a legfontosabb kö­vetelményeket határozzák meg. Ugyanakkor az új szabályzat az eddiginél átfogóbban szabályozza a környezetfejlesztéssel, a lakó­házak korszerűsítésével és a te­lepülések építészeti értékeinek megőrzésével kapcsolatos­­teen­dőket. Sokan jogosan kifogásol­ták, hogy a jelenlegi szabályzat­ban az építési tilalom érvényes­sége nincs határidőhöz kötve. A várhatóan ez év közepén életbe lépő új szabályzat szerint az épí­tési tilalom meghatározott időre, legfeljebb öt vagy tíz évre szól­hat, és csak nagyon kivételes esetben haladhatja meg ezt a határidőt. Elhunyt dr. Cserháti István Elhunyt dr. Cserháti István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a Szegedi Orvostudományi Egye­tem rektora. Temetése január 29-én, szerdán lesz a szegedi bel­városi temetőben. A gyászszer­tartás az egyetem aulájában (Dugonics tér 3.) 11 órakor kez­dődik. Az elhunyt elvtársai, ba­rátai, harcostársai és volt mun­katársai fél 11 órától róhatják le kegyeletüket a ravatalnál — közli közös gyászjelentésben az MSZMP Központi Bizottsága, az Egészségügyi Minisztérium és a Szegedi Orvostudományi Egye­tem. ★ Vajon hányan köszönhetik visszakapott egészségüket dr. Cserháti Istvánnak? Sajnos, ő ezt már nem tudja megmonda­ni, de életében sem­­kaphattam volna erre választ, mert nem vezetett statisztikát gyógyító munkájáról. Szerénysége, em­beri­­ közvetlensége, nagyszerű magatartása nemcsak munkatár­sait, hanem betegeit is lenyű­gözte. 1930. október 24-én szüle­tett, Salgótarjánban érettségi­zett, majd 1955-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szer­zett diplomát. Ezután az I. szá­mú belgyógyászati klinikára ke­rült. 1973-tól a Szegedi Orvos­­tudományi Egyetem II. számú belgyógyászati klinikáján igaz­gatóként dolgozott. Kandidátusi disszertációját 1967-ben, doktori disszertációját 1982-ben védte meg. 1984 júliusától töltötte be a Szegedi Orvostudományi Egye­tem rektorának tisztét. Tudomá­nyos tevékenységét mintegy nyolcvan orvosi publikációja fémjelzi. Halála mindenkit megdöbben­tett. Hiszen tele volt nagy ter­vekkel.­­ Kollégái már egy hete kemény harcot vívtak az életé­ért, de ez esetben a kór legyőz­­hetetlennek bizonyult. Fájdal­mas veszteség érte a magyar egészségügyet és a Szegedi Or­vostudományi Egyetemet, amely Cserháti Istvánban nemcsak nagy tudású, jól felkészült és lelkiismeretes orvost, hanem ki­tűnő pedagógust is elveszített. Becsületre, hitre, a szakma és a beteg tiszteletére tanította a hall­gatóit. Több olyan orvosnemze­déket nevelt fel, akikre a kuta­tói megszállottsága is ráragadt. Tanítványait fanatizálni tudta és igyekezett azokat a kutatói, gyó­gyítói erényeket, jó tulajdonsá­gokat átplántálni, amelyekkel maga is rendelkezett. Mindig harcban volt az idővel, munkája ugyanis nem fejeződött be az egyetem falai között. Szá­mos hazai és­ nemzetközi tudo­mányos társaság tagjaként tisz­telték. Ám nemcsak kitűnő or­vos és pedagógus­­ volt, hanem elismert munkása a közéletnek. 1957 óta tagja a pártnak, 1974- től az MSZMP szegedi városi bizottsága végrehajtó bizottságá­ban is tevékenykedett. A XIII. kongresszuson választották meg a Központi Bizottság tagjává. Eredményes munkásságáért 1976- ban a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Odaadó pártmunkásként is az egészség­­ügyi ellátás fejlesztésén és az or­vosképzés korszerűsítésén fárado­zott. És aki nem ismert vesztett csatát, soha nem adta fel a küz­delmet — most vesztett. Jóváte­hetetlenül. Emlékét nemcsak betegei, munkatársai, tanítvá­nyai őrzik meg, hanem azok is, akik tisztelői lehettek. Kitüntetések A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa a Belügyminisztériumban végzett eredményes munkájuk elismeréséül, nyugállományba vo­nulásuk alkalmából Viszló Imre rendőr-ezredesnek az Április Ne­gyedike Érdemrendet, dr. Lágler Imre rendőr-ezredesnek a Vö­rös Csillag Érdemrendet adomá­nyozta. A kitüntetéseket csütör­tökön Kamara János belügymi­­­­niszter adta át. Karlik Nándornak, a Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés ügy­vezető igazgatójának és Ternyék T. Benőnek, az ÁFOR Ásvány­olaj-forgalmi Vállalat vezér­­igazgatójának, kiemelkedően eredményes munkásságuk elis­meréséül, nyugalomba vonulá­suk alkalmából az Április Ne­gyedike Érdemrendet adomá­nyozta az Elnöki Tanács. Vid­a Sándort, a MÁV Távközlési és Biztosító Berendezési Építési Fő­nökség igazgatási csoportvezető­jét eredményes munkássága el­ismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntette ki. A kitüntetéseket csütörtökön Ka­­polyi László ipari miniszter ad­ta át. Az Elnöki Tanács Horváth Jó­zsefnek, a Nemzetközi Kulturális Intézet főigazgató-helyettesének, az Európai Kulturális Fórum végrehajtó titkárhelyettesének a fórum megszervezése és lebo­nyolítása terén szerzett kima­gasló érdemei elismeréseként a Munka Érdemrend arany foko­zata kitüntetést adományozta. A kitüntetést Köpeczi Béla mű­velődési miniszter csütörtökön adta át. Csütörtökön a MÉM-ben Ván­­csa Jenő mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter kitüntetése­ket adott át nyugállományba vo­nuló ágazati dolgozóknak. Az El­nöki Tanács eredményes munkás­sága elismeréséül a Szocialista Magyarországért érdemrendet adományozta Bernáth Ferenc­nek, a nagybereki Kaposvölgye Tsz elnökének és Németh Lász­lónak, a gyulaji Állami Erdő- és Vadgazdaság igazgatójának. Áp­rilis Negyedike Érdemrend kitün­tetésben részesült Barics József, a Növényolajipari és Mosószer­­gyártó Vállalat csoportvezetője. A Munka Érdemrend arany foko­zatát kapta Antal Nándor, az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát üzemegységvezetője, Balogh Lajos, a Nyugat-magyar­országi Fagazdasági Kombinát erdészetvezetője, Gécs Pál, az Ál­lami Gazdaságok Országos Egye­sülése műszaki-gazdasági tanács­adója, Kiss Sándor, az Agárdi Mezőgazdasági Kombinát vezér­igazgató-helyettese, Mészáros Im­re, a MÉM Mérnök- és Vezetőto­vábbképző Intézet egyetemi do­cense, Nirsch Gyula, a Budapesti Édesipari Vállalat főosztályveze­tője, Szálló László, az Eger—Mát­ravidéki Borgazdasági Kombinát főosztályvezetője, Szép János, az Állami Gazdaságok Országos Egyesülése gazdasági tanácsadója és Zsirai Pál, a Kaposvári Erdő­­felügyelőség erdőfelügyelője. ­ Az építés minőségének javítá­sát szolgálja az a jogszabály, amely felhatalmazza az Építés­ügyi Minőségellenőrző Intézetet, hogy hibás építési munka vagy anyag észlelése esetén leállíthas­sa az építkezést és hatósági eljá­rást kezdeményezzen a vétkes kivitelezővel vagy anyaggyártóval szemben. A minisztérium meg­bízta az intézetet, hogy dolgozza ki azt a követelményrendszert, amelynek teljesítését az építmé­nyek műszaki átadásánál és át­vételénél kell ellenőrizni. Ha a kivitelező ezeket az előírt tech­nikai minimumokat nem telje­síti, a létesítményt nem szabad átvenni. ____A NAP ----------------------------------­Elharapott szavak Nem, nem akarom megtudni, amit elhallgatsz. Mindket­tőnknek jobb. Mert ha éppenséggel mindent, az égvilágon mindent kimondanál, én kénytelen lennék válaszolni. Mon­dani valamit. Felelni, egyetérteni, cáfolni. Ha azonban nem mondasz ki mindent, én is hallgatok. Vagy szólhatok én is félszájjal. Kacsinthatok vagy úgy tehetek, mintha cinkosan összecsípném a szemem. Nem, ne mondj ki mindent. Csak az elharapott szavaidat akarom. Azokat, az ördögbe is, mondd ki. Mondd ki egészen. Mert különben tetszés szerint folytathatom őket. És ki tudja, milyenné folytatom. Te kimondasz két szótagot, én hozzátalálok másik kettőt, hogy értelmes szót adjanak ki. De talán épp az ellenkező­jét annak, amit te akartál. A gondolataidat se harapd el. Más folytathatja őket, s ki tudja, merre és hova. Az érzelmeiddel is vigyázz. Ki­mondani, kimutatni vagy egészen kell — vagy sehogy. A szeretetben olykor sok egyéb is van, nemszeretet, düh, gyöngédség, bosszúság — ha csak azt mutatod ki, ami épp föltolul : félérzés, negyedigazság. Legfőképp azonban az igazságot ne harapd el. Ha nem vagy biztos benne, hogy végig, egészen ki mered mon­dani — inkább el se kezdd. A féligazság néha rosszabb az egész hazugságnál. A hazugság lelepleződik. A féligazság leplez. Ám ha mégis kénytelen vagy elharapni egy-egy szót, igaz­ságot, érzést — tedd azt úgy, hogy mégis félreérthetetlen legyen. Aki magában folytatja, amit te magadba fojtasz , csak egyféleképpen tehesse. Mert azért ugye pontosan tudjuk: vannak félreérthetetlenné elharapott szavak. DIURNUS

Next