Magyar Nemzet, 1986. február (49. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-01 / 27. szám

BÉKÉS megyei Könyvtár , Magyr Nemzetek A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA A Központi Statisztikai Hivatal jelentése a gazdaság és a társadalom fejlődéséről a VI. ötéves tervidőszakban és 1985-ben A VI. ötéves tervidőszakban tovább erősödtek a szocialista társadalom műszaki és gazdasági alapjai, gyarapodott a nemzeti vagyon. A lakosság jövedelme és fogyasztása emelkedett, életkörülményei javultak. A népgazdaság egyensúlyi helyzete az időszak folyamán kedvezőbb lett, ezen belül a külgazdasági egyensúly lényegesen javult. A külkereskedelmi mérleg az 1980. évi jelentős passzívummal szemben 1985-ben mind rubel-, mind nem rubelelszámolásokban aktívummal zárult Ezt a társadalmi termelés hatékonyságának némi javulása, valamint a nemzeti jövedelem növekedése mellett a belföldi felhasználás visszafogása tette lehetővé. Az ötéves terv a nemzeti jövedelem 14—17 százalékos növelését irányozta elő. Az éves tervek, a külső és a belső feltételek változása miatt, mérsékeltebb növekedési ütemet tűztek ki célul. 1985-ben a nemzeti jövedelem körülbelül 840 milliárd forint volt, volumenben 7 százalékkal több az 1980. évinél és körülbelül 1 százalékkal kevesebb, mint 1984-ben. Az előző évitől legnagyobb mértékben a mezőgazdaság és az építőipar termelése maradt el. A bruttó nemzeti termék volumene öt év alatt 0 százalékkal emelkedett A külgazdasági egyensúlyt nehezebb körülmények között kellett javítani, mint amilyenek a terv jóváhagyásakor előreláthatók voltak. A tervidőszak folyamán eszközölt intézkedések és a gazdálkodó szervek erőfeszítései eredményeképpen 1982-től a külgazdasági kapcsolatok minden évben kiviteli többlettel zárultak. Az 1985. évi kiviteli többlet a tervezettnél és az előző évinél is kisebb, mintegy 22 milliárd forint lett. A belföldi felhasználás, azaz a fogyasztás és felhalmozás együttes volumene 1985-ben mintegy 4 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál és megközelítette az 1984. évi szintet. 1985-ben az egy lakosra jutó reáljövedelem 7,8 százalékkal volt magasabb az 1980. évinél. A reálbér csökkenése 1985-ben megállt és színvonala mintegy 5 százalékkal alacsonyabb volt az öt évvel korábbinál. A reáljövedelem emelkedése az egyéb munkajövedelmek és különösen a társadalmi juttatások növekedéséből származott. A lakosság fogyasztása 1980-tól 1985-ig körülbelül 7 százalékkal, emelkedett. Mind a reáljövedelem, mind a fogyasztás növekedése lényegében megfelelt a tervezettnek. A felhalmozás 1985. évben sem emelkedett s így öt év alatt a nettó felhalmozás volumene jelentősen, a bruttó felhalmozásé kisebb mértékben csökkent. A VI. ötéves terv időszakában az aktív keresők száma folyamatosan csökkent, öt év alatt 2,7 százalékkal. Az anyagi ágakban ennél nagyobb, 4,9 százalék volt a létszámcsökkenés, míg a nem anyagi ágakban 7,2 százalékkal nőtt a keresők száma. Ezen kívül mérsékelte a munkaidő-alapot a törvényes munkaidő csökkentése az ötnapos munkahétre, majd több ágazatban a 40 órás munkahétre való áttéréssel. A munkaidőalapot növelte viszont a kiegészítő tevékenység terjedése. A termelés növekedését a munkatermelékenység emelkedése biztosította, amely az anyagi ágakban öt év alatt mintegy 10 százalékkal nőtt. A beruházások csökkenése miatt a népgazdaság állóeszközállománya a nyolcvanas években évi átlagban mintegy 4 százalékkal nőtt, lassabban, mint az előző ötéves tervidőszakban. A termelés ennél mérsékeltebben növekedett, így az állóeszközök kihasználásának hatékonysága egészében romlott. Emellett egyes, főleg feldolgozóipari ágazatokban — például a gépiparban, a vegyiparban, a könnyűiparban — javult az eszközkihasználás. A tervidőszak elején a termelés anyaghányada csökkent, 1985-ben azonban elérte az 1980. évi szintet. Az anyagfelhasználás alakulásában nagy szerepe volt az energiafelhasználásnak. Az anyagi ágak energiafelhasználása 1985-ben 3,8 százalékkal kevesebb volt az öt évvel korábbinál, az egységnyi termelésre jutó energiafelhasználás körülbelül 10 százalékkal csökkent. A népgazdaság összes energiafelhasználása, a lakosság, valamint a kommunális és egyéb nem anyagi ágazatok fogyasztásának növekedése miatt emelkedett, öt év alatt 5,1 százalékkal. Az energiaforrásokon belül a hazai termelés aránya 1984-ig fokozódott, az importé csökkent 1985-ben a rendkívül hideg tél miatt ismét nagyobb import vált szükségessé. ✓ A termelés importigényessége mérséklődött a termelés 1 százalékos növekedésére jutó importnövekedés a VI. ötéves tervidőszakban kisebb volt, mint az előző öt évben. Az elmúlt öt évben a termelés szervezetében és a gazdálkodó szervezetek tevékenységében jelentős átalakulás ment végbe a rugalmasabb alkalmazkodó képesség érdekében. A valós igények kielégítésére emelkedett a kisvállalatok és egyéb kisebb termelő szervezetek száma. rész-Az ipari termelés öt év alatt 12 százalékkal, az utolsó évben 1 százalékkal nőtt. A VI. ötéves terv 19-22 százalékos növekedést irányzott elő. Az ipar nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása öt év alatt a bruttó termelésnél valamivel gyorsabban nőtt, de 1985-ben ez a cél nem valósult meg. Az ötéves terv céljainak megfelelően az ipari termékek értékesítésében emelkedett az export aránya. 1985-ben rubelviszonylatba 38 százalékkal, nem rubelelszámolásokba 14 százalékkal több ipari terméket exportáltak, mint 1980-ban. 1985-ben azonban a rubelben elszámolt kivitel gyors növekedése mellett a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel csökkent. Ebben jelentős szerepe volt az élelmiszeripari termékkivitel visszaesésének. Belföldre az ipar öt év alatt 4 százalékkal növelte értékesítését. Ezen belül a lakosságnak eladott termékek mennyisége 11—12 százalékkal, a beruházási célú és atermelőfelhasználást szolgáló értékesítés 4, illetve 1 százalékkal nőtt. Az ipar anyagellátása az ötéves tervidőszak folyamán — az egyensúlyi követelmények elsőbbsége miatt — változó volt. 1985-ben a fokozódó import a korábbiaknál jobb feltételeket biztosított a termelők számára Az energiagondok a szokatlanul hideg 1984—1985-ös tél folyamán akadályozták a termelést. Az egyes ipari ágazatok, szakágazatok fejlődése differenciált volt. Az ipari termelés körülbelül kétharmadát képviselő szakágazatok termelése öt év alatt kisebb-nagyobb mértékben bővült, egyharmaduké nem változott vagy csökkent. A központi fejlesztési programok által felölelt területek többségénél a termelés fejlődési üteme meghaladjan a meglevő nagy vállalatok egyes részlegeinek önállósulása útján. Új típusú gazdasági szervezetek is létrejöttek és növekedett a magánkisiparosok száma. Ezzel egyidejűleg a gazdálkodó szervezetek tevékenysége sokrétűbbé vált. Főleg a mezőgazdasági és az építőipari szervezetek végeztek növekvő arányban az alaptevékenység mellett más munkát A népgazdaságban létrehozott összes jövedelem öt év alatt folyó áron több mint 40 százalékkal emelkedett. A jövedelemnövekmény 4/5-e az árszínvonal emelkedéséből származott A külkereskedelmi cserearányok romlása csökkentette a jövedelmeket. A bruttó munkajövedelmek növekedése egyenletesebb volt mint a tisztajövedelemé. A gazdasági szféra egészéből a költségvetésbe központosított jövedelem hányada emelkedett Az állami költségvetés egyensúlya 1984-ig javult ez azonban 1985-ben nem folytatódott A tervidőszak folyamán az állami szektor aránya valamelyest csökkent, a szövetkezeti szektoré emelkedett Az időszak végén a nemzeti jövedelem 94—95 százalékát a szocialista szektor állította elő, ahol az aktív keresők mintegy 95 százaléka dolgozotta az ipari átlagot. A terv előirányzatától eltérően a termékmegújítás lassú volt Az iparban foglalkoztatottak száma öt év alatt több mint 100 000 fővel, 7 százalékkal csökkent. 1984-ben és 1985-ben a létszámcsökkenés, a korábbi évi 2—3 százalékról 0,5—0,6 százalékra mérséklődött. A létszámcsökkenés lassulásában szerepe volt a vállalati gazdasági munkaközösségek megjelenésének. Az 1981—1985 években az ipari termelés hatékonysága javult. A javulás főként a tervidőszak első négy évét jellemezte, és lényegében a munkatermelékenység növekedéséből származott. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 1985-ben 18 százalékkal magasabb volt az 1980. évinél. Az egy órára számított termelés öt év alatt 33 százalékkal nőtt. Az energiaforrások között a szénhidrogének aránya az 1980. évi 63,6 százalékról 1985-ben 59,9 százalékra csökkent, úgy, hogy a kőolaj aránya számottevően mérséklődött, a földgázfelhasználásé kissé emelkedett. Nőtt az energiafelhasználásban az importált villamos energia és az atomenergia szerepe. A Paksi Atomerőmű I. és II. blokkja szolgáltatja a villamosenergia-termelés egynegyedét, az összes energiafelhasználás 4,6 százalékát. A szén aránya az energiaforrásokon belül csökkent. Az energiatermelés bővítésére és korszerűsítésére öt energetikai szakágazatban a tervidőszakfolyamán körülbelül 130—140 milliárd forintot fordítottak, az összes ipari beruházás 40 százalékát. Ennek az összegnek közel egyharmadát a Paksi Atomerőmű építésére használták fel. Ezen kívül elkészült többek között a márkushegyi és a nagyegyházi bányaüzem, folyamatban van a mányi barnaszénbánya nyitása. A tervidőszak folyamán üzembe lépett a Testvériség Gázvezeték harmadik szakasza. A vaskohászat termelése öt év alatt 7 százalékkal csökkent A termelésben nőtt az értékesebb hengerelt acélok és a kohászati másod-, illetve harmadtermékek aránya. Az időszak folyamán befejeződött a Lenin Kohászati Művek kombinált technológiájú acélművének és a Dunai Vasmű konverteres acélművének a beruházása. A vaskohászati termékek exportja öt év alatt a rubelelszámolású országokba számottevően emelkedett, a nem rubelelszámolású országokba csökkent Az ötéves tervidőszak folyamán a Bitó II., a Halimba III. és a fenyőfői bauxitbányák üzembehelyezése révén bővült a bauxittermelő kapacitás. A Székesfehérvári Könnyűfémmű fejlesztése befejeződött ez la hozzájárult ahhoz, hogy a magasabb feldolgozottsági fokú alumínium félgyártmányok termelése emelkedett A gépipar termelése 1985-ben 18 százalékkal haladta meg az 1980. évi színvonalat öt év alatt legnagyobb mértékben a viszonylag kisebb anyag- és energiaigényű híradás- és vákuumtechnikai, valamint a műszeripar termelése emelkedett A tervidőszak folyamán nagymértékben fokozódott a gépipar exportcélú termelése; mind a rubelben, mind a konvertibilis valutákban elszámolt kivitel emelkedett bár az utóbbi a számítottnál lényegesen kisebb mértékben. A tőkés exportot nehezítette a nem eléggé versenyképes kínálat, de korlátozták azt a fejlődő országok fizetési nehézségei, valamint a fejlett tőkés országok diszkriminációs intézkedései is. Belföldre elsősorban a gépipar fogyasztási célú értékesítése bővült: öt év alatt 30 százalékkal. A beruházási célú eladás csökkent. A vegyipar termelése öt év alatt 11,8 százalékkal emelkedett. A kőolajfeldolgozó ipar termelése csökkent, a többi vegyipari ágazaté emelkedett. A kőolajfeldolgozó ipar termelésében nőtt a külpiacokon jól értékesíthető aromás termékek gyártása. A Dunai Kőolajipari Vállalatnál a katalitikus krakküzem üzembe helyezése nyomán a fehérárukihozatal az 1980. évi 54 százalékról 1985-ben 65 százalékra emelkedett. Korszerűsödött a műanyag alapanyag termelés szerkezete, emelkedett a műanyagtermelés és -felhasználás, fejlődött a kevésbé energiaigényes műanyagfeldolgozás. Kiemelkedően fejlődött az elmúlt öt évben a gyógyszeripar, a háztartási és kozmetikai vegyipar, a gázgyártás és -elosztás. A vegyipari termékek exportja öt év alatt és 1985-ben is mind a szocialista, mind a tőkés országokba számottevően bővült. Belföldre a vegyipar 1980-tól 1985-ig 4 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül fogyasztási célra mintegy 30 százalékkal. Az építőanyagipar a tervidőszak első négy évében 4 százalékkal növelte termelését. 1985- ben 3,8 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása, így az öt évvel korábbi szintnek felelt meg. Az építőanyagellátás az időszak folyamán nem volt egyenletes, 1985-ben a kínálat meghaladta a keresletet. A könnyűipar az 1981—1985 években 6 százalékkal növelte termelését. Az időszak folyamán üzembe helyezett új termelőkapacitások hatására az átlagosnál gyorsabban emelkedett a nyomdaipar, valamint a papíripar termelése. A ruházati termékek termelése a hazai és külföldi kereslet, valamint munkaerő és anyagellátási gondok miatt egyes években csökkent. A könnyűipar öt év alatt a nagy- és kiskereskedelemnek mintegy 7 százalékkal növelte értékesítését. 1985- ben a rubelelszámolású országokba az 1980. évinél több, a tőkés országokba kevesebb árut exportáltak. Az élelmiszeripar termelése az elmúlt öt évben 11 százalékkal emelkedett. Az ágazat a lakosság igényeit kielégítette, s e mellett termelésének több mint egyötödét exportálta. Az ötéves terv az építési tevékenység növekedését írta elő, az éves tervek azonban csökkenő építési feladatokat határoztak meg. Az országos építési-szerelési tevékenység 1985-ben az előző évihez képest 5 százalékkal csökkent és kb. 10 százalékkal volt kisebb az 1980. évinél. A beruházások és a lakásépítés mérséklése elsősorban a kivitelező építőipart érintette. Ennek termelése 1985-ben 8 százalékkal maradt el az előző évitől és 24 százalékkal az öt évvel azelőttitől. A nem építőipari szervezetek építési tevékenysége 1981—1982 években bővült, ezt követően csökkent. A magánépítési tevékenység volumene számottevően növekedett. 1985-ben 72 500 lakás épült az országban, ezzel lényegében elkészült az öt évre előirányzott 370 ezer lakás. A lakosság magánerős lakásépítését a pénzügyi és hitelezési feltételek javításával is segítették, öt év alatt a lakások négyötöde magánerőből épült Az épített lakások alapterülete nőtt 1985-ben átlagosan 80 négyzetméter volt. A VI. ötéves tervidőszakban a kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma több mint 52 ezer fővel, 16 százalékkal csökkent. A létszámcsökkenés döntően a fizikai foglalkozásúak körében következett be, és főleg a hagyományos építőipari szakmákat érintette. Az építőiparba nem tartozó szervezeteknél az építési-szerelési munkákon foglalkoztatottak száma kevésbé csökkent, a magánépítőiparban és a lakosság házilagos építkezésein dolgozóké emelkedett. A mezőgazdasági termékek termelése a VI. ötéves tervben az előző öt év átlagát 12 százalékkal meghaladta és ezzel a tervben előirányzott növekedés alsó határát érte el 1985-ben mind a növénytermelés, mind az állattenyésztés termelése elmaradt az előző évitől. 1985-ben 14,8 millió tonna gabona termett, 6 százalékkal kevesebb az 1984. évi rekordmenynyiségnél. Öt év alatt 9 millió tonnával, 14 százalékkal több gabonát takarítottak be a gazdaságok, mint az előző öt évben. A több termés a hozamok növekedéséből adódott, a vetésterület 4 százalékkal csökkent, öt év átlagában a búza hektáronkénti hozama 4630 kg, a kukoricáé 6110 kg volt, 570, illetve 1260 kilogrammal több, mint az 1976— 1980 években átlagosan. Az ipari növények közül 1981— 1985 évek átlagában a cukorrépa termésmennyisége is meghaladta az előző öt évit, a napraforgóé pedig megkétszereződött. 1981—1985 * évek átlagában burgonyából és zöldségből egyaránt kevesebbet termeltek, mint az előző öt évben. A csökkenés a vetésterület mérséklődésének következménye: öt év átlagos gyümölcstermése 14 százalékkal több volt az 1976—1980. évek átlagánál. Szőlőből — az 1985. évi nagymértékű csökkenés következtében — öt év alatt 7 százalékkal kevesebb termést takarítottak be az előző öt év átlagánál. 1985-ben az állatállomány csökkent: a szarvasmarha-állomány 7 százalékkal, a sertésállomány 10 százalékkal, a juhállomány 13 százalékkal. Az 1985. év végi sertésállomány így is meghaladta az ötéves tervben előirányzottat. A tervhez képest visszaesés elsősorban a juhállományban, továbbá a szarvasmarhák számában van. 1981—1985 évek átlagában a vágóállattermelés közel 15 százalékkal emelkedett. 1985-ben a vágóállattermelés 2,3 millió tonna volt, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél, de az ötéves tervben számítottat meghaladta. A fontosabb állati termékek közül a tej- és a tojástermelés is csökkent 1984. évhez képest. A mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele a tervidőszak folyamán 34 százalékkal emelkedett. Rubelelszámolásokba 30 százalékkal, nem rubelelszámolásokba 36 százalékkal adtak el többet 1985-ben, mint 1980-ban. A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységen kívüli tevékenysége az 1981—1985 években gyors ütemben emelkedett, 1983 óta a növekedési ütem mérséklődött. A kiegészítő tevékenységet is figyelembe véve a mezőgazdasági ágazat összes bruttó termelése 1985-ben a mezőgazdasági termékek termelésénél kisebb mértékben, 3—4 százalékkal csökkent 1984-hez képest. A nettó termelés bővülése 1981—1984 között meghaladta a bruttó termelését, 1985-ben azonban jobban csökkent, mint a bruttó termelés. Az aktív keresők száma a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban a tervidőszak első három évében, a kiegészítő tevékenység bővülésével összefüggésben növekedett, az utóbbi két évben csökkent. Az 1986. január 1-i létszám az egy évvel korábbinál 4,4 százalékkal, az öt évvel azelőttinél 6,4 százalékkal volt kisebb. A mezőgazdaság állóeszközállománya a VI. ötéves tervidőszakban szerény mértékben emelkedett. Több gabonatárolót helyeztek üzembe és nőtt a kapacitásuk, több sertésférőhelyet építettek, mint az előző öt évben. A traktorok száma évek óta alig változott, teljesítőképességük kismértékben nőtt. Az ültetvénytelepítés az évek folyamán erőteljesen csökkent. A műtrágyafelhasználás a tervidőszak első három évében nőtt, azóta csökkent. Az ötéves tervidőszakban 35 ezer hektár területen végeztek erdőtelepítést és fásítást, és 100 ezer hektáron erdőfelújítást. Nőtt az erdővel borított terület, az élőfakészlet. A nettó fakitermelés öt év átlagában 6,5 millió köbméter volt, ennek 58 százaléka ipari fa, a többi tűzifa. A termelés és a ráfordítások A gazdasági fejlődés FŐBB mutatói 1985. év az 1984. év százalékában 1985. év az 1980. év százalékában Nemzeti jövedelem kb. 99 Belföldi felhasználás 99,5—100 Ipari termelés 101 Országos építési-szerelési tevékenység 95 Mezőgazdasági termékek termelése 94 Egy lakosra jutó reáljövedelem 101—101,5 Lakosság fogyasztása 101—101,5 kb. 101 96—97 112 88 112 a) 107—108 107 1985. év 1981—1985. év összesen Szocialista szervek beruházása, milliárd Ft 190—191 Lakásépítés, 1600 db 72,5 kb. 935 370 a) 1981—1985 évek átlaga az 1976—1980 évek átlagának százalékában. Termelő infrastruktúra A közlekedési vállalatok és szövetkezetek 1985-ben az előző évivel közel azonos, az 1980. évinél 3 százalékkal kisebb tömegű árut szállítottak. Az árutonnakilométer teljesítmény megegyezett az 1980. évivel. Az áruszállítási feladatok mérséklődése elsősorban a vasúti közlekedést érintette, amiben jelentős szerepe volt a tranzitforgalom visszaesésének. 1982-től a belföldi szállítási teljesítmények is mérséklődtek. A közúti és városi közlekedés belföldi szállításai szintén csökkentek 1982 óta, nemzetközi szállításai viszont folyamatosan növekedtek. A vízi közlekedés a tengeri szállítások révén fokozta árutonnakilométer teljesítményét. A csővezetékes szállítás 1985. évi teljesítménye ugyancsak jelentősen meghaladta az öt évvel korábbit. A távolsági forgalomban szállított utasok száma 1985-ben az 1980. évitől 11 százalékkal maradt el. Az utaskilométer-teljesítmény csökkenése 8 százalék volt. A vasúti közlekedésben 18 százalékkal, a távolsági autóbuszközlekedésben 1 százalékkal csökkent a személyszállítási teljesítmény. A légi közlekedés teljesítménye öt év alatt 24 százalékkal nőtt. A helyi személyszállítás utasainak száma öt év alatt 11 százalékkal emelkedett. A növekedés a vidéki városokban és a helyi közlekedési járatokkal ellátott községekben következett be. 1985-ben az autóbuszok utasainak száma az 1980. évit 19 százalékkal múlta felül. A villamosok utasforgalma 3 százalékkal elmaradt az öt évvel ezelőttitől. A metrót, elsősorban az új vonalszakaszok üzembe helyezésével összefüggésben, az 1980. éinél 13 százalékkal többen vették igénybe. Öt év alatt 415 km vasútvonal