Magyar Nemzet, 1986. február (49. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-01 / 27. szám
A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meghívására Sarlós Istvánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, az Országgyűlés elnökének vezetésével pénteken magyar pártküldöttség utazott Kubába. A delegáció — amelynek tagja Barts Oszkárné, az MSZMP Fejér Megyei Bizottságának első titkára és Bognár István nagykövet, aki Havannában csatlakozik a küldöttséghez , részt vesz a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusán. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Euclides Vazquez Candela, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására január 29—31. között Budapesten tartózkodott a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának küldöttsége, élén Günter Sieberrel, a Központi Bizottság tagjával, a KB nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetőjével. Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára a KB székházában szívélyes, elvtársi légkörű találkozón fogadta az NSZEP küldöttségét. Kótai Géza, a Központi Bizottság tagja, a külügyi osztály vezetője az MSZMP és az NSZEP közötti kapcsolatok alakulásáról és az együttműködés elmélyítésének további lehetőségeiről tárgyalt NDK-beli partnerével. A megbeszélésen részt vett Őszi István, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője, valamint Karl-Heinz Lugenheim, az NDK budapesti nagykövete. Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Hriszto Hrisztov, a Bolgár Népköztársaság kereskedelmi minisztere Budapesten tárgyalásokat folytatott a magyar—bolgár gazdasági kapcsolatok további fejlesztésének kérdéseiről, és aláírta az 1986—1990-es időszakra szóló hosszú lejáratú áruforgalmi és fizetési egyezményt. Az aláírásnál jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete is. Elutazott hazánkból a Milan Kymlicka cseh kulturális miniszterhelyettes vezette csehszlovák delegáció. A kulturális küldöttség megbeszéléseket folytatott Drecin József művelődési államtitkárral Magyarország és Csehszlovákia kulturális együttműködésének időszerű kérdéseiről, a kultúra műszaki-anyagi feltételeiről, a művelődéskutatásról és a tudományszervezésről. A háztáji állattenyésztés fejlesztése szerves része agrárpolitikánknak Hétfőn kezdődik a téli ruházati vásár KÖZÉLETI HÍR A jogtanácsosok tevékenységét elemezte az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület a Minisztertanács előterjesztése alapján módosította a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. számú törvényerejű rendeletet és szélesítette a jogtanácsosi tevékenység körét. A jövőben — az ügyvédi és a szabadalmi ügyvivői munkaközösségek mellett — jogtanácsosi munkaközösségek is végezhetnek gazdasági vagy műszaki kutatással, fejlesztéssel, valamint iparjogvédelmi alkotások hasznosításával kapcsolatos szervező tevékenységet. Az Elnöki Tanács megtárgyalta az 1985-ben elintézett állampolgársági ügyek tapasztalatait. Megállapította, hogy az ügyekben hozott döntéseket a belügyi, a tanácsi és külképviseleti szervek a törvényes rendelkezéseknek és az állampolgársággal összefüggő nemzetközi szerződések előírásainak megfelelően készítették elő. A megalapozott előterjesztések elősegítették, hogy a döntésekben érvényre jussanak az egyéni, a köz- és az állami érdekek. Megtárgyalta a testület a múlt évben elintézett kegyelmi ügyek tapasztalatait. A döntések előkészítését az igazságügyi szervek körültekintően végezték.Érvényesült az az alapelv, hogy a bíróságok által kiszabott büntetést végre kell hajtani,így csak különös méltánylást érdemlő, humánus okokból gyakorolta a kegyelmet. Az Elnöki Tanács a továbbiakban kinevezésekről határozott, bírákat mentett fel és választott meg. Az Országos Választási Elnökség közleménye Az Elnöki Tanács 1986. február 22-re tűzte ki a Zala megyei 5. számú országgyűlési választókerületben az időközi választást. A jelölőgyűléseken dr. Czoma Lászlót, a keszthelyi Helikon Kastély Múzeum igazgatóját és Tóth Istvánt, Keszthely város Tanácsának elnökét javasolták országgyűlési képviselőnek. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a jelölést benyújtotta az Országos Választási Elnökségnek. Az Elnökség megállapította, hogy a jelölés törvényes volt, ezért dr. Czoma László és Tóth István képviselői jelöltségét elfogadta. Kilencven év után újra város Kunszentmárton Az 1986-os városavató eseménysorozat zárásaként ,pénteken Kunszentmártonban rendeztek ünnepi tanácsülést. A művelődési központ nagytermében megtartott ünnepséget Lázi Béla tanácselnök nyitotta meg. Ezt követően Czinege Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese köszöntötte az új város polgárait, és átadta a tanácselnöknek a várossá nyilvánításról szóló oklevelet. A korábbi társközséggel, Szelvénnyel együtt 12 ezer lakosú Kunszentmárton — Szolnok megye kilencedik városa — a Tiszazug természeti tájegység gazdasági, kereskedelmi és kulturális központja. A rangbeli emelkedéshez nagyban hozzájárult, hogy a lakásállomány 1971 óta húsz százalékkal gyarapodott, a közüzemi és házi vezetékes vízzel ellátott lakások aránya pedig eléri az ötven százalékot. AZ 1983-ban átadott napi 1150 köbméter kapacitású korszerű szennyvíztisztítómű a csatornahálózat erőteljes fejlesztését teszi lehetővé. Az új város kulturális szerepét közép- és általános iskolák, művelődési központ és múzeum jelzi. Ez utóbbit, mint a Tiszazug néprajzi, régészeti és ipartörténeti anyagát őrző intézményt, 1985 őszén avatták fel. A tudományos eredmények alkalmazása• állandó feladata a mezőgazdaságnak Nem mérséklődtek könyvhónapi megnyitó Nádudvaron Péntek délelőtt Nádudvaron, az impozáns művelődési ház színháztermében a szervezők és a házigazdák nevében dr. Balogh Csaba, a Kukorica- és Iparinövénytermelési Együttműködés igazgatója köszöntötte a huszonkilencedik mezőgazdasági könyvhónap megnyitójára érkezett vendégeket. Az elnökségben Hajdú-Bihar megye párt-, állami és társadalmi szervezetének vezető képviselői mellett helyet foglalt dr. Csehák Judit miniszterelnök-helyettes, aki ünnepi beszéddel nyitotta meg a könyvhónapot. Bevezetőjében Nádudvarról beszélt. — Olyan helyen rendezték ezt az ünnepséget — mondta —, ahol sokat tudnak az emberek a falvakról, a földről, a föld műveléséről, a mezőgazdaságról. A község termelőszövetkezetének országos kisugárzása bizonyítja, hogy változatlanul érvényes az, amit Erdei Ferenc mondott annak idején, az első mezőgazdasági könyvhónap megnyitóján: „Könyvből nem lehet megtanulni gazdálkodni, de könyv nélkül nem lehet jól gazdálkodni." A mindenhez va Magyar Nemzet lamennyit értő parasztembert mára felváltotta a valamihez sokat értő, egy-egy területen mély ismeretekkel bíró mezőgazdasági szakmunkás. A hetedik ötéves terv mezőgazdasági célkitűzései csak a hozamok növelésével, a minőség javításával, a gazdaságosság és hatékonyság színvonalának emelésével érhetők el. Ebben pedig a korábbinál nagyobb szerepe lesz a korszerű ismeretek terjesztésének, amihez bizonyára hozzájárul az idei könyvhónapra mintegy hatszázezer példányban megjelent negyvenhárom új szakkönyv is. A tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása állandó feladata a mezőgazdaságnak, s ebben a folyamatban minden eddiginél nagyobb szerepet kap a szakíró, s munkájának gyümölcse, a szakkönyv. A megnyitó beszéd után a mezőgazdasági szakirodalom terjesztésében kiemelkedő érdemeket szerzett szakemberek, kiadói és könyvesbolti dolgozók vehették ,át kitüntetésüket, majd dr. Sárkány Pál, a Mezőgazdasági Kiadó igazgatója hívta meg a látogatókat a hatodik ötéves terv időszakának teljes termését felvonultató szakkönyv- és szaklapkiállításra. Szólt a társkiadókról — az Akadémiai, a Közgazdasági és Jogi, a Kossuth, a Medicina és a Statisztikai Kiadóról —, amelyek ugyancsak számon tartják a mezőgazdaság igényeit, s profiljukba illesztve rendszeresen megjelentetnek értékes, hasznos műveket. Fontos eredményként könyvelte el, hogy ma már egyre több nagyüzemben találhatunk szakkönyvtárat, ami az egyik feltétele annak, hogy a kiadványok valóban a mindennapi munka eszközeivé váljanak. (görömbölyi) Anyagi és erkölcsi elismerést a kistermelőknek Váncsa Jenő felszólalása Pécsett Az állattenyésztés helyzetét, az ágazat fejlesztésének terveit vitatják meg ezekben a napokban országszerte az agrárszakemberek. A Baranyában rendezett tanácskozáson — amelyet, pénteken Pécsett tartottak, felszólalt Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Hangsúlyozta: a háztáji gazdálkodás fejlesztése nem taktikai feladat, hanem szerves része agrárpolitikánknak, a kisgazdaságokban előállított termékekre ugyanis még több tervidőszakon át szüksége lesz az országnak, mind a belső ellátás magas színvonalú fenntartása, mind az agrárexport bővülő igényeinek kielégítése miatt. Az agrárkormányzat szilárd elhatározása, hogy a következő években nem növelik a kistermelők terheit, ellenkezőleg: egymással összhangban javítják a nagyüzemi gazdaságok és a háztáji gazdaságok anyagi érdekeltségét a termelés fejlesztésében. A MÉM-ben külön osztályt hoznak létre azzal a céllal, hogy figyelemmel kísérje a kisgazdaságok munkáját, törődjék a gondjaikkal és igyekezzen megoldást találni rájuk. Az anyagi érdekeltségen túlmenően erkölcsi elismerést is akarnak nyújtani az élenjáró kistermelőknek, ezért megyénként megszervezik a szakmai versenyüket. A miniszter a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy az elmúlt tizenöt év alatt megkétszereződött a Baranyában megháromszorozódott — a nagyüzemekben és a kisgazdaságokban előállított hús mennyisége. Magyarországon azonban még ma is túl sokan dolgoznak az állattenyésztésben és a nagymérvű élőmunka-felhasználás erősen megterheli az ágazat költségeit. Négyszázmillió forint értékben Gazdag, kedvezményes kínálat Bár nagyon sok áruházban, üzletben már hetek óta olcsóbban kínálják a téli holmikat, az igazi szezonvégi kedvezményes téli ruházati, vásár hétfőn — február 3-án — kezdődik. A ruházati kereskedelmi vállalatok a két hétig tartó vásáron értékben mintegy tíz százalékkal több holmit kívánnak eladni, mint tavaly. Sok helyütt azért kezdték meg korábban a kedvezményes árusítást, mert a viszonylag enyhe idő miatt meglehetősen csekély volt az érdeklődés a meleg holmik iránt. Az ország 37 Centrum áruházában összesen négyszázmillió forint értékű árut kínálnak, s ebből 30—40 százalékos engedményt adnak. Elsősorban női és gyermekkabátokból, női csizmákból, kötöttárukból és műszőrmékből bőséges a választék. Az áruházakon kívül a BNV 25-ös pavilonjában is kínálják két héten keresztül kedvezménnyel a konfekció-árukat, kötött holmikat, lakástextíliákat, de itt élelmiszereket és kozmetikumokat ugyancsak árusítanak olcsóbban. A pavilonban szombaton és vasárnap is várják a vevőket, 10-től 18 óráig. Az ország Skála áruházaiban összesen 270 millió forint értékű árut kínálnak kedvezményesen, a legtöbbet ezúttal is a Skála Budapest Nagyáruházban és a Skála Metróban. Elsősorban női velúrcsizmákból, bőrcsizmákból, gyermek anorákokból, divatos farmerdzsekikből és velúr télikabátokból számítanak nagy forgalomra. A Ruházati Bolt Vállalat 56 üzletében átlagosan 40 százalékkal lesznek olcsóbbak a női és férfi télikabátok, téliesített dzsekik, a szövet és jersey ruhák, szoknyák, blúzok és téliesített sertésvelúr és juhnappa kabátok. A gyermekholmik közül a télikabátokból, a téliesített pantallókból, sapkákból, sálakból és kesztyűkből adnak engedményt. A vásári árualap öt százalékkal több, mint tavaly volt, az engedmény mértéke azonban még magasabb, így a vásárlók a ruházati boltokban tíz százalékkal többet takaríthatnak meg, mint az elmúlt esztendőkben. A Szivárvány áruházakban és üzletekben a vásári árukészlet tíz százalékkal kisebb, mint a múlt évben, ugyanis a télikabátokat és csizmákat már hetek óta olcsóbban árusítják. Változatlanul bőséges a kínálat méterárukból, női csizmákból, télikabátokból. A választék a korábbiaknál vegyesebb, a jövedelemérdekeltségű és szerződéses üzletekben ugyanis saját hatáskörben más és más holmik árából adnak kedvezményt. Az Aranypók üzletekben mintegy 35 millió forint értékű téli holmit árusítanak olcsóbban, bőséges a választék kötöttárukból, bőrdíszműből, valamivel kevesebb van konfekcionált holmikból, fehérneműkből. A Cipőbolt Vállalat ötven üzletében 30 ezer pár női csizmát, tízezer pár férfi lábbelit és 30 ezer pár gyermekcipőt, csizmát kínálnak egységesen 30 százalékos kedvezménnyel. (A vállalat bérbe adta tizennégy üzletét, s ezek nem kötelesek csatlakozni a téli vásárhoz.) az ellátási egyenlőtlenségek A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ülése Pénteken Budapesten ülést tartott a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság. A testület a többi között megvitatta és elfogadta a szolgáltatások helyzetével, fejlesztésével foglalkozó jelentést, amely Győr-Sopron, Komárom, Nógrád, Somogy, Szabolcs-Szatmár és Zala megye népi ellenőreinek tapasztalatait összegezte. A megyei népi ellenőri szervek 105 szolgáltató egységben, 49 szakigazgatási, illetve érdekképviseleti szervnél tájékozódtak, s a KNEB irányításával végzett reprezentatív felmérés során 10 ezer fogyasztó véleményét kérték ki és dolgozták fel. A vizsgálat megállapította: az ellátási egyenlőtlenségek nem mérséklődtek, sőt több helyen növekedtek, így például a személygépkocsi-javítás időtartama — az országos átlag 4,5 nap — Szabolcs- Szatmárban 5,1 napról 8,3 napra nőtt. A mosás, a vegytisztítás vállalási ideje — az országos átlag 11,7 nap — Somogy megyében 18,9 nap, Szabolcs-Szatmárban pedig a korábbi 12,5-ről 16,5 napra emelkedett. Szabolcs-Szatmár megye 225 településéből 137-ben egyáltalán nincs állami és szövetkezeti szolgáltató szervezet, 37-ben ipari, 99-ben pedig személyi szolgáltatást végző kisiparos sem tevékenykedik. A felmérés tanúsága szerint a kistelepülések felében nem végeznek gépjármű-, elektromos- és híradástechnikai készülék javítást, egyötödében pedig nincs cipőjavítás, illetve hiányoznak más személyi szolgáltatások. A magánkisipar fejlődése 1983 végéig töretlen volt, később azonban megtorpant, növekedett a kontármunka részaránya. A megkérdezettek egyharmada „tusibant" javíttatja gépkocsiját, háztartási gépeit, egyötöde pedig híradástechnikai cikkeit. A testület megvitatta a boglárlellei tanács által tartós használatba adott építési telkek ügyében lefolytatott KNEB-vizsgálat tapasztalatait is. Megállapították, hogy 1984—1985-ben a tanács több felelős dolgozója akialakult forgalmi árnál lényegesen olcsóbban jutott építési telekhez. A telekjuttatásnál megsértették az érvényes jogszabályokat, s több százezer forint kár érte az államot. A KNEB az ügyben büntető- feljelentést tett, továbbá indítványozta a törvényes állapot helyreállítását, s a felelős szakigazgatási dolgozók ellen fegyelmi eljárás lefolytatását. Szombat, 1986. február 1. Újfajta fúrók A Magyar Acélárugyárban jelentős termékszerkezeti váltással kezdték az évet. A korszerűtlen, gazdaságtalan kovácsolt termékek gyártását megszüntették, bővítik viszont a fúrószerszámok választékát. Csaknem 60 millió forint értékű új gépet helyeznek üzembe, és korszerű technikai eljárásokat vezetnek be. Ezek segítségével megkezdik egyebek között a lépcsős fúrók gyártását. Ugyancsak az idén térnek rá a gyorsacélból készülő fafúrók gyártására. Az új termékek sorába tartoznak a házgyári technológiához alkalmazkodó ipari kőzetfúrók. Az előző években olyan falfúrókat készítettek, amelyekkel csak téglafalba lehetett lyukat fúrni. Ebben az évben megkezdik a hagyományos falfúró továbbfejlesztett változatának gyártását, ami a betonba is behatol. Mennyi fúró b ámul az ember, és a felsorolásban még nem is szerepel a legfájdalmasabb sebet ejtő, a csak lesből használható, az észrevehetetlen, az alattomos, a váratlanul beindítható. A távolból, a mások felhasználásával működtethető, a telefonon elmondható, a levélben feladható, a dicséretbe csomagolt, a gratulációnak álcázott, az alulról, felülről, oldalról, érkező, a késleltetve működő, a robbanófejes,, a sári fröcskölő, az édes mézzel leöntött, a lebuktató, a nyugdíjba segítő, az alacsonyabb beosztásba taszító, az érdektelenül, önmagáért fúró fúró sincs az említettek között. Persze, hogy nincs, hiszen most újfajta fúrókról van szó. Ezek meg egyáltalán nem újak, régóta ismerjük és használjuk valamennyit. (b) Elhunyt Dr. Bagi István esztergomi segédpüspök Életének 55. évében, hosszas be- i Budapesti Központi Papnevelő Integség után elhunyt dr. Bagi Istk. vám esztergomi segédpüspök, arezel reKl°ra. Kinevezések Az Elnöki Tanács Horváth István vezérőrnagyot — akit a Minisztertanács honvédelmi miniszterhelyettessé nevezett ki — altábornaggyá, dr. Kómán József ezredest katonai főügyésszé, a legfőbb ügyész helyettesévé, egyúttal vezérőrnaggyá nevezte ki. Egyidejűleg dr. Bíró György vezérőrnagyot, katonai főügyészt, a legfőbb ügyész helyettesét — érdemei elismerése mellett, nyugállományba vonulása miatt — e tisztségeiből felmentette. A Minisztertanács illetékes elnökhelyettese a Magyar Televízió általános elnökhelyettesévé Gerencsér Ferencet, elnökhelyettesévé dr. Murai Györgyöt és Nemes Pétert kinevezte. Ezzel egyidejűleg Szinetár Miklóst kinevezte a Magyar Televízió főrendezőjévé. Kitüntetések A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa dr. Bíró György vezérőrnagynak, katonai főügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének több évtizedes munkásmozgalmi tevékenysége, kiemelkedő katonai ügyészi munkássága elismeréseként, nyugállományba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Kardokkal Díszített Csillagrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken adta át. Az Elnöki Tanács Muha Józsefnek, a Népszabadság rovatvezetőhelyettesének több évtizedes, elkötelezett, kimagasló sportújságírói tevékenysége elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta. A kitüntetést pénteken az MSZMP KB székházában Berecz János, a Központi Bizottság titkáraadta át. Oblath Györgynek, az Intercooperation RT vezérigazgatójának nyugállományba vonulása alkalmából, a külkereskedelem területén kifejtett több évtizedes kiemelkedő munkája elismeréseként a Szocialista Magyarországért Érdemrendet adományozta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. A kitüntetést Veress Péter külkereskedelmi miniszter adta át. Az Elnöki Tanács Dancsó Máriának, az MSZMP Központi Bizottsága munkatársának több évtizedes, eredményes munkája elismeréséül, nyugállományba vonulása alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozatát adományozta. ____A NAP _______________________ Farsangi hibavadászat Reklamálnak az olvasók: sok a sajtóhiba. Én örülök, hogy észreveszik. Ám nemcsak sajtóhibák — sajtóbűnök is vannak. Azokról ritkábban beszélünk. De ha egyetlen betű elficamodik, ha kifordul magából a szó és garázda botrányt csap — azt rögvest észrevesszük. Hogy félszeg angyalokból részeg angyalok lesznek, pedig egy kortyot sem ittak. És rémület lesz a révületből, az egyszerű igenből pedig ige. Per pades — mondjuk földönjárón, gyalogosan, s jó, ha nem a túlvilágon ébredünk fel: per hades. Szerzőt persze menten legorombítja a művelt olvasó, mondván: ne latinkodjék, ha nincs mivel. Igaza van. Szerdai jegyzetemben fanyarul azon morfondíroztam, hogy nemcsak anők, de már-már az erények is divatosak akarnak lenni. Egy kis sajtóhiba a meditáció közepébe ugrott, s gyönyörű erkölcsi forradalmat produkált. Szinte szinte úgy hangzott, hogy a szép nő az ma mind erényes. Be szép is lenne. - k. -Be szép is lenne?! Nocsak. Egyébként a sajtóhiba még hagyján. Hiszen azt, lám, az olvasók észreveszik. A valóság sajtóhibáit olykor nehezebben. Nagy baj, ha a gondolat hibádzik — és még nagyobb, ha észre se vesszük. Vajon el tudnánnk-e képzelni egy döccenésmentes, összkomfortos világot, amelyben — bárhogy keressük — sehol semmi hiba? Megölne az unalom, És sajtóhiba nélkül unalmasabb lenne a lap is. Csak én izgulnék. Többé semmilyen vétségemet nem kenhetném a nyomdára. Így, most?! Mi sem egyszerűbb. Csak legyintek. Ami jó és okos van a cikkben, azt én írtam, ami szamárság, az mind sajtóhiba. Nyilván. DIURNUS