Magyar Nemzet, 1986. március (49. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-01 / 51. szám

4 A kormány és a gerillák párbeszédének lehetősége Manilában A Fülöp-szigeteken az ösz­szes politikai foglyot szabadon bocsátják — jelentette be pén­teken Manilában René Sagul­sag, elnöki szóvivő. A szóvivő megerősítette, hogy a döntés vonatkozik José Maria Sisonra, az Új Népi Hadsereg (NPA) politikai szárnyának, az újjászervezett Fülöp-szigeteki (maoista) Kommunista Pártnak kilenc éve bebörtönzött vezető­­­jére is. A Marcos elnök kor­mányzata ellen pedig fegyveres harcot folytató NPA eközben tárgyalási készségének adott hangot, s Aquino elnökasszony szintén közölte, hogy hajlandó a párbeszédre. A Juan Ponce Em­ile hadügy­miniszternek adott elnöki utasí­tás a hadsereg által összeírt 450 politikai foglyot érinti. A szóvi­vő ugyanakkor hozzátette: a töb­bi politikai fogoly esetét egyedi­leg vizsgálják meg. (Hírügynök­ségi jelentések a szigetország po­litikai bebörtönzöttjeinek számát 500-ra teszik.) A szigetország hadügyminisztere ezzel egyidőben figyelmeztette az NPA vezetőit: ha nem mondanak le az erőszak­ról, a hadsereg fellép ellenük. Az NPA politikai szárnyát kér­dező maoista kommunisták egyik vezetője kijelentette: „ha eljön a megfelelő pillanat, készek va­gyunk találkozni Aquino asz­­szonnyal, hogy egy esetleges fegy­verszünetről tárgyaljunk". En­nek fejében teljes körű amnesz­tiát kért, amely egyaránt vonat­kozna a párt és annak fegyve­res szárnya, az NPA tagjaira. A szélsőbaloldali politikus névtelen­ségének megőrzése mellett nyi­latkozott az AFP francia hírügy­nökségnek. Feltételként jelölte meg, hogy az esetleges fegyver­­szünetet követő fél-egy éves sza­kaszban az NPA meg akarja őriz­ni fegyvereit, mert enélkül védte­lenné válna. A tárgyalások kimer­ netele szempontjából ugyancsak­ döntőnek nevezte, hogy Aquino assszony milyen álláspontra he­lyezkedik, a Szigetországban lévő amerikai támaszpontokkal kap­csolatban, és milyen mértékben állítja helyre a polgári szabad­ságjogokat. Aquino asszony a Reuter brit hírszolgálati irodának adott nyi­latkozatában­­kijelentette: kész a párbeszédre a Marcos-rendszer el­len fegyveres harcot folytató NPA-val. A Fülöp-szigetek új el­nöke közölte: különbizottságot kí­ván felállítani , a­ megdöntött rendszer alatt elkövetett jogsér­tések, köztük férje meggyilkolá­sának kivizsgálására. Benigno Aquino ellen 1983-ban, közvetle­nül az Egyesült Államokból való visszatérése után még a repülő­téren követtek el gyilkos merény­letet, sokak szerint Marcos el­nöknek a parancsára. A szigetországból érkezett leg­újabb hírek szerint az új ma­­nilai­­kormány fokozza erőfeszí­téseit a Marcoshoz hű katonai vezetők semlegesítésére. Megszi­gorították az ellenőrzést a mani­­lai repülőtéren, hogy megakadá­­lyozzák a Marcoshoz hű táborno­kok távozását az országból. Sok magas rangú katonatiszt nem volt hajlandó hűséget esküdni Aquino asszonynak és eltűnt. Ka­tonák kutatják át Marcos egykori híveinek házait is fegyverek után Sajtóértesülések szerint Marcos támogatói Ilocos Nord tartomány­ban gyülekeznek, hogy ellentá­madást szervezzenek az Aquino­­kormány ellen. A Fülöp-szigetek kormánya megpróbálja visszaszerezni azt a vagyont, amelyet Marcos külföld­re juttatott. Erre az ország gaz­dasági életének fellendítése ér­dekében is szükség van — jelen­tette be egy amerikai televíziós hálózatnak adott csütörtöki nyi­latkozatában Corazon Aquino. Az elnökasszony közölte továbbá, hogy megpróbálja rávenni orszá­ga külfödi hitelezőit: engedélyez­zenek jobb feltételeket a Fülöp­­szigetek külső adósságainak visz­­szafizetésére. Elmondta azt is, hogy esetleg tárgyalásokat kezd az Egyesült Államokkal, az or­szágában létesített amerikai tá­maszpontok 1991. utáni fennma­radásáról. (A támaszpont-szerző­dés érvénye abban az évben jár b­e.) ■Paul Aquino, az elnökasszony rokona és korábbi választási kam­pányfőnöke pénteken közölte- Corazon Aquino csupán egy el­nöki időszakot kíván kitölteni, annak lejárta után „vissza kíván vedleni egyszerű háziasszonnyá" Moszkvából jelenti az MTI. A Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége üzenetben üdvözölte Corazón Aquino asszonyt abból az alkalomból, hogy a Fülöp-szigetek államfőjének tisztjébe lépett. Az üzenet kifejezi a Szovjet­uniónak azt a reményét, hogy a két ország kapcsolatai a jövőben is a két nép javára, az általános béke és a nemzetközi biztonság megerősítése érdekében fognak fejlődni.* i, •­­ »m s»V) Orie­la levele a latin-amerikai kormányok vezetőihez " Havannából jelenti az MTI. Az Egyesült Államok kormánya nyíltan szembeszáll a latin-ame­rikai országoknak azzal a törek­vésével, hogy mihamarabb átfo­gó békeszerződéssel vessenek vé­get a közép-amerikai válságnak Washington konfrontációs politi­káját bizonyítja az is, hogy az amerikai kormány százmillió dol­láros segélyben akarja részesíte­ni a nicaraguai ellenforradalmá­rokat — mutatott rá Daniel Or­tega, nicaraguai államfő abban a levélben, amelyet a közép-ame­rikai válság politikai megoldá­sáért tevékenykedő Mexikó, Ko­lumbia, Venezuela, Panama, Ar­gentína, Brazília, Uruguay és Pe­ru államfőihez intézett. A nyolc közvetítő ország kül­ügyminisztere csütörtökön kez­dett fontos tanácskozást az uru­guayi Punta del Estében, hogy újabb diplomáciai kísérletei te­gyenek a térségbeli válság súlyos­bodásának elhárítására. Az Egyesült Államok politiká­ja nyílt kihívás az említett nyolc ország által január elején elfoga­dott, s a közép-amerikai béke­­rendezés alapnalveit tartalmazó úgynevezett caraballedai üzenet­tel szemben — hangsúlyozta a ni­caraguai államfő levele. Ebben a helyzetben rendkívüli jelentősége van a latin-amerikai országok egyértelmű állásfoglalásának .— mutatott rá az államfői levél. Haiti kérni fogja Franciaországtól a luskoli diktátor kiadatását­ ­ Haiti kérni fogja Franciaor­szágtól Jean-Claude Duvalier volt elnök kiadatását — jelen­tette be csütörtökön televíziós nyilatkozatában Gerard Gour­­gue igazságügyminiszter. A megdöntött diktátor — tar­tózkodási engedélyének lejárta ellenére — továbbra is Francia­­országban tartózkodik, mert a világ egyetlen országa sem haj­landó befogadni. Megfigyelők szerint a haiti kormány a zavargásokba torkolló újabb tüntetési hullám és általá­ban az új vezetésre nehezedő né­pi nyomás miatt szánta el magát erre a lépésre Henri Namphy, a Port-au-Prince-i hattagú kor­mányzó­tanács elnöke közölte, hogy bíróság elé állítják Du­­valier egykori segítőit. Hírügynökségek emlékeztetnek arra, hogy az igazságügyminisz­­ter hétfőn bírálta a kormányzó­­tanács többi tagját­, mert szándé­kosan futni hagyták Albert Pierre ezredest, Duvalier hírhedt titkos­­rendőrségének, a Tontons Macou­tes-nak a főnökét, aki vasárnap Brazíliába menekült és ott poli­tikai menedéket kapott. Gerard Gourpue kedden tiltakozásul tá­volmaradt arról az ünnepségről, amelyen a Duvalier által beveze­tett zászlót a korábbi haiti lobo­góval váltották fel. Az igazság­ügym­­iniszter csütörtökön beje­lentette: kérni fogják Albert Pierre kiadatását is. Közölte to­vábbá, hogy elkobozzák Duvalier számos tisztségviselőjének vagyo­nát és megakadályozzák a még mindig Haitiban tartózkodó bű­nösök külföldre menekülését. Williams Repaid ezredes, bel­­ügy- és nemzetvédelmi minisz­ter ugyanaznap közölte, hogy egy 19 tagú konzultatív tanácsot hoz­nak létre, amelynek feladata az alkotmán­yozó nemzetgyűlés tag­jainak kiválasztása lesz. A mi­niszter ígérete szerint a konzulta­tív tanácsban a lakosság min­den rétege helyet kap. Max Val­les ezredes, tájékoztatási minisz­ter bejelentette a kőolajtermékek, a cukor és a liszt árának jelentős csökkentését A NASA vezetői hibáztak a C­hal­lenger rajtjainál Washingtonból jelenti az MTI. Hibásnak tartja a Reagan elnök által a Challenger űrrepülőgép katasztrófája okainak kivizsgá­lására alakított bizottság azt a módszert, ahogyan az Országos Űrhajózási Hivatal, a NASA ille­tékesei a tragédiával végződött rajzot engedélyezték A vizs­gálat ugyanis kiderítette, hogy a különböző berendezéseket gyár­tó vállalatok, így a rakétát gyár­tó Morton Thiokol és az­ űrrepülő­gépet készítő Rockwell Interna­tional szakértői egyaránt ellenez­ték, hogy az indításra sor kerül­jön. Mindkét gyár mérnökei úgy vélekedtek, hogy az űrrepülőté­ren uralkodó hideg időjárás ve­szélyezteti a berendezéseket. Vé­leményüket eljuttatták, ugyan a NASA illetékeseihez, de a jelek szerint ez nem jutott tovább azok­hoz, akik a végső döntést hoz­ták meg. Magyar Nemzet Damaszkuszi em Tel Avivi értékelés A rendőrzavargások nyomán Simon­doll az egyiptomi belügyminiszter Kairóból jelenti az MTI. Ah­med Rusdi belügyminiszter az egyiptomi rendőrlázongások há­rom napja után pénteken lemon­dott. Mubarak elnök Rusdi he­lyére Zaki Badr aszjúti kormány­zót nevezte ki. Rusdi alárendelt­ségébe tartozott a központi biz­tonsági rendőrség, amely szer­dára virradóra fellázadt a kairói piramisoknál. Korábban belügy­miniszter-helyettesként szolgált Hasszán Abu­basa vezetése alatt. Rusdit kemény kezű embernek ismerték. Badr hatvanéves, egy­kori rendőr vezérőrnagy. A pénteki nap folyamán a had­erő szembetűnő jelenlétét csök­kentették a fővárosban, és meg­nyílt a turisták előtt a gizai pi­ramisok vidéke. Damaszkuszból jelenti az AFP.­­Háfez Asszad szíriai államfő csü­törtökön felszólította Hoszni Mu­barak egyiptomi államelnököt, hogy népe akaratának megfele­lően mondja fel az izraeli—egyip­tomi különbékét rögzítő Camp David-i egyezményt. A szíriai ál­lamfő az egyiptomi sorállományú rendőrök­ lázadásáról szólva kije­lentette: igazi népi felkelés jelle­gét viseli, és az Egyiptom szabad­ságát és akaratát megtörő Camp David-i alku elutasítását fejezi ki. A Tel Aviv-i Reuter-hír szerint Simon Peresz izraeli miniszter­­elnök csütörtökön elismerését fe­jezte ki az egyiptomi államelnök­nek a fellázadt rendőrökkel szem­ben tanúsított határozottsága miatt. Peresz szerint a lázadásnak gazdasági okai vannak. A kor­mányfő kijelentette, hogy Egyip­tom problémái egyben Izrael problémái is. Az egyiptomi elnök elleni kihívás a „békefolyamatot" veszélyezteti, mert annak folyta­tására Mubarak elnök személye a biztosíték — mondta. Jichak Rabin izraeli hadügymi­niszter húsz ciszjordániai palesz­tin személyiséggel folytatott meg­beszélést. Ennek célja — izrael katonai források szerint — „az arab lakosság helyzetének enyhí­tése volt”. A találkozót megelő­zően, Husszein jordániai király és Arafat palesztin vezető elhide­­gülése után, Izrael több­­más, arra irányuló erőfeszítést tett, hogy a megszállt területek palesztin ve­zetőit eltántorítsa a PFSZ-től. Egyébként a szóban forgó palesz­tin személyiségek, köztük több polgármester, a jordániai uralko­dó híveinek számítanak. Tuniszból jelenti az AFP. A Jasszer Arafat vezette el-Fatah, a PFSZ legnagyobb tagszervezete, valamint a Demokratikus Front Palesztina Felszabadulásáért és a Palesztina­ Kommunista Párt a hét elején megállapodtak állás­pontjaik összehangolásáról, hogy közösen szálljanak szembe a jor­dániai uralkodó egyoldalú dönté­sének veszélyes következményei­vel — közölte csütörtökön a PFSZ szóvivője Tuniszban. Jm­tonov­ per Szófiában a felmentő ítéletet Tarják és sürgetik Szófiából jelenti az MTI. Sze­retnénk remélni, hogy az olasz bíróság meghozza az egyedül igaz­ságos döntést, Szergej Antonov, Todor Ajvazov és Zselju Vaszi­lei­ teljes ártatlanságának elisme­rését — hangsúlyozta a Rabotni­­cseszko Delo, a BKP központi lapja pénteken, közölve egyben a pápa elleni merénylet­ hátteré­nek tisztázására rendezett római per legfrissebb fejleményeit. ■Csütörtökön Antonio Marini ügyész többnapos vádbeszéde vé­gén, kellő bizonyítékok hiányára hivatkozva, felmentést kért a bí­róságtól a pápa elleni merény­letben eddig bűnrészességgel vá­dolt három bolgár állampolgár perében. Életfogytiglani­­ börtönt kért viszont Musa Cedar Celebire és Oral Cel­ikre, 24 év börtönt Omer Bagci és 10 év elzárást Alehmet­­ Al -Afifa, a pápa me­­rénylője­ számára. A perbe fogott ötödik török állampolgár, Bekir Celenk tavaly elhunyt Törökor­szágban. Agcát a merényletért már­ elítélték életfogytiglanra. A bolgár pártlap a három bol­gár állampolgár felmentésére elő­terjesztett ügyészi indítványról megállapította, hogy Antonio Ma­rini ügyész kénytelen volt meg­adni magát a nyilvánvaló tények­nek. Antonov, Ajvazov és Vaszi­­lev ártatlanok, mert semmi közük azokhoz a bűnösökhöz, akik szer­vezték és végrehajtották a II. Já­nos Pál pápa elleni merényletet, mert a merénylethez nem vezet­nek és sohasem vezettek „bolgár nyomok" — szögezi­­le a lap. Marini ügyész 11 tárgyalási napra elosztott vádbeszédében megpróbálta védeni azt az épít­ményt, amelyet Ilario Martella vizsgálóbíró emelt a vizsgálati szakaszban a „bolgár nyom" fel­­tételezésére. Ez azonban fokoza­tosan összeomlott, nemcsak Meh­met Ali Agca zűrzavaros szerep­lése miatt, hanem azért is, mert a bíróságon megállapították, hogy a török merénylő környezetében csak szélsőséges jobboldali törö­kök voltak, de egyetlen bolgár állampolgár sem. Súlyos csapáso­kat mért a vádra Ozbej és Catli tanúvallomása is, akik bizonyí­tották a nyugati titkosszolgálatok érdekeltségét ■ és beavatkozását, Pazienza és Pandico vbitorlásai, az olasz sajtó közlései, amelyek leleplezték az olasz titkosszolgá­lat felelősségét Mehmet Ali Agca „megdolgozásában” — állapítja meg a Rabotnicseszko Delo. A lap felhívja a figyelmet arra, hogy Marini ügyész többször is megkísérelte: megalapozatlan in­dokkal kiegészítő nyomozás el­rendelését kérje a bíróságtól. Feb­ruárban kétszer is tett ilyen in­dítványt, ami nyilvánvalóan arra utal, hogy a Bulgária-ellenes erők nem tették még le végleg a fegy­vert — hangoztatja a Rabotni­cseszko Delo. Dán döntés a közös piaci tagság megtartásáról A dán szavazók a csütörtöki népszavazáson — mégha cse­kély többséggel is — de támo­gatásukról biztosították a Kö­zös Piac szervezeti reformját. A 74,8 százalékos részvétellel megtartott referendum hivatalos végeredménye szerint a szavazók 56,2 százalék ipent, 43,8 százaléka nemet mondott arra, támogatja-e az EGK alapokmányának meg­változtatását — jelenti Koppen­hágából a Reuter. A mostani eredmény minden­esetre azt mutatja, hogy Dánia továbbra is az EGK tagja kíván maradni. Ezt a következtetést Ellemann-Jensen dán külügymi­niszter vonta le csütörtök esti te­levíziós nyilatkozatában. A dán kisebbségi kormány vezetője, Poul Schlüter, a népszavazás eredményének ismeretében látha­tóan megkönnyebbülten úgy nyi­latkozott, hogy az elutasítás „tör­ténelmi katasztrófa” lett volna Dánia számára. Anker Jörgensen, az ellenzéki szociáldemokraták vezére elismer­te a vereséget és a szavazás ered­ményének tiszteletben tartásáról biztosította a kormányt. Elsősor­ban a szociáldemokratáknak volt köszönhető, hogy több mint egy hónappal ezelőtt a koppenhágai parlament nem szavazta meg a közös piaci reformot. A mostani népszavazás tétje nemcsak Dánia közös piaci tagsága volt. Ellenke­ző eredmény esetén idő előtti vá­lasztásokat eredményező belpoli­tikai válság is kirobbanhatott volna. A népszavazás eredménye — a pártok előzetes megállapodása alapján — lehetővé teszi, hogy a dán parlament zöld utat adjon a törvényhozás jogkörét megnyir­báló reformnak. A nap folyamán a dán külügyminiszter Hágába utazott, hogy görög és olasz kol­légáival együtt (utóbbiak a dán jóváhagyástól tették függővé sa­ját beleegyezésüket) kézjegyével lássa el a nyugat-európai egysé­get demonstráló közös piaci ok­mányt. Francia-nyugatnémet katonai együttműködés Párizsból jelenti az MTI. A francia elnök és a nyugatnémet kancellár nyilatkozatba foglalta a francia-nyugatnémet katonai együttműködés kiterjesztését a francia hadszíntéri atomfegyve­rek alkalmazására. Az egynapos csúcstalálkozó végén kiadott nyi­latkozatban Francois Mitterrand elnök készségét nyilvánította ar­ra, hogy „az ilyen természetű döntések rendkívül rövid időha­tárán belül tanácskozik a nyugat­német kancellárral a nyugatné­met területen elhelyezett francia hadszíntéri fegyverek esetleges bevetéséről". Ehhez megterem­ti a szükséges műszaki feltéte­leket — egyfajta forró drótot Pá­rizs és Bonn között. Ugyanakkor mindkét fél leszögezte, hogy a döntés ebben a kérdésben osztat­lan marad. Tehát a francia atom­fegyver bevetéséről, még a takti­kai fegyverekről is a francia ál­lam kezében marad egyedül. Mitterrand és Helmut Kohl mindezt már a legutóbbi baden­­badeni találkozón elhatározta, most a nyilatkozattal csak meg­pecsételte. Ezzel a francia kor­mány először engedett némi bele­szólást kiváltságos partnerének önálló és független atomütőereje felhasználásába. Szombat, 1986. március 1. Az Elnöki Tanács kitüntetése a nyolcvanéves Pham Van Dongnak A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa Pham Van Don­­got, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagját, a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertanácsá­nak elnökét 80. születésnapja al­kalmából a magyar és a vietnami nép barátsága, országaink együtt­működésének elmélyítése, vala­mint a béke és szocializmus ügyének előmozdítása terén szer­zett kimagasló érdemei elismeré­seiként a Magyar Népköztársa­ság rubinokkal ékesített Zászló­rendjével tüntette ki. Lázár György, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszter­­tanács elnöke ebből az alkalom­ból levélben köszöntötte Pham Van Dongot. A vietnami kormányfőnek a kitüntetést a hanoi elnöki palot­­­tában megtartott ünnepélyes ren- t ★ A­z életútra visszatekintve, gazdag múltat jegyezhetnek fel az események rögzítői Pham Van Dongról. A nyolcvanéves államférfi a vietnami értelmiség soraiból indult­­el forradalmi pá­lyáján. Földrajzot és történel­met tanított egy saigoni francia iskolában. Az első világháború utáni távol-keleti politikai erje­dés azonban rá is hatással volt, már 1925-ben csatlakozott a gyarmati hatóságok ellen küzdő mozgalomhoz. Hamarosan meg­ismerkedett az idegen fennható­ság elnyomó gépezetének az ere­jével. 1929-ben a Vietnami Ifjú­sági Liga központi bizottságá­nak tagjaként letartóztatták és bebörtönözték. Hét évet kellett várnia, egészen addig, amíg Pá­rizsban népfrontkormány jött létre, hogy kiszabadulhasson. Akárcsak sorstársai, néhány év múlva le is kénytelen volt Kíná­ba menekülni az ismét erősödő üldözés elől, ahol nagy energiá­val látott hozzá a Vietminh szer­vezéséhez.­­ Kiváló irányító képessége a frontokon is megmutatkozott. Kezvényen Bényei Béla, hazánk vietnami nagykövete adta át. Az eseményen, jelen volt Truong Chinh, a VSZK államtanácsának elnöke, Nguyen Huu Tho, a Nemzetgyűlés elnöke, a VKP Po­litikai Bizottságának több más tagja, továbbá Nguyen Co Thach külügyminiszter. Pham Van Dong, köszönetet mondva a kitüntetésért, hangsú­lyozta: ez a megtiszteltetés érté­kes kifejezése a népeink, párt­jaink és kormányaink közötti szocialista internacionalista ba­rátságának. Elismerésük arra ösz­tönöz, hogy országunk vezetésé­vel együtt továbbra is mindent megtegyünk népeink, a szocia­lista közösség és a béke javára. Pham Van Dong kérte: tolmá­csolják köszönetét és üdvözletét Kádár János és Lázár György elvtársnak. 1944-ben létrehozta Észak-Viet­­namban az első partizán báziso­kat. Egy évre rá pedig érdemei elismeréseként beválasztották a Nemzeti Felszabadító Bizottság­ba, s az ideiglenes kormány pénzügyminiszteri tisztét bízták rá. Értelmiségi múltját, diplomá­ciai értékeit nem sokkal ké­sőbb már jól kamatoztathatta, amikor népe küldöttségét vezet­te az 1946-os fontaine­bleau-i francia—vietnami tárgyalásokon. A történelem azonban úgy hoz­ta, hogy­­a politikusi öltözéket nemsokára ismét fel kellett cse­rélni a katonai mundérral, az ellenállási háború kezdetekor az ország déli tartományaiban szer­vezte a fegyveres harcot az ide­gen betolakodókkal szemben. Az 1954-ben kezdődő genfi konfe­rencián ő vezette a VDK kül­döttségét, és ugyancsak ettől az évtől­­kezdődően tölti be a kor­mányfő tisztét. Nyolc évtized ta­pasztalatával, tudása és ereje teljességével ma így irányítja társaival együtt a szocialista Vi­etnam belső átformálását és kül­ső elismertetését. A magyar—lengyel diplomáciai kapcsolatok 40. évfordulója A Magyarország és Lengyelor­szág közötti diplomáciai kapcsol­latok" újrá felvét­elének 40. évfor­­­­dulója alkalmából Várkonyi Péter külügyminiszter és Marian Orze­­chowski, a Lengyel Népköztár­saság kü­lncsínyi kistőtere (a Viruft­­ ban köszöntötte egymást. A ju­♦ T­örténelmi barátságot pecsé­telt meg negyven esztendeje a lengyel és a magyar kormány a hivatalos diplomáciai kapcsola­tok felvételéről szóló okmány aláírásával. Nem először fonódott össze a két nép sorsa a világhábo­rú után. Az évszázadok folyamán többször is közös felszabadító és függetlenségi harcok kapcsolták össze országainkat, s mindig ro­­konszenvet tanúsítottak egymás­ küzdelmei iránt. A világégést követően új kor­szak kezdődött államaink életé­ben, amely gyökeresen kihatott a magyar—lengyel viszonyra. Alig egy évvel fővárosunk jelszó borí­tása után a Szabad Nép közölte, hogy a moszkvai magyar követ az alábbi táviratot küldte a kor­mánynak: „Az itteni lengyel nagy­­követség tájékoztatott arról, hogy országa elismeri a Magyar Köz­társaságot és diplomáciai kapcso­latokat kíván létesíteni vele.” Március másodikán pedig már az a hír jelent meg a lapban, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság hozzájárult a hivatalos vi­szony felvételéhez. A budapesti vezetés azonnal a követek köl­csönös cseréjét javasolta. Néhány hónap múltán már meg is nyitották a háború utáni első lengyel külügyi képviseletet Magyarországon, s 1946 őszén hazánk is akkreditálta diploma­táit­ Varsóban. Gyorsan fejlődött az újjáépítés sikereivel országaink együttműködése, amelynek­ szép bileum tiszteletére Várkonyi Pé­ter ebédet adott Jerzi Zielinski, az “Len©lel1Népköztársaság buda­pesti nagykövete és a nagykövet­ség diplomatái részére. 1íz ebéden részt vett Gyöke József, az MSZMP KW­ külü­gyi osztá­lyár­ak helyettes vezetője, példája az 1948 márciusában alá­írt barátsági és kölcsönös segít­ségnyújtási szerződés. Ebben a dokumentumban rögzítették a sok évszázados hagyományokra támaszkodó lengyel—magyar kapcsolatok fejlesztésére irányu­ló törekvéseket. Fontos volt ez abban az időben, hiszen így ha­marabb tudtuk meggyógyítani a háború ütötte sebeket, közelebb hozni a két nemzet gazdasági, tu­dományos és kulturális életét. Ál­lamaink egyaránt aktív nemzet­közi tevékenységet folytattak et­től kezdve, legtöbbször közösen lépnek fel a legégetőbb kérdéseke­ben, s aláírásaik megtalálhatók a legfontosabb egyezményeken. Jelentős szerepet játszanak a jó viszony fenntartásában a hivata­los párt- és állami küldöttségek látogatásai. E találkozók alkalmat adnak a tapasztalatcserére, ame­lyeket kölcsönösen hasznosítunk problémáink megoldásában. Pél­da erre Kádár Jánosnak a len­gyelországi útja 1983 októberé­ben, valamint Wojciech Jaruzels­ki egy esztendővel későbbi buda­pesti látogatása. S­ok jelentős eseménnyel gaz­dagodott tehát az elmúlt negyven évben a magyar—lengyel kapcsolatok története. Ez idő alatt még jobban közelebb kerültünk egymáshoz, megismertük a másik ország életét, s ma mindkét nép­nek az a szándéka, hogy a jövő­ben is erősítse a történelmi barát­ságot. Az osztrák külpolitika tervei Bécsből jelenti az MTI. Az oszt­rák külpolitikát a kormány­­ala­kítja, de Bruno Kreisky volt kan­cellár diplomáciai tevékenységét nem tekintik zavarónak.­­ Ezt jelentette ki pénteken Fred Sino­­watz kancellár, a külpolitikai ta­nács ülése után. E ritkán össze­hívott tanácskozó testületnek a kormánykoalíció pártjai mellett tagja az ellenzéki Osztrák Nép­párt (ÖVP) is. Utóbbi nehezményezte, hogy Bruno Kreisky a közelmúltban találkozott Moamer el-Kadhafi líbiai vezetővel, és hogy a volt kormányfő általában a nyilvános­ság előtt ápol kapcsolatokat ve­zető arab, palesztin személyisé­gekkel. A szocialisták vezette osztrák kormány egyébként ismételten­ le­szögezte, hogy folytatja a Kreisky­­korszak diplomáciáját a közel­­keleti béke érdekében. E politika jegyében látogat Bécsbe a közel­jövőben Faruk Kaddumi, a PFSZ Politikai Osztályának vezetője. A tervekben szerepel a szír, a ku­vaiti és a szaúd-arábiai külügymi­niszter látogatása is. Leopold Gratz külügyminiszter a sajtó előtt cáfolta a híreszteléseket, hogy „veszélyben lenne" Sinowatz kancellár hivatalos látogatása az Egyesült Államokba. Az útra sor kerül, csak időpontját nem tűzték még ki, közölte. Az osztrák­­ kan­cellár a közeljövőben, a moszkvai nagyszabású osztrák ipari kiállí­tás alkalmából, egy éven belül második alkalommal utazik a szovjet fővárosba Útjára elkíséri Gratz külügyminiszter is.

Next