Magyar Nemzet, 1986. június (49. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-28 / 151. szám
Szombat, 1986. június 28. Elkezdődött hát végre! Taróczy Balázs és Heinz Günthardt a wimbledoni teniszbajnokság ötödik napján háromnegyed három órakor rövid bemelegítés után a négyes pályán elkezdték első mérkőzésüket. A választást Taróczy nyerte és Günthardt kezdte az adogatást. Az ellenfél Sam Gianmalva és Greg Holmes számunkra talán kevésbé ismerősek, de Amerikában a legjobbak közé tartoznak. Mindketten huszonöt évesek és játékerejükre jellemző, hogy itt Wimbledonban egyesben is indultak és mindketten két alkalommal győztek már, azaz bejutottak a legjobb 16 közé. Taróczyék könnyen nyerték az első játékot, sőt elnyerték rögtön Gianmalva adogatását is. Taróczy jól szervált és máris 3:0. Szikrázó napsütésben eleinte nem túlzottan zavaró szélben nyugodtan és összeszokottan játszott a címvédő magyar— svájci páros. Homes adogatásait Taróczy úgy ütötte vissza, hogy az elől álló Sam Gianmalva hozzá sem tudott érni. De az amerikaiak mégis nyerték a saját adogatásukat és 3:1-re szépítettek. Günthardt következett, 4:1, majd ismét elnyerték Gianmalva adogató játékát és így 5:1-es vezetéshez jutottak. Taróczy akkor számos egyenlő után kétszer is hibázott és elvesztette a játékot, de szerencsére ugyanígy járt Holmes is és így az első játszmát Balázsék 20 perc alatt 6:2-re nyerték. Nem indult jól a második játszma. Günthardt ugyanis nem adogatott elég pontosan, Holmesék pedig elhatározták, hogy enynyire olcsón azért nem adják a bőrüket, elkezdtek nagyon figyelni és lett is ennek mindjárt eredménye, 2:0-ra elhúztak. Ekkor Balázs hatalmasakat adogatott, Günthardt pedig ütött egy olyan leheletfinom, puha, rövid keresztlabdát, hogy az amerikaiak csak egymásra néztek és felvonták a vállukat. Mindez azonban nem változtatott a játék általános képén, kiegyenlítettebb lett a küzdelem. Günthardt elég'gyakran 'hibázott.'aránylag könnyű labdáknál is — ezt láttam egyébként egyesbelimérkőzvén is, amikor Steiber ellen vesztett , és így minden játék sokkal szorosabb lett. 4:2-es amerikai vezetés után Balázs ismét kitűnően adogatott, 4:3-ra feljöttek 5:4 után Gianmalva saját adogatását megnyerve 6:4-re megnyerték a második játszmát, egy órája játszottak ekkor és 1:1-re állt a mérkőzés. Láthatóan nagyon feljöttek az amerikaiak. A harmadik játszmát Taróczy kezdte ragyogóan, de most már Holmes is jobban adogatott és ki is egyenlített, 1:1 a játszma állása. Günthardt, ha nehezen is, de nyerte a játékát. 2:2 után elnyerték Taróczy adogatását és ezzel jelentős előnyhöz jutott az ellenfél. Minden azon múlott, sikerül-e visszanyerni valamikoraz elvesztett adogatást? Nem sikerült, 6:4-re az amerikaiak nyerték a harmadik játszmát. Rendkívül feszült pillanatok következtek. Akét huszonöt éves amerikai hihetetlen akarással, becsvággyal játszott a bajnoki cím védői ellen. Taróczyék pedig nagy önfegyelemmel, de fájdalom, nem igazán jól. Nem tudták egymást kisegíteni a szorult helyzetekben, mint korábban anynyiszor már, mintha két kitűnő egyes játékos játszott volna egymás mellett, nem a világ egyik legjobb párosa. De azért újra nekiveselkedtek 2:1 után Balázs ragyogó fonák elütéseivel elnyerték Holmes adogatását, kezdtek „kimászni a gödörből”. Megvolt a játszma megnyeréséhez szükséges előny, sőt Günthardt 4:1-re igazíttatta az eredményjelző táblát, majd Balázsék 6:3-ra nyerték a játszmát. Döntő szett. Két óra tíz perc telt el. Gianmalva kezdheti az adogatást és meg is nyeri. Günthardt szintén nyeri a sajátját. Hohn is magabiztosan adogatott, nem volt kétséges ebben a játékban az amerikai páros fölénye, 2:1 a javukra. És ekkor bekövetkezett az utolsó fordulat, Taróczy mintha türelmét vesztette volna siettetni próbálta a játékot, de ehhez nem voltak elég erősek az adogatásai, az amerikaiak mindent elértek és Balázs elvesztette adogatását Innen sajnos már csak formaságok maradtak hátra, a Holmes Gianmalva kettős egyre színesebben, ötletesebben játszva, már csak arra ügyelt, hogy saját adogatásait nehogy elveszítse, s végülis az amerikaiak 6:3-ra nyerték a döntő játszmát. Az első fordulóban kiverték a tavalyi bajnokot- Egri János SPORT Első mérkőzésén kiesett Wimbledonban a Taróczy, Günthardt páros Vasárnapi galoppversenyek 1. Amy — Toborzó — Cukroslány — Timur. — 2. Neptun .— Amicé — Winner — Lady L. — 3. Mirtusz — Tiszta — Béla király — Henna. — 4. Ettagan — Garas — Gebines — Kicsi. — 3. Magyar Derby: Viador — Try Star — Márki — Maszka. — 6. Trák — Nerva — Arola — Ámító. — 7. Bagatell — Dorka — Priusz — Előd. — 8. Kedvenc — Bandita — Kurázsi — Rakoncátlan. — ,9. Késmárk — Dzsinn — Gála — Hamvas. — 10.Kádi — Gunda — Mundér — Butik. Figyelem! A versenyeket 13.00-kor kezdik. WASHINGTONBÓL NÉZVE Mexikóból hazajövet, washingtoni tudósítónk vendégeként néhány napra megállhattam az Egyesült Államokban. Az odautazás előtt meditáltam, érdemes-e az ott várható élményeket felcserélni a világbajnokság tévéközvetítéseivel. Olvasmányaim alapján arrakövetkeztettem, hogy Észak-Amerika fütyül a vb-re. Beke Miklós kollégám azonban telefonon megnyugtatott, hogy Washingtonból is ugyanannyit látok majd, mintha egyenesen hazatérnék Mexikóból. Meglepett ez az információ Tudtam ugyanis, hogy Észak* * Amerikában kimúlt a nagypályás futball, mégpedig elsősorban azért, mert a három nagy tévétársaság, az ABC, az NBC és a CBS közül egyiket sem sikerült megnyerni a mérkőzések közvetítésére. Márpedig Amerikában csakis az a sportesemény talál támogatókra, amelyik felkerül a nagyadók műsorára. A tévé viszont csakis azokat a versenyeket, mérkőzéseket közvetíti, amelyektől megfelelő nézettséget vár, tehát a közben veti■ tett reklámokat a hirdetők hajlandók drágán megfizetni. A futball nem talált utat a nagy tévétársaságokhoz, így aztán a közönség azt sem tudja, eszik-e vagy iszszák ezt a játékot Ebben a tudatban élvén tartottam tőle, hogy mégis lemaradok a vb negyeddöntőiről. Nem így történt. Volt foci a televízióban, több is, mint reméltem. Először is van egy spanyol nyelvű adó, a SUN, amelyik az ország egész területén egyenesből közvetített minden mexikói meccset. Washingtoni idő szerintdélután kettőtől és hattól, aztán este az egyiket, az érdekesebbiket meg is ismételte. Az eredeti mexikói adást vette át, az ottani riporterek kommentálásával. Adta a mérkőzéseket a sportra is szakosodot ESPN kábeltévé, amely — a spanyol adóhoz hasonlóan — rendszeresen képernyőre viszi az európai futballt: a hétvégeken nagyjából órás közvetítést sugároz az NSZK vagy más ország bajnoki mérkőzéséről. Meglepetésemre az egyik „nagy”, az NBC is műsorára vette a világbajnokságot Persze, elég sajátosan. A francia—brazilt például a program szerint délután négykor felvételről kellett volna közvetíteni. Igen ám, de ebben az időpontban még tartott a baseballrangadó. Márpedig holmi labdarúgásért ezt a szent sportot nem lehet elvenni a közönségtől. A jó órás késés miatt a brazil—franciából — melyet szerencsére előzőleg közvetített a spanyol tévé — az NBC csaparól az első félidő góljait és a második félidő érdekesebb jeleneteit mutatta be, majd következett a hosszabbítás és a 11-es rúgások drámája. Másnap az argentin—angol mérkőzés már nem ütközött a basebalal, tehát végigélvezhettem a futball vérbeli amerikai interpretálását. Három csatorna között válogathattam! Ment a mérkőzés, aztán kis téglalappá szűkült a képernyő, széles vörös keret övezte a labdarúgópályát és a feliratból megtudtam, hogy a Budweiser minden kétséget kizáróan a sörök királya. Maradt a keret jóideig, majd később többször is megjelent De sebaj, ha kicsiben is, mégis láthattam közben a játékot. Igen ám, de a többi reklám már nem volt tekintettel a futball barátaira, teljesen elfedte a képet. Történhetett akármi a mérkőzésen, mi, nézők csak arról tudhattunk, milyen ragyogó kocsi is a Chevrolet, értesültünk róla, milyen fürdősót kell használnunk, mivel ajánlatos ízesíteni a salátánkat. Még annyit sem tettek meg, hogy az időközben történteket felvételre vegyék. A mexikói tévé, amely teljesen amerikai reklám minta szerint dolgozik, az NBC-vel ellentétben a mérkőzéseket nem szakította félbe. A hirdetés szövegét egyszerűen ráúsztatta a képernyő aljára és ott olvashattuk, hogy Sanchez csakis a Chocomilknek köszönheti futballtudását. Az NBC egy-két perces időtartamokra is megfosztott a játék látványától, de azt szerencsére már csak a képernyő alján olvashattam rendszeresen, hogy „Sponsored by Anhauser Bush inc.” Ez a cég vállalta ugyanis a közvetítés költségeit. Következett Maradona azóta is vitatott fejes (vagy kezes) gólja. Aztán a középkezdés után az angolok elkezdtek rohanni az argentin kapu felé, izgalmassá vált a játék. Ott Mexikóban. De én Washingtonban először csak reklámokat láttam, hosszan, hosszan, majd megjelent a képernyőn a Mexikóban dolgozó két amerikai riporter és kedélyesen, derűsen elkezdte elemezni, vajon Maradona miként juttatta a hálóba a labdát. Mert — gondolták a riporterek — végre történt valami izgalmas, és az amerikai közönséget nem az unalmas játék érdekli, hanem a nagy sztori. Ha egyszer ilyen különlegesség történik, azt tálalni kell a nézőnek, meg kell vizsgálni mindent elölről, hátulról. Mert az amerikai néző este nem arról fog beszélgetni a szomszédjával, hogy Maradona milyen pontosan paszszolt. Azt ő nem tudja értékelni. De hogy miként sikerült egy trükkel becsapnia százezer nézőt és a mindenért felelős bírót, az már valami. Az szenzáció. Ha minden mécsen történne ilyesmi, teret hódítana Amerikában a futball. Mert mi, európaiak értékelni tudjuk a közbülső csatározásokat, a jó cseleket, a terület megszerzésére irányuló törekvéseket, érzékeljük, ha robbanásig feszül a hangulat, de az amerikai nem futballon nevelkedett, neki ez a játék unalmas, mert általában ritkaságszámba megy a gól! Számunkra egy o—o, egy 1—0 is lehet izgalmas, de az amerikainak az kell — így szokta meg a legkedveltebb sportágaiban —, hogy potyogjanak a gólok. Mint a kosárlabdában, a hokiban, a rögbiben, vagy pedig úgy lehessen számolni a pontokat, mint a baseballban. A teremfoci például azért kezd hódítani, mert ott egyetlen mécsesen több a gól, mint amennyi esett annak idején egy teljes nagypályás fordulóban. De a lényeg, hogy most az igazi futball is helyet kapott az NBC adásában. S ha az Egyesül Államok megkapta volna a rendezés jogát, akkor vetélkedtek volna a tévétársaságok a közvetítés jogáért, és az amerikai néző, akarva akaratlanul behódol a labdarúgásnak. Ha ott a televízió valamit fontos ügynek tekint, akkor ezt a fontosságot a néző agyába is bele tudja plántálni. Sajnos, a FIFA kihagyta a nagy lehetőséget, hogy a sportéletnek ezt a fontos bázisát megnyerje a labdarúgásnak. Nemcsak a tévében voltak láthatók a vb eseményei, hanem az újságok is meglehetősen nagy terjedelemben foglalkoztak a Mexikóban történtekkel. A Washington Post hétfői száma például hatoldalas sportmellékletében körülbelül teljes egy oldalt szentelt a világbajnoki tudósításoknak. A lap kiküldött munkatársai írták a cikkeket. A hétfői New York Times kilenc oldalt adott a sportnak. A baseball uralkodott ugyan, de a Mexikóba küldött munkatársak nagyon szakszerűen, okosan szóltak hozzá a vb eseményeihez. Nem először láttak futballt — nyilván. Persze, a kilencoldalas terjedelembe sok minden belefér. Ottlétemkor az egyik fő téma az volt, hogy meghalt Len Bias, az amerikai egyetemi kosárlabdabajnokság elsőszámú sztárja. Ez a 22 éves fiatalember ősztől többmillió dollárért már a profi bajnok Boston Celticben játszott volna, de egy múlt heti meccsét követően összeesett, meghalt. Kiderült, hogy kábítószert szedett. Egy másik érdekes írás arról szólt, vajon miért nincsenek feketebőrű teniszsztárok Amerikában. A cikk írójakimutatta, hogy a felszerelés megvásárlása, a pályabérlet, az edzői honorárium, a közlekedés nagyjából évi 10000 dollárba kerül, és ekkora kiadást felette kevés fekete engedhet meg magának. Nem beszélve arról, hogy a teniszt nem lehet grundon űzni, be kell lépni valamelyik magánklubba, csakhogy feketebőrű fiatal nem lép be, kivéve, ha talál ott önmagához hasonlókat. Ám nem talál. Mert így alakultak ott a hagyományok, s az is tény, hogy még mindig létezik diszkrimináció. Szóval a lényeg: a tévében látottakból és az újságokban olvasottakból arra következtethettem, hogy nincs vesztett ügye a labdarúgásnak Amerikában. S azért is így gondolom ezt, mert a Washingtont övező parkokban nemegyszer láttam focizókat. Csak úgy szórakozásból mennek ki játszani baráti társaságok, családok, és valódi felszerelésben, nemegyszer edző irányításával vívják mérkőzéseiket. Mint szabadidősport, terjed a labdarúgás és ha egyszer szponzorra talál, alighanem újra feléled. Befejezésül egy epizód ottani tartózkodásomból, amelynek ugyan semmi köze a sporthoz,az amerikai élethez annál inkább. Vendéglátóm családjával kirándultunk Annapolisba, Maryland állam fővárosába. A kocsival leálltunk a kikötő partján, és én szálltam ki elsőként. A parton több sötétruhás, jól fésült úr állt egy csoportban. Egyikük azonnal kivált közülük, odajött hozzám, és végtelen barátsággal kezdte szorongatni a kezemet, érdeklődve hogylétemről. Én az övére voltam kíváncsi, de erre nem kaptam feleletet, mert odalépett Beke Miklóshoz, és őt köszöntötte túláradó boldogsággal. Majd szétesett az örömtől, hogy láthatja. Észrevéve a két gyereket, szép sárga léggömböket varázsolt elő, és nekik ajándékozta őket. Csak néztem, mint a moziban. Akkor ébredtem rá, valójában mi is történik, amikor az elegáns úr egyik elegáns kísérője prospektust nyomott a kezelőbe. A minket fogadó úr fényképével. Kiderült, hogy ő pályázik Maryland állam kormányzói tisztére, és ezen a hétvégén, a forgalmas kikötői környéken gyűjti a voksokat. Lekezelt minden arra járóval, leállt beszélgetni az emberekkel, nagy együttérzéssel érdeklődve problémáikról. Olyan rokonszenves volt, hogy az őszi marylandi választáson feltétlenül rá szavaznék... Zsolt Róbert Mundial ’86 Egy senki által nem kívánt csata a 3. helyért: Belgium—Franciaország A világbajnokság vasárnapi döntője előtt az esélylatolgatások szinte egytől egyig arra futnak ki, hogy vajon a nyugatnémetek meg tudják-e fékezni Maradonát. Ha igen, világbajnokok lesznek. A többség szerint így lesz. Ha nem, az argentinok nyolc év után újra ünnepelnek. Egy eddig legyűrhetetlenül szívós csapat és egy megállíthatatlannak tetsző futballista, áll tehát szemben, bár aligha tehető zárójelbe az argentin együttes további tíz játékosa. Ők ugyanis, bár Maradona által elhomályosítva, csaknem olyan harmonikus csapatmunkát produkáltak ezen a vb-n, mint a nyugatnémetek. A VB-döntőnél érthetően lényegesen kisebb érdeklődés előzi meg a mai Franciaország—Belgium mérkőzést a 3. helyért. A korábbi VB-k hasonló találkozói (1970: NSZK—Uruguay 1— 0; 1974: Lengyelország—Brazília 1— 0; 1978: Brazília—Olaszország 2— 1 és 1982: Lengyelország— Franciaország 3—2) a csalódott gárdák meglehetősen eseménytelen, szürke mérkőzései voltak. Most is várható, hogy több klasszis „átlépi” az utolsó mexikói fellépést, és a tartalékok kapnak lehetőséget. Négy éve például a franciáknál Ettori, Bossis, Giresse, Genghini, Rocheteau és Platini nem játszott, az elődöntőben vereséget szenvedett együttesből a harmadik helyért. — Lelket kell verni a játékosokba, s remélem, jó eredménynyel búcsúznak Mexikótól és egyben attól a csapattól, amellyel annyi siker részesei voltak, amely aligha áll majd ugyanígy össze a Mundial után — mondta Henri Michel, francia szakvezető csütörtökön délután, amikor különrepülővel Guadalajarából megérkeztek Pueblába, majd hozzátette: — Igaz, akik az aranyérem közelébe kerültek, azoknak bronz már nem sokat mond ... A bronzéremért sorra kerülő mérkőzés a két válogatott 65 egymás elleni összecsapása lesz. Az összesített mérleg Belgiumnak kedvez: 64 összecsapásból 28-at megnyert, 15 végződött döntetlennel, s 21 vereséget szenvedett el, 141—112 gólkülönbséggel Mexikóban a belgák mérlege 50 százalékos. Győzelem Irak (2— 1) és a Szovjetunió (4—3 — hoszszabbítással) ellen, döntetlen Paraguayjal (2—2) és Spanyolországgal (1—1 — tizenegyesekkel 5—4) vereség Mexikótól (1—2), valamint Argentínától (0—2). A franciák csupán egy vereséget szenvedtek, az elődöntőben az NSZK-val szemben (0—2) maradtak alul. Kanadát (1—0), Magyarországot (3—0), Olaszországot (2—0) arnyban verték. A Szovjetunióval (1—1) és Brazíliával (1—1 — tizenegyesekkel 4—3) döntetlenül mérkőztek. A 3. helyért lejátszásra kerülő összecsapáson — csakúgy, mint mindig — két csalódott csapat találkozik. A szakvezetők és a játékosok kicsit feleslegesnek tartják ezt az erőpróbát... A vélemények is ezt tükrözik: Guy Thys belga szövetségi kapitány: — Erre a találkozóra már nincs szükség. Két elkeseredett együttesnek szomorú kötelessége csupán a „bronzcsata”. Jan Ceulemans belga csatár: — Harmadik vagy negyedik hely? Teljesen mindegy! Maxime Bossis francia védő — Semmi nincs már, ami hajtson. Akkor meg minek kell pályára lépnünk? A tiszta vörösben fellépő belgák — akik legsikeresebb Mundial-fellépésüket ünnepelhetik ——kezdőcsapata csupán egy helyen változik az argentinok elleni elődöntőhöz képest: Renquin helyett F. van der Elst kerül az együttesbe. A fehér mezben, kék nadrágban és fehér, sportszárban kezdő franciák alaposan felforgatják a kezdő tizenegyet. A csalódást számos csillag nem tudta kiheverni, ezért nem vállalták a játékot, Fernandez pedig két sárga lapja miatt nem léphet pályára. Kijelölték a VB két zárómérkőzésének bíróit, partjelzőit. Meglepetést keltett, hogy a döntőre brazil bírót választottak. Biondi: újabb világcsúcs Az Egyesült Államok úszóbajnokságának ötödik napján Matt Biondi újabb világcsúccsal szerzett aranyérmet. Néhány napja a 100 m gyorson javított rekordot, ezúttal pedig ugyanebben az úszásnemben, az 50 méteren vitt véghez hasonló bravúrt. Eredménye: 22.33 mp. Sikerével Biondi az első úszó, aki az amerikai úszóbajnokságok történetében mindhárom rövid távú gyorsúszószámot megnyerte. Elnökségi ülést tartott a Magyar Labdarúgók Szövetsége. A téma a külföldi szerződések ügye volt. Dr. Páncsics Miklós, az MLSZ főtitkára elmondta, hogy tíz labdarúgó kap tárgyalási engedélyt. Az MLSZ elnöksége 10 NB I- es labdarúgót javasolt az OTHS eliőnökének, mint olyat, aki tárgyalhat külföldi klubokkal. i Magyar Nemzet KIÁLLÍTÁSOK ADY EMLÉKMÚZEUM (V., Veres Pálné u. 4—6.): ARANY SAS PATIKAMÚZEUM (I., Tárnok u. 18.): Gyógyszerészet s reneszánsz és a barokk korában. AQUINCUMI MÚZEUM (HI., Szentendrei út 139.): BAJOR GIZI SZÍNÉSZMÚZEUM (XII., Stromfeld Aurél u. 16. Ny. K, Cs: 19—19-ig, Szó, V: 11—18-ig) BARTÓK BÉLA EMLÉKHÁZ (II., Csalán út 29.): Bartók-emlékkiáll. — Bartók-ábrázolások magyar bélyegeken — Gink Károly Bartók — Mikrocosmos c. fotókiáll. BUDAPESTI TÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Szent György tér 2.): Régészeti ásatások Budapesten — Budapest két évezrede — A középkori Buda királyi várpalotája és gótikus szobrai (áll. kiáll.). — Buda visszavívása 1686. — Kortárs török művészet (idősz. kiáll.). BUDAVÁRI LABIRINTUS — PANOPTIKUM (I., Őri u. 9.) (Ny. H., K. kivételével 10—18-ig.). CONTRA AQUINCUM (V., Március 15. tér). EVANGÉLIKUS ORSZÁGOS MÚZEUM (V., Deák tér 4.): Evangélikusság a magyar kultúrában — Petőfi és Kossuth relikviák. — Kalchbrenner Károly-emlékkiáll. FÜRDŐ MÚZEUM (III., Flórián tér). GUL BABA TURBE (II., Mecset u. 14.) HADTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Tóth Árpád sétány 40.): Az 1848—49-es forradalom és szabadságharc — Az Osztrák—Magyar Monarchia és az első világháború — A kézifegyverek története vadász- és céllövő fegyverek — A Magyar Tanácsköztársaság forradalmi honvédő háborúja — Magyarország a két világháború között és a második világháborúban — Hazánk felszabadítása — A néphadsereg fejlődése — A magyarországi feudalizmus korának hadtörténet emlékei és képzőművészeti alkotásai (áll. kiáll) — Katonai egyenruha kiáll. (idősz. kiáll.) — (Ny. 9 17-ig). HERKULES VILLA (III., Meggyfa u. 19—21.) (Ny. H. kiv. 10—14-ig, Szó, V. 10—18-ig.). HOPP FERENC KELET-ÁZSIAI MŰVÉSZETI MÚZEUM (VI., Népköztársaság u. 103.).India és Hátsó-India művészete (áll. kiáll.) — Távol-keleti kerámia (idősz. kiáll.). IPARMŰVÉSZETI MÚZEUM (IX., Üllői út 33—37.). Művészet és mesterség (áll. kiáll.) — A magyar Art Deco (lakásművészet 1905—1935) — Belső-Ferencváros — a Bp-i Városszépítő Egyesület fotókiáll. (idősz. kiáll.). JÓKAI EMLÉKMÚZEUM (XII., Költő u. 11. Ny. H. kiv. 10—14-ig.). JÓZSEF ATTILA EMLÉKSZOBA (IX., Gát u. 3.). KASSÁK EMLÉKMÚZEUM (III., Fő tér 1.). Kassák kollázsai — Kassák irodalmi és képzőművészeti munkássága — Hommage a Kassák. A KMP MEGALAKULÁSÁNAK EMLÉKMÚZEUMA (Xiii., Visegrádi u. 15. Ny. V. klv. 10—18-ig.). KISCELLI MÚZEUM (III., KISCell Út 108.). Pest-Buda művészeti emlékei a XVIII—XIX. sz.-ban — Az „Arany Oroszlán" patika — Pest-budai nyomdák a XVIII—XIX. sz.-ban (áll. kiáll.). KÖZLEKEDÉSI MÚZEUM (XIV., Városligeti krt. 11.): A vasút története a lóvasúttól 1945-ig — A mai vasút — A hajózás története — Az autó és a motor — A közúti közlekedés története a római kortól napjainkig (áll. kiáll.) — Különlegességek a moszkvai Politechnikai Múzeum Gyűjteményéből, (idősz. kiáll.). KÖZÉPKORI ZSIDÓ IMAHÁZ (I., Táncsics M. u. 26. Ny: H. klv. 10— 14-ig. Szó, V: 10—18-ig.). LAKÁSMÚZEUM (III., Fő tér 4.). Kun Zsigmond néprajzi gyűjteményéből rendezett kiáll. (Ny. H. klv. 14—18- ig. Szó, V: 10—18-ig.). MAGYAR ELEKTRONIKAI MÚZEUM (VII., Kazinczy u. 21.): Az erősáramú elektronika történetéből (áll. kiáll.) (Ny. V. H. kiv. 11—17-ig.). MAGYAR KERESKEDELMI ES VENDEGLÁTOIPARI MÚZEUM (I., Fortuna u. 4.): A magyar kereskedelem századunk első felében — A cukrászipar története Magyarországon (áll. kiáll.). MAGYAR MUNKÁSMOZGALMI MÚZEUM (Budavári Palota „A” ép.): A magyarországi munkásmozgalom története — Szakoktatás, szakképzés a fővárosban (áll. kiáll.) — 40 éves az úttörőmozgalom — Élni akarunk; nemzetközi gyermekrajz kiáll. MAGYAR NEMZETI GALÉRIA (Budavári Palota „B”, „C”, „D” ép.): Későreneszánsz és barokk művészet 1550-től IBOO-ig — Későgótikus szárnyasoltár — Középkori kőtár — Gótikus faszobrok és táblaképek a XIV—XV. sz.-ban — Munkácsy Mihály és Paál László művészete — A XX. sz.-i festészet és szobrászat — Magyarországi művészet a XIX—XX. sz.-ig (áll. kiáll.) — Lélek és forma — magyar művészet 1896—1914. — A hónap műtárgya: Rippl-Rónai József: Kalitkás nő (1897) — Derkovits Gyula: Én és a feleségem (önarckép), 1927 (Júl. 1-től). (Ny. K: 12— 18-ig, sze: 12—20-ig, cs-től v-ig: 10 -18-ig. H. zárva!). MAGYAR NEMZETI MUZEUM (VIII., Muzeum krt. 14—16.). Magyarország népeinek története az őskőkortól a honfoglalásig — Magyarország története a honfoglalástól 1649-ig — Magyar koronázási ■ jelvények (áll. kiáll.) — Magyar történelmi arcképek — parafrázis egy Liszt-műre (Idősz. kiáll.). MÁTYÁS-TEMPLOM (I., szentháromság tér): Egyházművészet gyűjtemény (Ny. mindennap 9—19-ig.). MEZŐGAZDASÁGI MÚZEUM (XIV., Vajdahunyad-vár): A háziállatok kialakulása — A honfoglaló magyarok és a kora Árpád-kor háziállatai — A sertéstenyésztés története — A szarvasmarha-tenyésztés története — A magyar baromfitenyésztés története — A juhtenyésztés története — Az erőgép története — Vadászat és vadgazdálkodás (áll. kiáll.) — „Hazánk mezőgazdasága diákszemmel *86” c. kiáll. (idősz. kiáll.). MOLNÁR C. PÁL GYŰJTEMÉNY (XI., Ménesi u. 65. Ny. K. Sze, Cs. 15— 18-ig.). MTA ZENETÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Táncsics M. u. 7.): A zeneélet és a hangszeres kultúra emlékei Magyarországon (áll. kiáll.) — Bartók Béla klasszikusokat zongorázik — Liszthangversenyek Pest-Budán (idősz. kiáll.) (Ny. K. kiv. 10—18-ig, H. IV -21-ig.). NAGYTÉTÉNYI KASTÉLYMÚZEUM (XXII., Csókász Pál u. 9—11.). Európai bútorok a XV—XVII. sz.-ban. — Magyar bútorművészet a XVIII. sz.ban — BÚtorművészet a XIX. szóban — Kályha és kályhacsempe — Római lapidárium (áll. kiáll.) — Augsburgi barokk ötvösmunkák (idősz. kiáll.), NÉPRAJZI MÚZEUM (V., Kossuth tér 12.). Az őstársadalmaktól a civilizációkig (áll. kiáll.) — Restaurátoraink munkáiból — Népművészet, hagyományok, Újítások — Az esztendő néprajza — Szerelmi ajándékok — Magyar népi hangszerek — Jugoszlávia népművészete (idősz. kiáll). NYUGAT IRODALMI MÚZEUM (XII, Városmajor u. 48/b.): Nyugat emlékkiállítás — Tóth Árpád-emlékkiálltás (Ny. 14—18-ig.). ÓBUDAI HELYTÖRTÉNETI MÚZEUM (III., Fő tér 1.): Egy születő városrész múltjából — Békásmegyer. Tóbiás Simon kádármester műhelye — Társasjátékok 1850—1950 (Ny: H. kiv. 14—18-ig, Szó, V. 10— 18-ig.). ORSZÁGOS SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KIÁLLITÓTERMEI (I., Budavári Palota, J. ép.). Tisztelet a magyar tipográfiának — 500 év szép könyvei (Ny: V. kiv. 10—18-ig.). PETŐFI IRODALMI MÚZEUM (V., Károlyi M. u. 16.). Déry Tibor, Móricz Zsigmond dolgozószobája — József Attila-, Radnóti Miklós-emlékkiállítás — Gábor Andor-emlékszoba — Jókai Mór relikviái — Petőfi és kora — Móricz Zsigmond kiáll. (áll. kiáll.) — Hommage a Huszarik Zoltán — Egon Ervin Kisch kiáll. (zár. 6-án) — A Múzeum kiadványaiból kiáll. III. (idősz. kiáll.) (Ny. 10—18-ig). POSTAMÚZEUM (VI., Népköztársaság u. 3.): Posta- és távközléstörténet( áll. kiáll. SEMMELWEIS ORVOSTÖRTÉNETI MÚZEUM (I., Apród u. 1—3.): Képek a gyógyítás múltjából (áll. kiáll.) — Négy évtized orvosi emlékei (idősz. kiáll.) (Ny. 10.30—18-ig.). SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM (XIV., Hősök tere): Antik kiáll. — Egyiptomi kiáll. — Régi Képtár — Modern Képtár — XX. sz.-i kiáll. (XVI. kiáll.) — Európai szobrászat: Delmár Emil gyűjteményéből. — Gyermekalkotások galériájának kiáll. — Rajzok, XIX—XX. sz. (idősz. kiáll.). testnevelési és sportmúzeum (XIV., Dózsa Gy. Ut 3.): sporttörténelmünk emléktárgyai (Ny. 10—17- ig). TERMÉSZETTUDOMÁNYI MÚZEUM kiállításai a Nemzeti Múzeum épületében (Vil., Múzeum krt. 14.16.): Az ásványok világa — A földtörténet emlékei Magyarországon — Az őslények világa — Magyarország állatvilága (áll. kiáll.) — Ásványritkaságok és drágakövek a szovjetunióból (idősz. kiáll.). KOZÖLTŐMÚZEUM (X., Martinovics tér 12.). A tűzvédelem fejlődése (IlI. kiáll.) (Ny. naponta 9—18-ig, ünnepnap 9—13-ig.). ZSIDÓ MÚZEUM (VII., Dohány u. 3.). (Ny. Naponta 10—13-ig. H., Cs. 14— 18-ig.). BUDAPEST GALÉRIA KIÁLLÍTÓHÁZA (III., Lajos u. 158.): Pátzay Pál (áll. kiáll.) — Tíz képzőművész Stuttgartból. BUDAPEST KIÁLLITÓTEREM (V., Szabadsajtó út 5.): Marosán Gyula festő kiáll. — Emlékképek 30 év történetéből c. fotókiáll. DOROTTYA U.-I KIÁLLITÓTEREM: Katona Szabó Erzsébet textiltervező kiáll. (zár: 5-én). DUNA GALÉRIA: Hajnal Erika kiáll. (nyit: 26-án). ERNST MÚZEUM (VI., Nagymező u. 8.): Tettamant Béla rajzai — Koncz Béla festő kiáll. FÉNYES ADOLF TEREM: Budapesti falfirkák II. GULÁCSY GALÉRIA: Csoportos kiáll. JÓZSEF VÁROSI KIÁLLITÓTEREM VIII., József krt. 70.): Gruppe 77 — Grazi képzőművészek bemutatkozása. MŰCSARNOK (Hősök tere): 160 4- 1 éves a magyar plakát. ÓBUDA GALÉRIA (III., Fő tér 1.): V. Nagybaracskai Fotográfiai Alkotótelep kiáll. (zár: 6-án). VIGADÓ GALÉRIA: Gobelin 14 c. kiáll. A múzeumok és kiállítótermek általában 10—18 óráig látogathatók, hétfőn zárva vannak. Az ettől eltérő nyitva tartásokat külön jelezzük: 13