Magyar Nemzet, 1988. április (51. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

Péntek, 1988. április 1. Mától nagyobbrészt megszűnik az árbejelentési kötelezettség A termékek felénél nem várható jelentős drágulás — nyilatkozta az Országos Árhivatal elnöke KÖZÉLETI HÍREK Az MSZMP Központi Bizottsá­gának meghívására március 30— 31-én Budapesten tartózkodott Otto Podolsky, Ausztria Kommu­­ nista Pártja KB Politikai Bizott­ságának tagja, a párt bécsi szer­vezetének elnöke. Kíséretében volt Gertrud Kermann, a Közpon­ti Bizottság tagja. A látogatás so­rán a küldöttséget fogadta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a budapesti pártbizottság első titkára. Megbe­szélést folytatott a vendégekkel Gecse Attila, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője, va­lamint Nagy Richárd, a fővá­rosi tanács elnökhelyettese is. Elutazott hazánkból Lord Jel­­licoe, a brit Kelet-európai Keres­kedelmi Tanács elnöke és James McNeish, a tanács igazgatója, akik március 26. és 31. között Beck Tamásnak, a Magyar Gaz­dasági Kamara elnökének meg­hívására tartózkodik hazánkban. Lord Jellicoe-t magyarországi tartózkodása alkalmával fogadta Marjai József miniszterelnök-he­lyettes, kereskedelmi miniszter. A brit Kelet-európai Kereskedelmi Tanács elnöke találkozott és meg­beszélést folytatott­ a magyar gazdasági és bankélet több veze­tőjével, Váncsa Jenő mezőgazda­­sági és élelmezésügyi miniszter­rel, Bartha Ferenc kereskedelmi minisztériumi államtitkárral, Sza­bó Imre ipari minisztériumi ál­lamtitkárral, Kovács László kül­ügyminiszter-helyettessel, Czip­­per Gyula ipari miniszterhelyet­tessel és Fekete Jánossal, a Ma­gyar Nemzeti Bank első elnök­­helyettesével. A Magyar Népköztársaság és a Szíriai Arab Köztársaság között Damaszkuszban 1986. szeptember 17-én aláírt konzuli egyezmény megerősítő okiratait 1988. már­cius 31-én a Külügyminisztérium­ban Kővári Péter külügyminisz­ter-helyettes és Mohamed Szá­leit, a Szíriai Arab Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője kicserélte. Németh Miklós a Szövoszban (MTI) Németh Miklós, az MSZMP KB titkára csütörtökön a Szövosz központjában tett lá­togatást. A vendéget Hartmann József, a Szövosz elnöke és Varga József, a pártvezetőség tit­kára fogadta. Németh Miklós találkozott a Fogyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsa vezető tisztségvise­lőivel. Szlamenicky István, a Szövosz főtitkára tájékoztatást adott az áfészek, lakás- és taka­rékszövetkezetek, vállalatok és szövetkezeti érdekképviseleti szervek 1988. évi munkájának eddigi tapasztalatairól. Miklós Imre lengyelországi látogatása (MTI) Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal ve­zetője március 28. és 31. között látogatást tett Lengyelországban Wladyslaw Lorancnak, a lengyel Egyházügyi Hivatal vezetőjének a meghívására. Miklós Imre­­ konzultációkat folytatott az időszerű egyházpoli­tikai kérdésekről és a két Egy­házügyi Hivatal együttműködésé­ről, tájékoztatót tartott a varsói magyar nagykövetségen a len­gyel sajtó képviselői számára. Fo­gadta őt Kazimierz Barcikowski, a Lengyel Népköztársaság Állam­tanácsának elnökhelyettese, Sta­nislaw Ciosek, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt Központi Bizott­ságának titkára, Bronislaw Dab­­rowski, a lengyel püspöki kar tit­kára és Kazimierz Morawski, a Keresztény Társadalmi Társaság (CHSS) elnöke. Miklós Imre csütörtökön haza­utazott Budapestre. újságírók elismerése a Parlamentben (MTI) Hazánk felszabadulásá­nak 43. évfordulója alkalmából csütörtökön a Parlamentben ki­tüntetéseket adtak át a tömeg­kommunikáció dolgozóinak. Az ünnepségen jelen volt Berecz Já­nos, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizott­ság titkára, Lakatos Ernő, az MSZMP agitációs és propaganda­osztályának vezetője, valamint az állami, a társadalmi és a tömeg­szervezetek több vezető képvise­lője. Bányász Rezső kormánybiztos köszöntötte a kitüntetetteket és az ünnepség valamennyi résztve­vőjét. Elsősorban arról szólt, hogy a szocializmus építésének új sza­kaszában különösen fontos sze­rep jut a sajtónak. Kiemelte, hogy most nagy szükség van a tisztánlátásra és az elkötelezett helytállásra. Ünnepi beszédének befejezté­vel Bányász Rezső átadta a ki­tüntetéseket. Az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Arany­koszorúval Díszített Csillagrend­jével tüntette ki Rónai Mihály András írót, újságírót, a Magyar Népköztársaság Csillagrendjével Bozó Lászlót, a Magyar Rádió igazgató-főrendezőjét Az Ápri­lis Negyedike Érdemrendet öten vehették át, köztük Csatár Imre, lapunk olvasószerkesztője. A Munka Érdemrend arany fokoza­ta kitüntetésben négyen részesül­tek, az ezüst fokozatot nyolcan, a bronz fokozatot pedig tizen­négyen vették át; ezt a kitünte­tést kapta Szényi Gábor, lapunk belpolitikai rovatának vezetője. Rózsa Ferenc-díjat kapott Aczél Endre, a TV-Híradó főszerkesz­tője, Benedek István Gábor, a Népszabadság rovatvezető-helyet­tese, Bürger Lajos, a Kelet-Ma­­gyarország főmunkatársa, Mester Ákos, a Magyar Rádió politikai adások­­főszerkesztőségének ve­zető szerkesztője, Novotny Zol­tán, a Magyar Rádió sportosztá­lyának vezetője, R. Székely Ju­lianna, az Új Tükör főmunkatár­sa és­­Ritter Aladár, az E­sti Hírlap nyugalmazott újságírója. A Szocialista Újságírásért ki­tüntetést tízen vehették át. Ki­váló Munkáért kitüntetésben pe­dig­­kilencvennégyen részesültek, köztük Lőcsei Gabriella, lapunk főmunkatársa, Rácz Judit lapunk belpolitikai rovatvezető-helyette­se és Veszprémi Miklós, lapunk olvasószerkesztője. Nem fenyeget a tervezettnél nagyobb mérvű árszintnövekedés (MTI) Április 1-jétől, mint is­meretes, a termékek jelentős kö­rére megszűnik az árbejelentési kötelezettség. Ennek várható ha­tásairól, valamint az év eleje óta életbe lépett árváltozásokról adott tájékoztatást Szikszay Béla ál­lamtitkár, az Országos Árhivatal elnöke. — A múlt év augusztus 15-től mostanáig volt érvényben az ár­változások hatósági teljes körű bejelentési kötelezettsége. Ez sem­miképpen nem jelentett árstop­­pot — mondotta az államtitkár —, de a rendelet a tapasztalatok szerint az elmúlt hét és fél hó­napban jelentős mértékben visz­­szafogta a termelők áremelési tö­rekvéseit. Az árbejelentési köte­lezettség elrendelésének hatására sok más — minden valószínűség szerint egyébként­ indokolt — ár­növekedést későbbre ütemeztek a vállalatok, így a közvélemény­ben többé-kevésbé jogosan ala­kult ki az aggodalom, hogy az április 1-jei feloldás után lavi­naszerű áremelkedés kezdődik.­­ Április 1-je azonban e te­kintetben nem lehet forduló­pont. A hatósági bejelentési kö­telezettség ugyanis az áremelke­dések szempontjából legveszélye­sebb körben, például a bútorok­nál, a ruházati termékek egy ré­szénél, a háztartás-vegyipari alap­anyagoknál fennmarad. Ez a­­ be­jelentési kötelezettség tehát a legfontosabb fogyasztási javak mintegy 27 százalékát érinti. Emellett továbbra is hatósági ár­formában marad a termékek 20 százaléka. Az Árhivatal az elmúlt hetekben ötven vállalattal — zö­mében fogyasztási cikkeket ter­melőkkel — folytatott konzultáci­ót Eszerint még az indokolt ár­ Magyar Nemzet emelkedéseket is részletekben, lépcsőzetesen valósítják meg. Je­lentős áremelés lényegében a ter­mékek több mint felénél tehát továbbra sem várható, vagy leg­alábbis egyidejűleg nem növek­szik az árszint Mindenképpen érezhető lesz az áremelkedés ott ahol eddig mes­terségesen visszatartották az ára­kat A tapasztalatok szerint azon­ban nem érződik olyan túlfűtött árnövelési akarat, amely az idei tervben előirányzott 15 százalékos árszínvonal-növekedés túllépésé­vel fenyegetne — hangsúlyozta az államtitkár. Szikszay Béla arról is szólt, hogy az év első negyedében az árnövekedés mértéke 18 százalé­kos volt a múlt év első negyed­évéhez képest, amikor csak alig emelték az árakat Külön kitért arra, hogy a nemzetközi piacon i­mmár hónapok óta jelentős alapanyagár-növekedés tapasztal­ható, nőtt a gyapjú, a bőr, a szí­nesfém­, a feketefém-kohászati cikkek, s különösen a műanyag alapanyagok ára. A hazai terme­lők versenyképességének meg­őrzése érdekében ezeket a ten­denciákat figyelembe kell venni. Fontos ugyanakkor, hogy amikor árcsökkenés következik be a vi­lágpiacon, az itthon is éreztesse hatását. Így valósulhat meg a kétirányú árpolitika — fejezte be nyilatkozatát az Országos Árhi­vatal elnöke. Európai béketalálkozóra készül a főváros Együtt a helsinki folyamat to­vábbviteléért címmel Budapesten megrendezendő európai béketa­­lálkozó előkészítése érdekében munkacsoportot hívott össze csü­törtökön az Országos Béketanács. A tanácskozás résztvevőinek Barabás Miklós, az OBT főtitká­ra adott tájékoztatást, hangsú­lyozva, hogy a magyar főváros november 11—13-án olyan nem­zetközi rendezvénynek ad ott­hont, amely a­­tartalmas esz­mecsere, valamint a többoldalú és egyenjogú együttműködés ki­alakításának lehetőségét kínálja a helsinki záróokmányt aláíró országok békemozgalmainak. A nagyszabású­ tanácskozás nyílt és demokratikus előkészíté­sének jegyében április 23—24-én nemzetközi megbeszélést tarta­nak, amelyen megvitatják az őszi találkozó napirendjére vonatkozó javaslatokat, s egyúttal eszmecse­rét folytatnak a kelet-nyugati együttműködésről. A novemberi találkozóra száznál több európai és észak-amerikai békemozgalom képviselőit hívják meg. Az előze­tes megbeszélések eredménye­ként már eddig is húsz ország­ból jelezték részvételi szándéku­kat, közöttük különböző politikai alapállású országos mozgalmak, helyi békecsoportok képviselői és vezető békemozgalmi személyisé­gek. Szerződés a Bajcsy-Zsilinszky Társasággal Pénzsegély, ruha és bútor az erdélyi áttelepülőknek Csütörtökön ülést tartott a Ma­gyar Vöröskereszt Országos Vég­rehajtó Bizottsága. Az ülésen dr. Alföldy Árpád főtitkár-helyettes számolt be a Magyar Vöröske­reszt tevékenységéről, a hazánk­ban települni szándékozó külföl­di állampolgárok elsősorban er­délyi magyarok érdekében vég­zett munkájukról. Mint közismert, a Miniszterta­nács tárcaközi bizottságot hozott létre, amely szerint a munkába állítás, szálláskeresés és egészség­­ügyi ellátás megszervezése, az ok­tatás, a társadalombiztosítás és a szociális segélyezés rendszeré­nek kidolgozása állami, tanácsi feladat A társadalmi támogatás szervezése, koordinálása és vég­rehajtása a Vöröskereszt dolga, így csekkszámlát nyitottak a ma­gyar és külföldi pénzbeni támoga­tások gyűjtésére az OTP V. ker. fiókjánál (száma: 508-11468­0). A számlára eddig a vártnál ke­vesebb, mindössze 210 ezer forint érkezett A Vöröskereszt segély­alapjából eddig 100 ezer forintot fordított még erre a célra. Ed­dig 305 embernek fizettek ki ösz­­szesen 388 ezer forintot A rászo­rulók kaphatnak ruhasegélyt bú­torokat egyéb használati tárgya­kat. Március 17-én a szervezet budapesti, Arany János utca 31. szám alatti székházában infor­mációs irodát nyitottak. Ez fo­gadja a lakossági felajánlásokat Eddig 129 cég, illetve kisiparos ajánlott fel munkalehetőséget, 84-en szálláshelyeket Az iroda másik feladata, hogy segítsen a külföldről érkezettek ügyeinek intézésében. A nyitás napján 27- en jöttek, de most már naponta 70—80-an jönnek. Az iroda tíz munkanapja alatt összesen 529-en jelentkeztek. A rászorulóknak azonnal pénzsegélyt adnak, segí­tenek munkahelyet, lakóhelyet szerezni A Vöröskereszt társadalmi bi­zottságot hoz létre, amelynek fel­adata a munka segítése és ellen­őrzése lesz. A társadalmi bizott­ság tagja a Bajcsy-Zsilinszky Társaság képviselője is, hiszen a Vöröskereszt és a társaság együttműködési szerződést írt alá, amely szerint a társaság külföldi kapcsolatai révén közreműköd­nek a segélyek fogadásában és elosztásában is. A társaság szám­lájára eddig már sok ezer forint­nyi adomány érkezett. A legégetőbb a családegyesíté­sek ügye. Eddig 145-en kértek eh­hez segítséget 191 gyerek és 79 felnőtt áttelepítéséhez kellene a Vöröskereszt közreműködése. A Magyar Vöröskereszt csak annyit tehet, hogy a kéréseket továbbítja a román Vöröskeresztnek azzal, hogy támogassa hivatalos helyen ezeket a kérelmeket Hantos Já­nos, a Vöröskereszt elnöke kérdé­sünkre erről a következőket mondta: — Sajnos, belátható időn belül családegyesítési kérelmek telje­sítése nem remélhető. Mi ezért mindenkinek azt tanácsoljuk, ha gyerekeit hagyta otthon, inkább utazzon haza, mert ki tudja, az otthonmaradók mikor jöhetnek ide. Arról nem is beszélve, a Ro­mániában maradó hozzátartozói­kat esetleg kellemetlen helyzetbe hozzák. Arra a kérdésre, hogy a Nem­zetközi Vöröskereszt nem tudna-e segíteni, azt felelte: " Itt két ország ügyéről van szó, s ennek a két országnak kel­lene valahogy megegyeznie. (dési) Ma lát munkához a Kereskedelmi Minisztérium (MTI) A kormányzati munka korszerűsítésének keretében lét­rejött egységes Kereskedelmi Mi­nisztérium április 1-jén kezdi meg működését Juhár Zoltán volt belkereskedelmi és Veress Péter volt külkereskedelmi mi­niszteri biztosi megbízatása már­cius 31-én lejárt. A volt minisz­terek munkájáról a minisztérium szakmai és társadalmi vezetők csütörtöki bensőséges hangulatú ünnepségen — Németh Miklós, az MSZMP KB titkára és Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter — jelen­létében köszönték meg. Baranyai „atomtemető’ Csak társadalmi vita után döntsenek (MTI) A paksi atomerőmű má­sodlagos radioaktív hulladékának elhelyezésére tervezett baranyai „atomerőmű’’ létesítésével kap­csolatos lakossági fórumok ta­pasztalatait összegezte csütörtö­kön Pécsett tartott ülésén a Ha­zafias Népfront Baranya megyei elnöksége. A sugárzónyagok biz­tonságos őrzésére kiszemelt kelet­baranyai dombvidék települései­nek lakói a falugyűléseken ag­godalmuknak adtak hangot. A sugártemető biztonságos voltával kapcsolatban felmerült kételyek tisztázására március 7-én tár­sadalmi bizottságot alakítottak Ófalun, s ez a testület független Kereskedelmi bankok közgyűlésén Ha a nyereség nagyobb lesz, az állam nem vonja el Tőkeemeléssel s 12 százalékos osztalék fizetésének megszavazá­sával zárta még szerdán a köz­gyűlését az Országos Kereskedel­mi és Hitelbank Rt. — ez volt a nyitány. Tegnap a másik két nagy kereskedelmi pénzintézet tartotta meg hasonló rendezvé­nyét: délelőtt a Magyar Hitel­bank Rt., délután pedig a Bu­dapest Bank Rt. A Magyar Hitelbank Rt. az el­múlt évben a tervezettnél na­gyobb nyereséget ért el, s így most arról is dönthettek a részt­vevők, hogy mekkora osztalékot fizessenek. A pénzintézet igazga­tó tanácsa három lehetőséget ajánlott szavazásra azzal, hogy a 12 százalék és a 14 százalék egy­formán összhangban van a hosz­­szú távú gazdálkodással, a 17 szá­zalék viszont a biztonságos mű­ködés feltételeit csökkenti, s csak rövid távú vállalati pénz­­gyarapodást tesz lehetővé. Ennek ellenére a közgyűlés résztvevői a harmadik elgondolásra adták a legtöbb voksot... A bank elnök­­vezérigazgatója, Demján Sándor beszámolójában azt hangsúlyozta, hogy a pénzintézet a mind több szolgáltatás ajánlásával kívánta gazdálkodása stabilitását növel­ni. A közgyűlésen felszólalt Med­­gyessy Péter miniszterelnök-he­lyettes is. Kiemelte, hogy jelen­tős átrendeződés kezdetén van a gazdaság, s egyelőre a növekedés kisebb a vártnál. Elsősorban azok a vállalatok bővítik termelésüket, amelyek a korábbinál több ter­méket tud­nak értékesíteni a kül­piacon. A kormány rákényszerül a lakossági fogyasztás csökken­tésére, ám ezt nem adminisztra­tív intézkedésekkel, hanem a megtakarítási kedv növelésével kívánja elérni. Ezért tervezik a lakossági betéteknél a reálkamat kialakítását. A bankrendszer re­formja fontos és eredményes lé­pésnek bizonyult a gazdaságirá­nyítás korszerűsítésében. Rugal­masabbá vált a finanszírozási rendszer, s a kormányzatnak nincs olyan szándéka, hogy a bankok vártnál nagyobb nyere­ségét nagyobb elvonással „bün­tesse”. . A Magyar Nemzeti Bank 11 első elnökhelyettese, Fekete János a közgyűlésen felszólalva a jegy­bank és a kereskedelmi bankok között időnként jelentkező ellen­tétről elmondta, hogy az igenis törvényszerű, hiszen az MNB a népgazdasági érdekeket képvise­li, s az olykor nem egyezik az alapvetően üzleti szellemű pénz­intézeti elgondolásokkal. A Magyar Hitelbank Rft rész­vényeseinek szavazata alapján az alaptőkét ötmilliárd forinttal fel­emelték. A Budapest Bank közgyű­lésén a Duna Intercontinen­tal Szállóban Hegedűs Oszkár el­nök-vezérigazgató elmondotta, hogy 1987-b­en a bank másfél milliárd forinttal emelte a rész­vénytőkéjét, s ez hozzájárult a pénzintézet mozgásterének széle­sítéséhez, az ügyfelek jobb ki­szolgálásához. Az év folyamán az ügyfélkör tovább bővült. A közgyűlésen felszólalt Ma­darász Attila pénzügyminiszté­riumi államtitkár is. A kamatváltoztatás célja: fékezni a pénzkiáramlást Az egyes tartós betétek és né­hány hitelfajta kamatainak vál­tozásairól tegnap adtunk hírt lapunkban. A kamatemelésnek a pénzforgalomra való hatásáról és céljáról Keller Judittól, az OTP közgazdasági és statisztikai fő­osztályának vezetőjétől tájéko­zódtunk. Elmondta, hogy a mos­tani intézkedések elsődleges cél­ja a tartós betétállomány gyara­pításának ösztönzése. Ezzel ugyanis meg lehet fékezni a fo­gyasztás és a pénzkiáramlás to­vábbi növekedését. Másrészt csak ezekből a megtakarításokból le­het fedezni a lakosság hosszúle­járatú hitelek iránti igényét is. Ezért emelték a takaréklevél és a nyugdíj-előtakarékossági betétek kamatait, ezek a háromszázalékos kamatprémiummal együtt már el­érik az inflációs rátát. Ugyancsak a népgazdasági egyensúly megteremtését szolgál­ja az egyes fogyasztási és terme­lési mezőgazdasági hitelek kama­tainak az emelése, a fogyasztás, illetve a beruházás lehetőségei­nek visszafogásával. A mezőgaz­dasági termelési kölcsönért fize­tendő tizenkét százalékos kamat még mindig alacsonyabb a nép­gazdaság többi ágában szokásos­hoz képest. Azoknak a lakossági hiteleknek a feltételei, amelyekhez fontos szociálpolitikai célok fűződnek, nem változik. Így például a fiatal házasoknak nyújtott áruvásárlási vagy az ifjúsági takarékbetéte­seknek adható kölcsön kamatai változatlanok. (k. m.) . Kitüntetések (MTI) Az Elnöki Tanács Erdős Tibort, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagját, az MTA Közgazdaságtudományi In­tézete tudományos tanácsadóját 30. születésnapja alkalmából, hosszú időn át végzett kimagasló elméleti munkásságáért és szé­les körű szakmai-társadalmi tevé­kenységéért a Szocialista Magyar­­országért Érdemrend kitüntetés­ben részesítette. A kitüntetést Láng István, az MTA főtitkára csütörtökön adta át az Akadémia székházában. Az Elnöki Tanács Kovács Ist­ván nyugalmazott rendőr alezre­desnek, a magyar és a nemzetközi munkásmozgalom régi harcosá­nak, a Brazil Kommunista Párt Végrehajtó Bizottsága volt tagjá­nak, életútja elismeréseként, 80. születésnapja alkalmából a Szo­cialista Magyarországért Érdem­rend kitüntetést adományozta. A kitüntetést Horváth István bel­ügyminiszter adta át A NAP Közmondások visszája Aki ideges, annak ritkán van igaza. Aki kiabál, annak még ritkábban. Olykor azonban igen megbízhatatlanok ezek a tetszetős szólásmondások. Vannak alkatuknál fogva ingerlékeny emberek — vajon nekik sosem lehet igazuk? Vannak hely­zetek, amelyekben a leghiggadtabb, hidegvérű bölcsnek is fölforr az epéje, megnő a vérnyomása, ökölbe szorul a ke­ze , nos, ez föltétlenül annak a jele, hogy nincsen igaza? El kell olykor végezni a közmondások revízióját is. Nem­csak az kiabál, akinek ég a háza. Sikoltozhat az is, akit a szomszéd kéménytűz ijeszt meg. Hiába mondja oly tempó­san a latin: festina lente — nem minden úton ér tovább az, aki lassan jár. Az sem mindig igaz, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad — bis dat, qui cito dat —, előfordul, hogy a lát­ványos azonnalinál többet ér a csöndesebb, kevésbé tüntető, de lényegi segítség, holnapután. A legigazabb közmondásnak is igaz lehet a visszája. „Jobb félni, mint megijedni” — mondogatjuk, ám van, ami­kor a hosszan tartó, oktalan félelem megbénítja a cselek­vést, s ettől lesz csak igazán nagy a baj. Az sem mindig igaz, hogy az nevet a legvidámabban, aki utoljára nevet. Az sem mindig igaz, hogy a későn jövőnek csak a csontok maradnak („tarde veniendibus ossa”) —, elő­fordul, hogy a későn érkező jobban jár a tolakodóknál. S ha igaz lenne, hogy hallgatni arany — üres, fehér papíron jelenhetne meg minden újság. A szókimondás olykor min­den taktikus hallgatásnál többet ér. DIURNUS 3 szakértőkből álló bizottságot kért fel a korábbi vizsgálatok áttekin­tésére, véleményezésére. A nép­front megyei elnöksége állásfog­lalásában támogatásáról biztosí­totta a lakosság kérését, s javasol­ta, hogy a szakértői bizottság vé­leményét a HNF környezetvédel­mi bizottsága által rendezendő társadalmi-szakmai vitafórumon ismertessék az érdekeltekkel. A megyei elnökség véleménye sze­rint a radioaktív hulladék vég­leges elhelyezéséről csak a társa­dalmi vitát követően szabad dön­teni.

Next