Magyar Nemzet, 1989. május (52. évfolyam, 100-125. szám)

1989-05-02 / 100. szám

­ Vitafórumok A társadalom egészét érintő, a közvéleményt ma leginkább fog­lalkoztató kérdéseket tettek fel a Népszabadság Klub vendégei: a Petőfi Csarnokban Orosz Ká­rolynál, és Jóssa Mihálynak. Az érdeklődők korábban eljuttatott és a helyszínen elhangzott kérdé­seire az MSZMP-n belül szerve­ződő irányzatok képviselői is vá­laszoltak. Jassó Mihály a budapesti re­form­körökkel kapcsolatban el­mondta, hogy azok hasznos szel­lemi áramlatai a mozgalomnak Valamivel radikálisabban szeret­nék a választásokat, kevésbé to­leránsak a párton belül még ré­gi módon gondolkodó személyek­kel szemben. Szántó György, a Budapesti Reformkör képviselője az eddiginél sokkal keményebb vitát helyezett kilátásba, s mind­ezt azzal is indokolta, hogy sze­rinte a Népszabadság Klubot a megbeszélésektől eltérő módon szervezték meg, nem egyenrangú felek párbeszédeként, hiszen a meghívottakat nem ültették egy asztalhoz a vita vendégeivel. A parlamenti választásokkal kapcsolatban Grósz Károly han­goztatta korábbi véleményét fe­lülvizsgálva az azóta lezajlott vi­ták „termékeként" nincs ellene — ha társadalmi igény van rá­, hogy a választásokat még az idén megtartsák A főtitkár szerint az MSZMP soron következő, XIV kongres­-z­­zusát a képviselői és helyható-­ sági választások után kellene megtartani. Hangoztatta azt is, hogy a többpártrendszer gyakor­latában a párt törvényszerűen „megkarcsúsodik”, ez azonban Szociáldemokraták, független szakszervezetek Politikai majális a Népligetben A többi párttól és alternatív szervezettől is elkülönülve nagy­gyűléssel ünnepelte május 1-jét a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt a Népligetben. Révész András, az MSZDP elnöke — a nagygyűlés első szónokaként — nagy nyomatékkal szólt a szociál­demokrata mozgalomban rejlő erőről. Úgy vélekedett hogy öt éven belül Magyarországon is a legerősebb párt lesz a szociálde­mokratáké. A külföldi testvér­­pártok képviseletében először Gunnar Sienaro, a Svéd Szociál­demokrata Párt külügyi titkára kifejtette: a szociáldemokrácia által elképzelt társadalmi beren­dezkedés egyaránt jelent gazda­sági és politikai demokráciát. Ugyanakkor a szociáldemokraták elsőrendűen fontosnak tartják a szociális kérdéseket, annál is in­kább, mert — mint mondotta — a szociális problémákat sem a kommunizmus, sem a modern kapitalizmus nem képes mara­déktalanul megoldani. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt nevében Heinz Fischer utalt arra: ameny­­nyiben Magyarországon megva­lósul a békés átmenet egy de­mokratikus, pluralista alapokon szerveződő társadalomba, akkor ez történelmi tettként értékelhe­tő. Peter Glotz, a nyugatnémet SPD parlamenti csoportjának al­­elnöke azt hangsúlyozta itt az ideje, hogy ismét egységes Euró­pában gondolkodjunk. A Francia Szocialista Párt üdvözlette a negyven esztendővel ezelőtt emig­rált Filipovics Tamás tolmácsol­ta. A nagygyűlés utolsó szónoka, Baranyai Tibor, az MSZDP el­nökségének tagja a pártvezetés elképzeléseiről elmondta: semmi­féle koalíciós tárgyalásra nem hajlandók addig, amíg egy új, szabad választáson nem tisztá­zódnak a valódi politikai erővi­szonyok. A független szakszervezetek egész napos majálist rendeztek a Népligetben. Reggel a majálist szervező 8 független szakszerve­zet, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, valamint a lengyel Szolidaritás képviselője egy-egy facsemetét ültetett el. A Népligetben felállított két sza­badtéri színpadon délelőtt első­sorban gyermekeknek szóló programokat tekinthetett meg a több tízezres látogató sereg. Be­mutatkozott a Phralipe független cigány szervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Szolidaritás Munkás Szakszer­vezeti Szövetség. A Jurta Színházban 11 órakor kezdődött meg a szolidaritási nagygyűlés. Forgács Pál a Füg­getlen Szakszervezetek Demokra­tikus Ligája nevében üdvözölte a megjelenteket, köztük a kül­földi vendégeket, majd arról szólt, hogy az elmúlt évben na­gyot változott nálunk a világ. Egyebek közt megalakultak a független szakszervezetek. Ezek a társadalmi munkában szerve­ződő, csak a tagdíjakból működő szakszervezetek ma még csupán olyanok, mint azok a fácskák, amelyeket reggel elültettünk. Majd kiemelte: együtt vagyunk, együtt ünnepelünk, együtt köve­teljük a három nyolcast — 8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra nyugalom — miként dédapáink. Együtt küzdünk azért, hogy a mostani erjedés szerves fejlődés­ben folytatódjék, és megszülessen a szabad, független, demokrati­kus Magyarország. Krysztof Sku­cinski, a lengyel Szolidaritás képviselője, szerve­zete és személy szerint Lech Walesa nevében fejezte ki örö­mét, hogy Magyarországon is lét­rejöttek a független szakszerve­zetek. Rámutatott, hogy a Szolida­ritás, mint szakszervezet, első­sorban a dolgozók jogaiért küzd, de ezenkívül harcol az emberi méltóságért, az állampolgári jo­gok érvényesüléséért is. Stephen Pursey, a 97 ország független szakszervezeteinek­ 90 millió tagját tömörítő Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szö­vetsége nevében elmondta, a SZSZNSZ növekvő figyelemmel kíséri az erősödő magyar füg­getlen szakszervezetek tevékeny­ségét. Hangsúlyozta: a különböző múltú szakszervezeteket tömörítő szövetség 40 éves mottója, a „ke­nyér, béke, szabadság" ma is időszerű. Rámutatott: szabad társadalom alapját csak demok­ratikus, független munkásmozga­lom alkothatja. Csak ez lehet az alapja egy stabil társadalomnak, valamint annak, hogy a nemzeti, valamint a nemzetközi közössé­gek felelősen, konstruktívan ve­gyenek részt ennek létrehozásá­ban. Günther Engelmayer, az 1920-­ ban alapított Munka Világszövet­sége képviselője kifejezte az R­MVSZ szolidaritását a magyar független szakszervezetekkel. Hangsúlyozta: történelmi folya-­ matnak vagyunk tanúi, nevezete­e­sen Magyarország demokratikus nyitásának egy plurális társada­lom felé. Üdvözölte a magyar kormány azon döntését, hogy még az idén megkezdik az ország nyu­gati határán lévő műszaki határ­zár lebontását. Mircea Bojan, a Románia Li­bera képviselője a romániai me­nekültek nevében köszönte meg, hogy jelen lehetnek a népligeti majálison Részvételük is bizo­nyítja, hogy a magyar és a román nép és nemzet nem ellensége egymásnak. Segítséget kért azok­nak a Romániában élő állampol­gároknak, akik hazájukban a szabadságért, az emberi jogok érvényesüléséért küzdenek. A nagygyűlésen állásfoglalást fogadtak el, amelyben csatlakoz­nak a bécsi európai szakszerve­zeti együttműködési konferencia április 28-án elfogadott határo­zatához. Ebben a konferencia résztvevői többek között kifejez­ték azon reményüket, hogy a tár­sadalmi és gazdasági problémák a jövőben a társadalmi együtt­működés szellemében oldhatók meg Közép és Kelet-Európában is. A szolidaritási nagygyűlés után folytatódott a független szak­­szervezetek majálisán részt vevő pártok és mozgalmak bemutat­­­kozása a Jurta Színházban. A zsúfolásig megtelt nézőtéren he­lyet foglalók megismerkedhettek a Magyar Függetlenségi Párt, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demok­rata Fórum, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Ifjúsági Kör, a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és az MSZMP buda­pesti reformköre elképzeléseivel. A program keretében kétórás fórumon mutatkozott be az ellen­zéki kerekasztal. Az érdeklődők kérdéseire Magyar Bálint (SZDSZ), Bruszt László (FSZDL), Ruttner György (MSZDP), Le­­­­zsák Sándor (MDF), Kövér Lász­ló (Fidesz), Varga Csaba (Magyar Néppárt), Hardi Péter (FKGP), Zétényi Zsolt (BZSBT) és Kónya Imre (Független Jogász Fórum) válaszolt. Kónya Imre elöljáróban meg­állapította: az ellenzéki kerek­asztal létrejötte mérföldkő azon az úton, amely az ország gazda­sági és politikai válságból való kilábalásához vezet. Elhangzott, hogy előbb-utóbb valamennyi párt saját lapot kíván megjelen­tetni. A néppárt például Szabad Szó címmel júniusban politikai hetilapot indít, az MSZDP heti-, majd napilappá szeretné fejlesz­teni a Szocdem Népszavát, amelynek első példánya május 1-jén jlent meg, s hetilappá kí­ván átalakulni az eddig szamiz­­datként megjelenő Beszélő. Rutt­ner György a legfontosabb tö­­megkommunikációs eszköznek a televíziót nevezte, s azt mondta, hogy független televízió létreho­zásán fáradoznak. Az ellenzéki kerekasztal összes résztvevőjének egyöntetű véleménye: olyan vá­lasztási törvényre van szükség, amely garantálja a társadalom­nak a szabad választás lehetősé­gét. Véleményünk szerint a tör­vényt ne az Igazságügyi Minisz­térium készítse el, hanem az MSZM­P és az ellenzéki kerekasz­tal kétoldalú megbeszélésein ala­kítsák azt ki. A független szakszervezetek népligeti majálisa a Jurta Szín-­ házban a Movi Fórum Filmstú­dió Kristály Gyula ózdi nyugdí­jas politikai peréről készült film­jének levetítésével zárult jótékony hatással lesz az MSZMP-re, mert a versenyh­ely­­zet nagyobb teljesítményeket fog a pártból kikényszeríteni. Az MSZMP-nek nincs szándékában kizárni azokat a pártból, akik a reformkörökhöz kívánnak csat­lakozni — mondta egy másik kér­désre. Az MSZMP csak a reform­körök szervezeti összerendeződése ellen van, mert nem frakciósza­badságot, hanem platformszabad­ságot hirdet. Ágh Attila e véle­ményt kifogásolva a reformkörök lényegét a párt szervezeti meg­újításában látta, s nem abban, hogy annyira összehúzzák magu­kat, hogy nem okoznak semmiféle kellemetlenséget Grósz Károly erre reagálva elmondta, hogy az MSZMP-n belül nemcsak reform­körök, hanem marxista klubok is alakultak. Ha ezek olyan szerve­zeti struktúrákat alakítanak ki,­­ amelyekkel frakciószabadságra­­ törnek, akkor nem kettő, hanem pillanatok alatt három-négy párt szerveződne a mozgalmon belül. Grósz Károly egy érdeklődő­nek válaszolva beszámolt hogy a múlt héten személyesen látogat­ta meg Kádár Jánost, aki nagyon rossz egészségi állapotban van. A börtönévek alatt szerzett sú­lyos tüdőbetegsége még inkább eluralkodott rajta, s emberileg is nehezen éli meg a mostani vál­tozó időszakot E két tényező együttesen fizikailag rendkívül lerontotta az állapotát. Többen kérdezték a főtitkárt arról, hogy van-e nézetkülönbség Németh Miklós miniszterelnök­­ és közötte gazdasági kérdéseket illetően. Grósz Károly ezt hatá­rozottan cáfolta. Az elmúlt 40 év eredményeit­­ kétségbe vonó kérdezőnek vála­szolva a főtitkár elmondta: ha Magyarország is olyan tőketá­mogatással indíthatta volna gaz­dálkodását a háború után, mint a nyugat-európai országok, akkor nem itt tartanánk. Grósz Károly hibás döntésnek ítélte, hogy a számunkra annak idején fel­ajánlott Marshall-segélyt az ak­kori politikai vezetés nem fogad­ta el. Ugyanakkor elismerte, hogy nagyobb utat tehettünk volna meg, ha a tervgazdálkodás, az irányítási mechanizmus kötött­ségei nem kötik gúzsba a gazdál­kodókat. A főtitkár a bős-nagymarosi vízlépcső további építése mellett szavazna, mert szerinte ez a fe­lébe kerülne, mintha leállítanák a beruházást. Szóvivői fórumot rendeztek hétfő délután Szombathelyen. A három vendég: Marosán György, a kormány, Major László, az MSZMP KB és Bálint Attila, a SZOT szóvivője, mint kiderült, először nyilatkoztak együtt a nyilvánosság előtt. Magyar Nemzet Nagygyűlések országszerte Hétfőn, az ünnep alkalmából több vezető politikus mondott be­szédet vidéki nagygyűléseken. Hámori Csaba, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára Vácott arról beszélt, hogy orszá­gunk gazdasági teljesítménye tíz éve nem nőtt. E hosszú idő bizo­nyítja, hogy a gazdaság csak a politikai változások, reformok ré­vén kerülhet jobb helyzetbe. Szolnokon Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titká­ra hangsúlyozta: Válsággal kell szembenéznünk, s bár ez az élve boncolás nagyon fájdalmas, még­is meg kell tennünk. Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság bajai nem heveny lefo­lyású megbetegedések, hanem egy elkésett alkalmazkodás haté­konyságbeli, strukturális problé­mái Kecskeméten Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsága tag­ja, államminiszter kiemelte, hogy a kockázatot nem vállaló politika nem vált be. Nyilvánva­ló az is, hogy napjainkban nincs olyan számottevő politikai erő az országban, amely ne lenne azzal tisztában, hogy a válság nem ál­lítható meg átfogó reformok nél­kül. Székesfehérvárott a nagygyű­lés szónoka Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter volt. Mos­tanában — mondotta a többi kö­zött — az egymással perlekedő párbeszédek világát éljük. A leg­nagyobb figyelem éppen ezért a sorsunkat eldöntő intézményekre irányul. Salgótarjánban Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet A többi között vitába szállt annak a né­zetnek a szószólóival, akik sze­rint a gazdaság rendbe tétele az elsődleges. Kisteleken Vastaph Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbi­zottság első titkára beszélt. Arra kell törekednünk — hangoztatta —, hogy egyensúlyba kerüljön a költségvetés, a gazdasági válság megoldására emberbarát gazdál­kodáspolitika szülessen, mert a lakosság már nehezen tud továb­bi terheket magára vállalni. A többpártrendszerről szólva ki­fejtette, hogy ezt az MSZMP tagjainak nem szabad vereség­ként megélniük. Lukács János, az MSZMP Köz­ponti Ellenőrző Bizottságának el­nöke mondott ünnepi köszöntőt Komlón. Hangoztatta, hogy a ki­uszprogram eredeti céljainak ezrek sorsát érintő változásért nem a bányászokat terheli a fele­lősség. Tatabányán Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kiemelte:­­ Történelmi jelentőségű döntést hozott egy évvel ezelőtt, a május végi orszá­gos pártértekezleten a Magyar Szocialista Munkáspárt. Felis­merte ugyanis: ahhoz, hogy ma­gyar kibontakozás legyen, gyöke­res fordulatra van szükség a ha­talomban, a politikai intézmény­­rendszerben, a gazdaságban. Bicske város nagygyűlésén Fej­ti György, az MSZMP KB tit­kára méltatta az ünnep jelentősé­gét. A balassagyarmati gyűlésen Medgyessy Péter miniszterelnök­­helyettes mondott beszédet. Rá­mutatott, ma az ország ismét vál­ságot él át, a politikai intézmény­­rendszer és a gazdaság megre­formálásának lehetőségei mégis­­kedvezőnek ítélhetők. A kormány a jövő hónapban nyilvánosságra hozza új társadalmi-gazdasági programnyilatkozatát és azt az Országgyűlés elé terjeszti. Horn Gyula külügyminisztériu­­mi államtitkár hangsúlyozta: min­den szomszédunkkal, s a világ valamennyi országával jó viszony és gyümölcsöző együttműködés kialakítására törekszünk. Alap­vetőnek tartjuk, hogy senkinek a kedvéért sem térünk le a saját magunk által választott útról ! A Magyar Nemzet megkérdezte: Reagál­­-e a pénzvilág a „szükségállapotra”? Gazdasági szükségállapot­a néhány napig a figyelem közép­pontjába került. Az MSZMP és a kormány vezetői nyilvánosan be­széltek róla, hivatkoztak rá, cá­folták. De ennyi elég is volt ah­hoz, hogy a világ hírül vegye, sőt foglalkozzon vele. S ahol ez le­csapódott, az a Magyar Nemzeti Bank. — Hogyan fogadta a pénzvilág, illetve a velünk kapcsolatban ál­ló számos bank az információt? — Az MNB kapcsolati rendsze­rében nem maradt reakció nél­kül a hír — válaszolja dr. Homár Lajos elnökhelyettes. — Erre kö­vetkeztettünk a nagyszámú ér­deklődésből. Szerencsére Magyar­­országnak és a bankunknak a hí­rek ellenére sem változott a meg­­ítéltetése. — Telefonáltak? Eljöttek? — Zs, is. A nemzetközi pénz­világ nem értette, mi történt, mi történik­. Választ kértek, hiszen hitelezőink, nálunk van a pén­zük A fogalom értelmezhetetlen­­sége okozta a fő problémát. A gazdasági szükségalapot ugyan­is közgazdaságilag értelmezhetet­len, tág fogalom. Ebbe a restrik­ció erősítésétől a fizetésképtelen­ségen át az adósságunk átüteme­zéséig minden beleérthető — vagy belemagyarázható. — Talán a legsúlyosabb ebben az adósságok átütemezése. Van-e ilyenΊ veszélyhelyzet? — Ma nincs. De ha még soká­ig fogunk beszélni és nyilatkoz­­gatni erről, akkor önmagunkat kergetjük bele ebbe a pszichózis­ba. Magyarország részére politi­kai és gazdasági szempontból egy­aránt nem alternatíva az átüte­mezés. Ezzel semmit sem nye­rünk, viszont mindent elveszíthe­tünk, amit a reformfolyamatban eddig elértünk. Még akkor is így van ez, ha vannak — sajnos —, akik ebben az irányban próbálnak a jelenlegi gondokból kiutat ke­resni. — Miért? Gondok vannak? — Természetesen. Vannak olyan folyamatok a gazdaságban, amiket meg kell állítani, sőt meg kell fordítani. A jelenlegi veze­tés, de ha nem ez, akkor a kö­vetkező lesz olyan erős, hogy megbirkózzon e gondokkal. — Tavaly júliusban, bár rög­vest cáfolták, világgá röppent a hír: az ország évi gazdasági ter­veinek nem tesz eleget, nyugati hitelezőivel szemben arra kény­szerülhet, hogy adóságát, amely Kelet-Európában egy főre a leg­nagyobb, átütemezze... Most meg a „gazdasági szükségállapot"* és cáfolata. Hogyan hat mindez szavahihetőségünkre? ~~ Úgy, hogy egyre nehezebb leülni tárgyalni anélkül, hogy ne legyen ez velünk szemben kér­dés. Magyarázkodnunk kell... — Az utca embere az OTP- pénztáraknál e napokban is valu­­táért sorakozva vajon nem egy általa értelmezhető szükségálla­pottal találkozik? — Nem. Ott azt látja, hogy egy hagyományosan hiányos inf­rastruktúra képtelen a megnöve­kedett igényei szerint kiszolgál­ni bankjeggyel, csekkel. Mi szá­mítunk Ausztriában a legna­gyobb bankjegyvásárló pénzinté­zetnek, s amikor húsvét előtt a hatalmas roham érte a kétezer valutapénztárat, páncélkocsijaink azóta sem győzik behozni, teríte­ni a pénzt. A pánik ellen nem lehet védekezni.­­ Ebből is, szá­mos más jelenségből is az lát­szik, hogy fejtetőre állított gon­dolkodásmód jellemzi a kor­mányzati munkát Liberalizál az áru-, a tőke- és az idegenfor­galomban, amihez gazdasági erő kellene. S azt hisszük, hogy ettől jön meg az erő. Csalogatjuk a külföldi tőkét, közben a szükség­­állapotáról hangzik el nyilatkozat, monetáris fegyelmet igénylünk, miközben a jegybank nem gyako­rol monetáris fegyelmet. — Ön használta először egy beszélgetésben azt a fogalmat, hogy kapun kívüli reform. Mit értett ezalatt? — Azt, hogy a reform nem vo­nult be a vállalatok gazdálkodási gyakorlatába. Metodikájuk — és reflexeik — ma is olyanok, mint 15-20 éve. Az elvonások és támo­gatások dzsungelében manőverez­nek vagy kénytelenek manőverez­ni és ebben nem is lesz változás, amíg a gazdálkodás jelenlegi módszereit nem változtatjuk meg. Ezt próbáltam azzal érzé­keltetni, hogy a reform kívül ma­radt a kapun. (gergely) Kedd, 1989. május 2. Véget ért a keresztény fiatalok találkozója (MTI) Európa keresztény fiatal­jai három napon át voltak a ven­dégei Pécsnek. Kontinensünk csaknem valamennyi országából 19—20 ezer lány és fiú vett részt a zarándoklaton. Hétfőn délelőtt közös imát tartottak, s ezzel vé­get ért az úgynevezett Pécs— Taizé találkozó. Taizé egy fran­ciaországi falucska, ott működik a Roger testvér alapította ökume­nikus szerzetesközösség, amely a pécsi Európa-zarándoklatot szer­vezte. Ez volt az első taizéi összejö­vetel, amelynek egy szocialista ország adott otthont, s így vált az Európa keleti és nyugati felén élő keresztény fiatalok találkozó­­helyévé Pécs. Hazánkban még so­ha nem tartottak ilyen nagysza­bású ökumenikus — a különböző keresztény vallásokat és feleke­zeteket egyesítő — ifjúsági zarán­doklatot. A találkozót a ma 74 esztendős Roger testvér vezette. A zarán­doklatba bekapcsolódtak a ma­gyar katolikus egyház főpapjai is, élükön Paskai László bíborossal, esztergomi érsekkel. Elutazott Jorge Semprun (MTI) Jorge Semprun spanyol kulturális miniszter a magyar művelődési miniszter meghívásá­ra, április 29-től 29-ig hivatalos látogatást tett Budapesten. A spa­nyol miniszter Knopp András művelődési minisztériumi állam­titkárral áttekintette a két ország közötti kulturális együttműködés helyzetét, és perspektíváit Meg­beszélést folytatott Aczél Györg­­­­gyel, az MSZMP KB Társadalom­­tudományi Intézetének főigazga­tójával, ellátogatott a Szépmű­vészeti Múzeumba, és a Magyar Nemzeti Galériába. Felkereste a Magyar Írók Szövetségét és a Magyar PEN Klubot. Az ELTE-n eszmecserét folytatott a spanyol nyelv- és irodalomoktatókkal, il­letve egyetemistákkal, valamint meglátogatta a XIX. kerületi ál­lami gimnáziumban működő ma­gyar—spanyol két tannyelvű osz­tályt, az Európa könyvesboltban pedig dedikálta A nagy utazás című regényét. A miniszter szom­baton elutazott Budapestről. MSZMP-értekezlet Békésben és Tolnában (MTI) Békéscsabán, a szavazás elhúzódása miatt, vasárnap haj­nalban fejeződött be a szomba­ton megkezdett megyei pártérte­kezlet. Az első titkári tisztségre két jelöltet állítottak, Szabó Mik­lóst, a megyei pártbizottság első titkárát, és Fodorné Birgés Kata­lint, az SZMT vezető titkárát. A választás első menetében Szabó Miklós 191, Fodorné Birgés Kata­lin 175 szavazatot kapott, emiatt meg kellett ismételni az eljárást, mert legalább 206 szavazat kellett a poszt elnyeréséhez. A második fordulóban 205-en szavaztak Sza­bó Miklósra, aki végül is a har­madik menetben 258 vokssal újra elnyerte tisztét. Ezután hét jelölt közül három titkárt választottak. Ismét titkár lett Kiss Sándor és Lovász Matild, és új titkár Forrai József, a megyei pártbizottság ed­digi osztályvezető-helyettese, aki az elsőtitkár-választáskor nem fogadta el a jelölésére tett javas­latot A pártértekezlet végül meg­választotta a 71 tagú­­új megyei pártbizottságot. A szombaton reggel kezdődött Tolna megyei pártértekezlet va­sárnap hajnalban fejezte be mun­káját Szekszárdon. Az MSZMP megyei bizottságába az alapszer­vezetektől delegált 45 tag mellé még 15 új tagot választottak, és az így teljesen megújult testület élére is új vezetők kerültek. Első titkár Jánosi György lett, aki to­vábbra is a szekszárdi Tanítókép­ző Főiskola igazgatóhelyettese marad, így pártfunkcióját társa­dalmi megbízatásként látja el. A megyei pártbizottság új titkárai: Gazdag László, Herczig Ferenc és Lipovszky Gyula. A két utóbbi eddig is a pártapparátusban dol­gozott, Gazdag László pedig köz­gazdász, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem oktatója, aki társadalmi megbízatásként vállal­ta a titkári munkát Az MSZDP a politikai centrum bal oldalán (MTI) A Magyarországi Szo­ciáldemokrata Párt vitafórumot szervezett szombaton a MOM Művelődési Házában. A tanács­kozáson mintegy kétszázan vet­tek részt, képviseltette magát az MSZDP számos vidéki szervezete, nem voltak jelen, viszont az el­nökség tagjai, akik előzőleg több­ször elhatárolták magukat a szer­vezőbizottság rendezvényétől. A többórás fórumon egyebek között rámutattak: mielőbb szükség len­ne az MSZDP akció- és választási programjának kidolgozására, hogy a szociáldemokraták szava­zóbázissal rendelkező párttá vál­janak. Ennek érdekében megvi­tatásra ajánlottak, és a résztvevők között kiosztottak egy akcióprog­ram-tervezetet, amely a párt stra­tégiai céljaira, a politikai és gaz­dasági reform végrehajtására, va­lamint a külpolitikára és az MSZDP nemzetközi kapcsolatai­nak formálására vonatkozó elkép­zeléseket tartalmaz. , Az elaborátum szerint a szo­ciáldemokraták alapvető straté­giai célja­ a jóléti társadalom, a pluralista politikai demokrácia és az egységesülő Európába illesz­kedő nemzeti függetlenség megte­remtése. A dokumentum ismer­tetése során elhangzott: az MSZDP-nek a politikai centrum bal oldalán elhelyezkedő pártnak kell lennie. A tanácskozáson javasolták: az elnökség és a szervezőbizottság jóváhagyásával május 27-re hív­janak össze országos gyűlést, amelyen tisztáznák az MSZDP-t illető kérdéseket A nemzet méltósága megköveteli az elszámoltatást sát kezdeményezte. Az alakuló ülésre szombaton került sor a Jurta Színházban. A megbeszé­lésen elsősorban a bizottság ke­retében megalakítandó albizottsá­gok, munkacsoportok feladatairól volt szó. Egyebek között megyén­ként kívánják megállapítani — az ottani független szervezetek bevonásával — az MSZMP, a KISZ, a munkásőrség, a Haza­fias Népfront és a szakszerveze­tek vagyonát. Vizsgálat tárgyává teszik Magyarország nemzetközi szerződéseit, a magyar állam 1948 óta felvett hiteleit, ezek fel­­használásának módját, az egy­­milliárd forinton felüli nagybe­ruházásokat, az utóbbi évtizedek hibás döntéseiért felelős állami és társadalmi vezetők vagyonát, ja­vadalmazását, a koncepciós pe­rekkel érintett személyek reha­bilitációját. A Magyar Politikai Foglyok Szövetségének képviselő­je javasolta, hogy foglalkozzanak a fegyveres testületek pártatlan­ságának, a fegyvertartási engedé­lyek bevonásának kérdésével is. A vita során elhangzott: a nem­zetnek joga van megtudni,­­hogy kik azok, a­kik miatt a jelenlegi ál­lapotba jutottunk. A Bajcsy-Zsi­­linszky Endre Baráti Társaság képviselője kifejezte: a magyar nemzet méltósága megköveteli az elszámoltatást. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselő­je fontosnak tartotta, hogy a kon­cepciós ügyeket vizsgáló bizott­ság munkájában az alternatív szervezetek jogvégzett tagjai, il­letve a szenvedő alanyok is kép­viseltessék magukat. A Fidesz ál­láspontját­­képviselő hozzászóló szerint azért is foglalkozniuk kell az anyagi források igazságos új­raelosztásával, mert a választások előbbre hozása a jelenlegi felté­telek mellett egyértelműen hát­rányos az alternatív szervezetek számára. (MTI) A Magyar Függetlenségi Párt nemzeti megbékélési és el­számoltatási bizottság létrehozá­

Next