Magyar Nemzet, 1989. május (52. évfolyam, 100-125. szám)
1989-05-02 / 100. szám
Vitafórumok A társadalom egészét érintő, a közvéleményt ma leginkább foglalkoztató kérdéseket tettek fel a Népszabadság Klub vendégei: a Petőfi Csarnokban Orosz Károlynál, és Jóssa Mihálynak. Az érdeklődők korábban eljuttatott és a helyszínen elhangzott kérdéseire az MSZMP-n belül szerveződő irányzatok képviselői is válaszoltak. Jassó Mihály a budapesti reformkörökkel kapcsolatban elmondta, hogy azok hasznos szellemi áramlatai a mozgalomnak Valamivel radikálisabban szeretnék a választásokat, kevésbé toleránsak a párton belül még régi módon gondolkodó személyekkel szemben. Szántó György, a Budapesti Reformkör képviselője az eddiginél sokkal keményebb vitát helyezett kilátásba, s mindezt azzal is indokolta, hogy szerinte a Népszabadság Klubot a megbeszélésektől eltérő módon szervezték meg, nem egyenrangú felek párbeszédeként, hiszen a meghívottakat nem ültették egy asztalhoz a vita vendégeivel. A parlamenti választásokkal kapcsolatban Grósz Károly hangoztatta korábbi véleményét felülvizsgálva az azóta lezajlott viták „termékeként" nincs ellene — ha társadalmi igény van rá, hogy a választásokat még az idén megtartsák A főtitkár szerint az MSZMP soron következő, XIV kongres-zzusát a képviselői és helyható- sági választások után kellene megtartani. Hangoztatta azt is, hogy a többpártrendszer gyakorlatában a párt törvényszerűen „megkarcsúsodik”, ez azonban Szociáldemokraták, független szakszervezetek Politikai majális a Népligetben A többi párttól és alternatív szervezettől is elkülönülve nagygyűléssel ünnepelte május 1-jét a Magyarországi Szociáldemokrata Párt a Népligetben. Révész András, az MSZDP elnöke — a nagygyűlés első szónokaként — nagy nyomatékkal szólt a szociáldemokrata mozgalomban rejlő erőről. Úgy vélekedett hogy öt éven belül Magyarországon is a legerősebb párt lesz a szociáldemokratáké. A külföldi testvérpártok képviseletében először Gunnar Sienaro, a Svéd Szociáldemokrata Párt külügyi titkára kifejtette: a szociáldemokrácia által elképzelt társadalmi berendezkedés egyaránt jelent gazdasági és politikai demokráciát. Ugyanakkor a szociáldemokraták elsőrendűen fontosnak tartják a szociális kérdéseket, annál is inkább, mert — mint mondotta — a szociális problémákat sem a kommunizmus, sem a modern kapitalizmus nem képes maradéktalanul megoldani. Az Osztrák Szociáldemokrata Párt nevében Heinz Fischer utalt arra: amenynyiben Magyarországon megvalósul a békés átmenet egy demokratikus, pluralista alapokon szerveződő társadalomba, akkor ez történelmi tettként értékelhető. Peter Glotz, a nyugatnémet SPD parlamenti csoportjának alelnöke azt hangsúlyozta itt az ideje, hogy ismét egységes Európában gondolkodjunk. A Francia Szocialista Párt üdvözlette a negyven esztendővel ezelőtt emigrált Filipovics Tamás tolmácsolta. A nagygyűlés utolsó szónoka, Baranyai Tibor, az MSZDP elnökségének tagja a pártvezetés elképzeléseiről elmondta: semmiféle koalíciós tárgyalásra nem hajlandók addig, amíg egy új, szabad választáson nem tisztázódnak a valódi politikai erőviszonyok. A független szakszervezetek egész napos majálist rendeztek a Népligetben. Reggel a majálist szervező 8 független szakszervezet, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, valamint a lengyel Szolidaritás képviselője egy-egy facsemetét ültetett el. A Népligetben felállított két szabadtéri színpadon délelőtt elsősorban gyermekeknek szóló programokat tekinthetett meg a több tízezres látogató sereg. Bemutatkozott a Phralipe független cigány szervezet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete és a Szolidaritás Munkás Szakszervezeti Szövetség. A Jurta Színházban 11 órakor kezdődött meg a szolidaritási nagygyűlés. Forgács Pál a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája nevében üdvözölte a megjelenteket, köztük a külföldi vendégeket, majd arról szólt, hogy az elmúlt évben nagyot változott nálunk a világ. Egyebek közt megalakultak a független szakszervezetek. Ezek a társadalmi munkában szerveződő, csak a tagdíjakból működő szakszervezetek ma még csupán olyanok, mint azok a fácskák, amelyeket reggel elültettünk. Majd kiemelte: együtt vagyunk, együtt ünnepelünk, együtt követeljük a három nyolcast — 8 óra munka, 8 óra szórakozás, 8 óra nyugalom — miként dédapáink. Együtt küzdünk azért, hogy a mostani erjedés szerves fejlődésben folytatódjék, és megszülessen a szabad, független, demokratikus Magyarország. Krysztof Skucinski, a lengyel Szolidaritás képviselője, szervezete és személy szerint Lech Walesa nevében fejezte ki örömét, hogy Magyarországon is létrejöttek a független szakszervezetek. Rámutatott, hogy a Szolidaritás, mint szakszervezet, elsősorban a dolgozók jogaiért küzd, de ezenkívül harcol az emberi méltóságért, az állampolgári jogok érvényesüléséért is. Stephen Pursey, a 97 ország független szakszervezeteinek 90 millió tagját tömörítő Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége nevében elmondta, a SZSZNSZ növekvő figyelemmel kíséri az erősödő magyar független szakszervezetek tevékenységét. Hangsúlyozta: a különböző múltú szakszervezeteket tömörítő szövetség 40 éves mottója, a „kenyér, béke, szabadság" ma is időszerű. Rámutatott: szabad társadalom alapját csak demokratikus, független munkásmozgalom alkothatja. Csak ez lehet az alapja egy stabil társadalomnak, valamint annak, hogy a nemzeti, valamint a nemzetközi közösségek felelősen, konstruktívan vegyenek részt ennek létrehozásában. Günther Engelmayer, az 1920- ban alapított Munka Világszövetsége képviselője kifejezte az RMVSZ szolidaritását a magyar független szakszervezetekkel. Hangsúlyozta: történelmi folya- matnak vagyunk tanúi, nevezeteesen Magyarország demokratikus nyitásának egy plurális társadalom felé. Üdvözölte a magyar kormány azon döntését, hogy még az idén megkezdik az ország nyugati határán lévő műszaki határzár lebontását. Mircea Bojan, a Románia Libera képviselője a romániai menekültek nevében köszönte meg, hogy jelen lehetnek a népligeti majálison Részvételük is bizonyítja, hogy a magyar és a román nép és nemzet nem ellensége egymásnak. Segítséget kért azoknak a Romániában élő állampolgároknak, akik hazájukban a szabadságért, az emberi jogok érvényesüléséért küzdenek. A nagygyűlésen állásfoglalást fogadtak el, amelyben csatlakoznak a bécsi európai szakszervezeti együttműködési konferencia április 28-án elfogadott határozatához. Ebben a konferencia résztvevői többek között kifejezték azon reményüket, hogy a társadalmi és gazdasági problémák a jövőben a társadalmi együttműködés szellemében oldhatók meg Közép és Kelet-Európában is. A szolidaritási nagygyűlés után folytatódott a független szakszervezetek majálisán részt vevő pártok és mozgalmak bemutatkozása a Jurta Színházban. A zsúfolásig megtelt nézőtéren helyet foglalók megismerkedhettek a Magyar Függetlenségi Párt, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Fidesz, a Független Kisgazdapárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Néppárt, a Szociáldemokrata Ifjúsági Kör, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt, a Szabad Demokraták Szövetsége és az MSZMP budapesti reformköre elképzeléseivel. A program keretében kétórás fórumon mutatkozott be az ellenzéki kerekasztal. Az érdeklődők kérdéseire Magyar Bálint (SZDSZ), Bruszt László (FSZDL), Ruttner György (MSZDP), Lezsák Sándor (MDF), Kövér László (Fidesz), Varga Csaba (Magyar Néppárt), Hardi Péter (FKGP), Zétényi Zsolt (BZSBT) és Kónya Imre (Független Jogász Fórum) válaszolt. Kónya Imre elöljáróban megállapította: az ellenzéki kerekasztal létrejötte mérföldkő azon az úton, amely az ország gazdasági és politikai válságból való kilábalásához vezet. Elhangzott, hogy előbb-utóbb valamennyi párt saját lapot kíván megjelentetni. A néppárt például Szabad Szó címmel júniusban politikai hetilapot indít, az MSZDP heti-, majd napilappá szeretné fejleszteni a Szocdem Népszavát, amelynek első példánya május 1-jén jlent meg, s hetilappá kíván átalakulni az eddig szamizdatként megjelenő Beszélő. Ruttner György a legfontosabb tömegkommunikációs eszköznek a televíziót nevezte, s azt mondta, hogy független televízió létrehozásán fáradoznak. Az ellenzéki kerekasztal összes résztvevőjének egyöntetű véleménye: olyan választási törvényre van szükség, amely garantálja a társadalomnak a szabad választás lehetőségét. Véleményünk szerint a törvényt ne az Igazságügyi Minisztérium készítse el, hanem az MSZMP és az ellenzéki kerekasztal kétoldalú megbeszélésein alakítsák azt ki. A független szakszervezetek népligeti majálisa a Jurta Szín- házban a Movi Fórum Filmstúdió Kristály Gyula ózdi nyugdíjas politikai peréről készült filmjének levetítésével zárult jótékony hatással lesz az MSZMP-re, mert a versenyhelyzet nagyobb teljesítményeket fog a pártból kikényszeríteni. Az MSZMP-nek nincs szándékában kizárni azokat a pártból, akik a reformkörökhöz kívánnak csatlakozni — mondta egy másik kérdésre. Az MSZMP csak a reformkörök szervezeti összerendeződése ellen van, mert nem frakciószabadságot, hanem platformszabadságot hirdet. Ágh Attila e véleményt kifogásolva a reformkörök lényegét a párt szervezeti megújításában látta, s nem abban, hogy annyira összehúzzák magukat, hogy nem okoznak semmiféle kellemetlenséget Grósz Károly erre reagálva elmondta, hogy az MSZMP-n belül nemcsak reformkörök, hanem marxista klubok is alakultak. Ha ezek olyan szervezeti struktúrákat alakítanak ki, amelyekkel frakciószabadságra törnek, akkor nem kettő, hanem pillanatok alatt három-négy párt szerveződne a mozgalmon belül. Grósz Károly egy érdeklődőnek válaszolva beszámolt hogy a múlt héten személyesen látogatta meg Kádár Jánost, aki nagyon rossz egészségi állapotban van. A börtönévek alatt szerzett súlyos tüdőbetegsége még inkább eluralkodott rajta, s emberileg is nehezen éli meg a mostani változó időszakot E két tényező együttesen fizikailag rendkívül lerontotta az állapotát. Többen kérdezték a főtitkárt arról, hogy van-e nézetkülönbség Németh Miklós miniszterelnök és közötte gazdasági kérdéseket illetően. Grósz Károly ezt határozottan cáfolta. Az elmúlt 40 év eredményeit kétségbe vonó kérdezőnek válaszolva a főtitkár elmondta: ha Magyarország is olyan tőketámogatással indíthatta volna gazdálkodását a háború után, mint a nyugat-európai országok, akkor nem itt tartanánk. Grósz Károly hibás döntésnek ítélte, hogy a számunkra annak idején felajánlott Marshall-segélyt az akkori politikai vezetés nem fogadta el. Ugyanakkor elismerte, hogy nagyobb utat tehettünk volna meg, ha a tervgazdálkodás, az irányítási mechanizmus kötöttségei nem kötik gúzsba a gazdálkodókat. A főtitkár a bős-nagymarosi vízlépcső további építése mellett szavazna, mert szerinte ez a felébe kerülne, mintha leállítanák a beruházást. Szóvivői fórumot rendeztek hétfő délután Szombathelyen. A három vendég: Marosán György, a kormány, Major László, az MSZMP KB és Bálint Attila, a SZOT szóvivője, mint kiderült, először nyilatkoztak együtt a nyilvánosság előtt. Magyar Nemzet Nagygyűlések országszerte Hétfőn, az ünnep alkalmából több vezető politikus mondott beszédet vidéki nagygyűléseken. Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Pest megyei pártbizottság első titkára Vácott arról beszélt, hogy országunk gazdasági teljesítménye tíz éve nem nőtt. E hosszú idő bizonyítja, hogy a gazdaság csak a politikai változások, reformok révén kerülhet jobb helyzetbe. Szolnokon Iványi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hangsúlyozta: Válsággal kell szembenéznünk, s bár ez az élve boncolás nagyon fájdalmas, mégis meg kell tennünk. Szembe kell néznünk azzal, hogy a magyar gazdaság bajai nem heveny lefolyású megbetegedések, hanem egy elkésett alkalmazkodás hatékonyságbeli, strukturális problémái Kecskeméten Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottsága tagja, államminiszter kiemelte, hogy a kockázatot nem vállaló politika nem vált be. Nyilvánvaló az is, hogy napjainkban nincs olyan számottevő politikai erő az országban, amely ne lenne azzal tisztában, hogy a válság nem állítható meg átfogó reformok nélkül. Székesfehérvárott a nagygyűlés szónoka Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter volt. Mostanában — mondotta a többi között — az egymással perlekedő párbeszédek világát éljük. A legnagyobb figyelem éppen ezért a sorsunkat eldöntő intézményekre irányul. Salgótarjánban Tatai Ilona, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja mondott beszédet A többi között vitába szállt annak a nézetnek a szószólóival, akik szerint a gazdaság rendbe tétele az elsődleges. Kisteleken Vastaph Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Csongrád megyei pártbizottság első titkára beszélt. Arra kell törekednünk — hangoztatta —, hogy egyensúlyba kerüljön a költségvetés, a gazdasági válság megoldására emberbarát gazdálkodáspolitika szülessen, mert a lakosság már nehezen tud további terheket magára vállalni. A többpártrendszerről szólva kifejtette, hogy ezt az MSZMP tagjainak nem szabad vereségként megélniük. Lukács János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke mondott ünnepi köszöntőt Komlón. Hangoztatta, hogy a kiuszprogram eredeti céljainak ezrek sorsát érintő változásért nem a bányászokat terheli a felelősség. Tatabányán Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára kiemelte: Történelmi jelentőségű döntést hozott egy évvel ezelőtt, a május végi országos pártértekezleten a Magyar Szocialista Munkáspárt. Felismerte ugyanis: ahhoz, hogy magyar kibontakozás legyen, gyökeres fordulatra van szükség a hatalomban, a politikai intézményrendszerben, a gazdaságban. Bicske város nagygyűlésén Fejti György, az MSZMP KB titkára méltatta az ünnep jelentőségét. A balassagyarmati gyűlésen Medgyessy Péter miniszterelnökhelyettes mondott beszédet. Rámutatott, ma az ország ismét válságot él át, a politikai intézményrendszer és a gazdaság megreformálásának lehetőségei mégiskedvezőnek ítélhetők. A kormány a jövő hónapban nyilvánosságra hozza új társadalmi-gazdasági programnyilatkozatát és azt az Országgyűlés elé terjeszti. Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár hangsúlyozta: minden szomszédunkkal, s a világ valamennyi országával jó viszony és gyümölcsöző együttműködés kialakítására törekszünk. Alapvetőnek tartjuk, hogy senkinek a kedvéért sem térünk le a saját magunk által választott útról ! A Magyar Nemzet megkérdezte: Reagál-e a pénzvilág a „szükségállapotra”? Gazdasági szükségállapota néhány napig a figyelem középpontjába került. Az MSZMP és a kormány vezetői nyilvánosan beszéltek róla, hivatkoztak rá, cáfolták. De ennyi elég is volt ahhoz, hogy a világ hírül vegye, sőt foglalkozzon vele. S ahol ez lecsapódott, az a Magyar Nemzeti Bank. — Hogyan fogadta a pénzvilág, illetve a velünk kapcsolatban álló számos bank az információt? — Az MNB kapcsolati rendszerében nem maradt reakció nélkül a hír — válaszolja dr. Homár Lajos elnökhelyettes. — Erre következtettünk a nagyszámú érdeklődésből. Szerencsére Magyarországnak és a bankunknak a hírek ellenére sem változott a megítéltetése. — Telefonáltak? Eljöttek? — Zs, is. A nemzetközi pénzvilág nem értette, mi történt, mi történik. Választ kértek, hiszen hitelezőink, nálunk van a pénzük A fogalom értelmezhetetlensége okozta a fő problémát. A gazdasági szükségalapot ugyanis közgazdaságilag értelmezhetetlen, tág fogalom. Ebbe a restrikció erősítésétől a fizetésképtelenségen át az adósságunk átütemezéséig minden beleérthető — vagy belemagyarázható. — Talán a legsúlyosabb ebben az adósságok átütemezése. Van-e ilyenΊ veszélyhelyzet? — Ma nincs. De ha még sokáig fogunk beszélni és nyilatkozgatni erről, akkor önmagunkat kergetjük bele ebbe a pszichózisba. Magyarország részére politikai és gazdasági szempontból egyaránt nem alternatíva az átütemezés. Ezzel semmit sem nyerünk, viszont mindent elveszíthetünk, amit a reformfolyamatban eddig elértünk. Még akkor is így van ez, ha vannak — sajnos —, akik ebben az irányban próbálnak a jelenlegi gondokból kiutat keresni. — Miért? Gondok vannak? — Természetesen. Vannak olyan folyamatok a gazdaságban, amiket meg kell állítani, sőt meg kell fordítani. A jelenlegi vezetés, de ha nem ez, akkor a következő lesz olyan erős, hogy megbirkózzon e gondokkal. — Tavaly júliusban, bár rögvest cáfolták, világgá röppent a hír: az ország évi gazdasági terveinek nem tesz eleget, nyugati hitelezőivel szemben arra kényszerülhet, hogy adóságát, amely Kelet-Európában egy főre a legnagyobb, átütemezze... Most meg a „gazdasági szükségállapot"* és cáfolata. Hogyan hat mindez szavahihetőségünkre? ~~ Úgy, hogy egyre nehezebb leülni tárgyalni anélkül, hogy ne legyen ez velünk szemben kérdés. Magyarázkodnunk kell... — Az utca embere az OTP- pénztáraknál e napokban is valutáért sorakozva vajon nem egy általa értelmezhető szükségállapottal találkozik? — Nem. Ott azt látja, hogy egy hagyományosan hiányos infrastruktúra képtelen a megnövekedett igényei szerint kiszolgálni bankjeggyel, csekkel. Mi számítunk Ausztriában a legnagyobb bankjegyvásárló pénzintézetnek, s amikor húsvét előtt a hatalmas roham érte a kétezer valutapénztárat, páncélkocsijaink azóta sem győzik behozni, teríteni a pénzt. A pánik ellen nem lehet védekezni. Ebből is, számos más jelenségből is az látszik, hogy fejtetőre állított gondolkodásmód jellemzi a kormányzati munkát Liberalizál az áru-, a tőke- és az idegenforgalomban, amihez gazdasági erő kellene. S azt hisszük, hogy ettől jön meg az erő. Csalogatjuk a külföldi tőkét, közben a szükségállapotáról hangzik el nyilatkozat, monetáris fegyelmet igénylünk, miközben a jegybank nem gyakorol monetáris fegyelmet. — Ön használta először egy beszélgetésben azt a fogalmat, hogy kapun kívüli reform. Mit értett ezalatt? — Azt, hogy a reform nem vonult be a vállalatok gazdálkodási gyakorlatába. Metodikájuk — és reflexeik — ma is olyanok, mint 15-20 éve. Az elvonások és támogatások dzsungelében manővereznek vagy kénytelenek manőverezni és ebben nem is lesz változás, amíg a gazdálkodás jelenlegi módszereit nem változtatjuk meg. Ezt próbáltam azzal érzékeltetni, hogy a reform kívül maradt a kapun. (gergely) Kedd, 1989. május 2. Véget ért a keresztény fiatalok találkozója (MTI) Európa keresztény fiataljai három napon át voltak a vendégei Pécsnek. Kontinensünk csaknem valamennyi országából 19—20 ezer lány és fiú vett részt a zarándoklaton. Hétfőn délelőtt közös imát tartottak, s ezzel véget ért az úgynevezett Pécs— Taizé találkozó. Taizé egy franciaországi falucska, ott működik a Roger testvér alapította ökumenikus szerzetesközösség, amely a pécsi Európa-zarándoklatot szervezte. Ez volt az első taizéi összejövetel, amelynek egy szocialista ország adott otthont, s így vált az Európa keleti és nyugati felén élő keresztény fiatalok találkozóhelyévé Pécs. Hazánkban még soha nem tartottak ilyen nagyszabású ökumenikus — a különböző keresztény vallásokat és felekezeteket egyesítő — ifjúsági zarándoklatot. A találkozót a ma 74 esztendős Roger testvér vezette. A zarándoklatba bekapcsolódtak a magyar katolikus egyház főpapjai is, élükön Paskai László bíborossal, esztergomi érsekkel. Elutazott Jorge Semprun (MTI) Jorge Semprun spanyol kulturális miniszter a magyar művelődési miniszter meghívására, április 29-től 29-ig hivatalos látogatást tett Budapesten. A spanyol miniszter Knopp András művelődési minisztériumi államtitkárral áttekintette a két ország közötti kulturális együttműködés helyzetét, és perspektíváit Megbeszélést folytatott Aczél Györggyel, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatójával, ellátogatott a Szépművészeti Múzeumba, és a Magyar Nemzeti Galériába. Felkereste a Magyar Írók Szövetségét és a Magyar PEN Klubot. Az ELTE-n eszmecserét folytatott a spanyol nyelv- és irodalomoktatókkal, illetve egyetemistákkal, valamint meglátogatta a XIX. kerületi állami gimnáziumban működő magyar—spanyol két tannyelvű osztályt, az Európa könyvesboltban pedig dedikálta A nagy utazás című regényét. A miniszter szombaton elutazott Budapestről. MSZMP-értekezlet Békésben és Tolnában (MTI) Békéscsabán, a szavazás elhúzódása miatt, vasárnap hajnalban fejeződött be a szombaton megkezdett megyei pártértekezlet. Az első titkári tisztségre két jelöltet állítottak, Szabó Miklóst, a megyei pártbizottság első titkárát, és Fodorné Birgés Katalint, az SZMT vezető titkárát. A választás első menetében Szabó Miklós 191, Fodorné Birgés Katalin 175 szavazatot kapott, emiatt meg kellett ismételni az eljárást, mert legalább 206 szavazat kellett a poszt elnyeréséhez. A második fordulóban 205-en szavaztak Szabó Miklósra, aki végül is a harmadik menetben 258 vokssal újra elnyerte tisztét. Ezután hét jelölt közül három titkárt választottak. Ismét titkár lett Kiss Sándor és Lovász Matild, és új titkár Forrai József, a megyei pártbizottság eddigi osztályvezető-helyettese, aki az elsőtitkár-választáskor nem fogadta el a jelölésére tett javaslatot A pártértekezlet végül megválasztotta a 71 tagúúj megyei pártbizottságot. A szombaton reggel kezdődött Tolna megyei pártértekezlet vasárnap hajnalban fejezte be munkáját Szekszárdon. Az MSZMP megyei bizottságába az alapszervezetektől delegált 45 tag mellé még 15 új tagot választottak, és az így teljesen megújult testület élére is új vezetők kerültek. Első titkár Jánosi György lett, aki továbbra is a szekszárdi Tanítóképző Főiskola igazgatóhelyettese marad, így pártfunkcióját társadalmi megbízatásként látja el. A megyei pártbizottság új titkárai: Gazdag László, Herczig Ferenc és Lipovszky Gyula. A két utóbbi eddig is a pártapparátusban dolgozott, Gazdag László pedig közgazdász, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem oktatója, aki társadalmi megbízatásként vállalta a titkári munkát Az MSZDP a politikai centrum bal oldalán (MTI) A Magyarországi Szociáldemokrata Párt vitafórumot szervezett szombaton a MOM Művelődési Házában. A tanácskozáson mintegy kétszázan vettek részt, képviseltette magát az MSZDP számos vidéki szervezete, nem voltak jelen, viszont az elnökség tagjai, akik előzőleg többször elhatárolták magukat a szervezőbizottság rendezvényétől. A többórás fórumon egyebek között rámutattak: mielőbb szükség lenne az MSZDP akció- és választási programjának kidolgozására, hogy a szociáldemokraták szavazóbázissal rendelkező párttá váljanak. Ennek érdekében megvitatásra ajánlottak, és a résztvevők között kiosztottak egy akcióprogram-tervezetet, amely a párt stratégiai céljaira, a politikai és gazdasági reform végrehajtására, valamint a külpolitikára és az MSZDP nemzetközi kapcsolatainak formálására vonatkozó elképzeléseket tartalmaz. , Az elaborátum szerint a szociáldemokraták alapvető stratégiai célja a jóléti társadalom, a pluralista politikai demokrácia és az egységesülő Európába illeszkedő nemzeti függetlenség megteremtése. A dokumentum ismertetése során elhangzott: az MSZDP-nek a politikai centrum bal oldalán elhelyezkedő pártnak kell lennie. A tanácskozáson javasolták: az elnökség és a szervezőbizottság jóváhagyásával május 27-re hívjanak össze országos gyűlést, amelyen tisztáznák az MSZDP-t illető kérdéseket A nemzet méltósága megköveteli az elszámoltatást sát kezdeményezte. Az alakuló ülésre szombaton került sor a Jurta Színházban. A megbeszélésen elsősorban a bizottság keretében megalakítandó albizottságok, munkacsoportok feladatairól volt szó. Egyebek között megyénként kívánják megállapítani — az ottani független szervezetek bevonásával — az MSZMP, a KISZ, a munkásőrség, a Hazafias Népfront és a szakszervezetek vagyonát. Vizsgálat tárgyává teszik Magyarország nemzetközi szerződéseit, a magyar állam 1948 óta felvett hiteleit, ezek felhasználásának módját, az egymilliárd forinton felüli nagyberuházásokat, az utóbbi évtizedek hibás döntéseiért felelős állami és társadalmi vezetők vagyonát, javadalmazását, a koncepciós perekkel érintett személyek rehabilitációját. A Magyar Politikai Foglyok Szövetségének képviselője javasolta, hogy foglalkozzanak a fegyveres testületek pártatlanságának, a fegyvertartási engedélyek bevonásának kérdésével is. A vita során elhangzott: a nemzetnek joga van megtudni,hogy kik azok, akik miatt a jelenlegi állapotba jutottunk. A Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság képviselője kifejezte: a magyar nemzet méltósága megköveteli az elszámoltatást. A Magyarországi Szociáldemokrata Párt képviselője fontosnak tartotta, hogy a koncepciós ügyeket vizsgáló bizottság munkájában az alternatív szervezetek jogvégzett tagjai, illetve a szenvedő alanyok is képviseltessék magukat. A Fidesz álláspontjátképviselő hozzászóló szerint azért is foglalkozniuk kell az anyagi források igazságos újraelosztásával, mert a választások előbbre hozása a jelenlegi feltételek mellett egyértelműen hátrányos az alternatív szervezetek számára. (MTI) A Magyar Függetlenségi Párt nemzeti megbékélési és elszámoltatási bizottság létrehozá