Magyar Nemzet, 1990. február (53. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-01 / 27. szám
2 hír forrásaként, amelyek az első órákban ezt nem tartották fontosnak hangoztatni, s „moszkvai híresztelésekként” szóltak Mihail Corbacsovnak a pártfőtitkárságról való lemondásáról. Valóban a CNN embere indította el a lavinát, s persze, ez volt a kedd esti tévéhíradók vezető híre, s tüntént mindenki találgatni kezdett. James Baker külügyminiszter ugyan igyekezett lehűteni akedélyeket, ám Sununu fehér házi stábfőnök bevallotta, hogy az elnök Bakerrel és Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadóval megvitatta a hírt. Kiderült, hogy kérték is a tájékoztatást az Egyesült Államok moszkvai, és a Szovjetunió washingtoni nagykövetétől. Szerda reggel aztán már magának Gorbacsovnak a cáfoló megjegyzései vezették be a tévéhíradókat E „miniválság" persze sokat elárult a szovjet vezető megítélésével, vagy éppenséggel hatalmi taktikázgatásával kapcsolatos amerikai aggodalmaikról, feltételezésekről. A szerdai The Washington Timesnak CIA-körökből elmondták, a Központi Hírszerző Ügynökség a múlt héten jelezte a kormánynak, hogy „a közeljövőben várható Gorbacsov ilyen lépése". A keddi találgatásokban is felvetődött, hogy ez egyfajta elhatárolódás lenne a párttól, valamint az állam szerepének megerősítése. S mivel a híresztelésekben az is szerepelt, hogy Gorbacsov a saját emberét, Jakovlevet vagy Sevardnadzét neveztetné ki pártfőtitkárnak, mindenki elsősorban ravasz, bár kockázatos politikai húzást gyanított (bár szóba került Rizskov, sőt Ligacsov neve is főtitkárként, ami cáfolná e tételeket). Mindenesetre a The Wall Street Journal tudni véli, hogy az amerikai kormányzat az elmúlt hetekben megvitatta egy ilyen „húzás” lehetőségét, s azt „bátor manőverként” ítélték meg a szakértők; eltávolodás a visszahúzó pártbürokráciától, sőt, az első lépés a többpártrendszer felé. Ugyanakkor Kissinger az ABC tévé szerda reggeli híradójában ismét óvta az amerikai közéletet, hogy „minden tétet egyetlen emberre tegyen”, mert szerinte bárki szovjet vezető kénytelen volna a gorbacsovi nyomvonalat követni. Robert Dole szenátusi republikánus vezérpedig kedd este azt hangoztatta, hogy a bizonytalanság Gorbacsov körül óvatosságra inthetné a „békeosztalékot" elhamarkodottan feloszlatókat. (a. J.) Munkatársunk szófiai telefonjelentése A BK■•-kongresszuson érződik at politikai vitakultúra hiánya Szófia, január 31. Egyelőre nem nevezhető túlzottan magas színvonalúnak a Bolgár Kommunista Párt kongreszszusi munkája — állapította meg Petr Djulgerov, a szófiai sajtóközpont vezetője. A politikus az elmúlt másfél nap hozzászólásait értékelve úgy vélte, hogy igen érződik a politikai vitakultúra hiánya. Az eddig elhangzottakból nem lehet komolyabb következtetéseket levonni, mivel a véleménynyilvánítások jó része csak frázispufogtatásnak hatott, s nem minden küldött volt képes ..alkalmazkodni a demokrácia játékszabályaihoz” Egyes nyugati elemzők „egyenesen értelmiségellenesnek” ítélték a tanácskozás légkörét. Ezt Djulgerov tagadta, de a szerdai tájékoztatón jelen lévő Racsko Racsev, pártépítési szakértő elismerte: sajnos, nincs sok tapasztalat arról, hogy miként kell viszonyulni a párton belüli másként gondolkodáshoz. Több küldött letűntnek hitt szóhasználattal ostorozta a platformokat,, volt, aki tárvozásra szólította fel őket Ezek az indulatos megnyilvánulások jelzik, hogy a fejekben, s főként a bolgár vidéken vajmi kévéé változott, s kétségek, merülnek fel, vajon a demokratikus megújulást célzó központi elképzelésekből mi valósul meg a közel egymilliós párt gyakorlati életében. Szerda délelőtt kapott szót Kiril Vaszilev történész, az Alternatív Szocialista Egyesülés egyik vezetője. A magát frakciónak tekintő csoportosulás korábban a pártból való kiválás gondolatát is felvetette. Szakértők szerint a szocialista, szociáldemokrata értékekért kiálló ASZD talán a legradikálisabbnak látszik az öt platform közül. Ezek együttesen jó, ha hatszáz rokonszenvezővel rendelkeznek a közel 2800 küldött között. A kongresszus konzervatív hangulatát jelzi, hogy Vasziljev professzorba ütemes tapsolással többször is belefojtották a szót, amikor a párt megújulásában határozott fordulatot sürgetett, s abszurdnak nevezte, hogy manapság a nómeneklatúra szinte minden tagja a zsivkovi idők elnyomottjának tünteti fel magát A történész az obstrukció miatt kénytelen volt megszakítani mondókáját, de később egy „tetemrehívás-szerű” kérdésre válaszolva leszögezte: az ASZD elfogadásra javasolja a három fő pártdokumentumot. Azaz a frakció nem kíván önálló párttá válni, ha a kongresszus jóváhagyja a demokratikus szocializmus elveit, a véleménykülönbségek szabadságát. Nemcsak e frakció és a négy platform léte ad okot a túlfűtött megnyilatkozásokra, sokan hallani semakarnak a párt nevének megváltoztatásáról sem. Többen élesen felvetették a vezető testületek gyökeres személyi megújítását, amire módot adnak majd a jelentős szervezeti változások, elnök, elnökség, s mintegy száztagú párttanács megválasztása. Csütörtökre maradt a konkrét javaslatok megvitatása, a tényleges tennivalók meghatározása, a személyi döntések, de igencsak elképzelhető, hogy pénteken is folytatja munkáját a BKP kong- I resszusa, amely nemcsak a kijelölt időpont előtti összehívása miatt nevezhető rendkívülinek. Pósa Tibor Egy evangélikus lelkész fogadta be a súlyosan beteg Honeckert Berlinből jelenti az MTI. Egy evangélikus lelkipásztor fogadta be otthonába a kedden este szabadlábra helyezett Erich Honeckert és feleségét. Mint Uwe Holmer evangélikus lelkész közölte, a házaspár — a korábbi hírrel ellentétben — nem az egyház szeretetotthonában, hanem az ő lakásának egyik vendégszobájában nyert elhelyezést a Berlintől északra fekvő Lobetalban. Holmer a lépést egyeztette főnökeivel, miután Honeckerék már decemberben ilyen értelmű kéréssel fordultak az evangélikus egyház berlin-brandenburgi szervezetének vezetőségéhez. Stephan Hermann, a neves író levélben kérte az NDK legfőbb ügyészét arra, hogy Honecker és Hermann Axen esetében — teleintettel a két idős ember rossz egészségi állapotára — legyen elnéző, és ne ragaszkodjék a vizsgálati fogság elrendeléséhez. Herman írása szerint „mindketten súlyos hibákat követtek el, s ezért felelniük kell majd a bíróság előtt. Ugyanakkor a jogállamiság útjára lépő NDK nem létezhet az engedékenység fogalma nélkül. A mégoly súlyos válság dacára sem szabad teret engedni az elharapódzó bosszúvágynak" — hangoztatja Hermlin. Testületileg lemondott az NSZEP—MSZP Lipcse megyei vezetősége. Drezda után immár a második megyében kerül sor erre a lépésre, ami a párton belüli bomlási folyamat felgyorsulását jelzi. Kettéválik Romániában a Nemzeti Megmentés Frontjának Tanácsa A State Department bírálja Bukarestet Bukarestből jelenti ez AFP. Két külön szervezeti egységre válik szét Romániában a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa. A lépés célja, hogy egyfelől lehetővé tegye a pártok részvételét a hatalom ideiglenes gyakorlásában, másfelől a front indulását a májusi választásokon. Tőkés László református lelkész a Rompres hírügynökség temesvári munkatársának adott nyilatkozatában támogatásáról biztosította a Nemzeti Megmentési Frontot. A református lelkész ugyanakkor nem rejtette véka alá, hogy bizonyos kérdésekben — így például a magyar iskolák, illetve Pálfalvi Attila oktatási miniszterhelyettes menesztése ügyében — elégedetlen a front lépéseivel. Világossá tette azonban: kitart a front mellett, ha az teljesíti a nemzetiségek életét is átfogó demokratizálási programját. Az MTI washingtoni jelentése szerint az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerdán minden korábbinál élesebben bírálta a román Nemzeti Megmentési Front politikáját. Értesülések szerint a legújabb bukaresti fejlemények tükrében kétségesebb, mint valaha, hogy James Baker amerikai külügyminiszter februári moszkvai útja kapcsán ellátogat Romániába is. Bizonyos viszont, hogy Baker felkeresi Prágát. A legutóbbi bukaresti tüntetések megmutatták, hogy a hagyományos pártok, a diákcsoportok növekvő mértékben elégedetlenek a front kormányával, mondotta a külügyi szóvivő. ■ Magyar Nemzet Pozsgay Imre kibuclátogatóban „Politikamentes" országjáró körutat tett szerdán, izraeli látogatásának negyedik napján Pozsgay Imre — jelentette az MTI Az államminiszternek vendéglátói egy arab falu, Bak'a al-Garbia életét mutatták be délelőtt, majd a kirándulás a festői Haifában,a zsidó állam tengeri kapujánál folytatódott. A küldöttség az ország északi részét átszelve, a Kinneret-tó partján működő Ein Geri kisbucban tett rövid látogatást, majd Názáretet érintve, egy másik kibucban, a bibliai városhozközeli Kefár Háhoreshben töltötte az estét A kibuc vezetői tájékoztatást adtak erről a sajátosan izraeli, kommunisztikus elvekre épülő, de hatékony gazdálkodási módról. Elhangzott, hogy a fiatalság mind jelentősebb hányada fordít hátat az egykor a pionírszellem megtestesülésének számító kibucmozgalomnak, amely jelenleg a nem egészen négymilliós lakosság 3,5 százalékát foglalkoztatja. Pozsgay Imre csütörtökön Jeruzsálemben Jichak Samir kormányfővel tárgyal, és pénteken tér vissza Budapestre. ..Nemzeti Imareggeli'* Antall József kelet-közéép-európai ismertetője Washingtonban (Tudósítónktól) „A hírcsinálók reggelijén”, a washingtoni nemzeti sajtóklub egyik szokásos rendezvényén találkozott újságírókkal a Magyar Demokrata Fórum elnöke, aki William Roth deleware-t, és — a Kelet-Európa iránt különösen érdeklődő — Christopher Dodd Connecticut szenátorral is tárgyalt. Antall József és a vele együtt Amerikában tartózkodó Jeszenszky Géza részt vett azon a szerdai ebéden is, amelyet Don Quayle alelnök adott a Hilton Szálló nagytermében a csütörtöki „nemzeti imareggeli" több száz amerikai és külföldi vendégének. Nem sokkal lapzártánk előtt fogadták az MDF politikusait a szövetségi képviselőház külügyi bizottságának tagjai, s később Tom Lantos kaliforniai képviselő várta őket. A sajtóklubban Antall József útjuk céljaként említette, hogy meg akarták ismertetni az amerikai közéletet az MDF elképzeléseivel, amelyeket rögvest vázolt is,bemutatván pár szóval a szervezetet magát is (ám a helyszínhez illően a kérdésekre válaszolva is kerülte, hogy külföldön folytasson bárminemű pártpolémiát, latolgassonkonkrét választási és koalíciós esélyeket). Hangoztatta a jogállam megteremtésének fontosságát és az európai értékek, az Európához tartozás — történelmünkben mindig kifejeződött — vezérlő elvét, ami az alapja annak, hogy működőképes piacgazdaságot és politikai demokráciát teremtsünk hazánkban. Antall nyomatékkal jelentette ki, hogy pártja nem „harmadik utat" keres, hanem a magyar gazdaság privatizálására törekszik, de ezt nem elkapkodva téve, tehát a vegyes gazdaság rövid szakaszán át, elkerülendő az összeomlást. Mindez nem megy külföldi tőkebefektetések nélkül, s hangsúlyozta, hogy szükség lenne a megfelelő egyensúlyra a német —osztrák és az angolszász meg egyéb gazdasági kapcsolatok között, ez biztosíthatja a többi közt a magyar gazdasági függetlenséget. Ha az elmúlt hetven évben a Nyugat a maihoz hasonló érdeklődést tanúsított volna irántunk, „megtakaríthattuk volna a totalitarizmus évtizedeit” — jegyezte meg fanyarul. S ha fontos is a regionális együttműködés szomszédainkkal, nem helyettesítheti bekapcsolódásunkat az európai integrációba. Antall szólt a Varsói Szerződés átalakulásáról, megfelelően a kelet-közép-európai országok törekvéseinek. A kérdések során persze őt is faggatták Gorbacsov — e napon Washingtonban mindenkit a szokottnál is jobban izgató — kilátásairól. Az MDF elnöke államférfiúi óvatossággal nem zárt ki semmi fordulatot, ám azt hangsúlyozta, hogy a világ és Kelet-Közép-Európa számára fontos volna Gorbacsov maradása. Hiszen hazánk és térségünk számára is igen nagy veszélyt jelentene a visszarendeződés a Szovjetunióban, s itt utalt a szovjet csapatok jelenlétére. Kifejezte reményét, hogy a kelet-európai országok már eljutottak addig, hogy nehéz volna akár közvetve, akár közvetlenül náluk viszszarendeződést végrehajtani. Ezért is fontos a Nyugat érdeklődése, gazdasági és politikai jelenléte. S persze nagy reményeket fűzünk abécsi haderő-csökkentési tárgyalásokhoz, miként jó esély van rá, hogy még az idén, vagy legkésőbb jövőre kivonják hazánkból a szovjet csapatokat. A Nyugat támogatására pedig azért is szükség volna, méghozzá sok formában, mert a lakosság már aligha képes további áldozatokat hozni, s a szociális elégedetlenség szerte Kelet-Közép-Európában megbuktathatja a változásra törekvő új kormányokat is. Jeszenszky Géza a sajtóértekezlet végén bejelentette, hogy a jövő héttől az MDF-nek állandó amerikai képviselője lesz. , Avar János Távozott a bősi nagytröszt és lemondott a Prága, január 31. * A csehszlovák régi rendszer egyik tipikus képviselője távozott szerdán a csehszlovák közéletből; a pozsonyi kormány felmentette tisztségéből Vladimir Lokvencet, a bős—nagymarosi vízlépcsőépítkezés szlovák kormánybiztosát. A szlovák kormány egyben javasolta a prágai szövetségi kabinettnek, hogy Lokvencet mentsék fel a vízierőmű-építkezés csehszlovák kormánybiztosi megbízatása alól is. Lokvenc neve valósággal összeforrott a neosztalinista rezsim megalomán vízierőmű-rendszerével, évtizedeken át a legnagyobb lelkesedéssel, mondhatni megszállottsággal védelmezte a környezetromboló, a két ország viszonyát hosszú időre megzavaró vállalkozást. Lokvenc helyére a pozsonyi kormány a Dominik Kocinger erdő- és vizei Dominik Kocinger erdő- és vízgazdálkodási miniszterhelyettest javasolta szlovák kormánybiztosnak. A kabineti ülése után tartott sajtótájékoztatón a szlovák kormányfő egyébként azt hangoztatta, hogy „gyorsítottan, de felelősen” kell megítélni a Magyarországgal kötött kormányszerződésből fakadó intézkedést, „végül is nem lehet figyelmen kívülhagyni azt a tényt, hogy a vízlépcső-építkezés eddigi költségei 16 milliárd koronát tesznek ki”. Csehszlovákiában szerdán még egy politikus távozását jelentetek be: a cseh parlamentnek benyújtotta lemondását Frantisek Pltra, cseh miniszterelnök. Pltra hosszú évitizedeken át, különböző szinteken mezőgazdasági ügyekben illetékes CSKP-funkcionárius volt, dél-csehországi cseh kormányfő kerületi vezető titkár, a CSKP KB mezőgazdasági, kérdésekben illetékes titkára, beválasztották a CSKP legfelsőbb vezető testületébe, az elnökségbe is. A cseh kormányfői posztot 1988 októberétől töltötte be és aztán ismegtartotta, hogy a megújulási mozgalom győzelme nyomán a cseh kabinettel átalakították, és abban kisebbségbekerültek a kommunisták. Pitrát a múltban azon kevés CSKP-vezetők között tartották számon, akitől nem volt idegen a reformok gondolata, és emberi kvalitásait tekintve is kitűnt társai közül. Lemondólevelében most azt írta, akkor akart lemondani, amikor reális remény nyílt a szabad és demokratikus társadalom megteremtésére, s nem akkor, amikor azok távoztak, akik a múlt rendszerben visszaéltek a hatalommal. Pitra őszintén beismerte, most kell megfizetnie az adót, hogy annak idején szigorúan tartotta magát a pártfegyelemhez és a november 17-i rendőrakció után a pártelnökség határozatát végrehajtva, a brutális rendőrakciót védelmébe vevő televíziós beszédet mondott. Pitra utalt arra, hogy a régi párt- és állami vezetésben ő volt az első, aki már november 19-én, televíziós beszédének napján a rendőrakció kivizsgálására kérte fel a cseh főügyészt, de személyének és mostani tevékenységének megítélésekor sokan nem tudnak elvonatkoztatni múltjától. Ezért és egészségi állapota miatt határozta el lemondását, hangoztatta a kommunista párti politikus. Láng Péter A szélsőségesek ellenőrzik Koszovó egy részét Belgrádból jelenti az MTI. A koszovói Podujevóban, Urosevacon és Lipljan környékén az albán szélsőségesek gyakorlatilag átvették a hatalmat — jelentette szerdán este a Tanjug hírügynökség. Az utakat elbarikádozták, ellenőrzik a járókelőket és az utasokat. A pristine—Krusevac— Belgrádi és a pristina—Skopjei országúton lehetetlenné tették a közlekedést. A biztonsági erőkkel történt összecsapásokban szerdán este három albán nemzetiségű tüntető életét vesztette. Csütörtök, 1990. február 1. A kivonás A magyar kormány és a közvélemény álláspontja szerint semmi akadálya, ámi több,kívánatos, s hogy a szovjet csapatok a lehető legrövidebb időn belül kivonuljanak hazánkból, e tekintetben is helyreálljon a szuverenitásunk. A kívánságot az is alátámasztja, amit Németh Miklós miniszterelnökmondott parlamentibeszédében : a szovjet csapatok itt állomásoztatása „egy korábbi, mamár minden tekintetben meghaladott politikai és a katonai koncepció következménye ..Bátran hozzáfűzhetjük, a régikoncepciónak két része volt. Az egyik Valóban a katonai egyensúly, a fenyegetettség érzetének a fenntartását szolgálta, a másik funkciója viszont a ,felügyelet” volt, a szocialista országok belső, régi rendje fölött. Gorbacsov Szovjetuniója ez utóbbiról ünnepélyesen lemondott — a háború utáni katonai korszakpedig lezárult, sremélhetően valamilyen tragikus fordulat sem hozza vissza. Európai keretekben Az új Európában ne legyenek(se Keleten, se Nyugaton) támadásra alkalmas fegyverek és idegen földön állomásozó csapatok. Ennek a kívánságnak kis — debennünket közelről érintő — részéről kezdődnek ma tárgyalások Budapesten, a szovjet csapatok kivonásának az ütemtervéről. Abban a tudatban ül asztalhoz —feltehetően —, mind a két fél, hogy egy nemzet óhajáról tanácskoznak, amely egyúttal a nagyegésznek, az általános európaifejlődésnek is része. Nézzük előbb az egész földrészt érintő számokat. Brüsszeli adatok szerint jelenleg az NSZK- ban 225 ezer amerikai, 60 ezer i brit, 50 ezer francia, 25 ezer ibeliga, 7700 holland és 7000 kanadai katona állomásozik. A „mi oldalunkon” a Szovjetunió — a határain kívül —, mintegy félmilliós ,haderőt állomásoztak ebből !Magyarországon 60 ezret, Csehszlovákiában 80 ezret, az NDK-banpedig 360 ezret. Mint látni, Ihazzánk e tekintetben nem nyom túl sokat a latban. Mitöbb — Kárpáti Ferenchonvédelmiminiszter szavaival — földrajzihelyzetünkis lehetővé teszi a gyors kivonást anélkül, hogy ez Magyarország vagy a Varsói Szerződés biztonságát veszélyeztetné. Mindez azonban nem légürestérben van, hanem európai keretekben, olyan körülményekközött, amikor a két fél— a hatalmas katonai erőt kézben tartó i NATO és a Varsói Szerződés képviselői éppen arról tanácskoznakBécsben, miként lehetne kölcsönösen, hitelesen, kellő ellenőrző gépezet kialakításával egész Európában csökkenteni, visszavonni, csak védelemre beállítani a haderőket. Az osztrák fővárosbankét, párhuzamos tanácskozás is folyik: egyrészt az atlantiak és a varsóiak között a tényleges csökkentésről, amelynek az első, láttörő lépését magában foglaló megállapodása előreláthatóan még az idén létrejön. A helsinki harmincötökpedig egyéb katonai bizalomerősítésről cserélnek véleményt. Fanyalgók ! Egyes vélemények szerint a magyar (és a csehszlovák) „sietség” ezt a ritmust, ezt az összeurópaimegoldást zavarja, más szóval: felőre szaladunk, holott Bécsben már érlelődik egy kölcsönös, tehát az egész európai katonai trendszert átalakító egyezmény.Ilyen fanyalgás kétségtelenül érezhető Moszkvában is, egyes NATO-körökben is. A Krasznaja Zzvezda cikke — amellyel a magyar külügyminisztériumi államtitkár vitába szállt — az egyik fele ennek. Németh Miklós és Vuzskov miniszterelnök még decemberben megállapodott ugyan abban, hogy a szovjet csapatokathamarosan ki lehet vonni Magyarországról , de .Moszkva úgy látszik szeretne ezért ellenszolgáltatást kapni a Nyugattól: ez a kivonulás nemzetközi megállapodáson és kölcsönösségen alapuló alku legyen, és ne a szövetségi rendszer bomlásának a terméke. S az atlantiak? Természetesen céljuk a szovjet csapatok visszavonulása, de tekintettel az igen zavaros európai helyzetre, ők is közös megállapodással, ellenőrzötten, stabil körülmények között kívánják ezt és olyan döntésekkel, amelyeknek garanciája (gorbacsovi hitele) van. Vagyis a nyugatiak egy valóban átalakuló, gyökeres reformjait megvalósító keleti partnert kívánnak. Ezért húznak többségükben inkább az általános és jól ellenőrizhető megállapodások felé. A Neue Zürcher Zeitung így ír: „A NATO főhadiszállásán nem csinálnak titkot abból, hogy ezek a kinyilatkoztatások (mármint a magyar és a csehszlovák kivonási sürgetések) egy év múlva, a bécsi megállapodás aláírása után, jobban illettek volna a tájba.” A „magyar mozgalom" azonban a túloldalon is terjed. A belga kormány egy tagja arról beszélt, hogy ki akarnak vonulni nyugatnémet területről, a hollandoktól sem idegen az ilyen szándék. Úgy látszik, mindkét tömbben „a kicsik” igyekeznek visszaszerezni mozgási szabadságukat anagyokkal szemben. S ennek lehet jó hatása: ösztönözheti a hatalmakat a bécsi tárgyalások gyorsítására. A brit külügyi és védelmi miniszter viszont — annak a láttán,hogy az enyhülés általános jeleinek a hatására az amerikai kongresszus nagyszabású ,kivonási és fegyverzettakarékossági terveket dédelget, Washingtonban termett S Thatcher asszony üzenetével: kormánya nem hagyja magát belekergetni a védelmi kiadások „elsietett” csökkentésébe. Hurd külügyminiszter szavaival: „Senkiem tudja biztonsággal megmondani nekem, ki lesz hatalmon bármelyik kelet-európai országban tizenkét hónap múlva, sem azt, vajon ezek az országok demokráciák vagy diktatúrák lesznek-e, és milyen politikát fognak folytatni.” Mint látni, abékés és higgadt belpolitikai átmenet Kelet-Európában összefügg a csapat- és fegyverzetcsökkentéssel, elősegíti azt. Az amerikai törvényhozók nagyvonalúak: a fegyverkezésimegtakarításból hatalmas összegeket szánnának hazai szociális programok finanszírozására és Kelet-Európa támogatására. Miután százmilliárdos összegről van szó, e terveket nagyon is érdelmes a távolból, megfontolt kezdeményezésekkel ösztönözni. Francia vélemény szerint viszont az NSZK-ban állomásozó francia, brit, belga, holland erők jelenléte a „különleges szolidaritási viszonyt tükrözi”, amelyet a bécsi tárgyalások nem érintenek. Vagyis még a bécsiek sem. Új viszony A Varsói Szerződés tájain is vannak különbségek. Magyarország nem tartozik a „nyugati haditerephez”, hanem a peremen lévő délnyugatihoz — ellentétben az NDK-val Lengyelországgal és Csehszlovákiával. Ez utóbbiak között különleges jelentősége van az NDK-nak. Két okból is. A szovjet és az amerikai erők zöme a két német állam területén állomásozik. Ez a háború öröksége, a megszállásé, a négy zónára oszlásé, és ezt a korszakot nem zárta le békekötés. Az ottani szovjet csapatokat azóta is (NDK ide vagy oda) „a Németországban állomásozó erőknek" nevezik. Mind (az Egyesült Államok, a Szovjetunió, Nagy-Britannia és Franciaország, mind a két német kormány változatlanul azt vallja, hogy az egykori győztesek máig felelősséget viselnek a német kérdés megoldásában. Ezt a felelősségetkell érvényesíteni az egységes Németország létrejöttének a folyamatában, amíg fölöslegessé nem válnak a második világháborúból örökölt jogaik és kötelezettségeik. Addig azonban aligha vonulnakki innen teljes mértékben az amerikai és a szovjet csapatok. Magyarország nem tartozik a történelemnek e fő sodrába. Kívánságaink érvényesítésekor azonban nyilvánvalóan figyelembe kell venünk mind a Szovjetunió érdekeit, mind annak a Nyugatnak a szempontjait, amelyhez igyekszünk közeledni, támogatását várjuk. A magyar kivonási óhajnak döntően belpolitikai okai vannak. Horn Gyula külügyminiszter a Frankfurter Allgemeine Zeitunggal folytatott beszélgetésekor szólt arról, hogy a szovjet csapatok kivonása nem azért jelentős, mert különben beleszólnak a magyar belpolitikába. Ma már nem szólnak bele. Viszont irritálják a közvéleményt. Nem szovjetellenességről van tehát szó a magyar kormány részéről — szögezte le akülügyminiszter, de akét ország között új viszonynak kell kialakulnia. Éppen a magyar—szovjet viszony fejlődéséhez szükséges ez a kivonulás, az egyenrangú kapcsolatok teljes érvényesülése. Ezt szolgálják a mostani tárgyalások, a magyar igények megfogalmazása, nem a „ruszkik haza” utcai kiabálás módszerével, hanem a Civilizált tárgyalás, a távlati magyar érdekek és az újjáalakuló Európa szellemében. Olyan módon, ahogyan ezt manapság az atlanti világban is elképzelik, megfogalmazzák és megkívánják, ahogyan azt a békés átmenet is megköveteli. Tatár Imre Égetik a lengyel dossziékat is Varsóból jelenti az MTI. Czeslaw Kiszczak lengyel belügyminiszter szerdán parancsot adott a belügyminisztérium és a biztonsági szolgálat titkos aktái megsemmisítésének azonnali felfüggesztésére. A Szolidaritás különösen erélyesen követeli a biztonsági szolgálat dokumentumainak megőrzését, archiválását, főleg az 1981-es szükségállapot, majd az azt követő évek időszakából.