Magyar Nemzet, 1990. június (53. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-01 / 127. szám

A Rubel helyett dollár Bezárt az idei BNV (MTI) Negyedmillió vásárláto­gató, szerényebb közületi forga­lom, külsőségeiben is változó vá­sár­kép, a magánszektor erőtelje­sebb jelenléte — ezek jellemez­ték a csütörtökön zárult tavaszi BNV-t, a beruházási javak szak­vásárát. A BNV-n ezúttal 28 ország, to­vábbá Nyugat-Berlin, Hongkong és hazánk 1800 kiállítója mutat­kozott be. A kelet-európai stan­dokon nagy számban jelentek meg szövetkezetek és a vállalko­zások. Elmaradtak az általában erre az időpontra időzített mil­liárdos üzletkötések is, ami köt­tetett, az is jórészt konvertibilis valutában. Így Ganz-darukat vet­tek dollárért a szovjet üzletkötők, és kiállított szerszámgépeikből adtak el néhányat a magyar fel­használóknak. A lengyelek ma­lom- és sütőipari gépeket szállí­tanak még az idén hozzánk, ugyanakkor vásároltak is magyar vegyipari berendezéseket — szin­tén konvertibilis valutáért. Több üzletet kötöttek, illetve kereske­delmi tárgyalásokat folytattak a magyar kiállítók nyugati cégek­kel; a Peko Művek például Me­xikóba kíván eladni 15-20 millió dollárért vasúti sínalátéteket. Az Ikarus 3000 iskolabusz exportjára kap rövidesen konkrét ajánlatot a tengeren túlról. Ami a vásár protokollesemé­­nyeit illeti, azok kevésbé voltak látványosak, de sajtótájékozta­tókban azért nem volt hiány, s azokat most a külföldi kiállítók nagyobb számban tartották, mint az elmúlt években. Beszámoltak sorra alakuló vegyes vállalataik­ról, s nem rejtették véka alá lel­kesedésüket, a magyar politikai és gazdasági változások iránti bi­zalmukat. Az amerikai General Electric elnök-vezérigazgatója és 4 Lemondott államtitkári tisztéről Mészáros István (MTI) Egészségi állapotára, életkorára hivatkozva, alig egy héttel kinevezését követően le­mondott Mészáros István, a Mű­velődési és Közoktatási Miniszté­rium politikai államtitkára. A Kereszténydemokrata Néppárt képviselője elhatározását az An­tall József miniszterelnöknek — illetve egyes információk szerint az ideiglenes köztársasági elnök­nek is — eljuttatott levelében je­lentette be. Indoklásában kitér arra is, hogy felelőtlenség lenne részéről, ha elvállalná e tisztsé­get. A Kereszténydemokrata Nép­párt elnöke. Surján László isme­retei szerint Mészáros István ne­hezen szánta rá magát,­hogy igent mondjon jelölésekor. Tisztességes, felelős magatartásnak tartja, hogy elhatározását most, és nem beik­tatása után, hivatalának elfogla­lásakor jelentette be. Kérését méltányolni kell, az már más kér­dés, hogy jobb lett volna, ha nem így történik. Surján László közöl­te azt is, hogy a KDNP elnöksége és parlamenti csoportja Lukáts Miklóst javasolja a minisztérium politikai államtitkárává megvá­lasztani. Az új jelölt az Ország­­gyűlés környezetvédelmi bizott­ságának elnöke, így e funkcióba is mást kell választani. Új vezetőség lesz? A Fidesz kinőtte a ruháját A Fiatal Demokraták Szövet­sége ma kezdi háromnapos kong­resszusát. E tanácskozásról kér­deztük dr Fodor Gábort, a Fi­desz egyik parlamenti képviselő­jét. — Elsősorban azért kell kong­resszust tartanunk — mondta —, mert a Fidesz úgy járt az alap­szabályával, mint a gyerekek szoktak a ruháikkal, kinőtte. Új alapszabályt szükséges készíte­nünk. A választási kampány alatt rohamosan nőtt a taglétszámunk, most nyolc-tízezer körül jár, ren­geteg csoport jött létre vidéken Azt szeretnénk, ha a Fidesz szer­vezeti felépítése is kifejezné, hogy az egész országot behálóz­za szervezetünk, és hogy a külön­böző régiók érdekei meg tudja­nak jelenni a legfelső dön­tésho­zó testületekben Az lenne a jó, ha sikerülne áttérnünk a kül­döttkongresszusok módszerére A mostani gyűlésen ugyanis elvben valamennyi lapunk részt vehet. Vitatkozni kívánunk majd arról, hogy a középiskolások például hogyan csatlakozhatnak a Fi­­deszhez, és mi miként segíthe­tünk nekik. De a kisebbségi po­litikánkkal és az önkormányzati választásokkal kapcsolatos kérdé­sekkel is foglalkozni kívánunk . A választások óta több párt tartott kongresszust és általában új vezetőséget választottak. Így lesz ez a Fidesznél is? — Nagy kérdés, hogy mi le­gyen azzal a vezetőséggel, am­el­y­­­nek tagjai nagyrészt bejutottak a parlamentbe. Egyrészt az lenne az ideális, ha közülük többen az új vezetőségbe is bekerülnének, hogy a foly­tonossá­got, a tapasz­tala­tátadást biztosítani lehessen Ugyanakkor az is kívánatos len­ne, hogy új arcok tűnjenek föl . Hallani arról is, hogy a Fi­­deszen belül akadnak, akik tel­jesen lecserélnék az első embe­reket. — Abban bízom, hogy ésszerű kompromisszumot találunk. De tudomásul kell venni, természe­tes igény, hogy másoknak is ad­juk meg a lehetőséget. Előfor­dulhat­ nálunk is, hogy a parla­menti frakcióba, bekerültek ja­va része nem kíván részt venni a vezetésben vagy éppen kiszorul onnan. Bármi megtörténhet. — Miként vélekednek az irá­nyítókról a tagok? — Az elmúlt két évben sikert sikerre halmozott szervezetünk, ennek ellenére a fideszesek min­dig is nagyon kritikusan álltak saját munkájukhoz. S ez telje­sen jogos, hiszen a tevékenység sok szempontból szerkezetien. Egyik oldalon tehát ott a siker, a másikon pedig rengeteg javí­tanivaló akad. — Parlamenti párttá válása óta ez lesz az első kongresszusa a Fidesznek, így gondolom politi­kai kérdésekkel is kell foglalkoz­nia. — Nem tudom jut-e majd er­re időnk, de kívánatos lenne egy hosszabb távú stratégiát kialakí­tani, elsősorban a parlamenti po­litizálásunkról.­­ S talán olyan kérdésekkel is szembe kell nézni, hogy a Fidesz meddig maradhat fiatal, meddig tartható például az alapszabály­nak a korhatárra vonatkozó pont­ja. Hiszen még olyan képviselő­jük is akad, aki négy év múlva, mikor lejár a mandátum, már túllépi a harmincöt éves kort.­­ A legtöbb vitát kiváltó pon­tok egyike ez Rettentően nagy az igény a harmincöt éven felet­tiek között is, hogy a munkában részt vegyenek. Az alapszabály­­tervezetek mind a nyitást szorgal­mazzák, de úgy­hogy a fiatalos jelleget megőrizzük Persze azt is tudjuk, hogy a Fidesz identitását nem csupán annak kell megad­nia, hogy fiatalok a tagjai, ha­nem politikai értékeinek is. — A következő nagy erőpróba a helyhatósági választás lesz. Mi­re számítanak ezen? — Ott feltehetően még inkább érvényesülni fog az a rossz be­idegződés, amit a parlamenti vá­lasztások során is le kellett győz­nünk, nevezetesen: fiatal képvi­selőt mindig nehezebben válasz­tanak meg, mint egy megállapo­dott, „tapasztalt" embert. Már most el kell kezdeni a legopti­málisabb eredményt hozó straté­gia kidolgozását. S azt is tervez­zük: támogatunk olyanokat, akik ugyan nem tagjai a szervezetnek, idősebbek, de számunkra elfogad­hatóak. — A Fidesz úgy tűnik teljesen konszolidált parlamenti párttá vált. Képviselői vannak, székhá­za, telefonjai. — Szerintem ugyanolyanok maradtunk, mint voltunk. Koráb­ban tényleg nem volt egy helyi­ség sem ahol leültünk. De azt hi­szem, a Fidesz magatartása, po­litikai értékei ugyanazok marad­tak, mint amelyek két évvel ezelőtt voltak. Csak a lehetősé­geink lettek sokkal nagyobbak. fdésl) Készletezni fogják a búzát? Termelői nyomás a búzaár emelésére (MTI) A kormányzati szervek által egész évre jelzett, átlagosan 64 százalékos műtrágyaár­­emeléssel szemben ezeknek az ára január 1-jétől mos­tanáig átlagosan 85 százalék­kal növekedett. Ezt állítja a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetsége (MOSZ), árvizsgálatára hivatkoz­va. A túlzott áremelés egyaránt kedvezőtlenül érinti a nagy- és a kisüzemeket, és különösen hát­rányos a kenyérgabona-termelők­re, mivel ők között, hatósági áron kénytelenek eladni a terményt a felvásárlóknak. A műtrágyaárak jelzettnél nagyobb emelése miatt a kalászos gabona és más növé­nyek termelése is gazdaságtalan­ná válhat. A MOSZ felhívja a műtrágya­­gyártók és -forgalmazók figyel­mét, hogy tanúsítsanak önmér­sékletet az árképzésben. Ugyan­akkor a MOSZ kéri a kormányt, hogy — a költségek figyelembe vételével — a takarmánygaboná­hoz hasonlóan, módosítsa, emelje a hatósági áras étkezési búza fel­vásárlási árát. Magyar Nemzet a DOW Europe alelnöke nyugati tőkét ígért a magyar ipar fellen­dítéséhez, persze csak akkor, ha most indult vállalkozásaik siker­rel járnak. S szinte valamennyien ugródeszkának tekintik a magyar piacot a Szovjetunió és a többi kelet-európai ország felé. A szervezőket kevéssé dicséri, hogy az először kialakított Busi­ness Centerben a külföldi üzlet­embereknek gyakran két napot is várniuk kellett egy-egy idegen­­nyelvű levél legépelésére, vagy hogy a vásári kiállítói katalógus csak a BNV finisére készült el a nyomdában. A vásár körüli köz­lekedés mindvégig kaotikus álla­potot tükrözött, a nap bármely szakaszában csak órák alatt lehe­tett kijutni gépkocsival a Dobi István útra. Az optimizmus töretlen Gazdaságos lesz az Expo — a támogatók szerint (MTI) A Budapest—Bécs vi­lágkiállítás megvalósítható, az előkészületi munkák gyorsításá­val még lehetőség van zavartalan megrendezésre és színvonalas le­bonyolítására — ebben összegez­hető annak az országos konferen­ciának a mondanivalója, amelyet a világkiállítás megrendezésében érdekelt és érintett több mint száz hazai és külföldi szakember részvételével rendeztek csütörtö­kön Miskolcon. Szabó Iván, országgyűlési kép­viselő (MDF), emlékeztetett ar­ra, hogy a világkiállítás megren­dezése része a kormányprogram­nak. Folyamatban van az anya­gi feltételek felderítése, biztosítá­sa. Jelenleg ez a legfontosabb teendő, és a tapasztalatok szerint nem is eredménytelen: az utóbbi időben rendkívüli­ módon meg­növekedett a külföldi tőke érdek­lődése. Így nem túlzott az az optimizmus, hogy a világkiállítás megrendezése nem igényel a már elhatározottnál nagyobb költségvetési támogatást Baráth Etele kormánybiztos azt állította, hogy a rendelkezésü­nk­­re álló legfrisebb számítások sze­rint az Expo gazdaságosan való­sítható meg, noha az természete­sen nem várható, hogy az infra­struktúrában meglévő lemaradá­sunkat a világkiállítás révén pó­toljuk. Óriási jelentősége van an­nak — mondotta —, hogy a vi­lágkiállítás megrendezése renge­teg új munkahelyet teremt az iparban, az infrastruktúrában és az idegenforgalom területén egy­aránt. Emberek tízezrei juthatnak biztos kereseti lehetőséghez, a lakosság egészének együttesen több tízmilliárd forint többletjö­vedelmet jelenthet az Expo. Tiltakozik az új államtitkár Ne legyen vízlépcső a Dráván! (MTI) A magyar félnek a lehe­tőségekhez képest mihamarabb fel kell mondania a Jugoszláviá­val a Dráva hasznosítására két éve kötött keretegyezményt, mi­vel a folyó vidékének páratlan természeti értékeit nem szabad a bős—nagymarosihoz hasonló sík­vidéki üzemvízcsatornás erőmű­vekkel tönkretenni. Az­ elmúlt években több neves szakember fejtette ki emiatt aggályait tanul­mányokban, hatáselemzésekben, de e vélemények egy része nem került nyilvánosságra — nyilat­kozta Tarján Lászlóné, a Kör­nyezetvédelmi Minisztérium po­litikai államtitkára. A jövő hét elején az államtitkár a Parlament Környezetvédelmi Bizottságá­nak e célra létrehozott munka­­csoportjával a helyszínen tanul­­mányozta, milyen terepmunkák készültek el a jugoszláv oldalon, és kikérik a jugoszláv szakembe­rek véleményét az előzetes meg­állapodások felmondását illetően. A keretegyezmény alapján négy vízlépcső épülne fel a ma­gyar—jugoszláv határfolyón Gvurgyevác, Barcs, Drávaszabolcs, valamint Eszék térségében. Az eredeti tervek szerint a gyurgye­­váci erőmű már 1993-ban áramot termelne. Az építkezés következ­tében elpusztulna a Dráva és a Duna vidékének jellegzetes nö­vény- és állatvilága, s teljesen tökretennék a még szabályozat­lan Dráva árterének egyedülálló természeti értékeit. A gyurgye­­váci vízierőmű térségénél, Gyéké­nyes és Murakeresztúr között a Dráva és a Mura vidéke elmocsa­­rasodna, Bélavár és Berzence kö­zött viszont hatalmas területek száradnának ki. Ugyanakkor mi­nimális mennyiségű energiát termelnének, az ország jelenlegi­­villamosenergia-felhasználásá­­nak 0,2 százalékát, de 18—20 .évig hiteltörlesztésként ez is a jugo­szláv felet illetné meg — mondta az államtitkár­ asszony. Javítják a rendőrök munkafeltételeit. Üzletel a Belügyminisztérium (MTI) A Belügyminisztérium és a Magyar Acélárugyár 20-20, míg hat magánszemély — e két intéz­mény dolgozói — 10-10 százalékos részesedésével, összesen egymil­­lió forintos alaptőkével megala­kult az Arzenál Kft., elsősorban vadászfegyverek importjára. A Magyar Acélárugyár vezér­­igazgatója, Sors Ferenc elmondta, hogy Jugoszláviából kívánnak legalább 1000 vadászfegyvert be­hozni, miután egyre többen ren­delkeznek engedéllyel vadász­fegyver tartására, csak éppen nem tudják megvásárolni a pus­­kát, mert az már hosszabb ideje hiánycikk. Későbbi terveikben riasztó- és gázfegyverek importja is szerepel, amennyiben az Or­szággyűlés elfogadja a lőfegyve­rek tartásáról szóló törvényterve­zetet. Himber Péter vezérőrnagy, a Belügyminisztérium terv- és költségvetési csoportfőnöke sze­rint a tárca szűkös anyagi hely­zetében nagy szükségük van be­vételre, arra, hogy javítsák a rendőrök munkafeltételeit. Ezért a vállalkozásból származó nyere­séget teljes egészében erre a cél­ra fordítják. A kft.-n keresztül kívánja eladni a BM a megszün­tetett munkásőrség kisebb tétel­ben még megmaradt értékeit, val­­lamint azokat az elfekvő rendőr­ségi készleteket, amelyek forga­lomba hozha­tók. Természetesen nem fegyverekről van szó, hanem például kulacsokról, katonai zseb­lámpákról és hasonló apróbb cik­kekről. Szükségintézkedésekkel dolgozik a debreceni tanács Képesek-e működni szűkös vi­szonyaik között — ez a kérdés is felmerült a csütörtöki debreceni tanácsülésen a tanács különböző szervei munkáját tárgyaló vitá­ban. A tanács tavalyi költségvetési tervének már az összeállításánál is jelentkeztek a gondok, de az igaziak a terv teljesítése közben kerültek elő. A források szűkülé­se csökkentette a működési szín­vonalat, a lehetőségeket, ráadá­sul olyan központi döntések szü­lettek, amelyek további pénzt vittek el a tanácstól. Tartalékkép­zésük is lehetetlenné vált. Mind­ezek hatására úgynevezett taka­rékoskodással, valójában szükség­intézkedésekkel elérték, hogy a bevételi előirányzatok száz szá­zalékost is meghaladó teljesítése mellett a kiadási előirányzatokat csak 97,5 százalékban merítették ki. A tanácsi intézmények, költ­ségvetési szervek tehát működ­nek, de az igényektől elmaradó színvonalon. Az említett egysé­gek felszerelése hiányos, karban­tartásukra, dolgozóinak élelmezé­sére, a fűtésre, világításra nincs, vagy alig van pénzük. Nehezen tudják megoldani Debrecen víz­igényének a kielégítését, vissza­visszatérő téma a lakosság köré­ben a közterületek, zöldterületek elhanyagoltsága, Így aztán el­mondható, hogy a tanácsi szer­vek működnek, de... ha ez a fo­lyamat tovább tart, egy idő után már ezt sem lehet mondani. (g.­j.) ­ Turizmus a német egység jegyében A­leioura, az NDK Kulfoldi turisztikai marketingmunkájára nemrég alakult szervezet ügyve­zető igazgatója, Friedrich-Karl Boetzel ott élt néhány napja az NSZK-beli hannoveri Német Tu­risztikai Vásár (Germany Travel Markt) sajtóértekezletének elnök­ségében. Ki gondolta volna ezt alig néhány hónapja? Ahogy azt is nehezen lehetett elképzelni, hogy Günther Spazier, az NSZK Turisztikai Központja (Deutsche Zentrale für Touris­mus, DZT) igazgatója ugyanezen a titalommal kijelentene: kölcsö­nösen támogatni kívánják egy­mást a német,német és egyéb turisztikai tájékoztatásban, pro­pagandában, így a DZT már tér­képeket adott ki az egyelőre két Németország közötti határátkelő­helyek megjelölésével; közös imázst alakítanak ki; hirdetések­be, katalógusokba, eseménynap­tárakba belefoglalják a „másik” Németországot; német—német programokat ajánlanak; vásáro­kon, kiállításokon együtt szere­pelnek; tanulmányutakat indíta- nak egymáshoz, munkatársakat cserélnek, ad hoc turisztikai munkabizottságokat hoznak létre. Werner E. Jordan, a­ Lufthansa turisztikáért és üzleti utazásokért felelős vezetője úgy véli: a nyu­gatnémet Lufthansa és a keletné­met Interflug „párban” értékesít­heti majd a repülési szférában az országot. A Luthansa kész az In­­terflugnak menedzsment, tréning, dizájn és műszaki tanácsadói szolgálatot nyújtani, hogy beil­leszkedjék a repülési piacgazda­ságba. Már valóság: az egyik legnép­szerűbb nyugatnémet tévécsator­na állandó műsorszáma az isme­retlen-ismerős NDK turisztikai attrakcióinak bemutatása. A német—német közeledésnek számos jegyét tapasztaltam az NSZK északi régiójában. Ham­burg városa eddig így hirdette ön­magát: kapu a világhoz — a mos­tani változat: kapu a Kelethez. A nyugatnémet utazási irodák slá­gerajánlata: kirándulás az NDK- ba. Lübeck­ invitáció: amióta az NDK megnyitotta a határait, még inkább érdemes Lübeckbe utaz­ni, hiszen innen csak egy ugrás a szomszéd. Lübeckről szóló ismer­tető füzet az NDK-beli közeli, ha­sonló jellegű Wismar, Schwerin, Rostock városokat is tartalmazza. Megélénkült a kishatármenti forgalom: a keletnémetek Tra­banttal, a nyugatnémetek ke­rékpáron járnak át egymáshoz. Némi fenntartással olvastam ezt a feliratot: Volkswagent cserélek jól karbantartott Trabira. Még ha humort rejt is az ajánlkozás, meg­jelenését ki gondolta volna alig néhány hónapja? Mint ahogy azt sem, hogy a majna-frankfurti re­pülőtéren magyar útlevelemmel szó nélkül beengedtek a Közös Piac­­országai állampolgárainak fenntartott folyosón. Nem kis lé­pés ez az európaizálódás felé... Sz. Nagy Júlia Vihar a tanácselnökök körül Büntetőeljárás és sértő oklevél (MTI) Hivatali visszaélés és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt büntetőeljárást in­dít a városi ügyészség Pécs volt tanácselnöke és két segítője ellen — jelentette be a városi tanács csütörtöki ülésén a vádhatóság képviselője. Az ügyészség a testü­let kérésére vizsgálta meg a ta­nácselnöki tisztéről időközben egészségi állapota miatt lemon­dott Molnár Zoltán és két társa szerepét egy állami tulajdonú in­gatlan szabálytalanságok soroza­tában bővelkedő bérbeadásában. A Pécs központjában álló két­szintes, eklektikus épület haszno­sítására pályázatot kellett volna kiírni. Molnár Zoltán azonban, hatáskörét túllépve, hivatali ha­talmával visszaélve, külön megál­lapodásokat kötött különböző szervezetekkel és magánszemé­lyekkel az épület helyiségeinek felújítására, megtévesztette a vég­rehajtó bizottságot. A tanácsülés határozatilag kö­telezte a végrehajtó bizottságot, hogy az ügy áttekintése után von­ja le a tanulságokat, és saját ha­táskörében kezdeményezzen fe­gyelmi eljárást a mulasztók ellen. * Felháborodást váltott ki Vas megyében — az MTI szerint — a Fidesz szombathelyi szervezete azzal, hogy szerdán a megyei ta­nácsülésen sértő hangú oklevéllel „tüntette" ki Bors Zoltán lekö­szönő tanácselnököt, aki nyugdíj­ba vonulása alkalmából magas kitüntetést kapott. Az oklevél át­adója még annak ismertetése előtt távozott az ülésteremből. Hende Csaba, az MDF szombat­helyi szervezetének elnöke ma­gánvéleményeként úgy nyilatko­zott, hogy a „kitüntetés" tényével ő maga sem ért egyet, a helyi Fi­desz akcióját politikai kulturálat­­lanságra valló ízléstelenségnek tartja. Nézete szerint teljesen nyilvánvaló, hogy arra a kitünte­tésre,­ amelyet a Fidesz az „okle­vélben" kigúnyolt, nem az akkor még hivatalban sem levő Antall­­kormány tett javaslatot - ---------- A MAP —----------------------------------------------------------------------­Nagyon elvontan­ ­, olykor kilábalt az időszerűségből és nagyképűen át­menekült, képzeletében, az időtálló, már-már örökkévaló szférába. S noha ott nemigen érezte otthonosan magát — mindig kiderült ugyanis, hogy számára a maradandó ké­nyelmetlen, akár egy királyi trónus — eljátszadozott a gon­dolattal, hogy ő most valahonnan a magasból, a változtat­­hatatlanból szemléli fölényesen az időszerűt. Hamar meg­unta azonban. Kiderült, mindenkor kiderült, hogy az éppen zajló sokkal érdekesebb, mint az időtálló. Az is mindig újra nyilvánvaló lett, hogy az esemény­ csupán az örökkévaló egy-egy hullámfodra: a történés mindig csak tünete a vég­legesnek. Amikor idáig jutott, elszégyellte magát. Rájött, ez az önhitta­talmi emelkedettség egyáltalán nem újságcikkbe való. Talán csak az igaz, ami vitatható. S meglehet, a kérdés gyakran izgalmasabb, mint a magát vitathatatlannak fel­tüntető állítás. Kérdéseket fogalmazott hát meg magában. Aki kívül helyezkedik a politikán , az a politikától jobbra avagy balra áll? (Avagy csak alatta — vagy fölötte állhat?). Türelemre csak a győztest kell inteni — avagy olykor a vesztest­­? Kinek jobb a memóriája: az áldozatnak — avagy a tá­madónak ? Mennyit ér az az anyagi előny, amelynek az ára — er­kölcsi? Kinek van joga — rajtam kívül — eldönteni, hogy vala­mely nemes cél érdekében föláldozható vagyok? Azután rájött, hogy minden kérdésében benne rejlik a válasza is — és nem kérdezett tovább. DIURNUS Péntek, 1990. június 1. Légvárépítők Megkezdte önálló életét a kö­zépszint Vagy inkább a közép­szerű Budán történt, a várlejtő köze­lében, ahol a szakközépiskola ol­dalából maholnap kiköltöztetik az ottani óvoda csöppségeit. A hivatkozási alap szép és nemes: a hely a növekvő számú diákság oktatásához kell. Nem is volna ezzel baj, ha nem lenne egy má­sik érdek, a kisgyerekeké, s per­sze szüleiké. Ők, a helybéliek éveken át készültek arra, hogy a tanácsiak egyszer majd megtart­ják az ígéreteiket. Nem kértek elvtelen dolgokat iskolaii társbérletbe csemetéi­ket naponta kísérgető pa­pák és mamák. Eszük ágá­ban sem volt az iskola kárára döntést kicsikarni bárkitől is: az ő gyerekeikből is lesz kis­, majd pedig nagy diák. Csak éppen ar­ra vártak, hogy a három-négy évvel ezelőtti tanácsi ígéretet — kölcsönösen előnyös és akkor még szerény összegekből megva­lósítható — kompromisszumos megoldást teljesítsék. Két variá­ciót is ilyennek tekintettek: az iskolának ajánlottak tanterem­bővítést, illetve szó volt arról, hogy egy közeli telken az ovinak lesz új otthona. Utoljára a múlt év végén fogadta meg a tanácsi középvezető az ó­­oda értekezle­tén: jól járnak a kicsinyek is, s nem bánják meg a középiskolá­sok sem az­ intézkedéseket. E szavakra már csak azon néhá­­n­yan emlékeznek, akik a télen elégedetten álltak fel a székük­ről. De ők már lényegtelen té­nyezők, csakúgy, mint azok, akik az ő bizalmukból kerültek a ta­nácstestületbe, a választott tisz­t­ségekbe. A „fent"­ és a „lent" hatalmát, erejét vesztette: a bürokrácia középhada kivirágzott, életre kelt, és senkitől sem zavartatva mű­ködteti a gépezetet. Nincs, aki visszakérdezzen, aki számon­­kérjen, aki a kompromisszumra emlékeztessen —, aki a hatalmi vákuumot megszüntesse. Sem fant, sem lent, csak közé­pen működik ma a közigazgatás. Teszi ezt saját öntörvényei sze­rint, senkitől sem zavartatva. Miért is ne? A várlejtői óvódá­sok semmit sem fognak föl az egészből, talán csak évek múl­tán, a szülői tanmeséket hallgat­va jönnek rá egy párhuzamra. Arra, hogy míg ők homokvára­kat gyúrtak az udvaron, addig apáik és anyáik — elkopott ígé­retekből — légvárakat építettek. De, mint tudjuk, arrafelé csak a budai vár falai maradandók.

Next