Magyar Nemzet, 1990. november (53. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-01 / 256. szám

HAZAI NAPLÓ A NAP HÍRE — bár igazából nem novum és nem meglepetés: Demszky Gábor Budapest főpolgármestere. Gratulálunk a főpolgár­mesternek és jó munkát kívánunk; türelmet, egészséget, békességet ahhoz a feladathoz, amelyet a Fővárosi Közgyűlés alakulóülésén Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke nehéznek, ugyanakkor emberközpontúnak nevezett. A közgyűlés döntött arról is, hogy a főpolgármester fizetése a miniszteri munkabér száz százaléka lesz majd. Ez méltányos. Demszky győzelme egyértelmű volt: a 88 fős kép­viselőtestület eddig megválasztott 87 tagja közül nyolcvannégyen sza­vaztak, ötvenketten Demszky Gáborra adván voksukat. A főpolgár­mester eskütétele után megköszönte a bizalmat, rövid beszédben vá­zolta a városigazgatásra háruló feladatokat. BONYOLÓDIK A HELYZET a szovjet olajszállítás körül, vagy csupán félreértések halmozódnak? Tamás István, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisztériumának osztályvezetője most úgy nyi­latkozott, hogy a szovjet partnerek eddig egyetlen külkereskedelmi tárgyaláson sem mondták, miszerint decembertől csak kemény va­lutáért, vagy azzal felérő áruért hajlandók olajat szállítani Magyar­­országra. Tegnap ezzel ellentétes megállapítás hangzott el a Gázipari Tröszt sajtóértekezletén. Van egy közmondás: "ne fesd az ördögöt a falra, mert megjelenik! A decemberi olajszállítás mennyiségéről csak november végén várható megállapodás. Tamás István szerint is bizonyosnak látszik, hogy a szovjet fél nem szállítja le az év utolsó hónapjában sem az eredetileg tervezett mennyiségű olajat, de arról szó sincs, hogy decemberben csak dollárért jön az olaj a Barátság­vezetéken. Szó sincs, szó sem lehet róla, szó sem lesz róla... Az vol­na jó ám, ha így alakulnának a dolgok, s a Barátság-vezeték nem „hűlne” ki... A Szovjet Déli Hadseregcsoport parancsnokságán tar­tott sajtótájékoztatón, Mátyásföldön, Anatolij Kirilov alezredes bizto­sította a magyar újságírókat, hogy a szovjet olajszállítás csökkenése „nincs összefüggésben” a szovjet csapatok kivonása körüli vitákkal. A szakértőkre tartozó viták nem késleltetik a csapatkivonást sem, minden az „ütemterv szerint” halad. Tehát, ha úgy éreznénk netán, hogy zörög a haraszt, gondoljunk arra, hogy csupán ősz van. „HÉTVÉGI ESEMÉNYEKNEK” nevezi az MDF sajtótájékoztatójáról készült MTI-tudósítás a múlt hét végén történteket. Én azt javaslom, kerüljünk minden eufémizmust, őszinteségre és szókimondásra vágyó korunkban. Tehát: a benzináremelkedés elleni tiltakozással, az ab­ból kialakuló belpolitikai krízissel kapcsolatban Lezsák Sándor, az MDF alelnöke az újságírók kérdéseire válaszolva elmondotta, hogy — bár erről a miniszterelnöknek kell döntenie — magánvéleménye szerint legkésőbb a jövő év elején változtatni kell a kormányzati ap­parátus személyi összetételén, elsősorban az alsóbb posztokon. Az alelnök ugyanakkor leszögezte: véleménye szerint a jelenlegi koalíció­­felállás olyan erő a parlamentben, amelyet nem indokolt átalakítani. (K. A.) Szakszervezeti kerekasztal a benzinárról Feszültséget okoz a szociális védőháló hiánya is Rövid ügyrendi vita után a Szakszervezeti Kerekasztal a ben­zinár liberalizálásával kapcsola­tos kérdésekről tárgyalt. A szak­­szervezetek meghallgatták Káro­lyi Mihály, a Vállalkozók Orszá­gos Szövetsége főtitkárának be­számolóját a kedden megtartott munkaadói „kerekasztalról”. A munkaadók arra az álláspontra helyezkedtek, hogy elfogadják a kormány által megadott termelői árakat, de kérik a kormányt, hogy a termelői árképzés rendjét mu­tassa be. A beszerzési árak súlyo­zott átlaga alapján számoljon. Az árváltozások leggyakrabban havonta történjenek, és az állam adóbevétele ne haladja meg az október 25. előtti értéket. Az Ér­telmiségi Szakszervezeti­ Tömörü­lés javasolta, hogy a blokádok le­bontásakor használatos egyezteté­si módszert folytassák: a szak­mai kérdésekkel a munkaadói ol­dal foglalkozzon részletesen, a Szakszervezeti Kerekasztal támo­gassa ezt, az érdekvédelmi kér­désekben pedig a kerekasztal kéri a munkaadókat, támogassák az ő elképzeléseiket. Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke legfonto­sabb kérdésnek azt tartotta, hogy a liberalizáció után kialakuló in­duló fogyasztói benzinár ne le­gyen magasabb a vasárnap esti megállapodás értékeinél. A kerekasztal második napi­rendként a benzináremeléssel ösz­­szefüggő társadalombiztosítási kérdésekkel foglalkozott. Sándor László, az MSZOSZ alelnöke vé­leménye szerint a létminimum fo­kozatos emelésével érjék el a tár­sadalmi minimum összegét, és azt a jövőben indexálják. A Munkás­­tanácsok Országos Szövetségének képviselője szerint a kompenzálás csapdahelyzetet teremt, az árak liberalizálása után a legfontosabb kérdés a bérek liberalizálása, és a feszültségek egy részének oka a szociális védőháló teljes hiánya. Ferge Zsuzsa a Független Szak­­szervezetek Demokratikus Ligá­jának szakértőjeként felhívta a fi­gyelmet arra, hogy a minimálbér­nél alacsonyabb fizetésért is dol­goznak nagyon sokan az ország­ban, és a munkanélküliség fenye­gető réme miatt nem mernek ezért tiltakozni. A Szakszervezeti Kerekasztal minden tagja nehezményezte, hogy az érdekegyeztető tanács vé­leményének megismerése nélkül tárgyalta és döntött a héten a parlament a nyugdíj-kiegészítés mértékéről, és úgy tűnik — fo­galmazott Sándor László —,­­hogy a kormány nem nagyon tanult­­a benzináremelés után kialakult helyzetből. (kgyr) Js Demszky Gábor a főpolgármester Tegnap a Városháza dísztermé­ben megalakult a Fővárosi Köz­gyűlés és megválasztotta vezető­jét, az előzetes várakozásoknak megfelelően, dr. Demszky Gá­bort, főpolgármesternek. Elsőként Göncz Árpád köztár­sasági elnök köszöntötte a köz­gyűlés tagjait. Beszédében úgy fo­galmazott, hogy a hét végi tisztí­tó vihar után a főváros vezetésé­nek módjait is újra kell gondol­ni, hiszen nem lehet úgy vinni a dolgokat, mint eddig. „A város­nak hűséges, fegyelmezett polgá­rai vannak, akik­­bebizonyították, hogy meg tudják védeni az érde­keiket” — folytatta az elnök. Majd arra hívta föl a figyelmet, hogy ne engedjenek a pártbefo­lyásnak a képviselő-testület tag­jai. Ezután, az előzetesen elfoga­dott napirendnek megfelelően döntöttek a főpolgármester fize­téséről, amely megegyezik a mi­niszteri illetménnyel. Ezt követően, titkosan, megvá­lasztották főpolgármesternek Demszky Gábort, aki a lehetsé­ges nyolcvannégy szavazatból öt­venkettőt kapott meg. Esküje után, beiktatási beszé­dében megígérte, hogy a főváros vezetése irányítása alatt határo­zott lesz, de nem kihívó. Legsürgősebb feladatai közé so­rolta elérni, hogy a városban sen­ki ne éhezzen. „A piacgazdaságot akarjuk, de a város segíteni kí­ván azokon, akik a maguk erejé­ből nem bírják a versenyt.” Polgármesteri ars poeticáját a következőképpen fogalmazta meg: „Bárki vagy, érezd magad Budapest társtulajdonosának!" A kormány nevében Horváth Balázs belügyminiszter köszön­tötte a közgyűlés tagjait és a főpolgármestert. „Remélem, a fő­város a szabadság szigete lesz" — mondta. Megígérte, hogy a kormány Demszky Gáborral nem mint az SZDSZ képviselőjével fog tárgyalni, hanem mint Buda­pest első emberével. Megválasztása után néhány perccel Demszky Gábor sajtótájé­koztatón felelt az újságírók kér­déseire. Kifejtette, hogy abban bízik, nem válik pártcsatározások színterévé a közgyűlés. Mint közismert, az SZDSZ és a Fidesz felajánlotta a fővárosi leg­nagyobb ellenzéki pártnak, az MDF-nek, jelölje ő az egyik al­polgármestert. Az MDF ezzel a lehetőséggel nem kíván élni — tudtuk meg, ám a tervek szerint az egyik alpolgármesteri tisztsé­get nem töltik be, arra az eset­re, ha a demokrata fórum meg­gondolná magát. A főpolgármes­ter örömtelinek nevezte azt, hogy ugyanakkor az MDF részt kíván venni a bizottságok munkájában. Szerdán éjszaka bezárják a bu­dapesti pályaudvarokat, a haj­léktalanok onnan is kiszorulnak, így az új főpolgármester legelső feladata, hogy segítsen rajtuk. Válságstábot állítanak fel és szer­da éjszaka Demszky Gábor sze­mélyesen működik­­közre a fedél nélkül maradtak elhelyezésében. Demszky Gábor beszámolt kör­nyezetvédelmi terveiről, s arról, miként képzeli az ingatlankezelés átszervezését. (d. j.) Magyar Ném­et Nyugati benzináremelések (MTI) Németországban az EISSO, a BP, az Aral szerdán négy pfenninggel emelte a benzinfaj­ták árát, a dízelüzemanyagot pe­dig öttel. A Shell előző nap emelt ugyanilyen mértékben. Szerda éj­féltől az Osztrák Kő­olajipari Konszern (ÖMV) saját benzinkúti hálózatában, a normál benzin 30, a kétfajta szuperben­zin, valamint a dízel- és a fűtő­olaj pedig 20 groschennal drá­gul literenként. A szerdán­­bejelentett újabb drágulást ugyancsak tiltakozás fogadta az érdekképviseletek kö­rében. Lemondott Kecskemét polgármestere Tegnap a kecskeméti önkor­mányzat rendkívüli ülésén le­mondott hivataláról Kecskemét­­Polgármestere, dr. Bányai Endre. Ilyen rövid ideig — egy hétig — még senki nem töltötte be a vá­ros első emberének tisztét. Le­mondásának okát végső soron a választás eredményére lehet visszavezetni. Kecskeméten ugyanis szinte teljes erőegyen­súly alakult ki a kormánypárti koalíció és az ellenzék között. Az erőegyensúly miatt a hat párt hosszas előzetes­­ tárgyalás­­sorozaton próbált megegyezni a személyi kérdésekben. A polgár­mester személyében sikerült is megállapodni. Dr. Bányai Endre, az MDF városi listavezetője min­denki számára elfogadhatónak látszott. A hatvanéves bankigaz­gató, az MNB elnökségének egyetlen vidéki tagja világéleté­ben pártonkívüli­­volt, megfelelő képzettségű, széles látókörű sze­mélyiség. A lemondásban közrejátszott: nem fogadták el dr. Bányai al­polgármester-jelöltjét, az egyik MDF-es képviselőt az ellenzéki pártfrakciók. A polgármester azonban ragaszkodott saját em­beréhez, mint mondta: úgy gon­dolja, legalább egy közvetlen munkatársát joga van megválasz­tani. (lovas) Leáll a járműipar? A Rába Magyar Vagon- és Gép­gyár mától nem szállít futóműve­ket a Csepel Autógyárnak, mert a győri cég elunta, hogy csepeli megrendelője immár 1 milliárd, azaz egymilliárd forinttal tarto­zik. A hírrel összefügg, hogy a Rába hetekkel ezelőtt a tartozás mértékével egyenlő bankhitelt tudott szerezni, ezt természetesen felajánlotta a Csepel Autógyár­nak és az azzal szoros termelő­kapcsolatban álló Ikarus gyárnak. A két szanálás alatt álló jármű­ipari cég — éppen a szanálási el­járás okán — nehézségek nélkül leírhatná kiadásaiból az­­1 mil­liárdnyi hitellel járó kamatterhe­ket. Így aztán ki lehetne egyenlí­teni a Rábával szembeni tartozást. A Rába által felhajtott hitel­ajánlatra tegnapig sem a Csepel Autógyár, sem az Ikarus nem rea­gált, így a győriek meghozták ke­mény döntésüket: amíg az adós nem fizet, addig nem címeznek futómű- és motorszállítmányokat Csepelre. Ez az elhatározás napo­kon belül leállíthatja a magyar járműgyártást. Az sem mellékes, hogy a Rába sem rendelkezik fölösleges pén­zekkel, így a Csepel Autógyár tar­tozása kínos helyzetbe hozza a győri nagyvállalatot, amely nem hajlandó immár felvállalni, hogy egyéb kül- és belföldi megrende­léseit veszélyeztesse bárminemű fizetési nehézség. Merthogy az is természetes kell legyen: a Rábá­hoz alkatrészt, félkész terméket szállító cégek is pontos időben igényt tartanak járandóságukra. A Csepel Autógyár által gerjesz­tett negatív fizetési folyamat ki­hat a járműipar egész vertiku­mára. A Rába — mai elhatározásától függetlenül — természetesen nem csökkenti futómű- és motorter­melésének mértékét — ez nem érdeke —, hanem várja a jármű­ipari partnerek mielőbbi intézke­dését. (manas) Éjszakai zárás a pályaudvarokon (MTI) A MÁV november 1-jé­­től, csütörtöktől az utolsó vonat érkezésekor lezárja, és csak a haj­nali első szerelvény indulása előtt nyitja ki budapesti pályaudvarait. Ezzel egy időben felajánlotta a Népjóléti Minisztériumnak, hogy átad a pályaudvarokról kiszoruló hajléktalanok elszállásolására egy háromszintes, 1200 négyzetméter alapterületű épületet a Madridi úton. Ennek négyzetméterenkénti 6400 forint bérleti díjából a Népjóléti Minisztérium 1000 forintot, a köz­lekedési tárca pedig 200 forintot fizet. A különbözetet és a közüze­mi díjak kifizetését a MÁV vál­lalja magára. Közvetlen import Baskíriából D Újab­b­ részletek a szovjet olaj- és villamosenergia- szállításokról (MTI) A szovjet partnerek ed­dig még egyetlen külkereskedel­mi tárgyaláson sem mondták, hogy decembertől már csak dol­lárért, illetve hasonló kemény­ségű áruért hajlandók olajat szál­lítani Magyarországra — közölte Tamás István, a Nemzetközi Gaz­dasági Kapcsolatok Minisztériu­mának főosztályvezetője. Kedden az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt sajtótájékoztató­ján ezzel nem teljesen egybevágó állítás hangzott el, miszerint no­vemberben már csak részben, de­cemberben pedig egyáltalán nem hajlandó a szovjet partner rube­lért olajat szállítani. Tamás István szerint, novem­berre valóban 150 ezer tonna kö­rüli olaj szállítását vállalták ru­belért, s amennyiben ennél többet akarunk, akkor azért kemény árucikkekkel kell fizetni. A decemberi szovjet olajszállí­tás mennyiségéről csak novem­ber végén várható megállapodás. Az bizonyosnak látszik, hogy az év utolsó hónapjában sem szállít­ja le a szovjet fél az eredetileg tervezett mennyiséget, de arról egyelőre szó sincs, hogy decem­berben már csak dollárért jön az olaj a Barátság-vezetéken. Jelenleg a minisztérium szak­embereiből álló küldöttség tár­gyal a Szovjetunióban,­­többek között a várható olajszállítások­ról. Szó van arról is, hogy Ma­gyarország Baskíriából közvetle­nül importálna 200 ezer tonna olajat élelmiszerért, fogyasztási cikkekért cserébe. Elviselhető mértékűre csö­kkent a szovjet villamosenergia-szállí­­tási hiány. Kedden már csak 300-350 megawattal kevesebb villamos áram érkezett a szerző­désben rögzített mennyiségnél, s a­­helyzet azóta sem változott. A megelőző négy napon át 1200-1200 megawatt volt a hiány. A szovjet partnereknek feltehetően az idő­járás enyhülése miatt csökkent hazai áramfogyasztás tette lehető­vé a szállítások növelését. Ám a magyar fél még nem kapott vá­laszt arra, hogy a szovjet part­ner mikor lesz ismét képes a tel­jes szerződött mennyiség továb­bítására. A­­magyar villamos­­energia-rendszer a jugoszláv part­nertől — a korábbi magyar szál­lítások viszonzásaiként — most 200-250 megawatt, Németország­tól pedig kiegészítésként 100 megawatt villamos energiát kap a szovjet szállítási hiány pótlásá­ra. A hazai ellátás tehát jelenleg zavartalan.* A Szovjetunió Külgazdasági Kapcsolatok Minisztériumának illetékes főosztálya értesítette a magyar felet arról, hogy az olaj­piaci kereskedelmi feltételek megváltozása miatt a déli hadse­­regcsoportnál­­Magyarországon rendelkezésére álló üzemanyagot a parancsnokság forintért nem értékesítheti. A benzinért és a dí­zelüzemanyagért a fizetés szaba­don konvertálható valutában tör­ténhet Ugyanakkor közölték azt is, hogy az üzemanyagkészlet ér­tékesítése csak a tartályokkal együtt lehetséges, amelyeket fo­rintért adnak el.­­ Tekintettel azon energiaellátá­si gondokra, amelyeket Magyar­­ország jelenleg átél, Franciaor­szág úgy döntött, hogy először is Budapestre küldi Fauve urat, a Francia Elektromos Művek nemzetközi igazgatóságának elnö­két. Európa első számú villamos­­energia-exportőrjéről van szó. Fauve úr november elsején érke­zik Budapestre azzal a megbízás­sal, hogy megbeszéléseket foly­tasson a magyar szervekkel a vil­­lamosenergia-szállítással kapcso­latos együttműködés lehetőségei­ről.★ Az ipari és kereskedelmi mi­niszter rendeletet hozott, amely­nek értelmében az üzemanyag­­töltő-állomásoknál egyes üzem­anyagokat csak közvetlenül a gépjárművek tankjába lehet töl­teni. A mezőgazdasági kisgépek és traktorok részére azonban a mezőgazdasági munkához szüksé­ges üzemanyagnak közvetlenül az üzemanyag-tartályba történő ki­szolgálása nem lehetséges. Ezért az Ipari és Kereskedelmi Minisz­térium az Afor vezérigazgatója útján rendelkezett, hogy az őszi mezőgazdasági munkák zavarta­lan elvégzésének biztosítása cél­jából gázolajat és 86-os oktánszá­mú motorbenzint az üzemanyag­­töltő-állomások korlátozás nélkül kiszolgáljanak. Az MDF a blokádról A kormánynak keresnie kell az együttműködést a sajtóval (MTI) Az elmúlt hét végi orszá­gos tiltakozó akció kiváltó okát a kormány tájékoztatási rendsze­rének hiányában jelölte meg Le­­zsák Sándor, az MDF alelnöke azon a szerdai sajtótájékoztatón, ahol a kormányzó párt képviselői érté­kelték a fuvarozók blokádja kö­vetkeztében kialakult politikai válságszituációt. Az alelnök ismé­telten utalt arra a több MDF-es politikus által kifogásolt tényre, miszerint: a kormánynak nincsen saját lapja vagy tömegtájékozta­tási orgánuma. A továbbiakban Lezsák Sándor tömören megfogalmazta azt a po­litikai irányt, amely felé — véle­ménye szerint — a kormányzó pártnak is el kell mozdulnia. Mint mondta, a jövőben a párt­érdekeket, így az MDF politikai érdekeit is háttérbe kell szorítani, hogy úgymond mozgalmi eszkö­zökkel sikerüljön elvinni az or­szágot a szakadék széléről, s át­segíteni a jelenlegi válságon. Az alelnök­­ a továbbiakban részletesen szólt a vasárnap dél­utáni kormány melletti szimpá­tiatüntetésről, hangsúlyozva: va­lóban állampolgári kezdeménye­zésre indult a megmozdulás, s az MDF éppen azért állt az élére, hogy ne legyen szervezetlen, s ne­hogy drámai helyzeteket vagy konfrontációt idézzen elő a mint­egy 20 ezres tüntetés. A sajtótájékoztató másik részt­vevője, Gyarmati Dezső ország­­gyűlési képviselő egyenesen a de­mokrácia és az alkotmányos jog­rend melletti kiállásnak minősí­tette a fuvarozók blokádjára vá­laszoló akciót. Arra a következte­tésre jutott: a kormánynak a jö­vőben keresnie kell az együttmű­ködés lehetőségeit a sajtóval, ja­vítva a kormány és a tömegtárc­ 1995-ig évi 8 milliárd forintra nö­vekedne. A Telefongyár vezér­­igazgatója, Beke-Martos­ Gábor szerint ez többek között 1600 új munkahelyet jelentene Nem a Siemenstől származó in­formációk szerint a versenytár­gyaláson a francia—német Alca­tel—SEL cég a Videotonnal, a­koztatás közötti meglehetősen fe­szült viszonyt. Az újságírók kérdéseire vála­szolva Lezsák Sándor kifejtette: a miniszterelnöknek kell döntenie afelől, hogy a hét végén történ­teknek lesznek-e személyi követ­kezményei a kormányon belül. A sajtótájékoztatón szóba ke­rült az is: vajon miért képviseli azt az álláspontot a párt parla­menti frakciója, hogy az önkor­mányzati testületekbe bejutott MDF-es képviselők lehetőleg ne vállaljanak vezető posztokat, így például alpolgármesteri tisztet. Lezsák Sándor — hangsúlyozva, hogy a frakció állásfoglalása nem kötelező érvényű — kifejtette: azt szeretnék, hogy az MDF-es kép­viselők a megszerzett mandátu­mok arányában vállaljanak poli­tikai felelősséget a helyi önkor­mányzati testületekben. svéd Ericson a Műszertechnika Szövetkezettel, az amerikai—oszt­rák Northern Telecom—Austria Telecom pedig a BHG-val közösen működve nyújt be pályázatot. A versenykiírás szerint a tender el­ső két helyezettje kapja meg a szállítás jogát. (neyer) Versenyben a magyar telefonért Európa kimagaslóan a legna­gyobb elektronikai-elektrotechni­kai konszernje, a müncheni szék­helyű és immáron az egész világ­ra kiterjedő hálózattal rendelkező Siemens AC nagyratörő terveket kovácsol a magyarországi telefó­­nia korszerűsítésére. A tervek természetesen magyar szempont­ból számítanak igazán nagynak, ám az évi 61 milliárd márkás forgalmú (érzékeltetésül: ez pon­tosan négyszer annyi, mint Ma­gyarország oly sokat emlegetett külföldi adóssága), és 373 ezer al­kalmazottat foglalkoztató világ­cég számára is elegendően fon­tosak voltak ahhoz, hogy tegnap különrepülőgéppel invitálják Bécsbe az újságírókat. Ausztriai gyáruk székhelyén arról adtak tájékoztatást a cég vezetői, hogy Budapesten Siemens­ Telefongyár néven olyan híradástechnikai üzemet kívánnak alapítani, mely­ben a Siemensnek többségi része­sedése lenne. Mint arról, korábban már be­számoltunk, a Magyar Távközlési Vállalat és a Transelektro ver­senytárgyalást írtak ki a hazai telefonrendszer korszerűsítésére. Ezen a versenytárgyaláson aján­latot kell tenni telefonrendszerek Magyarországra történő szállítá­sára öt éven keresztül, mégpedig úgy, hogy ez idő alatt mintegy 5-600 ezer új előfizetői fővonal létesülhessen. Külön követelmény, hogy a Belváros II. telefonköz­pontot már 1991. első félévében üzembe kell állítani. Mint a sajtó­­tájékoztatón a Siemens képviselői elmondták, a Telefongyárral kap­csolatos terveik szoros összefüg­gésben vannak ezzel a verseny­­tárgyalással. Amennyiben a dön­tés az ő javukra dől el, úgy a Siemens­ Telefongyár budapesti vállalat — Zuglóban, a mai Te­lefongyár telephelyén — már jö­vőre mintegy másfél milliárd fo­rintos forgalmat érhetne el, s ez ------- a nap --------­Búcsú az olvasótól Közel 1900. írásával e rovat ma tisztelettel és szomorúan búcsút mond az olvasónak. A szerző bocsánatot kér azoktól, akiknek levélválasszal adós maradt. Mulasztását részben pótolhatja. Lesz ideje rá. Igyekszik azoknak is válaszolni, akik a szélsőségessé ger­jedt politikai rokonszenvek-ellenszenvek hevében olykor félreolvasnak. Tragikus, ha valaki csakis a maga pártlap­jává akarja tenni­ olvasni lapját. Amelyet valamikor épp azért választott-szeretett, mert az az össznemzet szolgála­tára törekedett. A szerző töredelmesen bevallja, e rovat elhallgatásában az is szerepet játszik, ahogyan illetékesek az (immár elhárít­hatatlannak tetsző) laptulajdon-változtatást kierőszakol­ták. Sosem feledheti azt a kevély, zord elzárkózást minden tisztes kompromisszumtól! Mindez azoknak a érdekeknek is ártott, amelyeket e folyamat ihletői, végrehajtói szolgálni véltek. A szerző a Magyar Nemzet esetére, tanulságaira is ható, biztató jelnek tartja azonban Antall József megrendítő beszédét. Ilyen őszinte, bölcs, önvizsgáló és szélesen kitekintő, mélyről fakadó és nagyvonalú államférfiúi tartás­ra van szükség, hogy a haza fényre derüljön. Ilyen méltó­­ságos, fölemelő alázatra. Bocsánatot kérek mindazoktól, akiknek ma vagy bár­mikor csalódást okoztam. Nekem, e szerkesztőség, e lap adott, immáron közel nyolc esztendeje, otthont és hazát. Kérem az olvasót, maradjon hűséges a Magyar Nemzethez. Bodor Pál (DIURNUS) 3

Next