Magyar Nemzet, 1990. november (53. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-03 / 258. szám

Szombat, 1990. november 3. TANÁCSOT K­ÉRT Horn Gyula, az MSZP elnöke, egy beszélgetésen a sajtótól: hogyan lehetne erősíteni pártját és felépíteni a baloldalt Magyarországon. Az újjáépítés volna a­­pontosabb kifejezés, az újjá­építésben pedig a legfontosabb bizonyos szerény szellemi serény­ség és a türelem. A „baloldaliság” sorvadása csak egyik látványos tünete társadalmunk bajainak, s­ sajátos-sajnálatos módon e tünet egyik előidézője éppen az egykor volt kemény baloldal, amellyel Horn Gyula, mint erkölcsi lény, s mint­­politikus, a nem is, oly távoli múltban, szembefordult és szembekerült. Az MSZP elnöke úgy érzi, pártja erőt meríthet a múlt hét végén történtekből, amelyek bizo­nyítják, hogy az ellenzék szerepvállalása nélkül nem lehet úrrá lenni az ország gondjain. Ez a gondolat persze nem nóvum, sőt unos-unt tapasztalati tény, sok-sok év bizonyította igazát, ezt az igazságot nyög­jük ma is. Mindennek a fényében kell megvizsgálnunk Horn Gyula véleményét, miszerint nem kell négy évet várni a következő vá­lasztásokra ... Ezzel párhuzamban az elnök azt is megjegyzi, hogy a helyhatósági választások eredményeiből adódó következtetéseket az MSZP-nek is le kell vonnia. A MUNKANÉLKÜLI-JÁRADÉK nyújtson legalább akkora bizton­ságot, mint jelenleg a munkanélküli-segély. Ezt az alapelvet hangsú­lyozták a munkavállalók képviselői az Érdekegyeztető Tanács mun­kaerő-piaci bizottságának pénteki ülésén. Jelenleg a munkanélküliek előző munkabérük hatvan-hetven százalékát kapják fél évig és öt­ven-hatvan százalékát ismét fél évig. Az ezt követő átmeneti munka­nélküli-járadék a második félévi munkanélküli-segély hetvenöt szá­zaléka. A munkanélküliség mértéke a jövőben már nem teszi le­hetővé, hogy ezeket a kiadásokat a Foglalkoztatási Alapból fedezzék. Ezért — törvényben szabályozott módon — szükséges a biztosítási alapú ellátás. Az Érdekegyeztető Tanács bizottságában a munkavál­lalói és a munkaadói oldal egyetértett abban, hogy a biztosítási forma bevezetése nem növelheti sem a munkavállalók, sem a munkaadók terheit. A SZABAD DEMOKRATÁK ÜGYVIVŐ TESTÜLETE nyilatkozatot hozott nyilvánosságra az „új politikai helyzetről”. A szabad demok­raták szerint a legfőbb politikai cél most az kell legyen, hogy a múlt hetihez hasonló válságokat megelőzzük. Arra van szükség, hogy a konfliktusokat rendező tárgyalás megelőzze a válság kirobbanását. A nyilatkozat hangsúlyozza: őszintén beszélni kell gazdaságunk ke­serves állapotáról, nem szabad azzal áltatni a társadalmat, hogy a benzináremeléshez hasonló fájdalmas intézkedések megtakaríthatók. A kormánynak nyilatkoznia kell­­az adórendszer esetleges további megszorításáéról, fel kell készítenie a közvéleményt a munkanélküliség ugrásszerű növekedésére. Kézzelfogható cselekvési programot kell adnia, meg kell győznie a­­polgárokat, hogy az áldozatok nem hiába­valók. Az ügyvivő testület nyilatkozata hangsúlyozza: a múlt hét vi­haros eseményeiből tanuljanak a főszereplők, a kisvállalkozók és a munkavállalók is. Ameddig nem szerveződnek meg, a jövőben is csak szélsőséges, költséges és rendkívül kockázatos akciókkal hozhatják magukat tárgyalási helyzetbe. (K. A.) Segítséget kérnek a termelők (MTI) A mezőgazdasági terme­lők arra kérik a kormányt, hogy terjessze a parlament elé az aszály egész kérdését, a gazdálkodók ugyanis képtelenek megbirkózni a soron következő feladatokkal, ha a kilátásba helyezettnél nem kapnak hathatósabb segítséget — tájékoztatott Bálint Csaba, a Me­zőgazdasági Szövetkezők és Ter­melők Országos Szövetségének titkára. A kormány, mint ismeretes, az agrárágazat belső forrásainak át­csoportosításával 2 milliárd forint támogatást helyezett kilátásba, és további 10 milliárd forintos ked­vezményes hitel felvételét tette lehetővé a szárazság sújtotta gaz­dálkodóknak. Mindezzel szemben áll a termelők összesen 47 mil­liárd forintos árbevétel-kiesése, s ez olyan nagy összeg, hogy a föld­művelés továbbvitelét alapjaiban érinti. Intézkedéseket sürgetnek a vasutasok (MTI) A budapesti Keleti pá­lyaudvar dolgozóinak érdekvédel­mét ellátó három társadalmi szervezet — a Vasutas Szakszer­vezet, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete és a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövet­sége — nyilatkozatban foglalt ál­lást amellett, hogy egyes hajlék­talanok magatartása és az illeté­kes szervek nem megfelelő hozzá­állása miatt a Keleti pályaudva­ron változatlanul hiányoznak a biztonságos munkavégzés feltéte­lei. Hangsúlyozzák: amennyiben a MÁV vezetése és az egyéb ille­tékes szervek nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, nem tudják garantálni a vasúti forga­lom folyamatosságát, kénytelenek lesznek drasztikus intézkedéseket foganatosítani a dolgozók és az utazóközönség védelmében. Több jut a diákoknak is a lakáshitelek kamatának növelését tervezik — hangzott el a szóvivő tájékoztatóján­ ­. Már idén emelik a­ főiskolások anyagi támogatását, a kormány a lakáshitelek kamatainak a növe­lését tervezi, a kabinet megvitat­ta a jövő évi költségvetés elvi alapjait, foglalkozott az önkor­mányzatok működéséhez elenged­hetetlenül szükséges szabályozás kérdéseivel, egyebek között erről számolt be, szokásos pénteki saj­tótájékoztatóján László Balázs kormányszóvivő. Mint elmondotta, a csütörtöki kormányülést Horváth Balázs belügyminiszter vezette, de azon, kórházi tartózkodását megszakít­va, mintegy másfél óráig részt vett Antall József miniszterelnök is. A kormányfő jó egészségi ál­­­lapotban van, s szombaton várha­tóan fogadja a Varsói Szerződés Budapesten tárgyaló külügymi­nisztereit. A kormány ülésének egyik fon­tos napirendi pontja volt a lakás­célú hitelek kamatainak a kérdés­köre. A kamatokat emelni kíván­ják, de mivel az Alkotmánybíró­ság alkotmányellenesnek ítélte annak idején a kamatadó beveze­tését, a pénzügyminiszter előbb bizonyos alkotmányértelmezési kérdéseket tesz fel a bíróságnak, s kikérik a szociális partnerek véle­ményét is. Két változatot vizsgál­tak meg alaposabban. Az egyik szerint az 1988. december 31. előtt nyújtott kamatmentes, vagy 1—3,5 százalék közötti kamatú kölcsö­nök kamatát egységesen 15 száza­lékra emelnék, de a havi törlesz­tés nem haladná meg az 1500 fo­rintot. A másik variáns szerint a hitelek felét a kormány elenged­né, a maradék tartozásra pedig az adósok a mindenkori bankhitel kamatait fizetnék meg. László Balázs azt is elmondot­ta, a kormányülésen, szó volt a diákönkormányzatok követelései­ről, a főiskolások pénzügyi támo­gatásának a kérdéséről. A közok­tatási és művelődési miniszterrel folytatott tárgyalásokon a diák­önkormányzatok képviselői ugyan nem ellenezték az egy hallgatóra jutó támogatás elosztásának az egyes főiskolák, egyetemek ha­táskörébe utalását, de magát az összeget, a 3150 forintot továbbra is kevésnek tartják. A miniszter ezért úgy állapodott meg, és azt a javaslatot terjesztette a kor­mány elé, hogy a jövő évre terve­zett kétlépcsős támogatásemelés­ből előrehoznak erre az évre 10 százalékot, ez 101 millió forintot tesz ki. A jövő év elő felében a hallgatói állami támogatást húsz, a második félévben harminc szá­zalékkal emelnék, ez több mint egymilliárd forint többletköltsé­get jelent. A kabinet egyébként megvitatta a jövő évi költségvetés, azaz az államháztartási törvény elvi alap­jait. Mint ahogyan Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár a szóvivői tájékoztatón a költség­­vetés elvi alapjául szolgáló három törvényjavaslattal kapcsolatban kifejtette, a piacgazdaságra való áttéréshez meg kell szigorítani az állami gazdálkodást, az inflációs időszak és a piacgazdaság folya­matos kialakítása egyaránt kö­töttségeket tesz szükségessé. A kormányszóvivő arról is be­számolt,­ hogy a mostani kor­mányülésen egyebek között meg­vitatták a koncessziós törvény tervezetét, s foglalkoztak a régi rendszerben világnézeti és vallási meggyőződésük miatt különböző sérelmeket szenvedett tudomá­nyos kutatók, oktatók, pedagógu­sok és művészek rehabilitálásá­nak a kérdésével is. (láng) Magyar Ném­et Konszenzust a lakossággal A Nemzetközi Valutaalap támogatja a kormány politikáját (MTI) A Nemzetközi Valuta­alap elégedett a magyar gazdaság idei teljesítményével, sikerült el­érni a kitűzött célokat, sőt bizo­nyos területeken azok túlteljesül­tek. Gondok elsősorban az inflá­ciónál jelentkeznek, az áremelke­dés gyorsabb, mint amit az IMF indokoltnak tart. Megkezdődtek a tárgyalások Magyarország és az IMF további együttműködéséről, s ennek során a Nemzetközi Va­lutaalap támogatja a magyar kor­mány politikáját, melynek célja a gazdasági liberalizáció gyorsítá­sa, a piacgazdaság kiépítése, a privatizáció és a pénzügyi rest­rikció további fenntartása — mondotta Massimo Russo, a Nem­zetközi Valutaalap európai főosz­tályának igazgatója budapesti sajtótájékoztatóján pénteken, a Magyar Nemzeti Bankban. Beszámolt arról, hogy két hete Magyarországon tárgyal a kor­mány képviselőivel a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége. Elsősor­ban arról folytattak megbeszélé­seket: teljesíti-e a magyar kor­mány az év elején kötött készen­léti hitelmegállapodásban foglal­takat. A Nemzetközi Valutaalap azt tanácsolja a magyar kormánynak, hogy legyen realista, mérje föl megfelelően a külső finanszírozási lehetőségeket és a belső erőfor­rásokat, s ennek megfelelően gyorsítsa az ország felzárkózását, segítse elő alkalmazkodóképessé­gének javulását. Nagyon fontos a gazdaság hatékonyságának javí­tása. Kevesebb, de jövedelmezőbb beruházásra van szükség. A fej­lesztésekről a döntéseket nem a kormánynak kell meghoznia, ha­nem a magánvállalkozóknak. Ah­hoz, hogy a döntések a koráb­biaknál lényegesen jobbak legye­nek, elkerülhetetlen a piacgazda­ság minél gyorsabb megteremtése. Massimo Russo nagyon óvato­san nyilatkozott azzal kapcsolat­ban, vajon a lakosság elviseli-e a kilátásba helyezett sokkhatáso­kat. Úgy vélekedett: ezt a kor­mánynak kell tudnia. A magyar vezetés feladata, hogy kialakítsa a lakossággal a szükséges konszen­zust, biztosítsa az egyetértést a nehéz gazdasági intézkedések végrehajtásához. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az életszínvonal csak a gazdaság teljesítőképességének javulása ré­vén emelkedhet. Az IMF egyetlen egy országnak sem tanácsolja az átütemezést, az adósságok kifizetésének elhalasz­tását. Eredményes tárgyalások Moszkvában Tisztázódtak az olajimport részletei Horn Gyula levele a szovjet parlament külügyi bizottságához (MTI) A pénteken befejeződött magyar—szovjet tárgyalások eredményeként a szovjetek kor­rigálják álláspontjukat, s való­színűleg már néhány napon be­lül visszaáll a két ország közötti elszámolásban a promt inkasszó­rendszer — mondotta Moszkvából hazaérkezése után, pénteken tar­tott sajtótájékoztatóján Berényi Lajos, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára. Ez nagy­mértékben megkönnyíti a ma­gyar exportőrök dolgát, hiszen már-már attól tartottak, hogy a szovjet partnerek nemcsak a fi­zetéssel fognak késni, hanem a szerződéseket is felmondják. A promt inkasszó természete­sen csak az év végéig megoldás, hiszen a jövő év elejétől a két ország szabaddevizában kereske­dik. Arra a kérdésre, hogy ez nem fog-e komoly fennakadást jelenteni az elszámolásban, Be­rényi Lajos azt válaszolta, hogy a Szovjetunió konvertibilis kül­kereskedelme 60—70 milliárd dollár évente, tehát van gyakor­latuk ebben az elszámolási for­mában is. A tájékoztatón természetesen szó volt az olajimportról is. Be­rényi Lajos azzal az ígérettel ér­kezett haza, hogy novemberben és decemberben 143-143 ezer ton­na olajat kapunk rubelért, a két hónapban összesen 250 ezer ton­nát barterüzlet keretében, és 300 ezer tonnát ajánlottak fel sza­bad devizáért. Hogy ez utóbbit igénybe vesszük-e, az a vállala­tok közötti megállapodás kérdé­se. A jövőre vonatkozó elképze­lések még nem tisztázottak, any­­nyi azonban már bizonyos, hogy 1991-ben a Szovjetunió olajex­portja mindenképpen csökkenni fog. A jövő évi konkrét megállapo­dások nem jöhettek létre, hiszen nem tisztázott, hogy Magyaror­szágnak a Szovjetunión belül kik a partnerei, az unió, a köztársa­ságok, vagy a köztársaságokon­­belüli régiók. Erre is­ szovjet part­nerek vélhetően november 20-a után tudnak választ adni. Horn Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke le­velet intézett Alekszandr Ozaszo­­hovhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa külügyi bizottsága elnö­kéhez. Aggodalommal töltenék el azok a kedvezőtlen jelenségek, ame­lyek az elmúlt hónapokban a ma­gyar—szovjet kapcsolatokban mu­tatkoztak. Viszonyunkban feszült­ségek keletkeztek, és súlyos zava­rok tapasztalhatók a gazdasági kapcsolatokban. A szovjet kőolaj-, villamosenergia- és nyersanyag­szállítások nagymértékű csökke­nése, a vállalt kötelezettségek tel­jesítésének bizonytalansága, illet­ve gyakori elmaradása óriási ká­rokat okoz az egyébként is válsá­gos helyzetben levő magyar gaz­daságnak — hangoztatja többek között a levélben. Megítélésem szerint ezt nem csupán az önök országában is mu­tatkozó rendkívüli gazdasági gon­dok magyarázzák, hanem politi­kai okok is. Számomra ezt jelzi a Pravda októberben publikált két nagy terjedelmű és feltűnően tálalt tudósítása is a magyaror­szági helyzetről és a Szovjetunió megítéléséről. A tudósítások szerzője szerint Magyarországon szovjet-, illetve oroszellenesség tombol, becsmér­­lik a szovjet népet és erőfeszíté­seit az ország átalakításában. A tudósító azt állítja, hogy orszá­gunk minden gondjáért a mai szovjet vezetést hibáztatjuk. Az ilyen tartalmú és stílusú írások, nyilatkozatok ugyan meg­jelentek, elhangzottak, de mint Horn Gyula megállapítja: egyedi jelenségnek minősíthetők. A ma­gyar Országgyűlés, felelős politi­kai tényezők több alkalommal is állást fogottak a kölcsönös tiszte­leten, bizalmon és érdekeken nyugvó jószomszédi viszony meg­őrzése és erősítése, a konstruktív magyar—szovjet együttműködés mellett. A kormány megnyilatko­zásaiban is a fenti törekvések tükröződnek. A magyar társada­lomban összességében, a kapcso­latok zavartalan fejlődése iránti szándék a jellemző. Annak tudatában, hogy önök is roppant nehézségekkel küzdenek, kérem, tegyen erőfeszítéseket a Legfelső Tanácsban s a szovjet kormánynál, hogy megszűnjenek a félreértések, a feszültségek és a szovjet fél maradéktalanul telje­sítse vállalt szállítási kötelezett­ségeit — hangsúlyozza végül a le­vél. Aboimov fogadta Palotás Jánost (MTI) A Szovjetunió buda­pesti nagykövete, Ivan Aboimov, pénteken fogadta Palotás Jánost, a Vállalkozók Országos Szövet­ségének elnökét, országgyűlési képviselőt. A­ találkozón a két ország gazdasági szereplőinek kapcsolatait segítő kérdések meg­beszélésén túl néhány konkrét témáról, így a szovjet olajszállí­tások felgyorsításának lehetősé­geiről is szó volt. Nincs félnivalója Végvári Józsefnek (MTI) Nincs valóságos alapjuk azoknak a nyilvánosság előtti uta­lásoknak, amelyek szerint a Nem­zetbiztonsági Hivatal, illetve an­nak beosztottai bármilyen módon és formában zaklatnák Végvári Józsefet — közölte dr. Gálszécsy András, kormányfőtanácsos, a Nemzetbiztonsági Hivatalt és az Információs Hivatalt felügyelő tárca nélküli miniszter irodájá­nak vezetője. Hangsúlyozta: a „cég", a kommunista Belügymi­nisztérium Állambiztonsági Szol­gálata megszűnt. A III III. cso­portfőnökség volt vezetői és mun­katársai közül senki sem dolgozik a Nemzetbiztonsági Hivatalban. A Hivatal munkatársainak nincs okuk Végvári József ellen bármit is tenni, inkább köszönettel tar­toznak neki, mert fellépése hozzá­járult ahhoz, hogy teljesen meg­változott, törvényessé vált a biz­tonsági szolgálatok helyzete. Ugyanakkor azt is látnia kell: volt kollégáitól, akik általában hátrányos egzisztenciális helyzet­be kerültek, nem várhatja el, hogy szeressék. Ha mégis konkrétan veszélyez­tetve érzi magát, akkor haladék­talanul kérjen rendőri védelmet, amire indokolt esetben minden magyar állampolgár jogosult. Végre elkészült a javaslat Parlament elé kerül az államháztartási törvény Régóta feszítő gond, hogy az állam egyfelől óriási pénzeket centralizál, ő oszt el újra, másfe­lől az így finanszírozott állami feladatok teljesítése egyre ala­csonyabb színvonalú. Az állam­­háztartás radikális reformja tehát igencsak esedékessé vált már. A változás elindítója lehet, hogy a kormány hosszas egyeztetés után végre elfogadta a reformot sza­bályozó törvény egyeztetését, amelyet várhatóan két-három hé­ten belül benyújtanak a parla­mentnek. Egyebek között erről adott tájékoztatást tegnap­­ a Pénzügyminisztériumban Király Péter államtitkár. A törvény 1992. január elsejétől lépne életbe, ám a jövő évi költ­ségvetést már e jogszabály szel­lemében kívánja a kormány elő­terjeszteni és elfogadtatni. Ez egyebek között azt jelenti, hogy a döntéshez lényegesen több in­formációt bocsátanak majd a honatyák rendelkezésére, mint­ eddig, s az egyes részkérdésekben is számottevően kibővül a parla­ment döntési joga. A képviselők az általános vitában feltehetően elfogadják — vagy elvetik — a költségvetés tervezett hiányát (ez a jövő évre egyelőre 80—100 mil­liárd forint körül látszik), aztán tételről tételre szavaznak először a kiadásokról, majd a bevételek­ről. Ha olyan változtatást fogad­nak el, ami a kiadást növeli, azt egy másik tételnél vissza kell majd venniük. Ezután azonban a kiemelt fontosságú fejezeteknél a kormánynak nem lesz joga eltér­ni a T. Ház által elfogadott elő­irányzatoktól. Király Péter elmondta azt is, hogy az idei költségvetés hiánya a várakozások szerint 10—14 mil­liárd forint körül alakul, tehát úgy tűnik, a nemzetközi elvárá­soknak is sikerül megfelelni. A jövőre prognosztizálható 100 mil­liárd körüli deficit csökkentésé­re — lévén ez az összeg is egy rendkívül kemény, feszes költ­ségvetés eredményeként jött ki —, a kormány, bár kereel, egyelő­re nem nagyon találja a módokat. A pénzügyi tárca bízik abban, hogy például újabb külső forrá­sok bevonásával, illetve a lakos­sági megtakarítások ösztönzésé­vel, ez a hiány finanszírozható lesz — azzal együtt is, hogy 1991- től már az állami költségvetés is csak ugyanolyan feltételekkel kaphat a jegybanktól hitelt, mint a gazdaság többi szereplője. Jö­vőre felgyorsul a támogatások le­építése — 50 milliárd lefaragása szerepel a tervek között —, s óha­tatlanul,­­ mégiscsak hozzá kell nyúlni majd a kedvezményes la­káshitelek rendszeréhez is Ki­rály Péter, a tárca számításaira hivatkozva a jövő évi inflációt — hangsúlyozva, hogy a várako­zás maga is inflációgerjesztő ha­tású — 35 százalék körülire be­csülte, amelyből 10 százaléknyi a rubelről dollárelszámolásra való áttérés egyszeri hatásaként köny­velhető el. Ez a nagyságrend azonban nem szükségszerű, az al­kalmazkodóképesség erősödésé­vel, illetve a bérköveteléseknél mutatkozó önmérséklettel ez szá­mottevően lefaragható teher. (zsuborl) A szépséges Claudiusnak nem lehetett ellenállni Mitől magyar Károly herceg? A hét végére két és fél ezer hivatalos angol vendég érkezett a budapesti ARTA-kongresszusra. Ez alkalomból so­kan emlegették a több évszázados angol—magyar kapcsolatok történetét. Károly herceg, az angol trónörökös bu­dapesti látogatásakor elmondta: ereiben magyar vér is csordogál, egyik őse ugyanis Rhédey grófnő volt. Az IBUSZ egyik munkatár­sának, Ivánná Pluhár Emíliának fantáziáját megmozgatták a hal­lottak. Nemrég idegenvezetőként vitt csoportot Magyar emlékek nyomán elnevezéssel szervezett útra, elment a Maros vidékén ta­lálható Erdőszentgyörgyre, a Rhé­­deyek ősi fészkébe, s felkutatta a család történetét. A múlt század legismertebb ge­nealógusai­­a Rhédeyeket egy­hangúlag a XI. században ural­kodó Aba Sámueltől származtat­ják. A királyi származástudat év­századokon át élt a Rhédey csa­ládban, melynek első megtelepe­­dési helye az észak-magyarorszá­gi Rhéde község volt. A családi okmányok tanúsága szerint 1420- ban Luxemburgi Zsigmond né­met-római császár és magyar ki­rálytól jelentős birtokot kaptak­ Heves vármegyében. 1839-ben a két Rhédey testvér, István és Já­nos a családi örökséget kettéosz­totta, az előbbi magyarországi, az utóbbi erdélyi földesúr lett. 1744- ben Rhédey Mihály grófi rangot kapott. Az ő leszármazottja volt a rendkívüli szépségű Claudia, aki­re Károly herceg hivatkozott­ bu­dapesti látogatásakor. Sándor Württemberg­ uralkodó herceg egy farsangi bálon ismer­kedett meg a szép Claudiával, s a bál után kérőként jelentkezett Rhédey Lászlónál, aki azonban el­utasította a kérőt, mert az nem tud magyarul, s mert a frigy a Rhédeyek számára rangon aluli. A szerelem azonban legyőzte az aka­dályokat: Sándor herceg rövid időn belül megtanult magyarul, s 1836-ban létrejött a házasság. Há­rom gyermekük született, két fiú és egy lány, akik német környe­zetben nevelkedtek, de minden nyarat a Rhédey-kastélyban töl­töttek. Az egyik fiú, Ferenc be­nősült az angol királyi családba, 1863-ban Teck hercege lett. Az ő fia Adolf Marquess of Cam­bridge címet kapott, s az 1867. május 26-án született nővére, Má­ria pedig V. György angol király felesége lett. Rövidebben: a cso­dálatos szépségű Claudia Mary nevű unokájából V. György an­gol király hitvese lett, akinek II. Erzsébet, vagyis a mai brit állam­fő az unokája. Rhédey Claudia az erdőszent­­györgyi református erődtemplom­ban van eltemetve. 1905-ben Mary­­királyné márványtáblával örökí­tette meg nyugvóhelyét, majd 1931-ben a templomot is renovál­­tatta. (—r—) A Pentagonale a népmozgásokról (MTI) Budapesten tartotta el­ső ülését pénteken a Pentagonale emigrációs kérdésekkel foglalko­zó munkacsoportja, amely az augusztus 1-jei velencei csúcs határozata alapján jött létre. Az ülésen az öt ország érintett tár­cáinak képviselői eszmecserét folytattak a közép-kelet-európai régióban az utóbbi időben felerő­södött népmozgások okairól, kö­vetkezményeiről, valamint a kö­zös problémák­­megoldásának le­hetőségeiről. A témában a most el­kezdett ötoldalú konzultáció a jö­vőben rendszeres lesz. 3

Next