Magyar Nemzet, 1990. november (53. évfolyam, 256-281. szám)
1990-11-03 / 258. szám
Szombat, 1990. november 3. TANÁCSOT KÉRT Horn Gyula, az MSZP elnöke, egy beszélgetésen a sajtótól: hogyan lehetne erősíteni pártját és felépíteni a baloldalt Magyarországon. Az újjáépítés volna apontosabb kifejezés, az újjáépítésben pedig a legfontosabb bizonyos szerény szellemi serénység és a türelem. A „baloldaliság” sorvadása csak egyik látványos tünete társadalmunk bajainak, s sajátos-sajnálatos módon e tünet egyik előidézője éppen az egykor volt kemény baloldal, amellyel Horn Gyula, mint erkölcsi lény, s mintpolitikus, a nem is, oly távoli múltban, szembefordult és szembekerült. Az MSZP elnöke úgy érzi, pártja erőt meríthet a múlt hét végén történtekből, amelyek bizonyítják, hogy az ellenzék szerepvállalása nélkül nem lehet úrrá lenni az ország gondjain. Ez a gondolat persze nem nóvum, sőt unos-unt tapasztalati tény, sok-sok év bizonyította igazát, ezt az igazságot nyögjük ma is. Mindennek a fényében kell megvizsgálnunk Horn Gyula véleményét, miszerint nem kell négy évet várni a következő választásokra ... Ezzel párhuzamban az elnök azt is megjegyzi, hogy a helyhatósági választások eredményeiből adódó következtetéseket az MSZP-nek is le kell vonnia. A MUNKANÉLKÜLI-JÁRADÉK nyújtson legalább akkora biztonságot, mint jelenleg a munkanélküli-segély. Ezt az alapelvet hangsúlyozták a munkavállalók képviselői az Érdekegyeztető Tanács munkaerő-piaci bizottságának pénteki ülésén. Jelenleg a munkanélküliek előző munkabérük hatvan-hetven százalékát kapják fél évig és ötven-hatvan százalékát ismét fél évig. Az ezt követő átmeneti munkanélküli-járadék a második félévi munkanélküli-segély hetvenöt százaléka. A munkanélküliség mértéke a jövőben már nem teszi lehetővé, hogy ezeket a kiadásokat a Foglalkoztatási Alapból fedezzék. Ezért — törvényben szabályozott módon — szükséges a biztosítási alapú ellátás. Az Érdekegyeztető Tanács bizottságában a munkavállalói és a munkaadói oldal egyetértett abban, hogy a biztosítási forma bevezetése nem növelheti sem a munkavállalók, sem a munkaadók terheit. A SZABAD DEMOKRATÁK ÜGYVIVŐ TESTÜLETE nyilatkozatot hozott nyilvánosságra az „új politikai helyzetről”. A szabad demokraták szerint a legfőbb politikai cél most az kell legyen, hogy a múlt hetihez hasonló válságokat megelőzzük. Arra van szükség, hogy a konfliktusokat rendező tárgyalás megelőzze a válság kirobbanását. A nyilatkozat hangsúlyozza: őszintén beszélni kell gazdaságunk keserves állapotáról, nem szabad azzal áltatni a társadalmat, hogy a benzináremeléshez hasonló fájdalmas intézkedések megtakaríthatók. A kormánynak nyilatkoznia kellaz adórendszer esetleges további megszorításáéról, fel kell készítenie a közvéleményt a munkanélküliség ugrásszerű növekedésére. Kézzelfogható cselekvési programot kell adnia, meg kell győznie apolgárokat, hogy az áldozatok nem hiábavalók. Az ügyvivő testület nyilatkozata hangsúlyozza: a múlt hét viharos eseményeiből tanuljanak a főszereplők, a kisvállalkozók és a munkavállalók is. Ameddig nem szerveződnek meg, a jövőben is csak szélsőséges, költséges és rendkívül kockázatos akciókkal hozhatják magukat tárgyalási helyzetbe. (K. A.) Segítséget kérnek a termelők (MTI) A mezőgazdasági termelők arra kérik a kormányt, hogy terjessze a parlament elé az aszály egész kérdését, a gazdálkodók ugyanis képtelenek megbirkózni a soron következő feladatokkal, ha a kilátásba helyezettnél nem kapnak hathatósabb segítséget — tájékoztatott Bálint Csaba, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének titkára. A kormány, mint ismeretes, az agrárágazat belső forrásainak átcsoportosításával 2 milliárd forint támogatást helyezett kilátásba, és további 10 milliárd forintos kedvezményes hitel felvételét tette lehetővé a szárazság sújtotta gazdálkodóknak. Mindezzel szemben áll a termelők összesen 47 milliárd forintos árbevétel-kiesése, s ez olyan nagy összeg, hogy a földművelés továbbvitelét alapjaiban érinti. Intézkedéseket sürgetnek a vasutasok (MTI) A budapesti Keleti pályaudvar dolgozóinak érdekvédelmét ellátó három társadalmi szervezet — a Vasutas Szakszervezet, a Vasúti Dolgozók Szabad Szakszervezete és a Vasutasok Független Szakszervezeti Szövetsége — nyilatkozatban foglalt állást amellett, hogy egyes hajléktalanok magatartása és az illetékes szervek nem megfelelő hozzáállása miatt a Keleti pályaudvaron változatlanul hiányoznak a biztonságos munkavégzés feltételei. Hangsúlyozzák: amennyiben a MÁV vezetése és az egyéb illetékes szervek nem teszik meg a szükséges intézkedéseket, nem tudják garantálni a vasúti forgalom folyamatosságát, kénytelenek lesznek drasztikus intézkedéseket foganatosítani a dolgozók és az utazóközönség védelmében. Több jut a diákoknak is a lakáshitelek kamatának növelését tervezik — hangzott el a szóvivő tájékoztatóján . Már idén emelik a főiskolások anyagi támogatását, a kormány a lakáshitelek kamatainak a növelését tervezi, a kabinet megvitatta a jövő évi költségvetés elvi alapjait, foglalkozott az önkormányzatok működéséhez elengedhetetlenül szükséges szabályozás kérdéseivel, egyebek között erről számolt be, szokásos pénteki sajtótájékoztatóján László Balázs kormányszóvivő. Mint elmondotta, a csütörtöki kormányülést Horváth Balázs belügyminiszter vezette, de azon, kórházi tartózkodását megszakítva, mintegy másfél óráig részt vett Antall József miniszterelnök is. A kormányfő jó egészségi állapotban van, s szombaton várhatóan fogadja a Varsói Szerződés Budapesten tárgyaló külügyminisztereit. A kormány ülésének egyik fontos napirendi pontja volt a lakáscélú hitelek kamatainak a kérdésköre. A kamatokat emelni kívánják, de mivel az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek ítélte annak idején a kamatadó bevezetését, a pénzügyminiszter előbb bizonyos alkotmányértelmezési kérdéseket tesz fel a bíróságnak, s kikérik a szociális partnerek véleményét is. Két változatot vizsgáltak meg alaposabban. Az egyik szerint az 1988. december 31. előtt nyújtott kamatmentes, vagy 1—3,5 százalék közötti kamatú kölcsönök kamatát egységesen 15 százalékra emelnék, de a havi törlesztés nem haladná meg az 1500 forintot. A másik variáns szerint a hitelek felét a kormány elengedné, a maradék tartozásra pedig az adósok a mindenkori bankhitel kamatait fizetnék meg. László Balázs azt is elmondotta, a kormányülésen, szó volt a diákönkormányzatok követeléseiről, a főiskolások pénzügyi támogatásának a kérdéséről. A közoktatási és művelődési miniszterrel folytatott tárgyalásokon a diákönkormányzatok képviselői ugyan nem ellenezték az egy hallgatóra jutó támogatás elosztásának az egyes főiskolák, egyetemek hatáskörébe utalását, de magát az összeget, a 3150 forintot továbbra is kevésnek tartják. A miniszter ezért úgy állapodott meg, és azt a javaslatot terjesztette a kormány elé, hogy a jövő évre tervezett kétlépcsős támogatásemelésből előrehoznak erre az évre 10 százalékot, ez 101 millió forintot tesz ki. A jövő év elő felében a hallgatói állami támogatást húsz, a második félévben harminc százalékkal emelnék, ez több mint egymilliárd forint többletköltséget jelent. A kabinet egyébként megvitatta a jövő évi költségvetés, azaz az államháztartási törvény elvi alapjait. Mint ahogyan Botos Katalin pénzügyminisztériumi államtitkár a szóvivői tájékoztatón a költségvetés elvi alapjául szolgáló három törvényjavaslattal kapcsolatban kifejtette, a piacgazdaságra való áttéréshez meg kell szigorítani az állami gazdálkodást, az inflációs időszak és a piacgazdaság folyamatos kialakítása egyaránt kötöttségeket tesz szükségessé. A kormányszóvivő arról is beszámolt, hogy a mostani kormányülésen egyebek között megvitatták a koncessziós törvény tervezetét, s foglalkoztak a régi rendszerben világnézeti és vallási meggyőződésük miatt különböző sérelmeket szenvedett tudományos kutatók, oktatók, pedagógusok és művészek rehabilitálásának a kérdésével is. (láng) Magyar Német Konszenzust a lakossággal A Nemzetközi Valutaalap támogatja a kormány politikáját (MTI) A Nemzetközi Valutaalap elégedett a magyar gazdaság idei teljesítményével, sikerült elérni a kitűzött célokat, sőt bizonyos területeken azok túlteljesültek. Gondok elsősorban az inflációnál jelentkeznek, az áremelkedés gyorsabb, mint amit az IMF indokoltnak tart. Megkezdődtek a tárgyalások Magyarország és az IMF további együttműködéséről, s ennek során a Nemzetközi Valutaalap támogatja a magyar kormány politikáját, melynek célja a gazdasági liberalizáció gyorsítása, a piacgazdaság kiépítése, a privatizáció és a pénzügyi restrikció további fenntartása — mondotta Massimo Russo, a Nemzetközi Valutaalap európai főosztályának igazgatója budapesti sajtótájékoztatóján pénteken, a Magyar Nemzeti Bankban. Beszámolt arról, hogy két hete Magyarországon tárgyal a kormány képviselőivel a Nemzetközi Valutaalap küldöttsége. Elsősorban arról folytattak megbeszéléseket: teljesíti-e a magyar kormány az év elején kötött készenléti hitelmegállapodásban foglaltakat. A Nemzetközi Valutaalap azt tanácsolja a magyar kormánynak, hogy legyen realista, mérje föl megfelelően a külső finanszírozási lehetőségeket és a belső erőforrásokat, s ennek megfelelően gyorsítsa az ország felzárkózását, segítse elő alkalmazkodóképességének javulását. Nagyon fontos a gazdaság hatékonyságának javítása. Kevesebb, de jövedelmezőbb beruházásra van szükség. A fejlesztésekről a döntéseket nem a kormánynak kell meghoznia, hanem a magánvállalkozóknak. Ahhoz, hogy a döntések a korábbiaknál lényegesen jobbak legyenek, elkerülhetetlen a piacgazdaság minél gyorsabb megteremtése. Massimo Russo nagyon óvatosan nyilatkozott azzal kapcsolatban, vajon a lakosság elviseli-e a kilátásba helyezett sokkhatásokat. Úgy vélekedett: ezt a kormánynak kell tudnia. A magyar vezetés feladata, hogy kialakítsa a lakossággal a szükséges konszenzust, biztosítsa az egyetértést a nehéz gazdasági intézkedések végrehajtásához. Mindenkinek tisztában kell lennie azzal, hogy az életszínvonal csak a gazdaság teljesítőképességének javulása révén emelkedhet. Az IMF egyetlen egy országnak sem tanácsolja az átütemezést, az adósságok kifizetésének elhalasztását. Eredményes tárgyalások Moszkvában Tisztázódtak az olajimport részletei Horn Gyula levele a szovjet parlament külügyi bizottságához (MTI) A pénteken befejeződött magyar—szovjet tárgyalások eredményeként a szovjetek korrigálják álláspontjukat, s valószínűleg már néhány napon belül visszaáll a két ország közötti elszámolásban a promt inkasszórendszer — mondotta Moszkvából hazaérkezése után, pénteken tartott sajtótájékoztatóján Berényi Lajos, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumának helyettes államtitkára. Ez nagymértékben megkönnyíti a magyar exportőrök dolgát, hiszen már-már attól tartottak, hogy a szovjet partnerek nemcsak a fizetéssel fognak késni, hanem a szerződéseket is felmondják. A promt inkasszó természetesen csak az év végéig megoldás, hiszen a jövő év elejétől a két ország szabaddevizában kereskedik. Arra a kérdésre, hogy ez nem fog-e komoly fennakadást jelenteni az elszámolásban, Berényi Lajos azt válaszolta, hogy a Szovjetunió konvertibilis külkereskedelme 60—70 milliárd dollár évente, tehát van gyakorlatuk ebben az elszámolási formában is. A tájékoztatón természetesen szó volt az olajimportról is. Berényi Lajos azzal az ígérettel érkezett haza, hogy novemberben és decemberben 143-143 ezer tonna olajat kapunk rubelért, a két hónapban összesen 250 ezer tonnát barterüzlet keretében, és 300 ezer tonnát ajánlottak fel szabad devizáért. Hogy ez utóbbit igénybe vesszük-e, az a vállalatok közötti megállapodás kérdése. A jövőre vonatkozó elképzelések még nem tisztázottak, anynyi azonban már bizonyos, hogy 1991-ben a Szovjetunió olajexportja mindenképpen csökkenni fog. A jövő évi konkrét megállapodások nem jöhettek létre, hiszen nem tisztázott, hogy Magyarországnak a Szovjetunión belül kik a partnerei, az unió, a köztársaságok, vagy a köztársaságokonbelüli régiók. Erre is szovjet partnerek vélhetően november 20-a után tudnak választ adni. Horn Gyula, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke levelet intézett Alekszandr Ozaszohovhoz, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa külügyi bizottsága elnökéhez. Aggodalommal töltenék el azok a kedvezőtlen jelenségek, amelyek az elmúlt hónapokban a magyar—szovjet kapcsolatokban mutatkoztak. Viszonyunkban feszültségek keletkeztek, és súlyos zavarok tapasztalhatók a gazdasági kapcsolatokban. A szovjet kőolaj-, villamosenergia- és nyersanyagszállítások nagymértékű csökkenése, a vállalt kötelezettségek teljesítésének bizonytalansága, illetve gyakori elmaradása óriási károkat okoz az egyébként is válságos helyzetben levő magyar gazdaságnak — hangoztatja többek között a levélben. Megítélésem szerint ezt nem csupán az önök országában is mutatkozó rendkívüli gazdasági gondok magyarázzák, hanem politikai okok is. Számomra ezt jelzi a Pravda októberben publikált két nagy terjedelmű és feltűnően tálalt tudósítása is a magyarországi helyzetről és a Szovjetunió megítéléséről. A tudósítások szerzője szerint Magyarországon szovjet-, illetve oroszellenesség tombol, becsmérlik a szovjet népet és erőfeszítéseit az ország átalakításában. A tudósító azt állítja, hogy országunk minden gondjáért a mai szovjet vezetést hibáztatjuk. Az ilyen tartalmú és stílusú írások, nyilatkozatok ugyan megjelentek, elhangzottak, de mint Horn Gyula megállapítja: egyedi jelenségnek minősíthetők. A magyar Országgyűlés, felelős politikai tényezők több alkalommal is állást fogottak a kölcsönös tiszteleten, bizalmon és érdekeken nyugvó jószomszédi viszony megőrzése és erősítése, a konstruktív magyar—szovjet együttműködés mellett. A kormány megnyilatkozásaiban is a fenti törekvések tükröződnek. A magyar társadalomban összességében, a kapcsolatok zavartalan fejlődése iránti szándék a jellemző. Annak tudatában, hogy önök is roppant nehézségekkel küzdenek, kérem, tegyen erőfeszítéseket a Legfelső Tanácsban s a szovjet kormánynál, hogy megszűnjenek a félreértések, a feszültségek és a szovjet fél maradéktalanul teljesítse vállalt szállítási kötelezettségeit — hangsúlyozza végül a levél. Aboimov fogadta Palotás Jánost (MTI) A Szovjetunió budapesti nagykövete, Ivan Aboimov, pénteken fogadta Palotás Jánost, a Vállalkozók Országos Szövetségének elnökét, országgyűlési képviselőt. A találkozón a két ország gazdasági szereplőinek kapcsolatait segítő kérdések megbeszélésén túl néhány konkrét témáról, így a szovjet olajszállítások felgyorsításának lehetőségeiről is szó volt. Nincs félnivalója Végvári Józsefnek (MTI) Nincs valóságos alapjuk azoknak a nyilvánosság előtti utalásoknak, amelyek szerint a Nemzetbiztonsági Hivatal, illetve annak beosztottai bármilyen módon és formában zaklatnák Végvári Józsefet — közölte dr. Gálszécsy András, kormányfőtanácsos, a Nemzetbiztonsági Hivatalt és az Információs Hivatalt felügyelő tárca nélküli miniszter irodájának vezetője. Hangsúlyozta: a „cég", a kommunista Belügyminisztérium Állambiztonsági Szolgálata megszűnt. A III III. csoportfőnökség volt vezetői és munkatársai közül senki sem dolgozik a Nemzetbiztonsági Hivatalban. A Hivatal munkatársainak nincs okuk Végvári József ellen bármit is tenni, inkább köszönettel tartoznak neki, mert fellépése hozzájárult ahhoz, hogy teljesen megváltozott, törvényessé vált a biztonsági szolgálatok helyzete. Ugyanakkor azt is látnia kell: volt kollégáitól, akik általában hátrányos egzisztenciális helyzetbe kerültek, nem várhatja el, hogy szeressék. Ha mégis konkrétan veszélyeztetve érzi magát, akkor haladéktalanul kérjen rendőri védelmet, amire indokolt esetben minden magyar állampolgár jogosult. Végre elkészült a javaslat Parlament elé kerül az államháztartási törvény Régóta feszítő gond, hogy az állam egyfelől óriási pénzeket centralizál, ő oszt el újra, másfelől az így finanszírozott állami feladatok teljesítése egyre alacsonyabb színvonalú. Az államháztartás radikális reformja tehát igencsak esedékessé vált már. A változás elindítója lehet, hogy a kormány hosszas egyeztetés után végre elfogadta a reformot szabályozó törvény egyeztetését, amelyet várhatóan két-három héten belül benyújtanak a parlamentnek. Egyebek között erről adott tájékoztatást tegnap a Pénzügyminisztériumban Király Péter államtitkár. A törvény 1992. január elsejétől lépne életbe, ám a jövő évi költségvetést már e jogszabály szellemében kívánja a kormány előterjeszteni és elfogadtatni. Ez egyebek között azt jelenti, hogy a döntéshez lényegesen több információt bocsátanak majd a honatyák rendelkezésére, mint eddig, s az egyes részkérdésekben is számottevően kibővül a parlament döntési joga. A képviselők az általános vitában feltehetően elfogadják — vagy elvetik — a költségvetés tervezett hiányát (ez a jövő évre egyelőre 80—100 milliárd forint körül látszik), aztán tételről tételre szavaznak először a kiadásokról, majd a bevételekről. Ha olyan változtatást fogadnak el, ami a kiadást növeli, azt egy másik tételnél vissza kell majd venniük. Ezután azonban a kiemelt fontosságú fejezeteknél a kormánynak nem lesz joga eltérni a T. Ház által elfogadott előirányzatoktól. Király Péter elmondta azt is, hogy az idei költségvetés hiánya a várakozások szerint 10—14 milliárd forint körül alakul, tehát úgy tűnik, a nemzetközi elvárásoknak is sikerül megfelelni. A jövőre prognosztizálható 100 milliárd körüli deficit csökkentésére — lévén ez az összeg is egy rendkívül kemény, feszes költségvetés eredményeként jött ki —, a kormány, bár kereel, egyelőre nem nagyon találja a módokat. A pénzügyi tárca bízik abban, hogy például újabb külső források bevonásával, illetve a lakossági megtakarítások ösztönzésével, ez a hiány finanszírozható lesz — azzal együtt is, hogy 1991- től már az állami költségvetés is csak ugyanolyan feltételekkel kaphat a jegybanktól hitelt, mint a gazdaság többi szereplője. Jövőre felgyorsul a támogatások leépítése — 50 milliárd lefaragása szerepel a tervek között —, s óhatatlanul, mégiscsak hozzá kell nyúlni majd a kedvezményes lakáshitelek rendszeréhez is Király Péter, a tárca számításaira hivatkozva a jövő évi inflációt — hangsúlyozva, hogy a várakozás maga is inflációgerjesztő hatású — 35 százalék körülire becsülte, amelyből 10 százaléknyi a rubelről dollárelszámolásra való áttérés egyszeri hatásaként könyvelhető el. Ez a nagyságrend azonban nem szükségszerű, az alkalmazkodóképesség erősödésével, illetve a bérköveteléseknél mutatkozó önmérséklettel ez számottevően lefaragható teher. (zsuborl) A szépséges Claudiusnak nem lehetett ellenállni Mitől magyar Károly herceg? A hét végére két és fél ezer hivatalos angol vendég érkezett a budapesti ARTA-kongresszusra. Ez alkalomból sokan emlegették a több évszázados angol—magyar kapcsolatok történetét. Károly herceg, az angol trónörökös budapesti látogatásakor elmondta: ereiben magyar vér is csordogál, egyik őse ugyanis Rhédey grófnő volt. Az IBUSZ egyik munkatársának, Ivánná Pluhár Emíliának fantáziáját megmozgatták a hallottak. Nemrég idegenvezetőként vitt csoportot Magyar emlékek nyomán elnevezéssel szervezett útra, elment a Maros vidékén található Erdőszentgyörgyre, a Rhédeyek ősi fészkébe, s felkutatta a család történetét. A múlt század legismertebb genealógusaia Rhédeyeket egyhangúlag a XI. században uralkodó Aba Sámueltől származtatják. A királyi származástudat évszázadokon át élt a Rhédey családban, melynek első megtelepedési helye az észak-magyarországi Rhéde község volt. A családi okmányok tanúsága szerint 1420- ban Luxemburgi Zsigmond német-római császár és magyar királytól jelentős birtokot kaptak Heves vármegyében. 1839-ben a két Rhédey testvér, István és János a családi örökséget kettéosztotta, az előbbi magyarországi, az utóbbi erdélyi földesúr lett. 1744- ben Rhédey Mihály grófi rangot kapott. Az ő leszármazottja volt a rendkívüli szépségű Claudia, akire Károly herceg hivatkozott budapesti látogatásakor. Sándor Württemberg uralkodó herceg egy farsangi bálon ismerkedett meg a szép Claudiával, s a bál után kérőként jelentkezett Rhédey Lászlónál, aki azonban elutasította a kérőt, mert az nem tud magyarul, s mert a frigy a Rhédeyek számára rangon aluli. A szerelem azonban legyőzte az akadályokat: Sándor herceg rövid időn belül megtanult magyarul, s 1836-ban létrejött a házasság. Három gyermekük született, két fiú és egy lány, akik német környezetben nevelkedtek, de minden nyarat a Rhédey-kastélyban töltöttek. Az egyik fiú, Ferenc benősült az angol királyi családba, 1863-ban Teck hercege lett. Az ő fia Adolf Marquess of Cambridge címet kapott, s az 1867. május 26-án született nővére, Mária pedig V. György angol király felesége lett. Rövidebben: a csodálatos szépségű Claudia Mary nevű unokájából V. György angol király hitvese lett, akinek II. Erzsébet, vagyis a mai brit államfő az unokája. Rhédey Claudia az erdőszentgyörgyi református erődtemplomban van eltemetve. 1905-ben Marykirályné márványtáblával örökítette meg nyugvóhelyét, majd 1931-ben a templomot is renováltatta. (—r—) A Pentagonale a népmozgásokról (MTI) Budapesten tartotta első ülését pénteken a Pentagonale emigrációs kérdésekkel foglalkozó munkacsoportja, amely az augusztus 1-jei velencei csúcs határozata alapján jött létre. Az ülésen az öt ország érintett tárcáinak képviselői eszmecserét folytattak a közép-kelet-európai régióban az utóbbi időben felerősödött népmozgások okairól, következményeiről, valamint a közös problémákmegoldásának lehetőségeiről. A témában a most elkezdett ötoldalú konzultáció a jövőben rendszeres lesz. 3