Magyar Nemzet, 1991. január (54. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-02 / 1. szám

vincible („Legyőzhetetlen”) nevű repülőgép-hordozója. Eddig­­ 16 brit hadihajó van az öbölben. Az Invincible felszereléséhez tartozik 20 atombomba is. Az Observer című brit lap közlése szerint ezzel meghaladná az ez­ret a szövetséges erők rendelke­zésére álló nukleáris eszközök száma a térségben. Mint a Reuter jelentette,­­ Jichak Samir izraeli kormányfő­­ kedden meglehetősen­­hűvösen­­ reagált Jacques Poos luxemburgi külügyminiszter javaslatára, hogy az Európai Közösség képviselői­nek Irakkal folytatandó esetleges tárgyalásain meg lehetne, vi­tatni az összes közel-keleti prob­lémát, köztük az arab—izraeli konfliktust. Nem volt hajlandó egyértelműen állást foglalni a felvetésről, mondván, hogy a luxemburgi miniszter előzetesen nem konzultált Tel-Avival Athén cáfolja a kairói lapértesülést iraki terroristák letartóztatásáról Kairóból jelenti az AP. Egyip­tomi lapértesülés szerint a görög hatóságok a napokban tizenöt iraki állampolgárt tartóztattak le, akikről gyanítják, hogy terrorcse­lekmények elkövetését tervezték Európában. Az Al-Ahram athéni keltezésű jelentése szerint a hamis papí­rokkal utazó irakiak európai cél­pontok felé tartottak, ahol akkor kellett volna akcióba lépniük, ha Irakot támadás érné az ellene felsorakozott soknemzetiségű haderő részéről. A lap úgy tudja, hogy az elfo­­gottak közölték kihallgatóikkal: Bagdad számos terrorakció tervét kidolgozta, hogy végrehajtásuk­kal destabilizálják az Irak elleni koalíció tagállamainak életét A minden bizonnyal görög kor­mányforrásokból származó jelen­tésből nem derül ki, hogy a gya­núsítottak mely országokba tar­toztak. Görög állambiztonsági források kedden cáfolták a kairói Al-Ah­­ram jelentését. Az athéni bizton­sági szolgálat egy meg nem ne­vezett, magas rangú tisztje kije­lentette, hogy „a mai napig ilyen jellegű letartóztatások nem tör-­ téntek Görögországban". A Szomáliai lázadó erők ellenőrzik a fővárost Nairobiból jelenti a Reuter: Sziád Bárrá Szomáliai elnök a fő­város repülőterének közeléből, egy bunkerből Irányítja a kor­mánycsapa­tok hadmozdulatait az Egyesített Szomália Kongresszusa (USC) elnevezésű szervezet fel­kelőivel szemben. Ezt egy, a hely­színen tartózkodó olasz diploma­ta mondta el kedden a RA­ 2 olasz tévének. A felkelők vasár­nap délben indítottak összevont támadást a kormányerők ellen Mogadishuban, a Szomáliai fővá­rosban. A diplomata értesülése ellent­mond azoknak a korábbi jelenté­seknek, amelyek szerint Sziád Bárrá a repülőtéren tartózkodik, menekülési lehetőségre várva. A kedden is folytatódó ,heves harcok áldozatainak pontos szá­ma egyelőre nem ismert. Az olasz rádió beszámolója szerint több száz ember vesztette életét a har­cokban. A helyzet meglehetősen áttekinthetetlen. Az elnöki palota füstölgő ro­­mokban áll, miután a lázadók ne­hézfegyverré­ támadták az épüle­tet. A felkelők ellenőrzésük alatt tartják­ az állami rádiót és a tévét.­­ A lázadó erők, az Egyesített Szomália Kongresszusa csapatai ellenőrzik Mogadishu valamennyi utcáját, és körbezárták a katonai repülőteret is: ott tartózkodik je­lenleg Sziád Barrá államfő — ad­ta hírül a szervezet kedden Lon­donban nyilvánosságra hozott közleménye. Az USC közlése sze­rint a szervezet egységei megaka­dályozták, hogy az államfő elme­neküljön Líbiába. Az olasz és az egyiptomi kor­mány ie megerősítette hétfőn, hogy továbbra is készek a közve­títésre a Szomáliai belháború be­fejezése érdekében. Már decem­ber 11-re Kairóba hívták a Szo­máliai polgárháborús felek képvi­selőit, de a tanácskozás ak­kor nem jött létre. Az olasz külügyminisztérium nyilatkozata szerint a legújabb harci cselekmények oka az, hogy a szembenálló felek nem hajlan­dók elfogadni a nemzeti megbé­kélés gondolatát. Az új albán alkotmány garantálja ..... . alapvető emberi jogokat Menekülthullám árasztotta el Görögországot Belgrádból jelenti a Reuter. Az új albán alkotmány garantálni kívánja az alapvető emberi jogo­kat, egyebek közt a lelkiismereti és vallásszabadságot, a magántu­lajdonnak és a pártok alakításá­nak jogát, a szabad utazásra való jogot. Az új alaptörvény terveze­tét hétfőn tették közzé Tiranában. A nap folyamán egyébként újabb ötszáz albán menekült át Görög­országba. Az­ alkotmánytervezet szerint az ország népi szocialista köztársa­ság kíván lenni, amelyben a nép választott képviseleti szerveken keresztül gyakorolja a hatalmat. Az ország legfőbb közjogi méltó­sága az elnök, akit a parlament választ meg titkos szavazással, öt­éves időtartamra. Legfeljebb egy­szer választható újra. Az elnök nevezi ki a kormányfőt és vezeti a nemzeti védelmi tanácsot. Hétfőn további ötszáz, zömében görög nemzetiségű albán lépte át illegálisan az albán—görög ha­tárt. A menekültek közlése sze­rint még további százak várnak dél-albániai falvakban, hogy át­­szökhessenek a szomszéd ország­ba, miután olyan híresztelések terjedtek el Albániában, hogy Athén az új évtől le akarja zárni határait A görög kormány szóvivője cá­folta ezt, és közölte, hogy Konsz­­tantin Micolakisz görög kormány­fő január 13-án kétnapos hivata­los látogatásra Albániába utazik. Személyében először jár majd gö­rög miniszterelnök Tiranában. A keddi jelentések szerint a tiszta látási viszonyokat és a teli­­holdat kihasználva, háromezer albán menekült érkezett gyalo­gosan Görögországba, újév nap­jára virradóra. Szemtanúk be­számolói szerint a határőrök sze­met húnynak a tömeges kiván­dorlás fölött. A The Wall Street Journal leleplezése De Groote IMF-igazgató zaire-i ügyeiről Washingtonból jelenti az MTI. Korrupcióval, személyes pénzügyi visszaélésekkel vádolta a The Wall Street Journal Jacques De Groote-ot, a Világbank és a Nem­zetközi Valutaalap (IMF) egyik igazgatóját, aki Belgium, Auszt­ria, Luxemburg, Törökország, Csehszlovákia és Magyarország kérdéseit felügyeli a két nemzet­közi pénzügyi intézményben. Washingtoni gazdasági és poli­tikai körökben nagy feltűnést keltett a terjedelmes cikk, mi­után a befolyásos lap igen ritkán közöl ilyen jellegű, személyes le­leplezéseket. A riport szerint a belga De Groote, aki korábban hazája nemzeti bankja megbízá­sából Zaire-ben (az egykori Belga- Kongóban) dolgozott, évtizedek óta fizetett tanácsadója Mobutu Sese Seiko zaire-i elnöknek, akit bizalmasan tájékoztatott a Világ­banknak országával kapcsolatos terveiről. Míg Zaire 2,β milliárd dollárral adósa a banknak és az IMF-nek, s az ország gazdasága romokban hever, Mobutu és tár­sai milliárdos vagyonokra tettek szert. A The Wall Street Journal sze­rint De Groote pazarló életmód­jával évi 119 000 dolláros, adó­mentes fizetése ellenére eladóso­dott. A vezető banktisztviselőnek egyébként Washingtonban egy­millió dollárt érő háza, Olaszor­szágban birtoka, Brüsszeliben ugyancsak milliós értékű otthona A 83 éves De Groote, akinek nagy befolyása van az említett hat országnak nyújtót IMF- és világbanki hitelekre, a lap kér­désére nem cáfolta, hogy kapcso­latban állott Zaire-ral, de tagadta a korrupció vádját. Elismerte vi­szont, hogy korábban segített vi­lágbanki hitelt szerezni Ruanda számára egy barátja kérésére , aki viszont őt támogatta szemé­lyes pénzügyeiben... De Groote megerősítette, hogy 10 éve nem fizet vissza egy immár 150 000 dolláros kölcsönt egy belga bank­nak. A lap szerint a zaire-i ügyek, valamint adósságai voltak amö­­gött, hogy De Groote (egy volt belga külügyminiszter veje) nem került vissza — mint tervezték — a belga nemzeti bankba, amely­nek vezetője lehetett volna. Az IMF jogtanácsosa szerint De Groote zaire-i „tanácsadói” te­vékenysége nem ütközik a nem­zetközi pénzügyi intézmények ti­lalmába — annál is kevésbé, mi­vel nincsenek előírások arra, hogy mi tilos egy igazgatónak. Egy 1954-ből származó világbanki ha­tározat kimondja, hogy az igaz­gatóknak fel kell tárniuk, ha „lé­nyeges” személyes érdekeltségük van valamely ügyben. Barber Co­­nable, a Világbank igazgatója annyit nyilatkozott a lapnak, hogy az érintett államoknak (te­hát a De Groote által képviselt hat országnak) kell kivizsgáltat­niuk a kérdést, ha felmerül a sza­bálytalanságok gyanúja. Magyar Nemzet Gorbacsov számít Sevardnadzére a The Sunday Times a távozás okairól Tokióból jelenti a Reuter. Mi­hail Gorbacsov szovjet elnök kö­zölte: kívánatosnak tartaná, hogy Eduard Sevardnadze továbbra is tevékeny részt vegyen az átalakí­tás továbbvitelében. Gorbacsov az Aszahi Simbun című japán lap­ban megjelent nyilatkozatában azt is közölte, hogy soha nem voltak komolyabb politikai né­zeteltérései Sevardnadzével, s bí­zik benne, hogy a lemondott kül­ügyminiszter a jövőben is segí­teni fogja reformprogramját. A kétoldalú kapcsolatok vonat­kozásában Gorbacsov az Interjú­ban hangsúlyozta a szovjet—ja­pán békeszerződés aláírásának­­ szükségességét.­­ Mint mondotta, eljött anna­z az ideje, hogy a problémákat összefüggésükben oldják meg, s aláírják a békemeg­állapodást. A szovjet elnök sze­rint nem a Kuril-szigetek miatti vita akadályozta a kétoldalú kap­csolatok normális fejlődését, ha­nem a hidegháború, amely elide­genítette és eltávolította egymás­tól a Szovjetuniót és Japánt. A szovjet elnök azt is elmondta, hogy nem teszi előfeltételektől függővé a békeszerződés aláírását. Hangsúlyozta, hogy a békeszer­ződés „az érdekek és lehetőségek egybevetésének eredménye” kell hogy legyen. Gorbacsov egyben azon reményének adott hangot, hogy a jövő áprilisban esedékes tokiói látogatása idején az összes probléma terítékre kerül a Japán vezetőkkel folytatott tárgyalásain. A japán kormány egyelőre csak két szigetet fog visszakövetelni a Szovjetuniótól, hogy lehetővé te­gye a két ország megegyezését — közölték japán kormányforrások az MTI jelentése szerint. A japán kormánypolitika je­lentős fordulatának tekintik ezt hivatalosan még be nem jelentett változást, amely azonban nem jelenti azt, hogy Tokió végleg le­mondott volna a Kunasiri és Etorofu szigetről. Ám azzal, hogy egyelőre csak a Hokkaido közeli Habomai és Sikotap szigeteket szeretné visszakapni, Tokió elfo­gadhatóbb megoldást teremt Mi­hail Gorbacsov számára a terü­leti vita rendezésére. A kormány illetékesének köz­lése szerint a javaslatot részlete­sen a január vége felé tartandó külügyminiszteri tanácskozáson vitatnák meg. Japán akkor fel­ajánlaná Moszkvának a szélesebb körű gazdasági és pénzügyi együttműködést is. Megfigyelők szerint a rugalma­sabb japán magatartást Eduard Sevardnadze váratlan­ lemondá­ssá váltota ki, és összefüggésben áll azzal is, hogy Tokióban meg­­jósolhatatlannak tartják a gor­­bacsovi vezetés jövőjét. Londonból jelenti az MTI: Eduard Sevardnadze legalább egy éve fontolgatta lemondását a kül­ügyminiszteri posztról, mert úgy érezte, hogy lemorzsolódik a tá­mogatás külpolitikája iránt, írta a The Sunday Times című londoni lap, a másfél hete lemondott szov­jet külügyminiszter egyik legkö­zelebbi tanácsadójára, Tejmuraz Sztyepanovra, a minisztérium egyik főosztályvezetőjére hivat­kozva, akit december 29-i számá­ban a moszkvai Komszomolszkaja Pravda is megszólaltatott. Sevardnadze október óta vég­képp nem tartotta önmagát Gor­bacsov bizalmas munkatársának, mert úgy vélte, hogy a szovjet el­nök immár nem támogatja töké­letesen a Sevardnadze nevével fémjelzett „új politikai gondolko­dást” a kelet-nyugati kapcsola­tokban, mondta Sztyepanov. Se­vardnadze reménytelennek ítélte tulajdon helyzetét, mert a kato­nák és más konzervatív tényezők „kiparírozták" politikáját a Kremlben, tette hozzá Sevardna­dze munkatársa.­ ­/ / / jpgi „Ez már nem egy állam" Bakatyin belügyminiszter nem akart önként lemondani Moszkvából jelenti az MTI. „Nem akartam távozni” — ezzel a szalagcímmel közölt terjedelmes interjút Vagy­im B­akatyin közel­múltban leváltott szovjet belügy­miniszterrel a Komszomolszkaja Pravda. Ba­katyin hosszú hetek óta először nyilatkozott leváltá­sának körülményeiről a szovjet központi sajtónak. Bakatyin szerint a leváltásánál Gorbacsovnak — bizonyos nyo­­­másnak engedve — a ,­két rossz közül a kisebbiket" kellett válasz­tania, s így ,,meghagyta csapatá­ban”, a most végnapjait élő ta­nácsadó testületében. A volt bel­ügyminiszter a parlamentben azért kérte a képviselőket az el­nök döntésének támogatására, mert nem akart felesleges feszült­séget kelteni, s ezért nem is mon­dott beszédet leváltása kapcsán. Mindamellett nem akart önként lemondani, azt a látszatot kelteni, hogy más munkakörbe kívánozik. A belügyminisztérium jelenlegi állapotát tekintve ez egyenlő lett volna az árulással — mondta, hangsúlyozva azonban, hogy nem ért egyet a belügyi munka „össze­omlásáról” beszámoló értékelé­sekkel,­ hiszen a bűnözési hullám, objektív okokkal magyarázható. Szerinte a tárca megfelelő, mű­ködését éppen az alkotmányelle­nesen cselekvő hatalom teszi lehe­hetetlenné. Nem arról van, szó, hogy felesleges a központ, hanem arról, hogy az annak szerepét fe­tisizáló ideológia okoz károkat „Azok az erők, amelyek vesztet­tek a demokrácia körülményei között, most pedig szeretnék visz­­szaszerezni hatalmukat a köztár­saságokban, az igazságügyi szer­vekhez és az elnökhöz fordulnak követeléseikkel, ám valójában fe­leslegesen erőlködnek. A hatalmat két úton lehetne visszaszerezniük: vagy vissza­nyerni a nép bizalmát, és demok­ratikus úton ismét hatalomra ke­rülni, vagy pedig elutasítani a demokráciát. Demokráciánkról azonban — legyen az még oly fej­letlen is — nem szabad lemonda­nunk, egyszerűen csak meg kell gyógyítanunk" — hangsúlyozta Bakatyin. Vagyim Bakatyin végezetül az unió jövőjéről nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az al­kotmányt lépten-nyomon megsér­tik, s nem egyének, hanem a „má­sodik vonalhoz” tartozó törvény­hozók. „Ez pedig így már nem egy állam” — jelentette ki. Szerda, 1091. január 2. Európa, német egység, Öböl-válság Államfők újévi üzenetei Vezető államférfiak a múlt esz­tendő legfontosabb ese­­ényeiről, az európai fejleményekről, a né­met egységről, az­ öböl-válságról szóltak, is reményeiket fejezték ki­ újévi üzeneteikben. A szoká­soknak megfelelően Bush ameri­kai elnök a szovjet népet üdvö­zölte, Gorbacsov szovjet államfő az amerikaiakhoz beszélt. Washington: Az amerikai—szovjet viszony javulását és megszilárdulását ne­vezte az elmúlt esztendő egyik legfontosabb eredményének George Bush. Az amerikai elnök a szovjet népnek küldött újévi üdvözletében kiemelte a politika és a fegyverzet-ellenőrzés terén elért haladást. Külön is méltatta a Kuvait el­leni iraki agresszió ügyében el­foglalt határozott moszkvai állás­pontot, amely elítéli Bagdad ma­gatartását.­­ A politika terén elért ered­mények mellett nem kevésbé fon­tos az amerikai és a szovjet nép közötti közvetlen kapcsolatok ki­alakulása sem — fejtette ki az amerikai elnök..Utalt arra, hogy már több tízezer amerikai és szovjet polgár lépett kapcsolatba egymással. George Bush üzenetében üdvö­zölte azokat a fontos lépéseket, amelyeket a Szovjetunió az új társadalom építésében tett meg, és dicsérte a szovjet emberek el­határozottságát,­ hogy a politikai és gazdasági reformokat megvaló­sítják az országban. — Ez nehéz út, de meg kell tenniük, mert országukat egy szebb jövő felé vezeti — hangoz­tatta az amerikai elnök. Moesikojt Moszkvából jelenti az MTI. Az utóbbi esztendőkben kialakult gyakorlatnak megfelelően Mihail Gorbacsov az óév utolsó napján külön üzenetben köszöntötte az amerikai népet, sikereket, jólétet és békét kívánva a szovjet nép nevében. A szovjet államfő üdvözletében kitért az elmúlt évtizedben tör­tént jelentős nemzetközi válto­zásokra, s emlékeztetett arra is, hogy még számos világprobléma megoldatlan maradt Az új jövőt kutatva „a népek és az államok új partok felé vették az irányt. Ez az út nem veszélytelen, s nem .. mentes, fájdalmas lépésektől sem. Ezen út. legelején a világközösség Wrts komoly próbatétel elé ke­rült: agressziót követtek el az Öbölben. A világnak erőt kell vennie magán, oly módon leküz­deni a válságot, hogy ne hiúsítsa meg a civilizáció békés korszaká­hoz való átmenet kezdetét” — hangsúlyozta Gorbacsov. A szovjet államfő megítélése szerint csakis közös erőfeszítések­kel, együttműködéssel, egymás ér­dekeinek tiszteletben tartásával lehet szavatolni a haladást és egymás biztonságát. Gorbacsov végezetül hangsúlyozottan szólt arról, hogy a világban végbement kedvező változások nagyon sok mindenben a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásának köszön­hetők. Állampolgári és nemzeti köz­­megegyezésre, felelősségtudatra és fegyelemre, lelkiismeretes munkára és emberséges kapcsola­tok kialakítására szólította fel új­évi üzenetében a szovjet embere­ket Mihail Gorbacsov. A szovjet államfő üdvözletét moszkvai idő szerint pár perccel éjfél előtt su­gározták a szovjet tévé- és rádió­­állomások. Gorbacsov úgy fogalmazott, hogy a súlyos válság ellenére már a jövő esztendő fordulatot hozhat, ha sikerül kialakítani ezt a köz­megegyezést Beszédében emlé­keztetett arra, hogy az óesztendő az egyik legnehezebb­­év volt az ország történelmében: az életkö­rülményeket jelentősen rontották a gazdaságban jelentkező válság­­jelenségek, az embereik személyi­­ biztonságának romlása, a rend és­­ a fegyelem gyengülése. Az állam­fő elkerülhetetlennek nevezte a nehézségeket az átmeneti sza­kaszban, de elismerte, hogy azo­kat tovább súlyosbították az el­múlt időszak elhibázott számítá­sai és mulasztásai, az ország ve­zetésének hibái is. A szovjet államelnök kiemelten méltatta a decemberi küldött­­kongresszuson elfogadott törvé­nyeket, amelyek lehetőséget te­remtenek a stabilizáció megkez­déséhez. „Az új esztendő különle­ges év lesz. Ebben az évben dől el soknemzetiségű államunk sor­sa” — mondta Gorbacsov, „szent ügynek" nevezve az unió megőr­zését és megújhodását. Férise Párizsból jelenti az MTI. A kö­zel-keleti problémák rendezésére szolgáló egy, vagy több nemzet­közi értekezletet helyezett kilá­tásba Francois Mitterrand fran­cia köztársasági elnök újévi üd­vözletében arra az esetre, ha Szaddám Huszein iraki elnök ki­vonja csapatait Kuvaitiból. Hatá­rozottan leszögezte azonban: ha ez nem következik be, Franciaor­szág kész részt venni hadművele­tekben Kuvait szabadságának visszaállítására.­­ Ha Kuvait megszállva ma­rad, semmi sem lehetséges. Ha ki­ürítik Kuvaitot, minden megin­dulhat — jelentette ki a francia elnök, aki az ország népéhez Inté­zett újévi üdvözletének jelentős részét szentelte a kuvaiti válság­nak. Szerinte ha Ira­k kivonul, a nemzetközi konferenciákon még lehet tárgyalni­­a palesztin haza létrehozásának lehetőségét, az Iz­rael létét biztosító garanciákat, a libanoni állam integritását — és általában a közel-keleti béke min­den kérdését. Franciaország — Németország­gal együtt — kezdeményezője az Európai Közösség külügyminisz­teri szintű pénteki tanácskozásá­nak, és javasolni kívánja, hogy az EK kísérelje meg a tárgyalást Irakkal, mégpedig a Biztonsági Tanács által Kuvait területének kiürítésére­ megszabott január 15-i határidő előtt. Francois Mitterrand — anél­kül, hogy utalt volna erre a terv­re — most is aláhúzta, hogy Fran­ciaország még hisz a béke lehető­ségében, és mindvégig ennek ér­dekében tevékenykedik. Bonn Bonnból jelenti az MTI. A né­met történelem egyik legboldo­gabb, legszerencsésebb évének minősítette 1990-et, az újraegye­sítés évét Helmut Kohl német kancellár. Újévi televíziós köszön­tőjében úgy vélte, hogy 1991-ben, nem utolsósorban a robusztus nyugatnémet gazdaságnak kö­szönhetően, „a nehéz átmenet kel­lős közepén tartó” Kelet-Német­­országban is javulás áll be. A kancellár üdvözölte azt a fej­leményt, hogy 1990-ben­­kilép­tünk a kelet-nyugati konfliktus árnyékából”, a határok egyre in­kább veszítenek elválasztó jelle­gükből. Meg kell azonban előzni, hogy a jóléti szakadék a Nyugat és a Kelet között új akadályokat teremtsen. „Éppen nekünk, néme­teknek nem lehet mindegy, hogy mi történik körülöttünk. Mindez közvetlenül érint bennünket, akár akarjuk, akár nem. Éppen ezért lehetőségeinken belül hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a demok­rácia, a jogállamiság és a piac­­gazdálkodás tartósan meggyöke­rezzen Közép-, Kelet- és Délkelet- Európáiban” — közölte a kancel­lár, és külön sikert kívánt a szov­­jet­ erőfeszítésekhez.­­ Egyben re­ményét fejezte­­ki, hogy lehetővé­­ válik egyrészt a háború elkerülé­se, másrészt a jogrend helyreállá­sa a Perzsa-öböl térségében, bé­kés úton. Róma Rómából jelenti az MTI. Fran­cesco Cossiga olasz köztársasági elnök újévi üzenetében az elmúlt esztendő legjelentősebb fejlemé­nyének nevezte, hogy Európában megszűnt a szembenállás, és ki­bontakozóban van az európai né­pek szabad közössége, Németor­szág pedig széles nemzetközi köz­­megegyezéssel helyreállíthatta egységét.­­ Ez a hatalmas fordulat a ke­let-európai népek békés forradal­mai nyomán vált lehetségessé, az­zal, hogy új politikai vezető réteg jött létre mindenütt, és a nép visszavette elvesztett szabadságát. De nagy szerepet játszott a Nyu­gat elszántsága és elvi szilárdsá­ga, amellyel kitartott értékei mellett, és modellt kínált Kelet­nek az igazságosabb és virágzóbb társadalomhoz — fejtette ki. — Immár egyetemessé válik a demokratikus, pluralista jogál­lam és a piacgazdaság modellje. A létező szocializmusnak nevezett rendszer összeomlása azonban nem törli el és teszi hiábavalóvá azok küzdelmét, akik a társadal­mi igazságosság növeléséért har­colnak elvi meggyőződéssel — hangoztatta. Varsó Varsóból jelenti az MTI. Elő­ször intézett államfőként újévi beszédet a lengyelekhez Lech Wa­lesa köztársasági elnök. A beszé­det a soport „kis Belwederből” sugározta a lengyel rádió és tele­vízió. Walesa hangsúlyozta, hogy mint elnök, köteles megmondani a nemzetnek az igazat, s az igazság az, hogy nem lesz könnyű az új év. Prága Prágából jelenti az MTI: Cseh­szlovákia elsősorban Lengyelor­szággal és Magyarországgal kí­vánja összehangolni azokat a lé­péseit, amelyek a már meglévő és az újonnan létrejövő európai struktúrákba való bekapcsolódást célozzák — egyebek között erről beszélt kedden Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök újévi tévéüzenetében. Fontosnak mondta, hogy lehetőleg még ja­nuárban találkozzon a VSZ poli­tikai tanácskozó testülete, ds az ülésen szüntessék meg a szövet­ség katonai szervekét.

Next