Magyar Nemzet, 1991. február (54. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-01 / 27. szám

tési mechanizmus a Fehér Ház és a State Department iközön. S Bakert magát is meglepte, béké­sen hazainduló szóvivőjéről már nem is szólva, hogy csak tiov­­beolvasta­­kedd este a kamerákba az amerikai—szovjet külügyminiszteri közleményt, benne a két világpolitikás bom­bakülü­gyi sajtóosztály állítólag valóban azt hitte, hogy feltűnés nélkül kitűzheti a napi rutincé­­dulái közé a majd másfél évti­zede páratlan közös közel­ keleti állásfoglalást. Mindenesetre a nagyobb hihetőség kedvéért meg­tudhattuk, hogy a Fehér Házban többen „sérelmezték” Baker eljá­rtát,­­ azt csakis az új szovjet kollégájával kielalkítani kívánt, a Sevardnadzével oly annyira be­váltat „pótolni" próbáló kapcso­lattal lehet magyarázni. S hai a State Department felső­­vezetésé­nek gyakorlatát ismerve, hihető , hogy a szokásosan bizalmas szűk körére támaszkodó külügy­miniszter ezúttal vonta be az előkészítő munkába az ileté­kes osztályokat, tettébé kel­hető el (bár volt már rá pészte ko­rábbi washingtoni kormányoknál, állítólag Carter sem hagyta jóvá előre a Vance—Gromiko alkut 1977 októberében), hogy Scotoc­­roft nemzetbiztonsági te"®?*®"* is csupán a tudósítóktól értesült a közleményről. Az viszont ténő igaz hogy a Fehér Ház stábfőnö­­ke, az elnöki imázsért felelős Su­­ntvitt valóban rossz néven vette az unió helyzetéről elmondott ál­lamfői üzenet „lejátszását , bár nem kell — stílszerűen — közel­­keleti összecsekn­vés mániákusnak lenni ahhoz, hogy ezt is fordítva fogjuk fel... Viszont a törvényhozás veze­tőinek, s főként a külföldi szövet­ségeseknek, elsőbben is Izrael ve­zetőinek, kész tények elé állítá­sa nehezen kimagyarázható poli­tikai probléma. S Itt is csupán ta­láltjaim lehet, teszi is javában a sok ezer washingtoni megfigye­lő, persze kormánybefolyásolás­tól, módszeres kiszivárogta­tások­­tól a legkevésbé sem mentesen. Kizsarolta volna Moszkva e köz­leményt, mert tudta, Washington megriadt a koalíció megbomlá­sától? A The New York Times úgy véli, ,régivágású lókereske­dői alkudozás” zajlott le Baker és Besszmertnih között, s ehhez hozzátartozik az utólagos cáfolat­­hadjárat és magyarázkodás is. A lap vezércikke siet is észrevenni a „résnyi ajtónyitást a béke felé”, s ezt helyesli. Míg a Közel-Kelet arab—izrae­li konfliktusának megoldását­­ki­látásba helyező nagyhatalmi jel­zést érdekes módon úgy értékeli a Times mint az elutasított „kap­csolatteremtés” ügyes megkerülés­i célt: „megelőzték Szaddám bármi­­ próbálkozását, hogy magának ér­demekert tulajdoníthasson egy közel-keleti rendezésben”. A lap konzervatív, a Samír-kormámy véleményét felettébb jól ismerő és értelmező közírója, William Safire azonban korántsem ilyen jóhiszemű; ő szerdai cikkében is­mét felfedezi James Baker ak­namunkáját, s hogy a külügymi­niszter e legjobb úton van .„ há­bonús győzelem után elveszteni a békét”. S feleslegesen tűrésért esélyt kínálni a „bagdadi mészá­rosnak”. Mindenesetre a­­külügyminisz­terek közleményének tűzszüneti ajánlata erősen emlékeztet Pá­rizs utolsó próbálkozására: Bag­d­adnak elegendő lenne csupán „kötelezettséget” vállalnia a Ku­vaitiból való­­távozásra (szerdán Fizwater ugyan váltig ismétel­gette a korábbi­­tételt a „töme­ges” kivonulás megkezdésének szükségességéről). S bárhogyan csillik-csavarják, a hírhedt­­kap­csolat” az Öböl-háború és az arab­-izraeli konfliktus között, bele­került a kommünikébe — vádol a publicista. Avar János AZ ÖBÖL-HÁBORÚ fegyverei Irak a leghatékonyabb gépeit menekítette Iránba, azokat, amelyek később akár Izraelre is csapást mérhetnek. A MiG—29-es hatótávol­sága 1150 lm­, levegő-levegő rakétákkal szerelték fel. A SU—24-es 1300 km hatótávolságú, levegő-föld rakétát indíthat, hagyományos és nem hagyományos robbanófejekkel. A Mirage F—1 1300 km hatótá­volságú, Exocet-rakéta indítására is alkalmas. Az IL—78-as felderítő repülőgép. MiG-29 Range: 1150 km (700 mit·*.) Considered Iraq's best jet lighter, has air-to-air missiles and attack capability. SU*24 Range: 1300 km (800 miles). Swing-wing attack aircraft. Carries guided or unguided air-to surface weapons with conventional or nonconventonal warheads. Mirag· F-1 Range: 1390 km (860 miles). French-built fighter equipped to carry Exocet anti-ship missiles and laser-guided weapons IL-76 Soviet-built airbone early warning reconnaissance plane. Can detect aircraft and cruise missiles. mat: ναι uliulli Jeruzsálemi telefonjelentésünk Az újabb rakétatámadás ellenére Izrael nyugodt Jeruzsálem, január 31. A csütörtök kora esti újabb ira­ki rakétáig — ami ismét a meg­szállt területeken, a Jordán határ mellett csapódott be, és ember­életben vagy lakóházakban nem okozott kárt — két éjszaka telt el iraki támadás nélkül. Legalább­is Izraelt nem érte el újabb Scud. Nyugalom persze nincs, hiszen a mozgóbázisok mind ez idáig nem semmisültek meg, és Izrael nem zárja ki a lehetőségét, hogy ve­gyi fejjel felszerelt rakéták elér­hessék az országot. Minél szorul­tabb helyzetben van Szaddám, annál inkább fennáll a lehetősé­ge egy ilyen támadásnak. Ebből a szempontból is érdekes Samir csütörtöki nyilatkozata. A CNN amerikai televíziós há­lózat készített reprezentatív in­terjút a miniszterelnökkel, aki a beszélgetés során — többek kö­zött — elmondta: „Nagyon rosz­­szul esne. Izraelnek, ha az ame­rikai nép azt hinné, mi csak ülünk, és várjuk, hogy helyettünk hábo­rúzzanak. Mindenki tudja, sze­rettünk volna részt venni ebben a háborúban, de nem kaptunk en­gedélyt a szövetségesektől — ki­váltképp az Egyesült Államoktól. Nagyon sok kár érte Izraelt em­beréletben, épületekben, nemzet­­gazdaságban. Sokan máig nem dolgozhatnak. Ez hosszú távú gon­dot jelent az országnak. Mind­ezen közben még mindig itt a fe­nyegetettség a kémiai fegyverek­től. Izrael nem az az állam, amely nem szokott válaszolni ellensé­geinek. Ha Irak bevetné a vegyi fegyvert, akkor nem kérünk en­gedélyt a válaszadásra". Menet-Míelet Poreszsoranáffa A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkapárt értekezletén három vezér, Peresz, Rabin és Micha Charis egyaránt azt hangsúlyoz­ták, hogy fenn kell tartani az egy­séget, az egyetértést a kormány­nyal. Ez a záloga a nép egységé­nek is. Izrael változatlanul folyamato­san figyelemmel kíséri az arab országokban zajló eseményeket. A Jerusalem Post egyik írásában David Markovsky, Jordánia és Irak kapcsolatait elemzi. A szer­ző megjegyzi: Husszein király haj­lik arra, hogy katonailag semle­ges maradjon, országát az ese­ményeken kívül tartsa, egyszers­mind azonban mind több kocká­zatot vállal azzal, hogy népe né­zeteit figyelembe veszi. A szerző izraeli hivatalos körökre hivat­kozva állítja, hogy Irak Amman­­ba helyezte át diplomáciai tevé­kenységét. Utal John Wallachnak, a Hearst lapok egyik szerkesztőjének egy közlésére. A közel-keleti tudósí­tó azt írta, hogy Irak áttette mű­holdas kommunikációs rendsze­rét ammani kirendeltségéhez — innen tartja a kapcsolatot külföl­di nagykövetségeivel, és Jordá­nia híradós rendszereit használ­ja fel katonai parancsainak köz­vetítésére is. Izraeli vélemények szerint Husszein király helyzete nem irigylésre méltó, de remé­lik, hogy az 1967-ben egyszer már elkövetett hibát nem ismét­li meg, és ellenáll annak, hogy belerántsák a háborúba, mert ez esetben Izrael kénytelen lesz fe­lelősségre vonni az Iraknak nyúj­tott segítsége miatt Az izraeli sajtóban megjelent másik cikkben Barri Rubin a há­ború utáni Irakkal foglalkozik. A szerző nem osztja Mose Arensz hadügyminiszter véleményét, amit a minap a vele készült reprezen­tatív interjúban elmondott mi­szerint az Öböl-háború Szaddám Huszein egyszemélyes háborúja, és ha ő eltűnne a porondról, a há­ború is véget érne. Barry Rubin óvatosságra int: Irak összeomlá­sa egyszersmind az erőegyensúlyt is megbonthatja a térségben. A bagdadi rezsim — írja — könyör­telen diktatórikus rendszer. Igaz, Szaddám Huszein fokozatosan ma­gához kaparintotta a hatalmat de a rendszer — amelyben az állam­apparátus ellenőrzését a Bath­­párt, a titkosrendőrség és a kato­nai szervezetek végzik —, nélkü­le is életképes maradna. Iraknak az a terve, hogy ural­kodjon a Perzsa-öböl fölött az 1930-as évekre nyúlik vissza, ami­kor iraki ideológusok először fo­galmazták meg országukat Kö­zel-Kelet Poroszországának. Ru­bin elemzésében a Szaddám Hu­szein utáni Irakot a Sztálin utá­ni Szovjetunióhoz, illetve Kho­meini utáni Iránhoz hasonlítja, és azt írja, az új iraki vezetők csak abban különböznek majd Szaddámtól, hogy óvatosabban politizálnak, és a háború pusztí­tása miatt egy ideig gyengébbek lesznek. De demokrácia létrejöt­téről és hosszú távon korábbi am­bíciójukról nem fognak önkénte­sen lemondani, noha ezek a ter­vek bizonyosan évekig háttérbe szorulnak majd. Irak esetében nem számítha­tunk arra, hogy megváltoztatja irányultságát, ahogy ezt 1945 után Japán, vagy Németország tette. A háború után Irak geopolitikai sú­lya még számot­tevő lesz. És ez az egyetlen olyan arab ország, amelynek olajgazdagsága mellett nagy számú lakossága van, és Bagdadnak még az öböl­válság megoldása után is marad arány­lag fejlett munkaereje és infra­struktúrája. Mégis kevés a valószínűsége annak, hogy veszélyes utóda le­gyen majd Szaddámnak — írja elemzésében Rubin, aki feltétele­zi, hogy a térség egyensúlyát és erőit az Egyesült Államok bizto­sítja majd. Ám azért hozzáteszi: „ha nem más". De azt nem fejti ki bővebben, kire vagy kikre gondol. Ami bizonyos — folytat­ja —, hogy a Szovjetunió már nem szerepel majd jelentős tényező­ként, Irán és Szaúd-Arábiát túl gyengének tartja ahhoz, hogy a kialakult helyzetet kihasználja a maga hasznára. Arab szállás Isietóknak Izrael figyelmét egyébként az iraki rakétatámadásokon kívül az ország északi határán tapasztal­ható feszültség is magára vonja. Libanonból az elmúlt 48 órában több rakétatámadást indítottak. Katyusákból közel száz rakétát lőttek ki Izrael irányába, a dél­libanoni palesztin menekülttá­borból, Rashadia-ból. Juszi Peted, az északi körzet parancsnoka tár­gyalt a dél-libanoni milíciák ve­zérével, Lalt tábornokkal, és en­nek eredményeként délelőtt fel­számolták a palesztin terrorista­gócot, a rashadiai táborban. A tá­madásnak több halottja és szá­mos sebesültje van. Hajnalban egyébként három palesztin ter­roristát tettek ártalmatlanná az izraeli katonák a dél-libanoni biz­tonsági övezetben. Két izraeli ka­tona megsérült. A rádió közölte egyébként Iz­rael lisszaboni nagykövetének bejelentését, hogy Portugália köz­vetítő szerepet vállalt a PFSZ és Izrael között. Ennek feltételéül­­ azonban Tel-Aviv rakétatámadá­sainak azonnali beszüntetését szabta meg. Amennyiben újabb rakétatámadások érik Tel-Avi­­vot, azonnal bezárják a még egyetlen kaput, ami e pillanatban még nyitva áll a palesztinok előtt, hogy közvetítők segítségével tár­gyaljanak Izraellel. És egy érde­kes hír: száz izraeli arab gallileai család felajánlotta, szállást ad ki­bombázott zsidó családoknak. Beck Anna 3€osükrai tudósítónk telexe A katonai körzetparancsnokok részvételével ülésezett az SZKP KB plénuma Moszkva, január 31. Az SZKP most ellentámadás­ba megy át, erről tanúskodik a pártsajtó megváltozott hang­vétele éppúgy, mint a párt egy­értelműen növekvő szerepe a fontos döntések­­meghozatalá­ban — nyilatkozta Alekszander Dzaszohov, a PB tagja, az SZKP KB csütörtökön összeült plénumát megelőzően. A plénumán, amely egy nappal megelőzte a föderációs tanács ülé­sét — ennek az elméletileg leg­fontosabb szovjet vezető testület­nek a munkájában a köztársasági vezetők vesznek részt — a köz­társasági, területi, körzeti párttit­károk és másodtk­jkárok, a köz­ponti ellenőrző bizottságok elnö­kei mellett jelen voltak a ka­tonai körzetparancs­nok­ok és a politikai irányítás parancsnokai is. A TASZSZ előzetes jelentése szerint a plénumon megvitatják az áremeléseket is, amelyeknek alapvető kérdéseit az állami álbi­zottság már egyeztette a köztársa­ságokkal, a nagyságrendek és a kompenzáció mértéke pedig a fö­derációs tanács ülésének témája lesz. A hírügynökség kommentár­ja szerint néhány hónap ingado­zásait és harcait követően a szov­jet vezetés a gazdasági reform mérsékelt­ konzervatív variánsa mellett döntött. S a számos ne­gatívuma mellett legalább egy előnye van: az irányítás számos eszköze a kormány kezében ma­rad. Gorbacsov nehéz percek elé né­zett a plénumon. Kül- és bel­politikája egyaránt a támadások kereszttüzében áll. Azt követően, hogy a csütörtöki külügyminisz­teri sajtótájékoztatón is megerő­sítették a deszantosok távozását a balttikumból, a Szovjetszkaja Rosszija interjút készített Anato­­lij Gyenyiszovval. A képviselő egy parlamenti delegációval járt Lettországban, s tapasztalatai alapján kijelentette: mivel a köz­társasági vezetés nem hajlandó helyreállítani a szovjet alkot­mányt és törvénykezést, „az egyet­len kiút csak az elnöki irányítás lehet". Ugyanakkor egyértelműen bírálta Gorbacsovot, mondván, ha az elnök valóban élt volna alkotmányos hatalmával, és a tör­vények, valamint saját rendele­teinek betartására törekedett vol­na, a­k­kor a polgári szembenállás a Baltikumban sosem fajult volna idáig... „A jelenlegi helyzet sok­­ban a központ be nem avatkozá­sával magyarázható." S ugyancsak a Szovjetszkaja Rosszija volt az, amely — éppen csak hogy megjelent a szovjet— amerikai közös­­nyilatkozat az Öbölről — heves Amerika-ellenes kirohanást tett az ira­k háború ürügyén. Az egyes szélsőségesebb Irányba eltolódó konzervatív na­pilap szemleírója szerint mindez Irakra hulló bomba­­megerősíti azt, hogy a Perzsa-öböl térségé­ben valódi mészárlás folyik, és igazi Genocid az iraki nép ellen”. Ki a cinikusabb a nyilatkozatai és tevékenysége alapján — folytató­dik az iromány —, Szaddám Hu­szein, aki a történelemhez, s a Kuvaittal megtagadott diplomá­ciai kapcsolatokhoz fellebbez, avagy „a felszabadító koalíció", amely az Egyesült Államok cél­jait és érdekeit annak a Kuvait­nak a védelme mögé bújtatja, amely a háborút követően olajjal átitatott sivataggá változik. A Szovjetszkaja Rosszija továbbá arról is ír, hogy Irak és a Szov­jetunió között baráti és együttmű­ködési szerződés állt fenn. A ki­rívó hangvételben írt kommentár mellett több kisebb tudósítás kelt hangulatot Szaddám Huszein mel­lett a lap hasábjain. A Krasznaja Zvezdában Szergej Bogdánov vezérőrnagy, a szovjet vezérkar operatív-stratégiai kuta­tások központjának parancsnoka arról nyilatkozik, nem lehet le­becsülni Irak katonai potenciál­ját, s Bagdad kellő arzenállal ren­delkezik ahhoz, hogy érzékeny veszteséget okozzon ellenfelének. „Könnyű győzelem nem lesz." Bogdanov továbbá figyelmeztet: a harc kifejlődésének logikája, szá­razföldi csapatok bevetése napi­rendre tűzheti a háború kiszéle­sedésének, Irak katonai-gazdasá­gi potenciálja teljes megsemmi­sülésének a kérdésért... „Az ENSZ pedig erre nem adott fel­hatalmazást a soknemzetiségű erőknek.” Lambert Gábor Kötelező pénzbe­váltás­ Bulgáriában Szófiából jelenti az MTI. Bul­gáriában február 1-jé­től kiter­jesztik a kötelező valutabeváltás rendszerét a Kelet-Európából ér­kező turistákra is. A bolgár külügyminisztérium tájékoztatása szerint ezentúl na­ponta minimum 15 dollárnak megfelelő keményvalutát kell be­váltaniuk ezen országok állam­polgárainak a bolgár határállo­másoknál a Bolgár Nemzeti Bank hivatalos árfolyama szerint. A bolgár rendelkezések szerint mi­nimum két napra meghatározott összeget kell beváltani A tranzit­utasokat 10 dollárnak megfelelő keményva­luta lovára történő át­váltására kötelezik ezentúl. A kötelező valutabeváltás nem terjed ki a szervezett turizmus keretében Bulgáriába érkezőkre, a 10. életévüket be nem töltött külföldiekre, valamint azokra a tranzitutasokra, akik vasúton vagy repülőgéppel útjuk megsza­kítása nélkül haladnak el Bulgá­ria területén. Csurkin cáfolja a határincidenst Moszkvából jelenti az MTI. A szovjet külügyminisztérium szó­vivője csütörtökön határozottan cáfolta azokat a csehszlovák állí­tásokat, amelyek szerint nemrégi­ben egy fegyveres csoport próbált volna meg áttörni a Szovjetunió­ból Csehszlovákiába. Vi­talij Ciurkin alaptalannak, kitaláció­­nak nevezte a híresztelést. Koráb­ban csehszlovák részről azt közöl­ték, hogy a Csop térségében meg­kísérelt, lövöldözésbe torkollott határátlépési kísérletnek halálos áldozatai is voltak. Helyreigazítás Szerdai, Atlantiak című vezér­cikkünk utolsó bekezdésének első mondatába értelemzavaró nyom­dai hiba került. A szöveg helye­sen: „A parlament a nyugati ké­résnek engedett, s nem valószínű, hogy a Gorbacsovot támogató or­szágok Budapest bevonásával bármiképpen is ingerelni óhajtot­ták volna a szovjet vezetést.” * Csütörtöki számunk harmadik oldalán a horvátországi fegyver­ügyet taglaló anyag alá a nyom­da hibájából tévesen került Avar János washingtoni tudósítónk neve. Olvasóink elnézését kérjük. 0 (New York, AP) A­­tőzsde kedvezően reagált annak hírére, hogy az amerikai és a szövetsé­ges haderők sikeres műveleteket folytatnak az Öbölben: a Wall Streeten emelkedett az értékpapí­rok árfolyama és öt hónapja a legmagasabb szintet érte el. 0 (Peking, MTI) Kína­ ismét felszólítja az Öböl mentén hábo­rúzó feleket: tanúsítsák a­­legna­gyobb mérsékletet, hogy meg le­hessen menteni a térség népeit a még nagyobb katasztrófáktól — jelentette ki Li Csao-hszing, a külügyminisztérium szóvivője csütörtökön. Péntek, 1991. február 1. Gönez­ Baker eszmecsere a nemzeti imareggeli keretében (Washingtoni tudósítónktól) Köztársasági elnökünkkel az élen magyar államférfiak ezúttal is képviselték hazánkat az ame­rikai nemzeti imareggelin, amely a különböző vallások nagy orszá­gos eseménye (esztendeje még csupán MDF-vezetőként Antall József járt itt), és a sok magas rangú külföldi vendég között Göncz Árpádot külön is köszön­tötte a rövid beszédet mondó George Bush, aki éppen csak be­le tudta illeszteni a háború miatt hihetetlenül zsúfolt programjá­ba e pár perces megjelenést a wa­shingtoni Hilton nagytermében, ahol a háromezernél több részt­vevő közt ott volt Surján László miniszter, Németh Miklós volt kormányfő és Zwack Péter nagy­követ is. A magyar államfő James Baker külügyminiszter asztal­szomszédja volt, s így már ekkor is szót válthattak, utóbb pedig rövid négyszemközti különmeg­­beszélésre is sor került Göncz és Baker között. A magyar elnöktől kapott tá­jékoztatás szerint, a State De­partment főnöke elsősorban ha­zánk helyzete iránt érdeklődött, különös tekintettel a gazdasági gondjainkra, s azok társadalmi ha­tására. A külügyminiszter hang­súlyozta, hogy kormánya tisztá­ban van a közép-európai térség súlyos, és az öböl-háború követ­keztében még nehezebbé vált problémáival, s tudatta a magyar elnökkel: Washington mindet megtesz e gondok enyhítésére. Evégett össze kíván fogni a koa­líció többi tagjával, mindenek­előtt az olajtermelőkkel. S Baker szavaiból is kitűnt, hogy az ame­rikai külpolitikában térségünk fontossága az utóbbi időben meg­növekedett, nyilvánvalóan e jel­zett gondok miatti aggodalom és a szovjetunióbeli fejlemények együttes hatására. Göncz rendkí­vül elégedett volt a Bakerrel foly­tatott eszmecserével. A köztársa­sági elnök csütörtökön, lapzártán­kig, még Edward Kennedy befo­lyásos demokrata szenátorral ta­lálkozott, valamint a Tungsramot birtokló General Electrics óriás­cég vezetőit fogadta. A.J. Jeszenszky Gézát fogadta a svéd uralkodó Stockholmból jelenti az MTI. Jeszenszky Géza külügyminisz­ter csütörtökön befejezi három­napos svédországi látogatását. A magyar diplomácia vezetője a nap folyamán üzletemberekkel és politikusokkal találkozott, és fo­gadta őt XV­. Károly Gusztáv svéd király is. A látogatás zárónapján Je­szenszky Géza találkozott Matt Hellströmmel, a mezőgazdasági és északi ügyek miniszterével. A megbeszélés jó alkalmat teremt az északi regionális integráció ta­pasztalatainak megismerésére. Ugyancsak megbeszélést tartott Thage G. Petersonnal, a svéd parlament elnökével. Belgrád bírálja Budapestet Jugoszlávia néphadseregének állásfoglalása B­elgrádból jelenti az AFP. Nagy visszhangot váltott ki Jugo­szláviában a néphadsereg állásfo­­lalása, amely hitet tett a szövetsé­gi rendszer fenntartása mellett, és kilátásba helyezte, hogy megvédi az országot a Nyugaton szított „kommunistaellenes hisztériától”. Az állásfoglalás azt állítja, hogy „a Jugoszlávia elleni tevékenység Magyarországon keresztül folyik". „Egyes nyugati körökben a de­mokrácia támogatása puszta de­magógia, hiszen csak azt tartják demokráciának, ami összhangban áll érdekeikkel” — hangoztatta a jugoszláv hadsereg politikai veze­tésének dokumentuma. Az állásfoglalásban dicsérték a Szovjetunió hadseregét azért, hogy ellenáll a nacionalizmust és szeparatizmust szító nyugati mes­terkedéseknek, s keményen elítél­ték az amerikai kormányt, amely a kommunizmus „megbuktatásá­ra tör Jugoszláviában... még az ország felbomlásának árán is". A londoni The Times vn­téteménye: Magyarország NATO-tanácsi tagságra szavaz Londonból jelenti az MTI. A magyar külpolitikai függetlenség felének értékelte csütörtökön a londoni The Times azt, hogy a magyar parlament kedden nagy többséggel elfogadta az ország társult tagságát az Észak-atlanti Közgyűlésben, a NATO-országok parlamentjei tanácskozó testüle­tében. A The Times szerint a buda­pesti parlamenti szavazás „vilá­gos jele, hogy Magyarország, no­ha névlegesen még mindig a Var­sói Szerződés tagja, független külpolitikát alakít ki az osztatlan szovjet befolyás évtizedei után”. Az újság azt is kiemelte, hogy a parlamenti határozat szerint „Magyarország fenn akarja tar­tani katonai semlegességét és szuverenitását, s jelenleg nincs érdekelve abban, hogy a NATO katonai szervezetének teljes jogú tagjává váljék”.

Next