Magyar Nemzet, 1991. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
tési mechanizmus a Fehér Ház és a State Department iközön. S Bakert magát is meglepte, békésen hazainduló szóvivőjéről már nem is szólva, hogy csak tiovbeolvastakedd este a kamerákba az amerikai—szovjet külügyminiszteri közleményt, benne a két világpolitikás bombakülügyi sajtóosztály állítólag valóban azt hitte, hogy feltűnés nélkül kitűzheti a napi rutincédulái közé a majd másfél évtizede páratlan közös közel keleti állásfoglalást. Mindenesetre a nagyobb hihetőség kedvéért megtudhattuk, hogy a Fehér Házban többen „sérelmezték” Baker eljártát, azt csakis az új szovjet kollégájával kielalkítani kívánt, a Sevardnadzével oly annyira beváltat „pótolni" próbáló kapcsolattal lehet magyarázni. S hai a State Department felsővezetésének gyakorlatát ismerve, hihető , hogy a szokásosan bizalmas szűk körére támaszkodó külügyminiszter ezúttal vonta be az előkészítő munkába az iletékes osztályokat, tettébé kelhető el (bár volt már rá pészte korábbi washingtoni kormányoknál, állítólag Carter sem hagyta jóvá előre a Vance—Gromiko alkut 1977 októberében), hogy Scotocroft nemzetbiztonsági te"®?*®"* is csupán a tudósítóktól értesült a közleményről. Az viszont ténő igaz hogy a Fehér Ház stábfőnöke, az elnöki imázsért felelős Suntvitt valóban rossz néven vette az unió helyzetéről elmondott államfői üzenet „lejátszását , bár nem kell — stílszerűen — közelkeleti összecseknvés mániákusnak lenni ahhoz, hogy ezt is fordítva fogjuk fel... Viszont a törvényhozás vezetőinek, s főként a külföldi szövetségeseknek, elsőbben is Izrael vezetőinek, kész tények elé állítása nehezen kimagyarázható politikai probléma. S Itt is csupán találtjaim lehet, teszi is javában a sok ezer washingtoni megfigyelő, persze kormánybefolyásolástól, módszeres kiszivárogtatásoktól a legkevésbé sem mentesen. Kizsarolta volna Moszkva e közleményt, mert tudta, Washington megriadt a koalíció megbomlásától? A The New York Times úgy véli, ,régivágású lókereskedői alkudozás” zajlott le Baker és Besszmertnih között, s ehhez hozzátartozik az utólagos cáfolathadjárat és magyarázkodás is. A lap vezércikke siet is észrevenni a „résnyi ajtónyitást a béke felé”, s ezt helyesli. Míg a Közel-Kelet arab—izraeli konfliktusának megoldásátkilátásba helyező nagyhatalmi jelzést érdekes módon úgy értékeli a Times mint az elutasított „kapcsolatteremtés” ügyes megkerülési célt: „megelőzték Szaddám bármi próbálkozását, hogy magának érdemekert tulajdoníthasson egy közel-keleti rendezésben”. A lap konzervatív, a Samír-kormámy véleményét felettébb jól ismerő és értelmező közírója, William Safire azonban korántsem ilyen jóhiszemű; ő szerdai cikkében ismét felfedezi James Baker aknamunkáját, s hogy a külügyminiszter e legjobb úton van .„ hábonús győzelem után elveszteni a békét”. S feleslegesen tűrésért esélyt kínálni a „bagdadi mészárosnak”. Mindenesetre akülügyminiszterek közleményének tűzszüneti ajánlata erősen emlékeztet Párizs utolsó próbálkozására: Bagdadnak elegendő lenne csupán „kötelezettséget” vállalnia a Kuvaitiból valótávozásra (szerdán Fizwater ugyan váltig ismételgette a korábbitételt a „tömeges” kivonulás megkezdésének szükségességéről). S bárhogyan csillik-csavarják, a hírhedtkapcsolat” az Öböl-háború és az arab-izraeli konfliktus között, belekerült a kommünikébe — vádol a publicista. Avar János AZ ÖBÖL-HÁBORÚ fegyverei Irak a leghatékonyabb gépeit menekítette Iránba, azokat, amelyek később akár Izraelre is csapást mérhetnek. A MiG—29-es hatótávolsága 1150 lm, levegő-levegő rakétákkal szerelték fel. A SU—24-es 1300 km hatótávolságú, levegő-föld rakétát indíthat, hagyományos és nem hagyományos robbanófejekkel. A Mirage F—1 1300 km hatótávolságú, Exocet-rakéta indítására is alkalmas. Az IL—78-as felderítő repülőgép. MiG-29 Range: 1150 km (700 mit·*.) Considered Iraq's best jet lighter, has air-to-air missiles and attack capability. SU*24 Range: 1300 km (800 miles). Swing-wing attack aircraft. Carries guided or unguided air-to surface weapons with conventional or nonconventonal warheads. Mirag· F-1 Range: 1390 km (860 miles). French-built fighter equipped to carry Exocet anti-ship missiles and laser-guided weapons IL-76 Soviet-built airbone early warning reconnaissance plane. Can detect aircraft and cruise missiles. mat: ναι uliulli Jeruzsálemi telefonjelentésünk Az újabb rakétatámadás ellenére Izrael nyugodt Jeruzsálem, január 31. A csütörtök kora esti újabb iraki rakétáig — ami ismét a megszállt területeken, a Jordán határ mellett csapódott be, és emberéletben vagy lakóházakban nem okozott kárt — két éjszaka telt el iraki támadás nélkül. Legalábbis Izraelt nem érte el újabb Scud. Nyugalom persze nincs, hiszen a mozgóbázisok mind ez idáig nem semmisültek meg, és Izrael nem zárja ki a lehetőségét, hogy vegyi fejjel felszerelt rakéták elérhessék az országot. Minél szorultabb helyzetben van Szaddám, annál inkább fennáll a lehetősége egy ilyen támadásnak. Ebből a szempontból is érdekes Samir csütörtöki nyilatkozata. A CNN amerikai televíziós hálózat készített reprezentatív interjút a miniszterelnökkel, aki a beszélgetés során — többek között — elmondta: „Nagyon roszszul esne. Izraelnek, ha az amerikai nép azt hinné, mi csak ülünk, és várjuk, hogy helyettünk háborúzzanak. Mindenki tudja, szerettünk volna részt venni ebben a háborúban, de nem kaptunk engedélyt a szövetségesektől — kiváltképp az Egyesült Államoktól. Nagyon sok kár érte Izraelt emberéletben, épületekben, nemzetgazdaságban. Sokan máig nem dolgozhatnak. Ez hosszú távú gondot jelent az országnak. Mindezen közben még mindig itt a fenyegetettség a kémiai fegyverektől. Izrael nem az az állam, amely nem szokott válaszolni ellenségeinek. Ha Irak bevetné a vegyi fegyvert, akkor nem kérünk engedélyt a válaszadásra". Menet-Míelet Poreszsoranáffa A legnagyobb ellenzéki párt, a Munkapárt értekezletén három vezér, Peresz, Rabin és Micha Charis egyaránt azt hangsúlyozták, hogy fenn kell tartani az egységet, az egyetértést a kormánynyal. Ez a záloga a nép egységének is. Izrael változatlanul folyamatosan figyelemmel kíséri az arab országokban zajló eseményeket. A Jerusalem Post egyik írásában David Markovsky, Jordánia és Irak kapcsolatait elemzi. A szerző megjegyzi: Husszein király hajlik arra, hogy katonailag semleges maradjon, országát az eseményeken kívül tartsa, egyszersmind azonban mind több kockázatot vállal azzal, hogy népe nézeteit figyelembe veszi. A szerző izraeli hivatalos körökre hivatkozva állítja, hogy Irak Ammanba helyezte át diplomáciai tevékenységét. Utal John Wallachnak, a Hearst lapok egyik szerkesztőjének egy közlésére. A közel-keleti tudósító azt írta, hogy Irak áttette műholdas kommunikációs rendszerét ammani kirendeltségéhez — innen tartja a kapcsolatot külföldi nagykövetségeivel, és Jordánia híradós rendszereit használja fel katonai parancsainak közvetítésére is. Izraeli vélemények szerint Husszein király helyzete nem irigylésre méltó, de remélik, hogy az 1967-ben egyszer már elkövetett hibát nem ismétli meg, és ellenáll annak, hogy belerántsák a háborúba, mert ez esetben Izrael kénytelen lesz felelősségre vonni az Iraknak nyújtott segítsége miatt Az izraeli sajtóban megjelent másik cikkben Barri Rubin a háború utáni Irakkal foglalkozik. A szerző nem osztja Mose Arensz hadügyminiszter véleményét, amit a minap a vele készült reprezentatív interjúban elmondott miszerint az Öböl-háború Szaddám Huszein egyszemélyes háborúja, és ha ő eltűnne a porondról, a háború is véget érne. Barry Rubin óvatosságra int: Irak összeomlása egyszersmind az erőegyensúlyt is megbonthatja a térségben. A bagdadi rezsim — írja — könyörtelen diktatórikus rendszer. Igaz, Szaddám Huszein fokozatosan magához kaparintotta a hatalmat de a rendszer — amelyben az államapparátus ellenőrzését a Bathpárt, a titkosrendőrség és a katonai szervezetek végzik —, nélküle is életképes maradna. Iraknak az a terve, hogy uralkodjon a Perzsa-öböl fölött az 1930-as évekre nyúlik vissza, amikor iraki ideológusok először fogalmazták meg országukat Közel-Kelet Poroszországának. Rubin elemzésében a Szaddám Huszein utáni Irakot a Sztálin utáni Szovjetunióhoz, illetve Khomeini utáni Iránhoz hasonlítja, és azt írja, az új iraki vezetők csak abban különböznek majd Szaddámtól, hogy óvatosabban politizálnak, és a háború pusztítása miatt egy ideig gyengébbek lesznek. De demokrácia létrejöttéről és hosszú távon korábbi ambíciójukról nem fognak önkéntesen lemondani, noha ezek a tervek bizonyosan évekig háttérbe szorulnak majd. Irak esetében nem számíthatunk arra, hogy megváltoztatja irányultságát, ahogy ezt 1945 után Japán, vagy Németország tette. A háború után Irak geopolitikai súlya még számottevő lesz. És ez az egyetlen olyan arab ország, amelynek olajgazdagsága mellett nagy számú lakossága van, és Bagdadnak még az öbölválság megoldása után is marad aránylag fejlett munkaereje és infrastruktúrája. Mégis kevés a valószínűsége annak, hogy veszélyes utóda legyen majd Szaddámnak — írja elemzésében Rubin, aki feltételezi, hogy a térség egyensúlyát és erőit az Egyesült Államok biztosítja majd. Ám azért hozzáteszi: „ha nem más". De azt nem fejti ki bővebben, kire vagy kikre gondol. Ami bizonyos — folytatja —, hogy a Szovjetunió már nem szerepel majd jelentős tényezőként, Irán és Szaúd-Arábiát túl gyengének tartja ahhoz, hogy a kialakult helyzetet kihasználja a maga hasznára. Arab szállás Isietóknak Izrael figyelmét egyébként az iraki rakétatámadásokon kívül az ország északi határán tapasztalható feszültség is magára vonja. Libanonból az elmúlt 48 órában több rakétatámadást indítottak. Katyusákból közel száz rakétát lőttek ki Izrael irányába, a déllibanoni palesztin menekülttáborból, Rashadia-ból. Juszi Peted, az északi körzet parancsnoka tárgyalt a dél-libanoni milíciák vezérével, Lalt tábornokkal, és ennek eredményeként délelőtt felszámolták a palesztin terroristagócot, a rashadiai táborban. A támadásnak több halottja és számos sebesültje van. Hajnalban egyébként három palesztin terroristát tettek ártalmatlanná az izraeli katonák a dél-libanoni biztonsági övezetben. Két izraeli katona megsérült. A rádió közölte egyébként Izrael lisszaboni nagykövetének bejelentését, hogy Portugália közvetítő szerepet vállalt a PFSZ és Izrael között. Ennek feltételéül azonban Tel-Aviv rakétatámadásainak azonnali beszüntetését szabta meg. Amennyiben újabb rakétatámadások érik Tel-Avivot, azonnal bezárják a még egyetlen kaput, ami e pillanatban még nyitva áll a palesztinok előtt, hogy közvetítők segítségével tárgyaljanak Izraellel. És egy érdekes hír: száz izraeli arab gallileai család felajánlotta, szállást ad kibombázott zsidó családoknak. Beck Anna 3€osükrai tudósítónk telexe A katonai körzetparancsnokok részvételével ülésezett az SZKP KB plénuma Moszkva, január 31. Az SZKP most ellentámadásba megy át, erről tanúskodik a pártsajtó megváltozott hangvétele éppúgy, mint a párt egyértelműen növekvő szerepe a fontos döntésekmeghozatalában — nyilatkozta Alekszander Dzaszohov, a PB tagja, az SZKP KB csütörtökön összeült plénumát megelőzően. A plénumán, amely egy nappal megelőzte a föderációs tanács ülését — ennek az elméletileg legfontosabb szovjet vezető testületnek a munkájában a köztársasági vezetők vesznek részt — a köztársasági, területi, körzeti párttitkárok és másodtkjkárok, a központi ellenőrző bizottságok elnökei mellett jelen voltak a katonai körzetparancsnokok és a politikai irányítás parancsnokai is. A TASZSZ előzetes jelentése szerint a plénumon megvitatják az áremeléseket is, amelyeknek alapvető kérdéseit az állami álbizottság már egyeztette a köztársaságokkal, a nagyságrendek és a kompenzáció mértéke pedig a föderációs tanács ülésének témája lesz. A hírügynökség kommentárja szerint néhány hónap ingadozásait és harcait követően a szovjet vezetés a gazdasági reform mérsékelt konzervatív variánsa mellett döntött. S a számos negatívuma mellett legalább egy előnye van: az irányítás számos eszköze a kormány kezében marad. Gorbacsov nehéz percek elé nézett a plénumon. Kül- és belpolitikája egyaránt a támadások kereszttüzében áll. Azt követően, hogy a csütörtöki külügyminiszteri sajtótájékoztatón is megerősítették a deszantosok távozását a balttikumból, a Szovjetszkaja Rosszija interjút készített Anatolij Gyenyiszovval. A képviselő egy parlamenti delegációval járt Lettországban, s tapasztalatai alapján kijelentette: mivel a köztársasági vezetés nem hajlandó helyreállítani a szovjet alkotmányt és törvénykezést, „az egyetlen kiút csak az elnöki irányítás lehet". Ugyanakkor egyértelműen bírálta Gorbacsovot, mondván, ha az elnök valóban élt volna alkotmányos hatalmával, és a törvények, valamint saját rendeleteinek betartására törekedett volna, akkor a polgári szembenállás a Baltikumban sosem fajult volna idáig... „A jelenlegi helyzet sokban a központ be nem avatkozásával magyarázható." S ugyancsak a Szovjetszkaja Rosszija volt az, amely — éppen csak hogy megjelent a szovjet— amerikai közösnyilatkozat az Öbölről — heves Amerika-ellenes kirohanást tett az irak háború ürügyén. Az egyes szélsőségesebb Irányba eltolódó konzervatív napilap szemleírója szerint mindez Irakra hulló bombamegerősíti azt, hogy a Perzsa-öböl térségében valódi mészárlás folyik, és igazi Genocid az iraki nép ellen”. Ki a cinikusabb a nyilatkozatai és tevékenysége alapján — folytatódik az iromány —, Szaddám Huszein, aki a történelemhez, s a Kuvaittal megtagadott diplomáciai kapcsolatokhoz fellebbez, avagy „a felszabadító koalíció", amely az Egyesült Államok céljait és érdekeit annak a Kuvaitnak a védelme mögé bújtatja, amely a háborút követően olajjal átitatott sivataggá változik. A Szovjetszkaja Rosszija továbbá arról is ír, hogy Irak és a Szovjetunió között baráti és együttműködési szerződés állt fenn. A kirívó hangvételben írt kommentár mellett több kisebb tudósítás kelt hangulatot Szaddám Huszein mellett a lap hasábjain. A Krasznaja Zvezdában Szergej Bogdánov vezérőrnagy, a szovjet vezérkar operatív-stratégiai kutatások központjának parancsnoka arról nyilatkozik, nem lehet lebecsülni Irak katonai potenciálját, s Bagdad kellő arzenállal rendelkezik ahhoz, hogy érzékeny veszteséget okozzon ellenfelének. „Könnyű győzelem nem lesz." Bogdanov továbbá figyelmeztet: a harc kifejlődésének logikája, szárazföldi csapatok bevetése napirendre tűzheti a háború kiszélesedésének, Irak katonai-gazdasági potenciálja teljes megsemmisülésének a kérdésért... „Az ENSZ pedig erre nem adott felhatalmazást a soknemzetiségű erőknek.” Lambert Gábor Kötelező pénzbeváltás Bulgáriában Szófiából jelenti az MTI. Bulgáriában február 1-jétől kiterjesztik a kötelező valutabeváltás rendszerét a Kelet-Európából érkező turistákra is. A bolgár külügyminisztérium tájékoztatása szerint ezentúl naponta minimum 15 dollárnak megfelelő keményvalutát kell beváltaniuk ezen országok állampolgárainak a bolgár határállomásoknál a Bolgár Nemzeti Bank hivatalos árfolyama szerint. A bolgár rendelkezések szerint minimum két napra meghatározott összeget kell beváltani A tranzitutasokat 10 dollárnak megfelelő keményvaluta lovára történő átváltására kötelezik ezentúl. A kötelező valutabeváltás nem terjed ki a szervezett turizmus keretében Bulgáriába érkezőkre, a 10. életévüket be nem töltött külföldiekre, valamint azokra a tranzitutasokra, akik vasúton vagy repülőgéppel útjuk megszakítása nélkül haladnak el Bulgária területén. Csurkin cáfolja a határincidenst Moszkvából jelenti az MTI. A szovjet külügyminisztérium szóvivője csütörtökön határozottan cáfolta azokat a csehszlovák állításokat, amelyek szerint nemrégiben egy fegyveres csoport próbált volna meg áttörni a Szovjetunióból Csehszlovákiába. Vitalij Ciurkin alaptalannak, kitalációnak nevezte a híresztelést. Korábban csehszlovák részről azt közölték, hogy a Csop térségében megkísérelt, lövöldözésbe torkollott határátlépési kísérletnek halálos áldozatai is voltak. Helyreigazítás Szerdai, Atlantiak című vezércikkünk utolsó bekezdésének első mondatába értelemzavaró nyomdai hiba került. A szöveg helyesen: „A parlament a nyugati kérésnek engedett, s nem valószínű, hogy a Gorbacsovot támogató országok Budapest bevonásával bármiképpen is ingerelni óhajtották volna a szovjet vezetést.” * Csütörtöki számunk harmadik oldalán a horvátországi fegyverügyet taglaló anyag alá a nyomda hibájából tévesen került Avar János washingtoni tudósítónk neve. Olvasóink elnézését kérjük. 0 (New York, AP) Atőzsde kedvezően reagált annak hírére, hogy az amerikai és a szövetséges haderők sikeres műveleteket folytatnak az Öbölben: a Wall Streeten emelkedett az értékpapírok árfolyama és öt hónapja a legmagasabb szintet érte el. 0 (Peking, MTI) Kína ismét felszólítja az Öböl mentén háborúzó feleket: tanúsítsák alegnagyobb mérsékletet, hogy meg lehessen menteni a térség népeit a még nagyobb katasztrófáktól — jelentette ki Li Csao-hszing, a külügyminisztérium szóvivője csütörtökön. Péntek, 1991. február 1. Gönez Baker eszmecsere a nemzeti imareggeli keretében (Washingtoni tudósítónktól) Köztársasági elnökünkkel az élen magyar államférfiak ezúttal is képviselték hazánkat az amerikai nemzeti imareggelin, amely a különböző vallások nagy országos eseménye (esztendeje még csupán MDF-vezetőként Antall József járt itt), és a sok magas rangú külföldi vendég között Göncz Árpádot külön is köszöntötte a rövid beszédet mondó George Bush, aki éppen csak bele tudta illeszteni a háború miatt hihetetlenül zsúfolt programjába e pár perces megjelenést a washingtoni Hilton nagytermében, ahol a háromezernél több résztvevő közt ott volt Surján László miniszter, Németh Miklós volt kormányfő és Zwack Péter nagykövet is. A magyar államfő James Baker külügyminiszter asztalszomszédja volt, s így már ekkor is szót válthattak, utóbb pedig rövid négyszemközti különmegbeszélésre is sor került Göncz és Baker között. A magyar elnöktől kapott tájékoztatás szerint, a State Department főnöke elsősorban hazánk helyzete iránt érdeklődött, különös tekintettel a gazdasági gondjainkra, s azok társadalmi hatására. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy kormánya tisztában van a közép-európai térség súlyos, és az öböl-háború következtében még nehezebbé vált problémáival, s tudatta a magyar elnökkel: Washington mindet megtesz e gondok enyhítésére. Evégett össze kíván fogni a koalíció többi tagjával, mindenekelőtt az olajtermelőkkel. S Baker szavaiból is kitűnt, hogy az amerikai külpolitikában térségünk fontossága az utóbbi időben megnövekedett, nyilvánvalóan e jelzett gondok miatti aggodalom és a szovjetunióbeli fejlemények együttes hatására. Göncz rendkívül elégedett volt a Bakerrel folytatott eszmecserével. A köztársasági elnök csütörtökön, lapzártánkig, még Edward Kennedy befolyásos demokrata szenátorral találkozott, valamint a Tungsramot birtokló General Electrics óriáscég vezetőit fogadta. A.J. Jeszenszky Gézát fogadta a svéd uralkodó Stockholmból jelenti az MTI. Jeszenszky Géza külügyminiszter csütörtökön befejezi háromnapos svédországi látogatását. A magyar diplomácia vezetője a nap folyamán üzletemberekkel és politikusokkal találkozott, és fogadta őt XV. Károly Gusztáv svéd király is. A látogatás zárónapján Jeszenszky Géza találkozott Matt Hellströmmel, a mezőgazdasági és északi ügyek miniszterével. A megbeszélés jó alkalmat teremt az északi regionális integráció tapasztalatainak megismerésére. Ugyancsak megbeszélést tartott Thage G. Petersonnal, a svéd parlament elnökével. Belgrád bírálja Budapestet Jugoszlávia néphadseregének állásfoglalása Belgrádból jelenti az AFP. Nagy visszhangot váltott ki Jugoszláviában a néphadsereg állásfolalása, amely hitet tett a szövetségi rendszer fenntartása mellett, és kilátásba helyezte, hogy megvédi az országot a Nyugaton szított „kommunistaellenes hisztériától”. Az állásfoglalás azt állítja, hogy „a Jugoszlávia elleni tevékenység Magyarországon keresztül folyik". „Egyes nyugati körökben a demokrácia támogatása puszta demagógia, hiszen csak azt tartják demokráciának, ami összhangban áll érdekeikkel” — hangoztatta a jugoszláv hadsereg politikai vezetésének dokumentuma. Az állásfoglalásban dicsérték a Szovjetunió hadseregét azért, hogy ellenáll a nacionalizmust és szeparatizmust szító nyugati mesterkedéseknek, s keményen elítélték az amerikai kormányt, amely a kommunizmus „megbuktatására tör Jugoszláviában... még az ország felbomlásának árán is". A londoni The Times vntéteménye: Magyarország NATO-tanácsi tagságra szavaz Londonból jelenti az MTI. A magyar külpolitikai függetlenség felének értékelte csütörtökön a londoni The Times azt, hogy a magyar parlament kedden nagy többséggel elfogadta az ország társult tagságát az Észak-atlanti Közgyűlésben, a NATO-országok parlamentjei tanácskozó testületében. A The Times szerint a budapesti parlamenti szavazás „világos jele, hogy Magyarország, noha névlegesen még mindig a Varsói Szerződés tagja, független külpolitikát alakít ki az osztatlan szovjet befolyás évtizedei után”. Az újság azt is kiemelte, hogy a parlamenti határozat szerint „Magyarország fenn akarja tartani katonai semlegességét és szuverenitását, s jelenleg nincs érdekelve abban, hogy a NATO katonai szervezetének teljes jogú tagjává váljék”.