Magyar Nemzet, 1991. február (54. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-01 / 27. szám
Péntek, 1991. február 1. Magyar Nemzet Önkormányzatok képviselői az Európa Tanácsban (MTI) Azzal, hogy a Magyar Köztársaság teljes jogú tagja lett az Európa Tanácsnak, lehetőség nyílt arra, hogy a parlamenti szintű kapcsolat mellett, a települési önkormányzatok is képviselőket küldjenek a tanács regionális és települési önkormányzati bizottságába — mutatott rá Verebélyi Imre, a Belügyminisztérium közigazgatási államtitkára az önkormányzati érdekvédelmi szövetségek képviselőinek csütörtökön, Budapesten tartott megbeszélésén. A hazai önkormányzatok öszszességét képviselő delegátusok több mint kétórás vita után egyetértésre jutottak a magyar települési struktúrát reprezentáló küldöttekről. Ennek megfelelően a mintegy 1300 hazai önkormányzatot tömörítő érdekvédelmi szervezetek képviselői a 7 fős állandó delegációba egyaránt javasoltak községi, kisvárosi, városi, illetve megyei városi és fővárosi képviselőt is. Megegyeztek abban is, ha a főváros a számára fenntartott helyre Demszky Gábor főpolgármestert delegálja, akkor egyúttal őt bízzák meg a magyar képviselőcsoport vezetésével. A delegáció tagja lett még Molnár Árpád Siófok, Marász József Kecskemét, Maurer György Villány és dr. Magyar Levente Jászberény polgármestere is. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz Sebészeti Klinika felvesz szakképzett műtősnőt és intenzív szakasszisztenst Jó kereseti lehetőség, bérezés megegyezés szerint, nővérszállást biztosítunk. Jelentkezni lehet: Személyesen SOTE I.sz Sebészeti Klinika 1082 Bp., Üllői út 78. 7-15 óráig Telefonon: 113-5216,133-1353 Gondnokságon A Tejszínt tudósítóink jelentik Élet, erő, szegénység Az agrárpolitikát a földdel tették egyenlővé Ha eddig kételkedtünk volna, tegnap a Parlament épülete előtt meggyőződhettünk, valóban rendkívül alacsony a rendőrök fizetése. Mi mással magyarázhatnánk ugyanis, hogy minden korábbi demonstrációra, tüntetésre, felvonulásra jóval kevesebb egyenruhás fiatalembert vezényeltek ki. De tegnap ingyen tejet osztogattak, és úgy tűnt, a derék biztos urak várták, hátha csurran- cseppen nekik is. Jól számítottak. Nem csupán cseppek, hanem hektoliterek folytak a teherautókról. Tolongtak is az emberek. Szakadtak a kabátok, a zacskók, törtek az üvegek, miközben a Kossuth tér közepén egymás kezébe adták a mikrofont az elkeseredett gazdák. A tüntetés dekorációjára sem lehetett panasz: „Új jobbágyság!", „Tejétől büdösödik a kormány", „Az is marha, aki marhát tart", „Tejet a szónoknak!", „A mi munkánk túrái" — olvashattuk a magasba tartott táblákon. Az ország legkülönfélébb falvaiból érkezett, körülbelül öt-hatezer tüntetőmár azon sem döbbent meg, hogy egy levágott tehénfejet is bemutattak a téren. Demján Mihály csömöri vállalkozó által felkínált áldozati állat váróból semmi jóval kecsegtető jóslatot nem sikerült kiolvasni. Furcsa, hogy akormány nem méltatja arra őket, hogy kijöjjön hozzájuk. Túltermelés lesz a vágóhidakon is A demonstráció első szónoka Pallér Endre, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének társelnöke volt, aki elmondta, hogy több mint fél éve folytatnak tárgyalásokat a tejválság megoldására, ám eddig ez nem vezetett eredményre. A kormány — mint kijelölt tette — az élelmiszer-gazdaságot olyan fejős tehénnek tekinti, amelyet nem kell gondozni. A Földművelésügyi Minisztérium eddig szinte kizárólagosan a földtörvényre koncentrált, ma nem tűnik ki azzal, hogy a válság megoldásában vezető szerepet vállalna. A szánok beszédét rövid közjáték zavarta meg. Amikor — követeléseik fölsorolása előtt — feltette a kérdést: mit várunk a kormánytól, az emberek kórusban kiabálták: mondjon le. Bár a tüntetésit szervező bizottság tagja többször is önmérsékletre szólította fel az egybegyűlteket, később is elhangzottak ehhez hasonló közbekiáltások. Hajagos Antal, az Országos Gazdaszövetség elnöke azzal kezdte mondandóját, hogy „a szó szoros értelmében nem képviselhetném a termelőket, hiszen néhány nappal ezelőtt elkénytelen voltam tehénállományokat levágatni”. A gazdaszövetségi vezető kifogásolta, hogy nincs akormánynak agrárpolitikája, s úgy látszik, még azt sem döntötte el, hogy a magyar agrártermelőket Európába segíti-e, avagy rájuk szabadítja Európát. Nehezményezte azt is, hogy a parlamentben nincs meg az agrárérdekek védelme, hiszen még mezőgazdasági bizottság sem létezik. Szólt arról is, hogy amennyiben nem történnek érdemi intézkedések, újra eljönnek tüntetni. Polócz Pál, a Győr-Sopron megyei termelők képviseletébenkifejtette, hogy helyzetük egyre kilátástalanabb, s az is megeshet, hogy a megye tehénállományának felét — 21 ezer állatot — le kell vágni. A gyűlés idején háromtagú küldöttség petíciót vitt be a Parlamentbe, amelyben a termelők kilenc pontban fogalmazták meg követeléseiket. Ebben vállalják, hogy 10 százalékkal csökkentik a tej értékesítését a múlt évi mennyiséghez képest, ám ehhez garantált minimumárak megállapítását kérik. Az a termelő, aki ilyen csökkentést vállal, kapjon támogatást a tehén levágásához. Mivel sokan vettek fel újrakezdési kölcsönt tehenek vásárlására, ezen összegek visszafizetését a kormány függessze fel. Tegyék lehetővé a legjobban rászoruló fogyasztók érdekében a kedvezményes tejtermék vásárlását, oldják fel a turista- és kishatárforgalomban meglevő, a tej- és hústermékekre vonatkozó kiviteli korlátozást. Amíg a küldöttség a Parlamentiben járt, a téren egymást váltották a felszólalók. Kalmár Lászlóné magántermelő arról beszélt, a kormány virágzóbb mezőgazdaságot ígért, ám eddigi intézkedéseiből úgy tűnik, másodrangú állampolgárként kezeli a falun élőket. Mások az agrárágazat egyéb sérelmeit — például a sertés- és gabonatermelők gondjait — említették meg. Hiába jelentették be, hogy a demonstráció véget ért, a tömeg nem mozdult, várta vissza a delegációt. Ekkor Tóth László bejelentette, hogy 500 millió forint értékű szociális tejjegy kiadását tervezik. Amikor közölte, hogy a tej fogyasztói árát egy forinttal csökkentették, a téren zúgolódás tört ki. — Majd azt is visszavonják — kiabálta valaki a tömegből. — Kifárasztják az országot, ahogy a taxisblokád után is tették. Ismét becsapnak majd, mind a benzin árával. Torgyán robbanást jósol öt vaskos paksamétával, a tehéntartók és tejtermelők köréből összegyűjtött tiltakozó ívekkel érkezett az Országházba Berend Ferenc pusztakovácsi téeszelnök, Paller Endre, a barcsi termelőszövetkezet elnöke, valamint Réti József, a Lajta-hansági Tangazdaság vezetője. Közvetlenül a kormány ülésének helyet adó terem mellett Gergátz Ellemér földművelésügyi miniszter vette át a küldöttségtől a petíciót és a csomagokat. A küldöttség nevében Berrend Ferenc a következőket mondta. — Ezek a papírok tartalmazzák mindazokat a követeléseinket, amelyek az elmúlt fél év tárgyalásai során fölvetődtek, s amelyek sürgős megoldást igényelnek. Ezek az aláírások igazolják, hogy nem csupán az érdekképviseleti szervek, hanem maguk a termelő emberek várják a tragikus helyzet megoldását. Kérjük önt, aki most előttünk a kormányt képviseli, hogy minél hamarabb akadályozzák meg az ágazat összeomlását. A miniszter láthatóan szorult helyzetben érezte magát. Kellemetlen kötelességét természetesen nem utasította vissza és a petíciót, valamint az aláírásokat tartalmazó csomagot átvette. Jelezte, hogy csupán néhány perce van, siet vissza a kormány ülésére és talán emiatt, történhetett meg, hogy hellyel sem kínálta a delegáció tagjait. — Hamarosan egyeztetünk egy időpontot— ígérte a miniszter —, és sürgősen leülünk a tejtermelők és tehéntartók képviselőivel. A kormány nevében kérem, őrizzék meg a demonstráció békés hangulatát. Igen sajnálom, hogy miniszterségem idejének elején már ilyen súlyos gazdasági kérdéssel kell foglalkoznunk. Erre jegyezte meg Berend Ferenc: __ — Remélem, hogy a termelők és az ország irányítása hamarosan azonos hangra találnak. Távozóban még sikerült megállítani a minisztert. Elsősorban arra voltunk kíváncsiak: vajon a kormány éppen zajló ülésén napirendre tűzte-e a tejtúltermelés ügyét? — A mai krományülés végén ez is téma lesz — válaszolta Gergátz Ellemér. — Ígérgetni nem akarok, annál is inkább nem, mivel el szeretném kerülni, hogy kielégíthetetlen vágyakat keltsek a tömegekben. Amit tudott, már eddig is mindent megadott a kormányzat és a mezőgazdasági Fölvetődött még a rögtönzött sajtótájékoztatón a tüntetők tömegében sok helyről elhangzott kérdés: szabad-e egyáltalán, érdemes-e tehenet tartani Magyarországon. — Nem szeretem az ilyen kérdést — reagált a miniszter. — Persze, hogy szabad és kell. Csak meg kell találnunk a gazdaságosság optimumát, miként azt megtalálták más, tőlünk fejletteb, sőt jóval nagyobb tejtermelést produkáló országokban. Nem akarjuk, hogy kevés legyen a tej. Sőt! Termeljünk sok tejet, de kevesebb tehénnel. Időközben a Parlament folyosóján kibukkant Torgyán József, a Kisgazdapárt frakcióvezetője. Természetesen kiváncsiak voltunk az ő véleményére is. — A kormány halogató taktikája teremtette a feszültséget — mondta a közismert politikus. — Nem történt meg a rendszerváltás sem politikailag, sem gazdaságilag. A tűzoltással is adós maradt a kormány. Veszélybe került a vidéki emberek megélhetése, és nem a kisgazdapárt gerjeszti azt a feszültséget, hiszen, ha nem létezne ez a párt, vagy nem léteznék én, Torgyán József, ezek a feszültségek akkor is eluralnák a gazdaságot. Elkésett a kormány. Nagyon nagy lépéshátrányba került. Ha nem történik gyors és hathatós intézkedés, akkor robbanás lesz. Ezt követően a delegáció fölkereste Soós Tibort, az Országgyűlés hivatalának vezetőjét, aki Szabad György megbízásából szintén átvett egy példányt az aláírások gyűjteményéből. Biztosította a delegációt, hogy a Ház elnöke a legrövidebb időn belül eljuttatja a petíciót és a termelők követeléseit az illetékes parlamenti bizottságokhoz, majd azt követően szintén minél hamarabb javasolni fogja a plenáris ülésnek, hogy tűzzék napirendre. Több százezer méter — ingyen Mire visszatért a delegáció a tüntetőkhöz, kisebb-nagyobb csoportok alakultak. Tovább folyt a panaszkodás. A Hajdú-Bihar megyei Komódiból és Magyarhomorogról érkezettek is elégedetlenek voltak, úgy érezték, hiába jöttek, nem hallgatták meg őket. Tarsoly Gyuláné magyarhomorogi kistermelő szomorúan mesélte: — Tavaly 400 ezer forint újrakezdési kölcsönt vettem fel, hogy teheneket vásárolhassak. A politikusok azt ígérték, hogy aki jól dolgozik, az meg is tud majd élni a munkájából. Tíz tehenet tartok, ez rengeteg gonddal, törődéssel jár. Most kilátásom sincs arra, hogy a megélhetésünket biztosítani tudjam, két gyermeket felnevelhessem. A miniszter úr azt mondta, hogy a levágott állatokért 10 ezer forint kártérítést adnak. Kiszámoltam, hogy — az 50 ezer forinton vett jószágért — ezzel együtt is legfeljebb 35 ezer forintot kaphatok, így aztán még pénzemnél sem leszek. Az egyetlen szerencsém az, hogy a komád téesz, bár a tejipartól még semmit sem kapott, megelőlegezte a tej árát, ám ez sem mehet a végtelenségig. Reggel óta itt vagyunk, nagyon felháborodtunk, amikor megláttuk azt a sok szegény — jórészt nyugdíjas — embert, aki az ingyen tejre várt. Nem értem, miért van az, hogy ennyien vennének tejet, tőlünk meg nem akarják átvenni. Azt várjuk, hogy a kormány tegyen végre valamit értünk, falusi emberekért is... . A gazdáknak menniük kell, otthon vár a munka, etetni kell a jószágot. Fejni kell a teheneket. Még akkor is, ha most maguk a tehéntartók érzik úgy, hogy őket fejik a politikusok. Délutáni információink szerint Budapest hat pontján 40 ezer liter tejet osztottak szét Ingyen, az arra rászorulóknak. Az ország valamennyi nagyobb városában, így Pécsett, Szegeden, Kaposváron, Győrben és másutt is hasonló akció zajlott le, s debreceni tudósítónk szerint sajnos botrányos jelenetek is adódtak. Több százezer liter tejet — Fejér megye 99 településén például 115 ezer litert — vittek haza azok a fogyasztók, akik között nagyon sokan régóta nem jutnak hozzá ehhez az alapvető élelmiszerhez. (siposs—szendrei) 4. (MTI) Legkorábban szombaton jelenhet meg az a Magyar Közlöny, amelyben ki lehet hirdetni a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej egy forinttal csökkentett, 21 forintos maximált árát. A tej hatósági áras termék, ezért az árváltozást meg kell jelentetni a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában. A Földművelésügyi Minisztériumban ugyanakkor arra hívták fel a figyelmet, hogy a tej nem központi, hanem maximált áras termék, így a kereskedőknek nem kell megvárni a közlöny megjelenését, saját hatáskörökben már előbb is csökkenthetik a 2,8-es tej fogyasztói árát. Január elsejétől köztársasági megbízottak őrködnek — az országban összesen nyolcan — az önkormányzatok törvényes működése fölött. Ám, hogy mi is a feladatuk, konkrétan mivel foglalkoznak, meddig és mire terjed ki hatáskörük, az a közvélemény előtt nem nagyon ismert. Dr. Szentgyörgyvölgyi Pétertől, a főváros köztársasági megbízottjától többek között ezt is megkérdeztük. Beszélgetésünknek különösen aktualitást adott az államtitkár múlt heti — vihart aratott — döntése, miszerint Budapest két főpolgármester-helyettesét törvényellenes módon választották meg, ezért a közgyűlést felhívta, hogy e határozatát változtassa meg. Nem főispán — Hol dolgozott korábban, hogyan esett önre a választás? — Jogtanácsos vagyok, éveken át különböző kereskedelmi és szállodaipari vállalatoknál tevékenykedtem. Elsősorban ezen egységek új üzemeltetési formáinak bevezetésével foglalkoztam, utoljára egy jogtanácsosi munkaközösségben dolgoztam. December 17-én a Miniszterelnöki Hivatal Titkárságáról kerestek meg, s feltették a kérdést, hogy vállalnám-e ezt a feladatot. Másnap — miután az alkotmány és az új önkormányzati törvény idevonatkozó rendelkezéseit áttanulmányoztam — igent mondtam. — Ezek a jogszabályok hogyan határozzák meg a köztársasági megbízottak funkcióit? — A kormány az önkormányzatok ellenőrzését — a Belügyminisztérium irányításával — a köztársasági megbízottakon keresztül végzi. Ez a törvényességi ellenőrzés az elsődleges feladatunk. Részt veszünk továbbá hatósági ügyek intézésében is. Ritkábban — például területrendezés vagy kisajátítások esetén — elsőfokú, általában azonban olyan másodfokú ügyeikben döntünk, ahol első fokon a főpolgármester és a főjegyző járt el. Egyébként nem csupán azon elsőfokú határoztakat vizsgáljuk meg, amelyeket megfellebbeztek, hanem szúrópróbaszerűen azokat is, amelyek jogerőre emelkedtek. Törvény- vagy kormányrendelet által meghatározott olyan egyéb funkcióink is vannak, mint például honvédelmi, polgárvédelmi igazgatás, népesség-nyilvántartás. Emellett koordinatív tevékenységet is ellátunk saját hivatalunk, illetve az önkormányzati szervek között, ami a joggyakorlat kialakítása szempontjából fontos. S itt hadd térjek ki arra is, ami a köztársasági megbízotti intézmény felállításakor nagy vitát robbantott ki a pártok között. Sokan ugyanis e tisztség megnevezésére az ’50-es évek elejéig működő „főispánt” javasolták. A főispán hajdanán felülvizsgálati felszólalással élt a törvényhatósági döntések ellen, ami azt jelentette, hogy az adott határozatot nem lehetett végrehajtani, csak a miniszter külön írásbeli utasítására. Most ezt a megoldást azért nem lett volna célszerű alkalmazni, mert ez az önkormányzatokat gátolta volna. A köztársasági megbízott „mindössze” a bírósághoz fordulhat, ha törvényellenesnek véli az önkormányzati testület határozatát, de a kereset benyújtásának nincs halasztó hatálya a határozat végrehajtására. Mindaz, amit elmondott, mit jelent a gyakorlatban, hogyan valósul meg a köztársasági megbízott napi munkája során? Az önkormányzati testületek elküldik a köztársasági megbízotti hivatalnak a közgyűléseik jegyzőkönyveit. Munkatársaink ezek alapján átvizsgálják, hogy a testületi határozatok megfelelnek-e a törvényességi előírásoknak. Joggal vetődhet föl a kérdés, nem lenne ésszerűbb az, hogy már az előterjesztéseket is értékelhetnénk, így ugyanis előre ki lehetne szűrni a jogellenes tervezeteket. Megítélésem szerint helyesen járt el az Országgyűlés, amikor ezt nem tette lehetővé, hiszen ez az önkormányzatok önállóságát csökkentette volna. A jegyzők — egyik legfontosabb — szerepe éppen az, hogy a benyújtott javaslatok törvényességére ügyeljenek. Régi reflexek — Az önkormányatakat rövid működésük alatt márzám talán bírálat érte. Gondoljunk csak a laktelki ügyre, vagy az állandóan napirenden levő testületi összetűzésekre. Véleménye szerint a köztársasági megbízottak valóban alkalmasak lesznek a törvénytelenségek megszüntetésére, a konfliktusok elhárításán? Ha megszületnek az önkormányzatok életét szabályozó , ma még gyakran hiányzó , részletes jogszabályok, akkor biztosan kevesebb lesz a probléma. A legnagyobb bajnak azonban azt tartom, hogy még sok helyütt élnek a régi reflexek, az önkormányzati hivatalok nehezen szoknak hozzá ahhoz, hogy ők már nem hierarchikusan felépült tanácsi szervezetek, hanem teljesen újfajta működési rend szerint dolgoznak. A budapesti kerületekben például még nem tudatosult, hogy e helyi testületek önállóak, a fővárosi közgyűlés nem fölöttük álló hatóság. Még alig egy hónapja működik a főváros köztársasági megbízotti hivatal, máris sokan botrányt emlegetnek a minapi határontok miatt, miszerint törvényellenesen választották meg a két főpolgármester-helyettest. Ez idő alatt csaknem 50 jegyzőkönyv érkezett be hozzánk, s mindössze ebben az egyetlen ügyben kellett intézkednünk. Mi egyébként azért tartjuk törvénybe ütközőnek a fővárosi közgyűlésnek ezt a határozatát, mert két olyan személyt választottak meg, akik nem tagjai e testületnek. A következő megfontolások alapján állítjuk mindezt: az önkormányzati törvény egyrészt kimondja, hogy ha a polgármester nem tagja a képviselőtestületnek, akkor a megválasztásával azzá válik; másrészt szerepel a törvényben az is, hogy a polgármester segítésére, helyettesítésére, feladatainak ellátására helyetteseket kell választani, s rájuk a polgármesterekre vonatkozó szabályok alkalmazandók. Ebből logikusan következik, hogy kívülállókból is lehetnek polgármesterbe vettesek. Igen ám, de ekkor a testület tagjává is válnak. E törvénynek azonban van a fővárom vonatkozó külön fejezete, ami pedig azt tartalmazza, hogy a közgyűlés létszáma 58, ha pedig a főpolgármester nem testületi tag, akkor 89. Mivel a megválasztott főpolgármester-helyettesek kívülállóak, így automatikusan tagjai lesznek a testületnek, ekkor viszont a közgyűlésnek a törvényben előírtnál nagyobb lenne a létszáma. Határozottan állítom tehát, hogy mi a jogszabály írott szövege alapján jártunk el, a ezért hívtuk fel a főváros közgyűlését, hogy következő ülésén változtassa meg törvénysértő határozatát, s erről értesítse hivatalunkat. — Megítélésem szerint a törvény szelleméből más következns, ám valóban úgy tűnik, joghézagról van aaó. De mit tehet azután a közgyűlés? — Két dolgot: vagy eleget tesz a felszólításunknak, vagy ellenvéleménnyel él. Ez utóbbi esetben kénytelenek leszünk a bírósághoz fordulni, amely ítéletében vagy jóváhagyja, vagy megsemmisíti a közgyűlés határozatát. „Jegyzőképző" — Sok szó esett már arról, hon a köztársaság: megbízott egy államigazgatási apparátus segítségére támaszkodhat. Hogyan épül fel a főváros· hivatal? — Lesz egy hivatalvezető. · több osztály: törvényességi ellenőrzési, hatósági, igazgatási, illetve egy adminisztratív funkciót ellátó titkárság. Lassan összeáll a „csapat”, sikerült jól képzettzakértőket — elsősorban jogászokat — verbuválnunk. A köztársasági megbízott jogállását szabályozó törvény az elmondottakon túl oktatási tevékenységet is előír a számunkra, ezért a hivatal erre is felkészül. Ide tartozik az is, hogy ezt az Intézményt megismertessük a lakossággal is, hiszen sokan tévesen olyan panaszfórumot látnak bennünk, ahová — általában lezárt, jogerőre emelkedett ügyeikben — vélt vagy valós sérelmeikkel bárki fordulhat. Emellett a jogi egyetemek friss diplomásai számára olyan alkotóműhelyt akarunk létrehozni, ahol ezek a fiatalok a gyakorlatban is megismerkedhetnének a közigazgatási jogi munkával. Belőlük például kitűnő jegyzők válhatnának, így e szakmának is meglenne az utánpótlása. Szeretnénk segíteni az önkormányzatokat abban, hogy emberközpontúvá váljon a lakossági ügyintézés. Almás B. Csaba Főpolgármester-helyettesek törvénytelen választással? A jogszabály írott szövege alapján döntöttünk — állítja Budapest köztársasági megbízottja Olvassa el a Magyar Nemzet minden sorát/