Magyar Nemzet, 1991. március (54. évfolyam, 51-75. szám)
1991-03-01 / 51. szám
2 Magyar Nemzet Nemzetközi élet Tudósítónk telexe: Moszkva saját sikerének is tekinti a tűzszünetet Moszkva, február 8. Nem kétséges, a legmesszebb Anatolij Lukjanov ment: a szovjet parlament elnöke egyenesen kijelentette, hogy atűzszünet, s hogy Irak valamennyi ENSZ-határozatot elismerte, egyben „elnökünk külpolitikai kezdeményezésének nagy győzelme , szavait hazai fogyasztóra szánta, a szovjet közvéleménynek és képviselőknek. Alekszander Besszmertnih külttélmminiszter a nemzetközi tudósítógárda előtt már jóval diplomatikusabban fogalmazott: a katonai konfliktus beszüntetése valamennyi állam kollektív erőfeszítésének eredménye, amelyek részt vettek a konfliktus megoldásának keresésében. Minden ilyen ország politikája sikereként könyvelheti el ezt, de egy sem állíthatja, hogy egyedül ő lenne a siker záloga — hangoztatta a külügyminiszter. A Szovjetunió részt kér az agresszor feletti győzelemből, amit azután Gorbacsov belpolitikailag kamatoztathat, és semmiképpen sem kíván kimaradni, amikor az erőviszonyokat újrarendezik a Közel-Keleten, ez derül ki a moszkvai reagálásokból. A szárazföldi hadműveletek villámgyors sikere nyomán a hivatalos nyilatkozatok és az azokat szem előtt tartó szovjet tömegtájékoztatás hangvétele megváltozott. Háttérbe szorult annak hangoztatása, hogy a nemzetközi erők „túllépnének” az ENSZ- mandátum adta kereteken. Helyébe az került, hogy a háborút követően széles nemzetközi együttműködéssel kell keresni a rendezés útját. Törékeny viszony Aszkold Birjukov, a TASZSZ régi vágású szemleírója felvállalta, hogy szembeszáll, egyes, ám igen hangos" amerikai véleményekkel, amelyek szerint a Szovjetuniót ki kellene hagyni a rendezésből. Ez a háborús eufória következménye, avagy az erőszakkultusz iránti nosztalgia? — hangzik a TASZSZ-stílusban megfogalmazott kérdés, s a szemleíró még azt a felvetést is megkockáztatja, hogy a megalapozott, „ám még igen törékeny" szovjet— amerikai viszonyt kívánnák szétrombolni valakik. A nagyhatalmi kapcsolatoknak ezen minősítése Gorbacsov minszki beszédében kapott helyet, s Besszmertih is megerősítette, hogy továbbfejlesztésük szilárd alapjainak „szubjektív tényezők’’ komoly károkat okozhatnak. A külügyminiszter ezzel kapcsolatban arra figyelmeztetett: a két ország vezetőinek nagy felelősséggel kell nyilatkozniuk, szem előtt tartva, hogy a nemzetközi fejlődés egészét meghatározza a nagyhatalmi viszony. Ignatyenko elnöki szóvivő is utalt egyes diszszonáns hangokra, amelyek szerint Moszkvának nincs keresnivalója a Közel-Keleten, ám ehhez csak annyit tett hozzá, hogy a térségbe készülő James Bakerrel „ott is találkozni fogunk, ottani szerepünk tervbe van véve". A sejtelmes megfogalmazásokon túl, Besszmertnih konkrétan is vázolta, hogyan képzeli el Moszkva a legsürgősebb teendőket. Először is teljeséggel ki kell zárni a katonai konfliktus kiújulásának a lehetőségért, s ezért a Szovjetunió minden erővel támogatja a szembenálló felek katonai képviselői közötti kapcsolatokat. Másodszor, a Biztonsági Tanácsban részletesen át kell tekinteni az iraki—kuvaiti konfliktus végleges politikai rendezésének kérdéseit. Szovjet kezdeményezésre — s Besszmertnih szavaiból úgy tűnik, ezt Bakerrel is egyeztette — ezt megelőzően összeülnének az állandó tagok a háború végleges befejezése politikai-jogi előfeltételeinek megvitatására — vagyis végső soron az „ötök" határoznának a háború utáni állapotokról. Harmadszor pedig a nemzetközi közösség bevonásával kidolgoznának egyfajta átfogó biztonsági rendszert a Perzsa-öböl térségében. Egységes akarat Besszmertih elmondta, hogy Bakerrel még néhány órával a tűzszünet bejelentése előtt konzultált, ennek eredményeiről sürgősen értesítette Gorbacsovot, akitől konkrét utasításokat kapott a Bagdaddal, Washingtonnal, az ENSZ-szel kapcsolatos teendőkre. S a jövőben is folytatódni fognak aj egyeztetések az Egyesült Államokkal. „Többek között megegyeztünk az amerikai külügyminiszterrel abban, hogy folytatjuk a véleménycserét, így a térségbe utazásával kapcsolatban is. Reméljük, hogy álláspontjaink széles körű egybeesését sikerül felfednünk.” Egészében pozitívan értékelik a nagyhatalmi együttműködés eddigi menetét Moszkvában, Besszmertnih és Ignatyenko is utalt arra, hogy „kiállta az idő próbáját". A külügyminiszter azt is megemlítette, hogy a nemzetközi közösség először tanúsított egységes akaratot, amikor egyik állam elfoglalta a másikat, s a precedens talán megakadályozza, hogy e jövőben hasonló helyzet alakuljon ki.Besszmertnih szerint Iraknak ,,tartós szerepet" kell játszania a térség jövendő biztonsági rendszerében. Nem erősítette meg, hogy a Szovjetunió a jövőben nem kíván fegyvert szállítani Bagdadnak, csupán annyit mondott: Moszkva egyoldalúan nem szándékozik dönteni erről. «“»Heretro határozat kell a fegyverszállítások korlátozásáról a régióban. A Szovjetunió hamarosan újra megnyitja kuvaiti követségét, derült ki a külügyminiszter szavaiból. Ami az Irakkal folytatandó kapcsolatokat illeti, azok „komoly változásokon” mentek át a válság során, de — „Irak állammal” — a jövőben tovább fejlődnek. A Huszein túlélési esélyeire vonatkozó kérdésre Besszmertih még egyszer értésre adta, hogy a Szovjetuniónak Irakkal van dolga, s azokkal a vezetőkkel, akiket ez a nép támogat. Vagyis, ha megdöntenék Huszeint, Moldva aligha ölelné keblére. Ez derül ki Jevgenyij Primakovnak a Pravdában folytatásokban közölt visszaemlékezéseiből is. Az elnöki külözőmegbízott, aki nem is olyan rég még személyes jó kapcsolataira hivatkozott Huszeinnel, s határozottan állást foglalt a szárazföldi hadműveletek megkezdése ellen, most így festi le abagdadi despotát: keménysége nem ritkán kegyetlenségbe hajlik, akarata, amely az önfejű makacssággal határos, kész bármi áron törni a cél felé. Sovány vigasz Miként aztán Izraellel meg is tette. Ezzel kapcsolatban jegyezte meg Valentyin Falin, az SZKP KB nemzetközi ügyekben illetékes titkára, hogy a konfliktus során Tel-Aviv bebizonyította: képes megfontoltabban cselekedni, és hosszabb távú kategóriákban gondolkodni, semmint eddig gondolták sokan. Palin szerint ez reményt ad arra is, hogy Izrael hasonló magatartást tanúsít majd, ha a palesztin probléma rendezésére kerül napirendre. Kezdi levonni a tapasztalatokat a háborúból a szovjet honvédelem is. Dmitrij Jazov, akit a parlament csütörtökön az új miniszteri kabinet tagjaként is megerősített, kijelentette, hogy a tanulságokat figyelembe véve, felül kel vizsgálni a szovjet légvédelmet, az egész légvédelmi rendszert, mivel „gyenge pontokat” fedeztek fel bennük. Megemlítette azt is — aligha a fentiektől függetlenül —, hogy az iraki légvédelmi rendszerek az esetek többségében csődöt mondott. S egyetlen esetben sem sikerült bebizonyítani, hogy a szövetségesek légi vesztesége az iraki vadászgépek — a francia Mirage-ok és a szovjet MIG-29- esek — számlájára írható. Sovány vigasz, hogy az iraki légvédelmi tüzérség nagy része ugyancsak szovjet gyártmány volt. Lambert Gábor Az olasz Corriere Della Sera rajta az olaj hordónkénti dollárárának alakulását mutatja, s jól érzékelteti, hogy e fontos nyersanyag az elmúlt hónapokban fokozatosan mind kevesebbe került. Piaci megfigyelők szerint a háború befejeződése tovább erősítheti ezt az irányzatot, hiszen a szövetségesek győzelme után, az OPEC-en belül azok az államok válnak hangadókká, amelyek részt vettek az Irak elleni koalícióban. S övék az olajtartalékok zöme. Kiemelkedő szerep jut Szaúd-Arábiának, amely — olajminisztere szerint — kiegyezne azzal, ha a folyékony arany ára húsz dollár körül megszilárdulna. CSÖKKENŐ OLAJÁRAK Jerusszt lenti beszüntolónk Samir szerint Izrael érdekelt egy új közel-keleti békerendben Jeruzsálem, február 28. Izrael politikai vezetői nem fogadták egyértelmű lelkesedéssel csütörtökön a tűzszünet ilyetén bejelentését. A polgári védelem csak a bejelentés után három órával oldotta fel a szigorú biztonsági előírásokat. Valamennyi politikus azt nyilatkozta, véglegesen nem múlt el a rakétaveszély, legfeljebb ebben a stádiumban, amikor az iraki haderő hetvenöt százaléka megsemmisült, nincs, aki kilője ezeket Izraelre. Az izraeli belső állapotokra jellemző, hogy a tűzszünet kihirdetésével egy időben azt is hírül adták, hogy Jeruzsálem óvárosában megtalálták egy ortodox rabbinövendék holttestét, akinek bestiális kegyetlenséggel elvágták a forkát. Az intifáda tehát nem ért véget, és Szaddám Huszeinről ezekben az órákban még azt sem tudni, hogy hol van. Csütörtökön adták hírül azt is, hogy a gázai övezetben az arabok ismét meggyilkoltak egy Izraelben munkát vállaló palesztin fiatalembert. Eközben pedig az Izraelben is jól fogható ammani rádió egyfolytában uszító beszédeket és az iraki győzelemről szóló programokat sugároz. Az izraeli politikusok egymásnak ellentmondóan ítélik meg a helyzetet. Samir miniszterelnök kijelentette: Izrael érdekelt abban, hogy új rend legyen a Közel-Keleten, de ez az Egyesült Államok segítsége nélkül elképzelhetetlen. A békéről azonban mindaddig nem lehet tárgyalni, amíg nem szereltek le minden iraki rakétakilövő állomást. Arensz hadügyminiszter szerint az ország Irak részéről való megtámadásának valószínűsége — a meglévő rakéták ellenére — a közeli jövőben igen csekély. Izreal az őt ért háborús károkért kártérítésre tart igényt Iraktól. A hadügyminiszter hangsúlyozta, az egész világnak szavatolnia kell, hogy Iraknak többé ne lehessen hadigépezete. Az arab világ az Öböl-háborúban egy nagy traumán esett át. Kérdés, hogy akikor is fontosnak tartja-e majd a békekötést Izraellel, ha túl lesz ezen a megrázkódtatáson. Egy magas rangú izraeli politikus csalódásának adott kifejezést, mondván: a nyugati világ ismét nem fogta fel, hogy a hódító iszlám ma már nem csak Izraelt és a zsidó vallásúakat, hanem az egész keresztény világot is fenyegeti. Nem értette meg a jövő üzenetét, azt, hogy a hatvanmilliós lélekszámú szovjetunióbeli muzulmán közösség saját függetlenségi törekvéseivel — példát látva Irakban — már akár a közeli jövőben hasonló, ha nem még fenyegetőbb veszély forrása lehet. Mértékadó, nem hivatalos körök helyeselték az amerikai döntést, és annak a véleményüknek adtak kifejezést, hogy a szövetségesek a legjobb pillanatban rendelték el a tűzszünetet. Szerintük az iraki népnek kellő ideje volt felmérni, hogy a háborút Szaddám Huszein elvesztette, de nem került sor a civil lakosságkörében olyan veszteségekre, amelyek miatti elkeseredettsége méginkább a szövetségesek ellen hangolta volna. E vélemények azt a reményt is kifejezték, hogy amerikai közreműködéssel, és a felvilágosultabb arab vezetőkkel e történelmi pillanat alkalmas lesz atérség problémáinak békés rendezésére. Beck Anna Bush megelőzte a BT-t (Folytatás az 1. oldalról) mért vereség körülményeit semmi propagandával nem lehetett, még az arab világban sem „győzelemmé” hamisítani. Bush egymás után fogadja most a vezető nyugati hatalmak külügyminisztereit (szerdán a brit Kurd, ma a francia Dumas, pénteken a német Gemtcher a washingtoni vendég), s velük az új Közel-Kelet kialakításának lehetőségeit méri fel az amerikai diplomácia. Annak ugyanis az elnök a „katalizátor" szerepét szánta tévébeszédében, amelyben azt is bejelentette, hogy James Baker a jövő héten a térségbe látogat (hétfőre várják a jelképes kuvaiti megállóját). Ez „potenciálisan történelmibéke" lehet — tudatta az amerikai államfő, s ezért sem nyilvánítható „egyetlen ország sem” győztesnek. Ez a koalíció, az ENSZ, az emberiség és a jogrend, az igazság diadala. Ekként szó sem lehet „csupán csak amerikai válaszról” a Közel-Kelet égető kérdéseire. Kissingert azonban nem kötik már diplomáciai illemszabályok, így ő közölte, hogy „a mindenki számára mérvadó realitás (a háború utánra) az Egyesült Államok vezető szerepe”, s az pedig „rendkívül erős".. Avar János Parizs dicséri Bitsht A békét is meg kell nyerni Párizs, február 28. A háború után a békét is meg kell nyerni — ez az örömmel teli bizakodás jellemezte csütörtökön a francia főváros politikai köreit az öbölbeli katonai akciók hajnali leállítását követően. Párizs érthető elégedettséggel és megkönnyebbüléssel fogadta Bush elnök csütörtöki bejelentését a hadműveletek befejezéséről az Öböl térségében. Franciaországnak valóban oka lehet az örömre, hiszen a nemzetközi jog védelmében sikert aratott, katonái kiválóan helyt álltak, a francia kontingens elenyésző áldozatokat szenvedett, s Párizs a harcok január 17-i kirobbanását követően határozottan felsorakozott a szövetségesek mellé. Mitterrand elnök Öböl-politikája jelentős támogatásra talált a lakosság körében az elmúlt hat hétben. Minden egyes felmérés azt tükrözte, hogy a franciák több mint 70 százaléka osztja az államfő irányvonalát. A kommunista párt, a szélsőjobb s néhány pacifista mozgalom kivételével valóban sikerült az elnöknek a háború napjaiban „egységes hátországot” kovácsolnia, s a belpolitikai színtéren teljes volt a tűzszünet.. Párizs mintegy tizenötezer katonáját irányította az öböl térségébe, ami a számarányt tekintve eltörpül az amerikai—brit—arab erőkhöz képest, ez a kontingens azonban rendkívül fontos és veszélyes feladatot hajtott végre az iraki Köztársasági Gárda bekerítésekor. Schwarzkopf tábornok, a szövetséges erők főparancsnoka szerdai értékelésekor külön kiemelte a francia egységek kiváló teljesítményét, „maradéktalanul végrehajtották küldetésüket”. Meg kell említeni, hogy az Öböl térségébe vezényelt francia légierő ötven-egynéhány gépe több mint ezer bevetést hajtott végre, veszteség nélkül. bibmasyabozatunk A hozzátartozók türelmetlenül várják haza szeretteiket, ám mind Joxe hadügyminiszter csütörtöki tájékoztatóján jelezte: bármennyire is szeretnék gyorsan viszontlátni „a fiúkat”, a jelenlegihelyzetben nem lehet szó azonnali hazatérésről. A hadügyek irányítója azt is elképzelhetőnek mondotta, hogy Kováti védelmének biztosítására esetleg hoszszabb ideig is az emírségben maradnak francia katonák. A másik ok az elégedettségre, hogy a harcok leállításával elhárult az a politikai csapda, amelytől Párizsban ugyancsak tartottak. Ha a tűzszünet tartósnak bizonyul, a szövetségesek nem lépik túl az ENSZ-felhatalmazás kereteit, s ezáltal elhárul a veszélye annak, hogy „az amerikaiak Bagdad felé veszik az irányt”. Ez elfogadhatatlan lett volna a franciáik számára, mint azt Mitterrand elnök többször is hangoztatta. A koalíció szakítópróbájára így nem került sor, s a francia hírmagyarázók elismeréssel adóznak George Bush „mestermunkája" előtt: az amerikai elnök, akit máris a Fehér Ház eddigi lakói közül a legnagyobbakkal hasonlítanak össze, válságos pillanatokban tudott eltökélt maradni, elegánsan elhárította a megtévesztő akciókat, csütörtök hajnalban bizonyította, azt is érzi, mikor kell befejezni a háborút. Bush nem hagyott szemernyi kétséget sem afelől, hogy kik a győztesek, diadalra vitte, a nemzetek közösségének akaratát, de nem ment túl messzire Irak, áttételesen az arabok „megalázásában”. Párizsban az elemzők abban bíznak, hogy az amerikai elnök a békében is csillogtatni fogja államfői erényeit. Franciaország már korábban jelezte, hogy a harcok végeztével bizonyos nézeteinek másságát kinyilvánítja az amerikai véleményekkel szemben. Most nagy a bizalom, hogy Washington érzi a pillanat ígéretét, hogy kiváló alkalom kínálkozik a zaklatott térség ügyeinek rendezésére. Párizs a békében az ENSZ-nek szánja a főszerepet, továbbra is sürgeti egy vagy több nemzetközi konferencia megtartását, amelyeken meg kell oldani a palesztin kérdést, garantálni kell Izrael biztonságát, s viszsza kell adni Libanon szabadságát. Dumas francia külügyminiszter csütörtökön Washingtonban már az e kérdésekben vallott nézetek egyeztetéséről kezdett tárgyalásokat A francia diplomácia másik bonyolult feladata az lesz, hogy visszaszerezze a bizalmat az arab világban, ahol hagyományosan jó kapcsolatokkal rendelkezett. Egyesek szerint Párizs katonai részvétele az Öböl-háborúban gyógyíthatatlan sebeket okozott a francia—arab viszonyban. A derűlátóbbak azonban úgy vélik, hogy a keletkezett károk nem kijavíthatatlanok, ha Franciaország ugyanolyan következetes lesz a nemzetközi jog védelmében a térség ügyeinek rendezésekor, mint amilyen a hathetes Öböl-háborúban volt Pósa Tibor PÉNTEK, 1991. március 1. A magyar kormány üdvözli Kuvait felszabadítását A magyar kormány nyilatkozatban nyugtázta a Kuvait felszabadításáról szóló bejelentést, a hadműveletek felfüggesztését. A közleményt az MTI ismertetése alapján foglaljuk össze. A Magyar Köztársaság kormánya nagy örömmel fogadta a Kuvait felszabadulásáról szóló bejelentést. Megkönnyebbüléssel és megelégedéssel nyugtázta hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa által adott felhatalmazás sikeres végrehajtása a BT vonatkozó határozatainak Irakkal való elfogadtatása lehetőséget teremtett a hadműveletek felfüggesztésére. Bízik abban hogy a most életbe lépő tűzszünet nyomán véglegesen lezárul az oly sok áldozatot követelő konfliktus, amelyért a felelősség azokra hárul, akik a nemzetközi jog alapelveit semmibe véve agresszió elkövetésébe hajszolták orszgukat, s a nemzetközi közösség akaratával hónapokon át makacsul dacolva nem voltak hajlandók közreműködni a probléma békés és igazságos rendezésében. A Magyar Köztársaság kormánya ismételten leszögezi: az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai melletti magyar kiállás, az azokat végrehajtó nemzetközi erőknek nyújtott magyar támogatás a jó üggyel való azonosulást jelentette, és a legkevésbé sem irányul az iraki nép és annak érdekei ellen.* A magyar nagykövetség nyomban visszaköltözik Kuvaitba, amint visszatér országába a kuvaiti kormány, s normalizálódnak az ottani életkörülmények — közölte az MTI kérdésére Herman János külügyi szóvivő. Bagdadból is a nagykövetség munkatársainak biztonsága érdekében kellett a diplomatákat hazahívni. A viszszatérésükre vonatkozó döntés meghozatalában a Külügyminisztérium tekintettel lesz az iraki belpolitikai viszonyok alakulására. Tűzszünettől a békekötésig Mit mond a nemzetköai jog ? A tűzszünetről gyakran a hadszíntéren a parancsnokok állapodnak meg — magyarázta a fogalmat számunkra dr. Nagy Boldizsár nemzetközi jogász. Tűzszünet esetében a felek a katonai események határozottidejű felfüggesztésében állapodnak meg, viszonylag rövid időre, néhány napra, esetleg csak néhány órára. A tűzszünettel elismerik, hogy bármilyen totális is a háború, a lét ennél teljesebb, a hadi érdekeken túl léteznek másfajták is. Hiszen tűzszünetet köthetnek addig míg a halottakat eltemetik, vagy vallási ünnep idejére. Például a vietnami háborúban a holdújévek alkalmából állapodtak meg tűzszünetben. Fegyverszünet megkötése stabilabb állapot létrehozását jelenti. Ilyenkor a szembenálló felek megállapodhatnak azokban a vonalakban amit megtartanak, szétválaszthatják az összekuszálódott csapatokat. Fegyverszünetet a résztvevő államok központi szerveinek hozzájárulásával, akaratából kötnek, így az öböl-háborúban Szaddám Huszein utasítása szükséges a fegyverszünet megkötéséhez. Fegyverszünet viszonylag hosszú ideig fennállhat, a Szovjetunió és Japán a második világháború óta csak fegyverszünetet kötött egymással. A békeszerződés alkalmával rendezni kell az összekuszálódott jogviszonyokat. Felélesztik vagy újraalkotják a háború idején megszűnt nemzetközi szerződéseket. Esetleg rendelkeznek a kompenzációról, arról, hogy a sértett állam polgárai milyen kártérítési igényekkel léphetnek fel. A szerződés más kérdésekről is rendelkezhet, így a második világháború utáni magyar békeszerződésben kikötötték, hogy az országban nem működhetnek fasiszta szervezetek. A jelenleg hatályos magyar jog szerint békeszerződés megkötéséről az Országgyűlés dönthet. A szerződés aláírásához felhatalmazás szükséges. A hatályos jogból egyértelműen nem derül ki, hogy ezt a felhatalmazást az Országgyűlés vagy a köztársasági elnök adhatja meg. (és) Szé ki lették az újvidéki rádió magyar adásának vételi lehetőségét Belgrádból jelenti az MTI. Az újvidéki rádióhoz számos tiltakozás érkezett a hallgatóktól, akik kifogásolták, hogy a rádió középhullámon csúcsidőben — 18.20-tól reggel hétig — nem sugároz magyar adást a megszokott hullámsávon. Ott ezentúl szerb adást lehet majd hallani. A magyar műsort ebben az időszakban csak a folyamatos árh-adás révén lehet fogni. A rádió vezetése arra hivatkozva szorgalmazta a középhullámú adás részleges átadását a szerb műsorok számára, hogy „ezzel hosszú idő után csökkenjen a szakadék a szerb nyelv státusa és a tájékoztatásban betöltött szerepe között”. Nem hivatalos értesülések szerint azonban az árh-adásnál a Vajdaság egyes részein vételi problémák vannak. Sokan emellett csak régi típusú készülékkel rendelkeznek, amivel csak középhullámot lehet fogni. Vékás János, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének alelnöke, maga is rádiós újságíró, elmondta, hogy ez az első olyan vesztesége a vajdasági magyar nemzetiségnek, amely egy létező intézmény anyagi alapját érinti. Az újvidéki magyar adást — tette hozzá — nemcsak a Vajdaságban hallgatják középhullámon, hanem Horvátország és Szlovénia magyarlakta körzeteiben is, valamint Magyarországon és Romániában is. Az urh-adás ilyen távolra nem jut el, tehát a rádió hallhatósága mindenképp csökken. (Begrád, Reuter) A horvátországi szerb kisebbség képviselői csütörtökön kinyilvánították függetlenségüket Horvátországtól, hangsúlyozva, hogy Jugoszláviához szeretnének tartozni. (Brunei Állam, MTI) Katona Tamás külügyi államtitkár délkelet-ázsiai látogatásának utolsó állomásaként február 27-én és 28- án látogatást tett Bruneiban. 0 (Prága, AP) Többmillió dollár állítólagos elsikkasztásáért vádat emeltek Bilák, a CSKP egykori ideológiai titkára és hét másik volt kommunista vezető ellen — közölte a Lidové Noviny. 0 (Bern, AP) Aberni kormány elutasította azt a moszkvai ajánlatot, hogy Svájc légierejét a legkorszerűbb szovjet vadászgépnek számító MiG—129-esekkel modernizálják.