Magyar Nemzet, 1991. május (54. évfolyam, 101-126. szám)

1991-05-02 / 101. szám

2 Magyar Nemzet Síita ellenzéki csoportok újból megütköztek Szadd­­ám katonái­val Több BT-tag vitatja, felválthatnák-e ENSZ-erők Damaszkuszból jelenti a Reu­ter. Taki al-Muharresi ajatollah, számos iraki síita ellenzéki cso­portosulás, köztük az Iszlám Ak­ció Szervezet vezetője Damasz­­kuszban közölte, hogy több dél­iraki városban összecsapások vol­tak a lázadó síita fegyveresek és a kormányerők között. A lázadók akciót hajtottak vég­re az iraki fővárosban, Bagdad­ban is, nem messze a Köztársasá­gi Gárda kiképzőközpontjától: megtámadták a biztonsági erők egyik épületét, ahol egy tisztet megöltek, kilenc másikat megse­besítettek, a­­nevetségeseket a Az ajatollah­ szerint az össze­csapások azért törtek ki, mert az iraki népi hadsereg sok tagja nem akarja leadni fegyverét. Szaddám Huszein azért adott né­hány napja utasítást a mintegy egymillió fős népi hadsereg le­szerelésére, mert a katonák kö­zül sokan a felkelők oldalára áll­tak — hangoztatta a síita vezető. Szaddám Huszein a Bagdadtól nyugatra eső Ramádiban a kor­mányzó Baath Párt tisztviselői előtt úgy fogadkozott, hogy Bag­­dadot „tízszer jobban" újjáépíti, mint amilyen a háború előtt volt. Irak már felszólította a Bizton­ kurdok védelmére A­sogi Tanácsot, hogy oldja fel az Irak ellen tavaly augusztus 2-án elrendelt szankciókat. Szaddám Huszein most kijelentette, hogy Irak a maga erejéből is képes az újjáépítésre. Bagdadban és több más körzetben már helyreállítot­ták a víz és villanyáram-szolgálta­tást, továbbá néhány telefonvona­lat, de a lakossági ellátás akado­zik. Hűvös fogadtatásra talált a Biztonsági Tanács tagjai részé­ről több nyugati ország javaslata, hogy az ENSZ rendfenntartó (rendőri) erői váltsák fel Észak- Irakban a kurdok védelmére oda­vezényelt amerikai, brit és fran­cia katonákat. Egy ilyen művelet példa nélkül áll a világszervezet történetében, s mivel az ENSZ humanitárius segélyakciói eddig mindig az érintett országok ha­tóságainak hozzájárulásával bo­nyolódtak le, kétségét fejezte ki a terv sikerét illetően India, a Szovjetunió és Kína képviselője is. Irak állandó ENSZ-nagyköve­­te kijelentette, országa nem tartja jó elgondolásnak a javas­latot, és az ENSZ nem küldhet rendőri erőket Irakba az iraki kormány hozzájárulása nélkül. Antiszemita tüntetés Leningrádban A Pamjaty-feliratok a hadsereg segítségét kérték a „judeo-bolsevista hóhérok** ellen Leningrádból jelenti az AP. Háromezer fős, órákig tartó anti­szemita tüntetés volt szerdán Le­ningrád központjában — közöl­ték helyi újságírók az amerikai AP hírügynökség moszkvai iro­dájával. A tüntetést a Pamjaty nevű soviniszta szervezet kezde­ményezte. Transzparenseiken a tüntetők azzal vádolták a szovjet veze­tőket, hogy „az oroszok rovására a zsidóknak kedveznek". A fel­iratok a szovjet hadsereg segít­ségét kérték a „judeo-bolsevista hóhérok” ellen. Ez a jelszó a Pamjatynak azt a már korábban is hangoztatott nézetét summáz­ta vélhetőleg, hogy „a bolsevik forradalom a zsidók műve volt”. Egy másik felirat szerint Bo­risz Jelcin, az oroszországi parla­ment elnöke a „zsidó nemzetközi tőke cinkosa”. Ezekkel a szavak­kal feltehetőleg azt helytelenítet­ték a tüntetők, hogy Jelcin meg akarja nyitni az orosz piacot a külföldi tőkebefektetők előtt. Arról nem érkezett hír, hogy a tüntetés láttán milyen magatar­tást tanúsítottak a hatóságok. „Ifj­as idegenekkel/** Merényletek Korzikán Párizsból jelenti az MTI. Újabb robbantásos merényletet hajtott végre Korzikán a szélső­séges inacionalista csoport, a Re­­sistenza kommandója.. Szerdán este a kommandócsoport tagjai behatoltak egy tanyára, amely egy Algériából visszatelepült francia család birtokában van. A tanyán tartózkodó munkásokat megkötözték, biztonságos helyre szállították, majd felrobbantottak három épületet.­­Az épületek falá­ra „Ki az idegenekkel!!!" fel­iratot mázoltak. Az elmúlt napokban ismét meg­szaporodtak a szigeten a robban­tásos merényletek, amelyek cél­pontjai főként vendéglők, bárok, a turizmus szolgálatában álló lé­tesítmények voltak. A hét végén és e héten három ilyen vendéglő vált merénylet célpontjává. Pierre Marchand belügyminisz­ter csütörtöktől tesz szemleutat a szigeten. K­amat nélkül mélyhűtőket, videót, színes tv-t és automata mosógépet - amíg a készlet tart Budapest V., Kossuth L u. 2. V. , Kossuth L u. 8. VI. Teréz krt 2-4. (volt Lenin krt 60.) valamint, a Sugár, a Rónán és az Árpád Üzletközpont Keravill Áruházaiban. Felvilágosítást ad még a „Forró drót” 111-06-01-es számon. anÜHiftDkft A tavasz primőré 5 i vezetni magát» Ajánlatunk: NISSAN PRIMERA SLX 1,6 i hát 4 ajtós 1.359.000, - Ft+ÁFA NISSAN PRIMERA DIESEL SLX 10 4 ajtós 1.375.000, - Ft+ÁFA Új NISSAN SUNNY 999.000, -Ft+ÁFA-tól A NISSAN járműcsalád -személygépkocsik -mikrobuszok -kisteherautók -terepjárók választékát kínáljuk vételre, vagy tartós bérletbe, elővásárlási joggal. AUTÓTERMIN KFT. 1112 Budapest Beregszász u. 97. Tel: 185-8772, fax: 185-8771 Jerussalensi telef­on jelentésünk Az intifáda újabb áldozata egy francia zarándokút Jeruzsálem, május 1. Az ellenzék ismét kisebbségben maradt, a koalíciós kormány vi­szont megint egységes. Így lehet­ne tömören kifejezni az elmúlt negyvennyolc óra fejleményeit. Igaz, hétf­őn az ellenzék megkí­sérelte beterjeszteni bizalmatlan­­sági indítványát a knesszetben a kormány ellen, és óriási viták voltak a parlament külügyi és hadügyi bizottságában, mi több Samir miniszterelnököt és Mose Arensz hadügyminisztert személy szerint is erőteljes támadások ér­ték, de a kormány ezúttal is ki­vágta magát Samír miniszterel­nök visszautasította a vádat, hogy a vezetése alatt álló kormány miatt Izraelnek számolnia kell azzal: gondok támadhatnak Ame­rika és közte. „Vitás kérdéseik mindig is fölmerülhetnek — kö­zölte Samír —, de ezek megbe­szélhetők, elrendezhetők.” Na­gyobb gond, hogy Szíriával ne­héz lesz megegyezni. Arensz vi­szont az Izrael és Egyiptom­ kö­zötti elhidegült kapcsolatról be­szélt Egyiptomnak, amely az elmúlt héten kétszer is bírálta Izraelt a béketárgyalásokat előkészítő meg­beszéléseken képviselt álláspont­ja miatt, feltétlenül a legrövidebb időn belül találkoznia­ kéne az izraeli miniszterelnökkel — mondta Arensz. —, még akkor is e­zik a véleményük. Kölcsönös ke­reskedelmi és turisztikai kapcso­latok kiépítése nélkül ugyanis ha néhány kérdésben nem egye­nem kiszámítható előre a két or­szág viszonyának alakulása. Ő vetette föl azt a problémát is, hogy az arab országok vezetői szép lassan visszavonulnak. Úgy tűnik, egyre inkább ódzkodnak a kétoldalú közvetlen tárgyalá­soktól. Mintha jelentős részük már nem látná szükségesnek a békeszerződés aláírását Izrael­lel. David Levi külügyminiszter pedig — akivel kapcsolatban Sa­mir kijelentette, hogy nincs köz­tük vitás kérdés, a kormány igen­is egységes —, egy amerikai sze­nátorral a közel-keleti kibonta­kozásról szóló megbeszélésen kér­te az Egyesült Államokat, hogy ne gördítsen akadályokat a bé­kefolyamat útjába. Közölte, ők komolyan veszik a béke megte­remtését kínáló alkalmat; a bé­kefolyamatot nem fagyaszthatják be az úgynevezett zöldhatáron lé­tesített izraeli települések, hi­szen ezek sohasem voltak Izrael elismert határvonalán kívül első területek. A külügyminiszter azokra az eredetileg Palesztiná­hoz tartozó területekre gondolt, amelyek 1948 és 1987 között ideiglenesen Jordánia által el­foglalt földek voltak, majd ismét Izraelhez tartoztak, de 1973-tól egészen napjainkig mestersége­sen létrehozott biztonsági sáv­ként őrizte a meg az izraeli állam. Izrael tehát várakozik a tárgya­lások folytatására és várja Alek­­szander Besszmertnih­­, szovjet külügyminisztert, aki jövő héten" indul közel-keleti­ útjára, s aki­nek látogatásától a két ország teljes körű diplomáciai kapcsola­tainak rendezéséről remél új in­formációkat és közeli határidőt. S épp egy évvel a görög—izraeli diplomáciai kapcsolatok rendezé­se után, szerdán háromnapos lá­togatásra Izraelbe érkezett a gö­rög külügyminiszter. Látogatásá­nak célja — a két ország együtt­működésének bővítésén kívül — annak megvitatása, hogyan ve­hetné ki részét Athén is a közel­­keleti békefolyamatból. A megszállt területeken egyéb­ként az Öböl-háború kezdete óta zárva tartanak az arab egyete­mek. A diákok mind ez idáig ma­gánházaknál kisebb csoportok­ban tanultak. S noha február 28-a óta többször felvetődött, hogy ismét megnyitják az intézménye­ket, a meg-megújuló intifáda miatt ez mostanáig csak terv ma­radt. Most bejelentették, hogy a közeljövőben újból megkezdődik az oktatás a háromezer diákot befogadó hebroni iszlám egye­temen, ami föltehetően azt jelen­ti, hogy a többi intézménybeli is tanulhatnak a diákok. Persze ez az intifáda függvénye, ami vi­szont ismét fölerősödött. Az el­múlt huszonnégy órában három újabb terrorcselekményről szá­molt be az izraeli tömegkommu­nikáció, s ebben késelés és gyil­kosság­ kísérlet csakúgy szere­pelt, mint egy iskolás busz meg­­kövezése. S egy megdöbbentő hír: a keresztény arabok lakta Betle­hemben kedden egy 19 éves be­duin pincér a Születés templom közelében levő étteremben el­vágta a nyakát egy 64 éves fran­cia zarándok asszonynak, aki kór­házba szállítása közben meg­halt. A csoport, amellyel az asz­­szony ideérkezett, útját lerövi­dítve, hamarabb visszautazik Franciaországba. (—ck —a) DUNAPART Építőipari és Szolgáltató Kft Megépítjük házát a földmunkától a tetőig ! Ezenkívül építünk még: - beton, vasbeton szerkezetet - medencét támfalat -garázst fedélszéket és mindent amit megrendelnek tőlünk. Tervezni is tudunk ! Szakszerű munka, olcsó ári DUNAPART Építőipart és Szolgáltató NIL 1117 Bp. Dombóvári út 48/A. Telefon: 181-0410/221 vagy 194 mellék. Részletes felvilágosítást ad: Kandó György ügyvezető igazgató, Gerő Péter építésvezető. A Művelődési és Közoktatási Miniszter és a Magyar Rektori Konferencia Titkárságának titkárságvezetői munkakörének betöltésére Követelmények: - felsőfokú végzettség, - angol és egy második világnyelv tárgyalóképes ismerete, - 5—10 éves felsőoktatási szakmai gyakorlat, - nemzetközi kapcsolatokban való jártasság,­­ a magyar felsőoktatás beható ismerete. Fizetés: megegyezés szerint. A Titkárságvezető feladata a Testületek munkájának koordinálása és a külföldi Rektori Konferenciákkal való közvetlen munkakapcsolat fenntartása. A jelentkezéseket angol és magyar nyelvű szakmai önéletrajzzal 1991. május 15-ig kell beküldeni. / 01838 Cím: Magyar Rektori Konferencia Titkárság Professzorok Háza 1146 Budapest, Ajtós­ Dürer sor 19—21. TeL: 142-0327 Fax: 142-8157 KGB-ügynökök tűzolóöltözetben Washingtonból jelenti az MTI. A moszkvai amerikai nagykövet­ségen kiütött tűz idején a KGB tűzoltónak öltözött ügynökei jár­ták az épületet, dokumentumo­kat, felszereléseket „gyűjtöttek”, és megkíséreltek elvinni egy le­hallgatóberendezést, amely a tűz következtében felszínre került, a mikrofont az amerikaiak soroza­tos ellenőrzése sem tárta fel. Egy amerikai őr ébersége akadályoz­ta meg, hogy ne vigyék el a nagykövetség első beosztottjának aktakofferjét. CSÜTÖRTÖK, 1991. május­a. A beszúrt mondat Kié a jövő század? Washington, május 1. Felidézte az Öböl-háború­ban oly látványos haditeljesít­ményt nyújtó amerikai fegy­­vercsodákat a CBS-tévéháló­­zat óriási néze­ttségű, évtize­dek óta verhetetlen népszerű­ségei műsora, a „Hatvan perc". S ez már eleve biztosította az országos hatást. Csak ezúttal szó sem volt az amerikai­ tel­jesítmény magasztalásáról: a riporter sorra vette, melyik fegyver nem működött volna, ha nincs benne kulcsfontossá­gú­­ japán alkatrész. Nesze neked, tökéletes találati pon­tosság, „Made in USA”. Világpiaci vereség A tévériport kapóra jött azoknak a köröknek, amelyek már évek óta igyekeznek stíl­szerűen mozgósítani a közvé­leményt és megmozgatni a kor­mányt: veszélyben Amerika technológiai világelsősége. A hadszíntéri helytállás lenyű­göző teljesítménye sem feled­tetheti a világpiaci veresége­ket. A CBS riporterének sor­ra magyarázták a megkérde­zett tudósok, közte a híres Si­licon Völgyből, hogy az új ku­tatásával még nincs baj az Egyesült Államokban, alkal­mazásával már annál inkább. Azok a japán sikerek gyakran amerikai találmányokon alap­­pulnak, ám üzleti elterjeszté­sükre az ázsiaiak vállalkoztak, s ma már olyannyira övék a piac az Egyesült Államokban is, hogy szinte reménytelen velük a versengés. S ha meg­gondoljuk, hogy az itteni vi­­deoárkádokban a tizenévesei által vadul nyomogatott „csil­lagháborús fegyverekben” lé­nyegében ugyanolyan kompu­teres elemek működnek, mint amelyek a Sivatagi Vihart ka­varták s, hogy az amerikai elektronikus fogyasztási piac jő kilencven százaléká­ban vagy közvetlenül Japán az áru­kínálat, vagy ottani cége leány- (jó esetben: vegyesnek mondható) vállalataié, akkor megérthetők a fokozódó aggo­dalmak, hogy helyt áll-e egy­általán Amerika a jövő száza­di technológiai versengésben. S történetesen a katonai ki­adások megkurtítása is fenye­getheti az amerikai pozíció­kat, lévén a Pentagon a fej­lesztések egyik fő finanszíro­zója. Mindenesetre az utóbbi hó­napokban ülő komolysággal, tehát nem csupán tévéripor­tokban kezdtek foglalkozni a baljós irányzatokkal, hiszen önbecsapás az üzleteket el­árasztó japán elektronikus áruk láttán legyinteni. Mégha a szakértők szerint nincs is ok egyelőre pánikra: az elektro­mérnökök intézetének kiadvá­nya, az „IEEE Spectrum” áp­rilisban beszámolt egy felmé­résről, amelyet felkérésükre a Gallup Iroda készített: meg­tudakolták ötven-ötven IEEE- tag véleményeit a kormány­zatból, az iparból és a tudo­mányos életből. E tavaly ősz­szel elvégzett „közvélemény­kutatás" szerint a többség úgy véli, az Egyesült Államok igenis megtartja világelsőségét tizenkét technológiából kilenc­ben a 21. századra is: az űr- és repülőgép-technológiában, az orvosi és gyógyszerfejlesz­tésben, a szoftverek terén, a biotechnológiában, a szuper­­komputerek,­ sőt, a személyi számítógépek élvonalát tekint­ve, a rávezető mikroprocesz­­szorokkal éppúgy, mint az új ipari anyagok meglelésében. Japánnak csak három ágazat vezetését „ítélték oda": fo­gyasztói elektronika, félve­zető memóriaegységek és ötö­dik generációs komputerek. Más kérdés, hogy ez a­­ véle­mény ellentmond az amerikai kereskedelmi minisztérium (feltehetőleg szintén mozgósító célzatú) minapi tanulmányai­nak, amelyek a századforduló­ra vészt, vagyis Japán — tech­nológiái — ,hatalomátvételét'' jósolták. A Spectrum azonban megállapítja, hogy a két nézet „nem feltétlenül” zárja ki egy­mást, hiszen „a technológiai vezetés nem mindig jelzi a piaci sikert”. , Állami beavatkozást Hát éppen ez az, hiszen a „piaci siker” előbb-utóbb” visz­­szahat magára a kutatásra is, s a Spectrum kifejezetten aggód­va nyugtázta a katonai kiadá­sok csökkentésének hatását, mivel az IEEE-­tagok szerint a haditechnológia „átáramoltatá­­sa” a polgári ágazatokba csak korlátozott serkentésnek ígér­kezik. Itt és most kellene — sürgetik sokan — komolyan közbelépnie a kormánynak, tehát az államnak. A Fehér Ház április 25-én közzétette — egy 128 oldalas­­ tanulmány formájában —­­annak a hu­szonkét technológiának a lis­táját, amely egy felkért szak­értőcsoport szerint „életbevá­gó” az amerikai katonai és gazdasági vezető szerep meg­tartásához, s amelyeket ek­ként minden módon fejleszte­ni kell. Csak éppen maga a „mód” maradt homályban, tükrözve a Busst-kormány vo­nakodását a „túlzott állami beavatkozástól". Maga a ta­nulmány is úgy született meg, hogy a kongresszus a­ katonai költségvetési törvényben ezt a Fehér Háztól megkövetelte. S bár a képviselőház tudományos és technológiai bizottságának demokrata elnöke, a kalifor­niai George Brown sietve könyvelte el a lista láttán a kormány „lényeges fordulatát", ez még nem feltétlenül módo­sítja majd igazán a csak az alapkutatásokat támogató fel­­­ fogást. Hiszen Brown képvise­lő is kénytelen volt nyugtázni,­ hogy bár e tanulmánynak, Ca­­pitóliumon és másutt körözött fotókópiájából kimaradt ma- ' gukba a kinyomtatott példá­nyokba viszont bekerült az — utólag „beszúrt” — mondást: „Az e jelentésben kifejtett né­zetek kizárólag a Kritikus Technológiák Nemzeti Testü­letének nézeteit tükrözik.” Ma­gyarán : a Fehér Ház sietve el­határolta magáit tőlük, s fő­ként az elemzésből adódó kö­vetkeztetések levonásától. Egy tudományos­­ szóvivője még hozzá is tette, hogy mivel a tanulmány készítői „nincsenek a Fehér Ház alkalmazásában, ez nem­­tekinthető a Fehér Ház jelentésének”. Próbaléggömb A vonakodás az „ipari po­litikától” azonban aligha tart­ható fenn sokáig. Hiszen már ma sem ez a helyzet. Nemrég a kereskedelmi minisztérium tízmilliót adott technológiát fejlesztő cégeknek, bármeny­nyire ellenzi is Bush elnök, hogy a kormány „döntsön” a gazdasági versengés „győzte­seiről és veszteseiről”. Történe­tesen éppen a Japánok vagy (mondjuk) a németek közis­mert „ipari politikája” teszi tarthatatlan luxussá (ha úgy tetszik, inkább a múlt szá­zadba illő és nem a 21.-be va­ló felfogássá) az amerikai kor­mányét. Az energiaügyi mi­nisztérium is azt tervezi, hogy együtt fog működni a három nagy autógyárral az elektro­nikus kocsik kifejlesztésében. Különben is, megannyi módon már jó ideje beavatkozik az állam a gazdaságba, s az „el­határoló mondást” sem hűtötte le egy szenátusi albizottság el­nökét, aki elégedetten állapí­totta meg, hogy végül mégis „először jelölt ki a Fehér Ház technológiai elsőbbségeket az ország érdekében”. Bingaman szenátor szerint az a beszúrt mondat csupán a kormányon belüli vitákra vall. Gyanítható, hogy a koránt­sem 21. századi technológiának számító próbaléggömbbel le­het dolgunk. A republikánus kormányzat rendre ódzkodott a nagy nemzeti programoktól, hogy aztán a minap maga áll­jon elő például a századfordu­lóig tartó oktatási tervével (an­nak bírálatáról legközelebb). S bár George Bushnak aligha kell tartania egy újabb mas­­sachusettsi, görög származású és liberális demokrata elnök­jelölt fenyegetésétől, a Duka­kis nyomdokába lépett , és pártja eddig egyetlen komoly próbálkozójaként Iowát, a jö­vő tavaszi választási nyitóál­lomást már javában járó­­ Paul Tsongas exszenátor pon­tosan az „ipar­i politikát" tette meg jelszavává. Hogy ezzel mekkora sikert érhet el az ér­dekcsoportokból álló (vagy in­kább azoktól megbénított) pártjában, az ugyan kérdéses, ám érdekes lehet Tsongas öt­letének, legyen, japán stílusú átvétele­­ egy ütőképes de­mokrata elnökjelölt részéről. Hiszen Tsongas nemcsak a ja­pán és német sikerek nyitja­ként hirdeti állami beavatko­zási programját, hanem egy­úttal vonzóvá kívánja tenni pártját a tőkének is: üzletba­rát politikával kapcsolná egy­be fejlesztési stratégiáját. S ez még jól jöhet a demokra­táknak, ha jövőre nem is, a századforduló közeledtével, mondjuk 1998-ban, a már Bush nélküli választáson, az nagyon is elképzelhető. Már­pedig ko­rántsem csak a világpiacon ér­dekes kérdés, kié lesz a jövő század? Avar János

Next