Magyar Nemzet, 1991. szeptember (54. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

Ára: 9,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR HÉTFŐ, 1991. szeptember 8., IV. évfolyam, 205. szám Évnyitóra Jó lenne, ha nyugodt tanév állna előttünk... Tanárnak, di­áknak, szülőnek az tanévkez­detről szinte csak a nehézsé­gek jutnak eszükbe: a túlontúl drága tankönyvek és füzetek, az emelkedő árú iskolai ebé­dek meg az elértéktelenedő pedagógusfizetések. Mások­nak - akik meg azért felelnek, hogy legyen a tantermekben fűtés és villany - azért fő a fe­jük, hogy az üresedő önkor­mányzati kasszák melyik rej­tett bugyrából lehet még elő­kaponn­ valami pénzmagot. Megint mások a tartalmaktól félnek: mit és hogyan tanítsa­nak, mi lesz a tenterrel, a tanmenettel. Jó lenne, ha nem így lenne. Az iskola ma nyugalomra vá­gyik, arra, hogy lélegzetvétel­nyi szünet következzék és ren­dezni lehessen a sorokat. Mert hiába szerették volna oly so­kan, a napi politika nem ma­radt kívül az alma mater falain, a politikai csatazaj nagyon is behallatszott, és itt-ott a tantestü­letek is harci tereppé változtak. Jó lenne továbbá, ha a gyermekeknek, kicsiknek és nagyobbaknak, általános is-­­­kolás korúaknak és középisko­lásoknak az iskola nevéhez méltóan példát mutathatna a tudás megbecsüléséből, em­berségből és szolidaritásból, azaz mindabból, amelyből oly keveset tapasztalhatunk a felnőttek világában. És jó lenne az is, hogy a társadalom végre - annyi fo­gadkozás után - komolyan venné, hogy az iskolák a jövő zálogai. Jó lenne, ha az iskola eb­ben a tanévben és az elkövet­kezőkben az állandóságot képviselné nyugtalan vilá­gunkban. Jó lenne, ha az iskola a csá­bítások ellenére sem válna har­ci tereppé, ha senki sem pró­bálkozna - bármiféle ideológi­ák­ mentén - egyoldalú befo­lyást gyakorolni arra, hogy mit és hogyan tanítsanak az osz­tálytermekben. S nagyon jó len­ne, ha a pedagógusoknak az a része, amelyik még képes minden nehézség és megpró­báltatás közepette is önmagát adni a katedrán, nem tántorod­­na el a legfontosabbtól: a gyer­mekek érdekei minden mást megelőznek. (Mert a tanárem­ber is ember, neki is emelked­nek az árak, őt is zavarja a po­litikai kavalkád meg némely politikusok talmisága... Csak ő nem magyarázkodhat a televí­zióban vagy az újságban: „nem így értettem". Az osztály­terem padsorai előtt nem lehet folyamatosan helyesbíteni az előző nap elhangzottakat.) Jó lenne tehát, ha az isko­la mindeme kívánalmaknak és még ezernyi másnak ké­pes lenne megfelelni, bár igaz, ami igaz: ezt az iskolát talán még sehol a világon nem találták fel. Sajnos való­színű, hogy nem mi, magya­rok leszünk, akik ezt elérjük, de kötelességünk a további próbálkozás. A részeredmények sem vol­nának lebecsülendők. Dénes D. István Az EK soros elnöke Belgrádban, Major Moszkvában tárgyal ■ HALVÁNY REMÉNYSUGÁR a jugoszláviai válság békés megoldására - így értékelhető az a belgrádi bejelentés,­­amely szerint Szer­bia elfogadja az Európai Közösség javasla­tát egy nemzetközi békekonferencia megren­dezésére. Hans van den Broek holland kül­ügyminiszter az EK miniszteri tanácsának so­ros elnöke üdvözölte Szerbia döntését, amely megfigyelők szerint az utolsó pillanatban szü­letett. Milosevic szerb elnök a Közös Piac há­rom külügyminiszterének augusztus 3-4-i ju­goszláviai látogatása idején még elutasította az ind­ítványt és ezt követően gyors ütemben eszkalálódtak a harci cselekmények. A kö­zösség külügyminiszterei egyöntetűen Szer­biát tették felelőssé a fejleményekért és kilá­tásba helyezték, hogy ha vasárnapig nem jön létre EK-megfigyelők ellenőrizte fegyver­­szünet Horvátországban, Szerbia nélkül hív­nak össze tanácskozást a jugoszláviai felek­kel. Egy ilyen tanácskozás azonban szerb részvétel nélkül minden valószínűség szerint eleve kudarcra lett volna ítélve.­­ A TŰZSZÜNETRŐL TÁRGYAL vasárnaptól Belgrádban a holland külügyminiszter, s a tervezett forgatókönyv szerint Hágában ülne össze a nemzetközi békekonferencia a közös piaci tagországok valamint a jugoszláv köz- A KÜLPOLITIKAI HELYZET társaságok képviselőinek részvételével. E fej­leményekkel összhangban a horvát kormány nem hirdetett ki hadiállapotot, jóllehet ezt ko­rábban kilátásba helyezte arra az esetre, ha nem szűnnek meg a harcok a köztársaság te­rületén. Tudjman elnök kijelentette, hogy a hadüzenetnek a jelenlegi nemzetközi helyzet­ben nem lenne jó visszhangja Horvátország szempontjából. Zágráb ugyanakkor felszólí­totta a jugoszláv államelnökséget arra, hogy szüntesse be a terrorista csoportok ellátását a hadsereg készleteiből és felszereléseiből, to­vábbá, hogy utasítsa a szövetségi hadsere­get a harcok befejezésére. A CORBACSOVRA TESZ JELCINNEL SZEM­BEN az amerikai kormány, Washington ugyanis azt szeretné, ha Mihail Gorbacsov személyében a nemzetközi politikában ki­próbált vezető állna a Szovjetunió élén. Min­dezt vezető kormánytisztviselőkre hivatkoz­va a The Washington Post írta vasárnapi számában azt hangoztatva, hogy az Egye­sült Államokban tartanak a demagógiára és populizmusra hajló Borisz Jelcintől. Bár az idézett amerikai kormánypolitikusok név nél­kül nyilatkoztak, de határozottan kifejtették: aggasztja őket az a lehetőség, hogy elvesz­tik a Gorbacsov-vezette országot, mint diplo­máciai partnert, és az elnök helyébe Borisz Jelcin és más karizmatkus vezetők léphetnek, olyanok, akik még nem bizonyítottak.­­ JOHN MAJOR AZ ELSŐ NYUGATI vezető, aki villámlátogatást tett a meghiúsult puccskí­sérlet óta a Szovjetunióban John Major brit miniszterelnök, aki azért vállalta ezt a szere­pet, mert az idén ő a hetek szovjet segélyp­rogramjának koordinátora. Major értesülé­sek szerint a hetek szakértői és Bush ameri­kai elnök által jóváhagyott ígéreteket vitt ma­gával, és ezen túlmenően az volt a fő­ felada­ta, hogy tisztázza a szovjet vezetőkkel: na­gyobb segítségre csak akkor lehet számíta­ni, ha megállapodnak a köztársaságok egy­más közti viszonyában, az esetleg megmara­dó központ és a köztársaságok közti hata­lom- és felelősségmegosztásban, mind a po­litikában, mind a gazdaságban, mind a vé­delem terén, különös tekintettel a szovjet atomütőerővel. Londoni értesülések szerintz utóbbiról az a nyugati felfogás, hogy a leg­biztonságosabb lenne orosz területre vissza­vonni a szovjet nukleáris erőket. (P­­L) WS­WIApzaktas Landsbergis ma Budapestre érkezik Szeptember 2-án, a Magyar Köztársaság és a Litván Köztársaság közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről szóló jegyzőkönyv, aláírása alkalmából, egynapos hivatalos látogatásra hazánkba érkezik Vytautas Landsbergis, a Litván Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának elnöke. Az elnököt útjá­ra elkíséri felesége is. Landsbergis elnökkel megbeszélést folytat Göncz Árpád köztársasági elnök és Antall József miniszterelnök. (MTI) Szerbia is kész a béketárgyalásokra Vasárnap délután megérkezett Belgrádba Hans van den Broek holland külügyminiszter, az Európai Közösség mi­niszteri tanácsának elnöke. A tervek szerint ő, valamint a szövetségi szervek és a tagköztársaságok vezetői írják alá a jugoszláviai tűzszünetről és az EK megfigyelői missziójának kiszélesítéséről szóló egyezményt. A tervezetet minden érin­tett fél egyetértéséről biztosította, Szerbia az utolsó percben járult hozzá. Az aláírási ceremóniát nehezíti, hogy Szlovéni­ában és Morvaországban továbbra is zárva van a légtér, a szlovén légitársaság Klagenfurtból indítja járatait Emiatt a szlovén és a horvát vezető csak kerülő úton juthat el Belg­rádba. (MTI) HOL HIBAZTAM? tAC&.W Syndicate rajza) Antall József a pápai református kollégiumban Százharminckét első osztályos diákkal és tiszta lelkű, jól felkészült tanári karral újra működik a nagy hí­rű pápai református kollégium - je­lentette be tegnap délelőtt a város re­formátus templomában megtartott, istentisztelettel egybekötött tanév­nyitó ünnepségen Bujáky Miklós, a kollégium igazgatója, a város köz­­tiszteletben álló tanára. A templom falán, a szószék fölött újszövetségi idézet olvasható: ,Nem azé, aki akarja, sem azé, aki fut, ha­nem a könyörülő Istené". Ez a mon­dat kiváltképpen igaz jelentést kapott a 460. tanévén ősi jogaiba visszahe­lyezett pápai gimnázium újraindulá­sakor. Hiszen ezt az iskolát sokan akarták. Különböző erők igye­keztek, futottak érte, de a könyörülő Isten annak adta vissza, aki alapította és felvirágoztatta­ a református egy­háznak. A tanévnyitó oktatásügyi és tár­sadalmi jelentőségét az is tanúsította, hogy határainkon túlról s az ország­ból is számos jeles vendég vett részt rajta. Jelen volt többek között annak a holland városnak, Kampennek a polgármestere, amelyik a református kollégium újraindításához anyagi és erkölcsi támogatással járult hozzá; ott volt Csiha Kálmán erdélyi püs­pök, a magyar kormányt pedig Antall József miniszterelnök és két minisz­ter, Für Lajos és Bod Péter Ákos képviselte. Aki tehette, eljött e neve­zetes napra az államosítás előtti idők legendás tanári karából is. Ismerős­ként köszönthettük Szathmáry La­jost, akit a Magyar Nemzet mai szá­mában mutatunk be az olvasóknak. (7. oldal) A pápai református kollégium jelszava, nevelői programja három szó volt csupán a századok során: Istennek, hazának, tudománynak!" E hármas jelszónak megfelelően ar­ról, hogy mit jelent Istennek az újra­induló iskola, Hargita Pál lelkész és dr. Márkus Mihály püspök szólt. Ar­ról pedig, hogy mit jelent a hazának és a magyar szellemi életnek a pápai református kollégium, Antall József emlékezett meg. „Mint élő sziklák, épüljetek lelki házzá!” - idézte Péter apostol szavait Márkus Mihály, aki szerint a feltámadott pápai iskolának olyan szétrobbanthatatlan épületnek kell lennie, amelyben otthonra talál az a „nagyobbik fiú” is, aki soha nem hagyta el a szülői házat, és az is, aki „tékozló fiúként” érkezik oda. Az istentisztelet részeként egy­házuk elöljárói élén tettek esküt az iskola megválasztott vezetői, Kövy Zsolt főigazgató és Bujáky Miklós igazgató, majd tanáraikkal együtt az első osztályos kisdiákok is. Az igaz­gatók esküjében az a fogadalom sze­repelt, amely szerint az iskola „belső és külső építésében, az ősi hagyomá­nyok ápolásában mind a ketten pél­daképpen vesznek részt". Antall József tanévnyitó beszé­dében hangsúlyozta, akkor, amikor az ország Szent Istvánnal a nyugat­európai kereszténységet vette fel, ,a pluralizmus ősforrását teremtette meg", egyház és állam elkülönülését, de egymást segítő lehetőséget vállal­va. Később - folytatta a miniszterel­nök - olyan évszázadok következtek, amelyek során a magyarság nem fe­ledhette: hazája léte forog kockán. Ezért hitüknek nem rendelhették alá magyarságukat. A legnagyobb hitvi­tázók is egy asztalhoz tudtak ülni, ha a haza fennmaradása forgott kockán. Ebben - hangsúlyozta a kormányfő - a határainkon túl élő magyarok oly­kor erőteljesebb példát tudtak adni, mint az itthoniak. Erdélyi főpapok nevét sorolta a miniszterelnök, Már­ton Áronét a múltból, Tőkés Lászlóét a jelenből. A pápai református kollégium múltjából három, ma is nagyon fon­tos pedagógiai erényt emelt ki Antall József. Azt, ahogyan a tudományt szolgálta, a türelmet hirdette és aho­gyan a tehetséges szegény gyerme­kek tanulását, fölemelkedését segítet­te családias légkörével, áldozatválla­ló munkájával a pápai iskola. „A nép mély rétegeiből fölemelni a tehetsé­geseket -ez a nemzet gazdagodását jelenti - mondta a kormányfő. - A szabad verseny akkor szabad verseny igazán, ha a hátrányos helyzetűeknek is biztosítjuk a pozitív diszkrimináció elvét. Ne legyenek elveszett tehetsé­gek e hazában. Nem lenne ez az or­szág ezerszáz éves, ha annyi magyar tehetség nem emelkedett volna fel, és nem segítette volna éppen kritikus korszakokban a hazát." ■ Az egyházak szerepét a megújuló magyar oktatásügyben a múlt szá­zadból vett példával illusztrálta An­tall József. Eötvös József lapjában egymás mellett és együtt küzdöttek a történelmi magyar egyházak képvi­selői az iskolaügyért. Végül a diá­kokhoz fordult, a miniszterelnök, mondván, nélkületek nincs jövő, de jelen sincsen Magyarországon. John Kennedyt idézte az ifjúságnak, aki azt mondta, ne csak azt nézzétek, mit adhat nektek a haza, hanem azt is, mit tehettek ti a hazátokért. Lőcsei Gabriella HÉTFŐ REGÉNY ÉS VALÓSÁG kapcsolatáról szól Németh Lász­ló Égető Eszterének Szilágyi ta­nár ura, aki országos jelentőségű tetteket indított el katedrájáról, s aki megformálósával maradékta­lanul egyetért abban, hogy az if­júság gondolkodását kell fejlesz­teni. (Lőcsei Gabriella: Szilágyi tanár úr - 7. oldal) FÜLEP LAJOS PRÓFÉCIÁJA: „A kommunizmus a másodfelta­lálók világa. Mindent feltalál­nak, csak éppen késve és rosszul. Maguk még meg fogják érni, hogy végül a kapitalizmust is fel fogják találni. De­ abban nem lesz köszönet.” (Murányi Gábor: A pénz a legokosabb? ( Lapolvasó, 7. oldal) A HÍRHEDT KOCSISOR utcanőinek hétköznapjait éli a két lány egy hónapig, amikor is Bella megjelenik Ézsaiás lakásán és egy borotvakész a megriadt férfi nyakához szorítva visszakö­veteli jogos „tulajdonát”. (Em­berkereskedők -11. oldal) A GYEREKEK NE PÁRTOSODJANAK - értettek egyet a politikusok a Nemzetek egyesült játékai ren­dezvényén, amelyre Pápán került sor. Nem szabad megosztani a gyermekeket, de számukra bizo­nyos közös alapértékeket kell közvetítenie mindenkinek. (Si­pos Balázs: Hogy kontinensün­kön az érzelmi integráció is meg­valósuljon - 4. oldal) AZ ÚJ MISS HUNGARYT pompás környezetben, remek, nyolcfogásos vacsora tartozéka­ként tálalták fel Békéscsabán, a Fiume Hotelban. Az eredeti ver­senyben harmadikként végzett Michna Orsolya koronát a liba­májhoz még nem viselt ugyan, de éjfélkor trónra ültették, s ami ennél is fontosabb, nevezését el­küldték telefaxon Londonba, a világszépségversenyre. (Tus a li­bamájnak -12. oldal) A NÉMET MÁRKA NEM LŐ GÓLT, így aztán van oka a szerénységre a nyáron proficsapatnak kikiál­tott Siófoknak a Vác elleni vere­ség után. Az NB I. második for­dulójában ismét kiderült: más a szó és más a tett... (A szerénység diadala: a Haladás az élen - 8.ol­­dal) ÁLLANDÓ ROVATAINK ■ NEMZETKÖZI ÉLET 2. OL­DAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁ­SOK 3-4. OLDAL ■ GAZ­DASÁG 5. OLDAL ■ KUL­TÚRA 7. OLDAL ■ SPORT 8-9. OLDAL ■ KRÓNIKA, MŰSOROK 10. OLDAL­­ KÖZLEKEDÉS, IDŐJÁRÁS, BŰN­ÜGYEK 12. OLDAL

Next