Magyar Nemzet, 1991. szeptember (54. évfolyam, 205-229. szám)

1991-09-02 / 205. szám

4 MacarNenzel HAZAI TUDÓSÍTÁSOK HÉTFŐ, 1991. szeptember 2. A Nemzetek Egyesült Játékai Pápán Hogy kontinensünkön az érzelmi integráció is megvalósuljon Az 1989-ben először Ausztriában megrendezett Nemzetek Egyesült Játékai idén eljutott hozzánk is. A rendezvény célja, hogy felvegye a kapcsolatot az ifjúsági szervezetekkel, a különböző kulturális intézményekkel a népek egyetértése érdekében. Ahogy Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára fogalmazott: - A fiatalok Európa jövőjének szerkezetében és a jövő Európájának létében részesek. Szeretnénk és lehetőségünk van arra, hogy álmaikat, kívánságaikat képviseljük. A Nemzetek Egyesült Játékai keretet biztosít, hogy a fiatalok gyakorolhassák az aktív részvételt jövőjük kialakításában. Egyidejűleg az is fontos, hogy a közös jövőt veszélyeztető helyzeteket szem előtt tartsák. Különösen a nacionalizmusra gondolok, ami sok európai országban megfigyelhető. Antall József miniszterelnök, a magyarországi rendezvény védnöke üzenetében a következő gondolatokat tartotta fontosnak ugyanerről: „Biztos vagyok abban, hogy a Nemzetek Egyesült Játékai nagyszerűen hozzájárul ahhoz, hogy kontinensünkön a politikai és a gazdasági integráció mellett egy érzelmi integráció is megvalósuljon. Ezeket a játékokat a barátság és a versengés egyformán áthatja, az a két elem, amely a jövő Európájában döntő szerepet fog játszani." A Nemzetek Egyesült Játékai című rendezvényt a volt szocialista országok közül elsőként Magyarországon szervezték meg a német Ringier Verlag kiadó segítségével Pápán. A rendezvény hivatalos megnyitója pénteken délután volt, ahol német, osztrák, holland és olasz városok képviselői, polgármesterei köszöntötték a körülbelül ötezer jelenlévőt. Ugyanezen nap este került sor a Gyermekcsúcs elnevezésű politikai fórumra, ahol általános és középiskolás fiatalok tehettek fel kérdéseket Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszternek. Deutsch Tamás országgyűlési képviselőnek , a parlament ifjúsági csoportja tagjának és Kontár Gábornak, a Miniszterelnöki Hivatal Ifjúságpolitikai Titkársága egyik vezetőjének. A találkozón először e gyerekek, a 18 évnél fiatalabbak érdekképviseletének problémája merült fel. A kérdezők fontos észrevétele volt, hogy viszonylag kevés szó esik róluk a Parlamentben. Deutsch Tamás szerint ennek az az oka, hogy a politika csinálóinak nem változott meg a hozzáállása. Még mindig úgy gondolják, összemérhető és rangsorolható a fiatalok, a gyerekek ügye például az ország adósságállományának a kérdésével. A gyerekek nehezen vagy egyáltalán nem tudják érvényesíteni akaratukat megfelelő szervezettség és erő hiányában. Keresztes K. Sándor ehhez csak azt tette hozzá, valóban nem került szóba eddig elég markánsan ez a probléma a Tisztelt Ház ülésein, fontos volna azonban, hogy a társadalom mentalitása megváltozzon ebben az ügyben. Ehhez kapcsolódva egyikük azt kérdezte, miért nincs a különböző pártoknak gyermekszervezete. A válaszolók egyetértettek abban, hogy ilyen szervezetekre nincs szükség, nem szabad megosztani a gyermeket. A másik, gyermekeket érdeklő probléma a környezetvédelem hazai rossz helyzete volt. Keresztes K. Sándor miniszter ennek kapcsán elmondta: az Európába történő integráció nemcsak gazdaságilag kell hogy eredményes legyen, hanem a környezetvédelem szempontjából is. A gyermekeket meg kell ismertetni a természettel - tette hozzá a miniszter. Ennek érdekében a tárca fontolgatja egy környezetvédelmi, azzal foglalkozó tantárgy bevezetését az alsóbb iskolákban. A beszélgetés után Bánhidi Miklóst, a Nemzetek Egyesült Játékai magyarországi összekötőjét és Makray Ádámot, a Gyermekcsúcs levezetőjét, politológust kérdeztem az összejövetel hasznáról és esetleges jövőjéről. - Fontos dolognak tartjuk, hogy elkezdődött a dialógus a felnőttek és a gyermekek között - mondja a NEJ összekötője. S ennek lesz még folytatása is. Az idén ősszel öt magyar gyerek utazhat ki Frankfurtba, ahol egy hasonló csúcs lesz, de már európai méretekben. 1992-ben pedig egyszerre több hazai városban (például Miskolcon és Debrecenben) szeretnénk megrendezni a gyermekcsúcsot. Van-e valamilyen különös „technikája” egy ilyen gyermekcsúcs levezetésének? - Ez inkább pszichológiai kérdés, mint politikaelméleti - feleli Makray Ádám. Bár Németországban az ilyen rendezvényeken inkább a gyerekek beszélnek, ők mondják el véleményüket a politikáról, a felnőttek világáról, mi most az első ilyen alkalommal az iskolások és a diákok kérdéseire voltunk kíváncsiak. Hiszen ezeken keresztül is kiderülhetett, mi érdekli igazán őket, mivel foglalkoznak. Nagyon fogékonyak például a mi politikai kultúránk (kulturálatlanságunk) iránt. De a mi generációnktól eltérően, talán jobban érdekli őket a környezet védelme is. A gyermekcsúcs után Deutsch Tamással, a parlament ifjúsági csoportjának tagjával beszélgettem. - Mikor lesz a csoportból bizottság? - Remélhetőleg erre két hónapon belül sor kerül, hiszen nehéz ez ellen politikai érveket felhozni. Bár hivatalos választ még nem kaptunk az „átminősítéssel” kapcsolatban . Felmerült az is, talán a szintén alakulásra váró oktatási csoporttal közösen kellene parlamenti bizottságot alakítanunk. Az ifjúságpolitikai kabinet szerdai sajtótájékoztatóján még az mondták, hétfőn sor kerül az ENSZ gyermekek jogairól szóló egyezményének kihirdetésére, ratifikációjára is. Valóban szó volt erről, de a miniszterelnök úr visszavonta a javaslatot az utolsó pillanatban. Emiatt egyelőre nem kerül sor arra, hogy a hazai jogrendbe beillesszék az okmányt. - Ön, mint az ifjúsági csoport tagja, hogyan vélekedik az ifjúságpolitikai kabinet hároméves programjavaslatáról? - Ez sajnos csak egy problémaleltár, nem tartalmazza az intézkedésre vonatkozó javaslatokat. Korrekt módon ismerteti a nehézségeket, a megoldásra váró feladatokat, de csak ennyi, és semmi több. Szerintem három részre kellene az egész tervet bontani, mégpedig a következő fontossági sorrend alapján: oktatás, pályakezdők munkanélkülisége és az ifjúsági kultúra, közélet, azaz az ifjúsági civil szféra. - Sokan kifogásolják, hogy a kabinet tervében nincs szó ifjúsági törvényről. Ön mit gondol erről? - Ebben a kérdésben osztom az előterjesztők véleményét: valóban nincs szükség külön ifjúsági törvényre, ugyanúgy, ahogy nincs szükség külön nyugdíjas törvényre. Első lépésként azonban el kellene törölni a régi, 1971- es ifjúsági törvényt, ami már nem ebbe a világba való. Második lépés lehetne az, hogy az oktatási, adó-, foglalkoztatási törvényekben szerepelne direkt ifjúsági rész is. S azt lehetne külön szabályozni, hogy mi az állam szerepe ifjúsági ügyekben. Sípos Balázs Múltfeltáró szerzetesrend Kongresszusra készülnek a pálosok A jellegzetes fehér reverendát, vagyis habitust viselő pálosoké az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, amelyet a tatárdúlást követően, a korábban maga is remeteként élt Boldog Özséb, esztergomi kanonok hívott életre. Az ezt követő évszázadok tanúsága azt mutatja: a pálosok nehéz sorsa mindig hűen tükrözte hazánk gyötrelmeit is. A múltban soksok méltatlanságot, üldöztetést, sőt számkivetettséget is elszenvedett, ám nemrégiben jogaiba visszahelyezett, s szolgálatában újjáéledő pálosrendi szerzetesek most kongresszusra készülnek, amelynek a tervek szerint október 4-én és 5-én a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia ad otthont. Pázmány Péter volt egyébként az, aki már a maga korában arra intett: „ha tudni akarod, miként áll Magyarország sorsa, nézd meg, milyen sors jut a pálosok rendjének..." Mint azt Árva Vince pátertől, a pálosrend országos gondnokától vasárnap megtudtuk, a szimpózium elsősorban a szerzetesrend hosszúra nyúlt történetével hivatott elmélyülten foglalkozni, s e tárgykörben különböző területeken munkálkodó szakemberek tartanak előadásokat, arról adván számot, milyen kutatásokkal foglalkoznak, s milyen eredményeket értek el. Összességében a két nap során mintegy negyven előadás hangzik majd el, amelyekben a tudományos elmélyedések és kutatások szinte minden ágát felölelik. Szóba kerül például a Zrínyiek szerepe a pálos rend történetében; a pilisszentléleki kolostor rekonstrukciója; Fráter György személyisége, aki pálos bíborosként az önálló Erdély szorgalmazója volt; Csepelényi György pálos szerzetes atya véranúsága, aki örök álmát a sátoraljaújhelyi piarista templom kriptájában alussza. Mátyás király és a pálosok kapcsolata, az egyes pálos kolostorok - például a majd másfél évszázada börtönné vált márianosztrai rendház - szomorú története... Tudvalevő, a pálos rend szervezetében sem önálló. Minekutána II. József rendeletében feloszlatta, a lengyelországi Czestochowában leltek 150 évig menedékre, s a tartományfőnökség ma is on található. Ennek tudható be, hogy öt előadó Lengyelországból érkezik a kongresszusra, egy pedig Ausztriából; sok egyetemista is lehetőséget kap arra, hogy beszámoljon kutatásairól. - Mit vár személy szerint a kongresszustól? - kérdeztük Árva Vince atyától. - Abban bízom, hogy a különböző okok folytán eddig csak jobbára lappangó, vagy háttérbe szorított páloskutatás nagyobb lendületet vesz és nyilvánosságot is kap a nagy jelentőségű, amolyan történelmi számvetésnek is beillő eszmecsere által - felelte készségesen a páter, s azt is elárulta, eltökélték, hogy az előadások szövegét könyv alakban is megjelentetik. (k.b.) hosszú távú G£PKO£SIKOLCSONZfES 6 HÓNAPTÓL 3 ÉVIG. Kedvezményes feltételekkel kölcsönözhet hosszú távra személygépkocsikat, furgonokat. A bérleti díjak költségként elszámolhatók. EUROTAXI KFT. Tel: 251-199839-től 17-ig 06/6028500 Telex: 22207- Hosszú út Országos romatalálkozó Szolnokon Napjainkban legalább 60 cigányszervezet, -szövetség működik hazánkban, közülük 21 tagja a Magyarországi Roma Parlamentnek. Pontosabb számot azért nem tudunk, mert gombamódra szaporodnak országszerte a cigányszervezetek. Mindez még korántsem volna baj! Sőt, az a jó, ha minél inkább szervezett keretek között igyekszik érdekeinek érvényt szerezni a cigányság, partnerre találva a helyi önkormányzatokban, az országgyűlésben. A Tisztelt Ház várhatóan az ősszel tárgyalja a kisebbségi törvényt, amely a pozitív diszkrimináció elvét magáévá téve - a hazai nemzetiségek és az etnikai kisebbségek sorsát alapvetően befolyásolhatja. Sokan vitatják persze önmagának a kisebbségi törvénynek a szükségességét is, mondván: a magyar alkotmány és a magyar törvénykezés egy és ugyanazon jogokat biztosít hazánk minden állampolgárának. Elgondolkoztató - ám nem véletlen -, hogy éppen a kisebbségek tekintenek nagy várakozással a törvényalkotókra, hangsúlyozva a törvény megszületésének fontosságát. Erről és hasonló kérdésekről esett szó szombaton a Lungo Drom Országos Érdekvédelmi Cigányszövetség Szolnokon rendezett országos romanapján, ahol díszvendégként üdvözlték Surlinder Lal Malik urat, India magyarországi nagykövetét. Meghívása és jelenléte talán elindítója lehet a magyarországi cigányság és az indiai őshaza kulturális, tudományos, néprajzi, zenei és egyéb kapcsolatainak. Az egész napos rendezvény szervezőjének, az egyetlen vidéki - szolnoki - székhelyű országos cigányszervezetnek, a Lungo Duomnak (Hosszú út) segítségére sietett Jász-Nagykun- Szolnok megye és Szolnok város önkormányzata, hiszen a Tisza menti falvakban, a Jászságban és a megye más területein jelentős számú cigányság él. Életkörülményeik az utóbbi két évben fokozatosan romlottak, helyzetük sokfelé kilátástalan, ami - természetszerűleg-óriási feszültségek forrása. Sajnos éppen ez utóbbiról, a gondok megoldásának lehetőségéről esett kevés szó a szolnoki országos romanapon, amelyen elsősorban a cigányság szervezésének belső problémái kerültek terítékre: miként lehet kiszűrni, hatástalanítani a hamis prófétákat, ugyanakkor hogyan lehet kiválasztani, kiművelni a valóban alkalmas, hiteles vezetőket? Éppen ez utóbbi megvalósítását keresve indítja népfőiskoláját októberben a Lungo Drom. A romanap fénypontjaként a Száztagú Cigányzenekar lépett fel a tanácskozás helyszínén: a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban, majd a résztvevők dallal, tánccal köszöntve a várost, vonultak ki a Tiszaligetbe, ahol a legjobb hazai cigány hagyományőrző együttesek léptek fel. A rendezvényt cigány képzőművészek tárlata, valamint ifj. Papi Lajosnak a cigány népéletről készített fotókiállítása egészítette ki. E.S. Az ellenzék és az újvidéki nyilatkozat A Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye A Miniszterelnöki Sajtóiroda az alábbiak közlésére kérte fel a Magyar Távirati Irodát: A Szabad Demokraták Szövetsége sajtótájékoztatón foglalkozott Antall József miniszterelnöknek a Parlament keddi ülésén egy képviselői kérdésre elhangzott válaszával. A hivatkozott miniszterelnöki beszédben - neveket és pártállásokat nem említve - szó volt két ellenzéki képviselő és egy nem parlamenti párt vezetőjének szerepléséről az újvidéki televízióban. A miniszterelnökkel ellentétben az SZDSZ sajtótájékoztatóján közölték a televíziós műsor szereplőit: Rockenbauer Zoltánt, Thürmer Gyulát és Vásárhelyi Miklóst. Most tehát szó szerinti idézeteket állíthatunk szembe szó szerinti idézetekkel (a miniszterelnöki válasz és a Fekete Elvira által szerkesztett televíziós műsor teljes szövege - amelyet az újvidéki Napló című újság is átvett-, megjelent az Új Magyarország augusztus 29-i számában. Az SZDSZ sajtókonferenciáján felszólaló Haraszti Miklós szerint (Esti Hírlap augusztus 30.): .„..igyekezett képviselőtársunk kérdésére Antall miniszterelnök az ellenzékiséget hazaárulásként feltüntető válaszban védekezni.” Ez az állítás két szempontból sem felel meg a valóságnak. Egyrészt a válaszban nem hangzott el a „hazaárulás" kifejezés, másrészt a miniszterelnöknek semmi oka nem volt a védekezésre. Nem felel meg a tényeknek az sem, hogy Antall József az elhangzott véleményeket egybemosta volna, mert három - külön említett -, de meg nem nevezett szereplőről beszélt A kedden elhangzott miniszterelnöki beszéd az egyik képviselő részéről elhangzott „hazugságról» is szól Az SZDSZ által néven nevezett képviselő, Rockenbauer Zoltán szó szerint a következőket mondta: „..újfent kiderült az, hogy hát a kormány illetékesei nem mindig mondanak igazat Magyarországon a magyar közvéleménynek..." Sajnálatos az is, hogy Rockenbauer Zoltán fél évvel a lezajlott eset után beszélt arról az újvidéki televízióban, hogy „..egy ilyen botrány kipattanása után az európai normák szerint a külügyminiszternek le kellett volna mondania.” A másik ellenzéki képviselő, Vásárhelyi Miklós nyilatkozata, mint ahogy azt a miniszterelnök keddi beszédében jelezte is „.. egy átlagos ellenzéki kritika...” ezért frocsálható az MTI kiadványában Vásárhelyi Miklós közlése, aki érthetetlennek tartotta „.. milyen célt - egyszerű kötözködést vagy megfélemlítést - szolgálnak a kormányfő tartalmilag semmivel alá nem támasztott vádjai." Vásárhelyi Miklós ez utóbbi megfogalmazására reagálni sem érdemes. Sajnálatos, hogy a Szabad Demokraták Szövetségének sajtótájékoztatóján elhangzottak tele vannak félreértelmezésekkel és felesleges csúsztatásokkal. SZDSZ-Fidesz közös állásfoglalás a televízió kisajátítása ellen Az SZDSZ és a Fidesz sajtóirodája az alábbi közös nyilatkozat közzétételére kérte az MTI-t: Aggodalommal állapítjuk meg, hogy a parlamenti munka őszi újraindulásakor a Magyar Televízió híradásai az eddiginél is távolabb kerülnek a közszolgálatiság normáitól. A gazdasági törvények tárgyalásában az ellenzék pártjai jelentős hozzászólásokkal, a kormányétól eltérő koncepciókkal vettek részt. Parlamenti sajtótájékoztatóikon információkkal szolgáltak a gazdasági kormányprogram valódi állásáról, a törvényhozás előtt álló feladatokról. Mindebből a hírműsorok nézői semmit sem tudhattak meg. A Televízió híradója nem ismertette az Országgyűlésben elhangzott ellenzéki álláspontokat. A sajtótájékoztatókról csupán a késő esti kiadásban számolt be egy-egy mondatban. S ha szinte hozzászokhattunk is már a tv-híradó elfogultságához, új fejleménynek tűnik, hogy immár a vitamissoroknak is csak kormányszereplői vannak. A lapzárta előtt a hétfői ülésnap után kizárólag Kupa Mihály pénzügyminisztert szólaltatta meg, a kedddi napon pedig Botos Katalin államminiszter asszonyt és Surányi Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét. Minthogy időközben megszűnt a parlamenti összefoglaló műsor is, ezzel bezárni a kört a televízió hírműsoraiból, akárcsak néhány évvel ezelőtt, ismét csupán a kormány álláspontját ismerheti meg a nézők többsége. Ezt nem ellensúlyozza az egyenes tv-közvetítés sem, hiszen az nem a hírek helyettesítésére való, hanem a népképviselet teljes nyilvánosságának biztosítéka. Hangsúlyozzuk, nemcsak az ellen emelünk szót, hogy ismét elhallgatják s ezzel gyakorlatilag elhallgattatják az ellenzéket, valójában az adófizető polgárok azok, akik tulajdonosi jogon várhatják el a köztelevíziótól a magas színvonalú, pártatlan politikai tájékoztatást. Csurgói disputa (MTI) A csurgói disputa címmel megrendezett lelkésztalálkozó zárónapján az MDF helyi szervezete - amely a háromnapos rendezvényt is szervezte - vasárnap nyilvános fórumot tartott; ezen részt vett Keresztes K. Sándor környezetvédelmi miniszter, Horváth Balázs tárca nélküli miniszter és Csurka István író, országgyűlési képviselő. Keresztes K. Sándor előadásában mintegy folytatva a Bibó István életművéről tartott szombati kerekasztal-beszélgetés gondolatait, a különböző egyházakhoz tartozók egyazon pártban való együttműködésének lehetőségeiről, a keresztyén gondolkodás fontosságáról szólt, valamint arról a szimbolikus tőkéről - a tudásról, a gyakorlatról és az ezek érvényesítéséhez szükséges pozícióról -, amely nélkülözhetetlen a rendszerváltáshoz. Horváth Balázs arról szólt: pártja a jövő Európáját a nemzetek és nem az államok Európájának képzeli. Kinek kell irtani? Gyötör a gyötrő szúnyog Valamennyien szenvedő alanyai vagyunk annak a szúnyoginváziónak, ami az utóbbi hetekben tapasztalható. Megkeseríti nyaralásunkat, álmatlan éjszakákon át üldözzük gyötrelmeink okozóját. Ez a szinte alig látható kis rovar - találó néven gyötrő szúnyog - nemcsak csípésével, de az éjjeli csendben sokszorosára erősödő zümmögésével is lehetetlenné teszi a pihenést. Vízpartokon mindig gyakori, ám ez a mostani mennyiség már olyan feltűnő, hogy megkérdeztük dr. Erdős Gyulát, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezető főorvosát, mi az oka e nagy szaporaságnak és terjeszthet-e valami betegséget a szúnyogcsípés? - Ebben az évben a Duna áradása nagyobb volt, mint egyébként szokott lenni. Elöntötte az árterületeket, majd a levonult víz után visszamaradó tocsogókban két-három hét múlva megindult a szúnyogok általános támadása; négy-öt éve nem tapasztaltunk ilyen rajzást. Igaz, normális körülmények között tavasszal vonul le az ár és a szúnyogok jelentkezése nem esik össze a turistafőszezonnal; most mindkettő augusztusra esett. Jelenleg a Duna teljes hosszában okoz gondot cúlzott elszaporodásuk. Egyébként semmiféle járványt nem terjesztenek, egyszerűen csak kellemetlen a csípésük. - Kinek a feladata lenne a szúnyogirtás? - Az önkormányzatok hatáskörébe tartozik, de mivel köztudott, hogy a helikopteres szúnyogirtás nem olcsó dolog, itt is anyagi problémába ütköznek. Ennek ellenére azért folyik az irtás Budapesten is, de talán nem olyan mértékben, mint jónéhány évvel ezelőtt. Azt tudom tanácsolni, hogy egyénileg védekezzenek az emberek. Elég nagy választéka van a különböző szúnyogirtóknak (SZUKU, Protekt) és szúnyogriasztóknak (WAPE, Metatox). A csípésre régi, bevált szokás szerint hűsítő anyagokat kell tenni: ecetes borogatást, citromlevet, savanyú almát vagy nyers uborkát. A meleg idő elmúltával vagy erősebb szél hatására minden bizonnyal csökkeni fog e gyötrő állatkák száma. (hankó)