Magyar Nemzet, 1991. október (54. évfolyam, 230-255. szám)

1991-10-01 / 230. szám

Magyar Nemzet , KEDD, 1991. október 1. Hazai tudósítások Tíz évvel a közigazgatási „forradalom” után Francia tapasztalatokról a hazai önkormányzatoknak Az újonnan létesülő és formá­lódó magyar közigazgatásnak kívánnak segítséget nyújtani a franciaországi Drôme megye közgyűlésének elöljárói azzal, hogy mától Budatétényben tar­tanak háromnapos szeminári­umot A helyi közigazgatás és a decentralizáció Franciaország­ban címmel, Pest megyei pol­gármestereknek, képviselők­nek adván át ezzel az elmúlt évtized során szerzett tapasz­­­­talataikat. A napokban Budapesten s főként Pest megyében járt az a Drome me­gyei önkormányzati küldöttség, ame­lyet Gérard Chaumontet, a Grenoble közelében található kisváros, Ro­mans polgármestere, a közgyűlés al­­elnöke vezetett. Tárgyalásaik végez­tével - amelyek során a Belügymi­nisztériummal létesített önkormány­zati alapítvány feladatairól is megbe­széléseket folytattak, tanulmányoz­ták a Magyar Közigazgatási Intézet tevékenységét s előkészítették az ok­tóber eleji szemináriumot is - a fran­cia polgármester örömest nyilatko­zott a Magyar Nemzetnek a bővülő kapcsolatok alakulásáról. Elmondta, olyan iparosok is he­lyet kaptak delegációjukban, akik a magyarországi befektetések s a köz­vetlen kereskedelmi kapcsolatok iránt mutatnak érdeklődést. Szóba került, hogy tervbe vették: a jövőben magas rangú tisztviselőket fogadnak Franciaországban, s magas szintű to­vábbképzésben részesítik őket, s hat hétig a gyakorlatban is figyelemmel kísérhetik, miként működnek a fran­cia közigazgatási-önkormányzati hi­vatalok, s miként áll a helyzet ma­gaslatán az adminisztráció. Megem­lítette, tovább fáradoznak Drome megye és Pest megye sokrétű kap­­­­csolatának bővítésén, például oly­ módon is, hogy fogadnak magyar di­­­­ákokat, a magyarok pedig franciá­kat. Kifejezte meggyőződését, a két vidék életének, gazdálkodásának összehasonlításáról bőven nyílik le­hetőség egymástól is tanulni. El­mondotta: Drome megye déli részé­ben, Die városában szeptemberben 10 napos magyar fesztivált rendez­tek, széles körű bemutatkozási lehe­tőséget biztosítván ezzel a magyar művészek számára, s mindemellett a tokaji borok kóstolójára is sort kerí­tettek. „Szeretném, ha a magyarok tudnának róla, nemcsak ők szeretik, tisztelik a franciákat, hanem mi is a magyarokat. Nem csupán kereske­delmi kapcsolatok teremtése a cé­lunk, hanem sokkal mélyebb szándé­kok vezérelnek bennünket: megis­mertetni a magyr kultúrát, a magyar szokásokat, a magyar létet a helybe­liekkel, hogy még közelebb hozzuk egymáshoz a két népet. S megismer­tessük velük: Magyarország nem­csak gulyásból, paprikából, a tokaji­ból áll, hanem egy magas kultúrájú nép él itt, amely méltó arra, hogy Európához tartozzon. Azt hiszem, jó példával járunk elől, s ha bennünket Franciaország más részein is követ­nének, akkor jó szolgálatot tennénk Magyarországnak. Mert - meggyő­ződésem szerint - a valóság bemuta­tásával többet lehetne segíteni Ma­gyarországon, mint kizárólag rövi­­debb vagy hosszabb távú kereskedel­mi kapcsolatok forszírozásával" - vélekedett. S kitért a francia parasz­tok „magyar-, cseh-, lengyelellenes” megmozdulásaira, amelyeknek nem tulajdonított nagy jelentőséget. Le­szögezte: mindezek nem a franciák valódi politikáját tükrözik, s a prob­lémák pusztán belpolitikai okokra vezethetők vissza... Meg­ vagyok róla győződve, másképp fognak menni a dolgok, ha a két nép jobban megismeri egy­mást, ha az egyszerű emberek is ta­lálkoznak az egyszerű emberekkel, s nemcsak politikusok a politikusok­kal, gazdasági vezetők a gazdasági vezetőkkel... - Az októberi szemináriummal milyen tapasztalatokat szándékoznak átadni magyar kollégáiknak? - kér­deztük a polgármestertől. - Nagy jelentőséget tulajdoní­tunk annak, hogy a magyarországi rendszerváltozás folyamatában segít­séget nyújtsunk évtizednyi tapaszta­lattal a hátunk mögött az itteni ön­­kormányzatoknak, hogy ne kelljen saját kárukon megtanulniuk azt, amin mi már egyszer átestünk; s mi­vel mi már úrrá lettünk ezeken a Ma­gyarországon most jelentkező prob­lémákon, sok tanulóidőt és tanuló­pénzt lehet megspórolniuk a magya­roknak. Olyasmire gondolunk, mi­ként sikerült Franciaországban az ad­minisztrációt ésszerűen megszervez­ni; mi az önkormányzatok szerepe a jogállamban; s miként ellenőrzi az állam az önkormányzatokat Francia­­országban. Tapasztalatainkat azért szeretnénk megismertetni az itteni­ekkel, hogy az esetleges kudarcoktól, tévutaktól megkíméljük őket. - Franciaországban 1789 után valóságos második forradalom ment végbe 1982-ben azzal, hogy meg­szűnt a közigazgatásban a centralizá­ció s mindenütt a helyi vezetés kezé­be adták a lakosság életének a meg­szervezését - magyarázza. - A sza­vazópolgárok most érdekeltek a he­lyi döntések előkészítésében, s ezál­tal jobban mennek a dolgok, ahhoz képest persze, mint mikor Párizsból, központi hatalommal irányítottak mindent s döntöttek helyettük. Oly­annyira így volt ez, hogy még ház­építési engedélyért is Párizsba kellett zarándokolni 1000-1200 kilométert Dél-Franciaországból, s igen sokáig tartott a hivatali procedúra, az en­gedélyek, határozatok meghozatala. - Találkoztam a szentendrei és váci polgármesterekkel, akik ponto­san ugyanazokat a kérdéseket sze­gezték nekem, mint amelyekkel mi találtuk szemben magunkat tíz évvel korábban: hogyan és milyen helyi adókat vetettünk ki; miként jutott egy-egy kis község elegendő pénz­hez; mit lehet tenni, ha valaki építke­zik, de nincs hozzá engedélye; hogy lehet megfelelő védelemben részesí­teni az értékes műemlékeket, a törté­nelmi városmagokat, s ezeket lassan­­lassan, de végül is egészen jól megoldottuk. Mostani benyomásaim alapján pedig közös problémának tartom, hogy mindkét országban ren­geteg a kis községek száma. Drome ■megyében például több mint 300 van belőlük. Ez túl sok ahhoz, hogy jól működjenek, mert közigazgatásilag sok nehézséget támasztanak. Közös gondolkodásra teremt alkalmat az is, hogy Franciaországban is tisztázat­lan kérdésnek számít a megválasztott polgármesterek jogállása, s máig hi­ányzik a részletekbe menő törvényi szabályozás. S minél jobban megis­merjük a magyar helyzetet, annál könnyebben találunk új, közös témá­kat, amelyeket érdemes együtt meg­vitatni. A kapcsolatokat pedig úgy lehet még szorosabbra zárni, ha - re­ményeink szerint - a későbbiekben maguk a közösségek találnak egy­másra, hogy kicseréljék mindennapi tapasztalataikat. (­zb­) A minisztérium változtasson felsőoktatási koncepcióján - javasolja az OFÉSZ A felsőoktatási törvény koncepcióját májusban bocsátotta intézményi vitára a Művelődési és Közoktatási Minisztérium, s az észrevételeket szeptember 30-ra lehetett eljuttatni a törvényelő­készítő bizottsághoz. Az OFÉSZ (Országos Felső­­oktatási Érdekképviseleti Szövetség) ez alkalom­ból sajtótájékoztató keretében ismertette kritikáit és az általuk helyesnek tartott koncepció alapele­meit. A minisztérium tervezete véleményük szerint arról árulkodik, hogy nagymértékben figyelembe veszik a fel­sőoktatást jelenlegi állapotában konzerválni kívánó cso­portok érdekeit. A koncepció tartalmaz igen értékes és támogatandó elemeket is, de „összemos” három gondo­latkört: a felsőoktatás átalakulásában érvényesítendő ér­tékek és prioritások meghatározását, a felsőoktatás fej­lesztésének folyamatát meghatározó törvény vagy más dokumentum, valamint a felsőoktatás intézményrend­szerét meghatározó törvény koncepcióját. Fábri György, az OFÉSZ leköszönő elnöke elmond­ta: a felsőoktatás jövőjét jórészt az határozza meg, hogy milyen finanszírozási rendszer lép életbe. A támogatást ezért valódi oktatási és kutatási feladatokhoz kell kötni, nem pedig keretintézményeknek, „cégtábláknak” utalni. Az oktatási és kutatási területet pedig - az MTA mai törekvéseivel szemben - mint akadémiai szférát, együtt kell kezelni, így pályázatok útján lehetne anyagi támoga­táshoz jutni, s a kutatókat is érdekeltté lehetne tenni a fel­sőoktatásban való részvételben. A főiskolák és egyete­mek támogatásakor közvetett és közvetlen módon­­ a va­lódi versenyhelyzet megteremtése érdekében - fel kell számolni a vidéki intézmények hátrányát a fővárosban lévőkkel szemben. A tulajdonviszonyok fedezésével pe­dig azt is el kell érni, hogy az egyetemek önállóan műkö­dő gazdálkodó egységek legyenek. Az OFÉSZ elismeri, hogy jelenleg nem megfelelő a felsőoktatási intézmények gazdálkodása, azonban átfogó változtatásra van szükség - e terület rehabilitációjára -, s ezzel együtt lehet a tandíj és az ösztöndíjadó kérdését is tárgyalni. Az OFÉSZ koncepciójának lényeges pontja, s így a felsőoktatás legfőbb rendező elve, a tanszabadság. A szabad tanárválasztás elősegítené az oktatói kar mobili­tását, s ezáltal szűkülne a véglegesített státuszban lévők száma. A tanszabadság egy igen magas foka, ha a felső­­oktatási intézményekben megszűnik a félévekre bontott szabályozási rendszer, és- mint már ősztől a budapesti bölcsészkaron - pusztán a teljesítendő tanegységek listá­ját kapja meg a hallgató, amelyet saját belátása és képes­ségei szerinti ütemben teljesít. A felsőoktatási intézmények autonómiáját is fontos­nak tartják hangsúlyozni, amelynek során az állam csak egyes törvények útján avatkozna a felsőoktatás ügyeibe. Egy szigorú minősítő vizsga után szakmailag az intéz­mény maga döntene működéséről. Mindezt összevetve az OFÉSZ javasolja, hogy a hallgatói önkormányzatok, valamint a Rektori és Fő­igazgatói Konferencia véleményét figyelembe véve a mi­nisztérium dolgozza át a koncepciót, s lehetőség szerint még az ősszel megrendezik azt a felsőoktatási fórumot, amelynek keretében minden érintett intézmény elmond­hatja a törvénnyel kapcsolatos véleményét.· A TDDSZ (Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete) jelen lévő képviselője. Kardos Júlia a sajtótájékoztatón elmondta: szakszervezetük támogatja az OFÉSZ elképzeléseit. Ígéretesnek tűnik, hogy a par­lament talán együtt tárgyalja a közoktatási, a szakképzé­si, az akadémiai és a felsőoktatási törvényt, azonban az 1992. évi költségvetést vizsgálva nem lehet azt monda­ni, hogy a kormány stratégiai ágazatnak tekintené az ok­tatást. (sümegi) Megemlékezések az 56-os forradalom évfordulóján (MTI) Az 1956-os forradalom és szabadságharc 35. évfordulója alkal­mából október 22-től november 8-ig tartó rendezvénysorozatot szervez az 56-os Forradalmi Emlékbizottság, majd december 8-án, a salgótarjáni vérengzés évfordulóján a bányászvá­ros áldozataira emlékeznek. Ezt hét­főn, sajtótájékoztatón jelentették be a szervezők. A programról többek kö­zött elmondták: október 22-én 14 órakor emléktáblát avatnak a gyűjtő­fogház falán, 15 órakor Csepelen emlékeznek az áldozatokra, délután 4-kor pedig a 298-as parcella Nem­zeti Pantheonjánál gyászszertartást tartanak. Másnap koszorút helyeznek el többek között a Kilián laktanya és a Práter utcai iskola falán. Ugyan­csak ezen a napon tartanak megemlé­kezést a Magyar Rádió épületénél. A továbbiakban kiemelték még, hogy október 25-én 11 órakor Recsken emlékműavatás lesz. Másnap Mo­sonmagyaróváron emlékeznek az ot­tani vérengzés áldozataira, november 4-én 18 órakor pedig ökumenikus is­tentisztelet lesz Budapesten, a Hősök terén. Márton András, az 56-os For­radalmi Emlékbizottság elnöke a saj­tótájékoztatón hangsúlyozta, hogy a rendezvénysorozatot a cselekvő nemzeti egység gondolatának je­gyében kívánják megtartani. A büntetés-végrehajtás új parancsnokhelyettese (MTI) A Magyar Köztársaság igazságügy-minisztere dr. Kozma Pál vezér­őrnagyot, a büntetés-végrehajtás országos parancsnokhelyettesét október 1-jé­­vel - nyugállományba vonulása miatt - beosztásából felmentette. Ezzel egy­idejűleg dr. Fekete Mihály ezredest nevezte ki országos parancsnokhelyettes­nek. Fekete Mihály kinevezéséig a Magyar Nemzeti Bankban a testületi szer­vek főosztályát vezette. Új feladatköre a büntetés-végrehajtás gazdálkodásá­nak irányítása. Totális ellenőrzés az utakon A hagyományos őszi országos közlekedésbiztonsági akció hétfőn meglehetősen szokatlan körülmé­nyek között kezdődött. Az autósok az utóbbi tízegynéhány évben már hozzászokhatak, hogy október a közlekedésbiztonsági hónap, tehát a fokozott közúti ellenőrzések idő­szaka. Az ellenőrzésnek azon mód­szere azonban, amelyet most veze­tett be a rendőrség, teljességgel szo­katlan a magyar gépkocsi-tulajdo­nosok számára. Az idei akció ugyanis totális el­lenőrzést valósít meg, ami azt jelen­ti, hogy a kijelölt útszakaszon átha­ladó valamennyi gépjárműnek át kell esnie az igazoltatáson. Érdek­lődésünkre Suha György, a rendőr­ség szóvivője elmondta, hogy első­sorban az autópályák és az egy­számjegyű útvonalak lesznek az ak­ció helyszínei. Ezeken parkolókba terelik a teljes forgalmat, s onnan csak az a gépjármű haladhat tovább, amelyet már leellenőriztek a rend­őrök. Az utakon egyébként a közle­kedési állomány munkatársai mel­lett végig kint lesznek a rendőri ez­red, valamint más szakszolgálatok vezényelt egységei is. A szervezők remélik, komolyabb közlekedési dugókat nem okoz az ellenőrzés, hisz az igazoltatás mindössze két­­három percet vesz igénybe, ennek nagy része is az okmányok ellenőr­zésével telik. A szóvivő cáfolta, hogy az akci­ót csak a kötelező felelősségbiztosí­tással nem rendelkező autósok ki­szűrésére szervezték volna. Emlé­keztetett rá, hogy az őszi, egész or­szágra kiterjedő ellenőrzésnek már évtizedes hagyományai vannak. Az persze más lapra tartozik, hogy egyes becslések szerint több tízezer gépkocsi-tulajdonos még a mai na­pig nem kötötte meg a július elsejé­től kötelező biztosítást. (rt) - ·· Ötéves a Battonyai Gyermekfalu Ötéves a Battonyai SOS Gyermekfalu, és ez az öt év igazolta hazánkban is, hogy az SOS falu valóban jól működő módszer az árván maradt gyermekek nevelésére - hangzott el az SOS Gyermekfalu Magyarországi Egyesülete saj­tótájékoztatóján. Öt évvel ezelőtt komoly nehézségek árán tudtuk létrehozni a Battonyai Gyermekfalut - mondta dr. Bencédy József, az egyesület alelnöke -, sok baj volt az építkezéssel is, de elsősorban a gondolatot volt nehéz elfogadtatni. Fel­merült a kérdés, vajon jó-e, hogy olyan családokat teremtünk, ahol csak any­juk van a gyerekeknek, az anyák azonban igazolták ezt a nevelési módszert. Ezenkívül nemcsak teremtünk családokat, hanem arra is törekszünk, hogy a vér szerinti testvérek együtt lehessenek. Mára Battonyán rend van, tíz család­ban hatvannégy gyermek nevelkedik. A nemzetközi SOS szervezet elnöke, Helmut Kutin elmondta, az SOS faluk építésénél a pénzügyi és építési problémákon kívül a legnagyobb gon­dot valóban az jelenti, hogy a faluba „megfelelő” lakókat találjanak. Azt azonban, hogy ez mennyire lehetséges, bizonyítja a százhat különböző or­szágban jól működő háromszáztíz falu és nyolcszáz egyéb SOS intézmény. A mozgalomnak egyébként ötmillió támogatója van, akiknek adományai­ból jelenleg is folynak az építkezések, Romániában, Bulgáriában és a Szov­jetunióban két-két falu épül, és hazánkban is készül új SOS falu Kőszegen. (A Battonyai és a tavaly megnyitott Kecskeméti SOS Gyermekfalu után ez már a harmadik lesz.) A tájékoztatón elhangzott még: az SOS szervezet a saját költségvetéséből tartja fent a falvakat - állami támogatás nélkül -, de ezzel együtt is körülbelül tíz százalékkal többet fordítanak a gyermekekre, mint a többi állami gondozottra évente (230 ezer Ft-ot). Egy-egy falu éves költségvetése tizenöt millió forint, melynek előteremtéséhez a nemzetközi szervezet mindenkor segítséget nyújt. Ugyanígy a Kőszegi Gyermekfalu megépítéséhez is - melynek megnyitását 1993-ra tervezik-, és az épülő Szegedi Ifjúsági Házhoz is, melyet az SOS falvakból „kiöregedő” fiatalok számára terveztek. (andrásfay) . Helyreigazítás A parlament költségvetési bizott­ságának augusztus 29-i ülésén elő­adást tartott a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) vezérigazgatója. Az eseményről szóló tudósításunk­ban - a részünkre küldött meghívó alapján - a vezérigazgató úr nevét ,Alexander von Lámfalussy”-nak ír­tuk. A költségvetési bizottság elnö­kének kérésére most közöljük, hogy a név helyesen: Lámfalussy Sándor vagy Alexandre Lamfalussy. HÍREK FÜR LAJOS HONVÉDELMI MINISZTER­­ háromnapos hivatalos látogatásra hétfőn reggel Varsóba utazott. A ma­gyar delegáció a program szerint hi­vatalos tárgyalásokat folytat a len­gyel Honvédelmi Minisztériumban. Útjuk során meglátogatnak több kato­nai alakulatot. A tervek szerint Für La­jost hivatalában fogadja Lech Wale­sa köztársasági elnök. A HOLLAND VEZÉRKARI FŐNÖK, Peter Jan Graaff tábornok hétfőn ka­tonai küldöttség élén Budapestre ér­kezett a Magyar Honvédség vezérka­ri főnökének meghívására. NYOLCSZÁZHETVEN JUGOSZLÁV menekült érkezett hazánkba a hét vé­gén - mondta hétfőn délelőtt az MTI érdeklődésére Krisán Attila, a BM Határőrség helyettes szóvivője. Hoz­zátette: ugyanakkor 153 jugoszláv állampolgár visszatért hazájába. A hét vége a határőrség tájékoztatása szerint nem volt nyugodt a jugoszláv határhoz közeli magyar települése­ken, miután többször is lövöldözés zaja hallatszott, s volt olyan erejű robbanás, amelyet Nagykanizsán és Nagyatádon is lehetett észlelni. Szin­tén a hét vége eseménye, hogy újabb két jugoszláv fegyvercsempészt fog­tak el a vámosok és a határőrök. A POLGÁRMESTEREK ORSZÁGOS konferenciáját októberben újból meg­rendezi a Belügyminisztérium, ezúttal a nyolc köztársasági megbízott műkö­dési székhelyein. A polgármesterek mindenütt megvitatják majd az önkor­mányzatok egyéves működésének ta­pasztalatait és pénzügyi helyzetét, il­letve az 1992. évi költségvetés vár­ható alakulását, valamint az egyes ágazatok és az önkormányzatok te­vékenységével összefüggő kérdése­ket. Az első konferenciát október 4- én rendezik Győrött. AZ IDŐS EMBEREK fontos értéket je­lentenek a társadalomban - mondot­ta Surján László népjóléti miniszter hétfőn, a Magyar utcai idősek klubjá­ban. Az ENSZ javaslatára minden év október elseje az idősek világnapja lesz, amikor is számvetés készül sor­suk alakulásáról, életük valós körül­ményeiről, gyötrő gondjaikról. Ezen a napon meg kell vizsgálni - hangsú­lyozta a miniszter - hogy vajon a tár­sadalom a lehetőségeihez mérten mindent megtesz-e idős állampolgá­raiért, s emlékeztetnünk kell mindenkit saját felelősségére és kötelezettségé­re is. A VOSZ TILTAKOZIK a jövedelemadó­törvény készülő tervezetében kizáró­lag az egyéni vállalkozókra és a me­zőgazdasági kistermelőkre vonatko­zó adóelőleg-levonás számítási mód­szere ellen. A diszkriminatív intézke­dés kötelezné a kifizetőket, hogy az 1970es években gyakorolt kötelező adólevonást végezzék, tekintet nélkül az üzleti nyereségességre. A tervezett szabályozás ismételten csak arra jó, hogy e tevékenységi körrel szemben a bizalmat mesterségesen, demagóg módon megingassa - hangoztatja a Vállalkozók Országos Szövetségének közleménye. HAZAÉRKEZETT MONGÓLIÁBÓL a magyar-mongol expedíció idei kuta­tócsoportja. A kutatók egy hónapig Nyugat-Mongóliában a népi kultúrát, a sámánizmust és a kölönböző nyelv­járásokat tanulmányozták. A mun­kában - amelyet a tudósok igen sikeresnek minősítettek - magyar részről Sárközi Alice, Bethlenfalvy Géza és Birtalan Ágnes vettek részt. A KATONAI SZOLGÁLATI szabályzat alkotmányellenességét vizsgálta hét­­fői zárt ülésén az Alkotmánybíróság. Az indítványozók azért fordultak az Alkotmánybírósághoz, mert alkot­mánysértőnek tartják a katonai szol­gálat szabályzatának egyes előírá­sait. Szerintük a szabályzat az alkot­mányban rögzített egyesülési joggal és a panaszjoggal szemben tiltja a honvédségen belül érdekvédelmi szervezet alakítását, illetve korlátoz­­­­za a panaszjog gyakorlását. AZ MSZDP Svédországban élő tiszte­letbeli elnöke, Bölcsföldi Andor reális veszélyt lát arra, hogy kizárják a pár­tot a Szocialista Internacionáléból, ha továbbra is Petrasovits Anna marad a párt elnöke. Bölcsföldi Andor részt vett annak a bizottságnak a munkájá­ban, amelyet a Szocialista Internacio­­nálé küldött Magyarországra az itteni szociáldemokrácia helyzetének tanul­mányozására. A sajtótájékoztatót kö­vetően Petrasovits Anna hangsúlyoz­ta, hogy az MSZDP vezetősége szep­tember 28-án már válaszolt a tiszte­letbeli elnök felvetésére és úgy dön­tött: továbbra is kiáll a párt 37. kong­resszusán megválasztott tisztségvi­selői mellett.

Next