Magyar Nemzet, 1991. november (54. évfolyam, 256-281. szám)

1991-11-01 / 256. szám

PÉNTEK, 1991. november 1. Nemzetközi élet Raffay: nincs magyar-osztrák gyorshadtest Újabb remények a hágai rendezésre ÚJVIDÉK - A hágai Jugoszlávia-projektum ismét átdolgozott, tehát harmadik változata igen óvatos derűlátást ébreszt és nincs kizárva a békeértekezlet részvevőinek megegyezése, jóllehet „az általános rendelkezések” változatlanok. A dokumentum valamivel szorosabb intézményes együttműködést irányoz elő a köztársaságok között. Az okmány gazdasági vonatkozású részeibe beépítették Szerbia megjegyzéseit. A kisebbségekről és az etnikai csoportokról szóló rész nem változott lényegesen - ezt Belgrád és Szkopje is helyteleníti. Különleges önkormányzati státust továbbra is csak azoknak a területeknek irányoz elő, amelyeken „a nemzeti vagy etnikai csoportok képezik a többséget”. Konkrétan egyik csoportot vagy közösséget sem említi. A szöveg nem tartalmazza azt a követelést sem, hogy a köztársaságok adják vissza a tartományoknak a korábbi jogokat. (Ez csak a Vajdaságra és Koszovóra vonatkozhat.) Mindent összevetve nem valószínű a frontális szerb elutasítás, s már voltak is ilyen értelmű jelzések a szerb kormányból, függetlenül attól, hogy a tisztségviselők, köztük a külügyminiszter is, bírálják az EK-t a gazdasági blokádot kilátásba helyező ultimátuma miatt. Hogy a szerb kormány módosítja állásfoglalását, s ehhez igazítja a diplomáciai lépéseket, bizonyíthatja Milan Babicsnak, az úgynevezett krajinai autonóm körzet kormányfőjének nyilatkozata, hogy Belgrád nyomást gyakorol rájuk: fogadják el a hágai tervezetet annak ellenére, hogy ez nekik nem felel meg. „Még nem fagyasztottuk be kapcsolatainkat a szerb kormánnyal”, mondta sajtóértekezletén. Néhány napos viszonylagos nyugalom után fokozódnak a harcok a horvátországi frontokon. Ez különösen Vukovár, Eszék térségére és Nyugat-Szlavóniára vonatkozik. A horvát rádió jelentése szerint tüzérséggel és rakétavetőkkel lőtték Vukovárt. A Tanjugnak nem sikerült más forrásokból többet megtudnia, de az a hír összefüggésbe hozható a bejelentett hadművelettel, amelynek célja „a város felszabadítása”. Ultimátumot intéztek a vukovári horvát gárda parancsnokához, hogy adják meg magukat, s a hadsereg a város környékére újabb erőket összpontosított. Egy megdöbbentő hír szerint július derekától mostanáig a Duna a vajdasági szakaszon negyven hullát vetett ki, többségükön lőtt seb van. A békeküldetést vállaló hajókonvoj, amely „Dubrovnik megmentését” tűzte ki missziójának céljául, viszontagságos út után - amely bővelkedett váratlan fordulatokban, állítólag még lőttek is rájuk - tegnap reggel behajózhatott a dubrovniki kikötőbe. Úgy tűnik, nem szűnik a Magyarország elleni sajtókampány egyes szerbiai tájékoztatási eszközökben. „Míg arra várunk, hogy a föderáció szervei nyilvánosságra hozzák a hivatalos Magyarországnak egy szuverén ország belügyeibe való beavatkozásról szóló bizonyítékokat, olyan adatok érkeznek, hogy az új horvát állam usztasa alakulatai továbbra is sorozásra és terroristák kiképzésére használják a szomszédos ország területét” - írja egyebek között a belgrádi Politika Ekszpresz, s hozzáteszi, hogy több (meg nem nevezett) forrásból szerzett értesülése szerint Magyarországon diverzánsokat készítettek fel arra a feladatra, hogy gátakat robbantsanak fel Baranyában. Újvidéken tegnap reggel a belvárosi Paradizo diszkóklubban - amely a Vojvodina sport- és üzletközpont épületkomplexumában kapott helyet - hatalmas erejű pokolgép robbant. Belgrádban is robbanás történt. Októberben már az ötödik. Ismét egy kézigránát aktivizálódott - mint közölték - véletlenül egy étteremben. Két ember életét vesztette. Sebestyén Imre , Raffay Ernő magyar honvédelmi minisztériumi államtitkár csütörtökön délelőtt hivatalában fogadta Rudi Sovát, Jugoszlávia budapesti nagykövetét. A találkozót a diplomata kérte - tájékoztatta a MTI-t Keleti György ezredes, a HM szóvivője. A nagykövet az állítólagos közös osztrák-magyar gyorsalakulat felállításával kapcsolatban kért információt az államtitkártól. Raffay Ernő a leghatározottabban cáfolta ilyen elképzelés illetve terv létezését, hangsúlyozva, hogy a magyar és az osztrák védelmi miniszterek között ilyenről még csak szó sem esett. Raffay megismételte: a miniszterek által a közelmúltban aláírt magyar-osztrák együttműködési megállapodás nem irányul harmadik ország ellen és az európai biztonság megszilárdítását hivatott elősegíteni. A kapcsolatok kiterjesztése enyhítheti az etnikai feszültségeket Beszélgetés a román parlament külügyi bizottságának tagjával A hét elején hazánkban tartózkodott, s a Külügyminisztériumban, valamint az Országgyűlésben folytatott megbeszéléseket a román parlament román-magyar baráti tagozatának a küldöttsége. Látogatásuk a jelen helyzetben azért is említést érdemel, mert erősíti azt a feltételezést, hogy a törvényhozások szintjén talán könnyebben elmozdítható a holtpontról a két ország közötti viszony, mint kormányzati szinten. A küldöttség tagja volt Ioan Ardelean képviselő, a román parlament külpolitikai bizottságának, a humanitárius, kisebbségi és vallási bizottságnak a tagja is. - Kötődik-e a látogatásuk a román parlamentben a közelmúltban kirobbant vitához a székely megyék állítólagos románellenességéről? . - A román-magyar baráti tagozat a kapcsolatok egészével, tehát a gazdasági, kulturális, együttműködés kérdéseivel foglalkozik. - De vélhetőleg tárgyalásaik során nem kerülhették meg a napi politikát. - Kétségtelen, hogy a Hargita és Kovászna megyékben történtekről szóló jelentés a román-magyar baráti kapcsolatok szempontjából nem szerencsés. De meg kell érteni, hogy a téma érzékenyen foglalkoztatja a közvéleményt, s még ha a parlamenti vita során szélsőséges vélemények is elhangzottak, e jelentésben foglaltak tényeket rögzítenek. A Ceausescu-rendszer bukása után Románia-szerte üldözték a régi rendszer bizalmasait és a Securitate tagjait. Úgy tudjuk, hogy a magyarok lakta területeken élő románok és ezen rendszer funkcionáriusai Securitate-ügynökök voltak. Miért kellett az ő elzavarásuknak etnikai jelleget tulajdonítani? - Valóban, a Hargita és Kovászna megyékből elzavartak között voltak ilyenek, de tény, hogy voltak más román nemzetiségűek, tanárok, értelmiségiek is stb. - Sajnálattal kell rögzíteni, hogy Ceausescu bukását követően az első hetek-hónapok után, amikor megnyílt a nemzetiségek közötti viszony javulásának a lehetősége, olyan etnikumok közötti konfliktusok törtek a felszínre, mint a marosvásárhelyi események vagy a Hargita és Kovászna megyében történtek. Nemcsak magyarokról van szó, hanem magyaroknak románokkal szembeni, románoknak magyarokkal szembeni ellentéteiről, amelyek a kezdeti lehetőségeket nagymértékben beszűkítették, és most sajnos nem tekinthetünk el ettől a helyzettől. De miért éppen most látott napvilágot ez a jelentés, amikor a román belpolitikai helyzet enélkül is robbanékony? Vannak is olyan feltételezések, hogy bizonyos hatalmi körök azért játsszák ki a „magyar kártyát”, hogy eltereljék a figyelmet az egyéb belpolitikai feszültségekről. Megengedi, hogy visszakérdezzek? Mióta Budapestre érkeztem - ahol először vagyok és nagyon jól érzem magam -, egyebet sem tárgyalunk, csak a kisebbségek kérdését. Tehát én is feltételezhetném, hogy a kisebbségi jogok unosuntalan tárgyalásával a magyar parlament és sajtó a két ország közötti viszony más problémáiról akarja elterelni a figyelmet, amely kérdések pedig szintén nagyon fontosak. Nem gondolják önök, hogy ha a két ország közötti kapcsolatok szélesítésének és elmélyítésének a kérdéseiről vitatkozunk, akkor tulajdonképpen a nemzetiségi viszony terén is előreléphetnénk - másrészt pedig azoktól az erőktől vennénk el a teret, amelyek állandóan megpróbálják az etnikai és egyéb feszültségeket a saját szolgálatukba állítani? - Akkor azt kérdezném, hogy jutott-e idő a turistaforgalomban kialakult helyzet megvitatására, s látnak-e lehetőséget ennek megváltoztatására? - Úgy gondolom, hogy azok az eljárások, amelyeket a magyar fél is alkalmazott akkor, amikor napi ezer forintot kér a Romániából ideérkezőktől, és amelyekre a román fél hasonló eljárással válaszolt, semmiképpen sem szolgálják a két nép közötti kapcsolatok fejlődését. A román parlament képviselőházában nemrég fogadtunk el egy törvényt, amely éppen a határátkelők tevékenységét szabályozza , amely szerintem európai mércével mérhető. Gondolom, ezt a szenátus is jóvá fogja hagyni, és akkor lehetőség nyílik arra, hogy olyan határviszonyokat alakítsunk ki Románia és Magyarország között, mint amilyen határok máshol Európában is vannak. - Az ön véleménye szerint milyen irányban fejlődik a román belpolitika? Szétesik-e például a Nemzeti Megmentési Front, s ha igen, milyen áramlatokra? - Úgy gondolom, hogy akárcsak más pártok esetében, a front keretén belül is előtérbe helyeződnek a különböző irányzatok, mert működnek olyan erők, amelyek szétfeszíteni igyekeznek a pártot. De vannak olyanok is, amelyek az egységet állítják az első helyre. Hogy végül is mi történik, az sok mindentől függ, a kérdés rendkívül bonyolult. Személyes véleményem szerint szükség van a Nemzeti Megmentési Front megtisztulására, mert talán a „legnagylelkűbb” erő a román politikai életben. A legkülönbözőbb irányokat tömöríti ugyanis a szociáldemokratáktól a liberális, parasztpárti árnyalatokig, egyre nagyobb szükségét érezzük, hogy megtisztuljunk, politikai szempontból egységessé váljunk. Úgy gondolom, hogy a választások s az azt megelőző kampány megindítja ezt a folyamatot, így a front mindenképpen alkalmazkodóképesebb párttá alakul, mint most. Remélem, hogy a választások után a front mellé más pártok is felsorakoznak, köztük az RMDSZ is, amely csak kormányszinten bizonyíthatja be, hogy nemzeti, tehát országos szinten gondolkodó párt. A jövő héten folytatódik az idézett jelentés parlamenti vitája. Mostani látogatásuk vajon hozzájárul-e ahhoz, hogy ez megfelelő mederbe terelődjék és lezáruljon? Véleményem szerint ha a román parlament eljut oda, hogy az ügy kapcsán zárójelentést fogalmazzon meg - mert valószínűleg sor kerül erre -, akkor annak a kidolgozásában részt vesznek valamennyi parlamenti csoportnak a vezetői, képviselői. Ez a végső következtetés mindenképpen kiegyensúlyozott lesz, amely hozzájárul a kérdés végleges lezárásához, és semmiképpen sem arra szolgál majd, hogy az etnikai feszültségeket tovább fokozza. Lambert Gábor ·· ·· gondol Önre, On gondoljon a karácsonyra! A lakosság részére nagykereskedelmi áron értékesítjük termékeinket budapesti szakboltjainkban, valamint győri és szentesi telepeinken az alábbi szombati napokon: 1991. november 2., 16., 30. Különleges esemény, árengedményes értékesítés a Villértnél! Vevőszolgálatunk telefonszáma: 166-55-88,132-45-46 Magyar Nemzet 3 Párizs a szovjet központot segíti Mitterrand és Gorbacsov találkozója Mihail Gorbacsov szovjet elnök szerdán közölte, hogy Mitterrand francia államfővel tartott megbeszélésén vendéglátója segítséget ígért a Szovjetunió számára - jelentette a brit Reuter hírügynökségre hivatkozva az MTI. A francia elnök vidéki házában megtartott mintegy másfél órás megbeszélés után adott közös tévéinterjúban Gorbacsov elmondta, Mitterrand biztosította őt arról, Franciaország mindent meg fog tenni, amit csak tud, hogy segítse a Szovjetuniót. Mitterrand kijelentette, hogy a francia segítséget Moszkva kapja majd, bár a központ hatalma csökken, miközben a szovjet köztársaságok hatalma növekszik. „Fontos, hogy a (Szovjet)unió megmaradjon egy demokratikus és föderációs rendszerben” - tette hozzá. Franciaország már eddig is jelentős segítséget nyújtott az igen nehéz helyzetben lévő szovjet gazdaság számára. Tisztségviselők szerint Párizs mintegy négymillió tonna francia gabona megvásárlásához tudna hitelt nyújtani a Szovjetuniónak. A francia elnök elmondta: Gorbacsov egyetértett azon javaslatával, hogy az Európában nukleáris fegyverrel rendelkező négy ország nukleáris biztonsági kérdéseket tárgyaljon meg, valamint érintsék a különböző szovjet tagköztársaságok területén található nukleáris fegyverek feletti ellenőrzés témáját is. Gorbacsov megerősítette, hogy a szovjet nukleáris fegyverek feletti ellenőrzés központi kormány kezében van. A francia elnököt „barátjának” nevező Gorbacsov cáfolta, hogy azzal vádolta volna Mitterrand-t, az nem ajánlotta fel támogatását az augusztusi sikertelen puccskísérlet alatt. Józan román hangok a székely megyék ügyében BUKAREST - A két nyilvános parlamenti közvetítés után úgy látszik, jól jött a pihenőnek hagyott hét, a felbolygatott kedélyek lecsillapodtak, a józanabb gondolatok mindinkább befogják a székelyföldi „elűzés” természetes dimenzióit. A korábban suttogva, diszkréten elmondott rokonszenv az utóbbi napokban hangosan és nyilvánosan vállalt véleménnyé változott. A Romania Libera (Szabad Románia) című ellenzéki napilap főszerkesztője, Anton Uncu törte meg a sajtó csendjét: október 30-i számának vezércikkében (Baklövés - szavazattöbbséggel) a higgadtan gondolkodó ember észérveit felsorakoztatva veri el a port mindazokon, akik a Hargita-Kovászna jelentés néven emlegetett fércmunkát mindenáron ország-világ elé kívánják tárni. A primitív torzítások és hamisítások leleplezésével bizonyítja a vizsgálóbizottság manipulatív szándékát, a különös gonddal megszerkesztett történelmi „veszély” pedig nyilvánvalóvá teszi szerinte, hogy itt a magyarság lejáratására megy ki a játék. Mert mi a jelentés végkonklúziója: „Hargita-Kovászna jelenség megoldása nem szüntetheti meg az időben oly mély gyökerű konfliktust, s ily módon végzetes helyzetbe kerülnek az erdélyi románok, magyarok, székelyek (akarjuk, nem akarjuk, a történelem egymás gyűlöletére ítélt bennünket), és elfogadhatatlan, hogy a szomszédok égő háza láttán (Jugoszlávia) ahelyett, hogy fellépnénk a tűzvész terjedése ellen, még mi lobbantunk szikrát. S hagyni, hogy a világ kormányai azt higgyék: ha a románok beindították ezt a pert, azt jelenti, hogy készülnek ellátni a magyarok, a székelyek, talán a többi nemzeti kisebbség baját (mert ugye a parlamentben nem azért idézik a történelmet, hogy a tömegek általános műveltségét gyarapítsák, hanem annak oka, célja van). A jelentés, úgy, ahogyan azt olvastam és meghallgattam, primitív politikai gondolkodásra vall, súlyosan sérti Románia és a románok érdekeit a világban, fenntartja az erőszak és a vérbosszú légkörét, bőségesen és alaptalanul táplálva az ellenünk felhozott - igaz vagy hazug - vádakat...” Csütörtökön napvilágot látott a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt Hargita megyei Fiókjának állásfoglalása, amely elutasítja a jelentést, tendenciózusnak és hazugnak bélyegzi azt, rámutatva arra, hogy Hargita megye második legnagyobb politikai erejének egyszerűen ki sem kérték a véleményét az őket is közvetlenül érintő ügyben. Sepsiszentgyörgyön a Polgári Szövetség a szakszervezetekkel közösen szervezett tiltakozó nagygyűlést a helybeli kisstadionban, ahol a helyi ellenzék és RMDSZ-vezetők mellett képviseltették magukat a csíkszeredaiak is. Románok és magyarok ezrei közösen ítélték el a székely többségű megyék légkörének megmérgezésére irányuló politikai merényletet. Nagy taps fogadta a Polgári Szövetség Pártja kisebbségjogi aktivistáját, Smaranda Enache asszonyt, aki így fejezte be felszólalását: „Mi itt erkölcsi fórumként ítélkezünk azok felett, akik katonai uralmat vezetnének be, a határokat lezárnák... Ha szabad kezet kapnának, a legantidemokratikusabb intézkedésekre ragadtatnák magukat Harcotokban, magyar testvérek, nem vagytok egyedül.” A minden ellenséges híresztelés ellenére Háromszéken maradt román tanárnő, Niculana Tintar beszédében elmondotta: „nem nemzetáruló az, aki épp az utóbbi fél évszázad meghasonláshoz vezető tragédiájából kiindulva elveti az öneszményítést és arra szólít, hogy minden nemzet, így a román is, nézzen szembe tulajdon hibáival.” A román televízió megpróbálja ugyan estéről estére „aprópénzre” váltani a jelentés egy-egy vonulatát, s elhinteni a nézők millióiban a gyűlölködés magvait, de az offenzíva veszített intenzitásából. Most az köti le a közfigyelmet, hogy veszélybe került az energetikai rendszer, egyre tűrhetetlenebb a hideg a lakásokban és a munkahelyeken, a parlamentben pedig napirendre került a helyhatósági és választási törvény sürgetett megvitatása, a kormányfő bejelentette: mind a belső politikai erők, mind a külső tényezők úgy szeretnék, ha a helyhatósági választások már az idén megtörténnének. Erre egyetlen reális időpont december 15-e. Az RMDSZ véleménye szerint ha sor is kerülne december közepén a választásra, ez olyan gyenge részvétellel járna, hogy az eredmények távolról sem nyújtanák a valóságos erőviszonyok képét. Nem beszélve arról, hogy ha kétfordulós választásra kerül sor, az pont a szilveszteri ünnepek előestéjére esne. És így azok lehetnének a helyi hatalmasságok, akik éppen akarnak. Cseke Gábor mitemmmmumi 1 11 Esküdtkiválasztás a Kennedy-unokaöcs perében (Tudósítónktól) WASHINGTON - Melyik esti tévéhíradót nézi, milyen lapokat, főleg női magazinokat járat, belepislant-e a bolti kasszánál a bulvárlapokba? - Roy Black ügyvéd barátságos volt és behízelgően faggatta a középkorú hölgyet, aki csütörtök reggel az első esküdtjelöltként ült le a Palm Beach-i tárgyalóteremben. Kezdetét vette tehát a nagy izgalommal várt per: Edward Kennedy szenátor unokaöccsének, William Kennedy Smithnek a tárgyalása a húsvétkor állítólag elkövetett nemi erőszak ügyében. Hat esküdt fogja bűnössé vagy ártatlanná nyilvánítani, kiválogatásuk sorsdöntő a vádnak és védelemnek, ügyész és ügyvéd e hetekig is eltartó próbán igyekszik „kiszűrni" a számára veszélyesnek vélt - nem eléggé, illetve túlzottan is dühös - embereket. A bírónőt csupán az érdekelte, van-e halaszthatatlan dolga az állampolgári kötelmét teljesítő esküdtjelöltnek a várhatóan december 2-20. közti érdemi tárgyalás idején, merthogy egy szállodában kívánja összezárni, vagyis a máris óriási felhajtástól elkülöníteni a kiszemelteket. Az ügyésznőt, Moira Lascht az izgatta, képes-e a jelölt függetleníteni magát a látottaktól, hallottaktól, és tud-e majd „csakis az itt beterjesztett bizonyítékokra összpontosítani?” Az utóbbiak körüli vádvédelem csatában szerdán Black csapata komoly sikert ért el: a bírónő az ügyészi tiltakozás ellenére hozzájárult a sértett - sértetlen - melltartójának és más alsóneműinek bemutatásához. A védők szerint ugyanis, ha úgy történt volna, ahogyan a Smith-t erőszakkal megvádoló (az újságok nagy többségében meg nem nevezett) ifjú hölgy állítja, akkor ez a melltartó aligha marad olyan, mintha az elegáns üzlet kirakatából vették volna ki. Az ügyvéd tehát akként kérdezgette tovább a jelölteket, hogy a védelem árgusan figyelő gárdája minden rezzenést mérlegelhessen: milyen véleményt alakíthatott ki X. hölgy az esetről. Black ügyvéd célja, hogy a Kennedyvilla éjfél utáni önkéntes felkeresését a sértettől gyaníthatóan rossz néven vevő középkorú nőket, és az unokaöcsnek a hölgy hajlandóságát bizonygató állítását elfogadó fiatal férfiakat meglelje. A.J.