Magyar Nemzet, 1991. december (54. évfolyam, 282-305. szám)
1991-12-02 / 282. szám
TUDJA-E ÖN? NAGY VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE 16. oldal Ara: 11.50 Ft Pártiratok Bár a levéltárak a nyugalom, a békesség szigetének tűntek eddig, vélhetőleg nemcsak a külső szemlélők, de az ott dolgozók szemében is, az utóbbi időkben kétségkívül forróbb lett körülöttük a hangulat, nagyobb lett a rájuk eső figyelem. Kezdődött minden a kárpótlási törvény hatálybalépésével, amikor az állampolgárok megrohanták a nagy ügyfélforgalomra felkészületlen levéltárakat, melyeket azodáig legfeljebb csak szelíd családfakutatók kerestek fel. S e békés szigetekről mostanában az is kiderült, hogy színterei lehetnek a politikai csatározásoknak. A parlament elé terjesztett törvénymódosító javaslat, amely az 1969-es levéltári törvény egyes pontjainak megváltoztatására tesz indítványt, két lényeges változást tartalmaz. Az egyik, amely régóta felvetődött gondolat megvalósítása lenne, semmiféle politikai és pártszempontú ellenállásba nem ütközik. Eszerint az 1970-ben kettéválasztott Országos Levéltárat és Új Magyar Központi Levéltárat egyesítik, hogy ezzel végre nyilvánvalóvá váljon, nincsen külön 1945 előtti és utáni magyar történelem. Hogy e két intézmény egyesítése elhúzódott, elsősorban annak tudható be, hogy az ott dolgozók - érthető egzisztenciális okokból - tiltakoztak a döntés ellen. Mostanra azonban már az indulatok elcsitulni látszanak. Akad e módosító indítványnak egy másik, jóval nagyobb vihart kavaró pontja, s ez a pártiratok, az egykori MSZMP dokumentumok államosításáról rendelkező kitétel. Bár már több mint egy esztendeje folynak a tárgyalások az illetékes tárca és az MSZP, az örökös között, minden megegyezési kísérlet kudarcot vallott. Az államosítás, pontosabban a dokumentumok kultuszminiszteri hatáskörű kezelése azokra az iratokra terjedne ki, amelyek a közhatalom gyakorlásának egykori dokumentumai, s ezáltal állami érdekeket, titkokat is tartalmaznak. Nyilvánvaló, hogy ezek az anyagok nem lehetnek egyetlen párt birtokában, még akkor sem, ha jelenlegi tulajdonosaik és kezelőik úgy nyilatkoznak, hogy az érvényes törvények és rendelkezések szellemében kezelik azokat. Aligha akad e törvény előterjesztői között, aki kétségbe vonná a levéltárosok korrektségét, szakmai tisztességét. Az ilyen jellegű dokumentumok államosítása azonban már más, hasonló helyzetű országokban, így a Szovjetunióban is korábban megtörtént, s elkerülhetetlennek látszik végre nálunk is. Kétségtelenül szerencsétlen egybeesés, hogy az indítványt egy időben tárgyalja az országgyűlés a Zétényi-Takácsféle igazságtevési és a lll/ll-as törvényekkel. Ez ugyanis módot ad ellenzőinek ahhoz, hogy parlamenti felszólalásaikban felvessék: az anyag ellenőrzésével a kormányzat az igazságtétesi pereket akarja megalapozni, s politikai bombarobbantgatásra kívánja felhasználni. Az MSZP azt javasolja, hogy ennek kiküszöbölésére társadalmi eilikai kontrollt kell teremteni. Az egykori Párttörténeti, ma Politikatörténeti Intézet Levéltárának vezetője egy interjúban azt mondta, hogy csak akkor lenne ok az egykori pártiratok államosítására, ha azokat mostani kezelőik nem az előírásoknak és rendelkezéseknek megfelelően kezelnék. A védekezés a kívülálló szemében helytállónak, elfogadhatónak tűnhet. A levéltár vezetője is jól tudja azonban, hogy nem az ő munkájuk minősítéséről van szó. A rendszerváltozás után másfél esztendővel ideje rendezni bizonyos helyzeteket, így az egykori pártállami kordokumentumokét is, s ebbe a mai tulajdonosnak, az MSZP-nek is bele kell majd törődnie. Hansky Kinga A függetlenségről szavazott Ukrajna Washington megbízottat küld Kijevbe az elismerés feltételeinek közlésére . FELTÉTELEKHEZ KÖTI a független Ukrajna teljes diplomáciai elismerését az Egyesült Államok, ezt szivárogtatta ki egy amerikai kormányhivatalnok a The New York Timesnak. A washingtoni kormányzat már jelezte, hogy fokozatosan elismeri Ukrajnát, ahol vasárnap tartottak elnökválasztást és egyben népszavazást a függetlenségről. Az amerikai kormányzat hétfőn vagykedden nyilatkozatot ad ki, amelyben bejelenti, hogy különmegbízottat küld a köztársaságba, aki tájékoztatja majd annak vezetését, miként érhető el Washington elismerése. A lap úgy tudja, hogy Ukrajnának biztosítékokat kell adnia: tiszteletben tartja a területén élő nemzetiségek jogait, a nemzeti és nemzetközi határokat. Esetleges határváltozásokra csak békés tárgyalások eredményeként kerülhet sor. Ukrajnának is teljesítenie kell a hagyományos és az atomfegyverek csökkentéséről a Szovjetunióval aláírt szerződéseket, az atomsorompó-egyezményt s kötelezettséget kell vállalnia, hogy megsemmisíti a területén tárolt nukleáris fegyvereket vagy azokat a többi köztársasággal közös parancsnokság alá helyezi. Az amerikai álláspont szerint Ukrajnának úgy kell elnyernie függetlenségét, hogy ki- 1A KÜLPOLITIKAI HELYZET elégítse mind önnön, mind Oroszország és a Nyugat érdekeit. S GORBACSOV egyébként hosszú telefonbeszélgetést folytatott Busssal, s megerősítette azt a véleményét, hogy Ukrajna kiválása az unióból nemcsak az ukránoknak, de Európának is súlyos kárt okozna. A TASZSZ hírügynökségnek adott interjújában a szovjet szövetségi elnök figyelmeztette Ukrajnát, gondolja meg, miként cselekszik, mert csak az új unión belül találhatja meg teljes boldogulását. Gorbacsov azt a benyomást igyekezett kelteni, hogy összetartható a széthullott szövetség, és nem halott a novo-ogarjevói folyamat. Szerinte most még többen akarják az uniót, mint a márciusi népszavazáson. ■ TOVÁBBRA IS ÉLÉNK a nemzetközi visszhangja Surányi György leváltásának. Az MNB elnökének a menesztése - ellentétben a kormányzati megnyilatkozásokkal - aggasztja a nyugati bankvilágot, amely politikai és gazdasági erőeltolódásoktól, változásoktól tart. A nyugati pénzügyi körökben igen befolyásos Financial Times hosszabb elemzést szentel ennek a témának, amelyben Nicholas Denton, a lap budapesti tudósítója és Anthony Robinson szerkesztő azt írja: „Surányi leváltása táplálja az aggodalmat, hogy ismét politizálódik az élet egy olyan országban, amely még csak most gyógyul ki a több mint négy évtizedes kommunista uralomból. Surányi, akinek szigorú pénzpolitikája bizalmat keltett a húszmilliárd dolláros magyar adósság hitelezőiben, s aki több mint másfél milliárd dollár külföldi beruházást segített szerezni, nem tartozott a kormányzó koalícióhoz. Különösen azután került politikai nyomás alá, hogy nemrég aláírta széles ellenzéki erők demokratikus chartáját, mely azt állította, hogy Magyarországon a demokrácia még nem teremtődött meg teljesen. Ez bosszantotta Antall József miniszterelnököt." A Financial Times szerint Surányi leváltását döbbenten fogadták nyugati bankárok. A cikkírók úgy látják, hogy a „Surányi-jelenség" általánosnak mondható Közép-Európában, mert a bankrendszer reformja időben egybeesik a politikai és a gazdasági hatalmi harccal. (B. M.) Magas részvételi arány az ukrajnai választásokon (Tudósítónktól) KIJEV - A várakozásoknak megfelelően magas részvételi arány jellemezte a vasárnapi ukrajnai referendumot és elnökválasztást. A kora délutáni órákig a legtöbb helyen már a szavazásra jogosultak 70-80 százaléka leadta voksait. Noha a szavazatok ö összeszámlálása lapzártánkkor éppen csak elkezdődött, Kijevben megfigyelők már szinte kész tényként közölték, hogy a polgárok zöme Ukrajna függetlensége mellett tette le a garast. Nem sokat kételkednek Leonyid Kravcsuk győzelmében sem, bár egyesek elképzelhetőnek tartják, hogy második fordulóra kényszerülhet. A legutolsó közvélemény-kutatások egyébként azt sejtetik, hogy egy hét múlva nem lesz szükség a két legnépszerűbb jelölt újabb erőpróbájára. Kravcsuknak, az ukrán legfelső tanács elnökének 52,4 százalékot jósolnak, míg Jacseszlav Csernovilnak, a lvovi területi tanács ukrán népi mozgalom (Ruh) támogatta elnökének 22,9, az orosz Vladimir Grinyevnek 5,3, Levko Lukjanyenkónak, a republikánus párt elnökének alig 5, Igor Julmovszkijnak, a parlament ellenzéki frakciója vezetőjének pedig csupán 4,1 százalékot. A vállalkozók szószólójaként fellépő Leopold Taburjanszkij, akit jelöléshez szükséges aláírások hamisításával vádoltak meg, a 37,7 millió választói névjegyzékbe felvett honfitársai közül még kevesebbnek a bizalmára számíthat. A hivatalos végeredményre még napokat kell várni, hétfőre azonban a központi választási bizottság már sokatmondó részadatokat ígér a több száz, Kijevbe érkezett külföldi tudósítónak. Ugyancsak az előzetes felmérések szerint az ukrán parlament augusztus 24-i függetlenségi nyilatkozatát az urnákhoz járulók majd 90 százaléka támogatja. Ha ennyien nem is szavaztak igennel, minden bizonnyal a teljes állami önállóság mellett áll ki a polgárok abszolút többsége. A legnagyobb izgalommal az ukrán fővárosban a krími eredményeket lesik, hiszen a szuverén krími köztársaság hívei a referendum bojkottálására szólítottak fel. Megkülönböztetett figyelem övezi a kárpátaljai szavazást is, mert az ott lakók a terület „különleges státusáról” is döntöttek vasárnap. Az ukrajnai referendum jelentősége messze túlmutat az ország határain. Amint a péntek esti Izvesztyijában megjelent /e/dn-interjúból kiderült, Oroszország mindaddig nem kívánja aláírni a szövetségi szerződést, amíg Ukrajna is meg nem teszi. Márpedig ennek a valószínűsége vasárnap még tovább csökkent. A választások előestéjén elhangzott tévébeszédében (persze választási megfontolásokat is szem előtt tartva) Leo(Folytatás a 2. oldalon.) Jovanovics Budapestet vádolja Jovanovics szerb külügyminiszter ismét a jugoszláv belügyekbe való beavatkozással vádolta meg Magyarországot, és azt állította, hogy Magyarországon kiképzőtáborokat hoztak létre zsoldosok számára. A szerb külügyminiszter egy szabadkai vitafórumon, szombat este Németország csatlósának mondotta Magyarországot, Ausztriát, Bulgáriát és Olaszországot. A magyar-szerb kapcsolatokról így beszélt: - Válságon megyünk keresztül Magyarországnak a Kalasnyikov-ügybe való belekeveredése miatt, s azért is, mert beavatkozik belügyeinkbe, nyíltan támogatja a szakadár köztársaságokat A békeerők elhelyezéséről tárgyal Belgrádban Vance • HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Vasárnap délben Belgrádba érkezett Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár különmegbízottja, aki rövid időn belül már negyedik alkalommal jár Jugoszláviában, hogy közvetítsen a szemben álló felek között Az MTI úgy értesült, ezúttal az ENSZ-békeerők horvátországi állomásoztatásának részleteiről folytat eszmecserét Előterjesztést készít majd a Biztonsági Tanácsnak, hogy a testület a kéksisakosok missziójára vonatkozó elvi döntés után végre konkrét határozatot hozhasson. Rövid repülőtéri nyilatkozatában Cyrus Vance elmondta, hogy két-három napot tölt Jugoszláviában. Tárgyalni fog Slobodan Milosevics szerb és Franjo Tudjman horvát elnökkel, valamint Veljko Radijevics nemzetvédelmi miniszterrel. Megjegyezte, hogy elégedetlen a horvátországi csapatkivonás menetével. Jelenetésében a Reuter emlékeztet rá: a BT szerdán egyhangúlag jóváhagyta Vance küldetését, és sürgette a horvátokat és a szerbeket, hogy tartsák be a Genfben kidolgozott tűzszüneti megállapodást. Horvátország elnöke immár nem utasítja el, hogy a békeerőket a frontvonalak mentén helyezzék el, de továbbra is követeli a hadsereg kivonulását a köztársaság területéről. Szerbia a Horvátorzágban élő szerb kisebbség védelmét sürgeti. A szerbek lakta krajinai körzet viszont nem akarja, hogy békeerők jelenjenek meg Horvátországban. A brit hírszolgálati iroda vasárnap csak szórványos harcokról adott jelentést, Zágráb közelében aknavetők lövését hallották, s Eszéken is voltak lövöldözések. Mindazonáltal szombathoz képest mintha enyhültek volna az összecsapások vasárnap. CSATLAKOZHAT JÁTÉKUNKHOZ! INFORMÁCIÓS IRODÁNKÉ Bp. Vill, Erzsébet kft. 6. ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR HÉTFŐ, 1991. december 2., LIV. évfolyam, 282. szám MA BURJÁNZÓ SEFTELÉS váltotta fel a korábban szolid kishatár menti forgalmat. A határőrség, a rendőrség igyekszik szelídíteni a folyamatot, kiszűrni a bűnözőket, beszűkíteni a maffiák életterét, de csak részleges sikerrel. Továbbra is mozgalmas az élet a határátkelőhelyeken... (Határ menti kalmárkodás - összeállításúnk az 5. oldalon) FELJELENTŐ NÉP-E A MAGYAR? Ha így volna, ez valami olyasmit feltételezne, hogy a társadalom tagjai személyes irigységből, rosszindulatból minden valóságos politikai indíttatás nélkül feljelentették embertársaikat. Ez nem volt Magyarországon tipikus. (Szabó Miklós: Dr. Höttl emlékirata - 6. oldal) SIKERÜLNI FOG! A szavazóhelyiségek felé siető emberek optimisták. Végre igazi reményt látnak maguk előtt Hét évtized kisebbségi sorsa után talán jobbra fordul majd az életük. (Botók József: Kárpátalja legyen az ott élő népeké - 7. oldal). A PEN BÉCSI VILÁGKONGRESSZUSÁN többnyire a keleti tömb szabadságának problémáiról volt szó, ha valamelyik hozzászóló meg is említette az Európa nyugati országainak szabadságán esett csorbát, közben oda-oda pislogtak keleti társaikra... (Győrffy László: Két világ találkozása - 9. oldal) SZÁZKILENCVENMILLIÓ A TOTÁLIS CSŐDÉRT A Videoton ajkai gyáregységét ennyiért vásárolta meg négy magyar üzletember. Az üzem egyik raktárából diszkontáruház lett, később konyhafelszerelést gyártanak. (Egerszegi Csaba: Új gyárosok Ajkán -11. oldal.) ■ NEMZETKÖZI Él£T 2. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 3-4- 5. OLDAL I NÉZŐPONT 6.OLDALI RIPORT-INTERJÚ 7. OLDAL I A KULTÚRA 9 OLDAL I NAPI KRÓNIKA 10. OLDAL ■ GAZDASÁG 11. OLDAL ■ SPORT 12-13. OLDALI MŰSOROK 14. OLDALI VETÉLKEDŐ, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK 16. OLDAL Továbbra is folyamatos a magyar pénzügyi politika Antall József a személyi változásokról a minisztériumok összevonásáról (MTI) A magyar pénzügyi politikáról, az MNB-nél szükségessé vált személyi változásokról, a minisztériumok összevonásáról sajtóban elterjedt híresztelésekről, valamint a Külügyminisztériumban tervezett személycseréről adott nyilatkozatot Antall József miniszterelnök a Magyar Televízió híradójának és a Magyar Távirati Irodának szombaton este. A miniszterelnök hangsúlyozta: az új jegybanktörvény teszi szükségessé azt, hogyfelmentsék, majd újra kinevezzék a Magyar Nemzeti Bank legfelső vezetőit, így minden körülmények között fel kellett menteni az MNB elnökét és elnökhelyetteseit.. A miniszterelnök jogkörébe tartozik, hogy az új vezetők személyére az előterjesztést megtegye. Antall József elmondotta, hogy élve ezzel a jogkörével a négy elnökhelyettest javasolja az MNB alelnökeinek, s a jegybank elnökének pedig Bod Péter Ákos jelenlegi ipari és kereskedelmi minisztert. Arra a kérdésre, hogy ezek a változások nem veszélyeztetik-e külföldi pénzügyi körök hazánk iránti bizalmát, a miniszterelnök kifejtette: az eddigi sikeres pénzügyi politika nemcsak Surányi György nevéhez fűződik, hanem az egész Magyar Nemzeti Bank és a kormány munkájának eredménye. Az eddigi monetáris politikát ugyanis nem egy személy folytatta, hanem a jegybank összhangban a kormánnyal. Surányi György eddig a Magyar Nemzeti Bank elnökeként, államtitkári besorolásban, a kormány alá tartozó tisztviselőként tevékenykedett. Minthogy hivatalba lépése idején még nem létezett jegybanktörvény, Antall József hangsúlyozta: együttműködésük kezdetekor a munkájukhoz szükséges önállóságról biztosította az MNB elnökét és elnökhelyetteseit. • Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy Surányi György aláírta a demokratikus chartát, Antall József hangsúlyozta: a charta egy ellenzéki politikai kezdeményezés, volt, amely politikai nyilatkozatot jelentett.« kiterjedt a bankrendszerre, többek között a jegybankra is. Egy ilyen nyilatkozat aláírása azt jelenti, az aláíró kétségbe vonja, hogy Magyarországon demokrácia van, s, a kialakuló bankrendszer megfelel az európai normáknak. Ha valaki szabadságért kiabál ott, ahol szabadság van, az téveszme áldozatává vált vagy valótlant állít. Ilyen politikai nyilatkozathoz nem adhatja nevét akár a független jegybank elnöke, akár a kormány egyetlen tagja sem. Antall József megjegyezte, azok a vezető nyugati bankszakemberek, politikusok, akik tudomást szereztek erről a tényről, úgy vélekedtek: lehetetlen, hogy egy nemzeti bank elnöke a fentiekhez hasonló politikai nyilatkozatot úton all k ki „ . (Folytatás a,3.oldalon.)