Magyar Nemzet, 1991. december (54. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-02 / 282. szám

TUDJA-E ÖN? NAGY VETÉLKEDŐNK KÉT TOVÁBBI KÉRDÉSE 16. oldal Ara: 11.50 Ft Pártiratok Bár a levéltárak a nyugalom, a békesség szigetének tűntek eddig, vélhetőleg nemcsak a külső szem­lélők, de az ott dolgozók szemé­ben is, az utóbbi időkben kétségkí­vül forróbb lett körülöttük a hangu­lat, nagyobb lett a rájuk eső figye­lem. Kezdődött minden a kárpótlá­si törvény hatálybalépésével, ami­kor az állampolgárok megrohan­ták a nagy ügyfélforgalomra felké­születlen levéltárakat, melyeket az­­odáig legfeljebb csak szelíd csa­ládfakutatók kerestek fel. S e békés szigetekről mostanában az is kide­rült, hogy színterei lehetnek a poli­tikai csatározásoknak. A parlament elé terjesztett tör­vénymódosító javaslat, amely az 1969-es levéltári törvény egyes pontjainak megváltoztatására tesz indítványt, két lényeges változást tar­talmaz. Az egyik, amely régóta fel­vetődött gondolat megvalósítása len­ne, semmiféle politikai és pártszem­pontú ellenállásba nem ütközik. Eszerint az 1970-ben kettéválasztott Országos Levéltárat és Új Magyar Központi Levéltárat egyesítik, hogy ezzel végre nyilvánvalóvá váljon, nincsen külön 1945 előtti és utáni magyar történelem. Hogy e két in­tézmény egyesítése elhúzódott, első­sorban annak tudható be, hogy az ott dolgozók - érthető egzisztenciá­lis okokból - tiltakoztak a döntés el­len. Mostanra azonban már az in­dulatok elcsitulni látszanak. Akad e módosító indítványnak egy másik, jóval nagyobb vihart ka­varó pontja, s ez a pártiratok, az egy­kori MSZMP dokumentumok államo­sításáról rendelkező kitétel. Bár már több mint egy esztendeje folynak a tárgyalások az illetékes tárca és az MSZP, az örökös között, minden megegyezési kísérlet kudarcot vallott. Az államosítás, pontosabban a doku­mentumok kultuszminiszteri hatáskörű kezelése azokra az iratokra terjedne ki, amelyek a közhatalom gyakorlá­sának egykori dokumentumai, s ezál­tal állami érdekeket, titkokat is tartal­maznak. Nyilvánvaló, hogy ezek az anyagok nem lehetnek egyetlen párt birtokában, még akkor sem, ha jelen­legi tulajdonosaik és kezelőik úgy nyi­latkoznak, hogy az érvényes törvé­nyek és rendelkezések szellemében kezelik azokat. Aligha akad e törvény előterjesz­tői között, aki kétségbe vonná a le­véltárosok korrektségét, szakmai tisztességét. Az ilyen jellegű doku­mentumok államosítása azonban már más, hasonló helyzetű orszá­gokban, így a Szovjetunióban is ko­rábban megtörtént, s elkerülhetetlen­­nek látszik végre nálunk is. Kétségte­lenül szerencsétlen egybeesés, hogy az indítványt egy időben tárgyalja az országgyűlés a Zétényi-Takács­­féle igazságtevési és a lll/ll­-as törvé­nyekkel. Ez ugyanis módot ad ellen­zőinek ahhoz, hogy parlamenti fel­szólalásaikban felvessék: az anyag ellenőrzésével a kormányzat az igazságtétesi pereket akarja meg­alapozni, s politikai bombarobbant­­gatásra kívánja felhasználni. Az MSZP azt javasolja, hogy ennek ki­küszöbölésére társadalmi e­ili­kai kontrollt kell teremteni. Az egykori Párttörténeti, ma Politikatörténeti Intézet Levéltárá­nak vezetője egy interjúban azt mondta, hogy csak akkor lenne ok az egykori pártiratok államosítá­sára, ha azokat mostani kezelőik nem az előírásoknak és rendelke­zéseknek megfelelően kezelnék. A védekezés a kívülálló szemében helytállónak, elfogadhatónak tűn­het. A levéltár vezetője is jól tudja azonban, hogy nem az ő munká­juk minősítéséről van szó. A rend­szerváltozás után másfél esztendő­vel ideje rendezni bizonyos hely­zeteket, így az egykori pártállami kordokumentumokét is, s ebbe a mai tulajdonosnak, az MSZP-nek is bele kell majd törődnie. Hansky Kinga A függetlenségről szavazott Ukrajna Washington megbízottat küld Kijevbe az elismerés feltételeinek közlésére . FELTÉTELEKHEZ KÖTI a független Ukrajna tel­jes diplomáciai elismerését az Egyesült Államok, ezt szivárogtatta ki egy amerikai kormányhiva­talnok a The New York Timesnak. A washingto­ni kormányzat már jelezte, hogy fokozatosan el­ismeri Ukrajnát, ahol vasárnap tartottak elnökvá­lasztást és egyben népszavazást a függetlenség­ről. Az amerikai kormányzat hétfőn vagy­­ked­den nyilatkozatot ad ki, amelyben bejelenti, hogy különmegbízottat küld a köztársaságba, aki tájékoztatja majd annak vezetését, miként érhető el Washington elismerése. A lap úgy tud­ja, hogy Ukrajnának biztosítékokat kell adnia: tiszteletben tartja a területén élő­ nemzetiségek jogait, a nemzeti és nemzetközi határokat. Eset­leges határváltozásokra csak békés tárgyalások eredményeként kerülhet sor. Ukrajnának is telje­sítenie kell a hagyományos és az atomfegyverek csökkentéséről a Szovjetunióval aláírt szerződé­seket, az atomsorompó-egyezményt s kötelezett­séget kell vállalnia, hogy megsemmisíti a terüle­tén tárolt nukleáris fegyvereket vagy azokat a többi köztársasággal közös parancsnokság alá helyezi. Az amerikai álláspont szerint Ukrajná­nak úgy kell elnyernie függetlenségét, hogy ki- 1A KÜLPOLITIKAI HELYZET­ elégítse mind önnön, mind Oroszország és a Nyugat érdekeit. S GORBACSOV egyébként hosszú telefonbeszél­getést folytatott Busssal, s megerősítette azt a vé­leményét, hogy Ukrajna kiválása az unióból nem­csak az ukránoknak, de Európának is súlyos kárt okozna. A TASZSZ hírügynökségnek adott interjú­jában a szovjet szövetségi elnök figyelmeztette Ukrajnát, gondolja meg, miként cselekszik, mert csak az új unión belül találhatja meg teljes boldo­gulását. Gorbacsov azt a benyomást igyekezett kelteni, hogy összetartható a széthullott szövet­ség, és nem halott a novo-ogarjevói folyamat. Szerinte most még többen akarják az uniót, mint a márciusi népszavazáson. ■ TOVÁBBRA IS ÉLÉNK a nemzetközi visszhangja Surányi György leváltásának. Az MNB elnökének a menesztése - ellentétben a kormányzati megnyi­latkozásokkal - aggasztja a nyugati bankvilágot, amely politikai és gazdasági erőeltolódásoktól, változásoktól tart. A nyugati pénzügyi körökben igen befolyásos Financial Times hosszabb elem­zést szentel ennek a témának, amelyben Nicholas Denton, a lap budapesti tudósítója és Anthony Ro­binson szerkesztő azt írja: „Surányi leváltása táp­lálja az aggodalmat, hogy ismét politizálódik az élet egy olyan országban, amely még csak most gyógyul ki a több mint négy évtizedes kommunista uralomból. Surányi, akinek szigorú pénzpolitikája bizalmat keltett a húszmilliárd dolláros magyar adósság hitelezőiben, s aki több mint másfél milli­árd dollár külföldi beruházást segített szerezni, nem tartozott a kormányzó koalícióhoz. Különö­sen azután került politikai nyomás alá, hogy nem­rég aláírta széles ellenzéki erők demokratikus chartáját, mely azt állította, hogy­­ Magyarorszá­gon a demokrácia még nem teremtődött meg telje­sen. Ez bosszantotta Antall József miniszterelnö­köt." A Financial Times szerint Surányi leváltását döbbenten fogadták nyugati bankárok. A cikkírók úgy látják, hogy a „Surányi-jelenség" általános­nak mondható Közép-Európában, mert a bank­­rendszer reformja időben egybeesik a politikai és a gazdasági hatalmi harccal. (B. M.) Magas részvételi arány az ukrajnai választásokon (Tudósítónktól) KIJEV - A várakozásoknak megfelelően magas részvételi arány jellemezte a vasárnapi ukrajnai refe­rendumot és elnökválasztást. A kora délutáni órákig a legtöbb helyen már a szavazásra jogosultak 70-80 százalé­ka leadta voksait. Noha a szavazatok ö összeszámlálása lapzártánkkor éppen csak elkezdődött, Kijevben megfigye­lők már szinte kész tényként közölték, hogy a polgárok zöme Ukrajna füg­getlensége mellett tette le a garast. Nem sokat kételkednek Leonyid Kravcsuk győzelmében sem, bár egyesek elképzelhetőnek tartják, hogy második fordulóra kényszerülhet. A legutolsó közvélemény-kutatá­sok egyébként azt sejtetik, hogy egy hét múlva nem lesz szükség a két leg­népszerűbb jelölt újabb erőpróbájá­ra. Kravcsuknak, az ukrán legfelső tanács elnökének 52,4 százalékot jó­solnak, míg Jacseszlav Csernovil­­nak, a lvovi területi tanács ukrán né­pi mozgalom (Ruh) támogatta elnö­kének 22,9, az orosz Vladimir Gri­­nyevnek 5,3, Lev­ko Lukjanyenkónak, a republikánus párt elnökének alig 5, Igor Julmovszkijnak, a parlament el­lenzéki frakciója vezetőjének pedig csupán 4,1 százalékot. A vállalkozók szószólójaként fellépő Leopold Ta­­burjanszkij, akit jelöléshez szüksé­ges aláírások hamisításával vádoltak meg, a 37,7 millió választói névjegy­zékbe felvett honfitársai közül még kevesebbnek a bizalmára számíthat. A hivatalos végeredményre még napokat kell várni, hétfőre azonban a központi választási bizottság már so­katmondó részadatokat ígér a több száz, Kijevbe érkezett külföldi tudó­sítónak. Ugyancsak az előzetes felmérések szerint az ukrán parlament augusztus 24-i függetlenségi nyilatkozatát az ur­nákhoz járulók majd 90 százaléka tá­mogatja. Ha ennyien nem is szavaztak igennel, minden bizonnyal a teljes ál­­lami önállóság mellett áll ki a polgá­rok abszolút többsége. A legnagyobb izgalommal az ukrán fővárosban a krími eredményeket lesik, hiszen a szuverén krími köztársaság hívei a re­ferendum bojkottálására szólítottak fel. Megkülönböztetett figyelem öve­zi a kárpátaljai szavazást is, mert az ott lakók a terület „különleges státusá­ról” is döntöttek vasárnap. Az ukrajnai referendum jelentő­sége messze túlmutat az ország hatá­rain. Amint a péntek esti Izvesztyijá­ban megjelent /e/dn-interjúból kide­rült, Oroszország mindaddig nem kí­vánja aláírni a szövetségi szerződést, amíg Ukrajna is meg nem teszi. Már­pedig ennek a valószínűsége vasár­nap még tovább csökkent. A válasz­tások előestéjén elhangzott tévébe­szédében (persze választási megfon­tolásokat is szem előtt tartva) Leo­­(Folytatás a 2. oldalon.) Jovanovics Budapestet vádolja Jovanovics szerb külügyminisz­ter ismét a jugoszláv belügyekbe va­ló beavatkozással vádolta meg Ma­gyarországot, és azt állította, hogy Magyarországon kiképzőtáborokat hoztak létre zsoldosok számára. A szerb külügyminiszter egy szabadkai vitafórumon, szombat este Németor­szág csatlósának mondotta Magyar­­országot, Ausztriát, Bulgáriát és Olaszországot. A magyar-szerb kap­csolatokról így beszélt: - Válságon megyünk keresztül Magyarország­nak a Kalasnyikov-ügybe való bele­keveredése miatt, s azért is, mert be­avatkozik belügyeinkbe, nyíltan tá­mogatja a szakadár köztársaságokat A békeerők elhelyezéséről tárgyal Belgrádban Vance • HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Vasárnap délben Belgrádba érke­zett Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár kü­­lönmegbízottja, aki rövid időn belül már negyedik alkalommal jár Jugoszlá­viában, hogy közvetítsen a szemben ál­ló felek között Az MTI úgy értesült, ezúttal az ENSZ-békeerők horvátorszá­gi állomásoztatásának részleteiről foly­tat eszmecserét Előterjesztést készít majd a Biztonsági Tanácsnak, hogy a testület a kéksisakosok missziójára vo­natkozó elvi döntés után végre konkrét határozatot hozhasson. Rövid repülőtéri nyilatkozatában Cyrus Vance elmondta, hogy két-há­­rom napot tölt Jugoszláviában. Tár­gyalni fog Slobodan Milosevics szerb és Franjo Tudj­man horvát el­nökkel, valamint Veljko Radijevics nemzetvédelmi miniszterrel. Megje­gyezte, hogy elégedetlen a horvátor­szági csapatkivonás menetével. Jelenetésében a Reuter emlékez­tet rá: a BT szerdán egyhangúlag jó­váhagyta Vance küldetését, és sürget­te a horvátokat és a szerbeket, hogy tartsák be a Genfben kidolgozott tűz­­szüneti megállapodást. Horvátország elnöke immár nem utasítja el, hogy a békeerőket a frontvonalak mentén helyezzék el, de továbbra is követeli a hadsereg kivonulását a köztársaság területéről. Szerbia a Horvátorzágban élő szerb kisebbség védelmét sürgeti. A szerbek lakta krajinai körzet vi­szont nem akarja, hogy békeerők jelenjenek meg Horvátországban. A brit hírszolgálati iroda vasár­nap csak szórványos harcokról adott jelentést, Zágráb közelében aknave­tők lövését hallották, s Eszéken is voltak lövöldözések. Mindazonáltal szombathoz képest mintha enyhültek volna az összecsapások vasárnap. CSATLAKOZHAT JÁTÉKUNKHOZ! INFORMÁCIÓS IRODÁNKÉ Bp. Vill, Erzsébet kft. 6. ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR HÉTFŐ, 1991. december 2., LIV. évfolyam, 282. szám MA BURJÁNZÓ SEFTELÉS váltotta fel a korábban szolid kis­­határ menti forgalmat. A határőr­ség, a rendőrség igyekszik szelídí­teni a folyamatot, kiszűrni a bűnö­zőket, beszűkíteni a maffiák élette­rét, de csak részleges sikerrel. To­vábbra is mozgalmas az élet a ha­tárátkelőhelyeken... (Határ menti kalmárkodás - összeállításúnk az 5. oldalon) FELJELENTŐ NÉP-E A MAGYAR? Ha így volna, ez valami olyasmit feltételezne, hogy a társadalom tagjai személyes irigységből, rosszindulatból minden valóságos politikai indíttatás nélkül feljelen­tették embertársaikat. Ez nem volt Magyarországon tipikus. (Szabó Miklós: Dr. Höttl emlékirata - 6. oldal) SIKERÜLNI FOG! A szavazóhelyiségek felé siető emberek optimisták. Végre igazi reményt látnak maguk előtt Hét évtized kisebbségi sorsa után talán jobbra fordul majd az életük. (Bot­­ók József: Kárpátalja legyen az ott élő népeké - 7. oldal). A PEN BÉCSI VILÁG­­KONGRESSZUSÁN többnyire a keleti tömb szabadsá­gának problémáiról volt szó, ha valamelyik hozzászóló meg is em­lítette az Európa nyugati országai­nak szabadságán esett csorbát, közben oda-oda pislogtak keleti társaikra... (Győrffy László: Két világ találkozása - 9. oldal) SZÁZKILENCVEN­MILLIÓ A TOTÁLIS CSŐDÉRT A Videoton ajkai gyáregységét ennyiért vásárolta meg négy ma­gyar üzletember. Az üzem egyik raktárából diszkontáruház lett, ké­sőbb konyhafelszerelést gyárta­nak. (Egerszegi Csaba: Új gyáro­sok Ajkán -11. oldal.) ■ NEMZETKÖZI Él£T 2. OLDAL ■ HAZAI TUDÓSÍTÁSOK 3-4- 5. OLDAL I NÉZŐPONT 6.­OL­DALI RIPORT-INTERJÚ 7. OL­DAL I A KULTÚRA 9 OLDAL I NAPI KRÓNIKA 10. OLDAL ■ GAZDASÁG 11. OLDAL ■ SPORT 12-13. OLDALI MŰSO­ROK 14. OLDALI VETÉLKEDŐ, INFORMÁCIÓK, RENDŐRSÉGI HÍREK 16. OLDAL Továbbra is folyamatos a magyar pénzügyi politika Antall József a személyi változásokról a minisztériumok összevonásáról (MTI) A magyar pénzügyi politikáról, az MNB-nél szükségessé vált személyi változá­sokról, a minisztériumok összevonásáról sajtó­ban elterjedt híresztelésekről, valamint a Kül­ügyminisztériumban tervezett személycseréről adott nyilatkozatot Antall József miniszterel­nök a Magyar Televízió híradójának és a Ma­gyar Távirati Irodának szombaton este. A miniszterelnök hangsúlyozta: az új jegy­­banktörvény teszi szükségessé azt, hogy­­fel­mentsék, majd újra kinevezzék a Magyar Nemzeti Bank legfelső vezetőit, így minden körülmények között fel kellett menteni az MNB elnökét és elnökhelyetteseit.. A minisz­terelnök jogkörébe tartozik, hogy az új vezetők személyére az előterjesztést megtegye. Antall József elmondotta, hogy élve ezzel a jogköré­vel a négy elnökhelyettest javasolja az MNB alelnökeinek, s a jegybank elnökének pedig Bod Péter Ákos jelenlegi ipari és kereskedelmi minisztert. Arra a kérdésre, hogy ezek a változások nem veszélyeztetik-e külföldi pénzügyi körök hazánk iránti bizalmát, a miniszterelnök ki­fejtette­: az eddigi sikeres pénzügyi politika nemcsak Surányi György nevéhez fűződik, hanem az egész Magyar Nemzeti Bank­ és a kormány munkájának eredménye. Az eddigi monetáris politikát ugyanis nem egy személy folytatta, hanem a jegybank összhangban a kormánnyal. Surányi György eddig a Magyar Nemzeti Bank elnökeként, államtitkári beso­rolásban, a kormány alá tartozó tisztviselő­ként tevékenykedett. Minthogy hivatalba lé­pése idején még nem létezett jegybanktör­vény, Antall József hangsúlyozta: együttmű­ködésük kezdetekor a munkájukhoz szüksé­ges önállóságról biztosította az MNB elnökét és elnökhelyetteseit. • Azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy­ Surá­­nyi György aláírta a demokratikus chartát, An­tall József hangsúlyozta: a charta egy ellenzéki politikai kezdeményezés, volt, amely politikai nyilatkozatot jelentett­.« kiterjedt a bankrend­szerre, többek között a jegybankra is. Egy ilyen nyilatkozat aláírása azt jelenti, az aláíró kétségbe vonja, hogy Magyarországon demokrácia van, s, a kialakuló bankrendszer megfelel az európai normáknak. Ha valaki sza­badságért kiabál ott, ahol szabadság van, az tév­eszme áldozatává vált vagy valótlant állít. Ilyen politikai nyilatkozathoz nem adhatja nevét akár a független jegybank elnöke, akár a­ kormány egyetlen tagja sem. Antall József megjegyezte, azok a vezető nyugati bankszakemberek, politi­­kusok, akik tudomást szereztek erről a tényről, úgy vélekedtek: lehetetlen, hogy egy nemzeti bank elnöke a fentiekhez hasonló politikai nyi­latkozatot úton all k ki „ . (Folytatás­ a,3.oldalon.)

Next