Magyar Nemzet, 1991. december (54. évfolyam, 282-305. szám)

1991-12-02 / 282. szám

HÉTFŐ, 1991.decem­ber 2. Hazai tudósítások MagyarNenzel 3 MAGYARORSZÁG, DECEMBER 1. * ANTALL JÓZSEF MINISZTERELNÖK szombaton beje­lentette, bár szakmai szempontból jó véleménnyel volt Surányi Györgynek, a Magyar Nemzeti Bank elnöké­nek munkájáról, azt azonban megengedhetetlennek tartja, hogy a jegybank elnöke aláírta a demokratikus chartát. „Egy ilyen nyilatkozat aláírása azt jelenti, az aláíró kétségbe vonja, hogy Magyarországon demok­rácia van. Ha valaki szabadságért kiabál ott, ahol szabadság van, az téveszme áldozatává vált" - nyilat­kozta a miniszterelnök. Azt azonban hangsúlyozta Antall József, mivel értékes szakembernek tartja Surá­­nyit, ezért bízik abban, továbbra is állami szolgálat­ban marad. Hét végén több helyen is szó esett a külügyminisztéri­umban történtekről. A lojalitás és a szakértelem számít csak - mondta szombaton Balsai István igazságügymi­­niszter Érsekvadkerten egy zászlószentelési ünnepsé­gen. Véleménye szerint az államtitkárok leváltása a mi­niszter szíve joga. Azonkívül tarthatatlan az az állapot, hogy „leghamarabb a hajdani külügyminiszter, a volt karhatalmista, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke jusson birtokába a magyar diplomácia szem­pontjából fontos információknak". ■ SZOKÁSOS AKTIVITÁSUKKAL vetették magukat a vi­déki politikai életbe hét végén az alaposan megtépá­zott kisgazdapárt egymást minduntalan kizáró veze­tői. A frakcióbarát tábor képviselői ezúttal Békéscsa­bán, ellenlábasaik Békésen tartottak gyűlést, noha bé­kéről csak a mondott települések nevével kapcsolat­ban beszélhetnénk. Igaz, Oláh Sándor­­exilfőtitkár nyilatkozatában óvott a végső lépés megtételétől, úgy vélve, az utolsó utáni pillanatig meg kell őrizni a párt­egységet. A cél dicséretes, noha az események, úgy tűnik, már messze túlhaladtak. Gyakorlatilag már ma is két kisgazdapárt létezik, azonos név alatt ugyan, de eltérő bázissal. E bázis felmérésére szolgálnak ezek a hét végi gyűlések, bár a dolog természetéből következően ezekből nemigen nyerhetnek pontos ké­pet a politikusok, hiszen minden párttag és szimpati­záns arra az összejövetelre megy el, ahol a számára elfogadható politikus lép a mikrofon elé. Nem csodál­ható hát, hogy az energikus pártelnököt Hajdúdoro­­gon éppúgy lelkes tapsok fogadták, mint a borsodi nagyválasztmányon. ■ TORGYÁN JÓZSEF változatlan hevességgel folytatta Antall József ellent­asszáját, ezúttal február utolsó napjá­ra tűzve ki a rendszerváltás végső dátumát. Ha addig sem történnek meg az általa követelt változások, az el­nök, mint mondotta, utcára viszi az embereket, hogy sza­vának végső súlyt adjon. Torgyán József tehát, aki nagy kizáró körútján ezúttal az újságírókat is kizárta a sajtótá­jékoztatóról, rendszerátalakítási kérdésekben igazán to­leránsnak mutatkozott: tőle legalább a telet kihúzhatjuk ebben az átmenetiben. (S. J.) Légvédelmünk képes ellátni feladatait Fel nem robbant rakéta­­ Jugoszláviából (MTI) Bács-Kiskun megyében - Gara és Bácsborsod községek kö­zött - mezőgazdasági területen a magyar-jugoszláv államhatártól 4,5­ kilométerre pénteken délután, egy helyi­ lakos bejelentése alapján a bajai rendőrkapitányság járőre egy fel nem robbant rakétát talált a földbe becsapódva. Tekintettel ar­ra, hogy a magyar-jugoszláv határ­szakasz kezetében történt az eset, a vizsgálatban magyar kérésre részt vesz a­ határeseményeket kivizsgáló magyar-jugoszláv helyi vegyes bi­zottság jugoszláv tagozatának kép­viselője. IsacA Magyar H Honvédség vezérkari főnökének első helyette­se szombat délután­i hivatalába ké­rette Jugoszlávia budapesti katonai­ attaséját, és tájékoztatta a történ­tekről. Szakértői vizsgálatok megál­lapították, hogy a KVB-M-3 típu­sú, földindítású légvédelmi rakéta nem rendelkezik önmegsemmisítő szerkezettel, ezért nem robbant fel - adott tájékoztatást vasárnap az MTI-nek a BM-határőrség szóvivő­­je,­Zubek János. Hozzátette: a ma­gyar honvédség ilyen­­sorozatszámú légvédelmi rakétával nem rendel­kezik, ezért a rakéta nem érkezhe­tett máshonnan, csak a harcoktól sújtott Jugoszláviából. A vizsgálat megállapítása szerint, lehetett célt tévesztett vagy véletlen indítású majd­ eszköz is. Zubek János kitért­­­arra is, hogy a határrendsértéseket kivizsgáló 4-es számú helyi ve­gyes­ bizottság jugoszláv tagozatá­nak képviselője ugyancsak részt vett az ügy kivizsgálásában és tu­domásul vette, hogy a rakéta ma­gyar területre csapódott be. * A magyar légvédelem valóban korszerűsítésre szorul, de ez nem azt jeleni, hogy most nem képes a légtér biztosítására a vele összemérhető erőkkel szemben - mondta Keleti György honvédelmi szóvivő azzal a cikkel kapcsolatban, amely a londoni Financial Timesban jelent meg. A lapban egy k­atonai szakértő úgy nyi­latkozott: Magyarországnak légtere ellenőrzésére sínesnek eszközei, nemhogy megvédésére, mert a radar­­berendezéseket a kivonuló­ szovjet csapatok magukkal vitték. "A sióyiok kifejtették: alondbhi-ty- i­ság szakértője feltehetően a nyugati normákhoz hasonlította a magyar lég­védelmet. Térségünk országaiban azonban nincsenek olyan korszerű re­pülőgépek, amelyek időbeni felderíté­sére, szükség esetén megsemmisítésé­re ne lenne képes a honi légvédelem.­­ A Fővárosi­ Önkormányzat által Budapesten szervezett Európai váro­sok, jugoszláviai békekonferenciájá­­nak szombati zárónapján a résztve­vők megismerkedhettek Európa déli térségének történelmével, a jugoszláv állam kialakulásával, majd a háború sújtotta déli államból érkezett küldöt­­tek beszámolóit hallgatták meg. Az európai városok képviselői egyebek között felhívták a figyelmet arra: a jövő Európájában a nemzetál­lamok helyett az átjárható határoké lesz a fő szerep. Elvetették azt a gon­dolatot is, hogy a kisebbségeknek fel­tétlenül önálló nemzetté kell válniuk. A mintegy 40 európai város és városi szervezet képviselőinek szek­cióülésein megfogalmazódott, hogy a szerb és a horvát köztársasági elnök által aláírt egyezményeknek megfele­lően, önkormányzati szinten is foly­tatni kell a Horvátország területén dú­ló háború megállítására az erőfeszíté­seket. Az ENSZ békefenntartó erők igénybevételével elkerülhető lenne a városok és falvak további szétrombo­­lása, és a háború továbbterjedése is. Meglehetősen hosszadalmas szek­cióülések után sikerült elfogadni azt a záródokumentumot, amely alapvető­­en hitet tett a háború mielőbbi befeje­zése mellett. A konferencia alatt Demszky Gá­bor főpolgármester, mint a rendez­vény házigazdája, több európai nagy­város vezetőjével, így például Prága és Bukarest főpolgármesterével is négyszemközti megbeszélést folyta­tott a városok közötti együttműködés fejlesztéséről. Zala is bekapcsolódott a mene­külteket szervezetten fogadó megyék sorába: a szombatra virradó­ éjjel a drávaszabolcsi határállomásról 204 horvát állampolgárt szállítottak autó­buszokkal Nagykanizsára. Az Eszék környéki falvakból érkezett több­­gyermekes családokat és idős embe­reket kulturált körülmények között az építők munkásszállójában, helyezték el. A jugoszláv belháború sújtotta vi­dékekről érkező további, akár több­százas menekültcsoportok fogadásá­ra is felkészült a megyei önkormány­zat: Zalaegerszegen, a Balaton Szálló és a Turista Szálló, Egerváron a Kas­tély Szálló áll rendelkezésre e célra. Az MSZP szerint veszélyben a demokrácia - Magyarország megszűn­het a béke és a stabilitás szi­gete lenni Közép-Európá­­ban, mivel erősödik annak a­­ veszélye, hogy a kormány és a legnagyobb kormánypárt által tudatosan felkorbácsolt indulatok végzetesen meg­­­­osztják az országot - jelen­tette ki Horn Gyula, a Ma­gyar Szocialista Párt elnöke a pártelnökség vasárnapi rendkívüli ülését követő saj­tótájékoztatón. . Horn Gyula úgy vélte, hogy Kónya Imre, Balsai István és Antall József kijelentései a társadalom széles rétegeiben keltenek félelmet és komolyan veszélyeztetik a békés átmenet sikerét, míg az MDF or­szággyűlési frakcióvezetőjének nyilatkozata arról, hogy az igazság­tétel kiszélesítése érdekében köz­vetlenül a kormányhoz készül for­dulni, a parlamenti demokrácia ta­gadását takarja. A pártelnök szerint félő, hogy a tisztogatás általánossá válik, a régi rossz gyakorlatot újabb kontraszelekció váltja fel. Mindezért az MSZP összefo­gásra szólítja fel a társadalom szé­les rétegeit, és felkéri a párt tagjait, támogatóit, hogy aláírásukkal csat­lakozzanak a Demokratikus Char­tához. A párt szakértői ugyanakkor megvizsgálják, mennyiben sértik a közelmúltban alkotott „kivételes törvények” a nemzetközi joggya­korlatot és szokásjogot, valamint az Európa Tanács normáit. Jánosi György, az MSZP alel­­nöke kijelentette, a kormány a le­hető legrosszabb eszközökhöz nyúl, amikor a társadalmi párbeszéd ki­­szélesítése és a konszenzus megte­remtése helyett a társadalom meg­­fosztottságát erősíti, és alapot ad a - „már a Parlament falait is áttörő” - szélsőséges politikai törekvések­nek. A képviselő elmondta, hogy Kónya Imre az MDF-frakció nevé­ben elutasította szocialista képvi­selőcsoport múlt heti kezdeménye­zését, mivel úgy vélte, Magyaror­szágon stabil a demokrácia, nincse­nek szélsőségek. Jánosi György a tudatos féle­lemkeltés, a „bűnbakképzés” esz­közének tartotta azt is, hogy az új közoktatási törvénykoncepció fel­éleszti az ötvenes évek „kézi vezér­lését”, és korlátlan lehetőséget te­remt a belső tisztogatásra. Kovács László, a párt ügyvivője kijelentette, a Külügyminisztéri­umban történt személycserék azt bizonyítják, az apparátusban nem a szakértelem és az ország iránti el­kötelezettség, hanem a miniszter és a kormányfő iránti lojalitás a mér­ce. Lehetetlen és sértő vádnak tar­totta az igazságügy-miniszter azon nyilatkozatát, mely szerint „tűrhe­tetlen, hogy a volt külügyminiszter kapjon először információkat a kül­ügyi apparátustól”.. (n. kosa) Antall József a személyi változásokról ■ (Folytatás az 1. oldalról.) A miniszterelnök elmondotta, hogy személyesen közölte kifogását Surányi Györggyel, beleértve azt is, hogy ez a cselekedet összeegyeztet­hetetlen a jegybankelnöki tisztség­gel. Ilyen nyilatkozatot független ér­telmiségiek, magánszemélyek, ál­lampolgárok írhatnak alá. Nem ter­jesztette elő a bankelnök felmentését a pénzügyi politika folyamatosságá­nak fenntartása érdekében, ám jelen­leg, amikor az új jegybanktörvény alapján javaslatot kell tennie az MNB új vezetésére, őt terheli a fele­lősség, hogy kit terjeszt elő. Bod Péter Ákos vállalta azt, hogy lemond minden politikai tevékenység­ről, parlamentben betöltött képviselői tisztéről. Személyében olyan szakem­ber kerül a jegybank élére, aki jelentős közgazdászi múlttal rendelkezik, ép­pen úgy, mint Surányi György. Antall József kifejtete, szakmai szempontból jó véleménnyel van ar­ról a munkáról, amelyet Surányi György végzett. Mivel értékes szak­embernek tartja, ezért bízik abban, hogy élni fog ajánlatával, és tovább­ra is állami szolgálatban marad, a kormányzat bizalmát élvezve tölt be megfelelő funkciót. Antall József leszögezte, hogy tovább kell folytatni ezt a politikát, amely ahhoz vezetett, hogy Magyar­­ország valutatartalékai ebben az idő­szakban jelentősen nőttek, az adós­ságállomány pedig egy évtizede elő­ször csökkent. Egy másik témára áttérve a mi­niszterelnök cáfolta azokat a híresz­teléseket, miszerint hamarosan ösz­­szevonják az ipari és kereskedelmi, valamint a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumát. Ilyen változtatás nemcsak a kormány dön­tésén múlik, ahhoz a parlamentnek is­­ törvényt kellene módosítania. A külügyminisztériumi változá­sok elsősorban azzal függnek össze, hogy az elmúlt másfél év során sok olyan fontos politikai esemény ját­szódott le, amelyek alapvetően befo­lyásolják a külügyi munkát. Az eddig felhalmozódott tapasztalatok is alátá­masztják a változtatások szükséges­ségét. A miniszterelnök úgy véleke­dett, hogy szó sincs különleges ese­ményről. Az időnkénti személycsere természetes dolog, amely bekövet­kezhet abban az esetben is, hogyha egy politika végrehajtásában szüksé­gessé válnak módosítások. Az azon­ban lényeges, hogy a szakmai bizton­ság - ugyanúgy, ahogy a pénzügyi politikában - e téren is fennmarad, a személyi változások következtében semmiképpen sem fog csökkenni a minisztériumban végzett munka szakmai színvonala. Nem lehet ugyanis úgy osztá­lyozni a minisztériumok munkatársa­­it, vezetőit, hogy a régiek hozzáértő­eit és tapasztaltak, az újak pedig kel­lően hozzá nem értőek. A régiek és az újak egyaránt követhetnek el hibá­kat, sőt a kormányzati munkában is előfordulhatnak tévedések, az azok­­­ban megállapítható, hogy a másfél év során kialakult sikeres külpolitika meghatározó elemeit a politikusok, a kormányzat csinálta, mégpedig úgy, hogy eredményesen működtek együtt a régi és az új szakemberek. Antall József szükségesnek tartja, hogy ez az együttműködés a jövőben is fennmaradjon. ­ A pártszakadás is ki van zárva Új szalámitaktika a kisgazdáknál (MTI) A harminchárom függet­len kisgazda képviselő mögé új né­ven újjászerveződő Független Kis­gazdapártot javasló felszólaló kezde­ményezést fütty fogadta szombaton, a Békéscsabán rendezett megyei kis­gazdagyűlésen. Majd miután néhá­­nyan hangosan méltatlankodva el­hagyták a csabai kisgazdaszékház nagytermét, Oláh Sándor képviselő válaszolt a javaslatra. . Elmondta: sem a k­épviselőcso­­port, sem az elnökség, sem a tagság nem merítette ki még minden lehető­ségét, hogy a pártegységet megment­sék. Ne mondjon ki senki pártalapí­tást, mert ez pártszakítás - magya­rázta a kisgazda politikus. A szakítás az indokolatlan és jogtalan kizárá­sokkal már megkezdődött, éppen, ezért arra kérte a békési nagygyűlés izgatott és indulatos résztvevőit, ne adják meg erre a mai pártvezetésnek az erkölcsi alapot. A szombati békéscsabai kisgaz­dagyűlés előtt a békési FKGP-szer­­vezetek egytizede a rendezvény boj­kottálására hívott föl, sikertelenül, mert mintegy félezren voltak jelen a hét parlamenti képviselő részvételé­vel megtartott nagygyűlésen. Mint az FKGP Csongrád megyei elnöke, Pintér István képviselő egye­bek közt megjegyezte, a párt orszá­gos vezetősége pénteken megszavazt­­a, hogy aki részt vesz e rendezvén­­yen, ki van zárva a Független Kis­gazdapártból. Este a békési nagygyűlésen a pártvezetéshez hű tagságot képvise­lők vettek részt. A békési kisgazdaszékház avatá­sa alkalmából rendezett gyűlésen az egész megyéből érkezett párttagság kezdeményezte, hogy az országos pártvezetés hívja össze az FKGP me­gyei nagyválasztmányát, hogy az új vezetést válasszon a Békés megyei kisgazdapárti szervezet élére. A résztvevők többsége elutasította a pártból kizárt Zsíros Géza ,„camaril­­lapolitikáját”. A nagygyűlésen­­szónokló Né­meth Béla főtitkár egyebek közt azt­­ mondta, hogy ma Magyarországon egypártrendszerű állam kialakításá­ra folyik kísérlet. A kisgazda pártve­zetés határozott fellépése nyomán az­­ egységbontóknak nem marad más -­ állította a főtitkár mint hogy elol­­dalogjanak, s oda álljanak, ahonnan­­ jöttek, illetve ahonnan - véleménye szerint -­ küldték őket a parlamenti frakció szétverésére. Az új szalámi­taktika ellen a tagság segítségével a vezetés mindent meg fog tenni - ma­gyarázta Németh Béla. A korábban az országos pártvezetésben tisztséget betöltő békési kisgazda politkus, Ba­kos István szerint „az MDF áll az FKGP szétverése mögött" s arra biz­tatta a kisgazdákat: deklarálják, nincs szükségük a 33 képviselőre, a 12 kép­viselő az FKGP frakciója. * (Tudósítónktól) A Kisgazdapárt Borsod-Abaúj Zemplén megyei nagyválasztmányá­nak vasárnapi ülésén, amelyen egyébként leváltották a teljes megyei vezetést, élén Rajkai Zsolt elnökkel, akit nemrégiben a pártból is kizártak. Torgyán József, a Kisgazdapárt or­szágos elnöke bejelentette, hogy egy­milliós nagyságrendű tüntetést ren­deznek Budapesten február 29-én, ha addig a kormány nem teljesíti köve­teléseiket. Mint mondta, a dátumban nincs tévedés, mert a jövő esztendő szökőév lesz. Majd így folytatta, szó szerint idézzük szavait: „Hatalmas tömeget fogunk összehozni, a fiatal­ságot, a nyugdíjasokat, a munkássá­got, mert nem lehet megengedni, hogy a legjobb gyárakat, üzemeket színes üveggyöngyökért eladják ide­geneknek. .. A munkásság jelentős ré­sze azokból a parasztokból tevődik ki, akiket elzavartak a bolsevizmus idején saját földjeikről. Ha most él­­is zavarják őket a gyárakból is, és mi nem teszünk semmit, hát­ akkor nem , érdemeljük meg a kisgazda nevet. ■Jajgatnak majd, hogy Torgyán ha­táridőt szab a kormánynak. De feb­ruár 29-én milliós tüntetést fogunk szervezni és jogainkat ki fogjuk köve­telni, ha addig nem lehet...” Úgy le­gyen! - kiabálta valaki az éljenző, tapsoló tömegből. Az ülést követő sajtótájékozta­tón, mert az ülésterembe újságírót nem engedtek be - csak a Magyar Nemzet tudósítójának sikerült bejut­nia - dr. Torgyán József elmondta: sokkal közvetlenebb, politikát kell folytatni, mint amilyet a jelenlegi kormány folytat, mert csak egymás­nak ellentmondó intézkedések szü­letnek, s ennek következtében az­ or­szág katasztrófahelyzetbe kerülhet „Ebből nemhogy Európa­ nem lesz, szerintem még banánköztársaság sem, mert csak almánk van, az pedig eladhatatlan.” Alkotmánybíróság: Abortuszvita (MTI) Az Alkotmánybíróság hétfői teljes ülésének napirendjén a következő kérdések szerepelnek: rendjén való-e, hogy az Alkotmánybíróság nem min­den esetben visszamenőleges hatállyal semmisíti meg az alkotmányellenesnek minősített rendelkezéseket? Alkotmá­nyos-e, hogy az adótörvény szerint a nem fizető fél helyett társasház­ adótar­­tozásánál a tulajdonostársaktól behajt­ható a nem rendezett követelés? Hátrá­nyos helyzetet teremt-e a társadalom­biztosítási törvény, amikor a nyugdíj újbóli megállapításakor kizárja annnak a szolgálati időnek a beszámítását, amely alatt a nyugdíjas munkavállaló korláto­zás nélkül megkapta a nyugdíjat. Kedden a teljes ülésen az alkot­mánybírók tovább folytatják az abor­tuszjogszabályok alkotmányosságáról megkezdett vizsgálódásukat A teljes ülésen szereplő témák mellett a testü­let tagjai úgynevezett műhelymunkát folytatnak az elévülési törvénnyel kap­csolatos államfői indítvány kapcsán. A tervek szerint az indítvány legkoráb­ban december közepén kerül az Alkot­mánybíróság teljes ülésének napi­­­rendjére. Az alkotmánybírók feltehe­tően ekkor kezdik meg az indítvánnyal kapcsolatban a testületi munkát s ezt követően hozzák meg határozatukat az ügyben. Ne féljenek! Lojalitás és szakmai alkalmasság (MTI) Balsai István igazság­­ügy-minszter szombaton Érsekvad­­kerten járt, ahol többek között rö­vid beszédet mondott. Sok kritika éri mostanában a kormányt - mutatott rá a miniszter­­ a hatalom határozottabb gyakor­lása miatt. A demokratikus mód­szerekkel azonban nem ellentétes, hogy a legitim végrehajtó hatalom az összes törvényes, jogi lehetősé­get iparkodik kihasználni. A Magyar Nemzeti Bank elnöki székében történő váltás kapcsán ki­jelentette: egyetlen demokratikus kormány sem engedheti meg magá­nak, hogy ne hozzá közel álló személlyel töltse be e fontos posz­tot. Hozzátette: egy külügyminisz­ternek hasonlóképpen joga van ah­hoz, hogy két helyettes államtitkár­nak megköszönje eddigi munkáját, mert - mint rámutatott - nem lehet a Külügyminisztérium átjáróház, s nem engedhető meg az sem, hogy leghamarabb a hajdani külügymi­niszter, a volt karhatalmista, a kül­ügyi bizottság elnöke jusson birto­kába a magyar diplomácia szem­pontjából fontos információknak. A továbbiakban arról szólt, hogy a parlament 93 százalékos tá­mogatottságot kapott törvény alap­ján írja ki a pályázatot a megyei bí­rósági elnökök újbóli kiválasztásá­ra, s ettől - mint aláhúzta - csak azoknak kell félniük, akik úgy vél­ték, néhány miniszteri személycse­rével befejezettnek tekinthető a rendszerváltás. Mi azt mondtuk - hangsúlyozta az igazságügyminisz­­ter -, a szakembereknek nincs okuk aggodalomra, hiszen dolgozhatnak a szakmájukban. Az azonban ma­gától értetődő, hogy minden legi­tim politikai hatalom természetes követelményül támasztja a lojali­tást és a szakmai alkalmasságot. A Zétényi-Takács-féle törvény kapcsán pedig leszögezte: az Alkot­mánybíróság nem tehet egyebet, mint az elfogadott törvényt, annak lényegét tekintve kihirdetésre al­kalmasnak tartja.

Next