Magyar Nemzet, 1992. január (55. évfolyam, 1-26. szám)
1992-01-02 / 1. szám
CSÜTÖRTÖK, 1992. január 2. Nemzetközi élet Magar Nemzete Jakovlev is sötéten látja az államszövetség jövőjét „Oroszország éppúgy összeomolhat, mint a Szovjetunió ” - figyelmeztetett Ruckoj a Sternnek adott interjújában „Oroszország éppen úgy összeomolhat, mint a Szovjetunió figyelmeztetett Alekszandr Ruckoj orosz alelnök a hamburgi Stern magazin keddi számában megjelent interjiban, amelyben ismét heves írálattal illette Borisz Jelcin orosz elnököt. Ugyanígy kétségeinek adott hangot Kohl volt külpolitikai tanácsadója, valamint a peresztrojka egyik szülőatyja, Alekszanar Jakovlev is a Független Államok Közösségének jövőjét illetően. A DPA idézi Ruckoj megdöbbentő kijelentéseit, aki többek között azt állítja, hogy a Független Államok Közösségében „a diktatúrák legundoktóbb válfaja, az utca diktatúrája uralkodik”, amellyel szemben Jelcin teljesen tehetetlen. Hiába hozza egymás, után rendeleteit, azokat senki sem hajtja végre. Az országban kialakult káoszért nem vállal senki felelősséget, Jelcin sem. Ruckoj kifogásolta azt is, hogy akárcsak a korábbi rendszer idején, most sem vonnak felelősségre senkit a nyomorúságos helyzet miatt. Ha egy munkás elemei pár deszkát, hat év börtönt sóznak a nyakába. Ám egy miniszter milliókat lophat, legrosszabb esetben kereskedelmi tanácsos lesz valamelyik nagykövetségen. Ilyen körülmények között a társadalmi robbanás, fenyeget: a lakosság bizalma napról napra fogy. Ez nem mehet így tovább sokáig - kongatta meg a vészharangot Borisz Jelcin alelnöke. Horst Teltschik, Kohl kancellár volt külpolitikai tanácsadója az ARD televízióban azt mondta, hogy középtávon nincs esély a Független Államok Közösségének fennmaradására. Mihail Gorbacsov azért bukott meg, mert a köztársaságokat egy új unióban akarta tömöríteni. Borisz Jelcin most a maga szintjén ugyanezt akarja, s ugyanúgy vereséget fog szenvedni. Az éppenhogy csak önállóvá vált köztársaságok nem lesznek hajlandók jogokat átruházni Oroszországra, mert attól félnek, hogy Oroszország uralkodni fog fölöttük - közölte Teltschik, az 1990-es kaukázusi szovjet-német egyezség egyik kidolgozója, közvetlenül a minszki tanácskozás után. Karsten Voigt, a német szociáldemokraták külügyi szakértője a Berliner Morgenpost keddi kiadásában úgy vélekedett, hogy „Lengyelország, Magyarország és Csehszlovákia felvétele a NATO-ba Oroszországban valószínűleg új biztonságpolitikai félelmeket ébresztene”, ezért belátható ideig nem szabad új tagokat felvenni az észak-atlanti szövetségbe. Oroszország, Belorusszia és Ukrajna NATO-tagságát azért nem akarják a szövetségben, mert ez teljesen megváltoztatná a NATO jellegét - vélte Voigt. „Nincs olyan mechanizmus, amely egyben tarthatná a jelenlegi államközösséget” - vélekedett Alekszandr Jakovlev, a peresztrojka politikájának egyik szülőatyja a The Los Angeles Times című amerikai lapnak adott interjúban. „Ha a gazdasági szövetség vagy közösség a piacgazdaság talaján működne, fennmaradhatna az új alakulat. Gazdaságunk azonban egyelőre nem piacgazdaság. A független államok éppen azok szabadultak meg a központtól, hogy létrehozzák saját gazdasági központjaikat. A Szovjetunió felbomlásával egyidejűleg - hamvaiból újjászülető főnixmadárként - új életre keltek a régi, nemzeti kommunista, bolsevik rezsimek. Fennáll a diktatúrák kialakulásának veszélye is. Mindez mélységesen nyugtalanít engem. A Nyugatnak nagyon oda kell figyelnie ezekre a jelenségekre” - hangoztatta Jakovlev. Gorbacsov, egykori tanácsadója Grúziát, egyes közép-ázsiai köztársaságokat és a Kaukázus bizonyos területeit hozta fel példaként, sőt a független balti államokat is. Jakovlev, mint említette, levelet intézett Anatolijs Gorbunovs lett elnökhöz az új lett állampolgársági törvény kapcsán, amely véleménye szerint az állampolgárokat két csoportra, első- és másodrendűekre osztja. Az oroszországi helyzetet Jakovlev rendkívül nehéznek ítélte. Kijelentette, hogy egészében támogatja Jelcin gazdasági reformjait, de úgy véli, hogy azoknak nem minden elemét gondolták át, különösen a szabadárak bevezetését. Ezek érvényesítéséhez szükség lenne a demonopolizált gazdaságra, a kis- és nagykereskedelem privatizációjára. Emellett a piacokat nemcsak termelt árukkal, hanem a termelés eszközeivel is meg kellene tölteni, vagyis az árak felszabadításának ki kellene terjednie minden piacra, így a földre és a termelési eszközökre is. Jakovlev megemlítette, hogy pár nappal ezelőtt beszélt Jelcinnel erről, aki egyetértett vele, ezt azonban nem követte semmilyen konkrét intézkedés. Sőt, az orosz Legfelsőbb Tanács elutasította a föld magántulajdonára vonatkozó kormányjavaslatot. Saját jövőjéről Jakovlev egyébként elmondta, hogy egy társadalmi-gazdasági és politológiai kutatási alap - az úgynevezett Gorbacsov-alap - szervezésével foglalkozik. „Úgy gondolom, ennek elnöke Gorbacsov, alelnöke pedig én leszek” - mondotta befejezésül. A SZOVJETUNIÓ HAGYOMÁNYOS FEGYVERES ERŐINEK MEGOSZLÁSA, 1991. szept. hu Cartopriss'Pelican'Budapest 0- GYALOGOS HADOSZTÁLY. SZOVJET TCRHIHOLOGIA SZITU NT :J.OVISZHADOSZTALT X. ÖNÁLLÓ TÜZCOSOGI HASASABB EGYSEG J .LOGIBAZIS FLOTTABAZIS • PÁNCÉLOS MAD OSZTALY •szovjetunió Államhatára 1997. szept 7. A Kereszténydemokrata Néppárt és a Márton Áron Társaság tiszteletbeli elnöke több mint egy éve Rómában teljesít szolgálatot. Bár ez alatt a rövid idő alatt nagyon sok katolikus egyházi és magyar diplomáciai eseményre került sor a pápa látogatására, Angelo Sodano bíboros, vatikáni államtitkárnak és Roger Etsegaray érseknek, a pápai „Béke és Igazság" bizottság elnökének a magyar kitüntetésére -, ennek ellenére van aki mégis megkérdi, mi szükség van a vatikáni nagykövetségre? - A megbízásomat koalíciós megállapodás szerint töltöm be - mondja dr. Keresztes Sándor vatikáni követ, a Külügyminisztérium keretében, csak a munkánk sajátos jellege eltér a többi nagykövetségekétől. A Szentszék nem egy egyszerű állam, és nem a Vatikán a területe, hanem olyan szellemi nagyhatalom, amelynek a kisugárzása az egész világra kiterjed, és független az olasz államtól. Azt hiszem a legnagyobb diplomáciai kapcsolata a földön a Vatikánnak van. Még az olasz államnak is van külön, vatikáni nagykövete. A szentszéki követek többsége nem is érintkezik az ottani állami hatóságokkal, hanem csakis az ő közvetítésével. Nem egyszerűen egy egyházzal való kapcsolatteremtésről van szó, hanem egy olyan, több évszázados, önálló jogi struktúrával és diplomáciai testülettel rendelkező intézményről, amely az egész földkerekségen jelen van. A Pápai Kúria különböző államokkal és a legváltozatosabb hatalmi tényezőkkel tart kapcsolatot. Ezen belül a kongregációk - mint aféle minisztériumok - biztosítják, hogy a különböző berendezkedésű államokban az egyház egységesen működhessen. A meghirdetett alapelveken belül, a diplomácia a lehetőségek és a kompromisszumok művészete. A Vatikánnal tartott diplomáciai kapcsolat az egész világra kihat, hiszen a kúria évszázadokon keresztül olyan diplomáciai és információs kapcsolatot épített ki, amely egyedülállóan ismeri a különböző népek, országok, rendszerek lényegét . A nyugati keresztény egyházak, egyetemes jellegüknek megfelelően megőrizték függetlenségüket az államtól, nem úgy, mint számos ortodox egyház, amely államvallásra törekedett. Ennek ellenére a korábbi diktatúrákban kapcsolatot kellett tartaniuk a hatalommal. Mi a Szentszék álláspontja ebben a kérdésben: leváltják-e azokat az egyházi vezetőket, akik kompromisszumra léptek a korábbi hatalommal? - A katolikus egyház hierarchikus, nem demokratikus, mint a protestáns egyházak, ezért a püspökök kinevezése Rómából történik. Régebben a kinevezéshez állami hozzájárulás kellett, most már nem. Az egyház hierarchikus felépítéséből következik, hogy amikor a Szentszék kiválasztotta egyháza élére a püspököket, akkor figyelembe kellett vennie, hogy az adott helyen, az adott körülmények között szükségképpen a kompromisszumok útján járnak. Mostanában olvasom a sajtóban, hogy meg akarják vizsgálni, ki, hogyan kollaborált, és egyes egyházi tisztségek viselőit le akarják váltani... Ezzel szemben a katolikus egyháznak sajátos véleménye van. Azok az egyházi vezetők, akik kompromisszumra léptek a helyi hatalmakkal, nem a Szentszék tudta nélkül cselekedtek. Tehát a felelősségvállalás is közös. Róma másként ítéli meg az embereket.Az utóbbi időben éles hangú elítélő cikkeket olvashattunk a bukaresti, nagy példányszámú Európa című lapban. Azzal vádolják a Szentszéket és a pápát, hogy beavatkozik Románia belügyeibe, mert Gyulafehérváron a püspökséget érseki rangra emelte. Értesültünk Ion Iliescu államelnök és a pápai nuncius vitájáról is. Az is közismert, hogy az Európai Szinódus ökumenikus tanácskozásán az ortodox egyházak a konstantinápolyi kivételével -, valamint az orosz pravoszláv egyházak nem jelentek meg, mert a katolikus egyházat azzal vádolták, hogy el akarja tőlük hódítani a görög katolikusokat. Ennek a szinódusnak a témája éppen a békés együttélés és az egységesülő Európa új lehetőségeinek az elemzése volt. Megváltozott a katolikus egyház álláspontja a kisebbségek és a nemzetállamok kérdésében? - Romániában a katolikus egyháznak két nagy ágát különböztethetjük meg. Van az úgynevezett latin rítusú és a görög katolikus egyház. Amíg a görög katolikusok egyrészt helyileg Erdélyhez kötöttek, és azok kizárólag szinte mind románok, addig a latin szertartású katolikus híveknek több mint nyolcvan százaléka magyar anyanyelvű. A Gyulafehérvári Egyházat Szent István korában, 1009-ben alapították. Szent László idején a nagyváradit, később a szatmárit, majd a temesvárit, amelyik német nyelven hirdeti az evangéliumot. Amikor Róma a gyulafehérvárit érseki rangra emelte és kilátásba helyezte, hogy ez az első lépése a hierarchikus szervezetnek, ezt nem a magyarok előnyeinek biztosítására tette, hanem az anyanyelvű igehirdetésért. Jelenleg nincs érvényes megállapodás a Szentszék és Románia között. Most, amikor újjászervezi az egyházi területet, Róma figyelembe veszi, hogy ez a négy püspökség magyar jellegű és a másik kettő, Bukarestben és Tasiban román, noha eredetileg a híveik magyarok - gondoljunk a csángókra. - Nem indokolt, hogy egész Romániában olyan érsekség vezessen, amelyiknek összesen huszonnyolc plébániája van. Nem Róma magyarosít, hanem az egyház hangsúlyozottabban figyelembe veszi híveinek az anyanyelvét. Ezt Todea, a balázsfalvi román bíboros érsek is természeesnek tartja. Az erdélyi püspökök nem kívánnak a bukaresti érsekség jogfennhatósága alá tartozni, ezért szeretnék, hogy Gyulafehérváron legyen érseki tartományi székhely. Még annak idején a monarchiában, amikor Balázsfalvát román görög katolikus érseki rangra emelték, akkor a görög katolikus püspökségeket mind Balázsfalva joghatósági körébe helyezték és kivették az esztergomi prímás hatásköréből, közvetlenül Róma fennhatósága alá került. Semmi más nem történik Gyulafehérvárral, mint annak idején Balázsfalva esetében, amelyet a románok kértek. Romániában és az egykori Szovjetunióban betiltották a görög katolikus egyházat, templomaikat elvették, és odaadták az ortodoxoknak. Most, amikor ezek kérik vissza, egységbontásnak minősítik és sértőnek találják, hogy szabadon gyakorolhassák vallásukat. A katolikus egyház világegyház. Küldetése, a világ egészéhez szól. Minden néppel olyan kapcsolatot akar létesíteni, hogy az evangelizációt, az evangélium hirdetését szabadon végezhesse. Ezért őrizkedik attól, hogy döntőbíróként lépjen fel államok vagy nemzetek közötti vitában. Ebben a Szentszék nem kíván állást foglalni, mert ez akarva-akaratlanul a pasztorális küldetését nehezítené, függetlenül attól, hogy melyik félnek van igaza. A magyar külpolitika sem akar rivalizálni a szomszéd népekkel, hanem korrekt partneri viszonyra törekedik velük. Egymás érdekeinek, kultúrájának, vallásának, nemzeti azonosságának tiszteletben tartása az a cél, amelyet követünk. A kizárólagosságra törekvő nacionalista államoknak nincs távlata az egységesülő új Európában, de az egyetemes keresztény vallás szempontjából sem helyeselhető a nemzeti önzés, más nemzetek elnyomása. Sajnos az emberi jogok semmibe vevése veszélyhelyzeteket teremt, de ennek a kérdésnek a megoldása nem az egyházra tartozik. Tekintettel arra, hoy a Π. vatikáni zsinat bevezette az anyanyelv használatát mind a liturgiába, mind az egyházi közösségi életbe, ezért maga az egyház is kötelességének érzi, hogy biztosítva legyen az anyanyelv használatának joga az egyházi keretek között is, mert ez az egyház igehirdetésének a feltétele. A mi nemzeti törekvésünk, hogy a magyar kisebbségek szabadon használhassák anyanyelvüket, találkozik a Szentszékével, de ennek az érvényre juttatása a jövő feladata. Ágoston Vilmos Róma másként ítél Interjú dr. Keresztes Sándor vatikáni nagykövettel A grúz ellenzéki vezetők véleménye: Elkerülhetetlen a parlament újabb ostroma A grúz fővárosból az új év első napján is heves harcokról számoltak be a hírügynökségek. A Reuter szerint Tbiliszi központjában a szilveszteréjszakai viszonylagos nyugalom után kiújultak az összecsapások az ellenzék és a Zviad Gamszahurdia elnökhöz hű erők között. A harcokban nehézfegyvereket is bevetettek; a városban gépfegyver- és géppuskatűz hallatszott. A TASZSZ egy Tbilisziből sugárzó amatőr rádióadóra hivatkozva közölte, hogy a grúz fővárosban pokolgép robbant egy villamosban, két ember meghalt és nyolc megsebesült. Tengiz Kitovani, az elnök ellen fellázadt Nemzeti Gárda parancsnoka, a parlament elleni december 22-i támadás megindítója szerdán újságírók előtt kijelentette, hogy a parlament újbóli ostroma elkerülhette. Hasonlóan nyilatkozott Gela Lancsava, a Nemzeti Gárda őrnagya is. Beszik Kutateladze, a grúz hadsereg főparancsnoka, volt védelmi miniszterhelyettes, aki hat nappal ezelőtt pártolt el Zviad Gamszahurdia elnöktől, tűzszünetre és tárgyalásokra szólított fel. Közötte, hogy a hadsereg csak akkor avatkozik be, ha megtámadják a katonákat. A grúziai egészségügyi minisztérium adatai szerint a harcoknak eddig legkevesebb 13 halálos áldozata van és mintegy háromszázan sebesültek meg. A UPI amerikai hírügynökség viszont úgy értesült, hogy nem hivatalos adatok szerint a halálos áldozatok száma eléri a hetvenötöt. Kedden 17 holttestet szállítottak a városi hullaházba - jelentette a UPI és a TASZSZ. A TASZSZ szerint a grúz parlament 46 képviselőt megfosztott manndátumával járó jogaitól „az államcsínyben való részvétel és a Tbilisziben történt tömeges gyilkosságokban való bűnösség miatt. Kínai reaktor Pakisztánnak Pekingből jelenti az MTI Egy háromszáz megawattos atomreaktor Pakisztánnak történő eladásáról írtak alá Pekingben megállapodást. Hírügynökségek jelentései - amelyek az Új Kína közleményét ismertetik - idézik Li Peng kínai miniszterelnök kijelentését, mely szerint a berendezést békés célokra fogják felhasználni Pakisztánban.Az eddigi kínai titkolózást felváltó nyílt bejelentés nyugati elemzők szerint Peking azon törekvésének része, hogy megnyugtassa a kínai atomtechnológia elterjedése miatt aggodalmaskodó nyugati köröket. Aggódnak a CIA szakértői az atomtitkok miatt , New Yorkból jelenti az MTI. Amerikai szakemberek, köztük a CIA vezetői amiatt aggódnak, hogy a felbomlón Szovjetunióból esetleg külföldre menekülnek a korszerű haditechnológiák, illetve a technológiák kidolgozói - jelentette szerdai számában a The New York Times című napilap. A TASZSZ és az AP által idézet jelentés szerint a technológiák áruba bocsátásának jóval veszélyesebb következményei lehetnek, mint azoknak az atomfegyvereknek az esetében, amelyek már „amúgy is rossz kezekben vannak”. A menekülés okai közön a CIA a szovjet gazdaság leromlását, a katonai morál gyöngeségét és a várhatóan felszökő munkanélküliséget említi. Egyes szakemberek mindamellett megjegyzik, hogy a szovjet agyelszívásnak a nukleáris hadieszközök tekintetében valószínűleg a kelleténél nagyobb jelenőséget tulajdonítanak. Az amerikai hírszerző szolgálat becslése szerint a volt Szovjetunióban 900 000 ember dolgozik a nukleáris hadiiparban, közülük legalább kétezren igen komoly tudással és titkos információkkal rendelkeznek a hazai atomtechnológiákról. A német hírügynökség szerint mélyponton a magyar gazdaság A magyar gazdaság elérte mélypontját a felleridülés azonban egyelőre várat magára, nemcsak belső okok. Hanem a nemzetközi konjunktúra lanyhatása miatt is. A magyar lakosságnak, amelynek már az utóbbi években is ígéretekkel kellett beérnie, még várnia kell arra, hogy elérhető közelségbe kerüljön számára a nyugateurópai életszínvonal - állapította meg a magyar gazdasági helyzet alakulásáról újév napján közölt jelentésében Gerd Kriwanek, a DPA német hírügynökség Budapestre küldött tudósítója. A hírügynökség munkatársa idézi az 1992 második felére enyhe növekedést prognosztizáló Kádár Bélát, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterét, de a „kevésbé optimista” Tardos Mártont, a vezető ellenzéki párt gazdasági szakértőjét is, aki a vállalatok lassú privatizálásában látja a gazdasági fellendülés útjába szálló fő akadályt. A tudósítás szerint csekély a magyar vállalatok iránti külföldi érdeklődés. Lényeges akadálya a bankszektor 1992 végéig tervezett privatizálásának a nagy kereskedelmi bankok 60 milliárd forintnyi behajthatatlan adóssága is. A magyar gazdaság kiugróan negatív jelenségének nevezi a DPA az 1991 eleje óta megháromszorozódott és előrejelzések szerint, 1992. végéig félmilliót elérő munkanélküliséget. Magyarországon kedvező jelnek tartják, hogy a gazdaságnak sikerült leküzdenie a kelet-európai piacok összeomlását - írta a tudósító, emlékeztetve arra, hogy az egykori KGST-országokkal folytatott kereskedelem aránya a ’80-as évek közepének 70 százalékáról 20 százalékra zuhant.