Magyar Nemzet, 1992. február (55. évfolyam, 27-51. szám)

1992-02-01 / 27. szám

SZOMBAT, 1992. február 1. K 1 Eine international tätige Aktiengesellschaft mit Geschäftsbeziehungen hauptsächlich in Westeuropa sucht Bewerberlinnen für folgende Posten: - Projektleiter/in, i - Jurist/in - Buchhalter/in, - Sekretärin. Es ist unbedingt erforderlich, dass der/die Bewerber/in neben der ungarischen Sprache Deutsch und/oder Englisch in Wort und Schrift, auf hohem Niveau beherrscht. Ihre Bewerbung mit Foto richten Sie bitte an die HUNGAROSWISS Budapest Rt., International Trade Center, 1051 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 12. Il Jeszenszky sürgeti az emberi és kisebbségi jogok megvédését (Folytatás az 1. oldalról) York Times máris úgy értelmezi a BT-ülés - Major által ismertetett - nyilatkozatát, amelyet a nagykövetek csütörtök estére véglegesítettek, hogy a főtitkárnak az ENSZ történe­tében először a nevezetes 43. alapok­mánycikkelyre kellene építenie ja­vaslatait, s így valóban létre is jöhet­ne az állandó ENSZ-sereg (és akad már nemzetközi jogász, aki félmilli­ós haderőt tudna elképzelni, mások inkább - és ez a valószínűbb - jóval kisebb, ám gyorsan bevethető erőre gondolnak). A soros BT-elnök brit kormányfő által lapzártánk idején ismertetett nyi­latkozat is hangsúlyt ad annak, hogy a Biztonsági Tanácsnak immár rendel­keznie kellene „az eszközökkel”, hogy ne csak a „preventív” és közve­títő diplomáciai feladatait láthassa el, hanem „a békecsinálást és békefenn­tartást" is. S ehhez a tagállamoknak biztosítaniuk kell az ENSZ számára „a szükséges anyagi és pénzügyi for­rásokat”. A New York-i (hatalmas rendőri erővel körülvett) üvegpalotá­ba érkezett tudósítósereget minden­esetre a világszervezet pénzügyi helyzetét és az eddigi 23 békefenntar­tó akciójának összesen majd hatmilli­­árd dollárra rúgó kiadásait tálaló lis­ták várták (a jelenleg tíz akció évi hétszázmillióba kerül). A BT-csúcs ténye is jelzi, hogy a világ ,fordulóponthoz" érkezett - mondta a nyitánykor Major, aki az ülés céljának minősítette, hogy „meg kell mutatnunk a világnak: a Biztonsági Tanács egyetértésben működik”. A fel­szólalások ezt igazolták is. Hiszen lát­hatóan mindenki fokozni kívánja az ENSZ béketeremtő tevékenységét, mert többen is követték Butrosz Gáli főtitkár gondolatmenetét: a hideghábo­rú lezártával elsősorban az emberi jogi, etnikai és más kisebbségi konfliktu­sokra lehet számítani. Új értelmezést kap a nemzeti szuverenitás is, hiszen az azzal való „visszaélés” veszélyezteti a globális békét - fejtegette a főtitkár, s javasolta, hogy rendszeresítsék a mos­tanihoz hasonló BT-csúcsokat. But­rosz Gáli szerint sürgősen meg kell ta­lálni az ENSZ taglétszámát is érintő „globális demokratizálódási folyamat” kezelésének leghatékonyabb módját. Mitterrand francia elnök is „eszközö­ket” kért-keresett „globális akciók­hoz”, és midjárt fel is ajánlott egy héten belül bevethető ezer katonát, míg Jel­cin úgy vélte, a politikai és polgári jo­gok biztosítása „nem belügy, hanem az alapokmány előírta kötelezettség”. En­nek „egyetemes normává” kell válnia - hangsúlyozta az utódállamok nem­zetközössége nevében is a Nyugatnak és a kiemelten említett Egyesült Álla­moknak „immár nem csupán partnere­ként, hanem „szövetségeseként” be­szélő orosz elnök. Jeszenszky felszólalásának is ez volt a fő mondanivalója. Külügymi­niszterünk hangsúlyozta, hogy az ENSZ békefenntartó tevékenysége immár nem csupán „válságlokalizá­lás” legyen, hanem „a demokratikus értékek, az emberi jogok tisztelet­ben tartását biztosítva” számolja fel a válsággócokat. Jeszenszky „pél­daértékűnek” minősítette az ENSZ- beavatkozást a fenyegetett kurdok megvédésére Irakban. Bush elnök fejtegette, hogy az ENSZ-nek szere­pet kell játszania a világméretű de­mokratizálódás megerősítésében, hiszen „az igazi demokrácia több, mint többségi uralom”, a demokrati­kus elveket és jogokat maradéktala­nul biztosítani kell, „nehogy a több­ség akaratából többségi önkény le­hessen”. S ez „túlmutat a határo­kon” - közölte az amerikai elnök, így külügyminiszterünk is okkal ad­hatott hangot aggodalmunknak a ju­goszláviai magyarok kisebbségi és emberi jogainak „sorozatos és rend­szeres megsértése" miatt, sürgetve ENSZ-erők küldését és a területi és kulturális autonómiát valamennyi nemzetiségnek. (Jeszenszky csütör­tök esti ötvenperces tárgyalásán a főtitkárral elsősorban a jugoszláviai témát vitatta meg.) Megragadta az alkalmat a volt Szovjetunió ENSZ-örököseként, vagyis az állandó BT-tagság birtoko­saként Major által üdvözölt orosz el­nök, hogy hangot adjon Moszkva tö­rekvésének a még nagyobb fegyver­csökkentésre, s ezt Bush percek múl­tán ,ku­nstruktívnak­ minősítette, be­harangozva egyben a szombati - és a maga nemében első - amerikai-orosz csúcstól várható „közös lépéseket". Jelcin pedig nemcsak az arzenálok át­fogó leépítését említette, hanem meg­pendítette, hogy ejött az ideje egy „globális védelmi rendszer" létreho­zásának­­ az amerikaiak SDI-prog­­ramjának „átorientálásával” és az orosz védelmi technológia felhaszná­lásával. Vagyis igazolódni látszik a hét eleji jóslat, hogy Moszkva és Washington immár hagyja majd ki­múlni az ABM-szerződést, és kibon­takozhat valamilyen közös rakétavé­delmi program (Jelcin különben tu­datta, hogy Oroszország tisztában van felelősségével, s biztosítja fegyver­­szakértői megélhetését, magyarán: nem engedi őket szétszéledni, de leg­alábbis rossz rezsimek karjaiba futni­. Avar János Moszkvai cáfolat Az atomtudósok nem utaztak külföldre r ·-■ Ύ: --crTf rc.r :: r■'rr*.rr‡V fi -‘Γ: ·ΓΓ ' ‘rtV ? ffi (Tudósítónkról) MOSZKVA - kategorikusan cá­folta az Oroszországi Föderáció tudo­mányos ügyekért felelős minisztere azokat a híreszteléseket, amelyek sze­rint orosz atomtudósok dolgoznának Líbiában és Irakban. A nyugati politi­kai körökben nagy nyugtalanságot ki­váltó feltételezéseket ugyancsak alap­talannak minősítette a pénteki Kom­­szomolszkaja Pravda hasábjain a szovjet katonai nukleáris program nyilvánosság előtt első ízben megszó­laló vzetője, Mihajlov professzor. Elvileg bármely atomkutató fizi­kus elkezdhet tevékenykedni a katonai szférában - fejtette ki Mihajlov -, de a legkisebb eredményekhez is legalább öt-tíz évre lesz szüksége. A Komszo­­molszkaja Pravda kérdésére válaszol­va Mihajlov eleddig teljesen titkosnak számító adatokat árult el arról, hányan is vesznek részt jelenleg a néhai Szov­jetunió területén az atomfegyverzetek előállításában. A professzor szerint több mint százezren dolgoznak az „Ágazatban”, akik közül mintegy tíz­tizenöt­ezren vannak valóban titkos in­formációk birtokában. A,finom tech­nológiákról” elsődleges fontosságú is­meretekkel két-háromezernyien ren­delkeznek. A Komszomolszkaja Prav­da interjúalanya megerősítette, hogy a szóban forgó szakértők külföldre uta­zását továbbra is korlátozzák. Mihajlov cáfolta, hogy orosz tudó­sok atomfegyver létrehozásában se­gédkeznek „keleti országokban”. Mindazonáltal úgy vélekedett, hogy kollégáinak lehetőséget kell nyújtani a Nyugattal folytatandó közös békés cé­lú kutatási programokban való közre­működésre. Addig is, vigasztalásképp Borisz Szaltikov, az orosz kormány tu­dományos kérdésekben illetékes mi­nisztere pénteki sajtóértekezletén be­jelentette: Jelcin elnök megbízta a ka­binetet, hogy pótolja a hadiipari komplexum atomtudósai számára az inflációból adódó jövedelemkiesést. Moszkvában egyidejűleg döntés szü­letett arról, hogy a két „atomváros”, Arzamasz-16 és Krasznojarszk-70 különleges státust kap. Szaltikov tudo­mása szerint egyébként az oroszorszá­gi akadémiai intézetekből mintegy öt­hatezer tudós kötött néhány évre szóló szerződést nyugat-európai, amerikai, izraeli és japán egyetemekkel és cé­gekkel; többségük matematikus, fizi­kus, biológus, kémikus. Vida László Nemzetközi élet Azeri támadás Hegyi-Karabahban Moszkvából jelenti az MTI. Az azeri katonai erők pénteken nagysza­bású­ támadást indítottak Hegyi-Ka­rabahban. Az orosz televízió és a NeGa orosz sajtóügynökség jelentései sze­rint a harckocsizó egységek támogat­ta offenzívát az autonóm terület hatá­rától néhány kilométerre lévő Ag­­damból indították Karabah központ­ja, Sztyepanakert irányában. Helyi források szerint a közigazgatásilag Azerbajdzsánhoz tartozó, ám többsé­gében örmények lakta Hegyi-Kara­­bah elleni támadásban több ezer fegyveres vesz részt. A NeGa úgy tudja, hogy a táma­dásnak vannak áldozatai is. A beha­toló erők kezére került Hram telepü­lés. A beszámoló kitér arra is, hogy örmények védelmezik Askeran váro­sát, és harcok folynak több más tele­pülésért. Ajaz Matulibov azeri elnök csütör­tökön sürgette a Nemzeti Gárda (fegy­veres erők) lehető leggyorsabb meg­erősítését­­ az után, hogy kedden egy azeri polgári helikoptert ért rakétatalá­lat Hegyi-Karabah felett, és a támadás­nak több mint negyven áldozata volt. Szlovák kormány­­határozat Bősről Pozsonyból jelenti az MTI. A szlovák parlament pénteken a bősi ví­zi erőmű építésének befejezése mel­lett foglalt állást. A Jan Carnogursky szlovák kormányfő által beterjesztett javaslat mellett 76 képviselő szava­zott, míg 12-en ellene foglaltak állást. Carnogursky a szavazást megelő­ző beszédében hangsúlyozta, hogy Csehszlovákia számára csak olyan megoldás fogadható el, amely lehető­vé teszi az áramtermelést és a hajózást Kijelentette, hogy azt az áramot amit 1990 óta viszonylag olcsón termelhet­tek volna meg, még mindig valutáért kell importálni. Hangsúlyozta emel­lett, hogy a Duna-Rajna-Majna csa­torna szeptemberi megnyitásával je­lentősen megnő majd a hajóforgalom. Carnogursky leszögezte, hogy további kutatások és szakértői vizs­gálatok nem hátráltathatják a bősi beruházás befejezését *­ Összecsapások Algériában Algírból jelenti az MTI. Tüzet nyitottak pénteken a karhatalmi erők az algíri Esz-Szunna mecsetből kijö­vő tömegre. A mecsetet a rendőrségi és kato­nai erők már korábban körülvették. Szemtanúk szerint az incidens az ima után történt, amikor a mecsetből ki­jövök ócsárolni kezdték a biztonsági­akat. A lövöldözésben néhányan megsebesültek. Meg nem erősített hírek szerint egy másik összetűzés is történt A rendőrség figyelmeztető lövéseket adott le az algíri egyetem területén lévő mécsetnél, hogy az imára igyek­vő tömeget szétoszlassa. Az ima vé­geztével letartóztatták Sejk Jazid fundamentalista imámot, az algíri Esz-Szunna mecset papját. Washington üdvözölte a phenjani döntést Tokióból jelenti az MTI. Az ame­rikai külügyminisztérium képviselője üdvözölte azt a tényt, hogy Észak- Korea aláírta a Nemzetközi Atom­energia-ügynökség (IAEA) biztonsá­gi szerződését, közismert nevén az atomsorompó-egyezményt, és sürget­te Phenjant a szerződés mihamarabbi ratifikálására és életbe léptetésére. Az észak-koreai hivatalos hírügy­nökség közlése szerint Phenjan pén­teken ismét megerősítette, hogy a le­hetséges legrövidebb határidőn belül ratifikálni fogja a szerződést, ezt kö­vetően pedig „becsülettel” be fogja tartani azt Üdvözölte a kissé „meg­késett” lépést pénteken a dél-koreai külügyminisztérium képviselője is. Visszafogottan reagált a nukleáris berendezéseinek ellenőrzését lehető­vé tevő phenjani döntésre pénteken Vatanabe Micsio japán külügymi­niszter. Azt mondta, hogy alapjában a lépés derűlátásra ad okot, de meg kell várni, hogyan ülteti át Phenjan a gya­korlatba a szerződést. Japán érdeklő­déssel várja az észak-koreai nukleáris létesítmények listáját, amelyet Phen­jan a megállapodás értelmében át kell adjon a bécsi ügynökségnek. A romániai helyhatósági választások előestéjén A kormánypárt vereségét jósolják a közvélemény-kutatók BUKAREST - Az FRSOP (a közvélemény tudományos vizsgálati intézetének román nyelvű betűszava) fővárosi vizsgálatot végzett a küszö­bönálló helyhatósági választásokkal kapcsolatos állampolgári vélemé­nyekről. A kérdőíves válaszok fel­dolgozása utáni nagy meglepetés - ami percek alatt mozgósította az összes politikai erő hadállásait -, hogy ha most zajlanának le a válasz­tások a megkérdezetteknek a 48 százaléka adná a voksát az ellenzéki erőket tömörítő Demokrata Konven­ció polgármesterjelöltjeire; e testü­letben a romániai magyarság érdek­­védelmi szervezete, az RMDSZ is részt vesz. Igaz, a választók közel fe­le nem rendelkezik megfelelő infor­mációkkal, hogy tudatosan választ­hasson a harmincvalahány fővárosi polgármesterjelölt egyikére. Ami a tanácsosi helyekre leadott szavaza­tok lehetséges megoszlását illeti, a Demokrata Konvenció jelöltjei 62 százalékos esélyre számíthatnak! Ez azt jelenti, hogy a mindkét esetben második helyre szoruló kormány­párt, a Nemzeti Megmentési Front csak 19, illetve 20 százalékos „nép­szerűséggel” dicsekedhet. A közvé­lemény-kutatások eredményeit álta­lában komolyan vevő kormánypárti politikusok máris elkezdték a harcot: azzal vádolják a televíziót, hogy a média nem szentel elég figyelmet a frontnak, s azt kérik, hogy a Demok­rata Konvenciónak is csak egyetlen pártot megillető időhöz legyen joga. Olyan intézkedést azonban, amely újra a javukra billenthetné a válasz­tók rokonszenvét, senki sem tudott kitalálni. Cseke Gábor Majjjar Nemzet 3 Zárt ajtók mögött győzködték a krajinai vezetőt A csonka államelnökség sorsdöntő belgrádi ülése ÚJVIDÉK - Sikerül-e jobb be­látásra bírni Milan Babics krajinai vezetőt, akinek makacssága késlel­teti a kéksisakosok Jugoszláviába vezénylését, s veszélybe hozhatja még magát a Vance-tervet is? Erre, tehát Babics megregulázására vál­lalkozott a csonka államelnökség, amelynek kibővített ülése pénteken kezdődött meg Belgrádban, s még lapzártakor is tartott a győzködés a zárt ajtók mögött. A helyzetismerők többségének véleménye szerint nem kétséges, hogy melyik politi­kai irányzat kerekedik felül: Babi­­cséknak engedniük kell. Az ülésen jelen vannak a „föderáció”, Szerbia és Crna Gora legfelsőbb szerveinek képviselői, a boszniai képviselők, akik hajlandók az együttműködésre és természetesen a szerb Krajina vezetői. Sorsdöntőnek nevezték az ülést, mert okkal lehet attól tartani, hogy ha a békeerők idevezénylésé­­nek kedvező pillanatát elszalaszt­ják, kiújulhatnak a harcok, s min­den eddigi eredmény megsemmi­sülhet. A kéksisakosok érkezésének ugyanis a legnagyobb, szinte egye­düli akadálya ebben a pillanatban a fontosságának tudatában sütkérező Babics. Közben pedig ismét hallatnak magukról a szélsőséges pártok, s nem tudni, véleményük elin­tézhető-e egyetlen kézlegyintés­sel? „Előbb lesz Budapest szerb, mint Újvidék magyar város", jelen­tette ki például Zorán Milunovics, a Néppárt alelnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón. Szerinte a szerb diplomácia tehetetlensége, vala­mint a hadsereg gyávasága miatt Magyarország is nyílt területi igé­nyekkel lép fel, és magának köve­teli a Vajdaságot. Ezen törekvése­ket meg kell akadályozni, mondta, s „figyelmeztette Antallt és az őt körülvevőket”. Az újvidéki Ma­gyar Szó tudósítása szerint köve­telte, hogy Szerbia ismerje el Kra­­jinát, s felháborodásának adott hangot, hogy „a napokban a hadse­reg megkezdte a haditechnika és az egységek kivonását Krajinából”(!). A szélsőséges párt alelnöke azt üzente, hogy nem Gavrilo Princip volt az utolsó elvhű szerb. Είτε kértek pontosítást az újságírók, hogy vajon a Szerb Nemzeti Meg­újhodás után ez a párt is a terroriz­mus útjára lép. Milunovics kifej­tette, hogy a németek, az osztrákok és a magyarok „állami terrort” al­kalmaznak a szerbek ellen, s ez el­len kell védekezni. „Nem vagyunk terroristák, de az ilyen erők bárme­lyik pillanatban aktivizálódhat­nak”, mondta, s folytatta. „Ha Kra­­jinában a szerb gyerekek remegnek félelmükben, akkor mi nem fenye­getünk, hanem ígérjük, hogy min­denki remegni fog!” Tiltakozott az ellen, hogy a hadsereg kivonul Ma­cedóniából, szerinte a macedón nemzet nem is létezik. Ha a „szkopjei köztársaság” független­né válik, gyorsan Bulgáriához ke­rülne, s Szófia szemet vetne Nisre, Vranjéra és Leskovacra is. Boszni­át pedig megfenyegette, hogy ha a függetlenségre szavaz, akkor „a háborúra, a halálra és a rombolásra szavaz”. Egy másik éppen ilyen szélsősé­ges sajtóértekezleten - amelyről szintén a Magyar Szó számolt be részletesen - Seselj csetnikvajda gyakorlatilag a lakosságcsere meg­kezdésére szólított fel. A Szerb Ra­dikális Párt vezetője szerint a szerbe­ket a Krajinából elmenekült horvátok házaiba kell betelepíteni, hiszen a horvátok is beköltöztek a más terüle­tekről elköltözött szerbek házaiba, mondta Seselj. Közben a macedón kormány döntése értelmében a köztársaság ha­marosan megalakítja saját hadsere­gét. Athéni Tanjug-hír szerint pedig 1200 páncélozott jármű és 170 tüzér­ségi harci eszköz érkezik két hét múlva Görögországba az új NATO- csomagban. A török kormány a jövő hét elején meghozza a végső döntést Macedónia elismeréséről. Természe­tesen a két nyugati köztársaság füg­getlenségét is elismeri, Bosznia kér­dését azonban még „nyitottnak” tart­ja, illetve megvárja a népszavazás eredményét A kosovói Istók melletti faluban pénteken fegyveres összetűzés rob­bant ki a különleges rendőrségi ala­kulat és a „polgárok egy csoportja” között, adta hírül a Tanjug Pristiná­­ból. Két albán nemzetiségű polgár életét vesztette. A rendőrök közül senki sem sérült meg. Egyébként el­térő verziók láttak napvilágot arról, hogy ki támadott. Sebestyén Imre Az EBEÉ bakui kísérlete precedenst teremthet (Folytatás az 1. oldalról) megerősítik az EBEÉ elkötelezett­ségét a válság komplex rendezése s az ENSZ békefenntartó erők mie­lőbbi helyszínre érkezése mellett. Horvátország és Szlovénia vélhető­leg hamarosan teljes jogú tagja lesz az európai fórumnak - egyébként sajtónyilatkozatában Hans-Dietrich Genscher német külügyminiszter úgy vélekedett, hogy ez már márci­us végén bekövetkezhet, amikor kezdetét veszi a Helsinki II. érte­kezlet. A konszenzus elvének áttörése mellett Gyarmati István további lé­nyeges eredménynek minősítette, hogy a prágai találkozó jelentős lé­pést tett a válságkezelő mechaniz­mus továbbfejlesztése felé. A hel­sinki értekezlet elé sikerült olyan elképzeléseket kidolgozni, ame­lyekbe belekerült annak lehetősége is, hogy állítsanak fel EBEÉ béke­­fenntartó erőket. Az értekezletről kiszivárgott hí­rek szerint ezt a felvetést különösen német, olasz és csehszlovák részről támogatták, miközben az Egyesült Államok, Oroszország, Nagy-Britan­­nia és Franciaország fenntartásait hangoztatta az ENSZ eddigi feladat­körének megkettőzése miatt. Mint Gyarmati István megemlítette, a kér­dés konkretizálásában a jövőben vagy a NATO, vagy a Nyugat-Euró­pai Unió játszhatna meghatározó szerepet, ám erről egyelőre nincs döntés. A magyar nagykövet kiemelte azt is, hogy a találkozó résztvevői között - Románia kivételével - álta­lánossá vált a felismerés: a jövőben a kisebbségek az európai konfliktusok fő forrásai lehetnek, a kisebbségi problémákat tehát egyben biztonsági kérdésként kell kezelni. A helsinki értekezleten a francia-német egyez­tetett javaslatnak megfelelően meg­vitatják az EBEÉ közvetítő döntőbí­rói intézményének a létrehozását. Gyarmati szerint sajátos szere­pük lehet a tényfeltáró jelentéstevő misszióknak is, így például az Azerbajdzsánba induló küldöttség nemcsak azt jelenti, hogy az EBEÉ Karabahban aktív tevékenységre vállalkozik, de egyben precedens is születik. Eszerint a biztonsági fó­rum nemcsak egy egész állam tevé­kenységére, hanem annak egy adott területére is összpontosíthatja fi­gyelmét. A magyar nagykövet értékelése szerint az európai együttműködés jö­vőjének kialakításában „két iskola” van jelen. Az egyik abból indul ki, hogy a meglévő nemzetközi szerve­zetek közül a leghatékonyabbnak kell megoldani a problémákat, s ez az adott körülmények között elsősor­ban az Észak-atlanti Szervezet. A másik iskola szerint földrészünk problémái olyan jellegűek, hogy egyetlen szervezet sem képes vala­mennyit átfogni, így meghatározott területeken mindegyiknek megvan a maga kiemelt feladata. A közeli hónapokban egyébként Budapest is aktívan bekapcsolódik az európai együttműködés munkájá­ba. Júliusban a magyar főváros lesz a házigazdája az EBEÉ parlamenti közgyűlésének, amelynek előkészü­leti munkái - mint az a prágai doku­mentumban is megfogalmazódott - máris megkezdődtek. Lambert Gábor

Next