Magyar Nemzet, 1992. május (55. évfolyam, 103-127. szám)

1992-05-02 / 103. szám

Munka, munkás, munkásság Az ország helyzete című összeállításunk a 6. oldalon M­ai Nemzet Szombati mellékletünkben Torino - a Cinquecento jegyében Mit rejtenek a Szépművészeti Múzeum raktárai? Új játékunk: a szaháló Ára: 1I.,50 Ft ALAPÍTOTTA: PETHŐ SÁNDOR SZOMBAT, 1992. május 2., LV. évfolyam, 103. szám K­ié a XXI. század? írta:Pethő Tibor elkabilyázni az egyes év­századokat - ez a törek­vés inkább jellemző a poli­tikusokra, mint a történészekre, így alakultak ki a jellemző euró­pai sztereotípiák. A XIX. száza­dot a britek, a XVIII-at a franciák gazdasági és politikai túlsúlyá­val szokták illetni, de még in­kább a magatartás és életforma uralkodó jellegével. Míg koráb­ban a­­z Német-római Birodalom jelentete a meghatározó erőt Európá­ban, addig a harminc­éves háborút követően a német befolyás - beleértve a Habsburg Birodalmat is - csak időszakon­ként érvényesült, de nem vált kontineretális mércévé. Sok min­dennel­­ lehetne finomítani az egyes évszázadok színösszetéte­lét, így kimutatni a spanyol, a tö­rök, majp" az orosz hatásokat, il­letve a « balance of power", az erőegye­ns­úly szabályozó elvé­nek műk­­ödését. A nemzeti voná­soktól eltekintve azonban a világ többi része európai vonzáskör­be, sőt függőségbe került, akár a gyarmatbirodalmakat, akár a távol-keleiai befolyást vizsgáljuk. A XX*­ század gyökeresen át­alakította­ a világ addigi rendsze­­rnEgyrészt, mert a németség két S$f%vír/világháborúval megkísé­­r^eWkira megszerezni az európai jü\'j&'c gyújt lm­a­t, másrészt, mert a á^csüttözi viszonyok alakítása m|r hKSább az Egyesült Államok kea^PHerült. A XX. századot ma már joggal amerikainak mi­nősítik, még akkor is, ha több mint négy évtizeden keresztül fennállt a bipoláris világ, az atomelrettentés egyensúlya, a hi­degháború fagyosabb, majd eny­­hültebb­­szakasza. A jelenlegi bajok és bizonyta­lanságok - minden elfo­gultság nélkül - visszave­zethetők az első­ világháború vé­gén és a Párizs környéki békeér­­tekezleteken uralkodó szemlélet­re, illetve az ott elkövetett hibák­ra. Arra a nehezen értelmezhető ellentmondásra gondolunk első­sorban, amely a nemzetek önren­delkezési jogának elve és az újonnan létrehozott soknemzetisé­gű államok gyakorlata között mindmáig fennáll. Az Oszt­rák-Magyar Monarchiát és per­sze Magyarországot az önren­delkezési jog részrehajló alkal­mazásával szétrobbantották és ezzel párhuzamosan létrehozták a soknemzetiségű Csehszlováki­át, a Szerb-Horvát-Szlovén Ki­rályságot és a kétszeresére növelt Romá­niát. A cári Oroszország is részeire esett volna szét, ha a bol­sevik forradalom és a polgárhá­borúban győztes Vörös Hadse­reg katonai erővel nem egyesíti újra egyetlen államban a nemze­tiségi területeket. A Török Biroda­lom szétdarabolásánál hasonló végeredmény született, elegendő itt Irak példájára hivatkozni, ahol a kurdokat és a síita muzulmáno­kat terelték egy akolba. Ma ott tartunk, hogy az egy­kori Szovjetunió és Jugoszlávia felbomlásával legalább húsz tö­rékeny nemzetállam jött létre, és ugrásszerűen megszaporodott a nemzetközi intézmények taglét­száma az Egyesült Nemzetekben éppúgy, mint a Világbankban, a Nemzetközi Valutaalapban, az Európai Biztonsági és Együttmű­ködési Szervezetben. A jelenlegi állapot sokkal inkább hasonlít va­lami „új világrendellenességre", mint az Öböl-háborút követően bejelentett „új világrendre". A katonai hatalom tekinteté­ben egyközpontú világ így vált­olitikailag és gazdaságilag átványozottabban multipoláris­­sá. Félő, hogy a sok ingatag ál­lam, akárcsak a 60-as évek anti­kolonialista hulláma által függet­lenné vált volt gyarmati orszá­gok, képtelen lesz megállni a sa­ját lábán, s állandó bizonytalan­­sági tényező marad. Márpedig a világ a XX. szá­zad végén egyedülálló lehetősé­get kapott a békés és a virágzó jövő megteremtésére. Japán 1930-as, Kína elleni támadása óta 1990-ig, amikor a Szovjet­unió kivonult a közép-kelet-euró­­pai országokból, mindig hábo­rúban vagy az állandó háborús fenyegetettség állapotában élt. A­lapvető átalakulás indult meg tehát az évezred utol­­­­­ó évtizedében, amit a nemzetközi közvélemény épp oly kevéssé tud követni, mint az egyes kormányok. És ez mélységesen el­gondolkodtató. A világ az Egye­sült Államokra tekint, és várja a rendező erő politikai és gazdasá­gi intézkedéseit, vagy legalábbis elképzeléseit. Amerika pedig az „új világrend" megteremtésében megállt a félúton. Ennek oka a vá­lasztási év, ami mindig lefékezi Washington aktivitását, és a köz­vélemény érzékelhető befelé for­dulása. A győzelem ellenére Irak ügye továbbra is megoldatlan, az agresszort ugyan megfenyítették, de helyén hagyták. Ez a magya­rázata a balkáni politika követke­zetlenségeinek és annak az egy­másra mutogatásnak,,ami tapasz­talható az Egyesült Államok, az ENSZ és az Európai Közösség vi­szonylatában. Intézményesített biztonsági rendszer hiányában az új füg­getlen országok nemzeti-nemze­tiségi ellentétei bármikor fegyve­res összetűzésben robbanhatnak ki. Az eddigi példákat ismerjük Boszniától Afganisztánig. Európában az ismétlődő fel­hívásokon és gazdasági szank­ciókon túl a valóban határozott és célirányos összefogás még késik. A NATO-t jogi és jogosít­vány­­kötöttségek miatt erre nem lehet - és nem is akarják - igény­be venni. Ez derült ki a szervezet magas rangú képviselőinek bu­dapesti nyilatkozataiból. K­özeledve az ezredforduló­hoz, mind szélesebb kör­ben megindult annak vizs­gálata: kié is lesz a XXI. század. A Washington Post hasábjain Lester C. Taurow, a Massachu­setts Institute of Technology taná­ra (legújabb könyvét washingto­ni tudósítónk ismerteti) elsősor­ban gazdasági oldalról tekintette át a kérdést, és arra a meglepő következtetésre jutott, hogy a jö­vő század nem az Egyesült Álla­moké, nem Japáné, hanem Euró­páé lesz. De ehhez - teszi hozzá - Európának a helyes lépéseket kell megtennie. Melyekre gon­dol? Az Európai Közösségnek valóban egységes gazdasággá kell válnia, amely majd magába olvasztja a kontinens többi ré­szét, így olyan termékeny gazda­sági alap jön létre, amelyhez nagyságban és hatékonyságban egyetlen más térség sem hasonlít­ható. Európa nagy előnye, hogy lakosai iskolázottak, sőt maga­san képzettek, emellett Németor­szág a világ harmadik termelő és kereskedő hatalma, a FÁK pedig birtokosa a csúcstudománynak és a szinte kimeríthetetlen termé­szeti erőforrásoknak. Persze az amerikai tudós szerint is Nyugat- Európának jelentősen támogat­nia kell Közép- és Kelet-Európa országait és félre kell tolni a régi határ- és etnikai torzsalkodást. Reménykedjünk a jóslat betel­jesülésében. Kételkedő nemzeti természetünknek megfelelően min­denesetre készítsük el a magyar szcenáriót erre az esetre, de nem árt több változatot is kidolgozni. Pokollá változott az Angyalok Városa Vandál vérengzés Los Angelesben. (Tudósítónktól) WASHINGTON - Hadiállapot van Amerika második legna­gyobb városában, s a vandaliz­mus veszélyesen terjed más metropolisok néger negyedei­ben. A pusztítók, fosztogatók a feketét verő fehér rendőrök fel­mentése miatti országos felhá­borodást használják ürügynek. A néger vezetőkkel tanácskozó Bush elnök szövetségi csapa­tokkal és vizsgálattal próbál úr­rá lenni a kaotikus állapotokon. Két óra sem telt bele a verdikt el­hangzása után, és egy fiatal teherau­tó-sofőrt kicibáltak volánja mellől, s ütötték, rúgták, súlyos tárgyakat vag­dostak hozzá. Feketék a fehérek. Kí­sértetiesen hasonlóan elborzasztó vi­deofelvételt téve lehetővé, mint esz­tendeje, amikor botokkal vertek agy­­ba-főbe fehérek egy feketét. Ők per­sze rendőrök voltak, s a néger meg­rögzött bűnöző, amint gyaníthatóan azok a suhancok is, akik szerdán, he­lyi idő szerint délután öt tájban rásza­badították a poklot Los Angelesre, az Angyalok Városára. Oktalanul így álltak faji bosszút a valóban ártatlan, útjukba kerülőkön, amiért egy elővá­rosi esküdtszék ártatlannak minősí­tette a négerverő közegeket. Igazi tra­gédiához illően, végzetes vakságok sorozatával és faji elvakultságok lo­gikájával rohant bele immár egész Amerika feledni vélt közelmúltjába. A lavinát lezúdító hógolyót alig­hanem az a szövetségi bíró hajította el, aki Los Angelesből a nyolcvan ki­lométerre lévő és majdnem színfehér elővárost jelölte ki a négerverő rend­őrök perének színhelyéül, a ma tragi­komikusan hangzó indokkal, hogy a metropolis politikailag túl ingatag. Simi Valley azonban nemcsak a Reagan-emlékkönyvtárnak otthona, hanem jó néhány nyugdíjas rendőrnek is. S bár a tizenkét (hat férfi, hat nő) esküdt közé közülük egy sem került, de valamelyikőjü­knek az öccse igen, s szomszédja, barátja nyilván jó né­hánynak. Lévén Simi Valley lakóinak alig egy százaléka fekete, nem csoda, ha abból még egy sem került be az es­küdtszékbe. Vagyis olyan emberek mondták ki szerdán a négy közeget egy híján minden vádpontban felmen­tő verdiktjüket (és abban az egyben is magukat döntésképtelennek nyilvá­nítva), akik gyaníthatóan veszedelmes dzsungelként tekintenek Los Angeles szűrések lakta (és valóban veszélyes) belvárosára. S ami a fő: a rendőrséget megvédendő védelmezőnek tartva. Tévedett tehát a vádhatóság, ha azt hitte, a világot bejárt amatőr videofel­vétel önmagáért beszél, aki azt megné­zi, az nem mentheti fel a tavaly ta­vasszal gyorshajtás miatt elkapott, majd agyba-főbe vert Rodney King üt­­legelőit. Még a rendőrök egyike is tár­saira vallott, mert ő már a tett színhe­lyén hasztalan próbálta fékezni a neki­vadult kollégáit , tanúként egy Los Angeles-i főrendőr is túlzottnak minő­sítette a bevetett erőt tehát immár erő­szakot Járőrkocsik magnói rögzítet­ték, hogy Powel „gorillaként”, a nége­rek rendőrkörökben használatos gúny­nevén emlegette jelentésében Kinget Az ügyvédek azonban a jelek szerint jobban ismerték a terepet és a lelkeket. Az esküdtek ma megvall­­ják, eleinte őket is felháborította (mint Bush elnöktől kezdve minden­kit) a 81 másodperces videofelvétel. (Folytatás a 3. oldalon) (C. & W. Syndicate) Viták az EK-ban az új Jugoszláviáról HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Bosznia egyes vidékein válto­zatlan hevességgel folytatód­nak az összecsapások. Közben a portugáliai Guimaraesben az Európai Közösség tagállamai­nak külügyminiszterei nem hi­vatalos tárgyalásokat kezdtek és szombatra halasztották a vitát az utódállamok elismeré­séről és a bosznia-hercegovinai polgárháború befejezéséről. A boszniai területvédelem közlé­se szerint a Foca környéki muzulmán falvakban a közelmúltban kegyetlen vérengzést hajtottak végre a szerb mi­­licisták és a katonai alakulatok. A falvakban temetetlennül hevernek a holttestek, a fiatalabbakat a hadsereg elhurcolta, az idősebbeket a helyszí­nen lekaszabolták. A boszniai hírügy­nökség úgy tudja, hogy a jugoszláv hadsereg a Drina mentén szerb Kraji­­nát akar kialakítani, s a jelek szerint a muzulmán lakosság elüldözésére, fi­zikai felszámolására törekszik. A Szarajevó birtoklásáért folyó harcok - vélhetőleg az EK külügymi­niszteri értekezletével összefüggésben - lecsillapodtak, pénteken már a má­sodik napja tartón az átmeneti fegy­­vernyugvás. Ám Mosztar ágyúzása s a környező települések támadása to­vábbra sem szünetelt, s a jugoszláv hadsereg péntekre virradóra is több szlavóniai és az Adria tengerpartján fekvő horvátországi várost támadott. Az Európai Biztonsági és Együtt­­működési Értekezlet helsinki nyilat­kozatát, amely nyíltan az úgynevezett jugoszláv néphadsereget és a szerb szabad csapatokat vádolja a boszniai háború folytatásáért. Zágrábban rész­ben a horvát delegáció sikeres diplo­máciai tevékenységének tudják be. Továbbá úgy értesültek, hogy a dek­larációt az amerikai küldöttség javas­latára fogadták el. A belgrádi hírma­gyarázók, miközben részrehajlónak minősítik a nyilatkozatot, azt is meg­állapítják, hogy annak hangneme ke­vésbé éles, mint a két héttel ezelőtti. A Helsinkiben tartózkodó jugoszláv küldöttség mindenesetre nyilatkozat­ban utasította vissza a szövetségi had­sereget és az általa támogatott félka­tonai csoportokat illető bírálatokat, mondván, hogy azok „egyáltalán nem a Bosznia-Hercegovinában ural­kodó állapotokat tükrözik”. Zágrábi jólértesült körök szerint az EK pénteken kezdődött kétnapos miniszteri tanácskozása előtt nem volt egyetértés a Szerbiával szemben foganatosítandó szankciók ügyében. Németország ugyanis a határozott lé­pések híve, míg Franciaország a Belgráddal való dialógust szorgal­mazza. Az MTI római tudósítója is úgy értesült, hogy olasz részről hajla­nak a szerb montenegrói államalaku­lat „folyamatos és utódállam jellege” elismerésére, s nem tartják helyesnek Szerbia elszigetelését. A szerbbarát irányzatot pedig Görögország képvi­seli a legmarkánsabban az EK-n be­lül. Micotakisz görög kormányfő csü­törtökön este rövid látogatást tett Belgrádban. Még odautazása előtti sajtóértekezletén kijelentette: Athén Jugoszlávia kontinuitása mellett száll síkra, s reméli, hogy Portugáliában nem marad egyedül ezzel a nézetével. (lambert) Megosztott május 1. Mindkét ligetben nagyszerű Bármely hivatásos demonstráció­­szervező megirigyelhette volna azt a tömeget, amely részt vett a május el­sejei összejöveteleken. A tavalyi, kis­sé megcsappant érdeklődés után - nem kis részben a kitűnő időnek is köszönhetően - a Városligetben szin­te lehetetlen volt közlekedni az óriási tömegtől, de szép számmal látogattak ki érdeklődők a Népligetbe is. Soka­kat vonzottak a politikai viták, gyűlé­sek, de többnyire a szórakozás, a vá­sár, a szabad levegő, s nem utolsósor­ban a sör és a virsli volt a csábító erő. Bár az immár negyedik alkalom­mal két helyszínen szervezett majális egy sajátos megosztottságot mutat, az efölötti öröm vagy bánat mellett megállapítható, hogy a pluralizmus kifejezetten jót tett május elsejének is. A Népligetben körülbelül har­minc, a Városligetben ennél is több szervezet önállóan, csak a saját di­rektívái alapján szervezett program- és egyéb kínálatával ritkán látható kavalkádot teremtett, ahol a sokszor homlokegyenest ellenkező nézetek és ízlések békésen simultak bele a zsibvásár teremtette harmóniába. Megvolt természetesen a politikai „átjárás” is a két helyszín között, hi­szen ahogy láthattuk például Kósáné Kovács Magda szocialista képviselő­nőt és kék MSZP-zászlót lengető számos napfürdőzőt a Planetáriumnál, úgy nem lepett meg senkit a Petőfi Csarnok körül sétálgató, Liga feliratú baseballsapkások vagy az MSZOSZ- sátorban hevesen vitázó Őry Csaba je­lenléte sem. Ezen az ünnepen nem ke­rülhető meg a felvonulás­­műfaja”. Míg korábban az volt a jellemző válto­zás, hogy az ünneplésnek ez a formája elmaradt, az idén erre is sor került: egy tavalyi háromszáz fős kísérletből ha­gyományt próbálva teremteni, mintegy ezer szocialista vonult végig a Vörös­marty tértől az Andrássy úton a ligetig. (További tudósításaink a 4. oldalon) Nőtt a tekintélyünk a pénzvilágban (MTI) Az adósságválságban lévő országokat továbbra is támogatja a Vi­lágbank, azoknak, amelyek pontosan fizetnek, kedvezményes hiteleket is nyújt — mondotta Kupa Mihály pénte­ken a Ferihegyi repülőtéren tartott saj­tótájékoztatóján. A pénzügyminiszter Washingtonból érkezett haza. A Nem­zetközi Valutaalap (IMF) és a Világ­bank vezetőtestületeinek tanácskozá­sán vett részt Az előbbiekhez hozzá­tette azt is: a Valutaalap és a Világ­bank azokat a gazdasági fejlesztéseket részesíti előnyben, amelyek fokozot­tan figyelembe veszik a környezetvé­delmi szempontokat A Világbank ké­szen áll a magyarországi infrastruktu­rális beruházások finanszírozására, vi­szont ehhez megfelelően kidolgozott tervek szükségesek. Mint Kupa Mi­hály elmondta, a fejlett országok pénz­ügyi vezetői és vezető közgazdászai a mostani tanácskozáson ismét kifejtet­ték abbéli véleményüket, hogy a kö­­zép-kelet-európai térség legfejlettebb országa Magyarország. (Folytatás a 9. oldalon) BELFÖLDÖN Ma demonstráció a vízlépcső ellen 5. oldal Magyarország - koraszülött jóléti állam 9. oldal A határon túli magyar színházak fesztiválja 11. oldal KÜLFÖLDÖN Dienstbier a magyar szerződés megkötését elsődlegesnek tartja 2. oldal „Eredeti demokrácia Erdélyben” 3. oldal Nacionalizmus és nemzettudat 6. oldal Koldusbotra jut a borok királya 7. oldal Kolumbusszal Amerikába, 1492 9. oldal­ Hétfői mellékletünk, a A­IDASAft tartalmából: A kárpótlási jegyek tőzsdei bevezetése 102 forintos percekben a Magyar Nemzeti Múzeum gazdasági igazgatója Bácskai Tamás rovata: Beszéljük meg.­ Bennfentesek mindenhol vannak Peter Zelnik nyilatkozik a tőzsdei kereskedelemről Tőzsdelexikon Autóárak - autópiac Békéscsabai ingatlanpiaci körkép Könyvaukciók és műkereskedelem

Next