Magyar Nemzet, 1992. június (55. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
2 Magar Nemzet Nemzetközi élet HÉTFŐ, 1992. június 1. A KÜLPOLITIKAI HELYZET ' Bf ■?. ' \ '· ■■' aK. I' . ■ · ‘· ·_ .·■ ··.. HraB ■ KATASZTROFÁLIS HATÁSSAL járhat Kis-Jugoszláviára, ha a világ országai betartják az ellene meghirdetett szigorú szankciókat. Belgrádból származó nyugati információk szerint a pánik első jelei máris mutatkoznak a lakosságon, hosszú sorok keletkeztek a benzinkutak előtt, az állampolgárok megkezdték élelmiszer-tartalékaik feltöltését. Az embargó ráadásul a legrosszabb időpontban köszöntött a zilált gazdaságra, amelyet rendkívül súlyos válságba taszított a közel egy éve folyó véres polgárháború is. Az MTI belgrádi jelentése szerint a jugoszláv Gazdaságtudományi Intézet azzal számol, hogy az embargó hatására minimális szintre esik vissza az élelmiszer- és az ipari termelés, mindazonáltal egyelőre nem fenyeget éhezés a köztársaságban. Az ipari termelést különösen az olajimport hiánya súlyosbíthatja, Jugoszlávia ugyanis olajszükségletének mindössze 25 százalékát képes saját erőből fedezni, emiatt az olajembargó a leghatékonyabb fegyver lehet Szerbia térdre kényszerítésére. Eközben Milosevics szerb elnök azt hangoztatta, hogy a Biztonsági Tanács szerinte hamis vádak alapján ítélte el az országot, és visszautasított minden olyan állítást, hogy a véres harcokért Kis-Jugoszlávia lenne a felelős. Vitatta azokat az állításokat is, hogy az országban a kommunista rendszert akarják véres eszközökkel fenntartani. Szerinte Szerbia nem felelős a Boszniában folyó harcokért, a bosnyák köztársaságban polgárháború van, és Belgrádnak nincs közvetlen irányító szerepe, sőt befolyása sem az ottani szerb erőkre. ■ SZÁMOS ORSZÁG üdvözölte az ENSZ Biztonsági Tanácsa által hozott szankciókat. Major brit miniszterelnök azt hangsúlyozta: Belgráddal meg kell értetni, hogy mostani magatartása egyszerűen elfogadhatatlan. A Boszniában kialakult helyzet miatt a nemzetközösségnek határozottan kell fellépnie Szerbiával szemben. Svédország és Ausztria szintén megelégedéssel fogadta a szankciók életbeléptetését. A stockholmi kormány képviselője bejelentette, hogy Svédország már a jövő héten alkalmazni fogja a Szerbia és Montenegró elleni intézkedéseket. A francia kormány egyik magas rangú képviselője pedig azt mondta, hogy az ENSZ- nek előbb-utóbb el kell fogadni „a megelőző beavatkozás" elvét is humanitárius célok érdekében. Úgy vélekedett, hogy a testület határozata nagy jelentőségű ugyan, és elősegítheti a jelenlegi válság megoldását, azonban nem feltétlenül bizonyos, hogy rövid időn belül eredményes lesz, hiszen az előző próbálkozások is bebizonyították a nyugat tehetetlenségét. „El kell jönnie annak a napnak, amikor már nem elégszünk meg a háború humanizálásával, a humanitárius segítés elvének érvényesítésével, amely csupán arra ad lehetőséget, hogy a kéksisakosokat a háború, a tömeghalál után küldik a helyszínre. Kialakulóban van az új, végső soron politikai jog, amely még az előtt nyújt védelmet a népeknek, mielőtt késő lenne, amely megakadályozza a hatalmas hadseregeket abban, hogy válogatás nélkül gyilkolják le az utcákon a túlélésre vágyakozó embereket. Mindez meghozhatja majd a beavatkozás jogát-vélekedett a francia kormány képviselője. (P. L.) Delors elégedett moszkvai tárgyalásaival Az orosz kormány a kamattörlesztés felfüggesztését kérte (Tudósítónktól) MOSZKVA - Elégedetten nyilatkozott az orosz fővárosban folytatott kétnapos tárgyalásairól szombat esti hazautazása előtt Jacques Delors, az Európai Közösségek Bizottságának elnöke, aki Borisz Jelcinnel találkozván első kézből kapott tájékoztatást arról, milyen megfontolások alapján szavazott a Szerbia ellen foganatosítandó szankciók mellett Oroszország képviselője a Biztonsági Tanácsban. A jugoszláviai helyzeten kívül természetesen a Közös Piac és Oroszország közötti kétoldalú együttműködés, az orosz gazdasági reform menete állt Delors moszkvai megbeszéléseinek a középpontjában. A brüsszeli főtisztségviselőt fogadta Jegor Gajdar és Alekszandr Sorin miniszterelnök-helyettes, majd Delors felkereste Gennagyij Barbatisz államtitkárt és Andrej Kozirjev külügyminisztert is. Zárt ajtók mögött lezajlott beszélgetésük előtt ez utóbbi a tudósítók kérdéseire válaszolva nem győzte hangsúlyozni, hogy Moszkva ,ez legnagyobb jelentőséget tulajdonítja a Brüsszelhez fűződő viszonyának. Delors vendéglátói ennek megfelelően reményüket fejezték ki, hogy az EK és Oroszország őszre elkészülő egyezménye a közösségnek és a Szovjetunió még érvényben lévő 1989-es szerződésénél jóval szélesebbre tárja az együttműködés kapuit Mint záró sajtóértekezletén Jacques Delors elárulta, tárgyalásukon Jegor Gajdar felvetette az Oroszországot érintő COCOM-korlátozások eltörlésének és Moszkva COCOM-bizottsági csatlakozásának a lehetőségét. Az orosz kormányfő első helyettese szerint Oroszország COCOM-tagsága hozzájárulna az orosz gazdaság technológiai lemaradásának felszámolásához. Delors kommentár nélkül hagyta Gajdar ama másik javaslatát is, amely szerint Moszkva öt évre felfüggesztené adósságainak kamattörlesztését. A felek ezzel kapcsolatban egyébként szót ejtettek Moszkva Nemzetközi Valutaalappal kötendő megállapodásairól is. Jacques Delors igen elégedetten értékelte a Közös Piac most befejeződött segélyakcióját, melynek keretében Szentpétervár és Moszkva jutott élelmiszerekhez. A kedvező tapasztalatokból kiindulva az EK további három orosz nagyvárosra kívánja kiterjeszteni segélyprogramját - közölte a brüsszeli bizottság elnöke. Jelcinnel Delors megvitatta a hetek müncheni tanácskozásával öSszefüggő problémákat is. Mint az" orosz államfő kifejtette, a bajor fővárosban ki kell dolgozniuk a 24 milliárd dolláros nyugati pénzügyi segítség megvalósításának konkrét mechanizmusát, mert - jegyezte meg Jelcin - Moszkva eddig „egyetlen centet sem” látott a beígért összegből. Jelcin és vendége nagy figyelmet szentelt a kétoldalú egyezmény alapelveinek is. A dokumentum a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés elmélyítésének a feltételeit is megteremti majd Oroszország és az EK között - mutatott rá Delors, aki megértéssel nyilatkozott Moszkva jugoszláviai eseményekre vonatkozó álláspontjáról s arról a törekvéséről, hogy az utolsó pillanatig esélyt igyekezett adni Szerbiának. A válság rendezésének moszkvai megközelítésében bekövetkezett fordulatról az orosz elnök részletesen tájékoztatta Delors-t, aki egyebek közt megtudhatta, hogy Jelcin szombatra virradóra adta beleegyezését ahhoz, hogy Oroszország ENSZ-nagykövete - a nagyhatalmi felelősségre hivatkozva - a többi BT-taggal együtt Szerbia ellen voksoljon. Jóllehet Kozirjev jugoszláviai körútja nyomán a döntés már a levegőben lógott (a külügyminiszter már csütörtökön hazafelé tartva a repülőgép fedélzetén utalt arra, hogy Moszkva kénytelen lesz „más nyelven” beszélni), az első kommentárokból kiérződik, mennyire súlyos dilemma elé került az orosz diplomácia, amikor hagyományos szövetségesének megleckéztetéséhez kellett áldását adnia. Az, Izvesztyija ugyanakkor joggal emlékeztet arra, hogy egy esetleges orosz ellenszavazat nemcsak Moszkva Nyugathoz fűződő viszonyát árnyékolta volna be (még mielőtt egyáltalán áramolni kezdtek volna a segélymilliárdok), hanem nehezen eloszlatható gyanút ébresztett volna Közép-Európa és főként a FÁK államaiban, ahol amúgy is sűrűn szoktak párhuzamot vonni Oroszország és Szerbia politikája között. Az erőszakos megoldáshoz ragaszkodó Belgrád támogatását az Izvesztyija szerint Oroszország nemzetközösségi partnerei intő jelként fogták volna fel. Annál megnyugtatóbb lehetett számukra, amit Jelcin - nyilván nem véletlenül - Delors-ral közölt: az orosz kormányzat az utóbbi időben módosította a szovjet utódállamokkal kapcsolatos politikáját, amely immár sokkal rugalmasabb s mentes a nyomásgyakorlás szándékától. Vida László Az egyesített Jeruzsálem huszonöt éves Ünnepségek bombázások árnyékában JERUZSÁLEM - Szombat este óta ünnepel Izrael fővárosa, Jeruzsálem. A hatnapos háború huszonötödik évfordulóján a legnagyobb ünnepségek Jeruzsálemhez kötődnek, hiszen ez az a dátum, amikor a mesterségesen kettészakított város ismét Izrael fennhatósága alá került. A háromezer éves világváros több mint félmillió lakosával és nem utolsósorban a három világvallás szent helyeivel, különleges elbírálásban részesül a világ minden táján. Nem véletlen, hogy éppen e napokban fogadta Teddy Koleket, Jeruzsálem huszonöt éve egyfolytában kormányzó polgármesterét az Egyesült Államok elnöke, George Bush. A nyolcvanegy éves legendás hírű polgármester az ünnepségekre hazatérve elmondta az izraeli rádió tudósítójának, hogy Bush elnök megkülönböztetett figyelemmel kíséri Jeruzsálem sorsát, és megérti, hogy Izrael Jeruzsálem kérdését nem óhajtja a tárgyalóasztalokhoz vinni. Az amerikai elnök ez ügyben támogatásáról biztosította Teddy Koleket. Az más kérdés - mondotta a polgármester hogy rosszul megfontolt politikai célokból néhány szélsőséges csoportosulás megkísérli feláldozni a nehezen fenntartott egyensúlyt, és beköltözik az arablakta falvakba, városrészekbe. Ez felelőtlenség, az viszont egyenesen bűnözés - mondta Teddy Kolek -, hogy a Dávid városa néven ismert és jelenleg arablakta negyedben ugyanezek a szélsőségesek kisebb lakótelepet akarnak építeni, nem törődve a régészeti ásatásokkal sem, holott ezen a területen fölbecsülhetetlen értékek vannak a földben, amelyeknek megsemmisítése a nemzetközi bűnözés kategóriájába tartozik. Geula Kohen, volt miniszterhelyettes asszony, a szélsőjobboldali Techia Párt egyik parlamenti képviselőnője Teddy Kolek ezen kijelentéséért durva támadást intézett a polgármester ellen, és közölte, hogy ő legföljebb Nyugat-Jeruzsálem polgármestere, mert az arablakta területek lakói azt csinálhatnak, amit akarnak, az engedély nélküli építkezésektől a terrorizmusig. Szombat reggel Eilatba, Izrael vörös-tengeri kikötő- és üdülővárosába a Jordán-partokról átúszott két, gépfegyverekkel felfegyverzett terrorista. Az első, útjukba akadó embert, egy hatvankét éves helyi lakost, az egyik üdülőtelep őrét agyonlőtték, majd a tengerparton nyaralók közé kezdtek vaktában lődözni, és csak a csodával határos, hogy nem voltak újabb áldozatok. Egy rendőrjárőr az egyik terroristát agyonlőtte, míg társát súlyosan megsebesítette. Az események hírére azonnal a dél-izraeli városba utazott a vezérkari főnök, Ehud Barak tábornok, és a helyszínen rögtönzött sajtóértekezleten kijelentette, hogy az eseményekért egyértelműen minden felelősség Jordániát terheli. A szombat reggeli eilati lövöldözés mintha elvonta volna a figyelmet az északi határon zajló helyi háborúról, amelynek vasárnapi hírei, hogy izraeli harci repülőgépek és helikopterek támadtak a szíriai határtól öt kilométerre Hezbollah-állásokat. Az izraeli jelentések szerint a gépek sértetlenül tértek vissza, míg a libanoni jelentések arról számoltak be, hogy egy izraeli harci gépet találat ért a szíriai légelhárítás rakétáitól. Áldozatokról vasárnap délutánig még egyetlen helyszínről sem számoltak be, de izraeli részről közölték, hogy újabb Hezbollah parancsnoki épületet bombáztak le, illetve lőttek ki rakétákkal. A libanoni front tehát változatlanul nem csendesedett el, és a harcok további kiszélesedése várható. Beck Anna ENSZ-embargó és magyar dilemmák Szerbia szankciók szorításában HÍRELEMZÉSÜNK Az ENSZ Biztonsági Tanácsa végre rendkívül kemény szankciókat léptetett életbe Jugoszláviával szemben. Kísértetiesen ismétlődik a csaknem két évvel ezelőtti történet, amikor Irak ellen foganatosítottak hasonlóan szigorú büntetőintézkedéseket. Ugyanakkor épp az iraki hasonlóság okán adódik a kérdés, mi lesz, ha Belgrádot - csakúgy, mint akkoriban Bagdadot - a szankciókkal sem lehet térdre kényszeríteni, és a szerb vezetés a hadsereg teljes támogatásával tovább folytatja népirtó háborúját a „szerb Kuvaitban”, azaz Bosznia-Hercegovinában, s ki tudja, holnap talán Koszovóban vagy épp a Vajdaságban. Az ugyanis nyilvánvaló, hogy Milosevicsék foggalkörömmel ragaszkodnak mindkét autonóm tartományhoz. S nem engedik, hogy a csonka és torz Jugoszlávia még csonkább legyen. Az ENSZ szankcióinak jogosságában senki nem kételkedik. Jelezte ezt a Biztonsági Tanács szavazásának kimenetele, amelynek egyhangúságából a két „taktikai" tartózkodás semmit nem vont le. Végül a sokáig ellenkező Oroszország is megszavazta a szankciókat, amelyek a végsőkig elmennek az úgynevezett Kis-Jugoszlávia diplomáciai és gazdasági elszigetelésében. A szankciókra mindenképp szükség volt, hisz jelezni kell a világnak, hogy a XXI. század küszöbén nem lehet szó a nemzetközi jog lábbal tiprásáról, a legalapvetőbb emberi jogok és diplomáciai normák büntetlen megsértéséről, a hitleri bűncselekmények következmény nélküli megismétléséről. Szükség volt azért is, mert hovatovább az ENSZ és a többi nemzetközi - regionális és egyetemes - szervezet békefenntartó és válságkezelő tekintélye forgott kockán, és végső soron létjogosultsága kérdőjeleződött meg. Elég csupán arra emlékeztetni, hogy Izetbegovics boszniai elnök néhány nappal ezelőtt a szerb agresszió miatti végső elkeseredésében lemondott a mindeddig tehetetlen nemzetközi szervezetek, köztük az ENSZ támogatásáról is. A szankciók meghozatalával azonban a válság még távolról sem múlt el, és - legalábbis ami az első nyilatkozatokat illeti - Szerbia nem nyugszik bele a büntetésbe. Szarajevóban vasárnap is folytatódott az esztelen vérontás, és Belgrád máris a nemzetközi jogot sértő ellenintézkedésekkel, például a Duna „blokádjával” fenyeget. Amennyiben a most elhatározott szankcióknak nem lesz foganatja, nincs más alternatíva, mint a bagdadi példa, azaz a katonai beavatkozás. Ez viszont aligha jelenthet igazi alternatívát Európa szívében. A jelenlegi válságos helyzet a szankciók elhatározása nyomán most újabb terheket ró a magyar diplomáciára. A magyar külpolitikai vezetés talán még soha nem állt olyan nehéz feladat előtt, mint most. Hazánknak, mint a nemzetközi közösség hiteles tagjának és a szankciók egyik kezdeményezőjének, szolidaritást kell vállalnia a világközösséggel. Ugyanakkor figyelemmel kell lennie a Szerbiához tartozó Vajdaságban élő csaknem félmilliós magyar kisebbségre és általánosságban hazánk geopolitikai helyzetére. Ezt a dilemmát csakis rendkívül óvatos és körültekintő, mérsékelt és a nemzeti érdekek konszenzuson alapuló kifejeződésének elsőbbséget tulajdonító diplomácia oldhatja fel. (pietsch) Belgrád dacol az intézkedésekkel Elkeseredés a lakosság körében, ellenzéki bojkott a választásokon ÚJVIDÉK - A politikai ellenzék tiltakozása és bojkottja ellenére vasárnap megtartották a választásokat Szerbiában és Crna Gorában. A harmadik Jugoszlávia mintegy hétmillió választópolgára azonban nem nagy lelkesedéssel vonult az urnák elé: az első adatok szerint a déli órákig mindössze 30-35 százalékuk tett eleget állampolgári kötelességének. Az ellenzéki pártok nem áhítottak jelölteket. Csak az uralkodó szocialista párt, a szélsőséges radikális párt és a kisebb rezsimhű pártok indultak a szövetségi és a helyhatósági választásokon is, kivétel Csak a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége,11 áhhíst a Vajdasági magyarok érdekeinek védelme céljából döntött a bojkott ellen. A köztársasági választási bizottság kedvezően értékelte a szavazás menetét. Szóvivője kiemelte, hogy a megszavazott ENSZ-szankciók nem befolyásolják kedvezőtlenül a szavazást. Az eredményeket hétfő este teszik közzé. Az ellenzék nem elégedett meg a választások bojkottálásával. Vasárnapi Belgrádban tömeges béketüntetést szervezett a háborúellenes központ, a Szerb Megújhodás Mozgalom és a Demokrata Párt. A Tanjug hírügynökség szerint „nagyszámú belgrádi polgár” vonult végig Belgrád főutcáján, élükön Vuk Draskoviccsal, Nikola Miloseviccsel és más ellenzéki vezetőkkel. Transzparensek helyett hatalmas fekete papírszalagot vittek magukkal, gyászszalagot viseltek, miközben a szervezők állandóan figyelmeztették a felvonulókat, hogy maradjanak némák. A hazai közvélemény rendkívül elkeseredett a világszervezet büntetőintézkedései miatt. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa 13 szavazattal két tartózkodás (Kína és Zimbabwe) ellenében szigorú szankciókat rótt ki Szerbiára és Crna Gorára, azzal a céllal, hogy eltérítse az új Jugoszláviát a Bosznia- Hercegovina belügyeibe való beavatkozástól. A szankciók megszüntetésének az a feltétele, hogy Szerbia és Crna Gora adja fel területi igényeit, ismerje el a régi Jugoszlávia széthullásával létrejött új államokat és hagyjon fel az ellenük irányuló fegyveres akciókkal és fenyegetésekkel. Egyes vélekedések szerint amennyiben ezek a szankciók sem hozzák meg a kívánt eredrényt, a fegyveres intervenció elkerülhetetlen lesz. Slobodan Milosevics szerb köztársasági elnök szinte egy időben a BT- határozat megszületésével levelet intézett George Bush amerikai és Borisz Jelcin orosz elnökhöz. Üzenetében rámutat, hogy az önrendelkezési jog mindenkit megillet, és azt hangoztatja, hogy a boszniai összetűzésekben több fél is részt vesz. Milosevics szerint az Egyesült Államok és Oroszország csak együttesen képes arra, hogy ellenőrizze a Bosznia-Hercegovinában háborúzó erőket. Evégett javasolja, hogy a két nagyhatalom segítsen a fegyveres alakulatok közös parancsnokságának a létrehozásában. Szerbia kész együttműködni a békés megoldás felkutatásában - áll a levélben. A régi Jugoszláviától örökölt csonka összetételű államelnökség is sürgős levelet intézett Gáli főtitkárhoz az ENSZ-szankciók kapcsán. Az elnökség szerint a válság megoldásához úgy lehet hozzájárulni, illetve Jugoszlávián úgy lehet segíteni, ha a szankciók helyett nemzetközi értekezletet szerveznek Jugoszláviáról. Az értekezleten a BT állandó tagjai, az ENSZ-főtitkár mgbízottja, az EK és az EBEEZ elnöknője, valamint a jugoszláv vezetője vennének részt" Széfes gazdasági * szakemberek egidőlé "ít száncciók kommentálásától, egy-két elejtett megjegyzés azonban arra utal, hogy a teljes gazdasági elszigeteltséget kevés vállalat éli túl, a lakosságra pedig éhínség vár. Az elsők között nyilatkozott azonban Vojiszlav Seselj, a szélsőséges radikális pártvezető, aki szerint a szankciók „az ENSZ és az amerikai impérium végét jelentik”. Jelcin orosz elnököt Seselj egyszerűen árulónak nevezte. Egyre aggasztóbb a boszniai helyzet, és Radovan Karadzsics szerb vezető nyilakozatából ítélve egyelőre nem is várható javulás. Karadzsics a szankciókra utalva kijelentette, a szerbek mindent megtesznek, hogy ennek a sorscsapásnak a következményeit enyhítsék. Minden számításba jöhet - nyilatkozta -, a tárgyalások, a politikai megoldás is, csak egy dolog nem: a szerb vereség. Hamarosan kiderül, mennyire komoly a szándék a tárgyalások és a békés megoldás további kutatása iránt. Szarajevóból azt jelentették, hogy este 6 órakor újabb tűzszünet lépett érvénybe. Már nem is számolják, hogy hányadik. Gyarmati József Slobodan Milosevics Ausztria lezárta légterét a jugoszláv gépek előtt Bécsből jelenti az MTI. Ausztria - azonnali intézkedésként - vasárnap lezárta légterét a jugoszláv gépek előtt és megszakította Belgráddal a légi összeköttetést - jelentette be Alois Mock külügyminiszter. Az embargó egészének ausztriai végrehajtásával ugyanakkor az osztrák kormány keddi ülésén foglalkozik. Mock üdvözölte a „Kis-Jugoszlávia” elleni ENSZ-szankciókat, és hangoztatta, hogy a döntés meghozatalában Ausztria lényeges szerepet játszott Aláhúzta azt is, hogy a mostani szankciók nagyon hasonlatosak azokhoz, amelyeket Irak ellen hoztak annak idején, s jelzik a nemzetközi közösség azon eltökélt szándékát, hogy nem törődik bele a Bosznia-Hercegovina elleni agresszióba. Csak remélni lehet, hogy a Biztonsági Tanácsnak ez a határozata jobb belátásra búja a belgrádi felelősöket - hangoztatta Mock. Ha a gazdasági, pénzügyi és kulturális szankciók nem vezetnek eredményre, nem lehet kizárni a katonai akciókat sem - mondotta Vranitzky osztrák kancellár vasárnap a televízió egyik politikai műsorában. A kancellár üdvözölte az ENSZ szankcióit, amelyeket Ausztria már régóta szorgalmaz. Az osztrák hadsereg egységeinek bevetését Vranitzky sok okból nem tudja elképzelni. Arra a kérdésre, vajon Ausztria lehetne-e kiindulási támaszpont az ENSZ-csapatok számára, Vranitzky korainak ítélte a választ. Ausztria csakúgy, mint Irak esetében, szolidáris lenne az ENSZ katonai beavatkozása esetén, ám hogy ez milyen formában történne, arra nem lehet válaszolni, hiszen a dolog ez idő tájt nem konkrét - mondotta. Elképzelhető azonban ismét az átrepülési jog megadása - fűzte hozzá. Háborúellenes tiltakozás Oromhegyesen Belgrádból jelenti az MTI. A vajdasági Oromhegyesen már harmadik hete tart a háborúellenes tiltakozás. A háborút elutasító sorkötelesek és hozzátartozóik békeligát szerveztek, s minden este összegyűlnek a helyi Zitzer-klubban, ahová ellátogatnak a vajdasági magyar politikai és kulturális élet képviselői. Vasárnapra egész napos békegyűlést hirdettek meg „Mi a békét választottuk” jelszóval. Az oromhegyesiek további jelszava, hogy „Egyetlen fegyverünk a szó”. A kanizsai körzetben egyébként visszaléptek a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének (VMDK) jelöltjei, hogy így tiltakozzanak a folytatódó sorozások és behívások ellen. Az oromhegyesi megmozdulást naponta különböző műsorok színesítik.