Magyar Nemzet, 1992. június (55. évfolyam, 128-153. szám)
1992-06-01 / 128. szám
HÉTFŐ, 1992. június 1. Hazai tudósítások A Vöröskereszt VIII. kongresszusa Szegénység, hajléktalanság, menekültek „A Magyar Vöröskereszt olyan időszakban rendezi meg a Vili. kongresszusát, amikor nemzeti segélyszervezetünk humanitárius munkájára talán nagyobb szüksége van a magyar társadalomnak." Egyebek mellett ezt tartalmazza Göncz Árpádnak a kongresszus résztvevőihez intézett üzenete, melyet a tanácskozás szombati megnyitóján tolmácsolt Andics László, a szervezet elnöke. A köztársasági elnök gondolatait csak megerősítette az a beszámoló, amelyet a Magyar Vöröskereszt országos vezetősége készített. Sztuchlik Rezső, a szervezet főtitkára szóbeli kiegészítésében mindenekelőtt azokról a programokról szólt, amelyeket a Vöröskereszt az elmúlt időben „rögtönzött” módon valósított meg. A társadalmi változások következtében olyan nem várt terhek nehezedtek a humanitárius szervezetre, mint a szegénység, a hajléktalanság és a menekültáradat problémája. A Vöröskereszt ezeknek a kihívásoknak igyekezett megfelelni. Ma már számos hajléktalanszállást, népkonyhát, melegedőt üzemeltet az ország szinte minden pontján. A szociális segélyezés kiterjesztése mellett pedig aktív részt vállal a menekültprobléma megoldásában is. A küldöttek a szervezet anyagi nehézségeiről, erkölcsi megbecsülésének hiányáról, az egyes alapszervezetekben tapasztalható szervezetlenségről szóltak. A hozzászólások visszatérő témája volt a mozgalom egyik alaptevékenysége, a véradóhálózat megújításának szükségessége is. Egyöntetű volt a vélemény: a véradókedv megcsappanása felett nem sajnálkozni kell, hanem alapvetően változtatni az eddigi szervezési stratégián. A Vöröskereszt kongresszusán - melyet a köztársasági elnök mellett levélben üdvözölt Antall József miniszterelnök is - a szervezet új alapszabály-tervezetének a legkisebb részletre is kiterjedő vitájában a küldöttek még a késő esti órákban is értelmezték az egyes cikkelyeket. A vitát követően a kongresszus elfogadta a Magyar Vöröskereszt új alapszabályát. A módosítások közül az egyik legfontosabb: a jövőben öt év helyett négyévenként ül össze a szervezet legmagasabb döntéshozó fóruma, a kongresszus. Az új alapszabály ezen túlmenően az eddigi 119- ről 69-re csökkentette az országos vezetőség létszámát, egyes pontjaival erősítette a helyi szervek önállóságát is. Vagyis kisebb létszámmal, gördülékenyebben működő szervezet alapjait teremtette meg. A küldöttek arról is határoztak: a jövőben a megyei titkárokat, valamint a főtitkárt pályázat útján választják meg. A kongresszust vasárnap személyesen üdvözölte a népjóléti miniszter. Surján László rövid felszólalásában hangoztatta: a Vöröskeresztnek meg kell őriznie autonómiáját, politikamentességét. Egyetértett ugyanakkor azzal, hogy - az alapszabályban rögzítetteknek megfelelően - a szervezet együttműködik a kormánnyal és a kormányszervekkel. Kiemelte, a szervezetnek különösen fontos feladatai vannak a Magyarországra érkező menekültáradat kezelésében. A vöröskeresztnek ugyanis - mondta - jóval nagyobb a mozgástere olyan területeken is, ahol az állam (például egyes szomszédos országok esetében) már nem tud mozdulni. A miniszter egyetértett azzal, hogy további kedvezményeket kell adni a véradóknak. Kitért arra is, rövidesen elkészül a vöröskeresztes törvény, bár - mint mondta - ennek hiánya láthatólag nem okoz fennakadást a szervezet működésében. Dr. Andics László orvost, a Magyar Vöröskereszt 1989. december 14-én megválasztott elnökét a kongresszus egyöntetűen megerősítette tisztségében, így ismét ő lett a legnagyobb magyar humanitárius szervezet elnöke. Az MDF országos választmánya a médiaügyről Dzsungelháborúban nem vesznek részt A Magyar Demokrata Fórum országos választmányának állásfoglalása szerint a miniszterelnöknek azon indítványa, amelyben javasolta a köztársasági elnöknek a Magyar Rádió elnökének felmentését, összhangban áll a hatályos alkotmánnyal és az Országgyűlés által kétharmados többséggel elfogadott, a közszolgáltatási tájékoztatási eszközök vezetőinek kinevezési rendjéről szóló 1990. évi LVII. törvénnyel. Az országos választmány szombati ülése után tartott sajtótájékoztatón Varga István ügyvivő mindehhez hozzátette: Göncz Árpád döntése törvénysértő és ellentétes az alkotmánnyal. A köztársasági elnök ugyanis nem vette figyelembe a kinevezési törvényt, az 104711974-es minisztertanácsi határozatot és az Alkotmánybíróság két határozatát. A választmányi ülésre, melynek fő témája az MDF nyilvánosságpolitikája volt, meghívást kapott Für Lajos, Jeszenszky Géza, Debreczeni József, Kulin Ferenc és Medgyasszay László is. Székelyhídi Ágoston ügyvivő elmondta: az úgynevezett médiaháborút elsősorban közjogi kérdésnek tekintik. A dzsungelháborút tudomásul veszik, de nem vesznek részt benne. Ezt a kérdéskört véleményük szerint nem lehet összekeverni sem politikai, sem szakmai, sem szellemi kérdésekkel. Az alapviszony a tömegtájékoztatás és a közvélemény között van, nem az egyes pártok és a média között. A legfőbb kérdés, mennyire hitelesen tájékoztatja a közvéleményt a média, s mennyiben hiteles kifejezése ez a közvéleménynek. Varga István mindehhez hozzátette: az ellenzék nem véletlenül védi a médiaelnököket, hiszen az ő elképzeléseiknek megfelelnek. Ugyanakkor az MDF vagy a keresztény pártok sokkal kevesebbszer szerepelnek a tömegtájékoztatásban, mint az ellenzék. A médiatörvény hozhat megoldást, amely megszabja, egy-egy párt mennyit szerepelhet a tömegtájékoztatásban. Újságírói kérdésekre felvetődtek Csurka István és Debreczeni József egyes kijelentései. Csurka hétvégi salgótarjáni gyűlésén elmondta, „ha nem takarítjuk ki a televízióból a hajdani ávósok és pártfunkcionáriusok ideológiáját ma is sugárzókat, háborítatlanul folytatják tovább a népbutítást, s az emberek képtelenek lesznek az átalakulásban rájuk háruló szerepre ráébredni". Mindezekre az ügyvivők nem kívántak reagálni, mert, mint mondták, e szövegösszefüggéseiből kiragadott mondanál nem tudják sem elhatárolni magukat, s nem tudnak azzal egyet sem érteni. Annyit azonban elmondtak: a hajdani MSZMP utódpártja, az MSZP nem élt azzal a lehetőséggel, hogy a társadalomtól annak idején elvett sajtót visszaadja. A magyar vidéken nem találunk ma olyan lapot, amelyet ne az MSZMP- lapok örökségéből teremtettek volna újjá. Csurka István és Debreczeni József szuverén politikusok és szuverén gondolkodók, állásfoglalásaik nem tekinthetők a párt véleményének. Csurkától nem kell félni - mondta Székelyhídi. Ha őt kérdezik, a maga joviális, mackó módján jót szokott derülni azon, hogy tőle félni kellene. Csurkára éppúgy szüksége van a magyar társadalomnak, mint más szellemi irányzat képviselőire. E felmerült kérdéskörben az ügyvivők cáfolták, hogy bárki a köztársasági elnök lemondatását szeretné elérni. , A választmány ülésén értékelte az Országgyűlés és a kormány kétéves működését is. Állásfoglalásukban leszögezik, a teljesítményt a szükségletekkel és a körülményekkel együtt lehet igazságosan mérlegelni. Akorlátozott lehetőségek ellenére elengedhetetlennek tartják, hogy a létbiztonság növelése érdekében a törvényhozás, a kormányzat és az önkormányzati irányítás gyorsított intézkedéseket tegyen. Az MDF választmánya megerősítette: a jogállamiság és a demokrácia írott és íratlan elveit és szabályait változatlanul kötelezőnek tartják maguk számára, ugyanakkor a politikai élet többi szereplőjétől is elvárják a hasonló igényességet és magatartást. A tárgyilagos és nyilvános ellenőrzést elfogadják, s maguk is gyakorolni óhajtják. A köztájékoztatás szerepe és felelőssége a rendszerváltozásban megnő. Az országos választmány úgy látja, e felelősséget olykor a szabadosság és az öncélúság is jellemzi. Felhívják ezért a figyelmet: a torzításért és a megtévesztésért a társadalom ítélete előtt végül mindenki felelősséggel tartozik. (sümegi) SZDSZ-vezetők Zemplénben és Kecskeméten „A rádió és televízió akkor a legjobb, hogyha senkié” Egy modern jogállam alapfeltétele, hogy a rádió, a televízió és a sajtó szabad legyen. A rádió és televízió akkor a legjobb, hogyha senkié. Ez nem jelenti azt, hogy ezekből az intézményekből ki kell vonulnia a politikának, hiszen egy demokráciában a legfontosabb információk a politikai küzdelmekre vonatkoznak - nyilatkozta az MTI munkatársának Tamás Gáspár Miklós, az SZDSZ Országos Tanácsának elnöke vasárnap a zempléni Hollóházán, a Szabad Demokraták Szövetsége által rendezett zempléni liberális napok zárásakor. A háromnapos rendezvényre Zemplénbe,,költözött” az SZDSZ teljes vezérkara, s nagy érdeklődés közepette politikai fórumokat tartottak a térség városaiban és községeiben. A kialakult gazdasági válsághelyzetről azt mondta Tamás Gáspár Miklós: az áttérés a piacgazdaságra a közhiedelemmel ellentétben el sem kezdődött Magyarországon a szó valódi értelmében. Elindult viszont egy természetes szelekció, amely révén az életképes iparágak, régiók előre ugorhatnak. Furcsa módon Magyarország a nemzetközi piacon mint kapitalista ország jelenik meg, védővámok és iparvédő politika nélkül, ami a nemzetközi gyakorlatban egyedülálló. Ugyanakkor belül nincs szabad verseny, pedig szükség volna rá. Fájdalmasan időszerű ma is az SZDSZ által a rendszerváltásra kidolgozott program, s ez az időszerűség, tekintettel arra, hogy három esztendő telt el azóta, egyben a kormány ténykedésének bírálatát is jelenti, így összegezték az SZDSZ vezetői a vasárnap Kecskeméten tartott regionális munkaértekezlet tapasztalatait. A legnagyobb ellenzéki párt négy megye - Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok - SZDSZ-küldötteit hívta össze. Megfogalmazódott: a kormányt felelősség terheli az agrárválság elhúzódásáért Tölgyessy Péter elmondta: az MSZP- t nem tekintik stratégiai szövetségesnek, azonban kívánatos lenne, a kormánypárti többség arroganciájával szemben, ha az ellenzéki pártok bizonyos kérdésekben egységes álláspontot alakítanának ki. A médiaháborúval kapcsolatban feltételezik: a kormánypárti többség még az Alkotmánybíróság döntése előtt ki kívánja kényszeríteni a beterjesztett nyilatkozatok parlamenti megtárgyalását. Zwack a vállalkozók elnöke Zwack Péter feltűnésével új programmal és új szellemiséggel, s a korábbiaknál nagyobb dinamikával jelentekezik a politikai porondon az egykori Vállalkozók Pártja. Vitáktól és személyeskedésektől sem mentes kongresszusukon azonban igyekeztek, hogy ne hagyjanak nyitott kérdéseket maguk mögött. Ennek jegyében kizárták Oláh Imrét, a korábbi elnököt és Kőhalmi Sándort, a egykori ellenőrző bizottsági elnököt. Oláh és Kőhalmi korábban a Legfőbb Ügyészséghez fordultak, mert megítélésük szerint Zwack Pétert szabálytalanul választották meg elnöknek. A kongresszus szünetében megtartott sajtótájékoztatójukon a párt vezetői felhívták a figyelmet arra: az ügyészségről érkezett levelükön az elnököt elnöknek szólították, így komoly legitimitási probléma nem lehet. Elismerik egyébként, történtek szabálytalanságok, de a mostani választás hivatott ezt kiküszöbölni. Oláh felszólalását egyébként nem fogadták a küldöttek pozitívan, el is hagyta a termet, elmondván, híveivel kiválik a most Polgári Liberális Szövetség Vállalkozók Pártja néven jegyzett alakulatból, s Vállalkozók Pártjaként bontanak zászlót. Utóbb mind őt, mind Kőhalmit kizárták. Erősödött viszont a párt egy közismert névvel: az egykori szocialista, ma független országgyűlési képviselő, Petrenkó János itt jelentette be csatlakozását a párthoz. Zwack Péter a sajtó képviselőivel való találkozóján elmondta, alapvető fontosságúnak tartja, hogy pártja civilizáltan politizáljon. Leszögezte, nem kormányellenesek és egyáltalán nem MDF-ellenesek. Disztinkcióként azért megjegyezte: „Mi lennénk a legboldogabbak, ha támogathatnánk őket”. Céljaik sorolását azzal kezdte, mindenképpen be szeretnének jutni 1994-ben a parlamentbe. Indítványozta: hozzon létre a kormány egy bizottságot, mely folyamatosan összevetné a választási ígéreteket és azok megvalósulását. Helyesnek tartaná Zwack, ha gazdasági csúcsminisztériumot hoznának létre. Hosszan beszélt az adócsökkentés szükségességéről, példaként a jelenlévő osztrák testvérpártjuk javaslatát hozva fel, amely azt indítványozta, Ausztriában a jelenlegi 53-ról 33 százalékra szállítsák le az adószintet. Kupcsok Lajos, a párt alelnöke elmondta: három dolgot kell akarnia annak, aki közéjük akar tartozni: versenyképes gazdaságot, szolidáris társadalmat és ökológiailag rendezett országot. Elpanaszolta, azt remélték, vállalkozásbarát politika fog meghonosodni, pedig még ez sem lenne elég: vállalkozásélénkítésre van szükség. Kiegészítve a Zwack által elmondottakat az alelnök a kétkamarás parlament és a nem csak képviselőkből álló országgyűlési különbizottságok rendszerének szükségességéről beszélt kérdésekre válaszolva a pártelnök hangsúlyozta mostani poltikai tevékenysége nincs összefüggésben exkülügyi karrierjével. Utalás hangzott el a pártot megosztani szándékozó politikai tényezőkről is, megnevezve a Kisgazdapártot Emlékeztettek Torgyán József egy korábbi kijelentésére, mely szerint özönlenek a vállalkozók pártjából az emberek a kisgazdapártba Az özönlés méretét Kupcsok alelnök 14 személyben adta meg. (k.gy.) Göncz Kisvárdán Testvérkapcsolat Kézdivásárhellyel (MTI) Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke Kisvárda vendége volt szombaton. Az államfő a határontúli magyar színházak fesztiválján részt vevő művészekkel találkozott és folytatott baráti beszélgetést. Ezután megjelent a település önkormányzati képviselő-testületének ünnepi közgyűlésén. A tanácskozáson fogadták el és írták alá Kisvárda és az erdélyi Kézdivásárhely közötti testvérvárosi szerződést. A két város a jövőben szoros gazdasági, kulturális és sport kapcsolatokat kíván kialakítani. Kisvárda vállalja: a magyar nyelv kézdivásárhelyi ápolását, az ottani iskolák taneszközökkel való ellátásával segíti. Az ünnepségen felszólaló Göncz Árpád méltatta a két város együttműködési szándékát. Kiemelte: a kétoldalú kapcsolatok kialakítása az országok közötti határok átjárhatóságát növelhetik, hozzájárulhatnak a polgárok teljesen szabad utazásához. Surján László: Nincs alkotmányos válság (MTI) Surján László népjóléti miniszter szombaton Hajdúböszörményben átadta az új, városi szakorvosi rendelőintézetet. A családorvosi rendszert és a szakorvosi ellátást számítógépes programokkal összekapcsoló intézmény százötvenmillió forintos költségeihez a lakosság kilencvenmillióval járult hozzá. A KDNP elnöke délután Hajdúnánáson politikai nagygyűlésen beszélt, ahol állást foglalt a médiaháborúval kapcsolatban is. Szerinte a politika túldimenzionálta e kérdést. Úgy vélekedett: sem alkotmányos válságról, sem a köztársasági elnök elleni támadásról nem lehet beszélni. Szerencsés lenne, ha a politika visszavonulna a szakmai kérdések eldöntésétől - mondta a miniszter, aki szerint a médiaelnökök ügye tipikusan ilyen kérdés. Megerősítette, pártja korábban szakmai és nem politikai indokok alapján kezdeményezte a médiaelnökök leváltását. A több párt részéről is megnyilvánult bizalomhiány következtében ugyanis megszűnt a kinevezések létalapja. Az elmérgesedett helyzetben nehéz a megoldás, mert a jelenlegi alkotmány nem ad világos utasításokat ebben az ügyben. Ugyanakkor Surján visszautasította azokat a vádakat is, hogy a mostani sztálinista alkotmány lenne. A KDNP elnöke szerint a jelenlegihez hasonló vitákat az új alaptörvénynek ki kell küszöbölnie, s az ehhez hasonló kérdésekben megszülető egyetértés lehet egy új koalíció létrejöttének meghatározó feltétele is. A pártelnök nevetségesnek nevezte azokat a kezdeményezéseket, hogy a médiaelnököket kétharmados többséggel válassza meg a parlament. Emlékeztetett rá: a köztársasági elnököt a harmadik fordulóban már csak abszolút többséggel választják meg... Magar Νμπζ# 3 FKGP: javaslat a közbirtokosság visszaállítására Romlik a jóléti és morális helyzet A Független Kisgazdapárt elnöksége és képviselőcsoportja a hétvégén Balatonföldváron konzultatív ülést tartott. A résztvevők elemezték az ország kül- és belpolitikai helyzetét. Erről szombaton tájékoztatást adtak az 1/77-nek. Megállapították: a különböző optimista jelzések ellenére az ország gazdasági, politikai, jóléti és morális helyzete fokozottan romlik. A rosszul sikerült gazdasági, kárpótlási és átmeneti törvények, s ezek rendkívül lassú megvalósíthatósága a mezőgazdasági ágazatban hosszan tartó zavart okoz, ami komoly termésvisszaeséshez és piacvesztéshez vezet. Míg az eddig veszteséges hagyományos szövetkezetek és állami gazdaságok a kárpótlási jegyek révén tőkeerősségüket fokozó ,„szubvencióhoz” jutnak, addig a magángazdaságok a kialakításukhoz szükséges alapvető feltételekkel sem rendelkeznek. Úgy ítélték meg: az ország demokratikus intézményrendszerét erősítő, pártsemleges, objektív tájékoztatást nyújtó nemzeti médiákra van szükség. Elfogadhatatlannak tartják, hogy bármely párt vagy intézmény hatalmi céljaira használja fel ezeket A fent vázolt célok elérése érdekében az FKGP képviselőcsoportja az elnökséggel közös határozata alapján rövidesen törvény- és törvénymódosítási javaslatokat fog benyújtani az Országgyűlésnek, különös tekintettel a kárpótlási törvényre, a licit kiküszöbölésére, a közbirtokosság visszaállítására.* Az FKGP Csongrád megyei szervezete nagyválasztmányi ülését tartotta Szegeden. A 123 megyei küldött közül 81-en szavaztak arra: az a Szigethy Ferenc legyen a párt megyei elnöke, akinek a 35-ök korábban felfüggesztették párttagságát. A résztvevők hitet tettek a pán politikai irányvonala mellett, ugyanakkor elhatárolták magukat a 35-öknek nevezett, pán nélküli frakciónak az FKGP egységét veszélyeztető magatartásától A patikák privatizációjáról (MTI) Surján László is felszólalt a Magyar Gyógyszerész Kamara vasárnapi közgyűlését megelőző fórumon, amelynek központi témája a gyógyszerellátó hálózat privatizációja volt. A 800 résztvevő előtt a miniszter aláhúzta: a vállalkozói szabadságnak ezen a területen nem szabad a törvényben lefektetett módon érvényt szerezni, mert az megingatná a gyógyszerellátás biztonságát. Ezért teljes mértékben egyetért a patikaprivatizáció szakmai hátterét jelentő kamarai javaslattal. Rácz Ernő, az Állami Vagyonügynökség igazgatója elmondta: mielőbb szét kell választani a gyógyszertári központokat és a gyógyszertári hálózatot. A kamara és a tárca egyaránt a gyógyszerészek tulajdonhoz juttatását támogatja. Ezt a személyi jog intézményének visszaállításával kívánják elérni. Ennek lényege - mondta Szabó Sándor, a kamara elnöke -, hogy gyógyszerárat csak gyógyszerész alapíthat, illene működtethet. A személyes jellegű gyógyszertári jog mindazonáltal kifejezetten állami jogosítvány, amelyet a gyógyszerész nem ruházhat át. A BIT a kisebbségekért Az első határ menti ifjúsági találkozó színhelye volt a hétvégén Nyíregyháza. A Baloldali Ifjúsági Társulás helyi csoportja hívta meg a szabolcsi megyeszékhelyre az erdélyi, kárpátaljai, szlovák ifjúsági szervezetek, csoportok képviselőit, hogy ne csak szavakkal, hanem tettekkel is elősegítsék a nemzetiségi és etnikai kisebbségek helyzetének, viszonyának rendezését. A BIT véleménye szerint a kormány jelenleg ismert törvénytervezete nem adja meg az önkormányzati státuszt a kisebbségeknek, nem garantálja a kulturális jogok gyakorlását, és az állami felelősségvállalás, pénzügyi garancia is hiányzik a kisebbségi költségek fedezésére. Álláspontjuk szerint a nemzeti és etnikai kisebbségek helyzetét csak a helyi autonómiákkal, gazdaságilag megalapozott önkormányzatokkal és a kisebbségek önrendelkezési jogosítványának biztosításával lehet rendezni. Az ifjúsági találkozó résztvevői zárónyilatkozatot fogadtak el, amelyet szándékuk szerint eljuttatnak majd országuk kormányainak is. Ebben hangsúlyozzák: Európában nem lehet szabadságról beszélni, amíg minden nemzeti, etnikai kisebbség nem élhet alapvető emberi jogaival. A kisebbségek elemi joga, hogy szabadon használhassák nyelvüket, maguk alakítsák sorsukat. Elutasítanak minden olyan törekvést, amely ezeket a jogokat tagadva feszültségeket okoz. Az érintett országokban megalapozott, az európai normáknak megfelelő, a nemzeti-etnikai kisebbségek jogairól szóló törvények szolgálhatnak viszonyítási alapul a szomszédos országok kisebbségi jogainak megítéléséhez. A határok átjárhatóságával, népi diplomáciával, egymás iránt nyitott, bizalommal teli kapcsolatokkal lehet a nemzeteket összehozni. T.M.L