Magyar Nemzet, 1992. július (55. évfolyam, 154-180. szám)
1992-07-01 / 154. szám
SZERDA, 1992. július 1. Nemzetközi élet Magyar Nemzete A külügyi szóvivő a „tolonctárgyalásokról” Magyar-román államtitkári találkozó lesz Aradon (Munkatársunktól) Antall József miniszterelnök vezeti az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozóján részt vevő magyar küldöttséget. A csúcstalálkozót felhasználva a magyar kormányfő kétoldalú megbeszéléseket is folytat majd, a tervek szerint találkozik a finn, a csehszlovák és a horvát elnökkel, valamint más vezető politikusokkal. Egyebek között erről számolt be szokásos keddi sajtótájékoztatóján Herman János, a külügyminisztérium szóvivője. Elmondta, hogy a helsinki utótalálkozón az utolsó simításokat végzik a záródokumentum politikai nyilatkozatának tervezetén. Az utótalálkozón folyó vitákban már kirajzolódtak a megállapodás körvonalai a nemzeti kisebbségi főbiztos intézményének létrehozásáról, és előrehaladást sikerült elérni a gazdasági együttműködéssel, valamint a környezetvédelemmel kapcsolatos kérdésekben. Ugyancsak folyik az EBEÉ békefenntartó szerepének körvonalazása. Herman János megerősítette, hogy a magyar delegáció vezetője, Gyarmati István nagykövet a jelenleg folyó helsinki tanácskozáson bejelentette Magyarország igényét a következő, 1994-ben sorra kerülő utótalálkozó és csúcstalálkozó megrendezésére. A mostani, július 9-10. között sorra kerülő Csúcstalálkozó napirendjét érintve a szóvivő elmondta még, hogy az aktuális politikai kérdésekről - a délszláv, a moldáv és a karabahi válságról, továbbá a Baltikumban állomásozó orosz csapatok kivonásáról az állam- és kormány-fők várhatóan külön nyilatkozatot fogadnak el. A Magyar Nemzet kérdésére válaszolva a szóvivő cáfolta, hogy megszületett volna a magyar álláspont a helsinki folyódítat és a Kis-Jugoszlávia jövőbeni kapcsola-tát illetően. Emlékezetes, hogy a közelmúltban olyan információk láttak napvilágot, melyek szerint Jeszenszky Géza külügyminiszter javasolni kívánja, hogy Kis-Jugoszláviát, ne zárják ki a helsinki folyamatból. A szóvivő kijelentette, hogy ez a sajtóinformáció téves, és hozzátette, hogy Magyarország a majdani'*- azaz a július 9-10-i -i "helyzet függvényében alakítja ki álláspontját. A napról napra változó délszláv helyzet fényében egyelőre lehetetlen választ adni arra, hogy mi lesz a magyar álláspont - mondta a szóvivő, aki közölte: Jeszenszky Géza külügyminiszter nem lesz ott Helsinkiben, a Külügyminisztérium legmagasabb rangú delegációs képviselője Kelemen András frissen kinevezett külügyi államtitkár lesz. Herman János elsősorban magyar szemszögből értékelte az Európai Közösségek állam- és kormányfőinek lisszaboni csúcstalálkozóját. A csúcsértekezlet magyar vélemény szerint megerősítette a közösség azon szándékát, hogy fejlessze kapcsolatait a közép-kelet-európai országokkal, segítse az utóbbiak erőfeszítéseit gazdaságaik átalakítására. A szóvivő közölte, hogy csütörtökön újabb magas szintű külügyi konzultációkra kerül sor Romániával. Az újabb államtitkári tanácskozást Teodor Melescanu román külügyi államtitkár megbízásából Románia budapesti ügyvivője kezdeményezte, mégpedig a Jugoszlávia-ellenes ENSZ-embargó ügyében. A találkozót Aradon rendezik, s a magyar delegációt Martonyi János külügyi közigazgatási államtitkár vezeti, míg a román küldöttség élén Melescanu áll. Románia eddig hasonló megbeszélést folytatott Bulgáriával, is. Herman János elmondta, hogy a hivatalosan bejelentett téma mellett a tárgyalásokon a magyar fél felveti a battonyai és a méhkeréki ideiglenes határátkelőhelyek megnyitásának kérdését is. Egyébként épp ezekben a napokban, június 29. és július 1. között Bukarestben szakértői tárgyalások folynak külügyi nyelven szólva személyek határon történő visszafogadásáról, illetve visszaadásáról.· A nép nyelvén tolonctárgyalásnak nevezett megbeszélések célja olyan szerződés kidolgozása, amely lehetővé teszi az utóbbi egy-két évben ugrásszerűen megnövekedett illegális migrációból fakadó problémák kezelését. Herman János elmondta még, hogy a napokban a Moldovai Köztársaság fővárosában, Chisinauban megnyílik a Magyar Köztársaság nagykövetsége. A külképviselet vezetésével a külügyminiszter ideiglenes ügyvivői minőségben Nagy József tanácsost bízta meg. Nagy József korábban bukaresti nagykövetségünkön teljesített szolgálatot. (pietsch) Antall beszéde az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén . (Folytatás az 1. oldalról) Antall egyben sürgette, hogy a legitim nemzetközi szervezetek vállalják a kemény fellépéseket a kisebbségi jogok érvényesítéséért, s ha szükséges, szankciókkal kell sújtani azokat az országokat, amelyek nem tartják tiszteletben ezeket a jogokat. Ezt követően a magyar kormányfő elemezte a kelet-európai átalakulás folyamatát, amelyet szerinte még nem lehet lezártnak tekinteni. Az 1988-90 közt lezajlott békés kelet-európai változások előbb kétséget és aggodalmat keltettek Nyugaton, mert attól tartott a szabad világ, hogy a történelmi fordulat veszélyeztetheti a kialakult egyensúlyokat. Keleten ugyanakkor túlzott lelkesedés volt tapasztalható, s most, amikor reális problémák mutatkoznak, különösen fontos, hogy a csalódottság ne legyen úrrá Európa e térségén. A miniszterelnök rámutatott: még mindig létezik a veszélye annak, hogy nem a kívánt formában valósul meg a kelet-európai átalakulás. Többek közt hangoztatta, hogy az ellenőrizetlen hadseregek komoly veszélyt jelentenek a térség stabilitására. A miniszterelnök komoly hibának nevezte, hogy Európában a megelőző külpolitikai gondolkodás helyett évtizedek óta követő külpolitika érvényesül. Ezt - mint mondotta - nem szemrehányásként említette, de a balkáni tragédia is bizonyította az időben megteendő lépések szükségességét. Szerinte a világ nem eléggé figyelt e térségre, nem eléggé átgondoltan cselekedett a válság megoldását kutatva. A kormányfő szólt még a térség gazdasági nehézségeiről, s úgy ítélte meg, hogy ezek egyúttal az egész világ problémái, s ha nem sikerül a régió gazdasági talpra állítása, akkor az egész nemzetközi gazdaság válságba kerülhet. Végezetül ismét rámutatott, hogy a kelet-európai átalakulás folyamata még nem dőlt el véglegesen, a veszélyek közösek Kelet és Nyugat számára egyaránt. /Délután ζ/Döncz Árpád köztársasági elnök szintén a parlamentben fogadta az Európa Tanács vezetőit. Az államfő hangsúlyozta, hogy a szervezet „az európai normarendszer megtestesítője, az európaiság fokmérője”. Göncz Árpád fontosnak ítélte az ülés vitatémáit, köztük a bevándorlás problémakörét. Az elnök ezt megelőzően négyszemközti megbeszélést folytatott Catherine Lalurpiére asszonnyal, az Európa Tanács főtitkárával. (páya) A menekültek ügye az ET napirendjén (Munktársunktól) Az emberi jogok törökországi helyzetéről s a közép-európai migrációs problémákról hallgatott meg jelentést, majd hozott határozatot hétfőn délután az Európa Tanács közgyűlése. Különösen Törökország kurdok lakta délkeleti részén hagy kívánnivalót maga után az emberi jogok betartása - mondta Lentz-Cornette asszony, e kényes kérdésről szóló jelentés beterjesztője. Bár a kormánykörök tagadják, a letartóztatottakat rendszeresen kínozzák. Huszonnégy óráról négy napra emelték a vizsgálati fogságot, s mindez ráadásul a nőkre is vonatkozik. A tényfeltáró bizottság jelentése megállapította, hogy Törökország, úgy is, mint az Európa Tanács alapító tagja, nem hagyhatja figyelmen kívül az emberi jogokat, s a terrorizmusra terrorizmussal válaszolni nem jelent megoldást. A török képviselők egy kivétellel tiltakozásul elhagyták a termet, míg Günner honatya a többiek nevében is követelte, hogy a pozitívumok - így a közelmúltban elfogadott 53 törvénymódosítás - is kerüljenek be a tervezetbe. Sértetten utalt arra, hogy Ankara az Öböl-háború idején megvédte a nyugati értékeket, s most a bírálatok célpontjává vált. Ám hozzon akármilyen döntést is az ET, Törökország akkor is minta lesz a térségben. Ezután ő is elhagyta a termet. A vitában többen felvetették, célszerű-e ily kemény szavakkal bírálni Törökországot, hisz a jelentés nem kíméli a tagország érzékenységét. Mások azt hangsúlyozták, Törökország is aláírta az emberi jogok chartáját, így az rá is vonatkozik, s a megkínzott emberek érzékenységére is figyelemmel kell lenni. Többen hozzátették azt is, kár lenne egy olyan egyedülálló kultúrát, mint a kurdoké, veszni hagyni. Szelényi Zsuzsa terjesztette elő a Magyarország, Csehszlovákia és Lengyelország migrációval kapcsolatos problémáit vizsgáló jelentést. Elmondotta, hogy a térségben a konfliktusok is felerősítik a népvándorlást. Sokan csak tranzitállomásnak tekintik ezeket az országokat, ám a nyugati befogadókészség csökkenése miatt egyre többen ragadnak itt. A nyugati országok destruktív politikát folytatnak ekérdésben, elszívják a magasan kvalifikált munkaerőt, ugyanakkor itt halmozódnak fel a képzetlen tömegek. Válságkezelő s megelőző globális szabályozásra van szükség, s elsősorban a vándorlást kiváltó okokat kell megszüntetni Egy horvátországi képviselő drámai szavakkal ecsetelte a háború nyomán tarthatatlanná vált menekültkérdést. Elmondotta, hogy országa lehetőségeinek végső határához érkezett, s a gyógyszer- és élelmiszersegélyeken kívül mintegy 30 millió dollár azonnali segítségre is szüksége lenne a probléma megoldásához. Egy lengyel küldött a volt Szovjetunióból érkező menekültáradatra hívta fel a figyelmet, s megerősítette, hogy a szervezési tanácsokon kívül pénzügyi segítségre is szüksége lenne a három országnak. Muresan román képviselő országa nemzetiségi összetételét vázolta, hozzátéve, hogy az elmúlt két évben 110 ezer német, kétezer zsidó s 26 ezer magyar hagyta el Romániát (stier) Földrészünk lelkiismerete .Európa demokratikus lelkiismereteként" emlegetik az Európa Tanács parlamenti közgyűlését, amely most első ízben tartja kelet-európai országban nyári tanácskozását. Az 1949. május 5-én, Londonban alapított Európa Tanács kormányközi politikai szervezet, amelynek jelenleg huszonhét európai ország a tagja. A volt szocialista országok közül elsőként Magyarországot vették fel a szervezetbe, 1990. november 6-án. A tanács állandó székhelye a Strasbourg Európa Palota. A szervezet célja, hogy, az embereket szorosabban vonja be az európai egyesítési folyamatba, védelmezze és erősítse a prtrialista demokráciát és az emberi jogokat, közös megoldásokat dolgozzon ki a társadalom problémáira, segítse az európai kulturális identitás tudatosítását és érvényesítését. Az Európa Tanács működésének két fő fóruma van. A Miniszteri Bizottság, a szervezet döntéshozó szerve, amely a huszonhét tagállam külügyminisztereiből áll. A Parlamenti Közgyűlés szervezett tanácskozó testülete. A két fórum tevékenységét a kilencszáz fős Titkárság szolgálja ki. A Parlamenti Közgyűlés 210 tagját és ugyanannyi póttagját a nemzeti parlamentek választják, vagy jelölik ki saját képviselőik közül. A tagállamok 2-18 képviselőt küldenek az ország népességétől függően, s ennek tükröznie kell a fő politikai erőket. Magyarországot hét tag, illetve póttag képviseli. A közgyűlésnek öt politikai csoportja van: a Szocialista Csoport, Európai Néppárt, Európai Demokrata Csoport, Liberális, Demokrata és Reformer Csoport, továbbá az Európai Egyesült Baloldal Csoportja. (s) Államfő beiktatás a Fülöp-szigeteken Több tízezer rendőr és két hadosztálynyi katonaság felügyelte kedden az új fülöp-szigeteki elnök, a 64 éves Fidel Ramos tábornok hivatalos beiktatását. A rendkívül szigorú biztonsági intézkedésekre azért volt szükség, mert néhány órával Ramos eskütétele előtt fegyveres gerillák bombatámadást intéztek néhány manilai bank és a központi vasútállomás ellen. A beiktatást megelőző gerillaakciók is jelzik, hogy a Fülöp-szigetek újdonsült elnöke számára nehéz feladat lesz asúlyos gazdasági problémákkal küzdő és törzsi viszályok sújtotta délkelet-ázsiai ország gazdasági és társadalmi felvirágoztatása. Erre egyébként maga Fidel Ramos is utalt, amikor ünnepi beszédében arra szólította fel a nemzetet, hogy vessenek véget az évtizedek óta tartó fegyveres konfliktusoknak, és mind a szélsőjobboldali, mind a szélsőbaloldali gerillákat egy átfogó amnesztiaprogram fejében fegyverletételre hívta fel. Ami pedig a gazdaságot illeti, Ramos ígéretet tett a legsürgetőbb reformok végrehajtására, a termelés növelésére, a milliókat érintő munkanélküliség csökkentésére, valamint az üzleti életet bénító központi korlátozások enyhítésére. A hivatalos ceremónia keretében elődje, a Marcos-rendszert megdöntő Corazon Aquino asszony ünnepélyesen adta át az elnöki jogköröket Ramosnak, aki Aquino kormányában hat éven keresztül hűséges hadügyminiszter volt, és az elnökasszonyt összesen hat államcsínykísértet során védelmezte meg. Az ünnepségen több szomszédos ország, köztük a délkelet-ázsiai államok, Ausztrália és Japán magas rangú küldöttséggel képviseltette magát, egyedül az Egyesült Államok küldött igen alacsony szintű delegációt. Megfigyelők szerint mindez azt jelzi, hogy Washington elégedetlen volt a kétoldalú kapcsolatok alakulásával az elmúlt években. Ehhez jelentős mértékben hozzájárult az, hogy a manilai szenátus a múlt évben a Fülöp-szigeteken lévő amerikai katonai támaszpontok bezárása mellett döntött. Ramos tábornok ugyanakkor az Egyesült Államokkal való viszony javítását ígérte. Fidel Ramos a Fülöp-szigetek tizenkettedik elnöke, amióta 1898-ban megszűnt a spanyol uralom a délkeletázsiai ország felett. Egyszersmind ő az első protestáns elnök a 62 milliós, túlnyomóan katolikus országban. A katolikus egyház és a közte fennálló ellentétekre utal: Ramos a vallási vezetőket arra szólította fel, hogy tartsák magukat távol a politikától. Annak a nézetnek adott hangot, hogy - mint megválasztása bizonyítja - a lakosság az állam és az egyház szétválasztását óhajtja. A Fülöp-szigeteki katolikus egyház feje, Jaime Sin bíboros azonban azt hangoztatta, hogy egyháza kész az együttműködésre az elnökkel, de nem minden feltétel nélkül. Ma temetik a meggyilkolt algériai elnököt HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Egy nappal az algériai elnök meggyilkolását követően viszonylagos nyugalom honolt az észak-afrikai országban. Egyelőre nincs jele annak, hogy a hadsereg nyíltan a hatalom átvételére készülne. A merénylet körülményeiről viszont ellentmondó értesülések láttak napvilágot. A hétfőn délelőtt meggyilkolt Mohamed Budiafot, Algéria államfőjét szerdán temetik el Algírban. A kelet-algériai Annabában elkövetett gyilkosság körülményeiről a különböző tájékoztatások alapján egyre zavarosabb kép alakul ki. A hétfői jelentésekkel ellentétben kedden Algírban azt közölték, hogy az elnök merénylőjét elfogták. Más források szerint két tettes volt, a különleges katonai osztag uniformisát viselőt a testőrök lelőtték, míg egy civil ruhás életben maradt. Annyi bizonyos, hogy a géppisztolysorozatok előtt két kisebb robbanás történt a teremben, s az ezt követő lövöldözésben negyvenegy személy sérült meg. Nincs magyarázat arra sem, hogy állítólag az algíri rádió a kórházba szállított elnök halálának beállta előtt már három órával bejelentette Budiai elhunytát. A helyszíni jelentések szerint viszonylagos nyugalom honol az országban, bár a stratégiai pontok védelmét a hadsereg megerősítette. Kedden semmi jele nem volt annak, hogy a katonaság a hatalom átvételére készülne. Megkezdődtek a találgatások az államfői poszt várományosának kilétéről is. A legvalószínűbb, hogy az eddigi védelmi miniszter lesz az utód. Az algériai sajtó egyöntetűen katasztrófának minősítette e hetvenhárom éves államfő meggyilkolását. Megkezdődött a találgatás arról is, hogy kik lehettek a merénylet szervezői. Egyes vélemények az „afgánokat”, az afganisztáni háborúban a muzulmán gerillák oldalán részt vett fanatikus önkénteseket gyanúsítják a gyilkossággal, ugyanis a közelmúltban az illegalitásban lévő szélsőségesek életveszélyesen megfenyegették a kormány tagjait, ha az iszlám párt vezetőit bíróság elé állítják. Az Üdvfront két fő irányítójának a pere az elmúlt héten kezdődött meg. A keddi jelek ellenére több algériai és külföldi lapvélemény is úgy ítélte meg, hogy az észak-afrikai ország a polgárháború határára sodródott. A hadsereg jelenleg ura a helyzetnek, Khaled Nezzar védelmi miniszter nyugalomra intette a lakosságot. Egy, a Reuternek nyilatkozó, s nevének elhallgatását kérő magas rangú algériai politikus szerint „a fundamentalisták nem ismernek engedményt, és az ország az önpusztító polgáháború felé halad”. ,A köztársaságnak élnie kell” - hangoztatta az algíri Republicain napilap, míg az El Mudzsahed arról írt, hogy „a nemzet sokkos állapotba került”. . Teherán kedden élesen bírálta a meggyilkolt Badiaf féléves elnöki tevékenységét, a muzulmán erők ellen tett határozott lépéseit. Az iráni értékelés szerint a gyilkosság újabb ürügy lesz az algériai „puccsistáknak” arra, hogy folytassák az iszlám hívők elnyomását. A januári vértelen hatalomátvételt követően rendkívül feszültté vált Teherán és Algír korábban sem rózsás viszonya, az észak-afrikai ország vezetői már korábban is Iránt vádolták a szélsőséges iszlám erők támogatásával. (p.tr.) Három év múlva fellendülés Reformokról döntött az orosz kormány (Tudósítónktól) MOSZKVA - „A gazdasági reform elmélyítéséről” szóló vaskos dokumentum elfogadásával ért véget kedden az orosz kormány Borisz Jelcin elnöklete alatt megtartott ülése. Mint az ITAR-TASZSZ jól értesült forrásokra hivatkozva jelentette, előző este az államfő rendeletet írt alá a földreformról. A hároméves gazdasági programot ismertetve Jegor Gajdar megbízott kormányfő rámutatott, hogy célja a gazdasági fellendülés feltételeinek a megteremtése: szavai szerint 1996- ban megkezdődhet a termelés gyorsabb ütemű növekedése Oroszországban. Gajdar a jelenlegi válságot a huigyományos szocialista gazdaságnövekedési modell kudarcának tulajdonította, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kabinet a gazdaság finanszírozásának gyökeresen új mechanizmusát kívánja kialakítani, amely a nem állami tőkebefektetéseken alapul majd. Az oroszországi gazdasági reform új szakaszának legfőbb irányai a következők: a gazdaság liberalizálása, az adminisztratív szabályozás megszüntetése, a pénzügyi rendszer stabilizálása, a rubel megerősítése; privatizáció, a vállalkozás ösztönzése; struktúraváltás, a gazdaság demilitarizálása; piaci versenykörnyezet létrehozása; és végül, aktív szociálpolitika a munkaképes lakosság új körülményekhez történő alkalmazkodásának megkönnyítésére. Gajdarék elképzelései szerint a fenti lépések megvalósítása esetén már 1992-ben megszilárdulhat a pénzügyi rendszer, ami lehetővé teszi az infláció mértékének leszorítását havi három százalékra és a rubel belső konvertibilitásának bevezetését. A termelés visszaesése az idén alighanem eléri a 15 százalékot, s jövőre is további, a mostanihoz képest újabb öt százalékos csökkenés várható, 1994- re azonban ez a folyamat megáll, s talán észlelhetők lesznek a növekedés első jelei is. Gajdar hétfő esti tévéinterjújában a privatizáció felgyorsításának szükségességét emelte ki, ahogy a szándékot tükrözi a kedden jóváhagyott kormányzati dokumentum is, melyet egyébként valószínűleg már csütörtökön a legfelső tanács elé terjesztenek. A program szerint 1994-re a kereskedelem, a kisipar és a lakossági szolgáltatások szféráját teljes egészében magánkézbe lehet adni, de addig privatizálható a lakások java része, a nagy és középvállalatok 30 százaléka is. Ami ez utóbbiakat illeti, a kabinet célkitűzése, hogy 1995-re 40-50 százalékuk kerüljön kiárusításra: ez már olyan „kritikus tömeg” lenne, amely valóban radikális változást eredményezne a gazdaságban. 1994-ig állandóan mérsékelődni fog a foglalkoztatottak száma is (egyes becslések már az év végére négymilliós munkanélküliséget jósolnak). Figyelemre méltó, hogy Jelcin legfontosabb észrevételében az ipar támogatásának a fokozását szorgalmazta. Az orosz elnök hangsúlyozta azt is, hogy a fogyasztói árakat még az idén stabilizálni kell, amint azt - fűzhetnénk hozzá - választóinak többször is határozottan megígérte. Még a szűkszavú hírügynökségi jelentésből is kiviláglik, hogy az orosz elnök az önmagát konstruktívnak nevező centrista ellenzék egyik legfőbb követelését tolmácsolta, mintegy alátámasztva a hadiipari és az energetikai lobby Jelcinre gyakorolt befolyásának erősödéséről tudni vélő elemzéseket. A reformokat, e .Jelűiről” és „alulról”, a lumpenizálódó tömegek részéről egyaránt fenyegető veszélyekre az Izvesztyijának adott nyilatkozatában kedden Andrej Kozirjev is figyelmeztetett. Akárcsak másfél esztendeje Eduard Sevardnadze, a külügyminiszter egy diktatórikus fordulat lehetőségét villantotta fel. Vida László