Magyar Nemzet, 1992. július (55. évfolyam, 154-180. szám)

1992-07-01 / 154. szám

SZERDA, 1992. július 1. Nemzetközi élet Magyar Nemzet­e A külügyi szóvivő a „tolonctárgyalásokról” Magyar-román államtitkári találkozó lesz Aradon (Munkatársunktól) Antall József miniszterelnök vezeti az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozóján részt vevő magyar küldöttséget. A csúcs­találkozót felhasználva a ma­gyar kormányfő kétoldalú megbeszéléseket is folytat majd, a tervek szerint találko­zik a finn, a csehszlovák és a horvát elnökkel, valamint más vezető politikusokkal. Egyebek között erről számolt be szokásos keddi sajtótájékoztatóján Herman János, a külügyminisztérium szóvivője. Elmondta, hogy a helsinki utótalálkozón az utolsó simításokat végzik a záródokumentum politikai nyilatkozatának tervezetén. Az utóta­lálkozón folyó vitákban már kirajzo­lódtak a megállapodás körvonalai a nemzeti kisebbségi főbiztos intézmé­nyének létrehozásáról, és előrehala­dást sikerült elérni a gazdasági együtt­­működéssel, valamint a környezetvé­delemmel kapcsolatos kérdésekben. Ugyancsak folyik az EBEÉ békefenn­tartó szerepének körvonalazása. Herman János megerősítette, hogy a magyar delegáció vezetője, Gyarmati István nagykövet a jelen­leg folyó helsinki tanácskozáson be­jelentette Magyarország igényét a következő, 1994-ben sorra kerülő utótalálkozó és csúcstalálkozó meg­rendezésére. A mostani, július 9-10. között sorra kerülő Csúcstalálkozó napi­rendjét érintve a szóvivő elmondta még, hogy az aktuális politikai kér­désekről - a délszláv, a moldáv és a karabahi válságról, továbbá a Balti­kumban állomásozó orosz csapatok kivonásáról az állam- és kormány-­­­fők várhatóan külön nyilatkozatot fogadnak el. A Magyar Nemzet kér­­­­désére válaszolva a szóvivő cáfolta, hogy megszületett volna a magyar álláspont a helsinki folyódítat és a Kis-Jugoszlávia jövőbeni kapcsola-­­tát illetően. Emlékezetes, hogy a­ közelmúltban olyan információk­­ láttak napvilágot, melyek szerint Jeszenszky Géza külügyminiszter javasolni kívánja, hogy Kis-Jugo­szláviát, ne zárják ki a helsinki fo­lyamatból. A szóvivő kijelentette, hogy ez a sajtóinformáció téves, és hozzátette, hogy Magyarország a majdani'*- azaz a július 9-10-i -i "helyzet függvényében alakítja ki álláspontját. A napról napra válto­zó délszláv helyzet fényében egye­lőre lehetetlen választ adni arra, hogy mi lesz a magyar álláspont - mondta a szóvivő, aki közölte: Je­szenszky Géza külügyminiszter nem lesz ott Helsinkiben, a Külügymi­nisztérium legmagasabb rangú de­­legációs képviselője Kelemen And­rás frissen kinevezett külügyi ál­lamtitkár lesz. Herman János elsősorban ma­gyar szemszögből értékelte az Euró­pai Közösségek állam- és kormány­főinek lisszaboni csúcstalálkozóját. A csúcsértekezlet magyar vélemény szerint megerősítette a közösség azon szándékát, hogy fejlessze kap­csolatait a közép-kelet-európai or­szágokkal, segítse az utóbbiak erőfe­szítéseit gazdaságaik átalakítására. A szóvivő közölte, hogy csütör­tökön újabb magas szintű külügyi konzultációkra kerül sor Romániá­val. Az újabb államtitkári tanácsko­zást Teodor Melescanu román kül­ügyi államtitkár megbízásából Ro­mánia budapesti ügyvivője kezdemé­nyezte, mégpedig a Jugoszlávia-el­­lenes ENSZ-embargó ügyében. A ta­lálkozót Aradon rendezik, s a magyar delegációt Martonyi János külügyi közigazgatási államtitkár vezeti, míg a román küldöttség élén Melescanu áll. Románia eddig hasonló megbe­szélést folytatott Bulgáriával, is. Her­man János elmondta, hogy a hivata­losan bejelentett téma mellett a tár­gyalásokon a magyar fél felveti a battonyai és a méhkeréki ideiglenes határátkelőhelyek­ megnyitásának kérdését is. Egyébként épp ezekben a napok­ban, június 29. és július 1. között Bu­karestben szakértői tárgyalások foly­nak külügyi nyelven szólva szemé­lyek határon történő visszafogadásá­ról, illetve visszaadásáról­.· A nép nyelvén tolonctárgyalásnak nevezett megbeszélések célja olyan szerződés kidolgozása, amely lehetővé teszi az utóbbi egy-két évben ugrásszerűen megnövekedett illegális migrációból fakadó problémák kezelését. Herman János elmondta még, hogy a napokban a Moldovai Köztár­saság fővárosában, Chisinauban megnyílik a Magyar Köztársaság nagykövetsége. A külképviselet ve­zetésével a külügyminiszter ideigle­nes ügyvivői minőségben Nagy Jó­zsef tanácsost bízta meg. Nagy Jó­zsef korábban bukaresti nagykövet­ségünkön teljesített szolgálatot. (pietsch) Antall beszéde az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén . (Folytatás az 1. oldalról) Antall egyben sürgette, hogy a legitim nemzetközi szervezetek vállalják a kemény fellépéseket a ki­sebbségi jogok érvényesítéséért, s ha szükséges, szankciókkal kell sújtani azokat az országokat, amelyek nem tartják tiszteletben ezeket a jogokat. Ezt követően a magyar kor­mányfő elemezte a kelet-európai átalakulás folyamatát, amelyet sze­rinte még nem lehet lezártnak tekin­teni. Az 1988-90 közt lezajlott bé­kés kelet-európai változások előbb kétséget és aggodalmat keltettek Nyugaton, mert attól tartott a szabad világ, hogy a történelmi fordulat veszélyeztetheti a kialakult egyensú­lyokat. Keleten ugyanakkor túlzott lelkesedés volt tapasztalható, s most, amikor reális problémák mutatkoznak, különösen fontos, hogy a csalódottság ne legyen úrrá Európa e térségén. A miniszterel­nök rámutatott: még mindig létezik a veszélye annak, hogy nem a kívánt formában valósul meg a kelet-euró­pai átalakulás. Többek közt hangoz­tatta, hogy az ellenőrizetlen hadse­regek komoly veszélyt jelentenek a térség stabilitására. A miniszterelnök komoly hibá­nak nevezte, hogy Európában a meg­előző külpolitikai gondolkodás he­lyett évtizedek óta követő külpolitika érvényesül. Ezt - mint mondotta - nem szemrehányásként említette, de a balkáni tragédia is bizonyította az időben megteendő lépések szüksé­gességét. Szerinte a világ nem eléggé figyelt e térségre, nem eléggé átgon­doltan cselekedett a válság megoldá­sát kutatva. A kormányfő szólt még a térség gazdasági nehézségeiről, s úgy ítélte meg, hogy ezek egyúttal az egész vi­lág problémái, s ha nem sikerül a ré­gió gazdasági talpra állítása, akkor az egész­ nemzetközi gazdaság válságba kerülhet. Végezetül ismét rámutatott, hogy a kelet-európai átalakulás fo­lyamata még nem dőlt el véglegesen, a veszélyek közösek Kelet és Nyugat számára egyaránt. /Délután ζ/Döncz Árpád köztársa­­sági elnök szintén a parlamentben fo­gadta az Európa Tanács vezetőit. Az államfő hangsúlyozta, hogy a szerve­zet „az európai normarendszer meg­testesítője, az európaiság fokmérő­je”. Göncz Árpád fontosnak ítélte az ülés vitatémáit, köztük a bevándorlás problémakörét. Az elnök ezt megelő­zően négyszemközti megbeszélést folytatott Catherine Lalurpiére asszonnyal, az Európa Tanács­ főtit­kárával.­­ (páya) A menekültek ügye az ET napirendjén (Munktársunktól) Az emberi jogok törökországi helyzetéről s a közép-európai migrációs problémákról hall­gatott meg jelentést, majd ho­zott határozatot hétfőn délután az Európa Tanács közgyűlése. Különösen Törökország kurdok lakta délkeleti részén hagy kívánniva­lót maga után az emberi jogok betartá­sa - mondta Lentz-Cornette asszony, e kényes kérdésről szóló jelentés beter­jesztője. Bár a kormánykörök tagad­ják, a letartóztatottakat rendszeresen kínozzák. Huszonnégy óráról négy napra emelték a vizsgálati fogságot, s mindez ráadásul a nőkre is vonatko­zik. A tényfeltáró bizottság jelentése megállapította, hogy Törökország, úgy is, mint az Európa Tanács alapító tagja, nem hagyhatja figyelmen kívül az emberi jogokat, s a terrorizmusra terrorizmussal válaszolni nem jelent megoldást. A török képviselők egy ki­vétellel tiltakozásul elhagyták a ter­met, míg Günner honatya a többiek nevében is követelte, hogy a pozitívu­mok - így a közelmúltban elfogadott 53 törvénymódosítás - is kerüljenek be a tervezetbe. Sértetten utalt arra, hogy Ankara az Öböl-háború idején megvédte a nyugati értékeket, s most a bírálatok célpontjává vált. Ám hozzon akármilyen döntést is az ET, Törökor­szág akkor is minta lesz a térségben. Ezután ő is elhagyta a termet. A vitá­ban többen felvetették, célszerű-e ily kemény szavakkal bírálni Törökorszá­got, hisz a jelentés nem kíméli a tagor­szág érzékenységét. Mások azt hang­súlyozták, Törökország is aláírta az emberi jogok chartáját, így az rá is vo­natkozik, s a megkínzott emberek ér­zékenységére is figyelemmel kell len­ni. Többen hozzátették azt is, kár len­ne egy olyan egyedülálló kultúrát, mint a kurdoké, veszni hagyni. Szelényi Zsuzsa terjesztette elő a Magyarország, Csehszlovákia és Len­gyelország migrációval kapcsolatos problémáit vizsgáló jelentést. Elmon­dotta, hogy a térségben a konfliktusok is felerősítik a népvándorlást. Sokan csak tranzitállomásnak tekintik ezeket az országokat, ám a nyugati befogadó­készség csökkenése miatt egyre többen ragadnak itt. A nyugati országok destruktív politikát folytatnak e­­kér­désben, elszívják a magasan kvalifikált munkaerőt, ugyanakkor itt halmozód­nak fel a képzetlen tömegek. Válság­­kezelő s megelőző globális szabályo­zásra van szükség, s elsősorban a ván­dorlást kiváltó okokat kell megszüntet­ni Egy horvátországi képviselő drámai szavakkal ecsetelte a háború nyomán tarthatatlanná vált menekültkérdést. Elmondotta, hogy országa lehetőségei­nek végső határához érkezett, s a gyógyszer- és élelmiszersegélyeken kívül mintegy 30 millió dollár azonnali segítségre is szüksége lenne a problé­ma megoldásához. Egy lengyel küldött a volt Szovjetunióból érkező mene­kültáradatra hívta fel a figyelmet, s megerősítette, hogy a szervezési taná­csokon kívül pénzügyi segítségre is szüksége lenne a három országnak. Muresan román képviselő országa nemzetiségi összetételét vázolta, hoz­zátéve, hogy az elmúlt két évben 110 ezer német, kétezer zsidó s 26 ezer ma­gyar hagyta el Romániát (stier) Földrészünk lelkiismerete .Európa demokratikus lelkiismerete­­ként" emlegetik az Európa Tanács parla­menti közgyűlését, amely most első ízben tartja kelet-európai országban nyári ta­nácskozását. Az 1949. május 5-én, Lon­donban alapított Európa Tanács kormány­közi politikai szervezet, amelynek jelen­leg huszonhét európai ország a tagja. A volt szocialista országok közül elsőként Magyarországot vették fel a szervezetbe, 1990. november 6-án. A tanács állandó székhelye a Strasbourg­ Európa Palota. A szervezet célja, hogy, az embereket szoro­sabban vonja be az európai egyesítési fo­lyamatba, védelmezze és erősítse a prtria­­lista demokráciát és az emberi jogokat, közös megoldásokat dolgozzon ki a társa­dalom problémáira,­ segítse az európai kul­turális identitás tudatosítását és érvényesí­tését. Az Európa Tanács működésének két fő fóruma van. A Miniszteri Bizottság, a szervezet döntéshozó szerve, amely a hu­szonhét tagállam külügyminisztereiből áll. A Parlamenti Közgyűlés szervezett ta­nácskozó testülete. A két fórum tevékeny­ségét a kilencszáz fős Titkárság szolgálja ki. A Parlamenti Közgyűlés 210 tagját és ugyanannyi póttagját a nemzeti parlamen­tek választják, vagy jelölik ki saját képvi­selőik közül. A tagállamok 2-18 képvise­lőt küldenek az ország népességétől füg­gően, s ennek tükröznie kell a fő politikai erőket. Magyarországot hét tag, illetve póttag képviseli. A közgyűlésnek öt politi­kai csoportja van: a Szocialista Csoport, Európai Néppárt, Európai Demokrata Csoport, Liberális­, Demokrata és Refor­mer Csoport, továbbá az Európai Egyesült Baloldal Csoportja. (s) Államfő beiktatás a Fülöp-szigeteken Több tízezer rendőr és két ha­dosztálynyi katonaság felügyel­te kedden az új fülöp-szigeteki elnök, a 64 éves Fidel Ramos tábornok hivatalos beiktatását. A rendkívül szigorú biztonsági intézkedésekre azért volt szük­ség, mert néhány órával Ramos eskütétele előtt fegyveres geril­lák bombatámadást intéztek néhány manilai bank és a köz­ponti vasútállomás ellen. A beiktatást megelőző gerillaakci­ók is jelzik, hogy a Fülöp-szigetek új­donsült elnöke számára nehéz feladat lesz a­­súlyos gazdasági problémákkal küzdő és­­ törzsi viszályok sújtotta dél­kelet-ázsiai ország gazdasági és társa­dalmi felvirágoztatása. Erre egyébként maga Fidel Ramos is utalt, amikor ün­nepi beszédében arra szólította fel a nemzetet, hogy vessenek véget az év­tizedek óta tartó fegyveres konfliktu­soknak, és mind a szélsőjobboldali, mind a szélsőbaloldali gerillákat egy átfogó amnesztiaprogram fejében fegyverletételre hívta fel. Ami pedig a gazdaságot illeti, Ramos ígéretet tett a legsürgetőbb reformok végrehajtására, a termelés növelésére, a milliókat érin­tő munkanélküliség csökkentésére, valamint az üzleti életet bénító köz­ponti korlátozások enyhítésére. A hivatalos ceremónia keretében elődje, a Marcos-rendszert megdöntő Corazon Aquino asszony ünnepélye­sen adta át az elnöki jogköröket Ra­­mosnak, aki Aquino kormányában hat éven keresztül hűséges hadügy­miniszter volt, és az elnökasszonyt összesen hat államcsínykísértet so­rán védelmezte meg. Az ünnepségen több szomszédos ország, köztük a délkelet-ázsiai álla­mok, Ausztrália és Japán magas rangú küldöttséggel képviseltette magát, egyedül az Egyesült Államok küldött igen alacsony szintű delegációt. Meg­figyelők szerint mindez azt jelzi, hogy Washington elégedetlen volt a kétol­dalú kapcsolatok alakulásával az el­múlt években. Ehhez jelentős mérték­ben hozzájárult az, hogy a manilai sze­nátus a múlt évben a Fülöp-szigeteken lévő amerikai katonai támaszpontok bezárása mellett döntött. Ramos tábor­nok ugyanakkor az Egyesült Államok­kal való viszony javítását ígérte. Fidel Ramos a Fülöp-szigetek ti­zenkettedik elnöke, amióta 1898-ban megszűnt a spanyol uralom a délkelet­ázsiai ország felett. Egyszersmind ő az első protestáns elnök a 62 milliós, túl­nyomóan katolikus országban. A kato­likus egyház és a közte fennálló ellen­tétekre utal: Ramos a vallási vezetőket arra szólította fel, hogy tartsák magu­kat távol a politikától. Annak a nézet­nek adott hangot, hogy - mint megvá­lasztása bizonyítja - a lakosság az ál­lam és az egyház szétválasztását óhajt­ja. A Fülöp-szigeteki katolikus egyház feje, Jaime Sin bíboros azonban azt hangoztatta, hogy egyháza kész az együttműködésre az elnökkel, de nem minden feltétel nélkül. Ma temetik a meggyilkolt algériai elnököt HÍRÖSSZEFOGLALÓNK Egy nappal az algériai elnök meggyilkolását követően vi­szonylagos nyugalom honolt az észak-afrikai országban. Egyelőre nincs jele annak, hogy a hadsereg nyíltan a ha­talom átvételére készülne. A merénylet körülményeiről vi­szont ellentmondó értesülések láttak napvilágot. A hétfőn délelőtt meggyilkolt Mohamed Budiafot, Algéria államfő­jét szerdán temetik el Algírban. A kelet-algériai Annabában elkövetett gyilkosság körülményeiről a külön­böző tájékoztatások alapján egyre zavarosabb kép alakul ki. A hétfői jelentésekkel ellentétben kedden Al­gírban azt közölték, hogy az elnök merénylőjét elfogták. Más források szerint két tettes volt, a különleges katonai osztag uniformisát viselőt a testőrök lelőtték, míg egy civil ruhás életben maradt. Annyi bizonyos, hogy a géppisztolysorozatok előtt két kisebb robbanás történt a teremben, s az ezt követő lövöldözésben negy­venegy személy sérült meg. Nincs magyarázat arra sem, hogy állítólag az algíri rádió a kórházba szállított elnök halálának beállta előtt már há­rom órával bejelentette Budiai el­hunytát. A helyszíni jelentések szerint vi­szonylagos nyugalom honol az or­szágban, bár a stratégiai pontok vé­delmét a hadsereg megerősítette. Kedden semmi jele nem volt annak, hogy a katonaság a hatalom átvételé­re készülne. Megkezdődtek a találga­tások az államfői poszt várományo­sának kilétéről is. A legvalószínűbb, hogy az eddigi védelmi miniszter lesz az utód. Az algériai sajtó egyöntetűen ka­tasztrófának minősítette e hetvenhá­­rom éves államfő meggyilkolását. Megkezdődött a találgatás arról is, hogy kik lehettek a merénylet szer­vezői. Egyes vélemények az „afgá­nokat”, az afganisztáni háborúban a muzulmán gerillák oldalán részt vett fanatikus önkénteseket gyanúsítják a gyilkossággal, ugyanis a közelmúlt­ban az illegalitásban lévő szélsősége­sek életveszélyesen megfenyegették a kormány tagjait, ha az iszlám párt vezetőit bíróság elé állítják. Az Üdvfront két fő irányítójának a pere az elmúlt héten kezdődött meg. A keddi jelek ellenére több algé­riai és külföldi lapvélemény is úgy ítélte meg, hogy az észak-afrikai or­szág a polgárháború határára sodró­dott. A hadsereg jelenleg ura a­ hely­zetnek, Khaled Nezzar védelmi mi­niszter nyugalomra intette a lakossá­got. Egy, a Reuternek nyilatkozó, s nevének elhallgatását kérő magas rangú algériai politikus szerint „a fundamentalisták nem ismernek en­gedményt, és az ország az önpusztító polgáháború felé halad”. ,A köz­társaságnak élnie kell” - hangoztatta az algíri Republicain napilap, míg az El Mudzsahed arról írt, hogy „a nem­zet sokkos állapotba került”. . Teherán kedden élesen bírálta a meggyilkolt Badiaf féléves elnöki te­vékenységét, a muzulmán erők ellen tett határozott lépéseit. Az iráni érté­kelés szerint a gyilkosság újabb ürügy lesz az algériai „puccsisták­nak” arra, hogy folytassák az iszlám hívők elnyomását. A januári vértelen hatalomátvételt követően rendkívül feszültté vált Teherán és Algír korábban sem rózsás viszonya, az észak-afrikai ország vezetői már ko­rábban is Iránt vádolták a szélsősé­ges iszlám erők támogatásával. (p.tr.) Három év múlva fellendülés Reformokról döntött az orosz kormány (Tudósítónktól) MOSZKVA - „A gazdasági re­form elmélyítéséről” szóló vaskos dokumentum elfogadásával ért véget kedden az orosz kormány Borisz Jel­cin elnöklete alatt megtartott ülése. Mint az ITAR-TASZSZ jól értesült forrásokra hivatkozva jelentette, elő­ző este az államfő rendeletet írt alá a földreformról. A hároméves gazdasági progra­mot ismertetve Jegor Gajdar megbí­zott kormányfő rámutatott, hogy célja a gazdasági fellendülés feltételeinek a megteremtése: szavai szerint 1996- ban megkezdődhet a termelés gyor­sabb ütemű növekedése Oroszország­ban. Gajdar a jelenlegi válságot a hui­­gyományos szocialista gazdaságnö­vekedési modell kudarcának tulajdo­nította, és felhívta a figyelmet arra, hogy a kabinet a gazdaság finanszíro­zásának gyökeresen új mechanizmu­sát kívánja kialakítani, amely a nem állami tőkebefektetéseken alapul majd. Az oroszországi gazdasági re­form új szakaszának legfőbb irányai a következők: a gazdaság liberalizálá­sa, az adminisztratív szabályozás megszüntetése, a pénzügyi rendszer stabilizálása, a rubel megerősítése; privatizáció, a vállalkozás ösztönzé­se; struktúraváltás, a gazdaság demi­­litarizálása; piaci versenykörnyezet létrehozása; és végül, aktív szociál­politika a munkaképes lakosság új körülményekhez történő alkalmazko­dásának megkönnyítésére. Gajdarék elképzelései szerint a fenti lépések megvalósítása esetén már 1992-ben megszilárdulhat a pénzügyi rendszer, ami lehetővé teszi az infláció mértékének leszorítását havi három százalékra és a rubel bel­ső konvertibilitásának bevezetését. A termelés visszaesése az idén aligha­nem eléri a 15 százalékot, s jövőre is további, a mostanihoz képest újabb öt százalékos csökkenés várható, 1994- re azonban ez a folyamat megáll, s ta­lán észlelhetők lesznek a növekedés első jelei is. Gajdar hétfő esti tévéin­terjújában a privatizáció felgyorsítá­sának szükségességét emelte ki, ahogy a szándékot tükrözi a kedden jóváhagyott kormányzati dokumen­tum is, melyet egyébként valószínű­leg már csütörtökön a legfelső tanács elé terjesztenek. A program szerint 1994-re a kereskedelem, a kisipar és a lakossági szolgáltatások szféráját tel­jes egészében magánkézbe lehet adni, de addig privatizálható a lakások java része, a nagy és középvállalatok 30 százaléka is. Ami ez utóbbiakat illeti, a kabinet célkitűzése, hogy 1995-re 40-50 százalékuk kerüljön kiárusí­tásra: ez már olyan „kritikus tömeg” lenne, amely valóban radikális válto­zást eredményezne a gazdaságban. 1994-ig állandóan mérsékelődni fog a foglalkoztatottak száma is (egyes becslések már az év végére négymil­liós munkanélküliséget jósolnak). Figyelemre méltó, hogy Jelcin legfontosabb észrevételében az ipar támogatásának a fokozását szorgal­mazta. Az orosz elnök hangsúlyozta azt is, hogy a fogyasztói árakat még az idén stabilizálni kell, amint azt - fűzhetnénk hozzá - választóinak többször is határozottan megígérte. Még a szűkszavú hírügynökségi je­lentésből is kiviláglik, hogy az orosz elnök az önmagát konstruktívnak ne­vező centrista ellenzék egyik legfőbb követelését tolmácsolta, mintegy alá­támasztva a hadiipari és az energeti­kai lobby Jelcinre gyakorolt befolyá­sának erősödéséről tudni vélő elem­zéseket. A reformokat, e .Jelűiről” és „alulról”, a lumpenizálódó tömegek részéről egyaránt fenyegető veszé­lyekre az Izvesztyijának adott nyilat­kozatában kedden Andrej Kozirjev is figyelmeztetett. Akárcsak másfél esztendeje Eduard Sevardnadze, a külügyminiszter egy diktatórikus fordulat lehetőségét villantotta fel. Vida László

Next